Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. okt. 21. szombat Orsolya


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Spontán bakteriális peritonitis
 
Néveredet

1975-ben Correia és Conn használták először a spontán bakteriális peritonitis megnevezést. A legfontosabb volt, hogy elkünönítették a sebészeti beavatkozást követő infekciós peritonitistől.
A betegség meghatározása

Spontán bakteriális peritonitisről beszélünk, ha az ascitesből baktérium tenyészik ki, a fehérvérsejtszám nagyobb, mint 250 sejt/ml, és nincs sebészi kezelést igénylő infekció.
Osztályozás, típusok

Az ascitesinfekció többféle lehet: Spontán bakteriális peritonitis: az ascites bakteriológiai vizsgálata pozitív, emelkedett a fehérvérsejtszám és nincs sebészeti fertőzés. Legtöbbször egyféle baktérium okozza, monomicrobiális fertőzés. Monomikróbás nonneutrophil granulocytás ascites: pozitív bakteriológiai vizsgálat, de a neurtophil granulocyták száma kevesebb, mint 250/ml, nincs sebészi infekció. Negatív bakteriológiával járó, neutrophil granulocytás ascites: ascites bakteriológiai vizsgálata negatív, de a neutrophil granulocytaszám nagyobb, mint 250/ml, a beteg korábban nem kapott antibioticus kezelést és az emelkedett fehérvérsejtszámnak nincs egyéb magyarázata. Secunder, vagy sebészi bakteriális peritonitis: ascites bakteriológiai vizsgálata pozitív, emelkedett a neutrophil leukocyták száma és sebészeti ok áll a fertőzés hátterében. Iatrogén bakteriális peritonitis: akkor jön létre, a haspunkció során perforáljuk a belet.
Patogenezis, patomechanizmus

Spontán bakteriális peritonitisben a baktériumok az enterális flórából származnak. A gyomorból és a bélnyálkahártyán keresztül bejutnak a mesenteriális nyirokcsomókba, nyirokerekbe, majd a ductus thoracicusba, bakterémia alakul ki. A baktériumok a vérből a sinusiodokon átjutva bekerülnek az ascitesbe. A SBP kialakulását segíti elő az, hogy a cirrhosisos betegeknél megváltozik a bélflóra, a perifériás vérben a Gram negatív baktériumokból származó magasabb endotoxin szint miatt nő a bélnyálkahártya áteresztő képessége, a neurtophil és a reticuloendotheliasis rendszer (RES) funkció zavara, valamint szérum komplement hiány figyelhető meg. Az ascitesfolyadék immunológiai tulajdonságait a komplement és fibronektin tartalmának köszönheti, opszonizáló és baktericid hatással egyaránt rendelkezik. Az ascites folyadék fehérje tartalma korrelál az antibakteriális tulajdonsággal. A SBP olyan ascitesfolyadékban alakul ki, melyben a fehérje koncentráció kisebb, mint 1 g/dl.
Gasztroenterológia
Szakterületi elnök:
Prof. Dr. Tulassay Zsolt
klinikaigazgató, egyetemi tanár
SE ÁOK II. Belgyógyászati Klinika
Szerző:

Dr. Werling Klára
egyetemi adjunktus

SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

Hasi fájdalom, láz.
Tünetek

Előreheladott stádiumú májbetegség tünetei mellett megnagyobbodott, fájdalmas hasat látunk. Gyakran a mentalis állapot változása, psychomotoros meglassultság, zavartság észlelhető.
Általános vizsgálatok

Fizikális vizsgálattal kifejezett hasi fájdalmat, nyomásérzékenységet, lázat és a májcirrhosis egyéb eltéréseit találtjuk. Laboratóriumi eredményekben SBP-nél emelkedett a szérum bilirubin, megynúlt a porthrombin idő, a májbetegség előrehaladott stádiumban van: Child-Pugh-score B vagy C. Hasi UH: a májcirrhosis, portalis hypertensio jelein kívül ascites látható, mennyisége meghatározható.
Célzott vizsgálatok

Paracentesis: az ascitesben magas a neutrophil fehérvérsejtek száma, nagyobb mint 250/ml, a bakteriológiai vizsgálat pozitív eredményt ad. Fontos tudni, hogy SBP-ben általában egyféle baktérium mutatható ki. Leggyakoribb kórokozók: E.coli, streptococcusok, Klebsiella és egyéb Gram negatív bélbaktériumok.

Differenciáldiagnosztika

Egyéb neutropihil granulocytás ascitestől el kell különíteni: bélperforáció okozta ascites: (fehérjetartalom nagyobb, mint 1g/dl, glukóz kevesebb, mint 50 mg/dl, LDH nagyobb, mint 225 mU/ml, az ascites amylase tartalma több, mint 5-szöröse a széruménak). Barna ascitesnél, az ascitesben a bilurbin szint nagyobb, mint 6 mg/dl, akkor biliaris, vagy felsőbélszakasz perforációra kell gondolni. Nem perforációs eredetű secunder bakteriális peritonitis: leggyakrabban tályog okozza. Az ascites vizsgálata nem minden esetben perdöntő, ezért antibioticus kezelés mellett 48 óra múlva célszerű a punkciót megismételni.
Rizikófaktorok

Egyéb bakteriális fertőzések: Májcirrhosisban az immunrendszer károsodása, immundeficiens állapot alakul ki. Ezzel magyarázható, hogy a kórházba került májcirrhosisos betegek kb. 40%-nál mutatható ki egyéb fertőzés. Gastrointestinálsi vérzés: könnyebben átjutnak a bélfalon a baktériumok, a RES funkciója csökken. A vérzést követő 2-5 napon belül az SBP kockázata ötszörös. Paracentesis: Hajlamosít szintén SBP kialakulására.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Cefotaxim intravénás adása javasolt 8 óránként 2 g 5 napig, majd a baktérium tenyésztésnek megfelelő célzott antibiotikum adása javasolt. Azok a betegek, akik nem hánynak, a per os ofloxacin kezelés hasonlóan hatékony.

Prognózis

Régebben a betegek 48-95%-a meghalt az antibioticus terápia ellenére SBP-ben. Idejében felállított dignózissal javítható a prognózis. Fontos, hogy minden olyan esetben, melynél felmerül az SBP lehetősége - fájdalom, láz, veseelégtelenség, mentalis status romlása, leukocytosis, acidosis, gastointestinalis vérzés - el kell végezni, illetve meg kell ismételni a paracentésist.
Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Oxford Textbook of Hepatology, Slesinger, Fordtran’s Gastrointestinal and Liver Disease, Varró V. Gastroenterológia, Fehér J., Lengyel G. Hepatologia.