Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 21. szombat Orsolya


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Diffúz nyelőcső spasmus
 
A betegség meghatározása

A nyelőcső tubuláris szakaszának motilitási rendellenességei nagyon különböző formában jelentkeznek. Közös vonásuk a nyeléssel egyidejűleg jelentkező dysphagia és mellkasi fájdalom, amely nem cardialis eredetű. A nyelőcső simaizomzatának motoros zavarára a többszörös spontán vagy a nyelés által egyidejűleg kiváltott contractiók, a nagy amplitúdó, a hosszú időtartam, és az ismétlődő előfordulás jellemzők.
Etiológia

A primaer ok ismeretlen. Más kóros állapotokhoz is társulhat: emotionális stressz, collagen vascularis betegségek, diabeteses neuropathia, irradiatiós oesophagitis, reflux oesophagitis, nyelőcső obstructio, de cholinerg vagy anticholinerg gyógyszerek is előidézhetik.
Osztályozás, típusok

Diffúz oesophagus spasmus (DES). Vigorosus achalasia. Diótörő nyelőcső (nutracker oesophagus).
Patogenezis, patomechanizmus

A pontos pathogenesis ismeretlen. Az egyidejű contractiók (spasmus), a rendszertelen peristaltica vagy a peristaltica hiányának fennállása okozzák a nyelőcső dysmotilitást.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Herszényi László
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Mellkasi fájdalom, dysphagia vagy mindkettő. A nyeléskor jelentkező mellkasi-retrosternalis fájdalom a vezető tünet. A fájdalom heveny és intenzív lehet, amely angina pectorist, de akár myocardialis infarctust is utánozhat. A folyadékokra és szilárd ételekre egyaránt jelentkező dysphagia intermittáló és nem súlyosbodó jellegű. A normális nyelés időszakosan dysphagiával váltakozik, amely rendszerint enyhe, ritkán okoz fogyást vagy életviteli változtatásokat. A dysphagiát stressz, nagyobb ételdarabok, ill. forró vagy hideg folyadékok válthatják ki.
Célzott vizsgálatok

Bárium kontraszt nyelési vizsgálat (oesophagographia): hasznos az obstructio kizárásában, a nyelőcső motilitás felmérésében. Az egyidejű contractiók (spasmus), a rendszertelen peristaltica vagy a peristaltica hiányának fennállása a nyelőcső dysmotilitást igazolják. DES esetén gyakran észlelhetők ún. pseudodiverticulumok, segmentalis contractiók. Felső panendoscopia (oesophagos-gastroscopia) elvégzése szükséges az obstructio kizárására (amely a dysphagia oka lehet), és az erosiv oesophagitis keresésére (amely a nem jellegzetes mellkasi fájdalom hátterében állhat). Súlyos dysphagia vagy jelentős mellkasi fájdalom esetén el kell végezni a nyelőcső manometriát. A vizsgálat alapján elkülöníthető: Diffúz nyelőcső spasmus: normális elsődleges peristaltica, 10%-nál nagyobb elsődleges contractiók, magas amplitúdójú elhúzódó nyelési hullámok a nyelőcső alsó harmadában, amelyek nem peristalticus jellegűek; az alsó nyelőcső sphincter (LES) működése általában érintetlen; Vigorosus achalasia: szemben az achalasiával, igen magas nyelési nyomások igazolhatók, gyakori a LES relaxatiójának elmaradása; Diótörő nyelőcső (nutracker oesophagus): normális peristaltica, hosszú időtartamú, nagy amplitúdójú distalis nyelési hullámok (180 Hgmm-nél nagyobb), amelyek peristalticus jellegűek; a LES működése általában érintetlen; Nem-specificus nyelőcső motilitászavar: intermittálóan normális peristaltica, amelyhez bármilyen, a fenti eltérésekbe nem sorolható zavar társulhat (20%-nál nagyobb arányú peristlatica kiesés, elhúzódó contractiók, kórosnak imponáló hullámformák, kis amplitúdójú peristaltica hullámok).

Differenciáldiagnosztika

A nyelőcső motlitászavarok egymástól történő elkülönítése; a dysphagia organikus és egyéb okainak kizárása; a mellkasi fájdalmak differenciálása (szív eredetű mellkasi fájdalmak: angina pectoris, myocardialis infarctus és nem szív eredetű mellkasi fájdalmak elkülönítése); a vigorosus achalasia elkülönítése a valódi achalasiától. Motilitászavart okozó egyéb kórállapotok kizárása (emotionális stressz, collagen vascularis betegségek, diabeteses neuropathia, irradiatiós oesophagitis, reflux oesophagitis, nyelőcső obstructio, ill. cholinerg vagy anticholinerg gyógyszerek szedésének kizárása).
Szövődmények

Enyhe esetekben nincs komolyabb szövődménye; súlyosabb esetekben fogyás, igen ritkán aspiratio.
Társuló betegségek

Emotionális stressz, collagen vascularis betegségek, diabeteses neuropathia, irradiatiós oesophagitis, reflux oesophagitis, nyelőcső obstructio.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Enyhébb esetekben a lassúbb étkezés, az egyszerre kisebb ételmennyiségek, nyugodt körülmények között történő elfogyasztása enyhíti a tüneteket. Egyes esetekben az étkezés kezdetén fogyasztott meleg folyadék könnyítheti a nyelést.
Gyógyszeres kezelés

Súlyosabb esetekben nitrátok, kalcium-csatorna blokkolók (nifedipin, diltiazem), trankvillánsok alkalmazása eredményhez vezethet.
Műtéti kezelés

Vigorosus achalaesia és DES az ún. Maloney-szerinti bougie tágítás vagy ballon tágítás a tünetek enyhítéséhez vezethet. Súlyos esetekben a hosszanti (longitudinalis) sebészi myotomia (amelyhez vigorosus achalasiaban a LES myotomiáját is elvégzik) a betegek 2/3-ában megszünteti a dysphiagiát és a mellkasi fájdalmat.

Terápiás célkitűzés

A dysphagia és a mellkasi fájdalom megszüntetése, enyhítése.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

McQuaid KR. A nyelőcső betegségei (in: Tierney LM, McPhee SJ, Papadakis MA szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, Melania 2000; 578-595). Forgács A. A nyelőcső elsődleges motilitászavaron alapuló megbetegedései (in: Varró /szerk/: Gastroenterologia, Medicina 1997; 37-38). Dent J, Holloway RH. Esophageal motility and reflux testing: State-of-the-art and clinical role in the twenty-first century. Gastroenterol Clin North Am 1996; 25: 51-55. Parkman HP. Optimal evaluation of patients with nonobstructive esophageal dysphagia: Manometry, scintigrappy, or videoesophagography? Dig Dis Sci 1996; 41: 1355-1361.