Vissza a főoldalra
2010. feb. 9. kedd Abigél, Alex
 


    Csontrendszer radiológiai diagnosztikája
    Izmok, lágyrészek radiológiai diagnosztikája
    Ízületek radiológiai diagnosztikája
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Hypermed >> Klinikai szakteruletek >> Radiológia >> Musculosceletalis diagnosztika
Csontrendszer radiológiai diagnosztikája

Csigolyatest-metasztázisok kimutatását befolyásoló tényezők MR-vizsgálattal és csontszcintigráfiával
A csontáttétek kimutatásában ma a csontszcintigráfia a legfontosabb vizsgálat, hozzáférhető, és az egész csontrendszert ábrázolja. A csigolyák érintettsége esetén előfordulnak ellentmondó leletek a csontszcintigráfia és az MR-vizsgálat között. Azt vizsgálták a közlemény szerzői, hogy az áttétek mérete és/vagy lokalizációja adhat-e magyarázatot ezekre az eltérő leletekre.

A szerzők 74 beteg MR-vizsgálatának eredményeit dolgozták fel retrospektíven, akik esetében kiterjedt, csigolyatestre lokalizálódó metasztázisokat találtak. Három radiológus egymástól függetlenül analizálta mind az MR-felvételeket, mind a technécium99 izotóppal készült csontszcintigráfiás felvételeket. A két vizsgálat egy hónapon belül történt. Az MR-vizsgálat során axialis és sagittalis síkú T1 és T2 szekvenciákat használtak.
Az egyes gócok nagyságát és főleg elhelyezkedését vetették egybe: subcorticalis, transcorticalis, vagy intramedullaris kategóriákat állapítottak meg.

Fontos megfigyelés, hogy a csontscintigráfia minden intramedullaris metastasis esetén negatív volt, az elváltozás méretétől függetlenül. 164 gócot találtak, egy eset kivételével 2 cm-nél kisebb eltérésekről volt. szó. A szcintigráfiás lelet általában pozitív volt a corticalist érintő elváltozások esetén (71,3% subcorticalis, és 33,8% transcorticalis laesio esetén). A gócok mérete a szcintigráfiás kimutathatóságot is befolyásolhatja.

A vizsgálat eredménye igazolta az előzetes feltételezést, a csigolyatest-metasztázisok kimutathatóságát a lokalizáció és a méret egyaránt lényegesen befolyásolják.

KOMMENTÁR
A csontokat érintő metasztázisok leggyakoribb lokalizációja a gerincoszlop, háti panaszok esetén még negatív szcintigráfiás lelet esetén is indokolt lehet MR-vizsgálattal tisztázni a panaszok okát. A csontvelőt érintő áttéti folyamatok rejtve maradhatnak az izotópos módszer számára. Fordítva, a corticalis érintő elváltozás esetén elfordulhat, hogy csak a szcintigráfia jelzi a betegséget. Valószínűsíthető, hogy az MR-vizsgálat a jővőben növekvő szerephez jut a csontáttétek diagnózisában.

Irodalmi hivatkozások száma: 32
Ábrák száma: 6
Táblázatok száma: 2
Melléklet
Nyomtatható forma