Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 21. szombat Orsolya


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Oropharyngealis dysphagia
 
Egyéb megnevezés

Nyelészavar, nyelési nehezítettség.
Néveredet

A dysphagia a nehezítettséget jelentő dys és az étkezést jelentős phagia görög szavakból származik.
A betegség meghatározása

A dysphagia nyelészavart jelent, amely abból adódik, hogy a pharyngo-oesophagealis csatornában a folyadék és a falat transzportja mechanikai elzáródás vagy a perisztaltikát megszüntető neuromuscularis zavar miatt károsodik. A dysphagiás betegek a nyelésmozdulat elkezdésének nehézségéről, valamint a gyomor felé tartó étel elakadásának vagy megállásának érzéséről számolnak be. Oropharyngealis (amelyet transfer dysphagiának is nevezünk) és oesophagealis dysphagiát különböztetünk meg. Az oropharyngealis dysphagia közvetlenül a nyelés kezdete előtt, vagy a nyelésmozdulat közvetlen kezdetekor jelentkezik, amikor a beteg nehézséget észlelt a folyadék vagy a szilárd ételnek az oropharynxból és felső nyelőcsőbe történő áthaladásakor. Az oesophagealis dysphagia a nyelésfolyamat kezdete után bármikor előfordulhat, amely a nyelőcső teljes hosszában történő továbbítási zavarból adódik.
Etiológia

Az oropharyngealis dysphagiát előidéző nyelészavart leggyakrabban agyi érkárosodás okozza. Az egyéb okok közé tartoznak a helyi oropharyngealis szerkezeti léziók, a szisztémás vagy lokális izombetegségek, valamint a különböző ideggyógyászati eltérések Az oropharyngealis dysphagia lehetséges okai: Anatómiai rendellenességek: Cartilago cricoidea alatti hártya, cervicalis osteophyta, hypopharyngealis diverticulum, fej és nyaki daganat. Neurológiai rendellenességek: Agyi érkárosodás, agytörzsi cerebrovascularis károsodás, pseudobulbaris paralysis, poliomyelitis, amyotrophiás lateralsclerosis, sclerosis multiplex, myasthenia gravis, agytumor. Muscularis rendellenességek: Myotóniás dystrophia, oculopharyngealis muscularis dystrophia, metabolikus myopathia (hypothyreosis; thyreotoxicosis), polymyositis. Motilitás-zavarok: Felső nyelőcső záróizom dysfunctio. Szerkezeti eltérések: Zenker diverticulum, oropharynx malignus tumora, sebészeti beavatkozás vagy irradiatio.
Patogenezis, patomechanizmus

A nyelés oropharyngealis fázisa komplex folyamat, amelyhez a nyelv megemelése, a nasopharynx zárása, a felső nyelőcső záróizom elernyedése, a légutak zárása és a garat peristalticus mozgása szükséges. Az agytörzsi nyelési központ irányítja az V., VII., IX., X. és XII. agyidegeket. Számos neuromuscularis működészavar szakíthatja meg ezt az összehangolt folyamatot.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Herszényi László
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A gondos, részletes anamnézis felvétel az esetek 80-85%-ban lehetővé teszi a dysphagia okának helyes azonosítását. A dysphagia jellegzetességei, a kezdet és a progresszió, a kiváltó és az enyhítő tényezők hasznosak lehetnek az eltérés eredetének meghatározásához.
Tünetek

Az oropharyngealis dysphagiás beteg arról számol be, hogy gondot jelent a folyadék vagy a szilárd étel átjuttatása a torok hátsó részébe, vagy az étel elakad a torok hátsó részében. A betegek a tüneteket gyakorlatilag sohasem jelzik retrosternalisan. Közvetlenül a nyelést követő köhögés, nasalis regurgitáció, fuldoklás szintén oropharyngealis dysphagiára utalnak. A tünetek hirtelen kezdetét cerebrovascularis stroke okozhatja. A folyadék lenyelése sokkal nehezebb, mint a pépes ételeké. Az a nyelési nehezítettség, amely a szilárd ételhez képest folyadék fogyasztásakor fokozottabb, rendszerint oropharyngealis dysphagiára jellemző. A dysphagia rendszerbetegség megnyilvánulása is lehet. A dysphagiához dysphonia, dysarthria és más neurológiai tünetek is társulhatnak. Oropharyngealis dysphagiával járó különleges betegségek közé tartoznak: az agyi érbetegség, a hypothyreosis, a myasthenia gravis, a muscularis dystrophia, a Parkinson kór és a polyomyositis. A dysphagia ezekre a betegségekre jellemző tünetekhez is társulhat.
Célzott vizsgálatok

Video-oesophagographia (videofluoroscopia), báriumos kontraszt oesophagographia, felső endoscopia, nyelőcső manometria. Video-oesophagographia (videofluoroscopia): A nyelési folyamat orális és oropharyngealis stádiumainak vizsgálatára ez a módszer jelenti az „arany standardot”. A vizsgálat során a beteg által lenyelt báriumos bólusról készült fluoroscopos felvételeket videóra rögzítik, amely lehetővé teszi a lassú mozgás- és a lépcsőzetes (filmkockáról kockára történő) elemzést. Ezzel a módszerrel az oropharynx izomzat károsodása, valamint a crico-pharyngealis gát (hypertrophiás crico-pharyngealis izom) és a pharyngo-oesophagealis diverticulum jelenléte is igazolható. A videofluoroscopia ellenjavallt az olyan betegeknél, akiknél hiányzik a pharyngealis nyelés reflex vagy csökkent az éberség foka. Ilyenkor a beavatkozás aspiráció veszélyével jár. Báriumos kontraszt oesophagographia: Segítségével a dysphagia legtöbb anatómiai oka és vélhetően a motoros zavarok is azonosíthatók. Elsősorban az oesophagealis dysphagia elkülönítésében segít. Felső endoscopia: Az oesophagealis dysphagia gyanúja valamint a báriumos kontraszt oesophagographia során felfedezett structuralis rendellenességek esetén nélkülözhetetlen vizsgálat. A közvetlen megtekintés mellett a módszer lehetővé teszi a nyálkahártya eltéréseinek biopsziáját, valamint az organikus szűkületek tágítását. Nyelőcső manometria: A nyelőcső mozgásai manometriás eljárásokkal vizsgálhatók. Az oropharyngeális dysphagia értékelésében a manometria szerepe korlátozott. Elsősorban motilitászavar által előidézett dysphagia gyanúja esetén kell alkalmazni a módszert.

Differenciáldiagnosztika

Az oropharyngealis dysphagiát elsősorban az oesophagealis dysphagiától kell elkülöníteni. Az odynophagia (fájdalom a nyelés közben) az oropharynx vagy a nyelőcső nyálkahártyának károsodására utal. A „gombócérzés” rendszerint funkcionális panasz, de cricopharyngealis vagy laryngealis eltérésekre is utalhat.
Szövődmények

Aspiratio, fogyás.
Társuló betegségek

Agyi érbetegségek, agytörzsi cerebrovascularis károsodás, pseudobulbaris paralysis, hypothyreosis, myasthenia gravis, muscularis dystrophia, Parkinson kór, polyomyositis, sclerosis multiplex, polymyositis, Zenker diverticulum, oropharynx malignus tumora.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Az oropharyngealis dysphagiát kiváltó alapbetegségek gyógyszeres kezelése.

Terápiás célkitűzés

A dysphagia megszüntetése, enyhítése.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

McQuaid KR. A nyelőcső betegségei (In: Tierney LM, McPhee SJ, Papadakis MA szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, Melania 2000; 578-579. Mujica VR., Conklin J. Amikor nehéz „nyelni egyet”. Mit kell figyelni a dypshagiás betegnél? Orvostovábbképző Szemle 2001, 1: 64-73.