Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*A,Á*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
B-vitamin-csoport Számos vízoldékony vitamin tartozik ide, legfontosabbak a B1-, B2-,  B6-, B12-vitamin, folsav, biotin, nikotinsacamid, pantoténsav. Nagy mennyiségben találhatók az élesztőben, a korpában, sok zöldfőzelékben és más táplálékban.
Az átlagosan fejlett országok étrendjében elegendő mennyiségben található, az egyre divatosabb vegetáriánus étrend azonban B12-vitaminban biztosan szegény, ezért súlyos vérszegénység fejlődhet ki e vitamin hiánya esetén.
Számos növekedési és fejlődési zavarban, elégtelen vérképzésben, idegrendszeri tünetekben, bőrjelenségekben nyilvánulhat meg a B-vitamincsoport hiánya.
Babaápolási szerek A csecsemő sajátos igényeinek megfelelő bőrápolási szerek, többek közt: babakrém babaolaj babahintőpor babaszappan, ezenfelül a fürdővízhez keverhető adalékok.
Az egészséges bőr a csecsemő jó közérzetének és így gyarapodásának előfeltétele, ezért csak kifogástalan anyagokat szabad a bőrápolás céljára felhasználni; ne az árát nézzük, hanem azt, hogy milyen a minősége és megfelel-e a csecsemőápolási követelményeknek. Így kerülhetjük el a bőr betegségeit, többek közt a vizelettel és széklettel érintkező bőrterületek gyulladását.
Babahintőpor A babaápolás egyik lényeges eleme. A hintőpor talkumból (cinkoxid) és adalékokból áll.
A hintőpor egyenletesen fedi a bőrt, megkíméli az összefekvő részeket a dörzsölődéstől, hűsítő hatása is van, mert a bőr nedvességét felszívja és nagy felületen párologtatja el.
A nedvessé váló hintőpor összecsomósodhat a bőrön, ekkor ingerli a bőrt. Ezért a legtöbb csecsemő esetében fölösleges a hintőpor használata. Az is használata ellen szól, hogy a doboz kinyitásakor felszálló kis hintőporfelhő rendszeres beszívása súlyos bajokat, akár halált is okozhat; ezért a hintőport gyermekek elől gondosan el kell zárni.
Babakelengye Mindaz a holmi, amelyet még a baba megszületése előtt érdemes beszerezni és amelyre a csecsemőnek kezdettől fogva szüksége lehet. A következőket ajánljuk:
6-8 ingecske, különböző nagyságú (56 és 62),
6-8 rékli (kabátka), különböző nagyságú (56 és 62),
több csomag pelenka vagy nadrágpelenka,
4-5 frottírbugyi,
6-8 rugdalódzó,
4-5 gumilepedő, egyik oldalán vízáteresztő réteggel, 40 x 40 cm,
2 garnitúra külső öltözék: sapka, egyujjas kesztyű és gyapjúkabátka,
4 előke (partedli),
3 lepedő,
3 takaróhuzat,
1 takaró, kb. 75 x 100 cm,
2 vízhatlan bevonatú ágybetét,
2-4 fürdőlepedő,
1 fürdővízhőmérő,
1 kis műanyag csésze az arc lemosásához,
1 babakád,
1 csomag vattapálca,
1 fésű,
1 puha hajkefe,
1 körömolló,
1 szappantartó és babaszappan,
1 babaolaj,
1 babakrém,
1 babahintőpor,
1 pelenkásvödör fedővel,
6 cumisüveg,
6 cumi,
1 lázmérő,
1 csecsemőmérleg (esetleg kölcsön).
A lista egyéni kívánságok szerint még kiegészíthető. A felszerelést érdemes időben, nyugodt körülmények közt megvásárolni, a kapkodásnak az a hátránya is megvan, hogy az ember a legdrágábbat is kénytelen megvenni, ha siet.
Babakocsi A sétáltatáshoz és a bevásárláshoz babakocsira van szükség. Védi a csecsemőt az időjárás viszontagságai ellen.
A babakocsi vásárlásakor a következőket kell szem előtt tartani:
A babakocsi technikai tulajdonságai és minősége fontosabb, mint a díszítése vagy áramvonalassága.
A babakocsi nyújtson védelmet a meleg ellen, legyen felhúzható a teteje; a nyílást lezáró szélvédőre nincsen szükség.
Legyen jó rugózása, ne legyen túl nehéz, ne boruljon fel könnyen.
A csecsemő ne feküdjön túl mélyen a kocsiban, mert akkor nem kap elég fényt és levegőt, nem lát ki belőle; a kocsi széle nyújtson azért védelmet a kiesés ellen. A rögzítőheveder helyben tartásához szükséges karikák ne hiányozzanak, lehessen a kocsira bevásárlótáskát felakasztani, a kereket be lehessen fékezni.
A kereskedelemben egyre nagyobb a választék, csak a pénztárca bírja.
A kombinált babakocsi egy újabb jármű megvásárlásától kíméli meg a szülőket. Jó az a fajta, amelynek a felső részét le lehet emelni és ez egy időre kiságyként szolgálhat, vagy kézben lehet vinni. Ennek kivált kis lakásban lehet haszna.
Ha a szülők nem akarnak kombinált kocsit, a már ülő csecsemőnek vagy kisgyermeknek jobb a sportkocsi vagy annak új típusú változata.
Ha a szülők a csecsemőt hosszabb utakra is magukkal viszik, jó szolgálatot tesz az összehajtható sportkocsi.
A babakocsit ugyanazokkal a kellékekkel kell felszerelni, mint a gyermekágyat, de párnát is rakhatunk bele, keményet és magasat, amikor a csecsemő már tud és séta közben szeret is ülni.
A kocsi fedelét csak esőben és erős szélben, vagy erős napsütésben hajtsuk fel félig vagy egészen.
Összes elmozdítható – ágynemű – részét lelkiismeretesen szellőztetni kell.
A babakocsi nem pótolja a gyermekágyat, nem helyes éjjel-nappal babakocsiban tartani a babát.
Babakrém Csecsemő- és kisgyermekápolás céljából készített speciális krém, mely a bőr kellő zsírtartalmáról és puhaságáról gondoskodik, megvédi a bőrt a pelenka által fedett területen a vizelet és a széklet maró hatásától.
Van sok bevált gyári készítmény, de orvos is írhat fel gyógyszertárban készülő krémet.* A korszerű babakrémek megfelelő víztartalmúak, lanolint, glicerint, gyulladáscsökkentőket, vitaminokat, gombaellenes anyagokat, illatanyagokat tartalmazhatnak.
A babakrém könnyen és simán kenhető el a bőrön, jól megtapad rajta, egyenletes védőréteget képez, a pelenkán és a ruházaton nem hagy foltot, kimosható.
Babanyugszék Nyugágyra emlékeztető csecsemőszék, ferdén állítható fel, döntési szöge változtatható lehet. Elöl heveder vagy szíj védi meg a csecsemőt a kieséstől.
Kétségtelen, hogy a babaszék praktikus eszköz, könnyen lehet a lakáson belül ide-oda vinni és mindig ott állítható fel, ahonnan a csecsemő jól láthatja környezetét. Sajnos van egy-két hátránya is: könnyen felborul, a csecsemő mozgásfejlődését nem különösen segíti elő, nem tud a baba elfordulni, átfordulni, nem tudja hasizmait gyakorolni, egyes esetekben, kivált túlzott használata esetén a gerinc görbeségét is okozhatja görbe hát. A lábak és a csípőízületek fejlődését is hátráltathatja. Ha a szülők egyáltalán használják az eszközt, ügyeljenek arra, hogy csak rövid ideig legyen benne a csecsemő.
Babaolaj A gyógyszeripar és a kozmetikai ipar állítja elő a babaolajokat, legtöbbször kőolajszármazékból; bizonyos tisztasági fok és minőség elő van írva.
Különböző gyógyanyagokat, tápláló anyagokat vagy illatanyagokat tartalmazhatnak a babaolajfajták. A babaolaj tisztít, ápolja a bőrt, véd; néha gyógyhatása is van. A babaolaj a pólyázóasztal felszereléséhez tartozik. Legfontosabb felhasználása a hajlatok és a nemi szervek, végbél környékének megtisztítása. Némelyek fürdetés után az egész bőrfelszínt beolajozzák. Ezt nem ajánljuk, mert az érzékeny bőrű csecsemők esetleg kiütést kapnak az olajozástól. Különösen kerülni kell az olaj használatát az arc kiütései esetében. A koszmós fejbőr olajos bedörzsölését sem tanácsoljuk.
Babaszállító táska Hosszúkás, öblös, vízhatlan anyagból készült táska, fülekkel; fél kézzel könnyen hordozható benne a baba. Némelyik babakocsi felső része levehető és babaszállító táskaként használható. Különösen szűk lakásban nagyon praktikus.
Sokoldalúan alkalmazható, egy ideig akár a babakocsit is pótolja. Közhasználatú járművön, autóban, gyalogosan is használható, megfelelő körültekintéssel. A baba órákig nyugodtan alhat benne, az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújt fedele és tépőzárral vagy gomboszárral ellátott vízhatlan takarója.
Kezdettől fogva meg kell szokni, hogy a táskát mindig a sima földre tegyük le, különben könnyen felborulhat. Ha a csecsemő már egyedül át tud fordulni, az eszközt már nem használjuk többé; ez kb. 7 hónapos korában következik be, de néha korábban.
Babaszappan A csecsemő és a kisgyermek bőrének ápolására alkalmas szappan.
Kémiai szempontból a szappan zsírsav és alkálifém (lúg) sója. Ha szabad lúgot tartalmaz, gyakori használata izgatja a bőrt és még az egészséges bőrt is annyira kiszárítja, hogy megrepedezhet. Kíméletesebb az ún. semleges szappan (amelyben kémiai egyenértékben van a lúg és a zsírsav), még jobb az ún. zsíros szappan (mely zsírt ad le alkalmazása közben). A babaszappanok a zsíros szappanok közé tartoznak. Tartalmazhatnak méhviaszt, növényi balzsamot (pl. kamillából készülő). A jó babaszappan nincs szagosítva, legfeljebb egészen enyhén. A túlzsírozottság következtében a szennyezés eltávolítása mellett a bőrt nem fosztja meg természetes zsiradékától, sőt kissé még zsírozza is. Különösen az arc és a pelenkázott terület bőre érzékeny a szappan gyakori használatára, ezért a lemosás után tanácsos babakrémmel bekenni. Az arcot amúgy sem tanácsos szappannal mosni, mert csípheti a szemet!
Gyógyanyagokkal történő fürdetéskor (pl. korpafürdő) nem szabad szappant egyidejűleg használni, ugyanez áll a fertőtlenítőszerekre is, az utóbbiak hatását a szappan megszüntetheti.
Különösen érzékeny bőrű vagy szappannal szemben túlérzékeny gyermeket alkálimentes anyagokkal lehet füröszteni, ezeknek használatára nézve kérjük ki orvos tanácsát.*
Babatorna Az egészséges, életvidám csecsemőnek aligha van szüksége tornáztatásra, mivel minden tevékenységét és érzelmét heves kapálódzással és rugdalódzással kíséri és fejezi ki. Csak az a fontos, hogy mozgásigényének kielégítésében túl szoros öltözékkel vagy kedvezőtlen elhelyezéssel ne akadályozzuk meg.
Van azonban lusta, mozgásszegény csecsemő is; először a viselkedés okát kell tisztázni, mely igen sokféle lehet; csak éppen megemlítjük, hogy a rachitis hosszú időre mozgásszegénnyé teszi a csecsemőt. Az ok tisztázása után az orvos gyakran tanácsol tornáztatást. Szakszerű, gyakorlati tanácsért legjobb szakképzett gyógytornászhoz fordulni.*
Kerülni kell azonban a hibásan nagy megterhelést jelentő gyakorlatokat, az egész foglalkozásnak játékosnak, könnyednek kell lennie. A legtöbb szülő számára a gyakorlatok végeztetése könnyen elsajátítható, természetesen ezeken a gyakorlatokon kívül még igen sok használható létezik.
A tornát legtöbbször a tisztasági fürdetés vagy valamelyik étkezés előtt végezzük, meleg szobában. Legjobb a gyakorlatokat asztalon végezni, melyet előbb többszörösen összehajtott gyapjútakaróval letakarunk, erre pedig még egy pelenkát vagy törölközőt helyezünk.
Különös gondot fordítsunk arra, hogy a csecsemő naponta többször is feküdjék hason ( hason fektetés), ez nyak-, hát-, láb- és hasizmait erősíti. Nem szabad párnát tenni alá.
Balesetek A gyermek ön- és közveszélyes lény. A gyermekkori halálozásban a balesetek egyre előkelőbb helyet foglalnak el, bizonyos korosztályokban az első helyre kerültek; abszolút számuk is egyre nő.
Még nagyobb a baleset folytán sérült gyermek száma, az összes balesetnek mintegy harmada gyermekkorban következik be.
Minél kisebb a gyermek, annál kevésbé okozza maga a balesetet; annál nagyobb a szülő felügyeletének a szerepe.
A gyermekkori balesetek legtöbbször tipikus módon következnek be. Nagyobb gyermekben első helyen állnak a közúti balesetek, a csecsemő- és kisgyermekkori balesetek különféle fajtáival egyenként foglalkozunk: fulladásos balesetek félrenyelés, maródás, zuhanásos sérülések, égés és forrázás mérgezések sérülések.
Elvben minden baleset megelőzhető és megelőzendő. Érdemes a különböző balesetfajtáknál leírt szempontok alapján mindjárt a baba megszületésekor az egész lakást és környékét végigvizsgálni.
Banán A banán sok tekintetben az ideális déligyümölcs, nemcsak azért, mert általában egész éven át kapható. Enyhén édes volta, puha, gyakorlatilag steril húsa és könnyű emészthetősége folytán igen alkalmas csecsemők, kisgyermekek és idős emberek számára.
100 g banán körülbelül 90-94 kcal (kalóriát) (kb. 380 kJ) tartalmaz, azaz többet, mint 100 ml tehéntej, körülbelül annyit, mint egy nagyobb burgonya, de a szénhidrát nemcsak keményítő formájában van jelen, mint a burgonyában, hanem gyümölcs- és szőlőcukorként is.
A banán tartalmazza a legkevesebb konyhasót az összes gyümölcs között, gazdag káliumban és magnéziumban, gyakorlatilag nincs benne zsír és koleszterin.
100 g banánban 75 g víz, 1,3 g fehérje, 0,6 g zsír, 5-10 g keményítő, 17-19 g cukor van, A-, B- és C-vitaminban gazdag, sok benne az emésztésre jótékony hatású rost is.
Az ismert hasmenéscsökkentő hatás könnyű emészthetőségén alapszik, porított formában ezért sok gyógytáplálék alkotóeleme.
Banános piskóta (házi) A nagy, érett banánt meghámozzuk, villával finomra szétnyomkodjuk, 2 teáskanál cukor vagy 1 teáskanál méz hozzáadásával édesíthetjük, de ezt mellőzhetjük is; kissé habosra keverjük. Egyenlő mennyiségű reszelt kekszet hozzátéve alaposan elkeverjük. Szükség esetén 1 evőkanál tejet vagy sűrített tejet tehetünk hozzá hígítás céljából citromlével ízesíthetjük. Csak 6 hónapon túl adjuk, mert liszt van benne.
Banános túró Egy érett banánt hámozzunk meg, villával nyomjuk szét és kissé habosra verjük. 1-2 evőkanál sovány túrót tegyünk hozzá, majd 1-2 teáskanál (kb. 5-10 g) cukrot. 1-2 evőkanál tejjel meg lehet hígítani. Könnyen romlik, ezért közvetlenül fogyasztás előtt kell elkészíteni.
Banános zabpehely (házi) Két evőkanál zabpelyhet meleg folyadékkal elkeverünk, ehhez tesszük hozzá a már szétnyomkodott banánt. Lehet kevés vajat, margarint vagy/és tojássárgáját is hozzátenni.
Banánpép (házi) Kisebb, érett, de még nem barna banánt meghámozunk, tányéron villával szétnyomkodunk, citromlével vagy narancslével kissé meghígítjuk. Lehet, de nem szükséges kevés cukorral vagy mézzel édesíteni, sőt helyesebb, ha a cukor használatát mellőzzük. Önálló ételként adható.
Bárányhimlő Varicella; roppant fertőző, legtöbbször enyhe lefolyású betegség.
Kórokozója vírus, azonos az övsömör (zoster) kórokozójával. Német neve (Windpocken) arra céloz, hogy a huzattal az épület távoli tájaira is eljuthat ez a szervezeten kívül különben életképtelen kórokozó.
A legtöbb gyermek átesik a bárányhimlőn. A csecsemőkor elején ritka, de újszülöttkorban is előfordulhat, ha az anyának nem volt bárányhimlője. A betegséget csak egyszer lehet megkapni, a védettség az egész életen át kitart.
A betegség a frissen megbetegedett emberről terjed át, közvetítő személyen át nem lehetséges a fertőződés. A beteg már az első tünetek megjelenése előtti napokban is fertőz, a hólyagok pörkösödésének idején a fertőzőképesség rohamosan csökken.
A lappangási idő 14-21 nap, ezután az egész testen, a hajas fejbőrt és a nyálkahártyákat is beleszámítva, megjelenik a kiütés: először lencsényi, kissé ovális piros folt, mely néhány óra alatt víztiszta folyadékot tartalmazó kis hólyaggá alakul, tartalma hamarosan zavarossá válik, sárgás színű lesz, majd fokozatosan beszárad, pörk képződik, mely aztán leesik. Jellemző a betegségre, hogy fejlődésük különböző szakaszában lévő elváltozások egyidejűleg láthatók, néha 2-3 hullámban jelennek meg a kiütések, számuk tíznél kevesebbtől több százig terjedhet.
A legtöbb gyermek nem érzi magát különösen betegnek, a láz nem kötelező tünet. Hamarosan viszketni kezd a kiütés, a kisgyermek gyakran elkaparja a hólyagokat. Ebből ered az egyik gyakori szövődmény: a hólyag elgennyed és a gennyes gyulladás tovaterjedhet. Ilyenkor gyógyulás után heg marad vissza, az el nem kapart hólyag nem hagy ilyen nyomot, legföljebb pár hónapig haloványabb a bőr, ami különösen nyári lesüléskor lehet szembeszökő.
Fontos az elkaparás megakadályozása: a körmöket rövidre kell vágni és ráspollyal simává tenni végüket. Legjobb a hólyagokat egyáltalán nem kezelni (a hintőpor és rázókeverék nem igazán használ), a gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés nagyon fokozza a viszketést. A bárányhimlős gyermeket nemhogy nem szabad, hanem kell is füröszteni, pontosabban lezuhanyozni és utána törölközővel dörgölés nélkül a vizet óvatosan, de alaposan leitatni.
Ágynyugalom, erélyes lázcsillapítás csak ritkán szükséges.
Gyermekközösséget nem szabad látogatnia a betegnek a pörkök leeséséig, zárófertőtlenítés nincs előírva.

Bárányhimlő
Fertőzőképesség nagymértékű, már csecsemőkorban nagy a fogékonyság, a hólyagok megjelenése előtt már fertőz, a pörkösödés idején rohamosan csökken a fertőzőképesség, könnyen messzire száll a huzattal
Átvitel módja közvetlen érintkezéssel, huzattal messzire is elkerülhet egy épületen belül; harmadik személy nem közvetíti
Lappangási idő 14-21 nap (átlagosan 18 nap)
Elkülönítés a pörkök leszáradásáig
Zárófertőtlenítés nem szükséges
Megelőzés kerülni kell a friss beteg társaságát

Bejelentési kötelezettség fertőző betegségek esetén A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében rendelet szabályozza, hogy melyik fertőző betegségben történt megbetegedés és milyen úton kell a népegészségügyi hatóságnak jelenteni. A bejelentés az orvos kötelessége.
A dolog sürgőssége szerint jelentőlap-nyomtatványon, táviratban, telefonon történik a bejelentés.
A bejelentésre kötelezett betegségeket - miután bármikor változhatnak - nem soroljuk fel.
Bélelzáródás Ileus. Csecsemő- és kisgyermekkorban ritka, de előfordul, legtöbbször hirtelenül kezdődik.
Bármi legyen az oka, mindig életveszélyt jelent. A legkisebb gyanú esetén is nyomban orvoshoz kell fordulni, a kilátások óráról órára romlanak, míg az idejében elvégzett, legtöbbször sebészi beavatkozás életmentő.*
A csecsemő vagy kisgyermek rendszerint a teljes jólét állapotából hirtelenül nyugtalan lesz, heves sírásba kezd, összegörnyed vagy felhúzza lábát, hasa esetleg megpuffad; a roham enyhül, de rövid idővel újra és újra megismétlődik. Széklet nincs, vagy csak kevés véres-nyálkás, zselészerű váladék távozik a végbélnyíláson.
A leggyakoribb ok a bélrészek összecsúszása (invaginatio) - általában a felső vékonyabb szakasz türemkedik az alsó vastagabb bélszakaszba; ezenfelül ok lehet még sérv kizáródása ( lágyéksérv); az ún. bélcsavarodás; az újszülöttkorban pedig a magzatszurok túl sűrű volta miatt akadhat el a bélműködés.
Beszédfejlődés Kezdetben tagolatlan sírással közli a csecsemő környezetével azt, hogy éhes, hogy nem jól érzi magát vagy hogy az anya jelenlétét igényli. A tulajdonképpeni beszédig hosszú az út, de a csecsemő és kisgyermek rövid idő alatt megteszi.
Már az első évben, még a szavak kimondása előtt megtanulja, hogyan fejezze ki magát mozdulatokkal. A felnőtt is arckifejezéssel, mozdulatokkal és hanghordozással közli a csecsemővel gondolatait. A csecsemő az ismerős arcra rámosolyog, gagyog hozzá.
Az első év folyamán fokozatosan váltja föl a szavakból álló beszéd a sírást és a kívánságok gesztusokkal való közlését, az teszi lehetővé a személyes kapcsolatokat, a gondolatok kicserélését és végső fokon a kultúrában való részvételt.
A beszéd építőkövei, a hangok és a szavak, a gagyogásból fejlődnek ki. Legfőképpen az utánzás révén: a csecsemő az általa hallott hangokat adja vissza. A szülő és a gyermekkel foglalkozók ösztönösen barátságos hangon beszélnek a csecsemőhöz, ezzel éreztetik vele, hogy kapcsolatba kívánnak vele lépni, pedig ilyenkor a gyermek a szavak értelmét még nem fogja fel. A csecsemő ezeket a "hangképeket" ismételgeti aztán, még akkor is, ha egyedül van. Szinte egész ébrenléte alatt "beszél", gagyog, ujjong és fecseg az egészséges gyermek.
Valamikor a 11. és 15. hónap között elég hirtelenül (lányokban valamivel előbb, mint fiúkban) megjelenik a szavak használata; a szó állandó kapcsolatban áll egy tárggyal, személlyel, tulajdonsággal. Az első szavak közvetlenül a gagyogásból alakulnak ki (mama, baba), legtöbbször a kisgyermek saját szavai (mondjuk mammam-ot mond, ha enni akar), vagy a felnőttnek a vele való társalgásában használt csecsemőszavai (vau-vau, tütü).
Eleinte egy szóból áll a mondat, mely majdnem mindig kívánságot fejez ki. Később már két szót képes összekapcsolni, a legalább három szóból álló mondatok a harmadik életévben szoktak megjelenni. Ezzel egy időben megjelennek a megfelelően használt ragok. A harmadik év végére a gyermek nyelvtanilag helyesen beszél.
Ezután már "csak"tökéletesíti nyelvét: megnő szókincse, mégpedig hihetetlenül gyorsan, használja az igemódokat (felszólítás, feltételes mód) és igeidőket. A nyelvet utánzással és analógia révén gazdagítja, ez utóbbi azt jelenti, hogy pl. az új szónak nem kell külön megtanulni a tárgyesetét, mert a többi tárgyeset analógiájára meg képes alkotni az új szóét. A beszédfejlődés időbeli lefolyására csak nagyon tág határok között lehet megadni a követelményeket. E téren talán még nagyobbak az egyéni különbségek: az emlékezőképesség, a temperamentum, a beszéd révén szerzett öröm és megelégedés, a környezet ösztönzése vagy közönye és sok más tényező segíti elő vagy fékezi a beszédfejlődést.
Különösen a környezeti tényezők erősek: bár mindenki örökli a beszéd képességét, de a beszédtanulás csak megfelelő társas körülmények között következik be és halad, azaz a gyermekre nagy hatással van, amit hall és amilyen hatással az általa mondottak a környezetére vannak. Ha idő híján a gyermekhez szinte senki sem szól, sokkal később tanul meg beszélni; a szülők és a környezet többi felnőtt tagja az egész kisgyermekkor folyamán, de még iskoláskorban is példájukkal hatnak. Az ingerszegénység súlyos következményekkel jár a beszédfejlődés terén.
Egyéb oka is lehet, ha a kisgyermek késve kezd beszélni és azután is lassabban halad beszédfejlődése. A kései beszédtanulás nem feltétlenül jelenti a gondolkodás fejlődésének késését, de azért az értelmi és a beszédfejlődés nagyjából párhuzamos. Szerencsére a szülőknek a gyermek megkésettsége miatt érzett aggodalmai legtöbbször alaptalanok, van ugyanis olyan gyerek, aki teljesen normális értelmi képességek birtokában is csak 3. évében kezd beszélni. Az ilyen gyermek teljesen megérti a felnőttek beszédét, kívánságaikat figyelembe veszi, utasításaikat végrehajtja, sajátos halló-néma magatartást tanúsítanak (ellentétben a siketnémával, aki nem is hall).
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a kisgyermek hallása ép és értelmi képességei jók, 3 éves korára megszólal; ha ez ekkorra nem következik be, gondosan kell az esetleges okot kutatni.*
Ügyeljen a felnőtt arra, hogy a gyermek beszédfejlődése folyamán megjelenő beszédhibákat és nyelvi leleményeket ne vegye át, bármilyen mulatságosnak is tűnnek fel előtte. A szülők csak szabatosan, felnőttesen beszéljenek a gyermekekhez, aki így sajátítja majd el helyesen a nyelvet.
Bevezető táplálék A hasmenés kezelése táplálási szünettel kezdődik és csak teát kap a csecsemő. A teáztatást követő első gyógytáplálékot nevezzük bevezető tápláléknak. Ez lehet répaleves vagy rizsnyák, legtöbbször cukor nélkül elkészítve. Az ilyen táplálék kalóriaszegény, az emésztőrendszert így kívánjuk megkímélni, de mivel hosszabb távon a táplálék elégtelen, néhány napnál tovább nem szabad alkalmazni.
Biotej Kizárólag természetes körülmények között tartott és táplált tehenek teje. Németországban a biotenyésztőknek egylete van, amely szigorúan előírja és ellenőrzi a feltételek betartását. A következő alapelvek érvényesülnek: az állatokat fajuknak megfelelő természetes körülmények között tartják, táplálékukat kémiai anyagok felhasználása nélkül állítják elő, s így is tárolják. Tilos növekedést vagy tejelést elősegítő mesterséges anyagok alkalmazása.
Boszorkánytej Az első héten az újszülöttek emlőmirigye - a baba nemétől függetlenül - megduzzad, ha belőle kevés tejszerű folyadék ürül, azt boszorkánytejnek nevezik. A jelenség normális és ártalmatlan, az anya tejbelövellésével egy időben lép fel és ugyanarra az okra vezethető vissza mindkét jelenség: az anyai emlőmirigyet tejtermelésre serkentő hormonok részben átjutnak a magzat, illetve az újszülött szervezetébe és az ezekre érzékeny gyermeki emlőmirigyre is kifejtik hatásukat.
Csak érett újszülöttben szoktuk látni, hogy az emlőmirigy cseresznyényire megduzzad és kevés váladékot termel, a boszorkánytej összetétele hasonlít az előtejére (kolosztrum).
Semmiképp sem szabad a duzzadt emlőmirigyet kinyomkodni, ettől ugyanis befertőződhet. Ha nagyfokú a duzzanat, steril gézzel fedjük védelemképpen.
Ha mégis kialakulna a mirigy gyulladása, nagy szakértelemmel kell ellátni, kivált kislányban, nehogy a felnőttkori működőképesség károsodjék.
Böfiztető pelenka A szoptatás után a csecsemőt függőleges helyzetben késztetjük arra, hogy a gyomrában lévő fölösleges levegőt felbüfögje: a levegő távozása gyakran kevés tejet is magával ránt, a csecsemő és az édesanya ruháját összepiszkítaná, ha pelenkát nem tenne a vállára, ezzel a csecsemő szája elé. Ugyanezt a pelenkát lehet felhasználni az ágyban fekvő csecsemő feje alá, hasonló céllal. Előfutára a későbbi partedlinek avagy előkének.
Bölcsőhalál Angolul: sudden infant death syndrome (SIDS); hirtelenül, váratlanul és még utólag sem megfogható okból bekövetkező csecsemőhalál. Az esemény derült égből jövő villámcsapásként éri a családot. A gyermek korábban jól fejlődik, nincsenek komoly betegségre utaló panaszok, utólag sem találnak jelentékeny, elfogadható halálokot.
A bölcsőhalál szerte a világon égető gond. Gyakorisága országonként változó (érdekes, hogy Magyarországon sokkal ritkább, mint a legtöbb nyugat-európai országban), Németországban az összes élveszülöttre számítva 1-1,5 ezrelék a gyakorisága. Az esetek legnagyobb része 2 és 4 hónapos kor között következik be, korábban szinte soha, később is csak ritkán. A csecsemőt legtöbbször reggel találják halva ágyában.
A jelenség nyomasztó volta már sok kutatásra sarkallta a szakembereket, de pillanatnyilag is csak sejtésekig lehetett eljutni. Az valószínű, hogy alvás közben az ilyen csecsemők légzőközpontja lustábban reagál a légzés meggyérülésére vagy rövid időre való leállására. Ezt a hajlamot megfelelő felszereléssel ki is lehet mutatni. Sajnos az ilyen tragédia által sújtott családokban a következő gyermekek valamivel nagyobb ismétlődési kockázatnak vannak kitéve, ezért a bölcsőhalál áldozatának testvéreit időben meg kell vizsgálni és hajlam esetén a rendszabályokat betartani.*
Bőrápolás csecsemőkorban

A bőr nemcsak védelmet nyújtó kültakaró, hanem a fiatal csecsemő számára fontos érzékszerv is. Általa érzi a meleget és hideget, a feszülést és lazulást, az érintést és a fájdalmat, meg a gyöngéd simogatást. A csecsemő testsúlyának majdnem felét teszi ki bőrének súlya.
A bőr nemcsak mechanikai védelmet nyújt a külvilággal szemben, hanem gondoskodik a hőegyensúlyról, verejtéket választ el. A bőr állandóan megújul, növekszik, megőrzi hajlékonyságát és rugalmasságát. A faggyúmirigyek váladéka tartja puhán, gondoskodik kellő zsírosságáról. A verejtékmirigyek ún. pórusokon keresztül nyílnak a bőr felszínére, a bőrről azután elpárolog a verejték, ezzel hűtve a felszínt.
 
 
A jelölt bőrredők mindig megkülönböztetett gondossággal végzett bőrápolásra szorulnak

A csecsemő amúgy is érzékeny bőre sajátos életmódja miatt állandóan megterhelésnek van kitéve: a baba egész nap az ágyában fekszik, a lehűlés ellen állandóan felöltöztetett állapotban; sokat nyálzik, ételmaradékot köpköd, könnyen izzad, szinte megszakítás nélkül nedves vagy székletes pelenkában párolódik, bőrén faggyú, hintőpor, kenőcs és egyéb szennyeződés gyűlik meg.
A legfontosabb teendő tehát gyakori tisztítással a bőrre káros, izgató és a pórusokat eltömő szennyezéstől alaposan megtisztítani. A bőrt legjobban enyhén zsíros babaszappannal és babaolaj- jal lehet megtisztítani. A további eljárások ellenállóvá teszik a vizelet, a széklet és a baktériumok hatásával szemben, megvédik a kiszáradástól. Különös gondot kell fordítani az arc és a pelenkával fedett bőrfelület tisztán tartására. Az arcra ne zsíros krémeket vagy olajat kenjünk, hanem zsírmentes vagy -szegény krémet, pl. Nivea krém. A nemi szervek és far tájára viszont zsíros, víztaszító kenőcsöt, olajat alkalmazzunk, ezek védik meg a bőrt az ürülék hatásától. Ezeket az anyagokat a már megtisztított bőrre, a tisztasági fürdő után vigyük fel.
Az egész test olajozása a legtöbb csecsemőnél szükségtelen. Különben is csak módjával szabad babaolajat használni (pár cseppet a tenyerünkbe csöppentünk és óvatosan szétdörzsöljük a csecsemő bőrfelszínén). Minden egymásra fekvő bőrfelszínt beolajozunk, ne felejtkezzünk meg a kéz- és lábujjak közeiről sem. A nyakat, hónaljat hintőporral is be lehet szórni. A fenékre popsikrémet kenjünk, hintőport ne használjunk ezen a tájon. Van, aki egyáltalán nem használ babahintőport. Ha alkalmazzuk, csak teljesen száraz bőrre hintsük, különben megcsomósodik és többet árt, mint használ.

Bőrkiütés
 
 
Jellemző kiütés három fertőző betegségben

A kiütések egy része a különböző fertőző betegségek jellemző, felismerésükben segítséget nyújtórészjelensége. Ilyen a kanyaró rózsahimlő vörheny bárányhimlő háromnapos láz, typhus, kiütéses typhus, a már kiirtott feketehimlő és sok más fertőző betegség. A kiütésről az orvos a többi tünet figyelembevételével mond véleményt.*
Kiütés megjelenésekor mérjük meg a gyermek lázát, nézzük meg a torkát.
Nem minden kiütés fertőző eredetű, sokszor valamely anyaggal szemben fennálló túlérzékenység váltja ki. Ez az anyag gyógyszer, étel és sok minden más is lehet.
A kiütést a megjelenés után minél előbb célszerű az orvosnak megmutatni, mert néha hamar el is tűnik.

Bukás, szokványos Fiatal csecsemőben gyakran lehet észlelni, hogy minden különösebb ok nélkül kis mennyiségű táplálékot visszaereszt. Az esetek egy részében a gyomor így szabadul meg fölösleges terhétől, ilyenkor a bukás közvetlenül az etetés után következik be, néha nagy következetességgel, esetleg heteken vagy akár hónapokon át.
Az állapot fontos ismérve, hogy a csecsemő állapota jó, súlya kellően emelkedik. Ha a szokás elhatalmasodik és a kibukott mennyiség nő, a súlyfejlődés megállhat, ilyenkor kutatni kell a túlságosan nagymértékű bukás oka és a kezelés lehetőségei után.*
Segíthet az étkezés utáni felültetés, sűrű étellel való táplálás, mindenekelőtt a kellő felbüfögtetésről kell gondoskodni közvetlenül az etetés után.
Burgonya Fontos szerepet játszik egészséges csecsemők és kisgyermekek táplálásában. Hiányzik belőle a zsír, kevés benne a fehérje és a kalcium, azért kizárólagos táplálékként nem használható. Ősszel még sok C-vitamin van a burgonyában; a tél előrehaladtával, különösen pedig tavasszal C-vitamin-tartalma azonban egyre csökken, ezért más C-vitamin-forrásról is kell gondoskodni.
A burgonya sokféleképpen készíthető el (püré, színesfőzelékkel együtt, főzve, sütve, a csecsemőkor végétől kezdve nyersen is bele lehet reszelni az elkészítendő színesfőzelékbe). Ha főzzük, főzővizet érdemes a hígításhoz felhasználni, mert amúgy is szerény ásványianyag-tartalmából így sokat visszanyerhetünk.
A burgonyapüré az összes burgonyás étel közül a legkönnyebben emészthető. Tej, tejszín, vaj vagy margarin hozzáadásával tápértéke növelhető. Idősebb csecsemő- és kisgyermekkorban különösen ajánlható. Nem ritka azonban az olyan csecsemő, aki a főtt burgonya lisztes állagát ki nem állhatja, megérzi minden ételben és elutasítja.
Burgonyapüré készítése: 200 g hámozott nyers burgonyát kevés, enyhén sós vízben megfőzünk, a vizet leöntjük, szitán áttörjük, 50 ml tejszínnel vagy 200 ml tejjel elkeverjük, habverővel fölverjük, majd kevés sóval és 5 g vajjal vagy margarinnal verjük. Az így elkészített étel 100 g-ja 120 kcal-t (kb. 500 kJ) tartalmaz.
Burgonyás főzelék Igen elterjedt, jól emészthető sós étel.
Készítése: a burgonyát nyersen meghámozzuk, megmossuk, felaprítjuk, nyersen tesszük a fortyogó főzelékhez, legtöbbször répához, parajhoz, sóskához, kelbimbóhoz, salátához. Puhára főzzük, 1 teáskanál vajat vagy margarint, esetleg jó minőségű étolajat teszünk hozzá, enyhén sózhatjuk.
Más módon is elkészíthetjük: a burgonyát héjában főzzük meg, megtörjük, esetleg szitán is át lehet nyomni, s így használjuk fel a zöldfőzelék sűrítésére.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü