Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Ancylostomiasis
 
A betegség meghatározása

Az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus által okozott megbetegedés, mely a féreg vérszívása miatt jelentős anaemia kialakulását vonja maga után.
Etiológia

Az A. duodenale 0,8–1x0,4–0,5 cm nagyságú, ill. a nőstény féreg ennél kissé nagyobb, melynek testét csaknem teljes mértékben az uterus foglalja el. Naponta 25–35 ezer féregpetét ürít. Életideje átlagosan 6 év. A N. americanus morfológiailag kisfokban eltér az előbbitől, de a mérete, ill. egyéb tulajdonságai hasonlóak. A férgek életciklusa is hasonló. A széklettel kiürített petékből a nedves talajon ún. rhabditiform lárvák alakulnak ki. Ezek a kiürített székletben élnek és baktériumokkal táplálkoznak. Amennyiben a talaj hőmérséklete 13 C° alá süllyed a lárvák nem kelnek ki. A rhabditiform lárvák néhány vedlés után ún. filariform lárvákká alakulnak, és a környező talajba kerülnek. A nedves meleg talajban 2 évig is élhetnek. Az emberi fertőzés elsősorban a bőrön keresztül bejutó filariform lárvák által történik, többnyire a mezítláb járás következményeként. Ritkábban kontaminált étel által történik a fertőzés. Ha a lárva a bőrön keresztül hatol be az emberbe, a behatolás helyén viszketés, vesiculák alakulnak ki. Később a lárvák a véráramon keresztül a tüdőkbe kerülnek, ahol bronchitist, alveolaris vérzéseket, granulocytás, eosinophil infiltrációt okoznak. A férgek végső helye a duodenum, ahol a felszínhez tapadva naponta kb. 0,03–0,2 ml vért szívnak. A vérvesztés mennyisége a férgek számától függ. Amennyiben 100-nál nem több a férgek száma, tünetek nem alakulnak ki. 500 és 1000 féreggel való fertőzés esetén fokozatosan alakul ki az anaemia. Olyan trópusi országokban, ahol a lakosság elsősorban vasedényeket használ főzésre, viszonylag ritkábban fejlődik ki anaemia, mint ahol alumíniumedényeket használnak.
Patogenezis, patomechanizmus

A filariform lárvák áthatolnak a bőrön, és helyi dermatitis alakul ki. Az elváltozások általában 2 hét alatt maguktól elmúlnak. Ez a bőrelváltozás gyakrabban alakul ki N. americanus, mint A. duodenale infekció esetén. A migráló lárvák a tüdő alveolusaiba kerülve kis bevérzéseket okoznak. Súlyos fertőzés esetén eosinophil és mononuclearis infiltráció alakul ki. A tüdőelváltozások általában enyhék. A kifejlett férgek a vékonybél felső szakaszában élnek. A férgek megtapadásának helyén lyticus destrukció figyelhető meg. A féreg megtapadásának helyén vérzés alakul ki és a féreg is vért szív.
Infektológia
Szakterületi elnök:
Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Szerző:

Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos

Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Diagnosztika

Tünetek

Az infekció helyén a már említett helyi tünetek alakulnak ki jellegzetes viszketéssel (ground itch) és vesicula-képződéssel. A behatolást követően kb. 2 hét múlva észlelhetőek a pulmonalis tünetek, melyek száraz köhögéssel, lázzal, eosinophiliával járnak. A peték a fertőzést követően kb. 42 nap múlva jelennek meg a székletben. A kevés féreggel való fertőzés az endémiás országban élők körében nem okoz tüneteket. Az ideiglenesen odalátogató turistákban kialakulhat enyhe anaemia és hasi discomfort, mely gyakran gyermekeket érint, és ezek a jelek, a megfelelő utazási anamnézis ismeretében, felkelthetik az észlelő orvos figyelmét. Az ancylostomiasis legjellegzetesebb tünetei a férgek vérszívása következtében kialakuló vashiányos anaemia és a hasi discomfort. A fertőzöttek egy részében geophagia (pica) alakul ki. A székletben okkult vagy manifeszt vérzés lehet jelen. Amennyiben anaemia alakul ki, akkor ennek a tünetei dominálnak. Az anaemia lehet nagyos súlyos is és előfordul, hogy ezekkel a tünetekkel fordul a beteg orvoshoz. Sápadtság, szédülés, ill. az arc, a kezek és a lábak duzzanata alakulhat ki a proteinvesztés miatt. A beteg meglassult, légszomjról panaszkodik, szívdobogást érez, depresszióssá válhat. A körmökön koilonychia látható. Igen súlyos esetben szívelégtelenség, ascites alakulhat ki. Néha irreguláris láz társul a súlyos anaemiához. Erősen endémiás területeken, pl. trópusi országokban, jellegzetes módon más infekciók és állapotok társulnak előszeretettel az ancylostomiasishoz. Ilyenek pl. a shistosomiasis, ill. a sarlósejtes anaemia, lábszárfekély stb.
Általános vizsgálatok

Az anaemia (vashiányos) különböző foka és a hypoproteinaemia kiderül a rutin laboratóriumi vizsgálat során, mely a betegségre irányíthatja a figyelmet.
Célzott vizsgálatok

Az infekció diagnózisa a széklet vizsgálata által történik. A jellegzetes peték jól megfigyelhetőek.

Epidemiológia

Ez az infekció a trópusokon előforduló helminthiasisok közül az egyik leggyakoribb. A fertőzöttek számát 1,3 milliárdra becsülik, és kb. 100 millió azok száma, akik a féregfertőzés miatt különböző fokú anaemiában szenvednek, vagy valamilyen más tüneteik vannak. Magyarországon már nem fordul elő. Ázsiában, Afrikában, a Közép-Keleten, Dél-Európában, valamint Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Az utóbbi helyen a N. americanus dominál.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

A kezelés megfelelő antihelmintikus gyógyszerekkel hatékony. Albendazol (Zentel) napi 200 mg 3 napon keresztül, mebendazol (Vermox) 2x1 tabl. (100 mg) 3 napon keresztül, levamisol (Decaris) felnőtteknek 150 mg egyszeri adag, gyermekeknek 50 mg adandó. Pyranthel pamoat (Combantrin) 10 mg/kg egyszeri adag, bephenium hydroxynaphtoate (Alcopar) 5 g egyszeri adagban alkalmas az ancylostomiasis eradikálására. Súlyos egyéb tünetek fennállása esetén gyakran más kezeléssel kell kezdeni. Előfordul, hogy a beteget transzfúzióban kell részesíteni, és gondoskodni kell megfelelő proteinbevitelről, cardialis támogatásról és a gyakran egyidejűleg fennálló malnutritio ellátásáról. Az anaemia tartós kezelésére vaskészítmény és fólsav adandó. Erősen fertőzött közösségekben folytatott vizsgálatok szerint az évente 2-3 alkalommal elvégzett, az egész közösségre kiterjesztett antiparazitás kezelés lényegesen csökkentette az adott közösségben az anaemiás betegek számát. Kísérletek folynak rekombináns vakcina alkalmazására is. Erre a célra az ún. ancylostoma secreted protein-1 (ASP-1) és ASP-2 készítményeket alkalmazzák. Állatkísérletekben eredményesen alkalmaztak vakcinákat.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

G. Thomas Strickland. Hunter’s Tropical Medicine and Emerging Infectious Diseases. B. Saunders Company: 2000. Georgiev VS. Necatoriasis: treatment and developmental therapeutics. Expert Opin Investig Drugs 2000;9:1065-78. Haichou X, Yan W, Shuhua X, Sen L et al. Epidemiology of human ancylostomiasis among rural villagers in Nanlin County (Zhongzhou Village), Anhui Province, China: II. Seroepidemiological studies of the age relationships of serum antibody levels and infection status. Southeast Asian J Trop Med Public Health 2000;31:736-41. Loukas A, Dowd AJ, Prociv P et al. Purification of a diagnostic, secreted cysteine protease-like protein from the hookworm Ancylostoma caninum. Parasitol Int 2000;49:327-33. Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases. Churchill Livingstone: 2000.