Ezrek betegeskednek az utcán
2003. 08. 05.
Már a télre készül a hajléktalankórház
Az egészségbiztosító néhány napon belül fizet annak a fővárosi haléktalankórháznak, amelyik hat éve vár az elmulasztott kifizetésre - jutott a Népszava tudomására. A jogi úton visszaszerzett ellátási díjat az Oltalom Kórház fejlesztésre fordítja. Betegeik nyáron sincsenek jobb egészségi állapotban, mint télen, viszont most nem a fagyhalál, hanem a kiszáradás és a végelgyengülés fenyegeti őket.
Csak a fővárosban több mint tizenötezerre teszik a hajléktalanok számát. Egyes becslések szerint közülük csaknem hétezren szenvednek valamely krónikus betegségben. A speciálisan a hajléktalanokra szakosodott egészségügyi intézményekben viszont csak százötven ágyon kezelik őket. Pedig a halálra fagyással fenyegető telet követően a nyár sem kíméletes az utcán élőkkel.
Egy hajléktalanná vált háziorvost hónapokon át istápoltak az Oltalom Karitatív Egyesület Kórházában. Majd pszichiátriára utalták be az agg doktort. Néhány hónap múlva - mintha csak az utcáról tért volna vissza - csontig lesoványodva, elgyengülve került vissza az Oltalomhoz. Dr. Iványi Tibor, az Oltalom Kórház főorvosa szerint az utóbbi években ugyan nőtt a hajléktalanok kórházi kezeléshez jutásának esélye, de többnyire rövid időn belül találják őket "gyógyultnak".
- Tisztában vagyok azzal, hogy akadnak a hajléktalanok között is problémás emberek, de ennek ellenére én tőlem még sosem szökött meg beteg - állítja Iványi doktor, aki hozzátette: tapasztalatai szerint száz beteg hajléktalanból talán csak három annyira renitens, összeférhetetlen, hogy nem gyógyítható a hagyományos kórházi keretek között. Márpedig az őket kínzó krónikus vagy akut, súlyos betegségek nyáron sem gyógyulnak saját maguktól. A fertőző tüdőbetegségben, tbc-ben szenvedőket a ragály veszélyének elmúltával azonnal a területileg illetékes tüdőgondozóba irányítják. Azonban többségük egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy hová is tartoznak, melyik rendelőbe járjanak utókezelésre. A téli ünnepek végével az együttérző emberek adakozó kedve is alább hagy és persze a kukákban is kevesebb a zsíros falat vagy forintra váltható palack. A forróság, a víz és a táplálék hiánya nemritkán a végsőkig elcsigázza a rosszabb sorsú, főként idős hajléktalanokat.
Iványi Tibor úgy véli: az idén is meghirdetett téli krízisellátás pályázat elengedhetetlenül szükséges a hajléktalanok életbenmaradása szempontjából, ám a koncepció mégis sántít. Több pénzt és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, vagyis arra, hogy kevesebb ember jusson a hajléktalanok sorsára, közülük kevesebben kerüljenek aggasztó egészségi állapotba.