Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed
Kapcsolodo szakteruletek- Klinikai szakteruletek- Konferenciák, rendezvények- MEDLINE

Ajánlási listák
Kapszula-endoscopia és enteroscopia első prospektív, kontrollált összehasonlítása krónikus gastrointestinalis vérzésben
C Ell, S Remke, A May, L Helou, R Henrich, G Mayer
Endoscopy 2002;34(9):685-89.

SZEMLÉZÉS
Készítette: Dr. Miheller Pál
Az esetek többségében a gastriontestinalis vérzés forrása felső endoscopiával vagy colonoscopiával megállapítható. A vérzésforrás az esetek 2-10%-ában a vékonybélben van. A kontrasztanyagos bélvizsgálat, a hasi angiographia vagy a jelzett vörösvérsejtekkel történtő scintigraphia csak kevés betegben végezhetők el, az ilyen betegekben gyakran van szükség laparatomiara és bélrezekcióra. Ezekben az estekben a push enteroscopat tartották idáig a leghatékonyabb vizsgáló módszernek, mely az esetek 50%-ában megtalálta a vérzésforrást. Ez a beavatkozás kevés helyen elérhető, legalább 45 percig tart, a vékonybélnek csak a felső 50-150 cm-es szakasza vizsgálható, szedálás szükséges, szövődmény sokkal gyakoribb. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy a capsula endoscopiát (CE) és a push enteroscopiat (PE) vesse össez krónikus gastrointestinalis vérzésekben.
2001 áprilisa és októbere között 65 olyan beteget vizsgáltak, akiknek a székletmintájában vér volt kimutatható. A következő vizsgálatokat végetzték el: gastroscopia, colonoscopia, enterographia, hasi angiographia, jelzett vörösvérsejttel történő scintigraphia (csak ha aktív vérzésre utaló klinikai jel volt), Meckel scintigraphia (csak a 60 évnél fiatalabbakban).
A CE egy 23x11 mm kapszulából és egy a testhez rögzített rekorderből állt. Ezt később számítógéphez csatlakoztatva kopmputeres feldolgozás segítségével kapták meg a végső képanyagot.
A push-enteroscopia egy 240 cm hosszú műszer, mely 100 cm hosszú ún. overtube-val rendelkezik. Az enteroscopos vizsgálatot CE utáni napon végezték. A műszert rtg. ellenőrzése alatt vezették le, a képeket videora rögzítették.
A 32 vizsgált beteg közül az enterographia egy esetben igazolt vérzésforrást, a jelzett vvt-vel történő izotópos vizsgálat eredménye egy esetben egyezett a CE eredményével. Az angiographia 4 esetben diagnosztizálta a vérzésforrást. Összességében tehát az úgynevezett hagyományos módszerek a 32-ből 5 esetben vezettek eredményre. A PE átlagos ideje 22 perc volt, átlagosan 75 cm (35-110) vékonybelet tudtak áttkeinteni. Érdemleges eltérést a 32 betegből 12 esetben mutatott ki, a vérzésforrást 9 esetben tisztázta egyértelműen: duodenalis carcinima 1, low-grade lymphoma 1, angiodysplasia 7 esetben igazolódott. Három más esetben is észleltek angiodysplasiat, de olyan kicsi volt, hogy biztosan nem voltak vérzésforrásnak tekinthetők.
A CE-nek szövődménye nem volt, 2 alkalommal kellett a nyelést megismételni, egy alkalommal a capsula hibája, egy alkalommal pedig a látást zavaró aktív vékonybél-vérzés miatt. A capsuila megksett passage-ját csak 2 betegben tapasztalták (4 és 10 hét). Egy béllymphomas esetben a capsula a stenotisalt bélszakaszban ragadt, ez a capsula 1/2 év múlva, a radioterápia befejezte után került eltávolításra. A vizsgálat átlagos ideje 50 perc volt. Huszonegy esetben tisztázta egyéretlműen a vérzésforrást, 3 további esetben igazolt a vizsgálat vékonybél szűkületet, melyek egy esetben duodenum carcinoma, két másik esetben pedig disztálisan elhelyezkedő vékonybél low grade lymphoma miatt alakultak ki. Az vizsgálatok során 17 egyértelmű és 7 bizonytalan angiodysplasiat találtak, melyek potenciális vézésforrásként szerepelhettek.
A PE és CE eredményeit összevetve a CE bizonyult érzékenyebb módszernek. Minden PE-vel igazolt eltérést a CE is látott. Egy esetben a CE-vel nem diagnosztizálták a PE-vel szövettanilag is igazolt lymphomát, de ugyanabban a betegben egy stenosist igazolt a vizsgálat, mely PE-vel nem volt detektálható. Ugyanakkor a PE csak 8-at talált meg a CE által leírt 21 eltérésből.
Összességében a 32 vérésforrásból 21-t igazolt a PE. Hét másik estben a vérzésforrás nem volt bizonyítható, csak a valószínűséget tudták megállapítani. Egy esetben a PE és a CE segített kizárni azt, hogya a már igazolt hiatus hernian kívül más vérzésforrás is lenne. Egy betegben venas hypertensio volt a vérzés oka, mely a portális és lépvéna thrombosis következménye volt. Összesen 2 esetben nem találták meg a vérzés eredetét.
Összefoglalva elmondható, hoy a vékonybél vérzések eredetét a hagyomános eszközökkel csak mintegy 10-20%-ban lehet diagnosztizálni, ezek közül az angiographia a leghatékonyabb. PE-vel 50%-ban ki lehet mutatni a vérzésforrást, biopsziavételre is alkalmas, valamint terápiás beavatkozásokat lehet vele végezni. Ebben a kontrollált tanulmányban a CE az estek 66%-ában biztos, másik 22 %-ában valószínű eredményt adott a vérzésforrások tekintetében. A magas találati arány valószínűleg annak is köszönhető volt, hogy a betegeket nagyon gondosan válogatták. A vérzés a legtöbb esetben angiodysplasia volt, gyakran multiplex elhelyezkedésben, és csak 4 esetben igazolódott malignitás.

KOMMENTÁR
Ez a tanulmány az első, mely az evidence based medicine elveinek megfelelően vizsgálja a capsula endoscopia klinikai használhatóságát a gastrointestinalis vérzések vizsgálata során. A push enteroscopiaval összevetve számos előnnyel, és viszonylag kevés hátránnyal bíró eszköznek a jövőben biztosan nagy szerepe lesz a hagyományos módszerekkel nem felderíthető tápcsatornai vérzésforrások diagnosuztizálásában.

Irodalmi hivatkozások száma: 13
Ábrák száma: 2
Táblázatok száma: 4


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
Gastrointestinalis angiodysplasia és aorta stenosis
Súlyos aorta stenosishoz nem ritkán társul angiodysplasiás gastrointestinalis vérzés. A tünetegyüttest, az elsőként leíró szerzőről, Heyde-szindrómának nevezik.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.