Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 24. kedd Salamon


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Alimentáris allergia
 
Egyéb megnevezés

élelmiszer allergia, ételallergia
A betegség meghatározása

Az ételallergiák IgE-közvetített immunológiai reakciók.
Etiológia

Tápanyagalkotórészek és adalékanyagaik ellen irányuló allergiás reakciók, vagy arra genetikailag hajlamos egyéneknél a nemkívánatos szennyeződésre adott válasz. Gyakori allergének: alma, mogyoró, tehéntej, tojás, hal, kagylós rákok, dió, szója, zeller, gyümölcs, fűszerek, élesztő, penészgombák. A pollenallergiás és latexallergiás betegek többsége keresztallergiát mutat bizonyos élelmiszerekkel szemben; ez megfordítva is igaz. Valójában bármely élelmiszer lehet allergén. Az allergiás reakció erősségét számos tényező befolyásolja (az expozíció gyakorisága és mennyisége, az elkészítés módja, egyedi válaszkészség, kiváltó tényezők, szezonalitás, stb.).
Patogenezis, patomechanizmus

Az immunreakció három féle módon játszódhat le:/*I-es (azonnali) típusú reakció (0-1 óra elteltével): ez a leggyakoribb, IgE által közvetített reakció, melynek során hisztamin, szerotonin szabadul fel a hízósejtekből *III-as (intermedier) típusú reakció (1-20 óra elteltével): ritkább, IgG által közvetített reakció*IV-es (késői) típusú reakció ( >20 óra elteltével): ritkább, sejtközvetített reakció*/
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Juhász Márk
klinikai orvos

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Tünetek

: Az ételallergiák gyakorisága az egyes szervekben: /*bőrtünetek: urticaria, Quincke-oedema, viszketés, exanthema *légúti tünetek: gégeoedema, asthma, rhinitis *emésztőrendszeri tünetek: viszketés, „prémes érzés” az ajkakon és az ínyen („oral allergy syndrome”), hasi fájdalom, hasmenés, hányás *cardiovascularis tünetek: tachycardia, vérnyomásesés, anaphylaxias shock *egyéb ritka tünetek: láz, izületi panaszok, átmeneti fültőmirigy duzzanat*/
Általános vizsgálatok

/*alapos anamnézis felvétele *egyéb emésztőrendszeri betegségek kizárása*/
Célzott vizsgálatok

/*eliminációs diéta bevezetése (CAVE: a felesleges és több ételre kiterjedő *diétáztatás hiányállapot kialakulásának veszélyét rejti magában!) *provokációs próbák (bőrpróbával és specifikus IgE antitest kimutatással (RAST) kiegészítve) *colonoscopos allergén-provokációs próba (COLAP)*/

Differenciáldiagnosztika

/*pszeudoallergiás reakció (PAR): klinikai képe az ételallergiával megegyezik, mert itt is hisztamin felszabadulás áll a háttérben, de PAR-ban a hízósejteket nem antitestek mediálják, a degranuláció itt farmakológiai reakció következtében zajlik *laktóz intolerancia *coeliakia*/
Epidemiológia

A lakosság kb. 5%-át érinti, leggyakrabban kisgyermekkorban fordul elő, férfi:nő arány 1:2. A legtöbb beteg anamnézisében pollenallergia, vagy valamilyen atópiás betegség (allergiás rhinitis, asthma bronchiale, atópiás dermatitis szerepel.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Részletes és alapos diétás tanácsadás az allergén sikeres kiiktatása céljából. Atópiás betegségre pozitív családi anamnézisű újszülött környezetében ne legyen háziállat és tilos dohányozni. Félévig a csecsemő csak anyatejet kapjon, az anya egyidejű eliminációs diétájával (tehéntej, hal, földimogyoró kerülése), szükség esetén hypoallergén hidrolizátum is alkalmazható a gyermek táplálására.
Gyógyszeres kezelés

/*anaphylaxias reakcióra hajlamos betegeket sürgősségi gyógyszerekkel ellátni: adrenalin-spray, vízoldékony kortikoszteroid készítmény, antihisztamin (béta-blokkoló gyengíti az adrenalin hatását!) *hiposzenzibilizáció tehéntej- és pollenallergiában *gyógyszerek: antihisztaminok, hízósejt membránstabilizátorok (ketotifen, dinatrium cromoglicicum), B6-vitamin (a hisztamin lebontásáért felelős enzim, a diaminooxidáz (DAO) koenzime)*/

Prognózis

Éveken át tartó allergénmegvonás az allergia megszűnését eredményezheti (gyerekek 50%-ánál, felnőttek 30%-ánál).
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

/*Beyer K. Renz H. Wahn U. Niggemann B. Changes in blood leukocyte distribution during double-blind, placebo-controlled food challenges in children with atopic dermatitis and suspected food allergy. Int-Arch-Allergy-Immunol.; 1998 Jun; 116(2): 110-5. *Kiss F. Jarmay K. Kadocsa E. Husz S. Judak R. Lencse G. Wittmann T. Lonovics J. Légúti allergiás betegek étalallergiaja. Diagnosztikai lehetőségek és problémák. Orv-Hetil.; 1998 Aug 30; 139(35): 2065-9. *Várkonyi Á Alimentaris allergia [in: Varró (szerk.)]: Gastroenterologia. Medicina ;1998, Második, javított kiadás, 226-228.*/

Kulcsszavak

ételallergia, pollenallergia, keresztallergia, pszeudoallergiás reakció, laktóz intolerancia, coeliakia