Vissza a főoldalra
2014. okt. 25. szombat Blanka, Bianka
 


    egészségbiztosítás
    egészségügyi ellátás
    egészségügyi intézmények működése
    gyógyszerügy-gyógyászati segédeszközök
    közegészségügy-járványügy
    nemzetközi szerződés
    szociálpolitika
    Online
    Hypermed
    Enciklopédia
    Hold
    Joginfo
    Ismerettár
    Springer oldalak
    Pályázatok
    Olvasósarok
    Moktáv
    Kigyó
    Freemail
    Freeweb
    Adattár

Joginfo >> Jogszabályok >> Tárgy szerint
egészségbiztosítás

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: T.) 16. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatókra, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra, illetve megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárra, továbbá a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságra terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában
a) egészségügyi szolgáltatás: az Eb. tv. 10-17. §-aiban meghatározott ellátások;
b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet szerint egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral vagy a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal (a továbbiakban együtt: finanszírozó) kötött szerződés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt;
c) területi ellátási kötelezettség: a külön jogszabály szerint az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, körzeti védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít;
d) finanszírozási elszámolás: az alapdíjnak és a teljesítmény díjának a megállapítása és utalványozásra történő előkészítése;
e) rekordkép: az egészségügyi szolgáltatás teljesítéséről készítendő jelentés formailag és tartalmilag meghatározott egysége;
f) fixdíj: jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás;
g) teljesítménydíj: kihirdetett díj, vagy az adott hónapban jelentett teljesítménynek és a szakfeladatra rendelkezésre álló havi előirányzatnak a hányadosa szerinti díj;
h) finanszírozási szerződés: az egészségügyi szolgáltatásra a Pénztár és a szolgáltató között létrejött szerződés;
i) körzet lakója: az a biztosított, akinek az 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye a körzet területén van.

3. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés tervezetének a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részét az önkormányzatok, a szolgáltatók érdek-képviseleti szervezeteivel a szerződéskötést megelőzően 30 nappal előzetesen egyezteti. A szerződés említett részének jóváhagyásához a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) egyetértése szükséges. A finanszírozási szerződésnek a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részének módosítása esetén a fentiek szerint kell eljárni.

4. § (1) A szolgáltató az általa ellátott betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A szolgáltató a finanszírozással kapcsolatos - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartásokat legalább 5 évig megőrzi.
(2) A szolgáltató az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról - a fekvőbeteg-szakellátás kivételével - kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón, e rendelet szerint adatot szolgáltat (a továbbiakban: jelentés) a megyei (fővárosi) pénztárak, valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban együtt: Pénztárak) részére. A fekvőbeteg-szakellátás során nyújtott ellátásokról a jelentést az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (a továbbiakban: GYÓGYINFOK) részére kell megküldeni. A jelentések megküldésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 5., illetve 10. napja. A szolgáltató a teljesítmények elszámolásához e rendelet mellékleteiben előírt adatokat közli.
(3) Finanszírozott teljesítményként a finanszírozási szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített szolgáltatás számolható el a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ-szám) feltüntetésével, amennyiben annak megtérítésére jogszabály alapján más nem köteles.
(4) Újszülött ellátásának jelentése TAJ-szám hiányában a születést követő 6. hónap utolsó napjáig, továbbá ismeretlen TAJ-számú elhunyt személy elhalálozását megelőző ellátásának és boncolásának jelentése az OEP által meghatározott elvek szerinti informatikai kód alkalmazásával történik.
(5) Abban az esetben, ha az ellátott személy vagy hozzátartozója a TAJ-számot igazoló okmányt az ellátást követő 15 napon belül nem mutatja be, az ellátást végző szolgáltató az OEP-nél kezdeményezi a TAJ-szám rendelkezésre bocsátását az ellátott személy azonosítására szolgáló, rendelkezésre álló adatok (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme) megküldésével. Az OEP-tól megkapott TAJ-számon történik meg a teljesítmény jelentése.
(6) Ismeretlen, TAJ-számmal és a személy azonosítására szolgáló adatokkal nem rendelkező beteg esetén - az újszülött kivételével - annak adatlapját kell megküldeni az OEP-nek. A szolgáltatások kifizetésére a Pénztár által elvégzett ellenőrzést követően kerülhet sor. Amennyiben a Pénztár az ellenőrzést az adatlap megküldésétől számított 60 napon belül nem végzi el, a szolgáltató részére ki kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásért járó díjazást.
(7) A szolgáltató az adatokat az adatkezelési előírások szerint tartja nyilván, és az ellenőrzés során a Pénztár ellenőreinek bemutatja. A szolgáltató a finanszírozás céljából megküldött adatok valódiságáért felel.
(8) A szolgáltató a biztosítottnak nem minősülő külföldi állampolgár részére sürgős szükség esetén nyújtott ellátás után akkor jogosult térítésre, ha az ellátott személy az ellátásra nemzetközi egyezmény alapján jogosult. Az ellátás során a nyilvántartásba fel kell jegyezni az ellátott személy nevét, állampolgárságát és útlevelének számát. A kihirdetett nemzetközi egyezmények listáját az OEP tájékoztatóban közzéteszi.

5. § (1) Adathiány vagy hibás jelentés miatt a szolgáltató a pótlólagos elszámolás iránti igényét vagy a beküldött adat javítását legfeljebb a teljesítés hónapját követő második hónap 10. napjáig küldheti meg. Az elszámolásra már beküldött adat javítása, illetve a technikai okokból feldolgozhatatlan adat pótlása az elszámoló által megküldött hibalista alapján a teljesítés hónapját követő negyedik hónap 10. napjáig nyújtható be. A teljesítmények GYÓGYINFOK és OEP által történő adatfeldolgozása során elkövetett hibák kijavítását az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott - az adott ellátásra vonatkozó elszámoláskor hatályban lévő - finanszírozási szabály hatályának idejére, de legfeljebb az elszámolás évének kezdőnapjáig visszamenőleg kell elvégezni.
(2) Adathiánynak minősül, ha a jelentett adatok a kötelezően jelentendő adatok nem teljes körét tartalmazzák. Ha az adathiány nem akadályozza meg az ellátási eset finanszírozási díjának kiszámítását, a hiányos adatokról az elszámoló az elszámolással egyidejűleg figyelmeztető jegyzéket ad át a szolgáltatónak.
(3) Hibás a jelentés, ha a szolgáltató, a szolgáltatást igénybevevő és/vagy az ellátás azonosítását biztosító adatok hibája miatt a teljesítmény elszámolása lehetetlen.
(4) Az el nem számolható hibás vagy hiányos tételekről listát kell készíteni. Az ezen szereplő esetek csak a hibajavítást, illetve a hiány pótlását követően kerülhetnek elszámolásra. Az elszámolás a hibákat kijavító tételek megküldése után történik.
(5) A javított tételek elszámolása az általános szabályok szerint történik azzal, hogy a már korábban elszámolt tételt módosító javításoknál csak különbözetet lehet elszámolni.
(6) Az utólagos teljesítményelszámolás az elszámolásakor érvényes értéken történik.
(7) Ha az intézmény teljesítményét nem számolta el határidőre, a finanszírozó évente legfeljebb két ízben - utólagos elszámolás mellett - előleget folyósít az intézmény kérelmére, amelynek összege legfeljebb a tárgyévet megelőző évi teljesítménydíj egyhavi átlagának egyharmada lehet.

6. § (1) A szolgáltatót a finanszírozási szerződés alapján
a) fixdíj, és/vagy
b) teljesítménydíj
illeti meg.
(2) A finanszírozó a szolgáltató részére az (1) bekezdés szerinti díjat havonta, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint utalványozza.

6/A. § (1) Az Eb. tv. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti finanszírozási előleg folyósításának kérelmezésekor be kell mutatni az előleg szükségességének részletes indokolását és az intézkedési tervet.
(2) A finanszírozási előleg folyósításáról vagy a kérelem elutasításáról az OEP főigazgatója dönt. A finanszírozási előlegben részesített szolgáltatókról és az előleg összegéről az OEP havonta tájékoztatja az egészségügyi minisztert és a pénzügyminisztert.
(3) A főigazgató által engedélyezett finanszírozási előleget az OEP a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata működési költség előleg keretéből utalványozza, és a Kincstár folyósítja a szolgáltató részére. A finanszírozási előleg maximális összege - az 50. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatók kivételével - a szolgáltatónak az igénylést megelőző 12 havi finanszírozási összegből számított havi átlagösszeg 20 százaléka.
(4) A finanszírozási előleget a tárgyévben vissza kell fizetni. A működési költség előleg keret év végi maradványa a 2001. évben a gondozóintézeti gondozás előirányzat összegét növeli.
(5) Ha a Pénztár ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a finanszírozási előleget nem a kérelemben megjelölt célra használta fel, az előlegnek még fennmaradt részét az egészségügyi intézmény részére járó finanszírozási összegből az Eb. tv. rendelkezése szerint számított kamatokkal együtt levonja.

II.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A háziorvosi ellátás finanszírozása

7. § (1) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló rendelet (a továbbiakban: Hr.) hatálya alá tartozó háziorvosi tevékenységet nyújtó szolgáltató által nyújtott ellátásra kötendő szerződéshez a szolgáltató a rendelet melléklete szerinti adatokat írásban közli a Pénztárral és nyilatkozik arról, hogy az ellátást nyújtó orvos a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel vállalja a folyamatos ellátást.
(2) Folyamatos az ellátás, ha a háziorvosi szolgálat orvosa
a) a Hr.-ben meghatározott rendelési időben rendelőjében háziorvosi tevékenységet végez,
b) munkanaponként 8 órában az őt választó biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit, és
c) részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben, kivéve, ha az ügyeleti ellátásért felelős önkormányzat, önkormányzati társulás vagy annak egészségügyi intézménye nyilatkozik arról, hogy
ca) a közreműködésre nem tart igényt, vagy
cb) feladatátadási szerződés keretében más szolgáltatóval szerződést köt az érintett háziorvos által egyébként ellátandó ügyeleti feladatok teljes körének ellátására.

8. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat finanszírozására az OEP a 2. § i) pontja szerinti lakosok igazolt számának figyelembevételével köt finanszírozási szerződést a szolgáltatóval a háziorvosi körzet (a továbbiakban: körzet) lakosságának ellátására.
(2) A területi ellátási kötelezettséggel működő új háziorvosi szolgálatra akkor köthető finanszírozási szerződés, ha a szolgáltató
a) 14 év feletti 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: felnőtt körzet), vagy
b) életkori korlátozás nélkül 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: vegyes körzet), vagy
c) 14 év alatti 600-800 fő lakos (a továbbiakban: gyermekkörzet)
ellátását biztosítja.
(3) Amennyiben a körzethatárok módosítása vagy új körzet létesítése során a (2) bekezdésben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes és/vagy házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, az OEP a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerződést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról. Ennek érdekében a szolgáltató a szerződés módosítását kezdeményezi. Az OEP a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fixdíjakat arányosan megosztja, és - ha a módosítás kezdeményezésére 15 napon belül nem kerül sor - a szerződést felmondja. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken.
(4) A (2) bekezdésnek megfelelő új körzet esetén a díjazást az OEP a körzet kialakítását követő egy éven át kiegészíti az adott típusú háziorvosi körzetek előző évi teljesítménye szerinti átlagos havi díjazásának mértékéig. Az első hónapra a 14. § (2)-(4) bekezdés szerint járó díjazás a következő hónap fixdíjával együtt kerül utalványozásra.

9. § (1) A finanszírozó területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására szerződést köt az Eb. tv. végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 17. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgáltatóval, ha
a) legalább 200, az Eb. tv. szerint biztosítottnak minősülő személy (a továbbiakban: biztosított), illetve annak törvényes képviselője írásban nyilatkozik, hogy őt kívánja háziorvosának választani - kivéve, ha korábbi szerződése megszűnését jogellenes magatartása idézte elő -, és
b) személyesen biztosítja a 7. § (2) bekezdése szerinti folyamatos ellátást.
(2) A finanszírozó az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötheti a MOK területileg illetékes szervezetének beleegyezésével is, amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek.
(3) Ha a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálatnál a szerződés megkötését követő 6. hónapban a bejelentkezett biztosítottak száma nem éri el a 200 főt, vagy az a későbbiekben 200 fő alá csökken, a finanszírozási szerződést a MOK illetékes szervezetének véleménye alapján lehet felmondani vagy fenntartani.

10. § (1) Az OEP a fővárosban legfeljebb tizenöt, megyeszékhelyenként egy-egy hajléktalanok ellátására létrehozott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására köthet finanszírozási szerződést a szolgáltatóval. E feladat ellátására finanszírozási szerződés csökkentett rendelési időre is köthető (legalább heti 15 óra rendelési idő), időarányos díjazás mellett. E szolgálatok díjazása a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összegével történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatokat a szerződésben előírt nyilvántartási kötelezettség terheli. A szolgáltató a szerződés szerinti forgalmi adatokat szolgáltatja.

11. § (1) A háziorvosi szolgáltató a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után az E. Alapból a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazásra jogosult, ha a külön jogszabály szerinti törzskarton, illetve gyermek-egészségügyi törzslap (a továbbiakban együtt: törzskarton) szabályszerű felvétele megtörtént. A házi gyermekorvosi szolgálat legfeljebb a 0-18 éves életkor közötti, a felnőtt háziorvosi szolgálat pedig a 14 éves életkor feletti bejelentkezett biztosítottak után részesül díjazásban.
(2) A háziorvosi szolgálat a díjazás ellenében köteles a jogszabályokban előírt feladatokat ellátni, így különösen a dokumentált és havonta összesített gyógyítási munkát, gondozási feladatokat, megelőzési és szűrési tevékenységet.
(3) A díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot a 2. számú melléklet szerinti összesítőben szereplő létszám alapján meghatározott korcsoportonkénti pontszám összegének degressziós tényezővel korrigált értéke, valamint a szakképzettségi szorzó szorzataként kell megállapítani. A degressziót 2400 ponttól, illetve vegyes körzet esetén 2600 ponttól kell alkalmazni. Számítási módját a 3. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A degresszió számításánál az adott háziorvoshoz bejelentkezett valamennyi biztosítottat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok ellátására egy vagy több rendelőben, illetve azonos vagy eltérő rendelési időben kerül sor.
(4) A (3) bekezdés szerinti degresszió alkalmazása alól mentesítést kap az a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat, amelyhez bejelentkezett biztosítottak száma nem haladja meg a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszámát, és
a) ahol a körzet egy vagy több önálló település teljes közigazgatási területére is kiterjed, és a körzet székhelyén összesen legfeljebb két azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működik, vagy
b) a településen más azonos típusú területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat nem működik.
(5) A (4) bekezdés szerinti degresszió alóli mentesség a területi ellátásra kijelölt körzet legfeljebb 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főig terjedő lakosságszámra szól. Amennyiben a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszáma meghaladja a 2400 (gyermekkörzet esetén az 1200) főt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a degressziót a 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főt meghaladó bejelentkezett biztosítottak tekintetében kell alkalmazni. A 2400 (gyermekkörzetben 1200) főre figyelembe vehető pontértéket az OEP számítja ki évente egyszer, a degresszió alól mentesített háziorvosi szolgálatra jellemző korcsoportos szorzók súlyozott átlaga alapján. A degresszióval korrigált pontszámot - a 3. számú melléklet A) pontja szerinti pontérték helyett - az OEP által kiszámított pontérték alapján kell meghatározni.
(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti mentesség tényét az OEP évente február 28-ig felülvizsgálja.

12. § (1) Ha a háziorvosi szolgáltató a Hr. szerint a háziorvosi szakvizsgához szükséges szakgyakorlatot letöltött szakorvos-jelöltet, illetve szakorvost alkalmaz a háziorvos felügyeletével, és erről bejelentést tesz a Pénztárnak, a Pénztár a szerződést módosítja és az elszámolásban a degressziót - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás (kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétét) esetén - 3600 (vegyes körzet esetén 3800) ponttól alkalmazza. A szakorvos jelölt legfeljebb 4 praxisnál történő egyidejű foglalkoztatása esetén az 1200 pont megosztása a praxisok között arányosan történik.
(2) Az egy pontra jutó díj a háziorvosi szolgálat finanszírozására elkülönített előirányzat egy havi összegének a 8. § (4) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, a 14. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti kifizetésekkel csökkentett és a 11. § (3) bekezdése szerint megállapított, országos szinten összesített pontszámnak a hányadosa.
(3) A 11. § (3) bekezdése szerinti számításnál 1,0 szakképzettségi szorzót kell alkalmazni, ha a háziorvosi szolgálatot tartósan - három hónapot meghaladóan - helyettesítő orvos látja el. Ha a helyettesítést a 15. § szerinti praxisközösségben a praxisközösség orvosa látja el, akkor a helyettesítést ellátó orvos szakképzettségi szorzójának a figyelembevételével történik a számítás. Az egy éven túl helyettesítéssel ellátott praxis a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix összegű díj 60 százalékára jogosult. A fixdíj folyósítása szempontjából nem tekinthető tartós helyettesítésnek, ha a praxis ellátására a szolgáltató teljes munkaidőben másik szakorvost foglalkoztat.
(4) A korcsoportonkénti pontszámok alapján történő díjazásra a háziorvosi szolgáltató érvényességi időhöz kötötten jogosult. Az érvényességi idő utolsó napjáig ismételt orvosi vizsgálatot kell végezni újabb törzskarton kitöltésével. Az orvosi vizsgálat során nem kell ismételten elvégezni a külön jogszabály szerint előírt vizsgálatokat. Az érvényességi idő számítása a biztosított születési napját követő hónap első napjától kezdődik, és az e bekezdésben meghatározott érvényességi ideig tart.
A korcsoportonkénti pontszám és érvényességi idő:
a) 0-4 év közötti bejelentett biztosított után 4,5 pont 1 év,
b) 5-14 év közötti bejelentett biztosított után 2,5 pont 1 év,
c) 15-34 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,0 pont 3 év,
d) 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont 2 év,
e) 60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 2 év.
(5) Az érvényességi idő lejártát követően, ha az érvényességi időn belül az orvosi vizsgálat nem történt meg, vagy azt a háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottnál igazolható módon nem kezdeményezte, az esedékes változásjelentésben a biztosítottat ki kell jelenteni. Amennyiben a kijelentést követően orvos-beteg találkozó jön létre, a 11. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, az egyidejű ellátás mellett a biztosított újra bejelenthető.
(6) Amennyiben helyszíni ellenőrzés megállapítja az újabb törzskarton szabályszerű kitöltésének vagy az orvosi vizsgálatnak az elmaradását, illetve az orvosi dokumentációban nincs adat arról, hogy orvosi vizsgálat történt a tárgyidőszakban vagy ezt kezdeményezte a háziorvos, akkor az OEP a biztosítottak után
a) az ellenőrzést követő hónap 1. napjától nem folyósítja a díjazást, továbbá
b) az érvényességi idő utolsó napjának az időpontjától az e biztosítottak ellátása alapján folyósított összeg visszafizetésére kötelezi a háziorvosi szolgálatot, annak kamataival együtt.
(7) A szolgálatot folyamatosan ellátó orvos szakképzettsége és orvosi gyakorlati ideje alapján megállapított szakképzettségi szorzó:
a) a (8) bekezdés szerinti alapszakvizsgával
nem rendelkező háziorvosnál 1,0,
b) alapszakvizsgával nem rendelkező, 25 évnél több,
körzetben eltöltött gyakorlati idővel rendelkező háziorvosnál 1,1,
c) alapszakvizsgával rendelkező háziorvosnál 1,2.
(8) A (7) bekezdés szerinti alapszakvizsgának minősül
a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés,
b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés,
c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint
d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

13. § (1) Ha a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat a Hr. 3. §-ának (3) bekezdése alapján, továbbá a vasút-egészségügyi szolgálat olyan térítésmentes ellátásra jogosult személyt lát el (ide nem értve az ügyeleti szolgálatban ellátottakat), aki
a) biztosított, azonban az adott szolgálathoz nem jelentkezett be, vagy
b) külföldi állampolgár, aki nemzetközi egyezmény alapján jogosult az ellátásra [a továbbiakban a)-b) együtt: eseti ellátás],
a szolgáltató a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint részesül az E. Alapból díjazásban.
(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a helyettesítés során is, kivéve, ha az ellátott biztosított a helyettesítő, illetőleg a helyettesített praxisba bejelentkezett.
(3) A háziorvosi szolgáltató a tárgyhót követő hónap 5. napjáig az ambuláns napló adatai alapján a 4. számú melléklet szerint jelenti az általa nyújtott eseti ellátásokat a Pénztárnak kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón. Az OEP az adatokat összesíti és azzal osztja az eseti ellátás díjazására rendelkezésre álló havi keretösszeget. Az így kapott összeg - legfeljebb 350 forint - a tárgyhóban egy eseti ellátásra jutó díj.
(4) A háziorvosi szolgáltató részére az általa jelentett eseti ellátások száma és a (3) bekezdés szerinti díj szorzatának megfelelő összeget a finanszírozó legkésőbb a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 6. § (2) bekezdése szerint.
(5) Amennyiben az eseti ellátások díjazására szolgáló havi keretösszeg nem kerül felhasználásra, annak maradványát a háziorvosi szolgálatok következő havi teljesítményarányos díjazásához kell hozzáadni.

14. § (1) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgáltató a 11-12. §-ban meghatározott díjazáson felül az E. Alapból havonta a (2)-(4) bekezdés szerinti díjazásra jogosult.
(2) A háziorvosi szolgáltató, a körzet lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi fix összegű díjra jogosult:
a) felnőtt körzet esetén, ha a körzet felnőtt lakosainak száma
aa) nem éri el az 1200 főt 116 000 Ft,
ab) 1200 és 1500 fő között van 111 000 Ft,
ac) 1500 fő felett van 90 000 Ft;
b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet gyermek lakosainak száma
ba) nem éri el a 600 főt 126 000 Ft,
bb) 600 és 800 fő között van 121 000 Ft,
bc) 800 fő felett van 100 000 Ft;
c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma
ca) nem éri el az 1200 főt 122 000 Ft,
cb) 1200 és 1500 fő között van 116 000 Ft,
cc) 1500 fő felett van 96 000 Ft.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeget növelni kell
a) tíz százalékkal, ha a háziorvosi rendelő önálló épületben működik, illetve olyan épületben van, ahol nincs másik E. Alapból finanszírozott tevékenységet folytató szolgáltató,
b) 30 százalékkal, ha a háziorvosi körzet orvosa több telephelyen folytatja tevékenységét.
(4) A szolgáltató a háziorvosi körzet területi adottságait figyelembe véve az alábbi területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta:
a) fővárosban, városban 4 000 Ft,
b) községben 7 500 Ft,
c) több településre kiterjedő körzetben 8 500 Ft,
d) ha a körzet ellátási területéhez
külterületi lakott hely is tartozik 11 000 Ft.
Amennyiben a háziorvosi körzet lakosságának legalább 25 százaléka a b) vagy d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a háziorvosi szolgáltató havonta a magasabb összegű területi kiegészítő díjra jogosult.

15. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatok feladatainak ellátására - az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet alapján - létrejött egészségügyi társas vállalkozás
a) az azonos telephelyen működő, és/vagy
b) a területileg egymás mellett levő
háziorvosi szolgálatokat praxisközösségben működtetheti. Erre tekintettel a Pénztár a finanszírozási szerződést módosítja.
(2) A praxisközösséghez tartozó körzetek számára folyósított összeget együttesen kell kezelni azzal, hogy
a) a finanszírozás során a degressziót az együttes létszámra kell számolni,
b) a praxisközösség valamely orvosához bejelentkezett biztosított tekintetében eseti ellátási díj nem számolható el, amennyiben a választott háziorvost a praxisközösséghez tartozó más háziorvos helyettesíti.
(3) A praxisközösségben a (2) bekezdés a) pontja szerinti számítás után a háziorvosok szakképzettségi szorzójának átlagával kell a díjazást megállapítani azzal, hogy a 11. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerinti praxisközösség csoportpraxisnak minősül, ha működési engedélye járóbeteg-szakellátási szakfeladat(ok)ra is kiterjed, és ilyen feladato(ka)t a háziorvosi szolgálatok orvosaihoz bejelentkezett biztosítottak ellátására a finanszírozási szerződésben vállal.
(2) A tárgyévet megelőző év szakellátási feladatként, korcsoportonként kiszámított tízezer lakosra jutó finanszírozási összegeit növelni kell a tárgyévi előirányzat-növekménnyel. E normatívák 0,7 szorzószámmal korrigált összege és a csoportpraxis korcsoportos létszáma határozza meg a szerződéskötés szerinti havi finanszírozás összegét, melyet a járóbeteg-szakellátás előirányzatából kell fizetni.
(3) Ha a biztosított a csoportpraxis által vállalt szakellátást más szolgáltatónál vette igénybe, a (2) bekezdés szerint a csoportpraxisnak fizetendő havi díj összege csökken a bejelentkezett biztosított ellátási díjának azzal az összegével, amelyet a szakellátás részére kellett kifizetni.

17. § (1) A háziorvosi szolgáltató a 2. számú melléklet szerinti adatokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig jelenti a Pénztárnak.
(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján nyilvántartást vezet az egyes háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottakról. Ha egy biztosított egyidejűleg több szolgáltató nyilvántartásában szerepel, az OEP a legutóbbi bejelentkezést veszi figyelembe, és egyidejűleg törli a másik szolgáltató nyilvántartásából, továbbá az OEP törli az elhunyt személy adatait is, és a korrigált létszámmal számol. Az utalványozással egyidejűleg tájékoztatja a finanszírozás megszüntetéséről és annak okáról az érintett háziorvosi szolgáltatót.
(3) A korcsoportos átsorolást az OEP havonta, a bejelentkezett biztosítottaknak a hónap utolsó napjához viszonyított életkora alapján végzi.
(4) (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)

18. § (1) A 11-12. § alapján megállapított díjat a finanszírozó utalványozza, és a jelentés leadása hónapját követő második hónap első munkanapján a Kincstár a szolgáltató számlájára utalja.
(2) A 17. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén az 5. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.

19. § (1) Az OEP az ügyeleti szolgáltatás finanszírozására szerződést köt a területileg illetékes önkormányzattal vagy egészségügyi intézményével, illetve azzal, akivel az önkormányzat feladat átadási/átvállalási szerződést kötött.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az ellátási területéhez tartozó háziorvosi szolgálatok - az 1. számú melléklet szerint jelentett - összlakosságszáma alapján jogosult az ügyeleti ellátás díjazására.
(3) A díjazás alapösszege 24 Ft/fő, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján az alábbiak szerint változik:
a) ha a 3000 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok a hét minden napján a központi ügyeletet egymással kötött megállapodás alapján (társult formában) látják el, a díjazás - a b) pont kivételével - az alapösszegnek az összlakosságszám alapján számított 2,0 területi szorzóval megemelt mértéke;
b) az ügyelet formájától függetlenül a díjazás az alapösszegnek a lakosságszám alapján számított
ba) 1,8 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 000 alatti lakosságszámú,
bb) 1,7 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 001-20 000 közötti lakosságszámú,
bc) 1,5 területi szorzóval megemelt mértéke a 20 001-40 000 közötti lakosságszámú,
bd) 1,3 területi szorzóval megemelt mértéke a 40 001-80 000 közötti lakosságszámú
települési önkormányzatok esetében;
c) az a)-b) pontok szerinti szorzókkal kiszámított összes díj levonása után fennmaradó keretösszegből kerül megállapításra a 80 000 fő feletti lakosságszámnál a kifizetendő díj mértéke, amely nem lehet kevesebb az alapösszeg 75 százalékánál.
(4) A települési önkormányzatok által társult formában ellátott központi ügyeletnél [(3) bekezdés a) pont] a 2,0 szorzó alkalmazásának feltétele, hogy az ügyelet által ellátandó lakosságszám 30 000 főnél kevesebb legyen. Ha az ügyeletben 3000 fő feletti település is részt vesz, az ügyeletet fenntartó a település(ek) lakossága után csak a (3) bekezdés bb) vagy bc) pontja szerinti díjra jogosult.
(5) Az ügyeleti ellátás díját a 6. § szerint kell kiutalni.
(6) 10%-kal megemelt ügyeleti díj azon települések, illetve fővárosi kerületek esetén állapítható meg, ahol a helyi önkormányzat igazolja, hogy a tartósan (legalább két hónapon keresztül) a településen tartózkodó személyek száma a település állandó lakosai számának legalább kétszerese.

Egyéb alapellátási feladatok finanszírozása

20. § (1) Az orvos és védőnő által nyújtott iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás finanszírozására az OEP a Vhr. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint köt szerződést.
(2) A finanszírozási szerződés megkötéséhez a szolgáltató - az Eb. tv.-ben meghatározottakon túl - csatolja a külön jogszabály szerint az ellátás nyújtására jogosító szerződés másolatát, amely tartalmazza a nevelési, oktatási intézményben elhelyezettek, illetve tanulók létszámát.
(3) A részmunkaidős orvossal, védőnővel működtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetén az OEP - a nevelési, oktatási intézmény (2) bekezdés szerinti létszáma alapján - havonta legfeljebb 40 Ft/fő összegű díjat utalványoz a tárgyhónapot megelőző hónapban a 6. § (2) bekezdése szerint. A szolgáltató a díjat egyenlő arányban köteles megosztani az orvosi és védőnői feladatok ellátására.
(4) A külön jogszabályban előírt teljes munkaidejű iskola-egészségügyi vagy ifjúság-egészségügyi orvossal és/vagy védőnővel működő iskola-egészségügyi szolgáltató az előző évi módosított díjjal kerül finanszírozásra.
(5) A (4) bekezdés szerinti új szolgálat létesítése esetén a díjazás kiszámítása a szolgálatok előző havi országos átlaga alapján történik.

21. § (1) A körzeti védőnői szolgálat az előző évi módosított fix összegű díjazásban részesül.
(2) Új körzeti védőnői szolgáltatás létesítése esetén a díjazás az előző havi országos átlag alapján kerül megállapításra.
(3) A védőnői szolgálat az (1) bekezdésben foglalt díjon felül területi pótlékra is jogosult az alábbiak szerint:
a) főváros, város: 3 000 Ft,
b) községek: 5 000 Ft,
c) csatolt községek: 7 500 Ft,
d) külterületi lakott hely: 10 000 Ft.
A szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó biztosítottaknak legalább 25 százaléka a b)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a védőnő a magasabb összegű díjazásra jogosult.
(4) A gyermek- és a nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatok finanszírozása az előző évi módosított fix összegű díjjal történik.

III.

FOGÁSZATI ELLÁTÁS

22. § (1) Az önkormányzattal, illetve az általa területi ellátási (körzet) kötelezettséggel megbízott fogászati ellátást nyújtó szolgáltatóval az OEP finanszírozási szerződést köt.
(2) A finanszírozóval kötött - területi ellátási kötelezettség nélküli - szerződés alapján a fogászati ellátást nyújtó szolgálat működtetésének finanszírozására:
a) a Honvédelmi Minisztérium, továbbá a (4) bekezdésben foglaltakon kívül az Oktatásügyi Minisztérium által fenntartott vagy a feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 20-20 szolgálatra,
b) a Belügyminisztérium vagy az általa ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 34 szolgálatra,
c) a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KöViM) vagy az általa ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 100 szolgálatra,
d) az országos fekvőbeteg-ellátó intézetek heti 40 óra szakellátási rendelésre
jogosult.
(3) Az OEP szerződést köthet a fogyatékos gyermekek ellátására Budapesten heti 60, a megyeszékhelyeken heti 30-30 fogászati óraszámra.
(4) Az egyetemi képzés és továbbképzés keretében nyújtott fogászati alapellátás finanszírozása heti 30 órás rendelési időre, az egyetem és az OEP között létrejött szerződés alapján történik. Az egyes egyetemeknél finanszírozható fogászati szolgálatok száma:
a) Semmelweis Egyetem, Budapest 20,
b) Pécsi Tudományegyetem,
Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum 6,
c) Szegedi Tudományegyetem
Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum 6,
d) Debreceni Egyetem,
Orvos- és Egészségtudományi Centrum 6.
(5) Alapellátási-fogászati ellátás - heti 30 óra rendelési idővel - finanszírozható, ha a területhez tartozó lakosság száma:
a) a gyermek, ifjúsági fogászati szolgálatnál
18 évnél fiatalabb 1 500 főt,
b) az iskolai, ifjúsági fogászati szolgálatnál 18 évnél fiatalabb,
ideértve a 18. évét betöltött középiskola, szakképző iskola nappali
tagozatán tanulmányokat folytató személyt is 1 500 főt,
c) vegyes szolgálatnál 3 600 főt,
d) felnőtt szolgálatnál 4 000 főt
eléri vagy meghaladja. A rendelési idő az ellátandó lakosok, illetve tanulók számával arányosan változik a kisebb fogorvosi szolgálat esetén. Finanszírozási szerződés a legalább heti 6 óra rendelési időben működtetett fogászati szolgálatra köthető. Nem köthető új fogászati alapellátási szolgálatra finanszírozási szerződés, ha az új szolgálat létesítése következtében az ellátással érintett település területén lévő finanszírozott szolgálatra jutó lakosságszám felnőtt szolgálat esetén 4000, vegyes szolgálat esetén 3600, gyermekszolgálat esetén 1500 fő alá csökken.
(6) (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)
(7) Fogászati ügyelet megyeszékhelyen, illetve városban a 23. § (3) bekezdése alapján, valamint e rendelet hatálybalépésekor is működtetett helyeken, továbbá a fővárosban 6 fogászati szolgálatra köthető finanszírozási szerződés. Új fogászati ügyeletre finanszírozási szerződés 30 000 fő lakosságszám alatt nem köthető.

23. § (1) A fogászati alapellátásban a fogászati szolgálat a területi kötelezettség szerint a szolgálathoz tartozó - és a szerződésben megállapított - lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas finanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgáló korcsoportos pontszám értéke 25 Ft/hó. A korcsoportonkénti szorzó
a) gyermek, iskolai, ifjúsági szolgálat esetén 0-18 éves korig,
ideértve a 22. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti személyeket is 4,0
b) vegyes szolgálat esetén
0-18 éves korig 2,4
19-60 éves korig 1,0
60 éves kor felett 2,4
c) felnőtt szolgálat esetén
19-60 éves korig 1,0
60 éves kor felett 2,4
(2) A 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egyetemek a fogászati alapellátásért praxisonként 6000 pontnak megfelelő havi alapdíjat kapnak.
(3) A fogászati ügyelet alapdíja:
a) 50 000 lakosságszám alatti településen folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszínen tartózkodással 155 000 Ft/hó,
b) 50 000-100 000 közötti lakosságszámú településen folyamatos
elérhetőség biztosításával, minimum napi
5 óra helyszínen tartózkodással 182 000 Ft/hó,
c) 100 000 lakosságszám feletti településen
folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum
napi 6 óra helyszínen tartózkodással 210 000 Ft/hó.
(4) A KöViM által fenntartott fogászati alapellátást biztosító szolgáltatót a kiemelt vasúti csomópontokon történő ügyeleti ellátás biztosításáért - a forgalom nagyságától függően - a (3) bekezdés a)-c) pontjai szerinti összeg 50%-a illeti meg.
(5) A korcsoportonkénti szorzóval számított korcsoportos-pontszám 6000 pont felett degresszió alá esik. A degresszió számítási módját a 3. számú melléklet C) pontjának megfelelően kell alkalmazni. A degresszió számításánál az adott fogorvos által területi kötelezettséggel ellátandó valamennyi lakost figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy ellátásukra egy vagy több körzetben kerül sor. Az így számított pontértéket a körzetek pontszámának arányában kell figyelembe venni.
(6) Teljesítményarányos díjazásban részesülnek a szakrendelések és az alapdíjon felül az alapellátási fogászati szolgálatok. A teljesítményarányos finanszírozás a nyújtott ellátások teljesítménypontszáma alapján történik.
(7) A teljesítmény rögzítése a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik a 6/B. számú mellékletnek megfelelően azzal az eltéréssel, hogy a fogászati alapellátás és ügyelet igénybevételéhez a beküldő kódszámának feltüntetése nem szükséges.
(8) Teljesítményként az adott rendelésen nyújtott, az R. 12. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátásokhoz tartozó pontértéket lehet elszámolni, amennyiben az megfelel a fogászati ellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben foglaltaknak.
(9) Az R. 12. számú melléklete A) pontjában feltüntetett szolgáltatásokért a térítést az alapdíj tartalmazza.

24. § (1) Az OEP által finanszírozott fogászati alapellátási szolgálatok a területükhöz tartozó lakosok részére - a külön jogszabály előírásai szerint - kötelesek fogászati szűrővizsgálatot végezni a szakmai előírásoknak megfelelően, és arról igazolást adni.
(2) Az OEP által finanszírozott fogászati szolgálat a rendelésen megjelenő biztosítottnak a külön jogszabályban meghatározott fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozásokat térítésmentesen köteles nyújtani. A 22. § (5) bekezdés b) pontja szerinti személyt - a beteg első megjelenésekor - el kell látni, ezt követően további ellátásra a területi ellátási kötelezettségre kijelölt szolgálathoz kell utalni.

25. § (1) A rendelések teljesítményéről a fogászati szolgáltató kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón a 23. § (7) bekezdés szerint jelentést küld a Pénztárnak, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A Pénztár a kiszámított díjat a jelentés beküldését követő hónapban utalványozza a Kincstárnak. A teljesítménydíjjal egyidejűleg kerül kifizetésre az alapdíj.
(2)-(3) (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)
(4) Új fogászati alapellátási szolgálatot az alapdíj a szerződéskötés kezdőpontjától illeti meg, melynek utalványozása a 6. § (2) bekezdés szerint történik.

IV.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁS

Általános szabályok

26. § A szolgáltató az egészségügyi szakellátási tevékenysége után az E. Alapból akkor jogosult térítésre, ha
a) az Eb. tv. rendelkezése szerint térítésmentes, illetve részleges térítéssel ellátást nyújt, és
b) a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel a biztosított TAJ-számát, és a részére nyújtott ellátást a beteg dokumentációjában rögzítette.

27. § (1) A szakellátásnál egy teljesítményegység forintértékét a költségvetésben rendelkezésre álló havi keret és az országos teljesítmények hányadosaként az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen állapítja meg, vagy a trendszámításokon alapuló teljesítmény szerint előre meghirdeti, kivéve, ha e rendelet tételes díjat ír elő.
(2) A szolgáltatónak a teljesítménye utáni díjazást az OEP kiszámítja, és a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 33. § (4) bekezdésében és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével.
(3) A teljesítményfinanszírozás során használt szakmai kódrendszerek és finanszírozási paraméterek - az OEP bevonásával történő - folyamatos karbantartásáról, az ehhez szükséges adatok körének meghatározásáról és a változtatások szabályozásáról az egészségügyi miniszter rendeletben gondoskodik.
(4) A fejlesztésből belépő új kapacitásokon végzett ellátások fedezetére utólagos elszámolásra előleg folyósítható, melynek mértéke a befogadott kapacitás nagyságára és az ellátási formára jellemző országos havi átlagos teljesítménydíj 50 százaléka. Az előleget legfeljebb három hónapra lehet folyósítani, amelyet ezt követően a finanszírozó három részletben a finanszírozás összegéből levon.

28. § (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)

Járóbeteg-szakellátás finanszírozása

29. § A járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerződésében az - Eb. tv.-ben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni:
a) a járóbeteg-szakellátást nyújtó rendelési helyeket és a lekötött heti szakrendelési óraszámot;
b) az egyes rendelések által nyújtott és az E. Alap által finanszírozott szakfeladatokat;
c) a rendelések azonosítására alkalmas kódszámait;
d) a gondozóintézetek által nyújtott szakfeladatokat és heti óraszámokat;
e) az ideg-, a nemibeteg-, a tüdőgondozókat (ideértve az ernyőképszűrést is), valamint az onkológiai, a pszichiátriai, az alkohológiai és drogbetegek gondozását végző elkülönített részlegeket, továbbá ezek kódszámát;
f) a 13. számú mellékletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó rendelési helyeket és rendelési időket;
g) a finanszírozó által nem finanszírozott rendeléseket.

30. § (1) A teljesítmények rögzítése a rendelési helyeken, a gondozást végző részlegeken és a szakambulanciákon a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató megküldi a Pénztárnak az elszámoláshoz a 6/A. számú melléklet szerinti teljesítmény jelentést. Kódszámmal nem rendelkező, de beutalásra jogosult beküldő esetén a személyi orvosi bélyegző számát és a beutalás jogcímének a kitöltési útmutató szerinti kódját kell feltüntetni.
(2) Teljesítményként az R. 2. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátáshoz tartozó pontértéket lehet elszámolni, ha az ellátás megfelel a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben, valamint a 26. §-ban és a finanszírozási szerződésben foglalt feltételeknek, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben foglaltaknak.
(3) A gondozóintézetek, valamint a gondozást végző részlegek a 6/A. melléklet szerinti napi betegforgalmi adatokat kötelesek szolgáltatni. Az adatokat kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megküldeni a finanszírozónak.
(4) Nem számolható el a finanszírozó felé járóbeteg-szakellátási teljesítményként
a) a fekvőbetegosztályon kezelés alatt álló beteg részére nyújtott szakellátás, kivéve a fekvőbeteg-ellátást indokoló betegséggel össze nem függő onkológiai és citológiai szűréseket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott csecsemőkori szűréseket;
b) az olyan személy részére nyújtott ellátás, akit az ellátás napján - a rendelő beutalása alapján - a rendelőt működtető egészségügyi intézmény valamely fekvőbetegosztályára felvettek;
c) a 29. § e) pontja szerinti gondozó szűrővizsgálatai, valamint az általa gondozottak részére nyújtott szakellátás;
d) az olyan személy részére nyújtott ellátás, amelynek költségeit az egészségügyi szolgáltató a beutaló (vizsgálatot kérő) szolgáltatóval közvetlenül elszámolja, vagy amely máshonnan megtérítésre kerül.
(5) A nyújtott ellátáshoz tartozó önálló elszámolási tételként azt a legmagasabb pontértékű tételt lehet kiválasztani, amely tételhez tartozó szakmai követelményrendszernek az ellátás megfelelt.
(6) Ha a szakrendelés egy személy részére több egymással össze nem függő ellátást nyújt, akkor az ellátásokat a (4) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön lehet elszámolni. A laboratóriumban végzett terheléses vizsgálatok elszámolása - külön beavatkozási kód hiányában - a vizsgálat szakmai szabályok szerinti ismételt jelentésével történik.
(7) A laboratóriumi és a kórbonctani-kórszövettani vizsgálatok teljesítménye akkor is elszámolható, ha az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás orvosának rendelésére beküldött mintából történt a vizsgálatok elvégzése. Az ellátás időpontjának a mintavétel időpontját kell tekinteni.
(8) Ha a fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltató kérésére a beteg részére egészségügyi szolgáltatást más szolgáltató nyújt, ennek költségeit a szolgáltatók külön szerződés alapján számolják el. Az elszámolás során legfeljebb az adott szolgáltatásnak a finanszírozó által alkalmazott aktuális finanszírozási paraméterei vehetők figyelembe.
(9)-(10) (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)
(11) A szolgáltatót a kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón megküldött teljesítményjelentésért díjazás illeti meg. A jelentésért szakrendelésenként és/vagy szakambulanciánként a szolgáltató - önálló szervezeti egység kóddal rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó szervezeti egységenként - heti 30 vagy ennél magasabb óraszám esetén havi 5000 forint, ennél alacsonyabb heti óraszám esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő, de legkevesebb 1000 forint díjazásban részesül.
(12) A 27. § (1) bekezdése alapján a forintérték meghirdetésre a 38. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A havi teljesítményingadozások kiegyenlítésére az E. Alap éves költségvetésében jóváhagyott járóbetegszakellátás előirányzatból elkülönített kiegyenlítő tartalékkeret szolgál, amelynek felhasználására a 38. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt eljárási szabályok az irányadók.

30/A. § (1) A vértranszfúziós intézetektől a felhasználó intézmények által igényelt a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott vér- és vérkészítmények (a továbbiakban együtt: vérkészítmény) térítési díját az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A térítési díjak fedezetét a szolgáltatók teljesítményarányos finanszírozási díjazása tartalmazza. A felhasználó intézmény számla alapján közvetlenül fizeti meg a kiadó vértranszfúziós intézet részére az igényelt vérkészítmény(ek) díját.
(2) Amennyiben a felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a követelés lejártától számított 60 napon belül (a továbbiakban: késedelem), az Országos Vérellátó Szolgálat (a továbbiakban: OVSZ) és a késedelembe esett szolgáltató 30 napon belül köteles egyeztetést lefolytatni. Az egyeztetést az OVSZ kezdeményezi a késedelemre történő felhívással és a számla kiegyenlítésére vonatkozó felszólítással egyidejűleg. Az egyeztetés számlaegyeztetésből és a kiegyenlítésben történő megállapodásból áll.
(3) Az egyeztetésre nyitva álló 30 napos határidő eredménytelen elteltét követően vagy a megegyezés ellenére sem teljesített fizetés esetén az OVSZ a számlaegyeztetésnek megfelelő követelését - határidős díjmegtérítés céljából - eljuttatja az OEP részére.
(4) Az OEP a felhasználó egészségügyi intézménynek a soron következő finanszírozási összeg átutalásakor a követelés mértékével csökkenti az intézmény számlájára átutalandó összeget, és a tartozásnak megfelelő összeget átutalja az OVSZ részére. Amennyiben a követelés mértéke meghaladja az intézmény esedékes finanszírozási összegének 5%-át, az OVSZ követelésének teljesítése több részletben, a havi finanszírozás összegének legfeljebb 5%-áig terjedően történik.

31. § (1) A 29. § e) pontja szerinti szolgáltatók a 6/A. számú melléklet alapján jelentett gondozási tevékenységükért az E. Alapban e feladatra elkülönített előirányzatból részesülnek fix díjazásban.
(2) A beutaló alapján végzett szakellátási tevékenységük díjazására a 30. § rendelkezései az irányadók.
(3) A 29. § e) pontja szerinti gondozók díjazása a tárgyévet megelőző évi fix díj 10%-kal emelt összegével történik. A 2001. január 1-jét követően belépő új kapacitások finanszírozása az OEP által - gondozói szakfeladatonként - a fix díjakból kiszámított országos átlag óradíjjal történik.
(4) A gondozók finanszírozása a finanszírozó által a tárgyhónapot megelőző hónapban megküldött utalványozás alapján a 6. § (2) bekezdés szerint történik.
(5) Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetei által a járóbeteg-szakellátás keretében végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a finanszírozó a teljesítmény-pontértékek alapján finanszírozza.
(6) A 29. § f) pontjában említett foglalkozás-egészségügyi szakellátásnál a 13. számú melléklet B) pontja szerinti szolgáltatásokat a finanszírozó a teljesítmény-pontértékek alapján finanszírozza.
(7) A társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal kapcsolatos orvosszakértői tevékenység az R. 2. számú mellékletében meghatározott pontértékkel finanszírozható.

32. § (1) A CT, MRI vizsgálatok elszámolására a szakellátás orvosának beutalása alapján kerülhet sor. A finanszírozó a járóbeteg-szakellátás keretében végzett vizsgálatokat a szolgáltatóval e célra kötött szerződés alapján finanszírozza. A CT vagy MRI berendezés használatához kötött, az R. 2. számú mellékletében meghatározott beavatkozások Pénztárhoz történő jelentése kizárólag a készülékkel rendelkező munkahely kódján történhet.
(2) Az elszámolás havonta az R. 2. számú mellékletében megállapított pontszám alapján történik, legfeljebb a szerződésben meghatározott gépkapacitás és üzemidő által elvégezhető teljesítménynek megfelelően.
(3) A szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a Pénztárnak a CT-MRI vizsgálatok teljesítményét a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal.
(4) A CT, MRI vizsgálatok havi teljesítménypont forintértéke az 5. számú mellékletben megadott szakfeladat előirányzat egy havi összegének a jelentett teljesítményekkel osztott hányadosa, melynek összege legfeljebb 1,30 forint.
(5) A fekvőbeteg-intézmény szakorvosa által a fekvőbeteg-szakellátással összefüggésben rendelt CT, MRI vizsgálat járóbeteg-szakellátási tevékenységként nem finanszírozható.

33. § (1) A betegszállítás finanszírozása havonta, a szabályosan utalványozott betegszállítás céljából megtett hasznos kilométerek alapján történik. Az elvégzett teljesítményről a szolgáltató a 16. számú melléklet szerinti adattartalommal - kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón - jelentést küld a Pénztárnak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. Az éves költségvetésben egy hónapra rendelkezésre álló keretösszegből a (2) bekezdés szerinti díjazás és a 34. § (3) bekezdése szerint elkülönített összeg levonása után - az országos teljesítmények figyelembevételével - az OEP állapítja meg az egy hasznos kilométerre jutó havi országos forintértéket. A tartalékjárművel teljesített betegszállítás abban az esetben számolható el, ha a finanszírozási szerződésben kapacitásként lekötött szállító járművet műszaki vagy egyéb ok miatt üzemen kívül kellett helyezni.
(2) A szolgáltatót a - külön jogszabályok szerint - beutalásra jogosult orvos rendelése alapján elvégzett betegszállítás után kiegészítő betegszállítási díj illeti meg, amelynek mértéke
a) mentőápolói megfigyelést igénylő szállításnál betegenként 300 forint,
b) betegkísérő közreműködését igénylő szállításnál betegenként 200 forint,
c) az a)-b) pont szerinti kíséretet nem igénylő szállítás után betegenként 100 forint.
(3) Kettő vagy több beteg együttes szállítása esetén a közösen megtett útszakasz kilométereire betegenként a kilométer 0,2-szerese számolható el többletteljesítményként.
(4) Az OEP az (1)-(3) bekezdések szerint kiszámított díjat a teljesítést követő hónapban utalványozza.
(5) A betegszállítás finanszírozására irányuló szerződésben meg kell határozni - az egészségügyi miniszter és az OEP főigazgatója által együtt kijelölt szakértői bizottság javaslata alapján - a területi ellátási kötelezettség vállalását, illetve a folyamatos ellátás biztosítását.
(6) A finanszírozást igénylő szolgáltatók erre irányuló igényüket a Pénztárhoz nyújthatják be, amelyet az (5) bekezdésben szereplő szakértői bizottság bírál el és tesz javaslatot új szolgáltatók, illetve új kapacitások bevonására, valamint a meglévő kapacitások módosítására. A bizottság javaslatát az OEP főigazgatója hagyja jóvá és egyetértés céljából megküldi az egészségügyi miniszternek. Új szolgáltatóval - az egészségügyi miniszter egyetértésével - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén köthető finanszírozási szerződés.

34. § (1) A nem fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben elhunyt személy esetében az orvosi rendelvényre történő, kórboncolási céllal végzett halottszállítás költségtérítése - a kórboncolást végző fekvőbeteg-szakellátási szolgáltatóval kötött szerződés alapján - a (2) bekezdés szerinti átalánydíjjal történik az elrendelést igazoló utalványnak, továbbá az elhunyt személy és a halottszállítási utalvány adatainak számítógépes adathordozón a Pénztár részére történő megküldését követő hónapban, az egyéb kifizetésekkel egyidejűleg.
(2) Az (1) bekezdésben említett halottszállításért közigazgatási határon belül legfeljebb 4400 forint, közigazgatási határon túli esetben legfeljebb 6600 forint szállítási díj illeti meg az (1) bekezdés szerinti intézetet, amennyiben a költséget igazoltan kifizette. A teljesítés hónapjának az igazolt kifizetés időpontját kell tekinteni.
(3) A finanszírozásra rendelkezésre álló összeg havonta 5 millió forint, mely csak abban az esetben léphető túl, ha a hónap(ok) maradványa ezt lehetővé teszi.

Házi szakápolás finanszírozása

35. § (1) Az otthoni szakápolást végző, külön jogszabály szerint működési engedéllyel rendelkező szolgáltató (a továbbiakban: szakápolási szolgáltató) finanszírozása a finanszírozóval kötött szerződés alapján az 5. számú melléklet házi szakápolási szakfeladat előirányzatból történik.
(2) A szakápolási szolgáltató vállalja - a külön meghatározott betegségek esetén a szerződésben meghatározott területre - az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) otthonában végzendő szakápolását, és ezt a szerződési ajánlat benyújtásakor a működési területén illetékes települési önkormányzatnak bejelenti.
(3) Otthoni szakápolást a 9. számú melléklet szerinti nyomtatványon elrendelheti
a) a háziorvos saját kezdeményezésre vagy intézeti zárójelentés alapján,
b) a járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvosa közvetlenül, ha szerződése van a szakápolást nyújtó szolgáltatóval [a továbbiakban a)-b) pont együtt: kezelőorvos].
(4) Intézeti zárójelentésen akkor javasolható otthoni szakápolás, ha az intézet - a háziorvos értesítése mellett - előzetesen lekötötte a biztosított részére a szakápolást.
(5) Az OEP az E. Alapban a házi szakápolásra rendelkezésre álló keretet a lakosság számának arányában osztja fel a megyék között.
(6) A finanszírozó a szerződési ajánlatokat 30 napon belül elbírálja, és az erről küldött értesítést követő 10 napon belül - a rendelkezésre álló kereten belül - megköti a finanszírozási szerződést. A szerződésben meghatározott vizitszámkeret és díjazás összege évente - havi bontásban - kerül meghatározásra. A finanszírozási szerződésben lekötött, illetve a havonta elszámolt teljesítményt az OEP három havonta felülvizsgálja, és a fel nem használt kapacitást átcsoportosítja oda, ahol arra igény jelentkezik. A finanszírozó a következő évi szolgáltatói vizitkeret megállapításánál az előző évi teljesítményt is figyelembe veszi.
(7) A finanszírozási szerződésben egy teljes szakápolói munkaidőre egy nap alatt legfeljebb 5 vizit, szakirányú terápiás szolgáltatás esetén napi 4 vizit köthető le. A részidőben foglalkoztatott dolgozó munkaidejére időarányosan csökkentett vizitszám köthető le.
(8) Az otthoni szakápolás rendelése legfeljebb 14 vizitre szólhat, amely ismételt orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével - esetenként további három alkalommal megismételhető. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően ismételt szakápolás új elrendelő lap kitöltésével rendelhető el. A szakápolás újabb megbetegedés esetén 14 vizitre ismételten elrendelhető, amely orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével - esetenként további három alkalommal megismételhető.
(9) Ha a beteg állapota - ideértve a hospice ellátást indokoló állapotot is - szükségessé teszi, a kezelőorvos, a Pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével, egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el, ha a vizitszám a szolgáltatónál rendelkezésre áll.
(10) A kezelőorvos a szakápolás befejezését - az ápolási dokumentációban - aláírásával igazolja.
(11) A finanszírozás - az ápolási kategóriánként képzett - vizitdíj alapján történik. A vizitdíjat a 2000 forintos alapdíj és a 12. számú melléklet szerinti szorzók alkalmazásával kell kiszámítani.
(12) A finanszírozó és a szakápolási szolgáltató szerződése alapján a biztosított részére naponta egy vizit számolható el, az egy napon két vagy többszöri ellátást igénylő ellátás is egy vizitnek számít.
(13) Az a szakápolási szolgáltató, aki/amely telephelyén kívül más településen vagy külterületen lakó biztosítottat lát el, a finanszírozóval kötött szerződés alapján területi pótlékra jogosult. A területi pótlék összege a vizit díjának 10 százaléka. A finanszírozó abban az esetben számol el pótlékkal növelt összegű vizitdíjat, ha az adott területen nem működik másik szakápolási szolgáltató. A vizitdíj és a területi pótlék összege nem haladhatja meg a havonta megállapításra kerülő keretösszeget.
(14) A teljesített vizitekről szóló jelentést a szakápolási szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig - a 10-11. számú melléklet szerinti adattartalommal - megküldi a Pénztárnak. A szolgáltató minden hónap végén részjelentést küld azokról az ellátásokról, melyek a tárgyhónapban még nem fejeződtek be.
(15) A finanszírozó a finanszírozási díj kiszámítása után az utalványt a tárgyhónapot követő második hónapban megküldi a Kincstárnak.
Fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása

36. § (1) Fekvőbeteg-szakellátás klinikán, kórházban, szanatóriumban, szakápolási intézményben, valamint fekvőbeteg-ellátást nyújtó országos intézetben (a továbbiakban együtt: intézmény) végzett minden ellátási esemény, amelynek során a biztosítottat az intézménybe felvették, és ott legalább 24 órán keresztül - nappali kórházi ellátás esetén legalább 6 órán keresztül - tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, jelentés és finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a fekvőbeteg-intézményben ellátott biztosított részére
a) a 0 alsó határnapú HBCs szerinti ellátás,
b) a sürgősségi betegellátásra vonatkozó szabályok szerint nyújtott, 6-24 órás ellátás,
c) (a rendelkezés 2001. április 1-től hatályon kívül helyezve)
d) a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett újszülöttek, továbbá
e) az osztályra történő felvételt követően 24 órán belül meghalt személyek részére nyújtott ellátás is.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl jelentés és finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a biztosított részére az R.-ben meghatározott intézményben nyújtott - az R. 9. számú mellékletében meghatározott - beavatkozás, amennyiben a beteget a felvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül hazabocsátották (egynapos beavatkozás).
(4) Fekvőbeteg-szakellátás esetén minden osztályos ápolási esetről a 14. számú melléklet szerinti Adatlapot kell felvenni. Az Adatlapon - a zárójelentéssel azonos adattartalommal - kell feltüntetni
a) az intézmény és az ellátó osztály, valamint a beküldő kódját;
b) az ellátott személy nevét, TAJ-számát;
c) az ellátási eset intézeti azonosítószámát (törzsszámát);
d) a felvétel és az elbocsátás időpontját;
e) a betegségek megnevezését, kódját, valamint típusjelét;
f) az elvégzett orvosi beavatkozások jelét és kódját;
g) a kórházból történő távozás módját;
h) a tételes elszámolás alá eső eszközök megnevezését és kódját, továbbá az Adatlapon feltüntetett kiegészítő adatokat.
(5) Az ápolást indokoló fődiagnózisnak azt a diagnózist kell feltüntetni, amely az intézményi (osztályos) kezelést meghatározta, amelyhez az ellátási eset kapcsán nyújtott szolgáltatások tartoznak. Nem tüntethető fel olyan diagnózis ápolást indokoló fődiagnózisként
a) amelyet a betegnél nem állapítottak meg,
b) amely kezeléséhez szükséges feltételekkel az egészségügyi szolgálat nem rendelkezik,
c) amelyet megállapítottak, de a kezelést alapvetően nem ez határozta meg.
(6) Az aktív fekvőbeteg-előirányzatból a progresszív ellátás finanszírozására elkülönített összeg felosztásáról az egészségügyi miniszter az OEP főigazgatójával együtt dönt közösen kialakított és közzétett szempontok alapján.

37. § (1) A fekvőbeteg-szakellátási intézet a 7. számú melléklet szerinti aktív és krónikus ellátást nyújthat. Az aktív ellátás végezhető mátrix szerkezetű fekvőbeteg-ellátó intézményben.
(2) A szerződésben - az Eb. tv.-ben és a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni
a) az aktív és krónikus fekvőbeteg-osztályokat, szakfeladatonkénti bontásban;
b) az aktív és krónikus osztályok ágyszámát és kódszámát;
c) az egyes osztályok által nyújtott, finanszírozási szempontból kiemelt feladatokat, amelyek során tételes elszámolás alá eső eszközök felhasználására kerül sor, illetve, amelyek tételes elszámolás alá esnek;
d) az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet szerinti mátrix szerkezetű intézetre szóló ÁNTSZ engedéllyel rendelkező intézet esetén az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozó adatokat az intézetre összesítetten, továbbá a krónikus fekvőbeteg-szakellátási osztályokat részletesen;
e) a külön rendeletben meghatározott feltételekhez kötött ellátásokat.
(3) A krónikus betegellátás szakmai csoportosítási szempontjait, súlyozási szorzóit és a jelentési kódokat a 8. számú melléklet tartalmazza. A finanszírozási szerződésben vállalt rehabilitációs szakfeladat mellett a krónikus ellátási szakfeladat és ápolási szakfeladat is, illetve a krónikus ellátási szakfeladat mellett az ápolási szakfeladat is - az adott szakfeladatnak megfelelő szorzó alapján - finanszírozható, amennyiben a feladat(ok) ellátására az egészségügyi szolgáltató működési engedéllyel rendelkezik. A krónikus ellátások egységnyi teljesítményének számításához betegségcsoportonként kialakított szorzókat az egészségügyi miniszter rendeletben állapíthatja meg.
(4) Az intézmény az aktív és a krónikus, a nappali kórházi, a kúraszerű, illetve az egynapos beavatkozási esetekről, továbbá a kórházban elhunyt beteg boncolásáról - a 14. számú melléklet szerinti adattartalommal - a tárgyhót követő hónap 10. napjáig jelentést küld a GYÓGYINFOK-nak. A GYÓGYINFOK az intézetek teljesítményét és az R. 3. számú melléklete szerinti homogén betegségcsoport(ok) (a továbbiakban: HBCs) súlyszámképzéséhez felhasznált adatokat, a feldolgozások eredményével együtt a tárgyhónapot követő második hónap 10. napjáig megküldi a Pénztár részére és az egyéb térítési kategóriák szerinti finanszírozást végző szervezeteknek, és egyidejűleg megküldi az intézmények részére a saját jelentésük feldolgozásának eredményét.

38. § (1) Az aktív szakellátás teljesítmény szerinti finanszírozásának összegét az 5. számú melléklet előirányzatából - a progresszív pótlék és a kiegyenlítő tartalékkeret levonása után - kell megállapítani. Az intézetek teljesítményét országosan egységes térítési díjon kell elszámolni.
(2) A krónikus ellátások súlyozott napi díja és a HBCs súlyszám díja közti átszámítással a fekvőbeteg-ellátás teljesítmény értéke egységesen HBCs súlyszámban is kifejezhető.
(3)
Nyomtatható forma