Vissza a főoldalra
2018. jan. 19. péntek Sára, Márió
 


    általános orvos
    egészségügyi szakdolgozó
    fogorvos
    gyógyszerész
    egyéb egészségügyi diplomás
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Joginfo >> Jogi információk >> szakmai információk >> egészségügyi dolgozók számára
egészségügyi szakdolgozó

- MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG -
ETIKAI KÓDEX
- 2000. december

- MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG -
ETIKAI KÓDEX
- 2000. december

Az 1993-as dokumentum 2000-ben aktualizált változata.
További információk megtekinthetők a Társaság honlapján: http://www.mpt.iif.hu


1. BEVEZETŐ
Az MPT Alapszabálya, illetve Szervezeti és Működési Szabályzata (1993) 6. sz. mellékletét képező, "Az orvosi etika elveinek alkalmazása a pszichiátria területére (Etikai Kódex)" címet viselő ajánlások napjainkra már kiegészítésre, gyakorlatilag teljes egészében felújításra szorulnak.
Indokolja a változtatásokat, többek között, hogy az elmúlt években mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozásokban komoly változások történtek, illetve bővült a változásokat megalapozó és hozzáférhető szakirodalom köre.
Szükségessé vált a teljes körű, az eddigieknél részletesebb iránymutatás, benne a pszichiáterek általános és speciális etikai szabályainak összefoglalása. különös tekintettei az eljárás ügyrendi kérdéseinek részletezésére.

2. ETIKAI SZABÁLYOK
2.1. Preambulum:

Mint minden orvos számára, a pszichiáterek számára is meghatározó módon iránymutatóak, kötelező érvénnyel betartandóak a Magyar Orvosi Kamara Etikai Statútumának szabályai, ugyanakkor a pszichiátria sajátosságaira tekintettel az általános érvényű szabályok mellett a pszichiátriai betegek gyógykezelése során a pszichiátria, pszichoterápia területén különös szabályok alkalmazása indokolt.
Az általános, valamint a különös etikai szabályok ismerete és betartása, ezzel együtt a változások követése kötelező kell legyen minden szakember számára.
További iránymutató jogszabályok, melyek ismerete és alkalmazása nélkül szakszerű, egyben etikus pszichiátriai. vagy pszichoterápiás kezelés nem végezhető:
* Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, benne részletes szabályozás a betegek jogairól. a gyógyítókról, a gyógyítás feltételeiről
* Alapelvek a pszichiátriai betegek védelméről és pszichiátriai gyógykezelésről szóló ENSZ-egyezmény (1991) magyar fordítása (1997)
* Human Rights and Professional Responsibilities of Physicians in documents of international organizations (WMA, WPA, UN, CE -1996)
* Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (CE, 1994)
A pszichiáter etikai felelőssége nem csupán a páciens vonatkozásában, hanem a társadalom más egészségügyi és nem egészségügyi segítők, a szakmai szabályok betartása, a szakmai szereppel való azonosulás érdekében, önmagában a pszichiáterért saját magáért is értelmezhető felelősséget jelent.
2.2 Alapfogalmak ezen Etikai Kódex alkalmazásában

2.2.1. Pszichiáter az az orvos, aki pszichiátriából és/vagy pszichoterápiából szakvizsgával rendelkezve szakemberként (terapeutaként), illetve rezidensként szakvizsgájára készülve vesz részt kezelési programokban, továbbá minden olyan diplomás segítő, aki önállóan vagy irányítás mellett résztvevője a pszichiátriai kezelés bármely formájának
2.2.2. Pszichológus (klinikai szakpszichológus), aki szakirányú végzettséggel pszichiátriai kezelést végző munkacsoport tagjaként vagy önállóan pszichiátriai páciens kezelését vállalja fel
2.2.3. Rezidens (szakorvos jelölt) szakmai kompetenciája korlátozottan érvényesül, de etikai szempontból a pszichiáterrel azonos felelőségekkel bír
2.2.4. Páciens (kliens, pszichiátriai beteg) a pszichiátriai szakellátást, mint szolgáltatást közvetlenül igénybevevő személy
2.2.5. Terápia (kezelés, gyógykezelés) az a kapcsolat, melyben a segítő szakember rendszeres foglalkozásokon keresztül a gyógyító protokollok alkalmazásával a terápiás célkitűzéseknek megfelelő szolgáltatást nyújt a páciens számára

2.3. A pszichiáter tevékenysége során felmerülő fontosabb etikai kérdések
2.3.1. a mesterség általános szabályairól:
A pszichiáter hivatása az emberi élet és egészség oltalmazása, különös tekintettel a pszichés betegségek megelőzésére, a pszichés betegek kezelésére, szenvedésük enyhítésére, életminőségük javítására törekedve.
2.3.2. a szerepről és működtetéséről általában:
A pszichiáter tevékenysége a beteg érdekét kell, hogy szolgálja. Minden pszichiáter köteles betegének a tudomása szerinti legjobb kezelési módot ajánlani.
2.3.3. kompetencia-kérdések:
A pszichiáter - mindenkor figyelemmel minősítésére - ne lépje túl tudását és jártasságát tevékenysége során. Ha egy vizsgálat, egy kezelés vagy egy igazolás kiállítása során kétségei támadnak, akkor egy kompetens kollégával konzultációt kell kezdeményeznie. A beteg ésszerűen megalapozott kérésére is köteles kezdeményezni konzultációt.
2.3.4. működési feltételek:
A pszichiáter munkáját a személyi és tárgyi feltételek minimumát figyelembe véve, a mindenkori szakmai irányelvek (protokollok) kivitelezhetőségéig végezheti. A még elfogadható kompromisszumok határa alatt a kezelés felvállalása szakmai és etikai megfontolásokból is kifogásolható.
2.3.5. minőségbiztosítás:
a pszichiáterek képzettségüket nem maguk ítélik meg. A megfelelő színvonalú ellátás érdekében kötelességük ismereteit szinten tartani, tovább képezni magukat. Kötelesek elsajátítani a legújabb kutatási és gyakorlati ismereteket.
2.3.6. díjazás:
Amennyiben a terápiás szerződés részét képezi a terápia díja, akkor ennek összhangban kell lennie a szakmában elfogadott mindenkori díjazással. Árlista hiányában a díjtételeket a pszichiáter maga határozza meg. Az ellenszolgáltatás nélküli kezelés etikailag nem kifogásolható.
2.3.7. munkára való alkalmasság:
A pszichiáternek kötelességei teljesítése során józannak és kábítószertől mentesnek kell lennie.
2.3.8. szakmai képzettség:
A pszichiáter szakmai ismereteit bővíteni és a tevékenységével kapcsolatos bioetikai szabályokat megismerni - értelemszerűen alkalmazni is - egyaránt köteles


2.4. A pszichiáter és páciens kapcsolatának fontosabb etikai szabályai

2.4.1. emberi jogok:
Az emberi jogok tiszteletben tartása az etikus pszichiáter alapvető kötelessége. Pszichiáter soha nem segédkezhet az élet elvételében, információ kierőszakolásában, vagy emberek más, lealacsonyító kezelésében. Pszichiáter nem használhatja tudását és jártasságát arra, hogy megkönnyítse kegyetlen eljárás bármely formájának az alkalmazását információ kierőszakolására, tekintet nélkül a felhozott érvelésre.
2.4.2. betegjogok működtetésében az elvárt, kívánatos viselkedés:
a pszichiáter tevékenysége akkor etikus, ha munkáját (tevékenységét) a törvényben rögzített általános betegjogok és a pszichiátriai betegekre vonatkozó jogi és szakmai szabályozás maradéktalan betartásával végzi.
2.4.3. a terápiás kapcsolat működtetésének kérdései:
A pszichiáternek törekednie kell olyan terápiás kapcsolat kialakítására, mely a kölcsönös megegyezésen alapul. Optimális esetben ez a kapcsolat magában hordozza a bizalmat, a titoktartást, a kooperációt és a felelősség megosztását. Hiányzó betegségbelátás esetén is törekedni kell olyan orvos-beteg kapcsolat kialakítására, melyben a beteg gyógykezelését önként vállalja. Önkéntesség hiányában a törvény előírásai szerint jár el. Kényszerintézkedést csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően az emberi méltóság tiszteletben tartásával alkalmaz, és ügyel rá, hogy a korlátozás soha ne legyen megtorló jelleg.
2.4.4. szerződés:
A tájékozott beleegyezést kiegészítő szóbeli megállapodás a kezelés feltételeiről, céljairól, időtartamáról, adott esetben a tiszteletdíjáról szerződésértékű.
2.4.5. kezelés vállalása:
Etikus pszichiáter vissza kell utasítsa a páciens pszichiátriai kezelését olyan esetben, amikor szakvéleménnyel nem támasztható alá pszichés zavara. Pszichiáter szakszerűen és etikusan jár el, ha kezelést csak akkor kezdeményezi, ha azt tervezhetően végig is tudja vinni és azt észszerű időhatáron belül a kitűzött célok elérésével be is tudja fejezni. Akadályoztatása esetén a páciens hozzájárulásával szervezi a terapeuta-váltást. Akadályoztatást jelenthet a folyamatnak a terápiás céloktól eltérő alakulása is. A változásokról időben tájékoztatást kell adni az érintett páciensnek.
2.4.6. a segítő kapcsolat:
A segítő kapcsolat minden más viszonyulásmódot kizár, különös tekintettel szakember és a kliens szexuális kapcsolatára.


2.5. A szakemberek közötti kapcsolattartás etikai vonatkozásairól

2.5.1 munkakapcsolat terapeuták között:
Etikailag kifogásolható az olyan terápiás kapcsolat, ami a páciens előző, aktuálisan még működő, nem lezárt terápiás kapcsolatát, ezzel együtt a korábbi terapeuta tájékoztatását figyelmen kívül hagyja.
2.5.2. a szupervízió kérdései:
A pszichiáter tevékenysége szupervízió során csak akkor etikus, ha a segíti a hozzáfordulók szakmai fejlődését, betartják a szupervízióra vonatkozó szakmai szabályokat, különös tekintettel a keretekre és korlátokra. Pszichiáter köteles segítséget kérni a tevékenységével kapcsolatos személyes problémák vagy szakmai konfliktusok kezelésében.
2.5.3. munka kapcsolat más orvosi szakmák képviselőivel.
A multidiszciplináris környezetben dolgozó pszichiáter etikai szempontból is felelős a más szakterületen dolgozó kollégákkal való kapcsolattartásban. A kapcsolattartás ki kell terjedjen a páciens ellátásához fontos információk közlésére, illetve minden olyan a páciens kezelésével kapcsolatos információ beszerzésére, ami kívül esnék a pszichiáter kompetenciáján.
2.5.4. pszichológusok:
a pszichiáter segíti a pszichológus munkáját, a munkakapcsolatban a pszichológusok etikai kódexe megvalósítására figyelemmel van
2.5.5. ápolószemélyzet és laikus segítők:
mind az ápolószemélyzet, mind a laikus segítők bevonása során segíti a szakmai és etikai szabályok maradéktalan betartását, ehhez iránymutatást ad, szükség esetén képzést biztosít: összességében törekszik a partneri viszonyulás kialakítására.
2.5.6. a kollegiális segítség kérésekor
annak megtagadása, meg nem adása jogi és etikai szempontból is súlyosan kifogásolható!

2.6. Az adatvédelem - adatkezelés etikai vonatkozásairól
2.6.1. dokumentáció:
A pszichiátriai kezelésről a vonatkozó szabályok szerint feljegyzéseket készít, dokumentációs (regisztrációs) tevékenysége során gondoskodik az adatvédelem és adatkezelés szabályainak betartásáról, különös tekintettel a páciens, a vele kapcsolatban álló harmadik fél jogaira (utóbbiba beleértve a kezelésben korábban vagy aktuálisan résztvevő kollégák jogait is). A dokumentálás történhet nyomtatott formában, elektronikusan (mágneses adathordozón), kép- és hangrögzítéssel is, de az általános szabályok adathordozótól függetlenül érvényesek.
2.6.2. titoktartás:
A pszichiáter időbeli korlátozás nélkül titoktartásra kötelezett, minden a beteg állapotával kapcsolatos, a szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és tény tekintetében.
2.6.3. tanúskodás:
a pszichiáter, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles, a vallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, ezért megtagadhatja a vallomástételt. Ez alól csak az írásban történt felmentés vagy jogszabályi kötelezettség jelent kivételt.
2.6.4. kép- és hangrögzítés:
Technikai rögzítő eszközt (audio, video) mindenkor a páciens előzetes tájékoztatását, illetve beleegyezését követően lehet csak alkalmazni. A tájékoztatásban ki kell térni a felhasználás céljaira. Előzetes beleegyezést követően is indokolt lehet a feldolgozott (vágott) anyag felhasználása előtt a páciens tájékoztatása és az ismételt beleegyezés kérése. A pszichiáter személyes felelőssége a felvételek biztonságos tárolása, az illetéktelen hozzáférés (felhasználás) megakadályozása.

2.7. "Kutatás - Tudományos munka - Publikációk" fontosabb etikai kérdései
2.7.1. alapfeltétel:
Tudományos kutatás csak a vonatkozó jogszabályok betartása mellett tekinthető etikusnak
2.7.2. engedélyeztetés:
Kezelések hatásával kapcsolatos vizsgálat harmadik fél (megrendelő, szponzor) számára csak etikai bizottsági engedély birtokában tervezhető, illetve végezhető.
2.7.3. közlési feltételek:
A tudományos közlések (első szerző, társszerzők, szerzői jogok érvényesítése) etikai szabályait tekintve a MOK hatályos etikai szabályozása irányadó.

2.8. Oktatás-képzés-továbbképzés
2.8.1. a pszichiáter saját képzési-továbbképzési kötelezettsége:
Jogosult és köteles - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban - szakmai ismereteinek folyamatos továbbfejlesztésére
2.8.2. tapasztalatok átadása:
a pszichiáter szakmai tapasztalatainak átadása a szakember etikai kötelessége
2.8.3. a páciens (terápiás anyagok) bevonása oktatásba
csak a beteg beleegyezésével, illetve az etikai szabályok betartásával fogadható el.

2.9. A pszichiátriai tevékenység körébe tartozó speciális kérdések
2.9.1. Kapcsolattartás a gyógyszergyártök képviselőivel
2.9.1.1 Gyógyszerminták elfogadásának feltételei

a) A gyógyszerminták átadása/elfogadása nem párosulhat jutalom kérésével, átadásával, sem annak kilátásba helyezésével.
b) Az átadásról szabályos jegyzőkönyvet kell felvenni.
c) Évente legfeljebb két alkalommal és összesen legfeljebb 10 doboz gyógyszer fogadható el. (gyógyszer fajtánként és pszichiáterenként)
d) A gyógyszerminta ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
e) A gyógyszerminta nem köthető a felhasználással kapcsolatos adatszolgáltatáshoz.
2.9.1.2. A forgalomban lévő gyógyszerekkel végzett vizsgálatok
A vizsgálatok megtervezése, engedélyeztetése, lefolytatása - fázistól függetlenül - minden tekintetben csak a vonatkozó kutatásetikai szabályok betartásával történhet.

Így a már forgalomban lévő gyógyszerekkel kapcsolatos bármely vizsgálatban pszichiáter csak az alábbi feltételek együttes megvalósulása esetén vehet részt:
a) Vizsgálatok csak az azok megkezdése előtt készített - és a vizsgálatokért felelős megnevezését is tartalmazó - vizsgálati terv alapján végezhetőek.
b) A pszichiáter kötelessége és felelőssége a számára a szponzor által előkészített és a szükséges jóváhagyásokkal (OLYI, Független Etikai Bizottság) rendelkező vizsgálati terv megismerése.
c) A vizsgálatot végző pszichiáterekkel a vizsgálat megkezdése előtt megállapodást kell kötni. A megállapodásban rögzíteni kell a vizsgálat célját, a lefolytatás speciális szempontjait, a honorálás módját.
d) A vizsgálatok lefolytatásához az orvosi minta csak a gyógyszermintákra vonatkozó szabályok értelemszerű a vizsgálathoz szükséges megtartásával adható, és fogadható el.
e) A vizsgálatok lefolytatása során a pszichiáternek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az adatvédelmi szabályok betartására

2.9.1.3. Nem az MPT által szervezett rendezvényekre vonatkozó szabályok
A rendezvényeken közreműködő pszichiáterek felelőssége a szakmai értékek előtérbe kerülésének, meghatározó szerepének a védelme. A pszichiáternek joga jeleznie, ha a rendezvény színvonala nem felel meg az esemény jellegének, vagy az túllépi a jó ízlés határát.

2.9.1.4. Ajándékozás korlátozása
Pszichiáter (pszichiátriai ellátásban dolgozó orvos) nem kérhet, és nem fogadhat el ajándékot, mely
a) egy adott gyógyszer felhasználására ösztönöz
b) egy adott cég termékének felhasználására ösztönöz
c) egy adott termék meghatározott mennyiségének felhasználásához
d) meghatározott gyógyszer mennyiségének felírásához köti az ajándékozást 2.9.2. öngyilkosság:
Az élet védelme az önrendelkezés jogával szemben is elsőbbséget képez, ezért a pszichiáternek szakmai és etikai felelőssége az öngyilkossági veszélyhelyzetben a segítségnyújtás.

2.9.3. abortusz:
A nem kívánt terhesség megszakítása körüli eljárásban a pszichiáter szakmai és etikai kompetenciáján kívül esik a műtéti indikáció felállítása, csupán a súlyos lelki válsághelyzet, illetve a pszichés működészavar meglétéről, fokáról és az alkalmazott gyógyszeres kezelésről adhat szakvéleményt

2.9.4. hirdetés szabályai:
Pszichiáter nem alkalmaz félrevezető hirdetést, kerüli a félreértelmezhetőséget. Valós információkkal segíti a pácienst a szolgáltatások igénybevételében. Egyebekben irányadóak a MOK vonatkozó szabályai.

2.9.5. tömegkommunikáció, nyilvánosság:
A pszichiáter a nyilvánosság előtt a szakmai és etikai szabályok tiszteletben tartásával nyilvánul meg, segíti a szakma megbecsülésének erősödését, szem előtt tartja kollégái és a páciensek közvetlen és közvetett érdekeit.
A közszereplés során, a nyilvános vélemény-nyilvánításakor a pszichiáter tegyen világos különbséget a magánvéleménye és a szakvélemény között. Kerülendő a szakma tekintélyével csupán általánosságban érvelő vélemény, a tudományos érvrendszerrel alá nem támasztott megnyilatkozás.

2.9.6. politikai aktivitás (ideológiai, vallási, közéleti, stb. aktivitás):
A pszichiáternek kötelességeit békében és háborúban egyaránt teljesítenie kell, tekintet nélkül az ellátandók életkorára, fajtájára, nemzetiségére, vallására, társadalmi helyzetére, származására, anyagi helyzetére, politikai véleményére, szexuális orientációjára, vagy más különbözőségére. Pszichiáter nem lehet olyan politikai pártnak tagja, amely az említett szempontok szerint megkülönböztet, vagy megkérdőjelez embereket.

2.9.7. szakértői tevékenység (igazságügyi vonatkozások):
A pszichiáter szakértői szerepe és a gyógyító terapeuta szerepe céljait és keretfeltételeit tekintve is markánsan különbözik.
Ezt a szolgáltatást igénybevevő páciensnek is tudnia kell.
A terapeutai szerep és az igazságügyi szakértői szerep elkülönül, a terapeuta a jogi ügyekben szakértő tanúként szerepelhet.


3. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
3.1. az Etikai és Jogi Bizottság (EJB) ügyrendje:

A Magyar Pszichiátriai Társaság Etikai és Jogi Bizottsága az Etikai Kódex, a Bizottság ügyrendje, a Társaság Alapszabálya alapján, valamint a Magyar Köztársaság hatályos jogszabályai szerint jár el

3.2 az EJB összetétele:
3.2.1. a küldött közgyűlés által választott elnökből és négy tagból áll.
3.2.2. tagjainak megválasztása:

az EJB tagjait az EJB elnöke javaslatára az MPT elnöksége delegálja
3.2.3. az elnök szerepe:
- az elnök feladata az EJB összehívása, azok levezetése,
- az EJB határozatainak írásba foglalása és megküldése az érintett felek számára
- szükség esetén gondoskodik jogi szakértő bevonásáról

3.3. kompetenciák:
az EJB illetékessége csak az MPT tagjaira terjed ki

3.4. összeférhetetlenség:
a) nem vehet részt adott ügy elbírálásában az adott ügyben bármely szempontból érdekelt tag;
b) az elnök összeférhetetlensége esetén az EJB tagjai maguk közül megbízott elnököt jelölnek ki

3.5. az EB ülései és eljárása:
3.5.1. az eljárás indításának szabályai:
3.5.1.2. eljárás indulhat

a) kérelemre,
b) vagy hivatalból.
Kérelmet nyújthat be minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az Etikai Kódexbe ütköző magatartás miatt sérelmet szenved, vagy akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt magatartás sérti.
Az eljárás megindításáról értesíteni kell az érintett feleket, a panasz tárgyát képez és az Etikai Kódex rendelkezéseibe ütköző magatartásról. Egyidejűleg felhívhatja a feleket a sérelmes ügy egymás közötti elrendezésére egyeztetés útján.

3.6. az ülések ügyrendje:
3.6.1. határidők:

a) ha az EJB eljárást nem indít, akkor a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles értesítést küldeni
b) az eljárást megindító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni az MPT elnökségéhez (elnökéhez)
c) amennyiben az MPT elnöksége (elnöke) a kérelmet megalapozottnak fogadja el, akkor erről értesíti az EJB-t, hogy az eljárást a hivatkozott értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül indítsa el.
d) nem nyújtható be fellebbezés az eljárás megindítását elutasító határozat ellen, ha a hatályos jogszabályokban foglaltak megsértése miatt további eljárásra hivatott szerveknek továbbította a bejelentést

3.7. kérelmek elbírálása:
a) a benyújtott kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi adatot tartalmaznia kell
b) amennyiben a kérelem ezeket nem tartalmazza, úgy a kérelmet (határidő megjelölésével, legfeljebb egy alkalommal) hiánypótlásra visszaadhatja

3.8. korlátozó szabályok:
nem indítható eljárás, ha a kódexbe ütköző magatartás elkövetésétől számított egy naptári év már eltelt

3.9. határozatképesség:
Minimális létszám az EJB létszámának egyszerű többségéhez szüksége tagok számával egyenlő

3.10. meghallgatás szabályai:
Az érintett fél (érlékelt felek) személyes meghallgatása feltétele az eljárás lefolytatásának, de előzetes bejelentés hiányában és/vagy igazolatlanul történő távollét esetén az eljárás alá vont jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás

3.11. az EJB határozatairól
- megállapítja: etikai vétség nem történt
- megállapítja, hogy az etikai vétség megtörtént, egyidejűleg megállapítja az elmarasztalás fokozatait

3.11.1. a szankciók fokozatai:
a) felszólít az etikailag kifogásolható viselkedés, tevékenység, cselekmény abbahagyására
b) nyilvánosságra hozza az állásfoglalását
c) munkahely tájékoztatása
d) figyelmeztetés
e) felfüggesztés
f) kizárás

3.12. további lépések:
a) szakmai közvélemény tájékoztatása
b) MOK tájékoztatása
c) ÁNTSZ tájékoztatása
d) Jogi eljárás kezdeményezése (törvénysértés esetén)
e) Tömegkommunikáció tájékoztatása
3.13. fellebbezés:
3.13.1. módja:

a) írásban az MPT elnökének címezve
b) az MPT EJB elnökének címezve az MPT Titkársága címén c) az MPT elnökségéhez
3.12.2. jogszerűsége: a határozatot vagy a fellebbezés elutasítását jogi úton is meg lehet támadni

3.13.3. határidők: a felülvizsgálati kérelmekről az MPT elnöksége 30 napon belül dönt

3.14. vegyes és záró rendelkezések
Az MPT 2001. évi Küldöttközgyűlése az Etikai Kódexet az alapszabálynak megfelelően fogadta el. A kódexet érintő további változások, kiegészítések az Etikai és Jogi Bizottsághoz eljuttatott javaslatok alapján, azok feldolgozását, illetve a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége által történt elfogadást követően, mint ajánlás ad iránymutatást a kódex hatálya alá eső szakembereknek. A kódexet érintő minden egyéb változtatás, beleértve az ajánlásokkal történő kiegészítést a mindenkori küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik.
Összeállította: Dr. Szabó Péter
MPT Etikai és Jogi Bizottsága elnöke Szombathely, 2000. december 17.
A szöveget megtárgyalta és módosította, illetve a küldöttközgyűlés elé elfogadásra ajánlja a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége Budapesten, a 2000. December 19.-i elnökségi ülésén.
Nyomtatható forma