Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*G,GY*
 
A,Á B C,CS D E,É F GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Gabonapelyhek Kukoricapehely: gyárilag készítik a kukoricából, corn flakes.
Leginkább elterjedt a zabpehely, de már Magyarországon is hozzáférhető a búza-, rozs-, árpa- és rizspehely.
A pelyheket a tejhígítások elkészítésekor használhatjuk. A tehéntej elkerülhetetlen hígításakor bekövetkező kalóriaveszteséget cukor és ún. második szénhidrát hozzáadásával pótoljuk. Néha diétás célzattal alkalmazzuk őket.
A finomra őrölt lisztekkel ellentétben a pelyhek a gabonamag külső részét is tartalmazzák, azaz nemcsak keményítőt, hanem fehérjét, zsírt, ásványi anyagokat, vitaminokat és rostokat. Mindez előnyösen hat az emésztésre is.
Garatmandula Páratlan szerv, nyirokszövetből áll, akárcsak a két szájpadmandula, a lágyszájpad mögött, a garat felső részében elrejtve helyezkedik el.
Megnagyobbodva az orrlégzést akadályozhatja, elzárhatja a fülkürtők garatba nyíló szájadékát, ezzel hajlamosíthat középfülgyulladásra, hosszabb fennállás esetén pedig nagyothallást is okozhat. Éjjel horkol a kisgyermek, ha nagy a garatmandulája.
A megnagyobbodás manapság egyre fiatalabb korban, néha már az 1. életév körül jelentkezik. A megnagyobbodott garatmandulát általában a második életévben távolítják el (adenotomia).*
Garatmandula-túltengés Adenoid vegetationak is nevezik a garatív mögött és fölött rejtve elhelyezkedő garatmandula megnagyobbodását.
Ellentétben a garatívek között kétoldalt elhelyezkedő szájpadi mandulákkal (ezeket jól látni a tátott szájba pillantva) a garatmandula nem látható.
Normális körülmények között a mandulák születéskor még kicsinyek. Eleinte a csecsemő növekedésével arányosan gyarapszik tömegük. Ezért fiatal csecsemőben a garatmandula megnagyobbodása még igen ritka. Az első születésnap körül jelenhetnek meg az első tünetek: az orrlégzés nehezítetté vagy lehetetlenné válik. Ennek következtében a gyermek a száján át lélegzik és horkolni kezd alvás közben.
Manapság a garatmandula megnagyobbodására való hajlam jóval korábban jelenik meg, valószínűleg a központi fűtés szárító hatása miatt. Megesik, hogy már a második életévben, sőt néha már az első év vége felé el kell távolítani a garatmandulát.
A túl nagy garatmandula hosszú fennállás esetén nagyothallást okozhat, a műtét viszonylag kis beavatkozás, sok helyen járóbeteg-rendelésen végzik el.*
Genetikai tanácsadás Az utóbbi néhány évtizedben egyre nagyobb jelentőségre tett szert a genetikai tanácsadás a veleszületett bajok elhárításában. Az ismeretek rohamosan gyarapodnak, a családtervezés hormonális és főképpen gyógyszer nélküli módszerei is állandóan fejlődnek.
Nem ritka, hogy a házaspár azért nem mer gyermeket vállalni, mert nem tudják, hogy a valamelyikük családjában előfordult örökletes hibának mekkora az ismétlődési kockázata. Előfordul az is, hogy váratlanul örökletes megbetegedésben szenvedő gyermekük születik, ezután tanácstalanul állnak a jelenséggel szemben, ugyancsak nem tudva, mekkora veszély fenyegeti esetleges újabb gyermeküket.
A genetikai tanácsadás nem elvont tudomány, hanem a tanácsra szoruló családok ügyét egyénileg mérlegelve, megadja a szükséges ismereteket a helyes döntéshez. Fokozott a genetikai kockázat többek között, ha a családban már előfordult torzképződés vagy az alaki fejlődés hibája, veleszületett anyagcsere-betegség, bizonyos idegrendszeri és elmebetegség, a szem, a fül és a bőr veleszületett bajai. De sok olyan genetikai betegség is van, amely addig érintetlen családokban bukkan fel vagy amely nem is örökletes, hanem az öröklési anyagot hordozó kromoszómák frissen keletkezett hibája okozza. A genetikai tanácsadás igénybevétele ilyen esetekben is elengedhetetlen.
Az összes újszülött 3-5 %-ában lehet olyan, teljesen vagy részben öröklött hibát kimutatni, amelyek esetleg életveszélyes vagy az élet minőségét erősen rontó állapotot eredményeznek. Az öröklött állapotok kedvezőtlen következményeit az orvostudomány egyes esetekben teljesen, vagy részben el tudja hárítani, magát az öröklött tulajdonságot azonban nem lehet kiküszöbölni.
Az örökletes betegséget sok családban sorscsapásnak, szégyennek, esetleg büntetésnek tartják. Kétségtelenül igaz, hogy az első esetet gyakran derült égből jövő villámcsapásként éli meg a család. Jogos lehet tehát, ha az eseményt valaki sorscsapásnak tekinti - de szégyenről semmiképpen sem lehet még csak szó sem, hisz bárkit sújthatott volna a baj. A genetikai tanácsadás legtöbb esetben meg tudja adni az ismétlődés pontos kockázatát. Ez a baj öröklésmenetétől és sok más tényezőtől függ.
Genetikai tanácsadással számos speciális intézmény foglalkozik, kérje ki orvosa tanácsát hova forduljon.
Gerincferdülés A fiatal csecsemő gerince szinte teljesen egyenes, de rendkívül hajlékony is. A későbbi normális jellegzetesen S alakú, a nyílirányú síkban látható görbület az ülés, felállás, járás megtanulása idején kezd kialakulni. A gerinc normális fejlődéséhez az alábbi rendszabályok betartása nagyban hozzájárul; ha ennek ellenére hibásan alakul a gerinc fejlődése, veleszületett hibára gyanakodhatunk és orvoshoz kell fordulnunk.* A ferde nyak is okozhat gerincferdülést.
A gyermek ágyának felszíne legyen sima és szilárd (matrac), ne legyen rugózott (gyermekágy), nincs szükség párnára vagy fejemelő ékre (ágykellékek).
Mihelyt a csecsemő képes fejét megemelni és valamelyes időn át megtartani, fektessük hasára gyakran, de ne kizárólag (pl. nappal hanyatt, éjjel hason).
A karonülő csecsemőt mindig magunk felé fordított arccal tartsuk alkarunkon ültetve.
Csak akkor ültessük a csecsemőt, amikor már maga is felhúzza magát. A túl korai felültetés üléskor jelentkező görbe hát kialakulását eredményezheti. Még sokkal elővigyázatosabbnak kell lennünk, ha a csecsemő rachitisben szenved.
Gluténmentes étrend A glutén a gabonamagvak (búza, rozs, árpa, zab) ragasztóanyaga, a közönséges háztartási lisztekben jelen lévő fehérje, ennek köszönhetik nyújthatóságukat.
A glutén egyik alkotóeleme a gliadin. Vannak olyan gyermekek, akinek emésztőrendszere nem viseli el a gliadint és ha gluténtartalmú élelmiszereket fogyasztanak, emésztési zavarok alakulnak ki náluk. A betegséget coeliakiának (ejtsd: cöliákia) nevezik. Az ilyen betegnek kerülnie kell a glutén (és ezzel a gliadin) fogyasztását.
A rizs, a kukorica, a burgonya, a belőlük készült lisztek és ételek gluténmentesek. A gyermek ilyen ételeket ehet, míg a búzát, rozsot, árpát és zabot minden formában és a legkisebb mennyiségben is kerülnie kell.
A kereskedelemben számos gluténmentes étel kapható, a gyári bébiételek mind lisztmentesek (tehát gluténmentesek).
A cöliákiás gyermekeket a betegséggel foglalkozó orvos gondozza, a táplálást neki kell irányítania.*
Görbe hát Egyik fajtája abban nyilvánul meg, hogy a csecsemő gerincének középső szakasza ülés közben hátrafelé kipúposodik; a csecsemőt túl korán ültették fel, amikor még nem tudott önállóan ülni; hibás tartásban hordták karon; rachitisben szenvedett az ülés megtanulása idején.
A fenti hibák azáltal károsítják a gerincet, hogy a csecsemő háta az egész felsőtest súlyát kénytelen viselni akkor, amikor a csontok még túlságosan képlékenyek vagy hiányállapot következtében kórosan puhák.
Eleinte csak nehezen jellemezhető rossz tartásnak látszik. Ha nem kerül szakavatott kézbe, többek közt gerinferdüléssé fajul a baj, amely hosszabb fennállás esetén helyrehozhatatlan deformitássá válik.
Megelőzése érdekében be kell tartani a csecsemőgondozás ésszerű elveit, kellő rachitismegelőzésben kell részesíteni a csecsemőt, ha pedig már fennáll a hiánybetegség, sürgősen hozzá kell látni gyógyításához, addig is kerülni kell az ülés erőltetését.
Súlyosabb esetben ortopédiai és gyógytornakezelésre van szükség. A hason fektetés mindenképpen jót tesz a gerinc izomzatának erősítése révén, ezért minél többet fektessük hasra a csecsemőt.
Görbe láb Enyhe O- vagy X-láb nem feltétlenül kóros, ha nem rachitis vagy nem valamilyen veleszületett csontrendszeri hiba az elváltozás oka.
A születéstől a felnőttkorig a lábak növekedése és alakváltozása is folyamatos, a közben fellépő kisebb görbületeket a fejlődés idővel kiegyenesíti.
A születéskor legtöbbször enyhe O-láb észlelhető, valószínűleg az anyaméhben fennállott kényszertartás következtében, de örökletes tényező is szerepet játszhat. A veleszületett O-láb a csecsemőkoron át meg szokott maradni, később azonban, amikor a kisgyermek járni kezd, fokozatosan kiegyenesedik.
Másképpen viselkedik a később kifejlődő csontgyengeség (rachitis) következtében fellépő lábgörbület: ez csak akkor kezd helyrejönni, ha az alapbetegséget meggyógyították. A súlyos alakváltozások ilyenkor maradandóak lehetnek.
Az X-láb legtöbbször a járás megkezdése után alakul ki (2-5 éves korban). Oka a szalagok gyengesége. Fokozódik az erre hajlamos gyermekben, ha az még el is hízik elhízás következtében. De ezekben az esetekben is jótékonyan hat a növekedés. Az X-láb gyakran jár a lábboltozat gyengeségével, a lúdtalppal.
Ha a görbeség jelentékeny, ortopédiai vizsgálat szükséges.*
Görcsrohamok Az arc, a végtagok izmainak hirtelen, akaratlan, rohamban jelentkező rángása. A jelenség hátterében az agy egyes részeinek kóros ingerlékenysége mutatható ki.
Ha a légzőizmokat is komolyan érinti a görcs, nehezített lehet a légzés is, a beteg kék lesz.
Szinte kivétel nélkül eszméletvesztés is bekövetkezik.
További tünetek: a szemek kifordulnak, a beteg megharapja a nyelvét, szája habzik, bevizel, székletét maga alá ereszti. A roham néhány másodpercig vagy percig tart a legtöbb esetben, lehet azonban sokkal hosszabb is; a roham múltával a beteg legtöbbször mélyen elalszik.
Néha jósló tünetek előzik meg: szédülés, hányinger, sajátos érzetek (furcsa szag, színek látása stb.), kisgyermekkorban ezek általában hiányzanak.
Oka és jelentősége nagyon sokféle. A 3-4. életév végéig a gyermeki agy még hajlamot mutat a görcstevékenységre, már viszonylag enyhe ok görcsöt vált ki, pl. magas láz (lázgörcs).
Sajátos és ma már nagyon ritka ok a rachitist kísérő görcshajlam, kezelése orvosi feladat.*
Általános teendők görcsroham esetén
Őrizzük meg nyugalmunkat!
Akadályozzuk meg sérülések bekövetkeztét!
Lazítsuk meg a ruházatot!
Figyeljük meg a roham jellegét, lefolyását, tartamát és azt közöljük az orvossal!
A görcs múltával az alvó gyermeket fektessük ágyba és hagyjuk aludni!
Mérjük meg a lázát! Magas láz esetén haladéktalanul csillapítsuk!
Gümőkór A tuberculosis bacillus által okozott, legtöbbször idült fertőző betegség.
A kórokozó különböző módokon juthat be a szervezetbe: leggyakrabban a beteg köhögi ki a kórokozót, mégpedig vagy közvetlenül a másik emberre, vagy a környezetében beszárad a váladék és a por fertőz; korábban jelentős fertőzőforrást jelentett a beteg tehenek forralatlan tejének megivása, ez a fertőzési mód civilizált országokban már nem létezik.
Nem minden gümőkóros személy fertőz és nem minden fertőzőképes személy tud betegségéről.
A fogékonyság annál nagyobb, minél fiatalabb a fertőzésnek kitett személy. A fertőzés bekövetkezte még nem jelent feltétlenül betegséget, tünetmentesen is meg lehet szerezni a bajjal szembeni viszonylagos védettséget.
A tünetek a fertőzés módjától és a gyermek korától függően nagymértékben különböznek. Leggyakrabban a tüdőkapu nyirokcsomói betegszenek meg, néha a nyakon jelenik meg a duzzanat.
Az elmúlt évtizedek folyamán szinte eltűntek az egyéb formák, a csont, a vese vagy az agyhártya gümőkóros gyulladása.
A kezdet jellegtelen. Kisebb-nagyobb makacs lázak, étvágytalanság, kedvetlenség, fogyás vezethetik be a betegséget.
A köhögés általában később és csak a tüdő érintettsége esetén csatlakozik a már említett tünetekhez.
Gyanú esetén többek elvégzik a tuberkulinpróbát, amely egyébként 6-10 héttel a fertőződés után válik pozitívvá. A pozitív eredmény még nem jelenti biztosan a betegség aktív jelenlétét, ezért további vizsgálatokat kell elvégezni az orvosnak.*
A fertőzés ellen véd a gümőkór elleni védőoltás. Kötelező elvégzése óta a korábban rettegett betegség súlyos, gyermekkori formái eltűntek, ha nagy ritkán megbetegszik egy-egy gyermek, a tünetek sokkal enyhébbek. A felnőttek kötelező tüdőszűrése azzal járult hozzá a sikerhez, hogy idejében felfedezi a fertőzőforrásként szereplő tünetmentes ürítőket.
Ha mégis fellép a betegség, idejében felismerve hatékonyan és tökéletesen meggyógyítható.
Gümőkór elleni védőoltás BCG-oltás; a Bacillus Calmette-Guérin elnevezés rövidítése; a két francia kutató által kitenyésztett kórokozó fertőzőképes, de annyira le van gyengítve, hogy csak védettséget hoz létre a vele való fertőződés, betegséget nem.
Az oltás célja a gyermekkori védettség mesterséges létrehozása. Magyarországon még kötelező védőoltás, sok fejlett országban már csak a veszélyeztetetteket oltják be. Az oltást még a szülészeti osztályon tartózkodó újszülöttön elvégzik, bal vállának bőrébe pici tűvel beoltják a legyengített kórokozót, néhány hét múlva pír, duzzanat, majd kiemelkedő, közepén néha elfolyósodó göbszerű elváltozás keletkezik, mely meg is nyílhat és egy ideig enyhén váladékozhat. Azután az oltási reakció meggyógyul, apró rózsaszín, később fehér heget hagyva maga után. Az oltás hatékonyságát később tuberkulin-próbával ellenőrzik, ennek eredményétől függően esetleg újraoltanak.*
A kötelező védőoltás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon szinte eltűnt a gyermekkori gümőkór minden formája.
Guthrie-teszt Biokémiai módszer, mely a phenylketonuria és a galactosaemia (mindkettő ritka veleszületett anyagcsere-betegség) korai kimutatására alkalmas.
Minden szülészeti intézményben kötelező az első hét vége felé a csecsemő sarkából néhány csepp vért venni, ezt az anyagot központi laboratóriumokban dolgozzák fel. Ha idejében ismerik fel a betegségek valamelyikét, megfelelő diétával el lehet kerülni a tünetek, többek közt a súlyos értelmi fogyatékosság kifejlődését. Magyarországon még egy ritka enzimhibát szűrnek e módszerrel, a vércseppet felhasználják a veleszületett hypothyreosis (pajzsmirigy-elégtelenség) korai felismerésére is.
Gyarapodás, testsúly Leggyakrabban a súlyfejlődést használják fel a gyarapodás ellenőrzésére, de a csecsemő egészségének ellenőrzése kiterjed fertőzésekkel szembeni ellenálló képességére, lelki egyensúlyára, hangulatára, testfelépítésére, izomzatának és bőrének feszességére, zsírpárnáinak minőségére, mozgásban megnyilvánuló életörömére és sok minden másra.
Az elégtelen gyarapodás, okára való tekintet nélkül, az összes mutató zavarában meg szokott nyilvánul, de gyakran különböző mértékben. Az enyhe zavar a súlygörbe szerény ellapulásával jár, az arc kissé sápadt, az étvágy gyengébb, a bőr és az izomzat tartása csökken.
Súlyos esetben a súlyfejlődés megáll, vagy éppen csökken a súly, a zsírpárnák eltűnnek, a csecsemő mozgásszegény lesz, kedve rossz, nem eszik. Az állapot hátterében számtalan ok, sok betegség meghúzódhat, a hibás táplálástól a rejtett idült fertőzésig minden.
Az okot mindenképpen orvosnak kell tisztáznia.*
A korai felismerést szolgálja a súly rendszeres mérése és a fenti tulajdonságok gondos figyelemmel kísérése.
Gyermek egyedül hagyása Nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy lehet-e és szabad-e csecsemőt vagy kisgyermeket a lakásban egyedül hagyni.
Bizonyára elkerülhetetlen, hogy egy anya rövid bevásárlásra (maximum 30 perc) elmenjen úgy, hogy a fiatal csecsemő az ágyában marad vagy a nagyobb gyermek biztonságosan a járókában tartózkodik.
Ha az anya hosszabb időre akar hazulról elmenni és nem akarja a gyermeket babakocsiban magával vinni, legjobb, ha megbízható gyermekőrzőt állít maga helyett. Sokszor valamelyik szomszéd is megkérhető arra, hogy tartsa szemét a gyermeken.
Korán el kell érni, hogy édesanya távollétét félelem nélkül elviselje a kisgyermek és egyedül is tudjon játszani.
A gyermeket önbizalomra és önállóságra kell nevelni, ami biztonságérzetet ad neki. Nem lehet persze a gyermek jellemvonásait figyelmen kívül hagyni, ezért a cél eléréséhez nem lehet általánosan érvényes tanácsokat adni.
Gyermekágy A gyermek ágyának berendezése és felszerelése sokkal fontosabb, mint sokan gondolják. Nemcsak a csecsemő vagy a gyermek sajátos igényeit kell kielégítenie, hanem bizonyos higiéniai, gondozási és statikai szempontoknak is meg kell felelnie.
Babakocsit nem szabad állandó ágynak használni, a mózeskosarat pedig hamar kinövi a csecsemő.
A babaágy legyen megbízható anyagból (masszív fa, stabil műanyag), kidolgozása legyen gondos, rácstávolsága legyen megfelelő (legalább 6, legfeljebb 7,5 cm). Ha ugyanis túl szűkek a rések, könnyen beszorulhat a baba keze vagy lába, ha meg tág, feje átfér úgy, hogy maga már nem tudja visszahúzni. Ha nem elég magas a rács, a felálló kisgyermek kieshet. Ezért ne legyen a matrac sem vastagabb 10 cm-nél. Ne legyen rés a matrac és a rács között, mert beszorulhat a gyermek lába vagy keze. Ne legyenek az ágyon kiálló részek (pl. heveder rögzítésére szolgáló csavarok), ne legyenek zsinegelésveszélyes alkotóelemei. A függőleges rácson ne legyen keresztpánt, mert azon felmászhat a gyermek.
Praktikus megoldás, ha néhány rácsrúd kiszerelhető, mert ezeket ki lehet venni majd akkor, amikor a gyermeknek egyedül is szabad elhagyni az ágyát. Ha az egyik oldal a kényelem kedvéért leengedhető, a gyermek számára hozzáférhetetlen zárószerkezettel kell rendelkeznie.


Milyen a jó gyermekágy?
A vásárlásnál az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
1. Anyag: fa, farost lemez (formaldehidmentes) vagy műanyag; stabil kivitel: vigyázat a fej- és lábvégi résznél/a német szabvány tiltja a nyílást
2. A rácsok közti távolság legalább 6, de legfeljebb 7,5 cm; az utolsó rács és az ágy láb- és fejrész közt is ilyen legyen a távolság
3. Sarkok és élek: ne legyen szűk rés vagy kiálló rész, amelyen combfogó vagy -kötő fennakadhatna; a sarkok és az élek legyenek simák, lekerekítettek
4a. A rács felső széléig mért magasság
4b. Az ágybetét legmagasabb állásánál legalább 30 cm, legalsó állásánál legalább 60 cm legyen
5. Vasalások: ellenőrizzük, hogy nem mozdultak-e el
6. A matractartó rács vagy lemez érjen végig, ne legyen rés egyik végén sem
7. Matrac: ne legyen 10 cm-nél magasabb, különben nem elég biztonságosan magas a rács
8. Kimászórés: nagyobb gyermek esetén néhány rácsrudat ki lehet szedni, így nem felül akar kimászni

A matracot tartó alj magassága állítható lehet, a gyermek növekedésével egyre lejjebb lehet engedni a matracot. Akár járókául is szolgálhat majd az ágy.
Sok szülő takarékoskodik, hogy mindjárt az elején akkora ágyat vesz, hogy 3-4 éves korig kitartson (pl. kb. 70-140 cm-es méretűt).
Az első gyermekágynak nem kell feltétlenül kerekesnek lennie, de hamarosan igen hasznos, ha az ágy könnyen más helyiségbe helyezhető át, ez pedig gurítással a legkönnyebb. Ha van az ágynak kereke, legyen befékezhető vagy éppen leszerelhető, mivel a gyermek előbb-utóbb rá fog jönni az ággyal való utazás ízére, ez pedig eléggé balesetveszélyes.
Az ágy anyaga a fenti szempontok figyelembevétele után a szülői ízlés dolga.
Nem tanácsos régi gyermekágyakat újra használatba venni (ezt legtöbbször nosztalgiából teszik), mert a régi ágyaknak sok veszélyük lehet.
Az ágy tartozékait lásd az ágykellékeknél.
Az ágyat világos helyen állítsuk fel, az ablakhoz közel, de úgy, hogy az ablak kinyitásakor ne közvetlenül a csecsemőre áramoljon a levegő. Úgy helyezzük el, hogy a csecsemő a szobán belül jó kilátással rendelkezzék.
Gyermekápolónő Alapfokú egészségügyi képzés után erre a szakterületre szakosodó egészségügyi szakdolgozó, kiképzésük ebből a célból létrehozott iskolákban és kórházakban történik, képesítő vizsga után oklevelet kapnak.
Gyermekbénulás Poliomyelitis, járványos gyermekbénulás, Heine-Medin-betegség, a gyermekbetegségek közé sorolják.
Kórokozója vírus, három típusa van. A fertőzés cseppfertőzéssel vagy a széklettel történik, talán legyek és egyéb rovarok is terjesztik.
A első négy évben volt legnagyobb a fogékonyság, de nagyobb gyermekek, sőt felnőttek is könnyen megkapták. Lappangási ideje 6-21 nap, legtöbbször egy hét. Hajdan kifejezetten a késő nyári és kora őszi hónapokban okozott járványokat, a közbeeső időben szórványos esetek fordultak elő.
Az első tünetek jellegtelenek: fejfájás, rossz közérzet, néha hányás, enyhe hasmenés, köhögés, nátha tartozik a bevezető tünetek közé; a láz gyakori. Néhány napos normális hőmérséklettel járó szünet után ismét lázas lesz a beteg, fájnak izmai, végtagjai, nyaka.

Gyermekbénulás 
Fertőzőképesség mérsékelt, leginkább 3 hétig áll fenn, néha tovább; egy családon belül nem szokott újabb bénulás fellépni
Átvitel közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, széklettel, talán rovarok (legyek) révén is
Lappangási idő 6-21 nap, általában 1 hét
Elkülönítés oltott környezetre nem ártalmas
Zárófertőtlenítés hatóság végzi
Megelőzés védőoltás

A legtöbb fertőzés esetében ezzel a betegség véget is ér, néhány nap alatt panaszmentessé válik a gyermek. Talán minden ötszázadik vagy ezredik esetben jelentkeznek további tünetek; az izmok nyomásérzékenyek lesznek és nagyon változatos megoszlásban és mértékben megbénulnak a gyulladásnak a gerincvelő mozgató idegsejtjeire való ráterjedése miatt. A bénulások általában reggelre kelve, legtöbbször a betegség 4-5. napján alakulnak ki. A bénulások 1-2 napig még terjedhetnek, de ezzel a bénulásos szak le is zárul. A bénulások nagy része lényeges javulást mutat az első hetekben, sok esetben teljesen vissza is fejlődhetnek, de legtöbbször valamilyen mértékű maradandó bénulás visszamarad. Különösen veszélyes a rekeszizom és a légzőizmok bénulása.
A kezelés mindig kórházban történik, már gyanú esetén is be kell utalni a gyermeket.
A betegség kórokozója ellen nincs hatékony gyógyszer és még ha volna is, a bénulások megjelenésekor már késő volna azt alkalmazni. A friss bénulás mégis kórházba való, mert előrehaladását nem lehet megjósolni, az ápoláshoz és főképpen utókezeléshez nagyon sok tapasztalat szükséges.
Ha a családban megbetegszik egyik gyermek, igen valószínű hogy a családtagok is fertőzötté váltak. Védőoltott emberekre a fertőzés veszélytelen, bár a megbetegedett személy hetekig ürítheti a kórokozót.
Az elmondottak során egy szinte teljesen kiirtott betegséget ismertettünk, ezért néha múlt időt használtunk. Az évtizedekkel ezelőtt bevezetett védőoltás szinte kiirtotta a járványos gyermekbénulást. Az oltási fegyelem lazulása azonban már többször is megbosszulta magát.
Gyermekbetegségek Szokásos, de nem túl szabatos összefoglaló neve azoknak a fertőző betegségeknek, amelyeket az ember általában gyermekkorában kap meg; de nem mindenki megy át minden gyermekbetegségen. Közéjük sorolják a kanyarót bárányhimlőt rózsahimlőt szamárköhögést mumpszot vörhenyt gyermekbénulást.
Ezek a betegségek azonban felnőttben is előfordulhatnak, ha gyermekkorában nem szerezte meg az ember a védettséget. Azért fordulnak elő elsősorban gyermekekben, mert nagymértékben fertőzőek és ezért a mai intenzív érintkezési alkalmak mellett alig van esélye annak, hogy fogékony gyermek meg ne kapja őket. Az is előfordulhat, hogy a szervezetbe bejut ugyan a kórokozó, de a betegség tünetei nem jelennek meg, és a védettséget megszerzi. Így aztán védettsége miatt később sem kaphatja meg a betegséget. A védettség gyakran egész életre szól.
Egyes gyermekbetegségek a korai csecsemőkorban azért nem lépnek fel, mert a csecsemő édesanyjának védőanyagai, amelyek a terhesség vége felé átjutottak a magzatba, egy ideig megvédik a babát, legjobb példa erre a kanyaró.
De pl. a bárányhimlő gyermekbénulás szamárköhögés már fiatal csecsemőben is előfordulhat.
Gyermekcipő

A fiatal csecsemőnek csak hideg ellen van szüksége lábbelire, legtöbbször kötött cipőt adunk rá hideg szobában vagy sétáltatáskor. Bőrcipőt vagy egyéb kemény anyagból készült cipőt semmiképpen se használjunk.
Ma nagy súlyt fektetünk arra, hogy a fejlődő gyermeklábat a cipő a mozgásban ne korlátozza. Korábban úgy vélték, hogy a kisgyermek lába olyan gyenge és kényes, hogy a zárt cipő védelmére és megtámasztására szorul. Ma már tudjuk, hogy a cipő nélküli gyermekláb minden különösebb segédeszköz nélkül elég erős és alkalmas a járásra.
Újabban sok anya azzal is igyekszik a fölösleges akadálytól megszabadítani a csecsemő lábát, hogy a rugdalódzó lábrészét levágja és a szárat beszegi. Valóban csodálatos a kisgyermek lábának, különösen a lábujjaknak a mozgékonysága, amelyet így könnyen megfigyelhetünk. Ez a mozgás nagyon fontos a láb fejlődése szempontjából, és már ezért sem helyes a lábat túl korán cipőbe kényszeríteni. Ha pontosan megfigyeli az ember a kisgyermek lábának mozgásjátékát nyugalomban és felálláskor, elkerülhetetlenül arra a következtetésre jut, hogy a cipő itt csak fölösleges lehet.
A kisgyermek egyébként mindenféle talajon jobban tud járni mezítláb, mint bármiféle cipőben. Lába járás közben enyhén megcsavarodik, és nincs olyan cipő, amely ezt valamilyen mértékben meg ne akadályozná. Ezért tanácsolják tapasztalt ortopéd orvosok: csak akkor és ott van szüksége a gyermek lábának cipőre, ha sérülés veszélye áll fenn, vagy ha túlságosan lehűlne.

 
  Lábujjhegyre álláskor látszik a láb megcsavarodása, amelyet a cipőnek nem szabad megakadályoznia

Mivel a cipő használata mégsem kerülhető el, olyan cipőt kell a járni tanuló kisgyermek lábára adni, amely a lehető legkisebb mértékben korlátozza lábmozgását. Ne csak a talp legyen elég puha, hanem a cipő kérge is. Az első cipőben ne legyen betét, tehát legyen belül lapos a talpa, csak a saroknak és a láb elejének görbületét vegye fel. A talpbélés legyen 10-12 mm-rel hosszabb, mint a talp (a sarok csücskétől a nagyujj végéig mérve). A valóban a lábra illő cipő mindig jóval hosszabbnak látszik, mint amit a legtöbb anya megfelelő nagyságúnak vélne. A túl rövid cipő árt a láb fejlődésének. Arra is ügyelni kell, hogy a cipő széltében se legyen szűk. Jobb cipőboltokban már található a láb méreteit pontosan lemérő eszköz, de mindig csak a megterhelt (a test teljes súlyát viselő) láb méreteit szabad figyelembe venni. Legjobb olyan cégek gyermekcipőit megvenni, amelyek gyermekcipők előállítására szakosodtak.
A láb helyes fejlődése érdekében a következőket kell figyelembe venni:
Minél többet járjon és álljon a gyerek mezítláb, kivált padlószőnyegen.
Csak olyan cipőt vegyünk a tipegő gyermeknek, amely valóban ráillik, olyat amely az ízületek mozgását nem akadályozza és talpa belül lapos.
Csak a legszükségesebb esetben járjon a kisgyermek cipőben.
A megfelelő cipőszám kiválasztásában segít a következő táblázat:

A talp hossza cm-ben (a sarok csücskétől a nagyujj végéig mérve): 12 12,8 13,5 14,2 15
Cipő száma: 18 19 20 21 22

Gyermekgyógyász Csecsemő- és gyermekbetegségek ellátására, gyermekegészségügy valamennyi területének ellátására kiképzett szakorvos. Magyarországon orvosi egyetemi tanulmányai folyamán a hallgató gyakorlati idő letöltése után szigorlatot tesz le a tárgyból, a diploma elnyerése után négy évet kell dolgoznia megfelelő terv szerint különböző gyermekellátó intézményekben, ezután tehet szakorvosi vizsgát országos bizottság előtt.
A gyermekek gyógyításának még szakosodottabb ellátását célozzák az ún. ráépített szakvizsgák (pl. gyermek fül-orr-gégészet).
Gyermekgyógyászat A gyermekkor összes testi és lelki megbetegedésének felismerésével, kezelésével, megelőzésével és gondozásával foglalkozó orvosi szaktudomány, amely a születéstől a testi fejlődés befejezéséig illetékes a gyermek ellátására. A gyermekgyógyászatot művelő gyermekgyógyász az összes megelőzési tevékenységgel, a védőoltásokkal, a szűrővizsgálatokkal, a rehabilitációval, a csecsemő- és gyermekkor intenzív ellátásával stb. foglalkozik, szakorvosi vizsga letétele után.
Gyermekőrző A szülők távollétében ügyel a csecsemőre vagy a kisgyermekre: - a közismert angol kifejezéssel - baby-sitter.
Ha gyermekük egyedül hagyása elkerülhetetlen, a szülőknek nagy segítség, ha legalább időnként ilyen lehetőség rendelkezésükre áll. A szülőknek és a gyermeknek egyaránt jól kell ismernie az őrzésre vállalkozó személyt.
Egészséges, az egész éjszakát nyugodtan átalvó gyermek mellett a gyermekőrzőnek nincs más dolga, mint jelen lenni. Ha azonban a gyerek beteg vagy éjjel fel szokott ébredni - és kisgyermekkorban ez különösen gyakori -, kéznél kell lennie olyan valakinek, akit a gyermek ismer és szeret. Ezért tanácsos a gyermekőrzőnek kiszemelt személyt a gyermekkel előre megismertetni és megbarátkoztatni.
A szülők mondják el a gyermekőrzőnek a gyermek tulajdonságait és azt, hogyan fejezi ki kívánságait. Adják meg neki orvosuk telefonszámát - minden eshetőségre -, jó, ha valamelyik, a gyermek által ismert szomszéd nevét is megadják.
Gyermekszoba Legjobb, ha a gyereknek saját szobája van, ez a kívánalom persze csak ritkán valósítható meg. Ha lehet választani, a lakás legnyugodtabb helyiségét kell a kicsinek kijelölni, legyen szabályozható, nem túlzó a fűtése, lehessen könnyen szellőztetni, legyen világos és könnyen takarítható. Az is jó, ha az alvás idejére a szobát be lehet sötétíteni. A hasznos berendezéshez tartozik a pólyázóasztal, a gyermekágy, a csecsemőmérleg, a fürdés kellékei, hisz a fürösztés is történhet itt, ha ez a megfelelőbb.
Ha nem jut külön szobácska a babának, a hálóba vagy a nappaliba kell felállítani ágyát. A konyhát ne használjuk erre a célra, hőmérséklete túlságosan szélsőséges, párás a levegője, túl nagy a jövés-menés.
Nem jó a kiságyat közvetlenül az ablak alá, kályha vagy fűtőtest közelébe állítani. Hideg éjszakákon időnként meg kell nézni, nem takaródzott-e ki a csecsemő.
Gyógyfürdő A szokásos tisztasági fürdőn kívül gyógyítási vagy megelőzési céllal is alkalmazhatunk fürdőt, csecsemőben csak igen ritka esetben és legtöbbször orvosi utasításra.* Minél fiatalabb a csecsemő, annál nagyobb elővigyázatosságra van szükség, tudni kell, hogy a vízhez hozzátett gyógyító anyag fiatal csecsemőkorban erőteljesebb hatású.
Gyógyszeradagolás Több okból is mások a gyógyszeradagolás szabályai csecsemő- és kisgyermekkorban, mint felnőttkorban.
Csecsemő esetén a gyógyszer rendelése mindenképpen az orvos feladata. (Nyilván gyermekkorban sem maga a beteg határozza el magát a gyógyszer beszedésére!) Az orvosnak a pontos adagot is meg kell jelölnie a recepten.*
Néhány gyógyszert az első hónapokban egyáltalán nem szabad adni (pl. morfinszármazékok), vannak gyógyszerek, melyek később is csak nagyon óvatosan adagolhatók. Érdekes módon azonban néhány gyógyszer éppen gyermekekben hat kevésbé és ezért viszonylag nagy mennyiségben kell előírni. Mindezek következtében a csecsemőkori gyógyszeradagolás az orvosi tevékenység elég nehéz fejezete. Az elmondottakon túl nagy egyéni különbségekre is számítani kell. Az orvos által előírt adagtól a szülő sohase térjen el!
Gyógyszerbeadás A gyógyszerbeadás mikéntjét az orvosi utasítás szokta tartalmazni.*
Vagy a recepten tünteti fel az orvos az utasítást vagy a mellékelt gyári gyógyszerismertetőben, az ún. "előirat"-ban található tájékoztatás. Gyógyszereket lehet szájon beadni (porok, tabletták, cseppek, oldatok), a bőrbe bedörzsölni (kenőcsök, folyadékok), befecskendezni vagy végbélkúp formájában bejuttatni a szervezetbe.
A következő szabályokat érdemes betartani:
Beadás szájon át: kisgyermeknek és csecsemőnek port, pirulát, tablettát gyakran nehéz beadni. Ezért ajánlatos a hatóanyagot jóízű folyadékban (citrom-, narancs-, málnaszörpben) vagy erősen cukrozott tejben, kanállal beadni.
A szert a lehető legkisebb térfogatú folyadékban kell fordulni, sohase tegyük a cumisüvegben lévő teljes ételmennyiséghez, mert lehet, hogy nem issza ki az egészet. D-vitamin-készítményeket teáskanállal adunk be az étkezés előtt.
A legtöbb gyógyszert nem szoktuk teljesen éhgyomorra beadni, hanem étkezés közben vagy után. A szülők ne álljanak el az orvos által előírt kezeléstől csak azért, mert a gyermek nem hajlandó a gyógyszert bevenni. Még a legrosszabb ízű gyógyszert is be lehet adni a gyerek kínzása nélkül, ha a mellékelt ábra szerint járunk el. Az egyik személy a gyermeket ölbe veszi, két kezét gyengéden lefogja. A másik személy bal kezével a gyermek tarkóját rögzíti, a gyógyszeres kanalat minden kényszerítés nélkül a gyermek szájához emeli úgy, hogy felső metszői a kanál csücskébe érjenek. Most lassan felbillenti a kanál szárát, miközben a kanalat mindvégig a metszőkhöz illesztve tartja. A gyermek nem nyelhet félre, még akkor sem, ha ellenkezik. Ha kellő ügyességgel járunk el, egy csepp sem megy mellé.
Bedörzsölés mellkas bedörzsölése.
Befecskendezés (injekció): a szert be lehet adni a bőr alá (subcutan), az izomba (intramuscularisan), visszérbe (intravénásan) vagy a bőrbe (intracutan), az anyag természetétől függően.*
A befecskendezést az orvos maga vagy a műveletre kiképzett szakdolgozó végzi el fecskendő segítségével. Ha a gyermek ellenkezik, két személy kell a művelethez. Az egyik a gyermeket rögzíti, megakadályozza, hogy kezével odakapjon.
Végbélkúp (suppositorium): különösen kisgyermek kezelésében válik be. Ily módon a gyomrot is megkerüljük. Legjobb, ha a gyermek oldalán fekszik felhúzott térdekkel. A kúpot a végbél záróizmán túl olyan magasra kell tolni, hogy már ne csúszhasson ki.
Korábbi betegség idején használt gyógyszerek maradékát nem szabad minden további nélkül alkalmazni új megbetegedés esetén.
Gyógyszerkiütés Legtöbbször a gyógyszer bevétele vagy beadása után hamarosan a test felületén kiterjedten jelenik meg az apró foltos kiütés, mely sokszor valamelyik fertőző betegség (kanyaró, vörheny, rózsahimlő) kiütésére emlékeztet. Néha hólyagok vagy viszkető csalánfoltok is kialakulnak. Máskor a kiütés csak az arcon látható vagy éppen az arcot kíméli meg.
A gyerek általános állapota nem rossz, legfeljebb a heves viszketés zavarja.
A túlérzékenység bizonyos gyógyszerrel vagy gyógyszerekkel szemben áll fenn. Szinte nincsen olyan gyógyszer, amely még sohasem okozott legalább néhány betegben gyógyszerkiütést, de vannak bizonyos szerek, amelyeknek ez viszonylag gyakori szövődménye. Ilyen például az ampicillin nevű antibiotikum, amely a kereskedelemben sokféle néven kapható. A gyógyszerkiütésnek bizonyos fajtája csak akkor alakul ki, ha egyidejűleg meghatározott vírusfertőzés is fennáll. Ilyen esetekben ugyanaz a gyógyszer később már nem okoz kiütést. Ritka az igazi, tartós gyógyszertúlérzékenység.
A kiütést mindenképpen meg kell mutatni orvosnak, az ő dolga eldönteni azt, hogy valóban túlérzékenységről van-e szó, vagy hogy meggondolatlanság lenne a gyermekre az egész életre szóló címkét ("gyógyszertúlérzékeny") feltenni.*
Az állapot a legtöbb esetben nem igényel különösebb kezelést. A szóba jövő gyógyszer adását abba kell hagyni, ha az orvos is ezt javasolja. Néha azonban olyan hevesek lehetnek a tünetek, hogy gyors orvosi beavatkozás szükséges.*
Az anya jegyezze föl a kerülendő gyógyszereket, neki kell felhívnia az orvos figyelmét erre a körülményre, ha később más orvos elé kerülnek.
Gyógytáplálékok Diétás ételek, melyek a megbetegedett gyomor-bél rendszer tűrőképességéhez igazodnak, és amelyeket a hasmenéses betegség elején alkalmazott teáztatás és bevezető táplálás után alkalmazunk átmenetként a végleges táplálékok visszaadásáig.
Csak orvosi tanács alapján adjunk gyógytáplálékot vagy gyógyszertárban kapható gyógytápszert.*
Gyomormosás A gyomor tartalmának kimosása a benne lévő mérgező vagy ártalmas anyagok eltávolítása végett.
A gyermek korának megfelelő méretű hajlékony csövet vezetnek le a gyomorba, melyen át folyadékot - rendszerint vizet - juttatnak a gyomorba és az így felhígított gyomortartalmat a csövön át lebocsátják vagy leszívják. A művelethez gyakorlat kell, ezért legtöbbször kórházban történik a beavatkozás.*
Bizonyos mérgezésekben kötelező az elvégzése. Sokkal ritkábban végzik a gyomornak bizonyos műtétek előtti tökéletes kiürítése végett.
Gyümölcs-piskóta pép Magas C-vitamin- és nyomelemtartalmuk miatt az első életév második felében egyre több és többfajta gyümölcsöt kell adni a csecsemőnek. A gyümölcsöt nyersen kell adni, a hőkezelés a C-vitamin nagy részét tönkreteszi.
A második félévben már nem ellenezzük annyira a lisztből készült ételek adását, ezért a piskótával való kombinálást nem tartjuk feltétlen hibának, a kettő együtt elég komoly kalóriabevitelt jelent, különösen, ha még tejet vagy tejszínt is teszünk hozzá.
A leggyakrabban adott gyümölcsök az alma, barack, banán, paradicsom.
Elkészítése: 2-3 babapiskótát forró vízzel vagy teával leöntünk, szétnyomkodjuk, ehhez kb. 4 evőkanálnyi szétnyomott vagy reszelt gyümölcsmasszát keverünk; 2 teáskanál vajat vagy margarint is hozzáadhatunk, cukrozni fölösleges.
Más elkészítési mód: egy banán vagy alma jól szétnyomott vagy reszelt húsát 1-2 evőkanál zsemlemorzsával elkeverünk, fél narancs vagy citrom levét hozzáöntjük, ha nagyon savanyú, 1 teáskanál cukrot tehetünk hozzá, de ezt legjobb elhagyni.
Néhány teáskanál tejszínnel javítani lehet a pép tápértékét.
Gyümölcslé Érett gyümölcsök legtöbbször nyers leve. A gyümölcslevek vizet, különböző cukrokat, gyümölcssavakat, aromát, ásványi sókat, vasat ( vasszükséglet) nyomelemeket és vitaminokat (elsősorban C-vitamin) tartalmaznak.
A mesterségesen táplált csecsemőnek 6-7 hetes korától kezdve fontos kiegészítés.
Először mokkáskanállal adjuk a számára szokatlan ízű folyadékot, később fokozatosan 50-100 ml-re is fel lehet emelni a mennyiséget, kombinálhatjuk valamilyen származékkal (gríz, keksz, piskóta), nagy melegben szomjoltás céljából kínálgatjuk.
Házilag készíthető el (esetleg gyümölcsprés segítségével) narancsból, citromból, grapefruitból, mandarinból, ribiszkéből, málnából, fekete ribiszkéből, szamócából, szőlőből, bodzabogyóból, hecsedliből, paradicsomból, sárgarépából, őszibarackból, sárgabarackból stb.
Sok, jó minőségű gyári készítmény is van, ezeket hővel sterilizálják vagy pasztörizálják, tartósító anyagot nem szabad tartalmazniok.
A házilag, teljesen nyersen előállított lé tökéletesebb.
Gyümölcsös zabpehely színtejjel 200 ml színtejet 16 g (púpozott evőkanál) zabpehellyel elkeverünk, 4-6 g (1 kávéskanál) cukorral édesítjük, 30-40 g rostos gyümölcslevet teszünk hozzá. Nem kell forralni. Kanállal etetjük.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü