Vissza a főoldalra
 
    Címlap
    Enciklopédia
    Ismerettár
    Hypermed
    Étrend
    Ép testben
    Hírarcívum
 
Hypermed
Kapcsolodo szakteruletek- Klinikai szakteruletek- Konferenciák, rendezvények- MEDLINE

Ajánlási listák
Az irritábilis bél szindróma kezelése
M Camilleri
Gastroenterology 2001;120: 652-668.

SZEMLÉZÉS
Készítette: dr. Juhász Márk
Az irritábilis bél szindróma (irritable bowel syndrome, IBS) a leggyakoribb gasztroenterológiai diagnózis, és egyben a háziorvosi gyakorlatban is az egyik leggyakoribb kórkép. A legtöbb fejlett országban 10%-ra becsülik a prevalenciáját. A munkából való távolmaradásból származó költségek rendkívül nagy terheket rónak a társadalomra. Az IBS egy biopszichoszociális betegség, mivel a patogenezisében három mechanizmus játszik alapvető szerepet: pszichoszociális tényezők, a károsodott motilitás és a túlműködő sensorium. Különösen infektív enteritis lezajlása után bizonyos gyulladásos elváltozások fellelhetők a bélnyálkahártyán, de ez a jelenség egyelőre nem változtatta meg a betegség terápiás megközelítését. A diagnózist alapvetően a tünetegyüttes alapján, pozitív megközelítéssel állítjuk fel, és nem kizáró diagnózisként, negatív laboratóriumi és endoscopos leletek birtokában. A megkezdett kezelés hatástalansága esetén viszont célzott vizsgálatokat kell folytatni specifikus organikus motilitási zavarok, vagy egyéb kórképek irányában. A tünetek gyakran fluktuálnak, ilyen esetekben a kezelést, ha többnyire csak átmenetileg is, de felfüggeszthetjük. A szerzők igen széleskörűen javasolják a napi kb. 30 grammos rostbevitelt: egyaránt ajánlják székrekedésben, loperamidot vagy egyéb opioid származékot használó hasmenésben szenvedőknek, kis dózisú antidepresszáns kezelésben részesülőknek és a hasi fájdalmakra szabálytalan időközönként spasmolyticumot szedőknek. Sok esetben a pszichoterápiam vagy a hipnózis vezet sikerre. A fájdalom, székrekedés, puffadás ellen jelenleg alkalmazott gyógyszerek az 5HT3-antagonista alosetron, a részlegesen 5HT4-agonista tegaserod, továbbá a kappa-opioid agonisták, és neurokinin antagonisták.

KOMMENTÁR
Ez a dolgozat valóban a teljesség igényével készült. Rendkívül nehéz ebben a szerteágazó témában arányos összefoglaló képet nyújtani (a dolgozat 176 közlemény összegzése alapján készült!). A közleményben számos áttekinthető és rendszeres táblázatot, és szemléletes ábrákat találhatunk. Belgyógyászati és gasztroenterológiai szakvizsgához is kifejezetten ajánlott olvasmány.
A dolgozatban említett gyakoriság kissé visszafogottnak tekinthető, hiszen általában 30% körüli prevalenciát feltételeznek a civilizált országokban. A betegséggel kapcsolatban számos eredeti és összefoglaló jellegű magyar nyelvű közlemény is megjelent már. A nyugati országokhoz képest a tömegtájékozatatásban van lemaradásunk. Az interneten számtalan IBS honlapot találhatunk, melyek között szerepel nagy szakmai igényességgel megalkotott továbbképzés, és a laikusoknak is érthető nyelven megírt tájékoztatás. Nagyszámú IBS betegklub honlap is elérhető. A betegség gyakoriságából adódó jelentősége miatt hazánkban egyelőre nem lehet az IBS-val eleget foglalkozni. Noha ilyen irányú felmérés még nem történt, de a nyugati életstílus elterjedésével az elmúlt évtizedben valószínűleg rohamosan nőtt Magyarországon is az IBS betegek száma.
Hangsúlyozni kell, hogy noha a külföldi szakirodalomban is szinte kizárólag csak az IBS-ról esik szó, de nagyon sok beteg funkcionális panaszai nem illeszthetők be az IBS aktuális (Római II.) kritériumrendszerébe, és ez sokszor terápiás konzekvenciával is jár.
Lehetetlen a panaszok súlyossága és komplexitása alapján azt a képzeletbeli cut-off value-t meghúzni, amit átlépve mégsem kerülhetők el az invazív vizsgálatok. Aki rendszeresen lát el IBS betegeket, egyaránt fog felesleges endoscopias vizsgálatokat végezni, és organikus betegségeket elnézni (ezek leggyakrabban: laktóz intolerancia, coeliakia, hypo- vagy hyperthyreosis, enyhébb klinikumú gyulladásos bélbetegségek, és rosszindulatú daganatok). Ezzel együtt egyik véglet sem ajánlható: sem az IBS diagnózissal való gyors megbélyegzés, sem a defenzív indíttatású válogatás nélküli endoscopizálás.
Mindenki, akinek a gyakorlatában előfordul, vagy nagy számban megtalálható IBS beteg, tisztában van a kezelés nehézségeivel is. Organikus betegségeknél gyakorta könnyebb, gyorsabb és tartósabb sikereket lehet elérni, mint egyes IBS betegek kezelése során. Alapszabály, hogy ne minden betegnél automatikusan gyógyszeres kezelésben gondolkodjunk. A rendszeres orvos-beteg találkozással sok esetben elkerülhetjük a gyógyszeres beavatkozást. Kétségtelen azonban, hogy számos betegnél viszont nem mondhatunk le a placebo-effektusból származó előnyökről.

Irodalmi hivatkozások száma: 176
Ábrák száma: 7
Táblázatok száma: 7


KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
A felnőttkori coeliakiáról - 1997-ben

A nyugtalan láb szindróma
A nyugtalan láb szindróma gyakori, de ritkán diagnosztizált alvászavar. A szerzők röviden ismertetik a betegség etiológiáját, tüneteit, diagnosztikájátnak és kezelését.

Az oldalon olvasható információk nem helyettesíthetik a szakemberek véleményét, tanácsát, ezért kérjük ne kísérletezzen öngyógyítással, forduljon orvoshoz!
A gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel kapcsolatban a kockázatok és a mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, és kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Copyright2001-2002 Vitalitas.hu Kft.