Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. dec. 13. szerda Luca, Otília


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Nyelőcső candidiasis
 
Egyéb megnevezés

Infectiós oesophagitis; Moniliasis; Candidás oesophagitis; Gombás nyelőcsőgyulladás.
A betegség meghatározása

Rendszerint immunsupprimált betegekben jelentkező, a Candida albicans gomba által okozott nyelőcső gyulladás-oesophagitis.
Patogenezis, patomechanizmus

A fenti immunsupprimált állapotok mellett a Candida-infectio kialakulhat kezeletlen diabetesben, cirrhosisban, értelmi fogyatékosokban, systemás corticosteroidokkal, systemás antibiotikumokkal vagy irradiátióval kezelt betegekben is, valamint chronicus mucocutan candidasis részjelenségeként is.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Herszényi László
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Jellegtelenek. A leggyakoribb panaszok az odynophagia és a dysphagia. Odynophagia elsősorban szilárd ételek lenyelésekor jelentkezik, a nyelési fájdalom az étkezéstől való félelemhez és fogyáshoz vezethet. A dysphagia már rendszerint a szövődmény, a ritkán előforduló strictura következménye. Gyakori a nyeléstől független mellkasi és háti fájdalom. Szájüregi fekély az esetek 75%-ban jelen van. Az alapbetegség miatt indolens betegek egy részében candidás oesophagitis mellett gyakori a teljes panaszmentesség is.
Célzott vizsgálatok

Az elsődleges vizsgálati módszer a felső panendoscopia (oesophago-gastroscopia), amely a nyelőcső nyálkahártyájának közvetlen megítélésére és biopsziás mintavételre nyújt lehetőséget. Az endoscopos eltérések az oesophagitis súlyosságától függnek. A károsodás a nyálkahártya hyperaemiától és oedemától kezdődően a kifekélyesedésig terjedhet. Jellemző és diagnosztikus értékű a többszörös, diffúz, hosszanti, sárgásfehér plaque-ok és az álhártya megjelenése. A nyálkahártya törékeny-sérülékeny, vérzékeny, a pseudomembrán eltávolítása után felületes fekélyeket láthatunk. A típusos endoscopos kép által felvetett gyanút a kefe-cytológia, a biopsziás mintavétel és a tenyésztés igazolhatja.

Differenciáldiagnosztika

A candida oesophagitis elkülönítendő az egyéb infectiós oesophagitistől (Herpes simplex, cytomegalovírus (CMV) által okozott oesophagitistől; a gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) során kialakult erosiv-ulcerativ reflux oesophagitistől; a gyógyszerek okozta nyelőcső károsodástól („pill-oesophagitis”) valamint az irradiatiós oesophagitistől.
Szövődmények

A strictura ritkán alakul ki, ilyenkor a dysphagia a vezető tünet. A fekélyekből származó vérzés akár fatális kimenetelű is lehet. Nyelőcső perforatio veszélye is fennállhat.
Epidemiológia

A nyelőcső infectiós eredetű megbetegedései egészséges immunrendszer esetén igen ritkán fordulnak elő, legtöbbször immunsupprimált betegekben alakulnak ki. AIDS-es, daganatos, cytostaticummal kezelt, szervtranszplantált, lymphomás, immunsuppressiv kezelésben részesülő betegek veszélyeztetettek az opportunista fertőzések szempontjából. A leggyakoribb kórokozó a Candida albicans.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Az immundefcientiát kiváltó alapbetegség megszüntetése vagy enyhítése mellett oralis vagy systemás gomba ellenes kezelésre van szükség. Localis candidiasis esetén localisan alkalmazott oralis szereket használunk: Nystatin (500 000 egység naponta ötször elszopogatva, majd lenyelve); clotrimazol tabletta (napi 5-10 mg szájban feloldva) 7-14 napig. Immunkárosodott betegek (AIDS-es is) kezelése fluconazollal (100-200 mg/nap per os) történik. A ketoconazolt alacsony hatékonysága, bizonytalan felszívódása, gyakoribb mellékhatása miatt ritkábban alkalmazzuk. A localis kezelésre nem reagáló betegek vagy systemás candidiasis esetében parenteralis amphotericin B kis dózisa (0,3-0,5 mg/kg/nap) alkalmazandó. A tüneti kezelés antacidok, sucralfat, lidocain valamint savszekréció gátló (H2-receptor antagonista /H2RA/, protonpumpa gátló /PPI/) adásából áll.

Terápiás célkitűzés

Tünetmentesség, az oesophagitis meggyógyítása, a szövődmények megelőzése.
Prognózis

Az infectiós oesophagitises betegek többsége hatékonyan kezelhető, a tünetek teljesen megszűnhetnek. A fennálló alapbetegség és immunsupprimált állapot miatt azonban a panaszok és a nyelőcső nyálkahártya eltérések recidíválhatnak. Néha chronicus kezelésre lehet szükség.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

McQuaid KR. A nyelőcső betegségei (in: Tierney LM, McPhee SJ, Papadakis MA szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, Melania 2000; 580-584). Simon L. A nyelőcső ritka betegségei. A nyelőcső vírusos, bakteriális és gombás megbetegedései. (in: Varró /szerk/: Gastroenterologia, Medicina 1997; 55-56). Herold G. Oseophagitis. (in Herold G. /szerk/: Belgyógyászat. B+V (medical&technical) Lap és Könyvkiadó Kft. /magyar fordítás/;. 2001; 357-358).