Vissza a főoldalra
2014. dec. 22. hétfő Zénó
 


    Életed az ételed
    Egészségpolitika
    Mentálhigiéné
    Orvostudomány
    Természetgyógyászat
    Család, életmód
    Praxisprivatizáció
    Kórházprivatizáció
    Környezetvédelem
    Egészséges élet
    Biztosítás
    Társadalom
    Társadalompolitika
    Alapellátás
    Szakellátás
    Fekvőbeteg ellátás
    Rehabilitáció prevenció
    Betegség gyógyítás
    Civilszervezetek
    Népegészségügyi programiroda hírei
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Vitalitas Online
Társadalompolitika

Drogtörvény: enyhítés előtt
A leendő kormány az eddigi nyilatkozatok szerint enyhíteni akar az Európa legszigorúbbjának számító magyar drogtörvényén. Az Orbán-kormány egyik első intézkedése a Büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása volt: ennek eredményeként – a ma is hatályban lévő rendelkezések alapján – az egyszerű fogyasztó akár két év börtönt is kaphat.

Bárándy Péter leendő igazságügyi miniszter elhibázottnak tartja az egyszeri kábítószer-fogyasztókra vonatkozó jelenlegi szabályozást – derült ki a jelölt országgyűlési bizottsági meghallgatásai során. A büntetőpolitikáról szólva hangsúlyozta: nem a szigorításenyhítés fogalmai, hanem "a hatékonyság kategóriája mentén kell újragondolni a problémát". Hasonlóan nyilatkozott Jánosi György is, aki a Gyermek-, Ifjúság- és Sportminisztériumot fogja irányítani. A miniszterjelölt tervei között szerepel a Btk. olyan módosítása, amely lehetővé tenné az alkalmi kábítószer-fogyasztók büntetésének felfüggesztését abban az esetben, ha vállalják a rehabilitációs programban való részvételt. – A jogszabály szigorításának is meghatározó szerepe volt abban, hogy a korábbi években a kábítószer-fogyasztás jelentősen csökkent a fiatalok körében – érvelt ellenben Deutsch Tamás, leköszönő ifjúsági és sportminiszter. Tévhitek és téveszmék: nem minden "kábítószer" halálos

Extasy tabletták
Magyarországon a közvélemény a mai napig nem rendelkezik alapos ismeretekkel a különböző kábítószerekről, és az általános vélekedés szerint minden drog azonnali függőséget és halált okoz. A valóság azonban sokkal árnyaltabb. A drogokat a hatásuk alapján négy csoportba lehet osztani. Vannak a gyorsítók (szaknyelven stimulánsok), amelyek feldobják a fogyasztót. Ide tartozik a kokain, a diszkódrogként közismert speed és extasy, valamint a legális szerek közül a koffein. Külön csoportba sorolhatók a bódító szerek, amelyek erős szorongásoldó, nyugtató hatással rendelkeznek. Ezek közé soroljuk az ópiátokat (a legismertebb közülük a heroin), az alkoholt, a ragasztó-hígító szereket és a nyugtatókat. Itt már fennáll a fizikai függőség kialakulásának veszélye. A harmadik csoportot alkotják a hallucinogének, ezek közül a legismertebb az LSD vagy bélyeg és számos növényi alkaloid, például az úgynevezett "varázsgombákban" található psilocybin. A negyedik csoport az egyéb, ebbe tartozik a marihuána (köznapi nevén a fű) és a hasis.

Speed por
Mindezen "klasszikus" kábítószerek közül csak a bódító szerek, vagyis az ópiátok (azaz leginkább a heroin) azok, amelyek fizikai függőséget okoznak. A többi szernél lelki függőség alakulhat ki. (Ez az alapja az előbbi, kemény, és az utóbbi, könnyű dorogok megkülönböztetésének.) Más kérdés, hogy hosszú távon a fizikai függőséget nem okozó kábítószerek sem tesznek jót az ember szervezetének, a Magyarországon is az egyik legkedveltebbnek számító fű (marihuana) hosszútávú, mértéktelen fogyasztása például komoly légúti, emésztőrendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet. Magyarország: az első adagot 13-14 évesen fogyasztják Magyarországon a becslések szerint 100-300 ezer drogfogyasztó van, és mintegy 50 ezerre tehető azok száma, aki naponta használnak kábítószert – közölte Rigó Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosa egy tavalyi fórumon. Hozzátette: 1999-es adatok szerint a kezeltek száma 1995-höz képest megnégyszereződött az országban. Az első adagot pedig átlagosan 13-14 évesen fogyasztják a fiatalok. Egy 1999-es európai vizsgálat szerint Magyarországon 1992-1999 között elsősorban a tiltott szerek fogyasztása nőtt meg a 16 éves középiskolások között, azonban a legális szerek használata sem csökkent: 1992-ben a tiltott szerek legalább egyszeri használata a megkérdezett fiatalok 11,6, 1995-ben 12,1, 1999-ben pedig 28,8 százalékát érintette. A növekedés két és félszeres a vizsgált időszakban. Magyarországon 1995 és 1999 között több mint háromszorosára emelkedett a marihuánát legalább egyszer használók aránya. 1999-re a különböző szerek, elsősorban a marihuána fogyasztóinak negatív megítélése csökkent. Minden vizsgált évben a leggyakrabban használt tiltott szer a marihuána volt. Egy másik felmérés szerint a pedagógusok a középiskolás nemzedék két legfontosabb problémájának a családon belüli szülői törődés hiányát, valamint a drogfogyasztást jelölték meg (32-32 százalékban). A világon, Európában és nálunk is vezet a fű Az ENSZ kábítószer-problémával foglalkozó szervezete szerint a világon közel 150 millióan fogyasztanak rendszeresen kannabiszszármazékokat. A marihuána és a hasis a legelterjedtebb illegális kábítószer, egyben a negyedik leggyakrabban használt pszichoaktív anyag a kávé, a dohány és az alkohol után.

Marihuána levél
Egy tavalyi, legfrissebb európai uniós jelentés szerint (amelyet a European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, az EMCDDA uniós szervezet készített) az Európai Unióban a marihuánát kipróbálók száma egyre növekszik – van olyan ország, ahol az elmúlt öt évben megduplázódott –, ez most már több mint 45 millió uniós állampolgárt jelenthet, azaz a 15-64 évesek 10-25 százaléka biztosan találkozott már legalább egyszer életében egy füves cigarettával. És ez az arány jóval magasabb, akár a 40 százalékot is elérheti a fiatal felnőtt korcsoportban. Közép-Kelet-Európában nő a népességen – és főként a diákokon – belül azok aránya, akik egyszer már fogyasztottak illegális drogot. Már nemcsak a nagyvárosok számítanak fertőzött területeknek e szempontból. A vizsgált korosztályban – a 15-16 évesek körében – az illegális kábítószert fogyasztók száma szintén emelkedik. A jelentés Magyarországgal foglalkozó része kiemeli: az Ifjúsági és Sportminisztérium által előterjesztett, és 2000-ben a parlament által elfogadott Nemzeti Drogstratégia volt az első átfogó, hivatalos stratégia e téren hazánkban. Az iskolázottságot tekintve egyébként a magyarországi drogfogyasztókra a magasabb végzettség jellemző, összehasonlítva például az alkoholt rendszeresen fogyasztókkal. A legjellemzőbb kábítószer ma Magyarországon a marihuána, amelyet az évekig erőteljesen emelkedő, de most a fogyasztásban stagnáló amfetamin-származékok követnek, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyét az aggasztó méretű növekedést mutató heroin foglalja el – hangzott el tavaly, a nemzetközi kábítószer-ellenes nap alkalmából a Magyar ENSZ Társaság rendezvényén. Ugyancsak ott hangzott el, hogy a kábítószer-fogyasztás növekszik, amelyet jelentősen elősegít az érési nehézség, a depresszió, valamint a céltalanság. Korunkban nem a bűntudat, hanem a kiszolgáltatottság okozza a legfőbb problémát, amelyet elősegít a közösségek széthullása, az öldöklő verseny és a személytelen kommunikáció. A pszichiátriai osztályok alkalmatlanok a drogbetegek gyógyítására, de drogrehabilitációs intézetből is csak hat van az egész országban. Ezen intézetek kapacitása alacsony, és néha sokat kell várni a betegnek a bekerülésre, de jelentős problémát okoz az is, hogy egyáltalán nincs beilleszkedést elősegítő utógondozó intézet. Európában egyre több ország elnézi a füvezést A világon háromféle módon próbálják felvenni az államok a harcot a kábítószerrel szemben. Van, ahol a zéró tolerancia elvét hirdetik, ide tartozik jelenleg Magyarország vagy az USA. (A már idézett ENSZ drog-világjelentés szerint egyébként az Egyesült Államokban a fiatalok körülbelül ugyanakkora hányada kerül kapcsolatba a tiltott drogokkal, mint az e téren régóta liberálisnak mondható Hollandiában.) Akadnak országok, ahol a könnyű drogok fogyasztását engedélyezik, akár kimondva (Hollandia, és Svájc), akár kimondatlanul (Belgium, Csehország). És végül vannak országok, ahol orvosi célra engedélyezett a marihuána használata (Kanada vagy a skandináv államok). A könnyű drogok fogyasztásának engedélyezése mellett a politikusok, a rendőrség és az ügyészség mindenütt azzal érvel: ha nem kell füves cigit szívó gimnazistákat üldözniük, megmenekülnek egy csomó papírmunkától, és a bűnüldöző szervek az így felszabaduló energiájukat és pénzüket arra tudják fordítani, hogy a dílerek és a kemény drogok nyomába eredjenek. Azok ugyanis valóban veszélyesek.


Melléklet
Nyomtatható forma