Vissza a főoldalra
2018. feb. 22. csütörtök Gerzson
 


    A gyomor-bél rendszer endoszkópos vizsgálata és terápiája
    A gyomor-bél rendszer fejlődési rendellenességei
    A gyomor-bél rendszer fertőzéses megbetegedései
    A gyomor-bél rendszer gyógyszer indukálta károsodásai
    A gyomor-bél rendszer keringési zavarai
    A nyelőcső és a gyomor daganatos megbetegedései
    A nyelőcső megbetegedései
    Akut hasi megbetegedések
    Az epehólyag és az epeutak betegségei
    Az epeutak endoszkópos diagnosztikája és terápiája
    Bél- és pancreas transzplantáció
    Colorectalis daganatok
    Helicobacter pylori
    Idiopátiás gyulladásos bélbetegségek
    Malabszorpciós szindrómák
    Motilitási zavarok
    Sav indukálta felső gastrointestinalis betegségek
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Hypermed >> Klinikai szakteruletek >> Gasztroenterológia >> A gyomor-bél rendszer megbetegedései
A gyomor-bél rendszer endoszkópos vizsgálata és terápiája

A virtuális és a hagyományos colonoscopia összehasonlítása: fejlődő technológia
A virtuális colonoscopia olyan új technika, amely lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a vastagbél nyálkahártyájáról invazív módszerek és szedáció alkalmazása nélkül. A módszer kifejlesztését a gyors spirál-CT-k tették lehetővé, melyek képesek nagy mennyiségű adatot kezelni, és a hozzájuk kifejlesztett szoftverek segítségével háromdimenziós képeket előállítani. A fejlett számítógépes eszközök azt is lehetővé teszik, hogy a belekben tetszés szerinti irányban nézelődjünk. Ezért kapta a módszer a virtuális colonoscopia elnevezést.

Manapság a virtuális colonoscopia (VC) még nem széles körben hozzáférhető. Nagyon ígéretes, mint az irrigoscopiát vagy a diagnosztikus colonoscopiát helyettesítő módszer, ezáltal a colorectalis carcinoma szűrésében és prevenciójában lehet kiemelkedő szerepe.
Jelen vizsgálatban a szerzők a perthi kórázban a vastagbél polipjainak detektálási pontosságát mérték fel a hagyományos colonoscopiához viszonyítva.

1997 júliusa és 2000 januárja között a szerzők száz olyan 55 évesnél idősebb beteget vizsgáltak, akiket ambuláns vizsgálat alapján utaltak be (vastagbélbetegségre utaló panaszok vagy a családban előforduló vastagbél carcinoma) Azokat a betegeket kizárták a vizsgálatból, akiknek előzetesen már volt hasi műtétjük. Az előkészítés a colonoscopiás előkészítéshez hasonló volt. A virtuális colonoscopiát spirál-CT-vel végezték, a belet Foley-katéterrel fújták fel. Az első 47 beteg esetében a CT-t csak háton fekvő helyzetben végezték el. Később a felgyülemlett tapasztalatok alapján háton és hason fekvő pozícióban is elvégezték a CT-t, azért, hogy a folyadék által eltakart vastagbél-nyálkahártya is vizsgálható legyen. Utóbbi esetben a sugárterhelés 4,92 mSv volt a férfiaknál és 3,48 mSv a nőknél. Az első néhány vizsgálat esetében a CT-t egy-egy belégzési szünetben két-három alkalommal ismételték meg. Később 45 mp-ig tartó légzésszünetben végezték el a vizsgálatot, melyet előzetes oxigénlélegeztetéssel tudtak elérni. A belek perisztaltikáját glukagon subcutan adásával csökkentették.

A hagyományos colonoscopiára közvetlenül a VC után került sor, melyet olyan gasztroenterológus végzett, aki nem ismerte a VC eredményét. A szerzők százpontos skálával határozták meg, hogy az adott képletben mennyire biztos a VC-képeket elemző radiológus. A VC technikai minőségét szintén százpontos skálán értékelte a vizsgáló. A hagyományos colonoscopia során 121 polipot találak 47 betegnél. Ezek közül 28 polipot (19 beteg) igazolt a virtualis colonoscopia is. A polipok felismerési aránya a VC során a mérettől is függött: 1 cm-nél nagyobb polip esetében az arány 67%-os volt. Az álnegativitás okai a következők voltak: nem volt eléggé feltöltve a vastagbél (három beteg), csak háton fekve történt meg a vizsgálat (két eset), előkészítő folyadék maradt a belekben. Egy esetben faecesmaradványnak néztek egy polipot. A szerzők összesen hat malignus elváltozást találtak, ezek közül kettőt nem vettek észre a VC során (egy 10 mm-es elváltozást a transversumban és egy 15 mm-eset a sigmában). VC-vel tíz olyan polipot találtak meg, amelyet a hagyományos colonoscopia nem. A VC értékelhetősége jobb volt akkor, ha hason és háton fekve is elvégezték a vizsgálatot (score: 73 vs. 64); ekkor a polipok detektálási aránya is nagyobb volt.

Összefoglalás: A szerzők véleménye szerint a virtuális colonoscopia alkalmas a 10 mm-nél nagyobb colonpolipok diagnosztizálásra. A tapasztalt rossz ráktalálati arányt azzal magyarázzák, hogy az ilyen kis polipok ritkán malignusak (10 mm-nél kisebb polipokban carcinoma in situ 5%-ban, 15 mm-nél nagyobbakban is csak 12%-ban fordul elő).

KOMMENTÁR
A komputer-tomográfiás technikán alapuló virtuális colonoscopia igen új technika, melynek még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy megbízható diagnosztikus vagy szűrővizsgálatként alkalmazhassuk. A találati arány növelése, az álnegativitást növelő technikai tényezők megoldása és a sugárterhelés csökkentése után talán alkalmas lesz a vastagbélrák szűrésében és a megelőzési munkában.

Irodalmi hivatkozások száma: 14
Ábrák száma: 2
Táblázatok száma: 2
Melléklet
Nyomtatható forma