Vissza a főoldalra
2018. aug. 16. csütörtök Ábrahám
 


    kormányrendeletek
    miniszteri rendeletek
    törvények
    egyéb
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Joginfo >> Jogszabályok >> Jogforrási szint szerint
törvények

1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
(KIVONATOS KÖZLÉS!!!)
2002-07-01
Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következő törvényt alkotja:


***

VI. Fejezet
Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
d) a szabadidős programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a) családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy családsegítő szolgálat keretében, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat).
(2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a védőnői szolgálattal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
f) felkérésre környezettanulmányt készít,
g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani
a) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.

Bölcsőde

42. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben és nevelésben vesz részt.
(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
(4) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.

Családi napközi

43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.
(2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

Házi gyermekfelügyelet

44. § (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.

Gyermekek átmeneti gondozása

45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.
(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
(3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.
(4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását - lehetőség szerint - iskolaváltás nélkül kell biztosítani.
(5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell.
(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

46. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.
(2) A gyermeknek a (1) bekezdésben meghatározott elhelyezéséhez minden esetben be kell szerezni a szülő beleegyező nyilatkozatát. Ha a szülő gyermekéről - az átmeneti gondozásról való értesítést követő - 3 napon belül nem gondoskodik, illetve ha az átmeneti gondozáshoz nem járul hozzá, haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges hatósági intézkedések megtételére.

47. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn.
(2) Megszűnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás időtartama eltelt.
(3) Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza
a) az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy
b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A gyámhivatalt a hatodik hónap eltelte előtt is értesíteni kell, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza.

48. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető hetes vagy hosszabb időtartamra, különösen a települési önkormányzat jegyzője által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.
(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.

Helyettes szülő

49. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja.
(2) Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülő által meghatározott ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli.
(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.
(4) A helyettes szülőt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A helyettes szülő köteles együttműködni a gyermekjóléti szolgálattal.
(5) A helyettes szülő tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.
(6) Különösen indokolt esetben a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.

Gyermekek átmeneti otthona

50. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
(2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez.

Családok átmeneti otthona

51. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.
(2) A családok átmeneti otthona
a) biztosítja a szülő számára a gyermekével együttes lakhatást és a szükség szerinti további ellátást,
b) segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
c) közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében.


VII. Fejezet
A gyermekvédelmi szakellátások

A gyermekvédelmi szakellátások célja

52. § A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.

Otthont nyújtó ellátás

53. § (1) Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára
a) a 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást,
b) a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését,
c) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást.
(2) Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, valamint a kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermek számára speciális ellátást kell biztosítani.
(3) A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
(4) Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.
(5) A gyermeket akkor is megilleti az otthont nyújtó ellátás, ha
a) iskolai nevelése és oktatása diákotthon, kollégium,
b) gondozása fogyatékosokat ápoló-gondozó intézmény (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény)
igénybevételével oldható meg.
(6) Az otthont nyújtó ellátást
a) a nevelőszülő a fenntartó támogatásával, ha ez nem lehetséges,
b) a gyermekotthon, vagy
c) más bentlakásos intézmény a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével biztosítja.

Nevelőszülők

54. § (1) Nevelőszülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, a külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő visszakerülésének támogatására.
(2) Nem lehet nevelőszülő az, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll.
(3) Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel.
(4) Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmény miatt sajátos ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére.
(5) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
(6) A hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legalább 3, legfeljebb 8 gyermeket nevelhet.
(7) A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
(8) A nevelőszülőnél, a hivatásos nevelőszülőnél, a speciális hivatásos nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő) elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyiségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.
(9) Különösen indokolt esetben a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (5)-(7) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.

55. § (1) A nevelőszülő - jogszabályban meghatározott módon készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint a fiatal felnőttnek.
(2) A nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat.
(3) A nevelőszülő a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.
(4) A nevelőszülő tevékenységét a fenntartó szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással segíti.
(5) A nevelőszülő tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott nevelőszülői jogviszonyban végzi.

56. § (1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a.
(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a, ha a nevelt gyermek
a) a 132. § (1) bekezdésben meghatározott szerv által készített szakvélemény szerint súlyos beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarban szenved,
b) tartósan beteg, illetőleg fogyatékos.
(3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként - az éves nevelési díj 25%-ánál.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.
(5) A nevelőszülő az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek megfelelő ellátására fordíthatja.

Gyermekotthon

57. § (1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.
(2) A gyermekotthon szükség esetén befogadja az (1) bekezdésben meghatározott gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, illetve annak gyermekét.
(3) A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt nem álló 3. évét be nem töltött - egészségügyi okok miatt - rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szüleit, a szociális válsághelyzetben levő várandós anyákat.
(4) A gyermekotthon az (1)-(3) bekezdésben foglaltak érdekében
a) befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
b) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről, erről tájékoztatja a gyámhivatalt és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot;
c) befogadja az utógondozói ellátásban részesülő - a létfenntartását önállóan biztosítani nem képes vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató, vagy szociális (ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó) intézménybe felvételre váró - fiatal felnőttet;
d) biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint az otthont nyújtó ellátást, továbbá - a gyámhivatal kirendelése alapján - a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően
da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjához történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal,
db) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról,
dc) felkészíti a gyermeket a családi életre és önálló életvezetésre, valamint előmozdítja, hogy a gyermek tanulmányai sikeres befejezésével, szakma elsajátításával, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,
dd) utógondozást biztosít a volt gondozott gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek.
(5) A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet és elvégezheti az ehhez kapcsolódó felkészítést, családgondozást, valamint szakmai tanácsadást, nevelőszülői támogatást nyújthat.
(6) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program.
(7) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a lakosság számára (pl. gyermeküdültetés, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása), a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását.

58. § (1) A speciális gyermekotthon, vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve kora miatt különleges ellátást igénylő gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.
(2) A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is.

59. § (1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.
(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.
(3) A beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő gyermekek speciális gyermekotthona - korukra, egészségi állapotukra és fejlettségükre tekintettel - legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosítja.
(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként működik.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

60. § A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása érdekében
a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
c) az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése.

61. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése érdekében
a) a nevelőszülői alkalmasság vizsgálata, a nevelőszülő kiválasztása a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével,
b) a nevelőszülő felkészítése - képzéssel és továbbképzéssel - feladatai ellátására és folyamatos segítése szakmai tanácsadással.

62. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében
a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az örökbefogadásra,
c) az örökbe fogadni szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján - nyilvántartás vezetése,
d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek esetén.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat feladata a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet folyamatos tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján vezetett nyilvántartásokról.

63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - a gyermekotthon e törvényben meghatározott feladatára tekintettel - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellenőrzése érdekében
a) elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,
b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
e) családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló életvitelének elősegítéséhez, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon.

64. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében
a) eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,
b) eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére,
c) a Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.

65. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében
a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához,
b) javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását.
Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
66. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat a 60-65. §-okban meghatározott gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézmény működtetésével biztosítja (a továbbiakban: területi gyermekvédelmi szakszolgálat).
(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat különösen
a) eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet,
b) ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, valamint
c) a megyei, fővárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti gondozását és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet.

***

Nyomtatható forma