Argentin haemorrhagiás láz   Néveredet Az Argentínában előforduló haemorrhagiás a Junin város körüli területen írták le először. A betegség meghatározása Akut haemorrhagiás láz, mely Argentína bizonyos részein terjedt el, és jelentős (15% feletti) mortalitással jár. Etiológia A Junin vírus az arenavirusok közé tartozik. Patogenezis, patomechanizmus A kóros elváltozások a vírus direkt hatásának következményei, mely a nyirokcsomókban, a reticuloendothelialis sejtekben szaporodik és megtámadja az immunkompetens sejteket, mely által immungyengeséget okoz. Ezekre a vírusokra (arenavirusok) jellemző a vascularis endothelium disruptiója, melynek következtében jelentős extravasatio indul meg. A fertőzés emberekben súlyos megbetegedést okoz, mely magas mortalitással jár. AHF-ben megfigyelték, hogy a serum alfa-interferonszintje igen jelentős mértékben megemelkedett (1000–16 000 IU/ml). Infektológia Szakterületi elnök: Dr. Ternák Gábor osztályvezető főorvos Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály Szerző: Dr. Ternák Gábor osztályvezető főorvos Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály Diagnosztika Tünetek Az inkubációs idő a rágcsálóval (váladékával) való kontaktust követően 8–12 nap. A tünetek fokozatosan alakulnak ki hidegrázással, izomfájdalmakkal, lázzal. Retroorbitalis fájdalom, hányinger, conjunctivitis, az arc, nyak és a mellkas felső részének oedemája alakul ki. Az oedemás területeken, ill. axillarisan petechialis rash, lymphadenopathia alakul ki. A hatodik–nyolcadik napon a beteg állapota hirtelen romlik, vérzéses manifesztációk, hypotonia alakul ki, melyhez masszív albuminuria, oliguria, anuria társul. Idegrendszeri tünetek fejlődnek ki, mint pl. tremor, psychoticus elváltozások, coma. A laboratóriumi eltérések közül kiemelendő a már említett albuminurián kívül a leukopenia, thrombocytopenia és az alvadási faktorok csökkenése, vérzéses manifesztációk alakulnak ki. A betegségből való gyógyulás elhúzódó reconvalescenciával jár, melyhez alopecia társul. A klinikai tünetek visszatérhetnek. A klinikai tünetek alapján felvetett diagnózist a vírus izolálásával, szerológiai vizsgálatokkal lehet megerősíteni. Differenciáldiagnosztika El kell különíteni más haemorrhagiás lázaktól, leptospirosistól, dengue láztól stb. Rizikófaktorok Endémiás területen való tartózkodás, ill. az itt végzett mezőgazdasági tevékenység. Epidemiológia A megbetegedést először a Junin várost körülvevő kb. 16 ezer területen írták le, Argentína középső részén az 1950-es években. A járvány fokozatosan terjedt ki észak és nyugat felé. Jelenleg kb. 150 ezer négyzetkilométeren fordul elő. A betegségek gyakrabban fordulnak elő a járvány perifériás zónájában, mint a közepén. A vírus rezervoárja egy egérfajta (Calomys musculinus), mely elsősorban utak mentén, árokpartokon él, és táplálkozni a gabonaföldekre jár. E megbetegedés elsősorban a 20–60 éves farmerek körében fordul elő, akik kapcsolatba kerülnek a fertőzött egérből származó aerosollal a munkavégzés során. Az emberek közötti terjedés rendkívül ritka. Terápia Gyógyszeres kezelés Ribavirin alkalmazásával jó klinikai hatást értek el. Prevenció: A Junin vírus ellen hatékony vakcina áll rendelkezésre, melynek bevezetése jelentősen csökkentette a megbetegedések számát. Kiegészítő információk Ajánlott irodalom Broussard LA. Biological agents: Weapons of warfare and bioterrorism Mol Diagn (United States) 2001;6:323-33. de Garin AB, Bejaran RA, Carbajo AE, et al. Atmospheric control of Aedes aegypti populations in Buenos Aires (Argentina) and its variability. Int J Biometeorol (United States) 2000;44:148-56. Garcia JB, Morzunov SP, Levis S, et al. Genetic diversity of the Junin virus in Argentina: geographic and temporal patterns. Virology (United States) 2000;272:127-36. Harrison LH, Halsey NA, McKee KT, et al. Clinical case definitions for Argentine hemorrhagic fever. Clin Infect Dis (United States) 1999;28:1091-4. Collier L, Ballows A, Sussman M. Topley & Wilson’s Microbiology and Microbial Infections. Arnold Co: 1997.