Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Trópusi sprue
 
A betegség meghatározása

Elhúzódó hasmenés és következményes lesoványodás, melyre jellemző a malabsorptio és a vashiány.
Etiológia

A betegség pontos oka még nem ismeretes. Feltételezések szerint több tényező együttes hatásának eredménye. Infekt ágens szerepére utal, hogy tetracyclin alkalmas a kezelésre, de fólsav és vas adása is hatékony.
Patogenezis, patomechanizmus

A vékonybél biopsia a villusok kiszélesedését és a lamina propria lymphocytás infiltrációját mutatja. Sprue következtében meghaltakban a vékonybélfal áttetsző. El kell különíteni a gluten sensitiv enteropathiától, ahol szintén lapos mucosaréteg észlelhető, de lymphocytás infiltráció nem alakul ki.
Infektológia
Szakterületi elnök:
Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Szerző:

Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos

Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Diagnosztika

Tünetek

Jellemzője a krónikus, elhúzódó hasmenés, mely voluminosus, világos, zsírfényű székürítéssel jár. A kialakulása lehet lassú, fokozatos, ill. akut. A betegség előrehaladtával a beteg fokozatosan lesoványodik és több hónapos fennállás után glossitis, stomatitis aphtosa, megaloblastos anaemia, folyadék retenció, depressio, apathia, amenorrhea, infertilitás stb. alakulhat ki. A klinikai tünetek megjelenésével egy időben folát, xylose, glucose, zsír, B12 vitamin malabsorptio figyelhető meg, vashiány alakul ki. Hypalbuminaemia és következményes oedemák észlelhetők. A nikotinsav hiány miatt pellagra alakul ki jellegzetes dermatitissel és mentális zavarokkal. Elektrolithiány is észlelhető.
Célzott vizsgálatok

Az anamnézis (Ázsiában való tartózkodás), és a jellegzetes klinikai kép alapján felvetett diagnózist az elvégzett különböző felszívódási vizsgálatok (xylose test, Schilling test) és a B12, ill. folsavhiány kimutatása, valamint a bélröntgen-vizsgálat (kitágult vékonybél kacsok, meggyorsult kontrasztanyag kiürülés) támasztják alá a diagnózist.

Epidemiológia

A kórképet elsőnek Dr. Patric Manson írta le 1880 – ban az Indiában élő brit állampolgárok, katonák körében. Jellemzőnek találta az elhúzódó hasmenést és lesoványodást. Később megfigyelték, hogy a vashiány, ill. a különböző tápanyagok malabsorptioja jellemzi a kórképet. Általában sporadikusan jelentkezik, de a járványszerű megjelenés okaira, sajátosságaira nem sikerült megfelelő magyarázatot találni. Bizonyos esetekben a jellegzetes kórkép kialakulását valamilyen akut gastrointestinalis infekció előzi meg, ezért postinfekciós malnutriciónak (PIM) véleményezik a kialakuló tünetegyüttest, míg más megfigyelések az önálló infekt eredetet tételezik fel. A megbetegedés elsősorban Ázsiában (Indiában) gyakori, ill. Dél-Amerika északi részén fordul elő, de Afrikában ritkán észlelték. A II. világháború alatt Indiában a Brahmaputra keleti partján állomásozó angol és indiai csapatok körében gyakran előfordult, de az ugyanott állomásozó afrikaiakat nem érintette a járványosan jelentkező sprue, ezért genetikai predispositiót is feltételeznek. Más járványos esetekben a betegség házról-házra való terjedését figyelték meg.
Terápia

Gyógyszeres kezelés

A megbetegedés standard kezelése az oralis tetracyclin (3-4 x 250 mg/die, 2 hétig) és a folát bevitel (3 x 5mg/die, 1 hónapig), mely teljes gyógyulással jár. Előfordul, hogy a kezelést hosszabb ideig fenn kell tartani. Természetesen gondoskodni kell egyéb tápanyagok pótlásáról is (vas, fehérje, stb.). A PIM, amennyiben hasonló tüneteket produkál, nem áll fenn olyan hosszú ideig, mint az un. trópusi sprue.

Kiegészítő információk

Ajánlott irodalom

Basnyat B; Pokhrel G; Ferguson G: Tropical sprue as a cause of traveler's diarrhea. Wilderness Environ Med 2000 Summer;11(2):140-1. Cook GC: William Twining (1790-1835): the first accurate clinical descriptions of "tropical sprue" and kala-azar? J Med Biogr 2001 Aug;9(3):125-31. Strickland G. T.: Hunter’s Tropical Medicine and Emerging Infectious Diseases, W. Ed.: B. Saunders Company, 2000. Kirchgatterer A; Allinger S; Balon R: Tropical sprue as the cause of chronic diarrhea after travel to Southeast Asia [Tropische Sprue als Ursache einer chronischen Diarrho nach Sudostasienreise.] Z Gastroenterol 1998 Oct;36(10):897-900. Lim ML A perspective on tropical sprue [In Process Citation] Curr Gastroenterol Rep 2001 Aug;3(4):322-7.