Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 21. szombat Orsolya


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Oesophagealis dysphagia
 
Egyéb megnevezés

Nyelészavar, nyelési nehezítettség.
Néveredet

A dysphagia a nehezítettséget jelentő dys és az étkezést jelentős phagia görög szavakból származik.
A betegség meghatározása

A dysphagia nyelészavart jelent, amely abból adódik, hogy a pharyngo-oesophagealis csatornában a folyadék és a falat transzportja mechanikai elzáródás vagy a perisztaltikát megszüntető neuromuscularis zavar miatt károsodik. A dysphagiás betegek a nyelésmozdulat elkezdésének nehézségéről, valamint a gyomor felé tartó étel elakadásának vagy megállásának érzéséről számolnak be. Oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát különböztetünk meg. Az oesophagealis dysphagia a nyelésfolyamat kezdete után bármikor előfordulhat, amely a nyelőcső teljes hosszában történő továbbítási zavarból adódik.
Etiológia

Az oesophagealis dysphagiát előidéző nyelészavart a nyelőcsövet elzáró mechanikus eltérések vagy motilitás-zavarok okozhatják. Ide tartoznak: a benignus vagy malignus intrinsic illetve extrinsic obstructív léziók; a neuromuscularis eltérések (pl. achalasia, diffúz nyelőcső spasmus) valamint számos nem specifikus motilitászavar. Az oesophagealis dysphagia lehetséges okai. Neuromusculáris: Achalasia, diffúz nyelőcső spasmus, scleroderma, alsó nyelőcső sphincter hypertonia. Intrinsic obstructiv lézió: Szűkület, daganat, alsó nyelőcső (Schatzki) gyűrű, idegentest. Extrinsic obstructiv lézió: A szív bal pitvar hypertrophiája, megnagyobbodott aorta, aberráns lefutású Subclavia, mediastinális szövetszaporulat (pl. pajzsmirigy, nyirokcsomók).
Patogenezis, patomechanizmus

A szilárd ételre jelentkező dysphagia akkor lép fel tartósan, ha a nyelőcső lumene több mint 75%-al beszűkül, átmérője kisebb vagy egyenlő, mint 13 mm. Mechanikus elzáródás esetén a dysphagia elsősorban szilárd ételek esetén jelentkezik. Ez visszatérő, előre kiszámítható jelenség, ha a folyamat progrediál, a lumen szűkülésével párhuzamosan fokozódik a nyelészavar. Motilitászavarokban szilárd és folyékony ételek esetén egyaránt jelentkezik a nyelészavar. Ez epizodikus, előre nem kiszámítható, és nem progresszív vagy csak lassan súlyosbodik.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Herszényi László
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A gondos, részletes anamnézis felvétel az esetek 80-85%-ban lehetővé teszi a dysphagia okának helyes azonosítását. A dysphagia jellegzetességei, a kezdet és a progresszió, a kiváltó és az enyhítő tényezők hasznosak lehetnek az eltérés eredetének meghatározásához.
Tünetek

Az oesophagealis dysphagiás beteg leggyakrabban a manubrium sterni szintjén vagy substernálisan írja le az étel elakadását. A nyelést követően néhány másodpercre fellépő emésztetlen étel regurgitációja a nyelőcső teljes mechanikus elzáródására utalhat, amellyel rendszerint daganat vagy achalasia esetében találkozhatunk. A dysphagia fájdalmas nyeléssel (odynophagiával) is társulhat. A két tünet kombinációja rendszerint fertőzéses oesophagitis, a nyelőcső irradiációs sérülése, vagy gyógyszer (pill) oesophagitis (pl. tetracyclin, procainamid, kinidin, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vas, kálium só fogyasztása) esetében figyelhető meg. A szilárd ételre jelentkező dysphagia gyors kezdete és progressziót nem mutató intermittens jellege nyelőcső gyűrűre utal. Az intermittens, nem progresszív vagy csak lassan progrediáló dysphagia alapján benignus ok, pl. motilitászavar vagy stabil pepticus nyelőcső szűkület feltételezhető. Az anamnézisben szereplő elhúzódó gyomorégés (heartburn) pepticus nyelőcső szűkületre, daganatra vagy nyelőcső gyűrűre utal. Az a dysphagia, amelyet kezdetben szilárd étel fogyasztása vált ki, de rövid idő alatt fél-szilárd majd folyékony étel is előidéz, daganattal összefüggő szűkületre jellemző. A szilárd étel esetében észlelt fokozottabb nyelési nehezítettség mechanikus obstructio során figyelhető meg. A szilárd és a folyékony táplálék fogyasztásakor jelentkező azonos mértékű dysphagia motilitászavarra jellemző, amely lassan, hónapokon-éveken keresztül alakul ki. A motilitászavarra és különösen a nyelőcső spasmusra az jellemző, hogy nagyon hideg folyadék vagy jégkrém fogyasztása váltja ki vagy súlyosbítja a dysphagiát.
Célzott vizsgálatok

Felső endoscopia, báriumos kontraszt oesophagographia, nyelőcső manometria. Felső endoscopia: Az oesophagealis dysphagia gyanúja valamint a báriumos kontraszt oesophagographia során felfedezett structuralis rendellenességek esetén nélkülözhetetlen A közvetlen megtekintés mellett a módszer lehetővé teszi a nyálkahártya eltéréseinek biopsziáját, akár a kefecitológia elvégzését. Szűkület esetében az endoscopos kiértékelés mellett terápiás tágítást lehet végrehajtani. Az ételbeékelődésre utaló hirtelen kezdődő dysphagia esetében, vagy idegentest eltávolítása céljából szintén endoscopia javasolt. Báriumos kontraszt oesophagographia: Segítségével a dysphagia legtöbb anatómiai oka és gyakran a motoros zavarok is azonosíthatók. Az endoscopiánál jobb módszer a nyelőcső nyálkahártyáját nem érintő extrinsic nyelőcső compressio vagy az intramurális léziók azonosításában. Nyelőcső manometria: Elsősorban motilitászavar által előidézett dysphagia gyanúja esetén kell alkalmazni a módszert. Ha a radiológiai és endoscopos értékelés során a dysphagiának nincs egyértelmű oka, akkor motilitászavarra kell gondolni. A nyelőcső és az alsó nyelőcső sphincter manometriás értékelése az obstructiót nem okozó dysphagiás esetekben biztosan igazolhatja az achalasiát vagy a diffúz nyelőcső spasmust.

Differenciáldiagnosztika

Az oesophagealis dysphagiát elsősorban az oropharyngealis dysphagiától kell elkülöníteni. Az odynophagia (fájdalom a nyelés közben) az oropharynx vagy a nyelőcső nyálkahártyának károsodására utal. A „gombócérzés” rendszerint funkcionális panasz, de cricopharyngealis vagy laryngealis eltérésekre is utalhat. Az odynophagia a gyógyszer által okozott un. pill oesophagitisben vagy nyelőcsőfertőzésekben (pl. cytomegalovírus, herpes vírus, Candida) is gyakori tünet.
Szövődmények

Fogyás, cachexia, aspiratio.
Társuló betegségek

Reflux oesophagitis, pepticus stenosis, malignus nyelőcső daganat, achalasia, scleroderma.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A betegek megtanulhatják azokat a módszereket, amelyekkel elkerülhetők a tünetek. Így pl. az oesophagealis dysphagiás betegek jól táplált állapotban maradhatnak, ha folyékony vagy fél-szilárd ételekkel táplálkoznak, hosszú ideig rágják az ételt, vagy ahhoz, hogy a falatot lejuttassák a nyelőcsőbe, az ételhez nagy mennyiségű folyadékot fogyasztanak. A dohányzás elhagyása, az alkohol absztinencia, a „pill oesophagitist” okozó gyógyszerek kerülése egymagában mérsékelheti a dysphagiát.
Gyógyszeres kezelés

Az oesophagealis dysphagiát kiváltó alapbetegségek sebészi vagy gyógyszeres kezelése szükséges. Organikus-mechanikus eltérések esetén sebészi kezelésre, míg gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD), reflux oesophagitis esetében megfelelő savszekréció gátló kezelésre (PPI, H2RA) van szükség. Motilitászavar esetében prokinetikus kezelés (elsősorban cisaprid, metoclopramid) kezelés jön szóba.

Terápiás célkitűzés

A dysphagia megszüntetése, enyhítése.
Prognózis

Az alapbetegség függvénye.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

McQuaid KR. A nyelőcső betegségei (In: Tierney LM, McPhee SJ, Papadakis MA szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, Melania 2000; 578-579. Mujica VR., Conklin J. Amikor nehéz “nyelni egyet”. Mit kell figyelni a dysphagiás betegnél? Orvostovábbképző Szemle 2001, 1: 64-73.