Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 21. szombat Orsolya


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Gyógyszer okozta nyelőcsőfekélyek
 
Egyéb megnevezés

„Pill oesophagitis”, solitaer („nem-pepticus”) nyelőcső fekély.
A betegség meghatározása

Egyes gyógyszerek által okozott localis nyelőcső nyálkahártya károsodás, amely rendszerint mély fekély formájában jelentkezik. A kémiai nyelőcső károsodás speciális formája.
Patogenezis, patomechanizmus

Rendszerint kórházban ápolt vagy ágyhoz kötött betegek esetében, a kevés vízzel bevett gyógyszerek károsítják a nyelőcsövet, feltételezhetően az elhúzódó nyálkahártya-kontaktus következtében. A leggyakoribb, nyelőcső károsodást okozó gyógyszerek: nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID szerek), kálium-chlorid, tetracyclin, doxycyclin, clindamycin, sulphametoxazol-trimetoprim, kinidin, alendronat, idovudin, vaskészítmény, C-vitamin.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Herszényi László
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

Jellegzetes a gyógyszer bevételét követően néhány órával kezdődő súlyos retrosternalis fájdalom, odynopaghia, dysphagia. A panaszok hirtelen alakulhatnak ki, és napokig tartanak. A betegek egy része (különösen az idősek) viszonylag kisebb fájdalomról és dysphagiáról számolnak be.
Célzott vizsgálatok

Az elsődleges vizsgálati módszer a felső panendoscopia (oesophago-gastroscopia), amely a nyelőcső nyálkahártyájának közvetlen megítélésére nyújt lehetőséget. A vizsgálat során solitaer vagy többszörös, felületes vagy mély fekély igazolható. Idült károsodás esetén súlyos oesophagitis igazolható.

Differenciáldiagnosztika

Elkülönítendő az infectiós oesophagitistől (Candida albicans, Herpes simplex, cytomegalovírus (CMV) által okozott oesophagitistől); a gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) során kialakult erosiv-ulcerativ reflux oesophagitistől; valamint az irradiatiós oesophagitistől.
Szövődmények

Idült károsodás esetén súlyos oesophagitis, szűkület, vérzés vagy perforatio kialakulásával is számolni lehet.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

A gyógyszer által okozott nyelőcső károsodás megelőzésére a betegeknek a gyógyszereket bő folyadékkal (legalább 2 dl vízzel) kell lenyelni és bevételt követően 30 percig függőleges helyzetben kell maradni. Az ismerten nyelőcső károsító gyógyszerek adását lehetőség szerint kerülni kell ágyhoz kötött betegek, ismert nyelőcső motilitászavar, dysphagia, strictura esetén.
Gyógyszeres kezelés

A károsító gyógyszer kiküszöbölése után a gyógyulás hamar, különleges gyógyszeres kezelés nélkül is bekövetkezik. Sucralfat vagy savszekréció gátló (H2-receptor antagonista /H2RA/, protonpumpa gátló /PPI/) kezelés jótékony hatású lehet.

Terápiás célkitűzés

Tünetmentesség, az oesophagitis meggyógyítása, a szövődmények megelőzése.
Prognózis

A károsító gyógyszer kiküszöbölése után a gyógyulás hamar bekövetkezik. Idült károsodás és szövődmények (súlyos oesophagitis, szűkület) esetén a prognózis rosszabb.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

McQuaid KR. A nyelőcső betegségei (in: Tierney LM, McPhee SJ, Papadakis MA szerk.): Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, Melania 2000; 585). Simon L. A nyelőcső ritka betegségei. A nyelőcső vírusos, bakteriális és gombás megbetegedései. (in: Varró (szerk): Gastroenterologia, Medicina 1997; 55-56). Herold G. Oseophagitis. (in Herold G. /szerk/: Belgyógyászat. B+V (medical&technical) Lap és Könyvkiadó Kft. (magyar fordítás);. 2001; 357-358).