Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Argentin haemorrhagiás láz
 
Néveredet

Az Argentínában előforduló haemorrhagiás a Junin város körüli területen írták le először.
A betegség meghatározása

Akut haemorrhagiás láz, mely Argentína bizonyos részein terjedt el, és jelentős (15% feletti) mortalitással jár.
Etiológia

A Junin vírus az arenavirusok közé tartozik.
Patogenezis, patomechanizmus

A kóros elváltozások a vírus direkt hatásának következményei, mely a nyirokcsomókban, a reticuloendothelialis sejtekben szaporodik és megtámadja az immunkompetens sejteket, mely által immungyengeséget okoz. Ezekre a vírusokra (arenavirusok) jellemző a vascularis endothelium disruptiója, melynek következtében jelentős extravasatio indul meg. A fertőzés emberekben súlyos megbetegedést okoz, mely magas mortalitással jár. AHF-ben megfigyelték, hogy a serum alfa-interferonszintje igen jelentős mértékben megemelkedett (1000–16 000 IU/ml).
Infektológia
Szakterületi elnök:
Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Szerző:

Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos

Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Diagnosztika

Tünetek

Az inkubációs idő a rágcsálóval (váladékával) való kontaktust követően 8–12 nap. A tünetek fokozatosan alakulnak ki hidegrázással, izomfájdalmakkal, lázzal. Retroorbitalis fájdalom, hányinger, conjunctivitis, az arc, nyak és a mellkas felső részének oedemája alakul ki. Az oedemás területeken, ill. axillarisan petechialis rash, lymphadenopathia alakul ki. A hatodik–nyolcadik napon a beteg állapota hirtelen romlik, vérzéses manifesztációk, hypotonia alakul ki, melyhez masszív albuminuria, oliguria, anuria társul. Idegrendszeri tünetek fejlődnek ki, mint pl. tremor, psychoticus elváltozások, coma. A laboratóriumi eltérések közül kiemelendő a már említett albuminurián kívül a leukopenia, thrombocytopenia és az alvadási faktorok csökkenése, vérzéses manifesztációk alakulnak ki. A betegségből való gyógyulás elhúzódó reconvalescenciával jár, melyhez alopecia társul. A klinikai tünetek visszatérhetnek. A klinikai tünetek alapján felvetett diagnózist a vírus izolálásával, szerológiai vizsgálatokkal lehet megerősíteni.

Differenciáldiagnosztika

El kell különíteni más haemorrhagiás lázaktól, leptospirosistól, dengue láztól stb.
Rizikófaktorok

Endémiás területen való tartózkodás, ill. az itt végzett mezőgazdasági tevékenység.
Epidemiológia

A megbetegedést először a Junin várost körülvevő kb. 16 ezer területen írták le, Argentína középső részén az 1950-es években. A járvány fokozatosan terjedt ki észak és nyugat felé. Jelenleg kb. 150 ezer négyzetkilométeren fordul elő. A betegségek gyakrabban fordulnak elő a járvány perifériás zónájában, mint a közepén. A vírus rezervoárja egy egérfajta (Calomys musculinus), mely elsősorban utak mentén, árokpartokon él, és táplálkozni a gabonaföldekre jár. E megbetegedés elsősorban a 20–60 éves farmerek körében fordul elő, akik kapcsolatba kerülnek a fertőzött egérből származó aerosollal a munkavégzés során. Az emberek közötti terjedés rendkívül ritka.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

Ribavirin alkalmazásával jó klinikai hatást értek el. Prevenció: A Junin vírus ellen hatékony vakcina áll rendelkezésre, melynek bevezetése jelentősen csökkentette a megbetegedések számát.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Broussard LA. Biological agents: Weapons of warfare and bioterrorism Mol Diagn (United States) 2001;6:323-33. de Garin AB, Bejaran RA, Carbajo AE, et al. Atmospheric control of Aedes aegypti populations in Buenos Aires (Argentina) and its variability. Int J Biometeorol (United States) 2000;44:148-56. Garcia JB, Morzunov SP, Levis S, et al. Genetic diversity of the Junin virus in Argentina: geographic and temporal patterns. Virology (United States) 2000;272:127-36. Harrison LH, Halsey NA, McKee KT, et al. Clinical case definitions for Argentine hemorrhagic fever. Clin Infect Dis (United States) 1999;28:1091-4. Collier L, Ballows A, Sussman M. Topley & Wilson’s Microbiology and Microbial Infections. Arnold Co: 1997.