Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed
Kapcsolodo szakteruletek- Klinikai szakteruletek- Konferenciák, rendezvények- MEDLINE

Ajánlási listák
Bizonyos antitestek jelenéte immunológiailag homogén, de klinikailag eltérő csoportokba osztják a Crohn-betegséget
E A Vasiliauskas, L Y Kam, L C Karp, J Gaiennie, H Yang, S R Targan
Gut 2000;47:487-96.

SZEMLÉZÉS
Készítette: Dr. Miheller Pál
A Crohn betegség megjelenési forái igen eltérőek lehetnek, a klasszikusan leírt kórkép ma már heterogén csoportokba osztható. Számosan meg is próbálták a Crohn-betegséget felosztani azért, hogy a klinikai lefolyást és a kezelésre való reagálást jobban megértsük. A legtöbb felosztás az anatómiai elhelyezkedésre és fistulaképzési hajlamra koncentrál, ezek az osztályoszások azonban nem veszik figyelembe a patogenetikai mechanizmusokat. Néhány szérummarker alkalmas a colitis ulcerosa (UC) és a Chron-betegség (CD) osztályozására. Az antineutrophyl cytoplasmotikus antitestek (ANCA) a legtöbb UC-s betgből és a CD-s betegek egy jól meghatározható részéből kimutatható. Az UC-ben az ANCA perinuclearis elhelyezkedésű (pANCA), de DNázzal kezelve elveszti ezt a lokalizációs tulajdonságát az immunfluorescens vizsgálat alatt. Úgy véljük, hogy a szérum pANCA tartalma korrelál a mucosa pANCA tartalmával, és a pANCA-t termelő B-sejteket is kimutatták már a colon nyálkahártyájában. Kis beteganyagokon történt megfigyelések alapján a pANCA jelenléte összefüggést mutat a 1., kezelésre rezisztens bal oldali betegséggel 2., agresszív lefolyással 3., a korai sebészeti beavatkozás szükségességével 4., a műtétet követő betegségrekurrenciával az anasztomózisban. Az UC-ben az ANCA pozitivitás meghatározott nyálkahártyaseltérésekkel jár, ezért az UC-ben jó osztályozási alap.
CD-ben a pANCA megjelenése azt bizonyítja, hogy ez a marker bizonyos típusú nyálkahártya gyulladás jelzője lehet. A pANCA pozitív CD-ben a betegség általában a bal oldalt érinti, és az endoscopos kép az UC-hez hasonlít. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a pANCA pozitív CD és UC esetekben a nyálkahártya gyulladása hasonló módon következhet be.
Anti-Saccharomyces antitestek (ASCA) a CD betegek 79%-ában kimutatható. Kimutatták, annek az antitestnek az epitoját is már élesztőből, ez egy foszfo-peptido-mannóz. A mannózokról azt kell tudni, hogy az élesztőgombáknak és a mycobacteriumok falának egyik fő komponensei. Az ASCA pozitivitás klinikai tartalma nem annyira egyértelmű, de a pozitivitás ebben az esetben is valószínűleg a nyálkahártya egy bizonyos típusú gyulladást jelzi.
Az ASCA-t és az ANCA-t idáig még nem használták a gyulladásos bélbetegségek elkülönítő diagnosztikájában. Ebben a dolgozatban egy 156 Crohn-betegen tett megfigyeléssorozat eredményit ismertetik a szerzők, akik a fenti két szerológiai markert vizsgálták Crohn-betgekben, és megpróbáltak a szeropozitivást klinikai adatokkal páhuzamba állítani.
156 CD betegből 87 volt ANCA pozitív és ebből 36 volt pANCA. A pontosítás miatt a pANCA-t tovább osztályozták a DNázra való viselkedés alapján és azt találták, hogy az immunfluorescens vizsgálat során a pANCA esetek 78%-a (28) veszette el az antigén felismerő képességét, 14% (5) vált cytoplasmotikus elhelyezkedésűvé és csak 3 esetben (8%) maradt az ANCA perinuclearisan. A DNáz hatására elbomló vagy cytoplasmotikussá váló ANCA van az UC-ben is, ami azt bizonyítja, hogy a CD-ben lévő pANCA megyegyezik az UC-ben lévő pANCA-val.
A 156 CD betegből 88 (56%) volt ASCA pozitív, 11 (13%) kizárólag IgG, 19(22%) csak IgA, illetve 66% IgG és IgA egyaránt. Az egyes szerológiai markereket összehasonlítva azt találták, hogy az IgG és az IgA ASCA pozitívan, míg az IgA ASCA és az ANCA, valamint az IgG ASCA és az ANCA negatívan korreláltak. Ez a negatív korreláció arra enged következtetni, hogy az egyes markerek jelenléte, illetve koncentrációja meghatározott immunológiai reaktivitást és ezzel meghatározott klinikai lefolyást tükröz. A két szerológiai marker jelenlété és koncentrációját a betegek klinikai adataival összehasoníltva számos érdekes megfigyelést tettek. Az ASCA szintje független volt attól, hogy a CD milyen korán kezdődött, illetve hogy fibrostenotikussá vagy penetrálóvá vált-e a betegség. Ugyanakkor a pANCA jelenléte a kései kezdetű CD-hez, illetve a benignusabb lefolyáshoz volt köthető. Végül is sikerült a CD-s betegeket felosztani az ANCA és az ASCA segítségével, és ezzel immunológiailag és klinikailag homogén csoportokat hoztak létre, köztük egy agresszívebb lefolyású csoportot.
A betegek adataiból kitűnt, hogy a fennállás ideje korrelál a betegség lefolyásával és az anatómiai lokalizációval. A fiatal korban kezdődő estekben gyakoribb a vékonybél érintetség és a fibrotizáló vagy fistulaképző forma, míg az idősebb korban jelentkező esetekben gyakorbb az izolált vastagbél érintettség. A fiatal korban kezdődőek súlyosabb lefolyásúak, a kezelésre gyakrabban nem reagálnak. Ebben a beteganyagban a későbbi életkorban induló CD-k között sokkal több UC-szerű betegség volt, melyekben kevésbé fordult elő a fibrotizálás vagy a fistulaképződés. Ezeknek a megfigyeléseknek a patológiai háttere az lehet, hogy a fiatalabbak valószínűleg sokkal immunoreaktívabbak, mint az idősebbek. A vizsgálatsorozat azt is bizonyítja, hogy a betegség fellépésnek ideje befolyásolja a lokalizációt, a fenotípust és a lefolyást. A legtőbb ASCA pozitív betegnek vékonybélérintettsége, míg az ANCA pozitívaknak vastagbél érintettsége volt. A magsabb ASCA titerű betegeklben több volt a stenosissal vagy fistuávl járó szövődménye, ami arra utal, hogy a nyálkahártyában lezajló folyamatokat nem közvetlenül befolyásolja az ASCA, hanem közvetetten. Ugyanakkor minél magasabb volt az ANCA, annál kevésdbé fordultak elő ilyen kopmlikációk. UC-hez csak magas pANCA titerű és ASCA negatív esetek voltak.
Összegzésül megállapítható, hogy e két szerológiai marker használata segíti a CD betgek klinikai és immunológiai szempontból egyre homogénebb csoportokba való besorolását, ami a prognózis felállításában és a kezelésben is egyaránt nagy segítség lehet.

KOMMENTÁR
A szerzők szerológiai markerek kimutatásával, azok koncentrációjának, valamint az egyes markerek alcsoportjainak vizsgálatával próbálták meg a Crohn-betegség eltérő klinikai lefolyású formáit párhuzamba állítani. A talált összefüggések alapján sikerült a betegség különböző szövődményarányú és lefolyási formájú fajtáját elkülöníteni, és így még élesebben szétválasztani az egyes csoportokat. Ez a törekvés igen nagy szerepet játazhat a jövőben a prognosztikai csoportok felállításában, hiszen ha a lefolyás megjósolható, akkor sokkal könyebb tervezni a kezelést. A dolgozat különös értéke, hogy az a két marker vizsgálata a terápiára való reagálás megjóslását is segíti.

Irodalmi hivatkozások száma: 67
Ábrák száma: 3
Táblázatok száma: 3


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
Gyulladásos bélbetegségek
A szerző összefoglalja a gyulladásos bélbetegségek epidemiológiáját, genetikáját, patogenesisét, formáit. Megismertet a betegségek diagnosztikus lehetőségeivel, és a korszerű kezelési módokkal.

A gyulladásos bélbetegségek bőrmanifesztációi
Az erythema nodosum és a pyoderma gangrenosum mint az idiopathiás gyulladásos bélbetegségek előfutárai már hónapokkal korábban felhívhatják a figyelmet a későbbiekben jelentkező CD-re vagy CU-ra. Ismeretük nem csak a dermatológiával mélyebben foglalkozó szakember számára fontos, de a gasztroenterológus belgyógyászok és a családorvos kollégák számára is figyelem felkeltő lehet megjelenésük.

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa gyógyszeres kezelése
A szerző összefoglalja a hagyományos kezelési módszereket, az új lehetőségeket, és algoritmust javasol a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség aktív szakának kezelésére, valamint a remisszió fenntartására.

A gyulladásos bélbetegségek hematológiai vonatkozásai
A közlemény szerzői a krónikus bélgyulladások és a haemostasisban mutatkozó eltérések korrelációját vizsgálták. Összefüggéseket próbáltak keresni a haemostasis thromboticus irányú zavarai és a lokális bélelváltozások illetve a betegek esetében nem ritkán észlelhető vénás thromboemboliás szövődmények között.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.