- Mitől kopik el valakinek a porca a térdében, a könyökénél, vagy éppen a csípőizületében?
- A kérdés nagyon bonyolult, hiszen nem is ismeri el mindenki, hogy a térdizületi vagy a nagyizületi kopása van. Például 40 éves kor felett csaknem a lakosság 73 százalékának a röntgenképén már felismerhető lenne a folyamat. Olyan gyakori, hogy néhány tudós azt állítja, a nagyizületi kopás nem is betegség, hanem az emberi biológiai program része. Természetesen vannak kórokok, amik a folyamatot súlyosbítják, illetve agresszíven alakítják. Ilyenek lehetnek a reumatológiai betegségek, a különböző statikai zavarok és az izületi fertőzések stb. Különösen rossz esélyt ad az izületnek, ha valamilyen fontos támaszkodó elemét kell eltávolítani. Tudjuk, hogy régebben amikor a meniscust, a porcot kivették, akkor az egészet eltávolították és azon az oldalon, ahol műtöttek, a felületeken érvényesülő nyomás a duplájára nőtt. Érthető, hogy a kopásos folyamatot felgyorsította.
- Ilyenkor az a folyadék tűnik el, ami keni a porcot? Miért rostosodik fel a porc felszíne?
- A nagyizületek állapotát az izületi felület épsége, az üvegporc vastagsága, rugalmassága, teherbíró képessége és az érintkező felületek egymáshoz való viszonya határozza meg. Ha ebben valamilyen zavar következik be, akkor a folyamatot gyorsítva az izületben komoly funkciózavar keletkezik.
- Ilyenkor eltűnik a kenőanyag, nyomában a két porc összeér és egyik a másikat kidörzsöli?
- Nem a kenőanyag tűnik el. Az izületi felszínben lévő folyadék tartalma is csökkenhet, illetve növekedhet, de a fő probléma az, hogy a csontot borító üvegporc vastagsága és ezáltal a rugalmassága is csökken. Az életkor előrehaladásával az üvegporc szövettanilag szintén változik. Az, hogy egy idős embernek nem olyan rugalmas a járása és az érintkezése, az üvegporc vékonyodásával, illetve a meglévő porcos elem összetételének megváltozásával is kapcsolatos.
- Ilyenkor minden lépés, -mozdulat fájhat. Az ember meggondolja, hogy felmegy-e a lépcsőn, vagy egyáltalán feláll-e a székből. A műtét radikális megoldás. Nem juthat el mindenki idáig. Miféle terápiák vannak arra, hogy csökkentsék a fájdalmat és megelőzzék, vagy a mozgáskorlátozottságot javítsák?
- Egyik legfontosabb a fájdalomcsillapítás és a gyulladáscsökkentés, amit különböző erősségű fájdalomcsillapítókkal és más-más hatású gyulladáscsökkentőkkel történik. Az úgynevezett nem szteroid, nem mellékvesehormon-tartalmú vagy szteroid tartalmú drogoktól kezdve, a szteroid kezelésig. Eltérő súlyosságban más és más gyógyszerek bevitele szükséges. A másik nagyon lényeges elem a gyógytorna. A gyógytorna együtt jár az izmok lazításával, az izületi mozgásterjedelem helyreállításával a beteg mentális problémáinak oldásával. Ennek nagyon nagy jelentősége van az izületi betegségekben, hiszen az izületekben lévő nyomást az izomzat, az aktív stabilizáló elemek tónusa befolyásolja.
- Tehát a beteg már fél megmozdulni, elhanyagolja a mozgását, enyhébb lesz az izma és ettől a betegsége még súlyosbodik?
- A laza izület, meg a nagyon feszes izület is nagyon rossz. Az Egyenlítő környékén sokkal kevesebb az izületi arthrosis kopás, mint például Angliában, ahol nagyon sok az esős nap és nagyon gyakori az időjárás-változás. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy ez az időjárás-változással kapcsolatos, hiszen lehetséges, hogy az ott élők genetikai állománya más. Elképzelhető hogy a napi feszültség más, minden esetre tény: bizonyos égtájakon az izületi kopás gyakrabban jelentkezik. De a kezelés lehetőségeiről annyit, hogy az izületi üregben különböző szerekkel az anyagcsere javítható. Vannak a porcot tápláló gyógyszerek is, ezek lassú hatású porcépítő szerek - gyakorlatilag táplálék-kiegészítők. E szerek hosszabb adagolás után valamilyen terápiás effektushoz vezetnek. Más lehetőség az olyan anyagok befecskendezése, amik vagy a gyulladást csökkentik, vagy az izületi felszínek közötti érintkezést változtatják meg, illetve azoknak az anyagoknak a koncentrációját növelik, amik az izületi felszínt épségéért felelőssek.
- Ezeket helyileg kell alkalmazni. Tehát a térdbe, a könyökbe vagy a csípőlapátba fecskendezik?
- Igen. Ilyen anyag a jeruron sav, ami a térdizületbe fecskendezve három-öt alkalommal alkalmazott kezelés esetén fél évre, nyolc hónapra rendkívüli mértékben megjavíthatja az izület terhelhetőségét. Ebből az egyik természetes anyag a kakastaréj-kivonat.
- Mikor kell a lokális kezelést alkalmazni? Az orvos mikor dönthet úgy, hogy nem szájon át szedhető gyógyszerekkel próbálja meg a porckopást javítani, hanem így közvetlenül ott a helyszínen?
- Az egyéb eljárásokkal eredménytelenül kezelt enyhe és középsúlyos izületi kopásoknál érjük el a legjobb eredményt. A súlyos térdizületi, illetve súlyos izületi kopásoknál ez a kezelés szerényebb eredménnyel jár, mégis gyakran fél évig jelentős javulást hozhat.
- A betegek a gyógyszerkutatások fejlődésével talán választhatnak is a mesterségesen előállított molekulák és a természetes anyagok között.
- Többségük a természetes anyagot szereti és a természetes gyógymódok mellett dönt, ha dönthet a kérdésben, illetve ha felteszik a kérdést, hogy melyik szimpatikusabb kezelési mód a számára. Az alkalmazásokban nagy nemzetközi gyakorlatot szereztek a reumatológusok és az ortopéd sebészek.
- Hogyan függ össze a kakastaréj-kivonat és a porckopás megakadályozása? Az egyik anyag abszolút flexibilis anyagban található?
- Az emberi izületek felszínén hasonló összetételű anyag van élettani viszonyok között is, ami bevonja az izületi felszínt, a súrlódási együtthatót csökkenti és ezáltal az izület érintkezését javítja.
- Mellékhatások? A mesterséges anyagokból készült szereknek vannak mellékhatásai?
- Az allergiás reakció az egyetlen mellékhatás, de a gyakorlatomban ezzel a szerrel kapcsolatban ilyennel.
- Hogyan működik? „Mit tud” az izületbe adott injekció?
- A felületek érintkezését javítja, illetve az üvegporc víztartalmát növeli, vagy a csökkenést akadályozza. A készítményt akkor ajánljuk, amikor az egyéb konzervatív kezelési módszerek nem váltak be, műtétet nem tartunk indokoltnak, de abban reménykedhetünk, hogy ez a kezelés a beteg állapotán tartósan javít - ilyen tapasztalat bőven van. Az olimpiai felkészülés során több sportoló kapott izületbe ilyen savszármazékot, mivel a kezelésnek ezt a módját semmilyen doppingszabály nem tiltja. Ezek a versenyzők elégedetten mondták el a verseny után, hogy nagy segítséget kaptak, hiszen az olimpiai játékokon indulhattak.
