Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
 
 
2017. nov. 23. csütörtök Kelemen, Klementina


Betegségek
   Anyagcsere-betegségek
   Bőrgyógyászat
   Endokrinológia
   Fül-orr-gége
   Gasztroenterológia
   Gyermekgyógyászat
   Hematológia
   Hemosztazeológia
   Infektológia
   Kardiológia
   Nefrológia
   Neurológia
   Nőgyógyászat
   Ortopédia
   Pszichiátria
   Pulmonológia
   Reumatológia
   Szemészet
   Traumatológia
   Urológia
 

    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarchívum

 
Anthrax
 
Egyéb megnevezés

Lépfene, Pokolvar
Néveredet

Lépfene: a kérődzőknél észlelt splenomegaliara, infarctus lienisre valamint a lép haemorrhagiás necrosisára utal. Pokolvar: nehezen gyógyuló, fekete pörkkel fedett ulceracio.
A betegség meghatározása

Bakteriális zoonozis, mely vad-, ill. háziállatokról direkt kontaktussal vagy azok termékeivel terjed az emberre.
Etiológia

A betegség kórokozója a Bacillus anthracis Gram-pozitív levágott végű spórás pálca, mely a szervezeten belül poly-D-glutaminsavból álló tokot képez.
Osztályozás, típusok

A kórokozó szervezetbe jutásának útjától függően bőranthrax, tüdőanthrax, bélanthrax alakulhat ki.
Patogenezis, patomechanizmus

A betegséggel szemben a legfogékonyabbak a kérődzők. A B. anthracis virulenciája nagyrészt egy plasmid által kódolt toxinok: oedema factor, lethalis factor, protectiv antigen, valamint az antiphagocyter hatású tok képződésén alapszik. A protectiv antigen másik két toxin sejtfelületi receptorhoz kötődő alegységeként funkcionál (B alegység) és szükséges hatásuk kiváltásához. Az oedema factor és lethalis factor a fajlagos hatásért felelős (A alegység). A hám sérülésein át bejutott kórokozó a behatolás helyén vesiculaképződést, oedemas udvarral körülvett necrosist okoz. Amennyiben a kórokozó a macrophagokkal a regionális nyirokcsomókba kerül, bacteriaemia és így disseminatio jöhet létre, masszív haemorrhagias necrosist és oedemát hozva létre a nyirokcsomókban és a parenchymás szervekben. Az anthrax spórák inhalációja után tüdőanthrax, nem kellően hőkezelt hús fogyasztása után haemorrhagiás mesenteriális lymphadenitis, bélanthrax, ritkábban pharingeális forma jöhet létre.
Infektológia
Szakterületi elnök:
Dr. Ternák Gábor
osztályvezető főorvos
Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Szerző:

Dr. Péterfi Zoltán

Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály
Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A betegség az esetek 95%-ban bőranthrax formában jelentkezik. A maligus pustulának (pokolvar) nevezett bőrelváltozás a behatolás helyén kis papulával kezdődik, majd 24-48 óra múlva vesicula, később fájdalmatlan 1-3 cm haemorrhagiás-necrotikus alapú ulceráció alakul ki. Az elváltozás centrumában fekete pörk képződik, oedemás beszűrődéssel. A környéki nyirokcsomók megnagyobbodnak, érzékenyek. Az ijesztő bőrelváltozások mellett legtöbbször alig vannak általános tünetek, de láz, fejfájás, rossz közérzet előfordulhat. Az elváltozás megfelelő kezelés mellett 1-2 hét után sarjadzással, heggel gyógyul. Inhalációs fertőzés kapcsán kialakuló tüdőanthrax kétfázisú lefolyást mutat. A kezdeti tünetek általános légúti tüneteket utánozhatnak, mint mérsékelt láz, köhögés, fáradékonyság, izomfájdalom. 2-4 nap után a második, acut fázis, súlyos klinikai tünetekkel gyakran vezet a beteg halálához. Magas láz, haemoptoe mellett súlyos hypoxiás tünetekkel járó dyspnoe alakul ki. Időnként meningealis izgalmi jelek is megfigyelhetők. A betegség septikus shock tünetei között rendszerint 24 órán belül halállal végződik. A pharingealis forma klinikai tünetei nagyban hasonlítanak a tüdőanthraxhoz, azonban a haemoptoe helyett haemathemesis jelentkezik. A bélanthrax tünetei általában 3-7 nappal az elfogyasztott fertőzött étel után jelentkeznek. Kezdetben hányinger, hányás, magas láz jelentkezik Később heves hasi fájdalmak, peritonitis tünetei, véres székürítés, ascites megjelenése figyelhető meg. A beteg shockba kerül és 2-5 napon belül meghal.
Tünetek

Bőranthrax: vesicula, haemorrhagiás-necrotikus ulceracio fekete pörkösödéssel oedema, láz. Tüdőanthrax: magas láz, száraz köhögés, haemoptoe, dyspnoe. Bélanthrax: magas láz, hányinger, hányás, véres székürítés, shock.
Általános vizsgálatok

Anamnézis, bőr fizikális vizsgálata, jellegzetes bőrelváltozás keresése, minőségi és mennyiségi vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés
Célzott vizsgálatok

Bőranthrax: Gram-festés, sebleoltás, haemocultura, PCR, ELISA. Tüdőanthrax: mellkas rtg., köpet leoltás, Gram-festés, haemocultura, PCR, ELISA. Bélanthrax: széklet leoltás, haemocultura, PCR

Differenciáldiagnosztika

Bőranthrax: gennykeltők okozta bőrelváltozások (furunculus), ulceroglandularis tularemia, erysipelas, phlegmone, ecthyma gangrenosum. Tüdőanthrax: legionella, mycoplasma pneumonia, psittacosis, tularemia, coccidiomycosis. Bélanthrax: mesenterialis thrombosis,
Rizikófaktorok

Állati termékekkel, állatok gondozásával foglalkozók, állatorvosok, mikrobiológiai laboratóriumi dolgozók, postai alkalmazottak (bioterrorizmus esetén) a legnagyobb kockázatnak kitett személyek.
Epidemiológia

Újabban, jelentős terjedési módot jelentenek a biológiai fegyverek elterjedésével az anthrax spórát tartalmazó postai küldemények, légkondicionáló berendezések, ivóvíz és élelmiszerek. Emberről emberre terjedését nem írták le.
Terápia

Életmód, Diéta, Prevenció

Az anthrax gyanús állatok elpusztítása, elégetése. Kerülni a spórával fertőzött területet. A fokozottan veszélyeztetettek védőoltása. (Magyarországon még nincs forgalomba)
Gyógyszeres kezelés

: Empirikus therapia: ciprofloxacin 400 mg i.v.12 óránként, levofloxacin 500 mg/nap i.v. vagy ciprofloxacin 500 mg per os vagy doxyxyclin 100 mg per os. Specifikus therapia: 4 ME penicillin G 4 óránként vagy doxyxyclin 2x100 mg/nap i.v. 60 napig.
Műtéti kezelés

A pustula maligna sebészi kimetszése szigorúan tilos!

Terápiás célkitűzés

Kórokozó elpusztítása, septicus állapot kialakulásának megelőzése.
A terápia sikertelenségének lehetséges okai

Későn kezdett antibiotikus therápia, nem megfelelő dózisban alkalmazott antibiotikum, antibiotikum rezisztecia kialakulása
Prognózis

A bőranthrax halálozása kezelés nélkül 20%, antibiotikummal hatásosan gyógyítható, míg kezelés nélkül a meningitis, a tüdő- és bélanthrax esetén a halálozás gyakorlatilag 100%-os. Csak az időben elkezdet kezelésnek lehet számottevő hatása.
Követés, gondozás

A meggyógyult egyének további követést, gondozást nem igényelnek.
Kiegészítő információk

Bejelentési kötelezettség

A betegség be- és kijelentésre kötelezett. Járványügyi értesítés a területileg illetékes hatósági állatorvoshoz.
A betegtájékoztatás alapelvei

A beteget kórházban kell elkülöníteni, gyógyulásig. Emberről emberre terjedés még nem bizonyított.
Hordozó állapot

nem alakul ki
Ajánlott irodalom

Mandell, Douglas and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases, Churchill Livingstone 2000; Népjóléti Közlöny: A fertőző betegségek és a járványok érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet; Nyerges Gábor: Infectológia, Springer-Verlag 1992

Hasznos folyóiratok

British Medical Journal; Infections in Medicine; Journal of Infectious Diseases; Lancet;