Haim Paran,
Ami Mayo,
Daphna Paran,
David Neufeld,
Ivan Shwartz,
Rika Zissin,
Pierre Singer
Készítette:
Dr. Miheller Pál
A szerzők az octreotid kezelés hatékonyságát vizsgálták súlyos akut hasnyálmirigygyulladásos betegekben. A vizsgálatot 1992 és 1996 között végezték, azóta prospektív módon vizsgálták a kezelés hatékonyságát óta. Minden beteg a felvételt követő első 72 órán belül CT vizsgálatra került, a betegek osztályozása a Ranson pontrendszer alapján történt. A C kategóriánál magasabb csoportba esők kerültek bele a vizsgálatba. Az úgynevezett kontrollcsoport a hagyományos konzervatív kezeklésben részesült (nasogastricus szonda folyamatos szívással, intravénás H2 blokkoló, antibiotikus kezelés, teljes parentzeralis táplálás), míg az úgynevezett kezelt csoport ezen kívül 14 napon át 8 óránként 0.1 mg octreotidot kapott subcutan. A betegek kezelése során rögzítették a súlyos szövődményeket, mint az ARDS-t, tályogképződést, pseudocysta kialakulását, a szepszist, a veseelégtelenséget. A vizsgálat ideje alatt 60 beteget követtek, akik közül 50-t randomizáltak, ezeknek fele kapott octreotidot. A két csoport között a nemi megoszlást, kort és a betegség etiológiáját illetve súlyosságát, valamint a korábbi betegségeket tekintve nem volt különbség.
A szövődmények aránya kisebb volt az octreotiddal kezelt csoportban. ARDS 28 illetve 56%-ban, szepszis 27 illetve 76%-ban alakult ki a kezelt, illetve a kontrollcsoportban. Tályogképződés, pseudocysta kialkulása, veseelégtelenség tekintetében nem volt különbség. Összesen öt beteg esetében kellett drenázst végezni, ezek közül 3 esetben percután, 2 esetben pedig sebészi drenázsra került sor. Négy másik esetben kellett necrosectomiat végezni, ezek közül 3 beteg meghalt. A korházi kezelés időtartama a kezelt csoportban átlagosan 11 nappal rövidebb volt. Az octreotidkezeléssel kapcsolatos szövődmény nem fordult elő.
A szomatosztain erős gátlója a hasnyálmirgy enzim-, bikarbonát- és vízelválasztásának. Experimentális modellekben már régóta ismert volt, hogy az octreotid kezelésnek jótékony hatása van a súlyos hasnyálmirigygyulladás lefolyására. Néhány korábbi humán vizsgálat nem igazolta ezeket a kísérletes eredményeket, melynek az lehetett az oka, hogy enyhe pancreatiisben szenvedőkön végezték a vizsgálatot. Az ilyen esetkben a betegség gyakran önmagától is gyógyul, nem alakul ki súlyos szövődmény. A jelen vizsgálatot is egy állatkísérlet előzte meg. A mesterségesen indukált pancteratitis során alkalmazott octreotid csökkentette az intesztinális szekréciót és elősegítette a víz és elektrolifelszívást a belekből. A két folyamat végetedményeként a kezelés elősegítette a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyban tartását. Ezebn kívül immunmoduláló hjatása segít kivédeni a szepszis és az ARDS kialakulását.
A szerzők a továbbiakban placebo-kontrollált vizsgálatot terveznek eredményeik megerősítésének céljából.
KOMMENTÁR
A dolgozat az octreotid kezelés hatékonyságát támasztja alá súlyos akut hasnyálmirigy gyulladás esetén. A szerzők prospektív módon randomizáltak beteget, és egy bizonyos dózis meghatározott idejű alkalmazása mellett eredményesnek ítélték a kezelést. Kérdéses, hogy az octreotid kezelés optimális dózisa és időtartama valyoon hogyan alakul a jövőben.
Irodalmi hivatkozások száma: 36
Ábrák száma: 0
Táblázatok száma: 4