Vissza a főoldalra
2014. dec. 18. csütörtök Auguszta
 


    egészségügyi dolgozók számára
    egészségügyi intézményvezetők számára
    közérdekű információk
    Modszertani levelek
    nemzetközi
    szakorvosi szakterületenként
    szociálpolitika
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Joginfo >> Jogi információk >> szakmai információk
egészségügyi intézményvezetők számára

Kórházi ellátási standardok
kézikönyv

- Egészségügyi Közlöny 2001. évi 24. szám -
Kórházi ellátási standardok
kézikönyv


Bevezetés


A kórházi standardok alkalmazásának vannak hagyományai Magyarországon. 1997-98-ban hét magyar fekvőbeteg intézmény több standardcsoportra vonatkozóan próba-elemzést végzett a bevezethetőségre és a gyakorlati működtetésre vonatkozóan. A kórházak az alkalmazással kapcsolatban a következő főbb megállapításokat fogalmazták meg:
? egészségügy-specifikus elvárás rendszer,
? alkalmazásukkal a működés biztonságosabb,
? folyamatos fejlesztést tesznek lehetővé,
? magyar viszonyok között működtethetők,
? alkalmazásuk és széleskörű elterjesztésük javasolt.

Jelen standardok nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, a hazai sajátosságokat figyelembe véve kerültek megállapításra. A fejlesztésben 10 hazai fekvőbeteg gyógyintézet vett részt. Észrevételeik és tapasztalataik feldolgozását számos szakember közreműködése támogatta.

A standardrendszer két témakörben tárgyalja az egészségügyi intézmények működését: a betegek ellátását közvetlenül érintő, illetve a menedzseri (vezetési, szervezési) tevékenységi területeken. Az összesen nyolc standardcsoport bemutatása túlmegy a követelmények megfogalmazásán: ismertetésre kerül az egyes standardok magyarázata, illetve áttekinthetők a külső felülvizsgálat (audit) lehetséges szempontjai is.

A fejlesztésben közreműködő szervezetek (Magyar Kórházszövetség, Egészségügyi Minisztérium, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ) és szakértők, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület Egészségügyi Szakmai Bizottsága úgy vélik, hogy ez a standardrendszer támogatja a fekvőbeteg gyógyintézeteket a valódi minőségfejlesztésben, az eredményesebb és hatékonyabb betegellátásra törekvés során. Véleményük szerint a rendszer illeszkedik a jogszabályi elvárásokhoz és alkalmas az intézmények tanúsítására.

A standardok jelenlegi formájukban az első változatot jelentik, amelyet az auditok tapasztalatai, illetve a felhasználók véleménye alapján évente szakértői munkacsoport fog felülvizsgálni és a visszajelzések, illetve a fejlesztés céljai szerint módosítani.



2001. október 31.


Betegfelvétel és elbocsátás (BFE)

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során biztosítani kell az ellátás folyamatosságát. Cél a betegszükségletek kielégítése, a szolgáltatások koordinálása, az elbocsátás tervezése és a követésre való törekvés.
A célok kielégítéséhez alapvető a korrekt információ biztosítása. Meg kell határozni, hogy a szervezet mely betegszükségleteket tud kielégíteni; hogyan tud törekedni a beteg számára nyújtott szolgáltatások eredményességének és hatékonyságának maximalizálására; mennyiben tudja elősegíteni a beteg elbocsátását otthonába vagy áthelyezését más ellátó helyre.


Standardok, magyarázatuk és a felülvizsgálat szempontjai

BFE.1
A betegek egészségügyi szükségleteik és az ellátást nyújtó egészségügyi szervezet küldetése és rendelkezésre álló erőforrásai alapján jutnak hozzá az egészségügyi szervezet szolgáltatásaihoz.

A BFE.1. standard magyarázata

A betegek egészségügyi ellátás iránti szükségleteinek és az ellátó szervezet küldetésének illetve erőforrásainak sikeres egyeztetése függ a betegek szükségleteiről és állapotáról - általában az első találkozás alkalmával - nyert információtól. Az adatfelvétel megtörténhet a beteg beutalásakor, sürgősségi szállítás során, vagy amikor a beteg az ellátó helyre érkezik. Csak azok a betegek kerülnek felvételre, akiknek ellátása a szervezetben biztosítható.
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése érdekében a szervezet tájékoztatja az ellátási területet az ellátási formákról, a működési rendről és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás módjáról.

A BFE.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az adatfelvétel (problémák azonosítása) az első találkozáskor elkezdődik.
2. Az adatfelvételre támaszkodva egyeztetik a beteg ellátásra vonatkozó szükségleteit a szervezet küldetésével és erőforrásaival.
3. A szolgáltatásokról, a működési rendről és az ellátáshoz jutás folyamatáról a szervezet tájékoztatja a közösségi képviseleteket és a beutalást kezdeményezőket.
4. A betegek csak akkor kerülnek felvételre, ha a szervezet biztosítani tudja a szükséges szolgáltatásokat és ellátási környezetet.

BFE.1.1
A szervezetnek van betegfelvételt szabályozó eljárása.

A BFE.1.1. standard magyarázata

A szervezetbe történő betegfelvétel folyamatát szabályok és eljárások standardizálják. A betegfelvétel folyamatáért felelős munkatársak ismerik és alkalmazzák ezeket a standardizált eljárásokat. A szabályok és eljárások kitérnek a sürgősségi szolgálattól közvetlenül átvett betegekre, és azokra, akiket megfigyelési céllal tartanak bent. A szabályok állást foglalnak abban a kérdésben is, hogyan kell menedzselni a betegeket akkor, ha az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, vagy ha nincs hely további betegek felvételére.

A BFE.1.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a betegfelvételi folyamat standardizálására.
2. A személyzet ismeri e szabályokat, illetve eljárásokat, és alkalmazza azokat.
3. A szabályok és eljárások állást foglalnak a sürgősségi betegek felvételére vonatkozóan.
4. A szabályok és eljárások állást foglalnak a megfigyelés miatt felvett betegekre vonatkozóan.
5. A szabályok és eljárások állást foglalnak a betegek menedzselésére vonatkozóan, ha nincs szabad ágy a kívánt szolgáltatásnál vagy egységben, vagy máshol a létesítményben.

BFE.1.1.1
Az azonnali ellátást igénylő vagy sürgősségi ellátásra szoruló betegek előnyt élveznek a vizsgálatok és kezelések során.

A BFE.1.1.1. standard magyarázata

A sürgősségi betegeket, vagy azokat, akik azonnali ellátást igényelnek, amilyen gyorsan szükséges vagy lehetséges, megvizsgálják és ellátják. Ezen betegek orvosi vizsgálata más betegeket megelőzve is megtörténhet, a diagnosztikus szolgáltatásokat olyan gyorsan kapják, amennyire lehetséges és a kezelés megkezdése szükségleteik szerint történik. A szervezet kritériumokat dolgoz ki és a munkatársakat kiképezi az azonnali ellátást igénylő betegek azonosítására, illetve az ellátás nyújtásának rangsorolására.

A BFE.1.1.1 standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szervezet kritériumokat alkalmaz az azonnali ellátást igénylő betegek rangsorolására.
2. A személyzet képzett e kritériumok alkalmazására.
3. A betegeket szükségleteik sürgőssége alapján rangsorolják.

BFE.1.2
A beteg felvételekor az ellátók a következőkről informálják a beteget, illetve adott esetben a hozzátartozókat vagy a döntéshozókat: a tervezett ellátás, ennek várható eredményei, illetve a beteget terhelő bármilyen járulékos költség.

A BFE.1.2. standard magyarázata

A betegfelvételi eljárás során a betegek - illetve jogszabályok szerint a hozzátartozóik - elégséges információhoz jutnak a szükséges ellátásra vonatkozó tudatos döntések meghozatalához. Információt kapnak a javasolt ellátásról, a várható eredményekről, és bármilyen, a beteget vagy hozzátartozóit közvetlenül érintő, becsült költségekről.

A BFE.1.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Létezik eljárás, amely felvételkor informálja a beteget, illetve hozzátartozóit.
2. Az eljárás kiterjed a javasolt ellátással kapcsolatos információkra.
3. Az eljárás kiterjed a várható eredményekkel kapcsolatos információkra.
4. Az eljárás kiterjed a beteget vagy a hozzátartozókat terhelő bármilyen várható költséggel kapcsolatos információkra.
5. A betegek elegendő információt kapnak a tudatos döntések meghozatalához.

BFE.1.3
A beteg egészségi állapota által indokolt diagnosztikai vizsgálatokat elvégzik, és megfelelően alkalmazzák annak eldöntésére, hogy szükséges-e a szervezetbe történő felvétel, áthelyezés vagy továbbutalás.

A BFE.1.3. standard magyarázata

A beteg szükségleteit a szervezetben történő első jelentkezés előtt is meghatározhatták. Ha a szükségleteket a beteg első jelentkezéséig nem határozták meg, azokat vizsgálati folyamattal: adatfelvétellel, anamnézissel és fizikális vizsgálattal határozzák meg. Diagnosztikus vizsgálatok is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy:
? meghatározzák a beteg szükségleteit;
? tisztázzák, hogy a szervezet rendelkezik-e a szükséges forrásokkal a beteg kezeléséhez vagy
? megállapítsák, a beteget kell-e beutalni, vagy áthelyezni másik ellátóhoz.
A sürgősségi vagy kritikus betegek esetében a szükségletek világosak, és a diagnosztikus vizsgálatok a felvétel után következnek. A diagnosztikus teszteredmények a felvételt, áthelyezést vagy beutalást meghatározók rendelkezésére állnak.

A BFE.1.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Van folyamat, amely a diagnosztikus vizsgálatok eredményeit eljuttatja azoknak, akik döntenek a beteg felvételéről, áthelyezéséről vagy továbbutalásáról.
2. Kritériumokat használnak annak meghatározására, hogy a felvétel előtt mely szűrési vagy diagnosztikus vizsgálatokat kell elvégezni.
3. A betegeket a releváns vizsgálati eredmények ismerete nélkül nem veszik fel, nem helyezik át, és nem utalják tovább.

BFE.2
A szervezet az ellátás folyamatosságának és az egészségügyi szakemberek közötti koordináció fenntartásának biztosítására különböző eljárásokat alakít ki és valósít meg.

A BFE.2. standard magyarázata

A betegek a szervezeten belüli mozgásuk során - a felvételtől az elbocsátásig vagy áthelyezésig - különböző osztályokkal, szolgáltatásokkal és számtalan egészségügyi ellátóval kerülhetnek kapcsolatba. E fázisok alatt a betegek szükségleteit megfelelő belső, vagy - amennyiben szükséges - külső forrásokkal egyeztetik. Ez az eljárás rendszerint megállapított kritériumok vagy belső szabályok alapján történik, amelyek megszabják a szervezeten belüli áthelyezések megfelelőségét.
Annak érdekében, hogy a betegellátás zökkenőmentesen történjen, a szervezetnek eljárásokat kell kialakítania és működtetnie az ellátás folyamatossága, illetve az orvosok, ápolók és más egészségügyi ellátók közötti koordináció érdekében:
- a sürgősségi ellátás és fekvőbeteg felvétel között;
- a diagnosztikai és terápiás szolgáltatások között;
- a sebészeti és nem sebészeti kezelések között;
- a szervezetben és más ellátó helyekkel.
A különböző helyszínek és szolgáltatások vezetői együttműködnek a folyamatok kialakításában és működtetésében. A folyamatot támogathatják explicit áthelyezési kritériumok vagy szabályok, eljárások vagy irányelvek. A szervezet meghatározza azon személyeket, akik a szolgáltatások koordinálásáért felelősek. Ezek a személyek koordinálhatnak minden betegellátást (pl. az osztályok között), vagy felelősek lehetnek az egyes betegek ellátásának koordinálásáért (pl. esetmenedzsment).

A BFE.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az ellátó helyek és szolgáltatások vezetői kialakítják és működtetik azokat az eljárásokat, amelyek támogatják az ellátás folyamatosságát és koordináltságát.
2. Megállapított kritériumok és szabályok szabják meg a szervezeten belüli áthelyezés megfelelőségét.
3. A folyamatosság és koordináltság a betegellátás minden fázisában nyilvánvaló.
4. Az ellátás a sürgősségi ellátás és a fekvőbeteg felvétel között koordinált.
5. Az ellátás a diagnosztikus és terápiás szolgáltatások között koordinált.
6. Az ellátás a sebészeti és nem sebészeti szolgáltatások között koordinált.
7. Az ellátás a szervezet és más ellátó helyek között koordinált.
8. A koordinálásért felelős személyek meghatározottak.

BFE.2.1
Az ellátás minden fázisában van olyan kijelölt, megfelelően képzett munkatárs, aki felelős a beteg ellátásáért.

A BFE.2.1. standard magyarázata

A betegellátás folyamatosságának szervezeti szintű fenntartása érdekében az az egyén, aki a beteg bent tartózkodásának teljes ideje alatt felelős a betegellátás teljes folyamata vagy egyes részei iránt, világosan meghatározott. Ez az egyén a felelősség felvállalására képzett. A felelős személyt bejegyzik a betegdokumentációba vagy másképp tájékoztatják személyéről a szervezet munkatársait.

A BFE.2.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A betegellátásért felelős személy egyértelműen meghatározott.
2. Ez az egyén képzett a betegellátással járó felelősség felvállalásához.
3. Ez az egyén a szervezeti munkatársak számára egyértelműen meghatározott.

BFE.2.2
A beteg ellátásához és a kezelés eredményéhez kapcsolódó adatokat az orvosok, ápolók és más ellátók minden műszakban, a műszakváltások között és a különböző ellátási egységek közötti szállítás során egymás között megosztják.

A BFE.2.2. standard magyarázata

Az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció és információcsere a gördülékeny ellátási folyamat nélkülözhetetlen feltétele. A lényeges információk cseréje történhet szóban, írásban és elektronikus hordozókkal. Minden szervezet a jogszabályokkal összhangban eldönti, hogy milyen információt kell kicserélni, milyen tartalommal és milyen gyakran. Az egyik ellátótól a másikhoz eljuttatott információ tartalmazza:
- a beteg egészségi állapotát;
- a nyújtott ellátás összefoglalását;
- a beteg reagálását a kezelésre.
Amikor egy beteget áthelyeznek az intézmény egyik részlegéből a másikba, az áthelyezés okára vonatkozó információt a rendelkezéseknek megfelelően közlik az ellátókkal.

A BFE.2.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Van eljárás a beteginformációk ellátók közötti áramoltatására az ellátás alatt folyamatosan vagy kulcsfontosságú időpontokban.
2. Az információ tartalmazza a beteg egészségi állapotát.
3. Az információ tartalmazza az alkalmazott ellátás összefoglalását.
4. Az információ tartalmazza a beteg állapotában bekövetkezett változásokat.
5. Ha áthelyezés történik, az áthelyezés okát közlik.

BFE.2.3.
A szervezet minden vizsgált vagy kezelt betegről dokumentációt hoz létre és vezet.

A BFE.2.3. standard magyarázata

Bármelyik egészségügyi ellátónál vizsgált vagy kezelt betegnek van dokumentációja. A betegdokumentáció ? csak az adott betegre jellemző - egyedi azonosítóval van ellátva, vagy egyéb módszerek biztosítják a beteg és saját dokumentációjának egyértelmű kapcsolatát. A betegdokumentációhoz tartozó azonosító lehetővé teszi, hogy a szervezet könnyen azonosítsa a dokumentumot és rögzítse a beteg folyamatos ellátását.

A BFE.2.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Valamennyi, a szervezetben vizsgált vagy kezelt beteg számára betegdokumentációt hoznak létre.
2. A betegdokumentáció nyilvántartása a minden betegnél használt egyedi azonosítóval vagy valamely más eredményes módszerrel történik.

BFE.2.3.1.
A dokumentáció elegendő adatot tartalmaz ahhoz, hogy azonosítsa a beteget, támogassa a diagnózist, megindokolja a terápiát, dokumentálja a kórlefolyást és a kezelési eredményeket és elősegítse az ellátás folyamatosságát az egyes egészségügyi szolgáltatók között.

A BFE.2.3.1. standard magyarázata

Minden beteg dokumentációja elegendő információt biztosít ahhoz, hogy támogassa a diagnózist, igazolja a terápiát és dokumentálja a kezelés lefolyását és eredményeit. A dokumentációk standardizált formai és tartalmi kívánalmai segítik a különböző szolgáltatók közötti ellátás folyamatának integrálását és folytonosságát.
A szervezet meghatározza azokat az adatokat és információkat, amelyeket minden járóbeteg-rendelésen, sürgősségi rendelésen vagy fekvőbeteg-rendelésen vizsgált vagy kezelt beteg dokumentációja tartalmaz.

A BFE.2.3.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A betegdokumentáció megfelelő információt tartalmaz a beteg azonosításához.
2. A betegdokumentáció megfelelő információt tartalmaz a diagnózis támogatásához.
3. A betegdokumentáció megfelelő információt tartalmaz az ellátás és a kezelés indoklásához.
4. A betegdokumentáció megfelelő információt tartalmaz a kezelés lefolyásának és eredményének dokumentálásához.
5. A betegdokumentáció támogatja az ellátás folyamatosságát.
6. A betegdokumentáció specifikus tartalmát a szervezet meghatározza.

BFE.2.4
A betegadatok az ellátáshoz szükséges mértékig hozzáférhetőek és az ellátók szükség esetén átadják egymásnak.

A BFE.2.4. standard magyarázata

Az ellátási folyamat és a beteg állapotában bekövetkezett változások szempontjából a beteg dokumentációja az elsődleges információs forrás. Annak érdekében, hogy ez az információ hasznos legyen és segítse a folyamatos betegellátást, mindig rendelkezésre kell állnia, és naprakésznek kell lennie. Az orvosi, ápolási és más betegellátási bejegyzések minden ellátó rendelkezésére állnak. A szervezeti szabályok a beteg adatainak bizalmas kezelése érdekében meghatározzák azon ellátók körét, akik hozzáférnek a betegdokumentációhoz.
A betegeket ellátásuk ideje alatt a szervezeten belül gyakran áthelyezik. Amikor az áthelyezés miatt az ellátó team megváltozik, a betegellátás folyamatosságát biztosító kritériumok megkövetelik, hogy a beteghez tartozó fontos információk a beteget egyidejűleg kövessék. Ez teszi lehetővé, hogy a gyógyszerelés és más kezelések megszakítás nélkül folytathatók és a beteg állapotát megfelelő módon, folyamatosan lehet megfigyelni. Az információátadás megvalósulása érdekében a betegdokumentációt vagy a betegdokumentáció összegzéséből származó információt a beteggel együtt átadják. Az összefoglaló tartalmazza a betegfelvétel okát, a lényeges leleteket, diagnózis(ok)at, az alkalmazott eljárásokat, a gyógyszerelést és más kezeléseket, valamint az áthelyezés idejére vonatkozó betegstátuszt.

A BFE.2.4. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Szabály állapítja meg azon ellátókat, akik hozzáférhetnek a betegdokumentációhoz.
2. A betegdokumentáció ezen ellátók rendelkezésére áll.
3. A betegdokumentáció naprakész, hogy biztosítsa a legfrissebb információk átadását.
4. A betegdokumentációt vagy a beteg ellátásáról készített összefoglalót a beteggel együtt átadják egy másik szolgáltatónak vagy a szervezet egy másik osztályának.
5. Az összefoglaló tartalmazza a betegfelvétel okát.
6. Az összefoglaló tartalmazza a jelentős leleteket.
7. Az összefoglaló tartalmaz minden felállított diagnózist.
8. Az összefoglaló tartalmaz minden végrehajtott eljárást.
9. Az összefoglaló tartalmaz minden gyógyszerelést vagy egyéb terápiát.
10. Az összefoglaló tartalmazza a beteg állapotát az áthelyezéskor.

BFE.3
Van eljárás a betegek megfelelő továbbutalására, illetve elbocsátására.

A BFE.3. standard magyarázata

A beteg elbocsátása vagy továbbutalása egy másik egészségügyi ellátóhoz, a beteg otthonába vagy hozzátartozóihoz, függ a beteg egészségi állapotától és a folyamatos ellátás vagy szolgáltatások iránti szükségletétől. Kritériumokat használnak annak eldöntésére, hogy a beteg elbocsátható-e. A folyamatos szükségletek jelenthetik egy szakorvoshoz, rehabilitációs terapeutához való beutalást, vagy éppen a megelőző egészségügyi szükségletek hozzátartozók általi, otthoni környezetben történő koordinálását. Szervezett eljárásra van szükség annak biztosítására, hogy megfelelő egészségügyi szakemberek vagy külső szervezetek minden folyamatos ellátás iránti szükségletet kielégítenek. Szükség esetén az eljárás tartalmazza más fekvőbeteg intézménybe vagy akár külföldi szervezetbe történő beutalásra vonatkozó javaslatot. Indokolt esetben a szervezet az ellátás lehető legkorábbi fázisában megkezdi a folyamatos szükségletek kielégítésének tervezését. A beteg szükségletei szerint a hozzátartozókat bevonják az elbocsátási folyamat megtervezésébe.

A BFE.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Van szervezett eljárás a betegek továbbutalására és/vagy elbocsátására.
2. A továbbutalás és/vagy elbocsátás a beteg folyamatos ellátás iránti szükségletein alapul.
3. Kritériumokat alkalmaznak annak megállapítására, hogy a beteg kész-e az elbocsátásra.
4. Amennyiben indokolt, a továbbutalás és/vagy elbocsátás tervezése az ellátási folyamat korai szakaszában kezdődik, és szükség esetén a hozzátartozók bevonásával történik.
5. A betegek továbbutalása és/vagy elbocsátása megfelelő módon történik.

BFE.3.1
A szervezet a pontos, időben történő és megfelelő továbbutalások érdekében együttműködik más egészségügyi ellátókkal és külső szervezetekkel.

A BFE.3.1. standard magyarázata

Az időben történő továbbutalás ahhoz az ellátóhoz, szervezetbe vagy csoporthoz, amely a legjobban meg tud felelni a beteg folyamatos szükségleteinek, tervezést igényel. A szervezet megismeri a közösségben tevékenykedő egészségügyi ellátókat az ellátott betegek jellemzőinek és az általuk nyújtott szolgáltatások megismerése, valamint ezen szolgáltatókkal történő formális vagy informális kapcsolatok kialakítása érdekében. Ha a betegek más ellátási területről érkeznek, a szervezet törekszik arra, hogy a beteget a területi ellátási elvnek megfelelően utalja be.
A betegeknek elbocsátásukkor támogató szolgáltatásokra és orvosi ellátásra lehet szükségük. Például a betegeknek az elbocsátáskor szükségük lehet szociális, táplálkozási, anyagi, pszichés vagy más támogatásra. Ezen támogató szolgáltatások elérhetősége és aktuális igénybevétele nagy részben meghatározhatja a betegek folyamatos ellátás iránti szükségleteit. Az elbocsátást tervező eljárás figyelembe veszi a szükséges és rendelkezésre álló támogató szolgáltatásokat.

A BFE.3.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az elbocsátást tervező eljárás figyelembe veszi mind a támogató szolgáltatások, mind pedig a folyamatos orvosi ellátás iránti szükségleteket.
2. A szervezet megismeri az ellátási terület más egészségügyi ellátóit.
3. Amennyiben lehetséges, a továbbutalások olyan speciális szolgáltatókhoz és csoportokhoz történnek, amelyek a beteg otthoni környezetében tevékenykednek.
4. Amennyiben lehetséges, a továbbutalás kiterjed a támogató szolgáltatókra is.

BFE.3.2
A betegek - és szükség esetén a hozzátartozók - érthető és követendő utasításokat kapnak továbbutaláskor vagy elbocsátáskor.

A BFE.3.2. standard magyarázata

A folyamatos ellátás helyére és mikéntjére vonatkozó világos instrukciók alapvetők az ellátás optimális eredményének és az összes ellátási szükséglet kielégítésének biztosításához. Az instrukciók tartalmazzák a folyamatos ellátást nyújtók nevét és fellelhetőségét, minden követési célú visszarendelést, és azt, amikor sürgős ellátásra lehet szükség. Amikor a beteg állapota vagy képességei akadályozzák a követési instrukciók megértését, a hozzátartozókat bevonják a folyamatba. A hozzátartozókat akkor is bevonják, ha szerepük van a folyamatos ellátási folyamatban.
Az instrukciókat a szervezet egyszerű és érthető formában átadja a beteg - és ha szükséges, a hozzátartozók - számára. Az instrukciókat írásban vagy a lehető legérthetőbb formában adják át a betegnek.

A BFE.3.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A követéses instrukciók érthető formában és tartalommal kerülnek a beteghez.
2. Az instrukció tartalmaz bármely követési célú visszarendelést.
3. Az instrukció tartalmazza, mikor válhat szükségessé sürgősségi ellátás.
4. Amennyiben a beteg állapota azt indokolja, a hozzátartozók is megkapják az instrukciókat.

BFE.3.3
A betegdokumentációban van másolat a zárójelentésről.

A BFE.3.3. standard magyarázata

A szervezet a beteg elbocsátásakor elkészíti a zárójelentést. A zárójelentés tartalmazza a következőket:
- a felvétel oka;
- jelentős leletek;
- diagnózisok;
- alkalmazott eljárások;
- gyógyszerelés és más kezelések;
- a beteg állapota az elbocsátáskor;
- elbocsátás utáni gyógyszerelés és az elbocsátás utánra szóló instrukciók.
A betegdokumentációban a zárójelentésből másolatot helyeznek el. A beteg - vagy szükség esetén a hozzátartozók - az előírások szerint a zárójelentés egy példányát megkapják.

A BFE.3.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A beteg elbocsátásakor zárójelentés készül.
2. A zárójelentés összegzést tartalmaz a felvétel okáról.
3. A zárójelentés összegzést tartalmaz a jelentős leletekről.
4. A zárójelentés összegzést tartalmaz a diagnózisokról.
5. A zárójelentés összegzést tartalmaz a végrehajtott eljárásokról.
6. A zárójelentés összegzést tartalmaz a gyógyszerelésről és más kezelésekről.
7. A zárójelentés összegzést tartalmaz a beteg elbocsátáskori állapotáról.
8. A zárójelentés összegzést tartalmaz az elbocsátás utáni gyógyszerelésről és az eltávozás utáni időszakra szóló instrukciókról.
9. A zárójelentés másolata elhelyezésre kerül a betegdokumentációban.
10. A betegek az előírások szerint a zárójelentés egy példányát megkapják.

BFE.4
Van olyan eljárás a betegek másik szervezetbe történő megfelelő áthelyezésére, amely kielégíti a folyamatos ellátás iránti szükségleteket.

A BFE.4. standard magyarázata

A beteg áthelyezése egy másik szervezetbe a beteg állapotán és a folyamatos ellátás iránti szükségletein alapszik. Az áthelyezés oka lehet valamilyen speciális konzultáció vagy kezelés, sürgős szolgáltatások, vagy olyan kevésbé intenzív szolgáltatások, mint szubintenzív ellátás vagy hosszú távú rehabilitáció szükségessége. Továbbutalási eljárásra van szükség annak érdekében, hogy a külső szervezetek bármilyen folyamatos szükségletet ki tudjanak elégíteni. Egy ilyen eljárás foglalkozik azzal, hogy:
- hogyan kerül átadásra a felelősség a szolgáltatók és az ellátási helyek között;
- mi annak a kritériuma, hogy az áthelyezés megfelelő;
- ki a felelős a betegért az áthelyezés során;
- mi a teendő, amikor az áthelyezés egy másik ellátó helyre nem lehetséges.

A BFE.4. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Létezik eljárás a beteg áthelyezésére.
2. Az áthelyezések a betegek folyamatos ellátás iránti szükségletein alapulnak.
3. Az eljárás intézkedik a felelősség másik ellátóhoz vagy ellátási helyre történő átadásáról.
4. Az eljárás intézkedik azon kritériumokról, amelyek meghatározzák az áthelyezés megfelelőségét.
5. Az eljárás intézkedik arról, hogy ki a felelős az áthelyezés során.
6. Az eljárás intézkedik azon körülményekről, amikor az áthelyezés nem lehetséges.
7. A betegek más szervezetbe történő áthelyezése megfelelő.

BFE.4.1
A fogadó szervezet írásos összegzést kap a beteg klinikai állapotáról, és a beutaló szervezet által alkalmazott eljárásokról.

A BFE.4.1. standard magyarázata

Az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében a beteghez tartozó információt a beteggel együtt átadják. A zárójelentés másolatát vagy egyéb írott klinikai összegzést adnak a fogadó szervezet számára. Az összegzés tartalmazza a beteg klinikai állapotát vagy státuszát, az eljárásokat és más nyújtott beavatkozásokat, és a beteg folyamatos ellátás iránti szükségleteit.




A BFE.4.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A beteg állapotáról szóló klinikai információ vagy klinikai összefoglaló a beteggel együtt átadásra kerül.
2. A klinikai összegzés tartalmazza a beteg állapotát.
3. A klinikai összegzés tartalmazza az eljárásokat és más végrehajtott beavatkozásokat.
4. A klinikai összegzés tartalmazza a beteg folyamatos ellátás iránti szükségleteit.



Betegvizsgálat (BEV)

Eredményes betegvizsgálat alapján születnek döntések a sürgős vagy azonnali ellátási szükségletekről, illetve a beteg folyamatos ellátás iránti szükségleteiről akkor is, ha a beteg állapota változik. A beteg állapotának felmérése folyamatos, dinamikus tevékenység, amely több osztályon és részlegen történhet, és három alapvető folyamatból áll:
- adat- és információgyűjtés a beteg fizikai, pszichés, szociális státuszáról és kórtörténetéről;
- adat- és információelemzés a beteg egészségügyi szükségleteinek megállapítása céljából;
- ellátási terv kialakítása a beteg megállapított szükségleteinek kielégítésére.
A beteg állapotának felmérése akkor megfelelő, ha az figyelembe veszi a beteg állapotát, korát, egészségügyi szükségleteit, valamint saját kéréseit vagy preferenciáit. Az ellátás eredményességéhez az ellátásban közreműködő szakemberek együttműködése szükséges.


Standardok, magyarázatuk és a felülvizsgálat szempontjai

BEV.1
Az egészségügyi szervezettel kapcsolatba kerülő valamennyi beteg ellátási szükséglete egy, - erre kialakított - állapotfelmérő eljárás során kerül meghatározásra.

A BEV.1. standard magyarázata

Amint a beteg először jelenik meg egy egészségügyi szervezetben, a munkatársaknak elsőként tisztázniuk kell a megjelenés okát. Az a speciális információ, amelyre a szervezetnek ebben a fázisban szüksége van, illetve a megszerzésére irányuló eljárások egyrészt a beteg szükségleteitől, másrészt az ellátás helyszínétől függenek, pl. hogy járó- vagy fekvőbeteg ellátásról van-e szó. A szervezeti szabályok és eljárások meghatározzák e folyamat működését, és azokat az információkat, amelyeket a betegfelvétel során dokumentálni kell.

A BEV.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Szervezeti szabályozás és eljárás határozza meg a járó- és fekvőbeteg ellátás során megszerzendő információt.
1. Szervezeti szabályozás és eljárás határozza meg, ki végzi az állapotfelmérést.
2. Szervezeti szabályozás határozza meg azon információkat, amiket a beteg a szervezetben történő első megjelenésekor dokumentálni kell.

BEV.1.1
A szervezet - a hatályos törvények és más szabályozók alapján - meghatározza az állapotfelmérés célját és tartalmát.

A BEV.1.1. standard magyarázata

A betegszükségletek folyamatos értékelése érdekében a szervezet minden klinikai szakterületre vonatkozóan meghatározza és írásban rögzíti az állapotfelmérés körét és tartalmát. Az állapotfelmérést minden szakterület saját gyakorlatának, engedélyének illetve a törvényi és egyéb szabályozóknak megfelelően végzi. A szervezet az ellátást végző különböző területekre vonatkozóan meghatározza az állapotfelmérő tevékenységeket.

A BEV.1.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az állapotfelmérés körét és tartalmát minden szakterület írásban meghatározza.
2. Csak az arra engedéllyel, törvényi és más szabályozókkal, illetve bizonyítvánnyal rendelkező munkatársak végeznek állapotfelmérést.
3. A különböző ellátási területeken végzett állapotfelmérő tevékenységeket írásban határozzák meg.

BEV.1.2
Az állapotfelmérést a szervezet által előírt időn belül elvégzik.

A BEV.1.2. standard magyarázata

A beteg korrekt kezelésének minél korábbi megkezdése érdekében az első állapotfelmérést el kell végezni és amilyen hamar csak lehetséges, a betegdokumentációban rögzíteni kell. Az egészségügyi szervezet meghatározza azt az időkeretet, amely alatt az orvosi és nővéri állapotfelmérést el kell végezni. A pontos időkeret számos tényezőtől függ, beleértve a szervezetben ellátott betegségeket, az ellátás összetettségét és időtartamát, valamint az ellátást környező feltételek dinamikáját. Ezt szem előtt tartva a szervezet a különböző szakterületek és szolgáltatások számára különböző állapotfelmérő időkereteket határozhat meg. Ha az állapotfelmérést részben vagy egészében a szervezeten kívül végezték, a leleteket a betegfelvételkor megerősítik.

A BEV.1.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Minden szolgáltatás vagy ellátási terület számára megfelelő állapotfelmérő időkeretet állapítanak meg.
2. Az állapotfelméréseket a szervezet által meghatározott időkereten belül elvégzik.
3. A szervezeten kívül végzett állapotfelmérő eredményeket a betegfelvételkor ellenőrzik.

BEV.1.3.
Az állapotfelmérés eredményei a betegdokumentációban rögzítésre kerülnek és a beteg ellátásáért felelősök számára hozzáférhetőek.

A BEV.1.3. standard magyarázata

Az állapotfelmérés eredményeit az ellátási folyamat teljes tartama alatt használják, hogy értékeljék a beteg állapotának alakulását, és felismerjék egy ismételt felmérés szükségességét. Ezért fontos, hogy az állapotfelmérő eredmények legyenek jól dokumentáltak, és a betegeket ellátók a betegdokumentációban könnyen és gyorsan fellelhessék és használhassák.

A BEV.1.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az állapotfelmérés eredményei a betegdokumentációban rögzítettek.
2. A beteg ellátói szükség szerint megtalálhatják az állapotfelmérő eredményeket a betegdokumentációban. és azokat felhasználhatják

BEV.2.
A beteggel való első találkozás során fizikális, pszichés, szociális és gazdasági tényezőket is tartalmazó állapotfelmérés történik ? beleértve a fizikális vizsgálatot és a kórtörténetet is - amelynek alapján megállapítják a beteg orvosi és ápolási szükségleteit.

A BEV.2. standard magyarázata

A beteg első vizsgálata kritikus a szükségletek felmérése és az ellátási folyamat megkezdése szempontjából. Az első vizsgálat ad információt:
- az ellátási igény megértéséhez;
- a legjobb ellátási terület kiválasztásához;
- a felvételi diagnózis kialakításához;
- a korábbi ellátásokra való reagálás megértéséhez.
Ennek érdekében az első állapotfelmérés során fizikális vizsgálattal és a kórtörténet felvételével megtörténik a beteg fizikai státuszának értékelése. A beteg szociális státuszának felmérése nem a betegek társadalmi osztályokba való sorolását célozza. Ugyanakkor a betegek szociális, kulturális, családi és anyagi környezete fontos tényezők, amelyek befolyásolhatják reagálását a betegségre és a kezelésre. A hozzátartozók nagyon sokat segíthetnek a vizsgálat e fázisában, valamint a beteg kívánságainak, illetve preferenciáinak megismerésében az állapotfelmérő folyamat során. A betegellátással kapcsolatos költségek felvállalásával kapcsolatos képességek a szociális vizsgálat részeként értékelendők, illetve attól függetlenül, ha a beteg és hozzátartozói felelősek a teljes ellátás vagy annak egy részének költségeiért a bentfekvés alatt vagy az elbocsátást követően.

A BEV.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Minden felvett betegnek van kezdeti állapotfelmérése, amely megfelel a szervezeti szabályozásnak.
2. Minden betegnek van kezdeti fizikális állapotfelmérése.
3. A fizikális állapotfelmérés kiterjed a fizikális vizsgálatra és az anamnézis-felvételére.
4. Minden betegnek van kezdeti pszichés állapotfelmérése.
5. Minden betegnek van kezdeti szociális és költségvállalási képességre vonatkozó állapotfelmérése.
6. Az állapotfelmérés eredményeként a beteg ellátási igénye érthetővé válik.
7. Az állapotfelmérés eredményeként a legjobb ellátási terület kerül kiválasztásra.
8. Az állapotfelmérés kiinduló diagnózist eredményez.
9. Az állapotfelmérés során minden korábbi ellátás ismertté válik.

BEV.2.
A beteggel való első találkozás során fizikális, pszichés, szociális és gazdasági tényezőket is tartalmazó állapotfelmérés történik ? beleértve a fizikális vizsgálatot és a kórtörténetet is - melynek alapján megállapítják a beteg orvosi és ápolási szükségleteit.

BEV.2.1
Az első orvosi állapotfelmérést a felvételt követő első 24 órán belül bejegyzik a betegdokumentációba.

BEV.2.2
Az első orvosi állapotfelmérést aneszteziológiai vagy sebészeti beavatkozást megelőzően dokumentálják.

BEV.2.3
Az első ápolási státuszfelvétel a szervezet által lefektetett időn belül a betegdokumentációban dokumentálásra kerül.

A BEV.2-BEV.2.3. standardok magyarázata

A beteg első vizsgálatának elsődleges eredményeként világossá válnak az orvosi és ápolási szükségletek, így az ellátás és a kezelés megkezdődhet. A szervezet meghatározza a felvételkor végzett orvosi vizsgálat területét és tartalmát (BEV.1.1). Ez az orvosi vizsgálat a felvételt követő 24 órán belül befejeződik és a betegdokumentációban ugyanezen időhatárig rögzítik. Az ápolási állapotfelmérés a szervezet által meghatározott időn belül szintén rögzítésre kerül a betegdokumentációban.
Ha az orvosi állapotfelmérés a szervezeten kívül történik, annak 30 napon belülinek kell lennie. Ezen vizsgálatról áttekinthető és érthető másolat kerül a betegdokumentációba, és az ezen vizsgálatot követő bármilyen lényeges állapotváltozást a felvételkor dokumentálnak.
A diagnosztikai teszteket aneszteziológiai vagy sebészeti beavatkozások előtt a betegdokumentációba bejegyzik. Sebészeti beavatkozást megelőzően a preoperatív diagnózist dokumentálják. Az aneszteziológiai vizsgálat meghatározza a beteg alkalmasságát a tervezett anesztéziára, és a beteg ismételt vizsgálatát közvetlenül az anesztézia megkezdése előtt.
Sürgősség esetén az első orvosi vizsgálat limitált lehet a beteg aktuális szükségletei és állapota szerint. Ha nincs idő valamely sebészeti ellátást igénylő sürgősségi beteg teljes anamnézisének feljegyzésére és fizikális vizsgálatának leírására, a preoperatív diagnózis a sebészeti eljárás megkezdése előtt mindenképpen rögzítésre kerül.

A BEV.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A kezdeti állapotfelmérés eredményeként a beteg orvosi szükségletei megállapításra kerülnek.
2. A kezdeti állapotfelmérés eredményeként a beteg ápolási szükségletei megállapításra kerülnek.

A BEV.2.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Az első orvosi állapotfelmérés az első 24 órában rögzítésre kerül a betegdokumentációban.
2. A szervezeten kívül végzett kezdeti orvosi állapotfelmérés objektív adatai 30 napnál nem régebbiek.
3. A beteg állapotában bekövetkező minden számottevő változást rögzítenek a betegdokumentációban.

A BEV.2.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A sebészeti betegek esetében az orvosi állapotfelmérés a sebészeti beavatkozást megelőzően megtörténik.
2. A sebészeti betegek állapotfelmérése a sebészeti beavatkozást megelőzően dokumentálásra kerül.
3. A sebészeti betegek diagnosztikus vizsgálati eredményeit a sebészeti beavatkozást megelőzően dokumentálják.
4. A sebészeti betegeknek van preoperatív diagnózisa, amit a sebészeti beavatkozást megelőzően dokumentálnak.
5. Az aneszteziológiai állapotfelmérés meghatározza, hogy a beteg számára a tervezett anesztézia megfelelő-e.
6. A betegeket az anesztézia közvetlen megkezdése előtt ismételten megvizsgálják.
7. Az aneszteziológiai vizsgálatot az anesztézia megkezdése előtt dokumentálják.

A BEV.2.3. standard felülvizsgálati szempontja
? Az első ápolási állapotfelmérés a betegdokumentációban a szervezeti politika által meghatározott időkereten belül rögzítésre kerül.

BEV.3
Minden beteg állapotát megfelelő időközönként ismételten felmérik annak érdekében, hogy meghatározzák a beteg reagálását a kezelésre, illetve, hogy megtervezzék a további kezelést vagy elbocsátást.

A BEV.3. standard magyarázata

Az ismételt állapotfelmérés szükséges annak megállapításához, hogy az ellátásra vonatkozó döntések megfelelőek és eredményesek-e. Az ellátás során az ismételt vizsgálatokra a betegek szükségletei vagy az ellátási terv, illetve a helyi szabályokban és eljárásokban meghatározott megfelelő időközönként kerül sor. Az ismételt állapotfelmérések eredményeit a betegdokumentációban rögzítik a beteg ellátásában közreműködő valamennyi ellátó informálására és az általuk történő további felhasználásra.
Az ismételt állapotfelmérések eredményeit a betegdokumentációban a következők alapján rögzítik:
? az ellátás alatt rendszeres időközönként (pl. az ápolók a beteg állapotának megfelelően rendszeresen rögzítik az életfunkciókat);
? minden 24 órában egy orvos, vagy ha a helyi szabályozás úgy rendelkezik, gyakrabban;
? a beteg állapotában bekövetkező számottevő változás esetén;
? ha a beteg diagnózisa időközben megváltozott, és az ellátás a kezelési tervek újragondolását igényli;
? az a megállapítás, hogy a gyógyszerelés vagy más kezelés sikeres volt, és a beteg elbocsátható vagy áthelyezhető.

A BEV.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Ismételt állapotfelmérés történik a beteg kezelésre való reagálásának megállapítása érdekében.
2. Ismételt állapotfelmérés történik a beteg folytatandó kezelése vagy elbocsátásának tervezése érdekében.
3. Az ismételt állapotfelmérés olyan időközönként történik, amely megfelel a beteg állapotának, az ellátási tervnek, és az egyéni szükségleteknek, illetve a szervezeti szabályoknak és eljárásoknak.
4. Az ismételt állapotfelméréseket a betegdokumentációban rögzítik.

BEV.4
Az állapotfelmérést és -követést megfelelően képzett munkatársak végzik.

A BEV.4. standard magyarázata

A betegek állapotfelmérése és ismételt állapotfelmérése kritikus eljárások, amelyek speciális képzettséget, gyakorlatot, tudást és tapasztalatot igényelnek. Ezért minden vizsgálattípushoz kijelölik azokat az egyéneket, akik alkalmasak a vizsgálatok elvégzésére. Ez különösen azokban az esetekben fontos, amikor sürgősségi ellátás során történik állapotfelmérés.

A BEV.4. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Azokat az egyéneket, akik megfelelően képzettek a betegek állapotfelmérésére és ismételt állapotfelmérésére, a szervezet határozza meg.
2. A sürgősségi állapotfelmérést végző egyének kvalifikációját hasonlóan jelölik ki.
3. A nővéri állapotfelmérést végző egyének kvalifikációját hasonlóan jelölik ki.

BEV.5
A betegszükségletek kielégítésére a laboratóriumi szolgáltatások hozzáférhetőek és minden ilyen szolgáltatás megfelel a vonatkozó helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.

BEV.5.1
A betegellátást támogató patológiai szolgáltatásokat a szervezet a betegek szükségletei szerint a szervezetben vagy állandóan elérhető külső szolgáltatóval biztosítja.

A BEV.5-BEV.5.1 standardok magyarázata

A szervezet a betegek, a felajánlott klinikai szolgáltatások és az egészségügyi ellátók szükségletei szerinti laboratóriumi szolgáltatásokat biztosító rendszerrel rendelkezik. A laboratóriumi szolgáltatásokat úgy szervezik és végzik, hogy az megfeleljen a vonatkozó helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.
A laboratóriumi szolgáltatások - beleértve a sürgősségi szolgáltatásokat is - végezhetők a szervezeten belül, más szervezetekkel való megállapodás szerint, illetve mindkét módon. A laboratóriumi szolgáltatások sürgős esetekben a munkaidő után is rendelkezésre állnak.
A külső források megfelelően hozzáférhetők a betegek számára. A szervezet a vezető vagy más, a laboratóriumi szolgáltatásokért felelős munkatárs ajánlásai alapján választja ki a külső forrásokat. E külső források megfelelnek a hatályos jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak, és elfogadható működési dokumentumokkal igazolják a pontos és precíz szolgáltatást. A betegeket tájékoztatják, ha a laboratóriumi szolgáltatások külső forrása a beutaló orvos tulajdonában van.

A BEV.5. standard felülvizsgálati szempontjai
? A laboratóriumi szolgáltatások megfelelnek a helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.

A BEV.5.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szükségletek kielégítésére megfelelő, szabályszerű és időben elérhető laboratóriumi szolgáltatások állnak rendelkezésre.
2. Sürgősségi laboratóriumi szolgáltatások elérhetőek, beleértve a munkaidőn kívüli időt is.
3. A külső források kiválasztása elfogadható dokumentumok alapján, a jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően történik.
4. A beteget tájékoztatják bármilyen, a beutaló orvos és a laboratóriumi szolgáltatások külső forrásai közötti kapcsolatról.

BEV.5.2
A szervezet laboratóriumi biztonsági programot valósít meg, követ és dokumentál.

A BEV.5.2. standard magyarázata

A laboratórium aktív biztonsági programmal rendelkezik azon veszélyeknek és kockázatoknak megfelelően, amelyekkel a laboratórium szembesülni kényszerül. A program a laboratóriumi és más munkatársak, illetve az esetleg jelenlévő betegek érdekében foglalkozik a biztonságos gyakorlattal és a megelőző mérésekkel. A laboratóriumi programot a szervezet biztonsági menedzsment programja koordinálja.
A laboratóriumi biztonsági program magában foglalja az alábbiakat:
? írott helyi szabályozások és eljárások, amelyek támogatják a megfelelést a hatályos standardokkal és szabályozókkal;
? írott helyi szabályozások és eljárások a veszélyes és fertőző anyagok kezelésére és megsemmisítésére;
? a biztonsági eszközök elérhetősége, megfelelve a laboratórium gyakorlatának és veszélyeinek;
? a laboratórium munkatársainak tájékoztatása a biztonsági eljárásokról és technikákról;
? munkahelyi képzés az új eljárásokról és az újonnan beszerzett vagy felismert veszélyes anyagokról.

A BEV.5.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A laboratóriumban működik biztonsági program, és az megfelel a várható veszélyeknek és kockázatoknak.
2. A programot a szervezet biztonsági menedzsment programja koordinálja.
3. Írott belső szabályozások és eljárások rendelkeznek a veszélyes és fertőző anyagok kezeléséről és megsemmisítéséről.
4. Megfelelő biztonsági eszközök állnak rendelkezésre.
5. A laboratórium munkatársai tájékozottak a biztonsági eljárásokról és technikákról.
6. A laboratórium munkatársai képzést kapnak az új eljárásokról és az újonnan beszerzett vagy felismert veszélyes anyagokról.

BEV.5.3
Megfelelő képzettséggel, gyakorlattal, tájékozottsággal és tapasztalattal rendelkező munkatársak végzik a vizsgálatokat és értelmezik az eredményeket.

A BEV.5.3. standard magyarázata

A szervezet megállapítja, hogy mely laboratóriumi munkatársak végezhetnek vizsgálatokat, és kik vezethetik vagy felügyelhetik ezt a tevékenységet. A felügyeleti és technikai munkatársak megfelelően képzettek, gyakorlottak és tapasztaltak, illetve munkájukkal kapcsolatban tájékozottak. A technikai munkatársak olyan munkát végeznek, amely képzettségükkel és tapasztalatukkal összhangban van. Megfelelő számú munkatárs áll rendelkezésre a vizsgálatok azonnali elvégzéséhez, biztosított a kellő számú munkaerő a működés teljes ideje alatt és a sürgősségi esetekben.

A BEV.5.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Azonosítottak azok a munkatársak, akik végzik, és azok, akik irányítják vagy felügyelik a vizsgálatokat.
2. Megfelelően képzett és tapasztalt munkatársak végzik a vizsgálatokat.
3. Megfelelően képzett és tapasztalt munkatársak leletezik az eredményeket.
4. Megfelelő számú munkatárs áll rendelkezésre a betegek szükségleteinek kielégítésére.
5. A felügyelő munkatársak megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek.
6. A technikai munkatársak megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek.

BEV.5.4
A laboratóriumi eredmények a szervezet által meghatározott időn belül rendelkezésre állnak.

A BEV.5.4. standard magyarázata

A szervezet meghatározza azt az időkeretet, amelyen belül a laboratóriumi eredményeket jelentik. A laboratóriumi eredményeket olyan időn belül jelentik, amely megfelel a betegek szükségleteinek, a nyújtott szolgáltatásoknak, és a klinikai személyzet szükségleteinek. A sürgősségi vizsgálatok és a szükséges munkaidőn túli és hétvégi vizsgálatok is ideértendők. Ha a laboratóriumi szolgáltatásokat külső szervezettel kötött szerződés szabályozza, az eredmények közlése a szervezeti szabályozás által elfogadott időkereten belül, illetve a szerződés tartalma szerint történik.

A BEV.5.4. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szervezet meghatározza az eredmények közlésének elvárt idejét.
2. A laboratóriumi eredményeket olyan időhatárok között jelentik, ami megfelel a betegek szükségleteinek.

BEV.5.5
Minden laboratóriumi felszerelést rendszeresen ellenőriznek, karbantartanak és kalibrálnak és mindezen tevékenységeket megfelelően nyilvántartják.

A BEV.5.5. standard magyarázata

A laboratóriumi személyzet úgy dolgozik, hogy biztosítsa minden felszerelés elfogadható szintű, biztonságos működését. A laboratóriumi felszerelés menedzsment program biztosítja:
? a felszerelés kiválasztását és beszerzését;
? a felszerelés leltározásának meghatározását és végrehajtását;
? a felszerelés értékelését vizsgálat, tesztelés, kalibráció és karbantartás alapján;
? a felszerelés veszélyeire vonatkozó jelzések, bejelentések, a jelentendő balesetek és problémák illetve a meghibásodások monitorozását és kezelését;
? a menedzsment program dokumentációját.
A tesztelés, karbantartás, és kalibráció gyakorisága megfelel a felszerelés laboratóriumi használatának és a szolgáltatás dokumentált történetének.

A BEV.5.5. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Létezik laboratóriumi menedzsment program.
2. A program tartalmazza a felszerelés kiválasztását és beszerzését.
3. A program tartalmazza a felszerelés leltározását.
4. A program tartalmazza a felszerelés felügyeletét és tesztelését.
5. A program tartalmazza a felszerelés kalibrálását és karbantartását.
6. A program tartalmazza a monitorozást és követést.
7. A programot követik.
8. A felszerelés minden tesztelése, karbantartása és kalibrációja megfelelően dokumentált.

BEV.5.6
A vizsgálati anyagok gyűjtését, azonosítását, kezelését, biztonságos szállítását és tárolását felügyelt eljárások szavatolják.

A BEV.5.6. standard magyarázata

Az eljárásokat kifejlesztik és megvalósítják:
- a tesztek megrendeléséhez;
- a minták gyűjtéséhez és azonosításához;
- a minták szállításához, raktározásához és megőrzéséhez;
- a minták átvételéhez, bejegyzéséhez és mozgásához.
Ezen eljárásokat megfigyelik azon mintákra is, amelyeket külső forrásokhoz küldenek vizsgálatra.

A BEV.5.6. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Eljárások irányítják a tesztek rendelését.
2. Eljárások irányítják a minták gyűjtését és azonosítását.
3. Eljárások irányítják a minták szállítását, raktározását és megőrzését.
4. Eljárások irányítják a minták fogadását és mozgását.
5. Ezen eljárásokat a külső forrásokhoz küldött minták esetén is figyelik.
6. Az eljárások megvalósulnak.

BEV.5.7
Megállapított normákat és elfogadott alsó-felső határértékeket alkalmaznak a klinikai laboratóriumi eredmények értelmezéséhez és közléséhez.

A BEV.5.7. standard magyarázata

A laboratórium referenciaértékeket vagy ?normál? alsó-felső határértéket állapít meg minden elvégzett vizsgálathoz. A határértékeket a klinikai adatlapon rögzítik, akár a lelet részeként, akár egy, a laboratórium vezetője által elfogadott csatolt listán. A határértékeket közlik, ha külső laboratóriumi szolgáltató végzi a vizsgálatot. A referencia határértékek megfelelnek a szervezet által ellátott betegpopulációnak, és amikor a módszerek változnak, a határértékeket felülvizsgálják, illetve megújítják.



A BEV.5.7. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A laboratórium meghatározza minden végzett vizsgálat referencia határértékeit.
2. A határértékek a vizsgálati eredmények közlésekor szerepelnek a leleten.
3. A határértékeket közlik, amikor külső laboratóriumi szolgáltató végzi a vizsgálatot.
4. A határértékek megfelelnek a szervezet által ellátott betegpopulációnak.
5. A határértékeket, ha szükséges, felülvizsgálják és megújítják.

BEV.5.8
Kvalifikált munkatárs(ak) felelős(ek) a patológiai illetve a laboratóriumi szolgáltatások menedzseléséért.

A BEV.5.8. standard magyarázata

A klinikai laboratóriumi szolgáltatásokat egy kvalifikált személy irányítja, aki a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően rendelkezik az ezt bizonyító dokumentált képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal. Ez az egyén szakmailag felelős a laboratóriumi létesítményért és a nyújtott szolgáltatásokért. Ha ez az egyén klinikai konzultációt vagy orvosi szakvéleményt ad, akkor ez a személy orvos, lehetőleg patológus illetve laboratóriumi szakorvos. A speciális és szub-speciális laboratóriumi szolgáltatásokat megfelelően képzett személyek irányítják. A laboratórium vezetőjének felelőssége kiterjed:
- belső szabályozások és eljárások kifejlesztésére, megvalósítására és karbantartására;
- az adminisztratív felügyeletre;
- bármilyen szükséges minőségellenőrző program karbantartására;
- a külső laboratóriumi forrásokra vonatkozó javaslattételre;
- minden laboratóriumi szolgáltatás monitorozására és felülvizsgálatára.

A BEV.5.8. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A klinikai laboratóriumi szolgáltatásokat egy vagy több kvalifikált személy irányítja.
2. Felelősségük kiterjed a belső szabályozók és eljárások kifejlesztésére, megvalósítására és karbantartására.
3. Felelősségük kiterjed az adminisztratív felügyeletre.
4. Felelősségük kiterjed a minőségellenőrző programok karbantartására.
5. Felelősségük kiterjed külső laboratóriumi forrásokra vonatkozó javaslattételre.
6. Felelősségük kiterjed minden laboratóriumi szolgáltatás monitorozására és felülvizsgálatára.
7. Az egyén(ek) megfelelnek ezeknek a felelősségeknek.

BEV.5.9
A szervezet laboratóriumi minőségellenőrző eljárásokat vezet be, követ és dokumentál.

A BEV.5.9. standard magyarázata

Jól működő minőségellenőrzési rendszer nélkül nem képzelhető kiváló patológiai és klinikai laboratóriumi szolgáltatás. A minőségellenőrzési rendszer magában foglalja:
? a vizsgálati módszerek validálását a pontosság, precizitás és jelenthető határértékek szempontjából;
? kvalifikált laboratóriumi személyzet által végzett napi eredmény felülvizsgálatot;
? a gyors korrekciós tevékenységet, amikor a hiba megállapítást nyer;
? a reagensek tesztelését;
? az eredmények és korrekciós tevékenységek dokumentálását.
A hitelesítő tesztelés meghatározza, hogy egy laboratórium eredményei hogyan mérhetők össze ugyanazon módszereket használó más laboratóriumokéival. Egy ilyen tesztelés fényt deríthet a belső vizsgálatokkal fel nem tárható teljesítményproblémákra is. Így amennyiben lehetséges, a laboratórium részt vesz hitelesítő-programban. Alternatívaként, ha hitelesítő program nem áll rendelkezésre, a teszteredmények verifikálása céljából a laboratórium mintákat cserél egy másik szervezet laboratóriumával. A laboratórium összegző nyilvántartást tart karban a hitelesítő vizsgálatokban való részvételekről. A hitelesítő vizsgálatokat minden laboratóriumi programra elvégzik, beleértve a speciális és szub-speciális tevékenységeket.

A BEV.5.9. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A klinikai laboratórium rendelkezik minőségellenőrző programmal.
2. A program tartalmazza a tesztmódszerek validálását.
3. A program tartalmazza a teszteredmények napi felülvizsgálatát.
4. A program tartalmazza a hiányosságok gyors korrekcióját.
5. A program tartalmazza az eredmények és korrekciós tevékenységek dokumentációját.
6. A programot megvalósítják.

BEV.6
A radiológiai szolgáltatások hozzáférhetőek a betegszükségletek kielégítésére, és minden ilyen szolgáltatás megfelel a vonatkozó helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.

BEV.6.1
A diagnosztikai képalkotó eljárásokat a szervezet a betegek szükségletei szerint biztosítja a szervezetben vagy állandóan elérhető külső szolgáltatóval.

A BEV.6.-BEV.6.1. standardok magyarázata

A szervezet rendelkezik a betegpopuláció, a felajánlott klinikai szolgáltatások és az egészségügyi ellátók szükségletei szerinti radiológiai szolgáltatásokat végző rendszerrel. A radiológiai szolgáltatásokat úgy szervezik és végzik, hogy megfeleljenek a vonatkozó helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.
A radiológiai szolgáltatások - a sürgősségi szolgáltatásokat is beleértve - végezhetők a szervezeten belül, más szervezetekkel való megállapodás szerint, illetve mindkét módon. A radiológiai szolgáltatások sürgős esetekben munkaidő után is rendelkezésre állnak.
A külső források a betegek számára megfelelően hozzáférhetők. A szervezet a vezető, vagy más, a radiológiai szolgáltatásokért felelős munkatárs ajánlásai alapján választja ki a külső forrásokat. E külső források megfelelnek a hatályos jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak, és elfogadható működési dokumentumokkal igazolják a pontos és precíz szolgáltatást. A betegeket tájékoztatják, ha a radiológiai szolgáltatások külső forrása a beutaló orvos tulajdonában van.

A BEV.6. standard felülvizsgálati szempontja
? A radiológiai szolgáltatások megfelelnek a helyi és országos standardoknak, jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak.

A BEV.6.1. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szükségletek kielégítésére megfelelő, szabályszerű és időben elérhető radiológiai szolgáltatások állnak rendelkezésre.
2. Sürgősségi radiológiai szolgáltatások elérhetőek, beleértve a munkaidőn kívüli órákat is.
3. A külső források kiválasztása elfogadható dokumentumok alapján, a jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően történik.
4. A beteget tájékoztatják bármilyen, a beutaló orvos és a radiológiai szolgáltatások külső forrásai közötti kapcsolatról.

BEV.6.2
A szervezet radioaktív sugárzás biztonsági programot vezet be, követ és dokumentál.

A BEV.6.2. standard magyarázata

A szervezet, azon veszélyeknek és kockázatoknak megfelelően, amelyekkel szembesülni kényszerül, aktív sugárbiztonsági programmal rendelkezik. A program a radiológiai és más munkatársak, illetve az esetleg jelenlévő betegek érdekében foglalkozik a biztonságos gyakorlattal és a megelőző mérésekkel. A programot a szervezet biztonsági menedzsment programja koordinálja.
A radiológiai biztonsági program magában foglalja az alábbiakat:
? írott belső szabályozások és eljárások, amelyek támogatják a megfelelést a hatályos standardokkal és szabályozókkal;
? írott belső szabályozások és eljárások a veszélyes és fertőző anyagok kezelésére és megsemmisítésére;
? a biztonsági eszközök elérhetősége, megfelelve a laboratórium gyakorlatának és veszélyeinek;
? a radiológia munkatársainak tájékoztatása a biztonsági eljárásokról és technikákról;
? munkahelyi képzés az új eljárásokról és az újonnan beszerzett vagy felismert veszélyes anyagokról.

A BEV.6.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szervezetben működik sugárbiztonsági program, és az megfelel a várható veszélyeknek és kockázatoknak.
2. A programot a szervezet biztonsági menedzsment programja koordinálja.
3. Írott belső szabályozások és eljárások alapján teljesítik a vonatkozó standardokat, törvényeket és hatályos jogszabályokat.
4. Írott belső szabályozások és eljárások rendelkeznek a veszélyes és fertőző anyagok kezeléséről és megsemmisítéséről.
5. Megfelelő biztonsági eszközök állnak rendelkezésre.
6. A radiológiai munkatársak tájékozottak a biztonsági eljárásokról és technikákról.
7. A radiológia munkatársai képzést kapnak az új eljárásokról és az újonnan beszerzett vagy felismert veszélyes anyagokról.

BEV.6.3
Megfelelő képzettséggel, gyakorlattal, tájékozottsággal és tapasztalattal rendelkező munkatársak végzik a vizsgálatokat és értelmezik az eredményeket.

A BEV.6.3. standard magyarázata

A szervezet megállapítja, hogy mely radiológiai munkatársak végezhetnek vizsgálatokat, és kik vezethetik vagy felügyelhetik ezt a tevékenységet. A felügyeleti és technikai munkatársak megfelelően képzettek, gyakorlottak és tapasztaltak, illetve munkájukkal kapcsolatban tájékozottak. A technikai munkatársak olyan munkát végeznek, amely összhangban van képzettségükkel és tapasztalataikkal. Megfelelő számú munkatárs áll rendelkezésre a vizsgálatok azonnali elvégzéséhez, biztosított a kellő számú munkaerő a működés teljes ideje alatt és sürgősség esetében.

A BEV.6.3. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Azonosítottak azok a munkatársak, akik végzik, és azok, akik irányítják vagy felügyelik a vizsgálatokat.
2. Megfelelően képzett és tapasztalt munkatársak végzik a vizsgálatokat.
3. Megfelelően képzett és tapasztalt munkatársak leletezik az eredményeket.
4. Megfelelő számú munkatárs áll rendelkezésre a betegek szükségleteinek kielégítésére.
5. A felügyelő munkatársak megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek.
6. A technikai munkatársak megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek.

BEV.6.4
A radiológiai eredmények a szervezet által meghatározott időn belül rendelkezésre állnak.

A BEV.6.4. standard magyarázata

A szervezet meghatározza azt az időkeretet, amelyen belül a radiológiai eredményeket jelentik. A radiológiai eredményeket olyan időn belül jelentik, amely megfelel a betegek szükségleteinek, a nyújtott szolgáltatásoknak, és a klinikai személyzet szükségleteinek. Ideértendők a sürgősségi vizsgálatok és a szükséges, munkaidőn túli és hétvégi vizsgálatok is. Ha a radiológiai szolgáltatásokat külső szolgáltatóval kötött szerződés szabályozza, az eredmények közlése a szervezeti szabályok által elfogadott időkereten belül, illetve a szerződés tartalma szerint történik.

A BEV.6.4. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szervezet meghatározza az eredmények közlésének elvárt idejét.
2. A radiológiai eredményeket olyan időhatárok között jelentik, ami megfelel a betegek szükségleteinek.

BEV.6.5
Biztosított minden diagnosztikai felszerelés rendszeres ellenőrzése, karbantartása, kalibrálása és mindezen tevékenységek szakszerű nyilvántartása.

A BEV.6.5. standard magyarázata

A radiológiai munkatársak úgy dolgoznak, hogy biztosítsák minden felszerelés elfogadható szintű, biztonságos működését. Egy radiológiai felszerelés menedzsment program biztosítja:
? a felszerelés kiválasztását és beszerzését;
? a felszerelés azonosítását és leltározását;
? a felszerelés használatának értékelését vizsgálat, tesztelés, kalibráció és karbantartás alapján;
? a felszerelés veszélyeire vonatkozó jelzések, bejelentések, a jelentendő balesetek és problémák illetve a meghibásodások monitorozását és kezelését;
? a menedzsment program dokumentációját.
A tesztelés, karbantartás, és kalibráció gyakorisága megfelel a felszerelés használatának és a szolgáltatás dokumentált történetének.

A BEV.6.5. standard felülvizsgálati szempontjai
1. Létezik radiológiai felszerelés menedzsment program.
2. A program tartalmazza a felszerelés kiválasztását és beszerzését.
3. A program tartalmazza a felszerelés leltározását.
4. A program tartalmazza a felszerelés felügyeletét és tesztelését.
5. A program tartalmazza a felszerelés kalibrálását és karbantartását.
6. A program tartalmazza a monitorozást és követést.
7. A programot követik.
8. A felszerelés minden tesztelése, karbantartása és kalibrációja megfelelően dokumentált.

BEV.6.6
A diagnosztikus radiológiai szolgáltatások irányításáért megfelelően képzett munkatárs(ak) felelős(ek).

A BEV.6.6. standard magyarázata

A radiológiai szolgáltatásokat kvalifikált személy irányítja, aki a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb szabályozóknak megfelelően rendelkezik az ezt bizonyító dokumentált képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal. Ez az egyén szakmailag felelős a radiológiai létesítményért és a nyújtott szolgáltatásokért. Ha klinikai konzultációt vagy orvosi szakvéleményt nyújt, akkor ez a személy orvos, lehetőleg radiológus. Ha radiológiai terápiát vagy más speciális szolgáltatásokat nyújtanak, azokat képzett személyek irányítják. A radiológia vezetőjének felelőssége kiterjed:
- belső szabályozók és eljárások kifejlesztésére, megvalósítására és karbantartására;
- az adminisztratív felügyeletre;
- bármilyen szükséges minőségellenőrző program karbantartására;
- a külső radiológiai forrásokra vonatkozó javaslattételre;
- minden radiológiai szolgáltatás monitorozására és felülvizsgálatára.

A BEV.6.6. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A radiológiai szolgáltatásokat egy vagy több kvalifikált személy irányítja.
2. Felelősségük kiterjed a szabályok és eljárások kifejlesztésére, megvalósítására és karbantartására.
3. Felelősségük kiterjed az adminisztratív felügyeletre.
4. Felelősségük kiterjed a minőségellenőrző programok karbantartására.
5. Felelősségük kiterjed külső radiológiai forrásokra vonatkozó javaslattételre.
6. Felelősségük kiterjed minden radiológiai szolgáltatás monitorozására és felülvizsgálatára.
7. Az egyén(ek) megfelelnek ezeknek a felelősségeknek.

BEV.6.7
A szervezet radiológiai minőségellenőrző eljárásokat vezet be, követ és dokumentál.

A BEV.6.7. standard magyarázata

Jól működő minőségellenőrzési rendszer nélkül nem képzelhető el kiváló radiológiai szolgáltatás. A minőségellenőrzési rendszer magában foglalja:
? a vizsgálati módszerek validálását a pontosság és precizitás szempontjából;
? kvalifikált radiológiai munkatárs által végzett napi felülvizsgálatot;
? a gyors korrekciós tevékenységet, amikor a hiba megállapítást nyer;
? a reagensek és kontrasztanyagok tesztelését;
? az eredmények és korrekciós tevékenységek dokumentálását.

A BEV.6.7. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A minőségellenőrző program tartalmazza a tesztmódszerek validálását.
2. A minőségellenőrző program tartalmazza az eredmények napi felülvizsgálatát.
3. A minőségellenőrző program tartalmazza a gyors korrekciót, ha hiányosságot határoznak meg.
4. A minőségellenőrző program tartalmazza a reagensek és kontrasztanyagok tesztelését.
5. A minőségellenőrző program tartalmazza az eredmények és a korrekciós tevékenység dokumentációját.

BEV.7
A betegellátásért felelős orvos, ápoló és más munkatársak, illetve szolgáltatók együttműködnek az állapotfelmérő vizsgálatok eredményeinek elemzésében és integrálásában.

BEV.7.1
A legsürgősebb vagy legfontosabb ellátási szükségleteket azonosítják.

A BEV.7-BEV.7.1 standardok magyarázata

Egy betegen különböző jellegű vizsgálatokat végezhetnek a szervezet falain belül és kívül egyaránt, számtalan különböző osztály vagy szolgáltatás keretében. Ennek eredményeként sokféle információ, teszteredmény és más adat kerül a betegdokumentációba.
A betegnek előnyös, ha az ellátásáért felelős munkatársak együttműködnek a vizsgálati leletek értékelésében, és a sok töredékinformációt a beteg állapotának egységes képévé alakítják. Ebből az együttműködésből megállapítják a beteg szük
Nyomtatható forma