Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*H*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Haemophilus influenzae Régen ismert kórokozó baktérium (ejtsd: hemofilusz influenzé), melynek B-típusú válfaja újabban sokat hallat magáról. Mivel csecsemőben és kisgyermekben középfülgyulladást, gennyes agyhártyagyulladást, néha más légúti betegséget lépes okozni. Jelentősége akkora, hogy védőoltást dolgoztak ki ellene; de ennek hatékonysága még nem olyan biztos, mint a többi védőoltásé, ezért Magyarországon még nem adják. Ahol végzik, általában a Di-Per-Te-oltásokkal párhuzamosan adják.
Hajápolás A napi testápoláshoz a hajzat ápolása is hozzá tartozik, melyet a napi tisztasági fürdő után utolsó műveletként végzünk el, amikor a gyermek újra fel van öltöztetve, szeme, füle, keze ellátva. Hajkefével addig keféljük a hajat, amíg szépen, egy irányban és rendezetten nem fekszik a fejtetőhöz. Egy-egy mozdulattal a szemöldököt is le kell simítani a kefével.
Ha korpás a baba feje, a kefélés előtt sűrűfésűvel megtisztítjuk.
Ha a fejbőr nagyon száraz, a fejbőrt egy pici csepp olívaolajjal bedörzsölhetjük. Ha koszmós a baba feje, a vastag réteget az esti fürdetés előtt olajjal felpuhítjuk, gondosan kifésüljük, fürdetéskor a fejet megmossuk, majd utána beolajozzuk.
Az állapotot nem szabad elhanyagolni, mert akkor sokkal nehezebb rendbe hozni.
A baba feje lágyánál is nyugodtan le lehet a hajat kefélni, mert ez a terület nem olyan sérülékeny, ahogyan azt sokan gondolják.
Beteg gyermeket is általában rendszeresen fürdetünk, ha valami oknál fogva ez lehetetlen vagy tilos, akkor fejét néhány naponként külön kell megmosni, utána jól megszárítani, megfésülni és lekefélni.
Hajlam Dispositio; szakszó annak kifejezésére, hogy bizonyos betegségeket az egyén különösen könnyen vagy gyakran kap meg. A hajlam lehet tartós vagy időleges.
A különböző betegségekkel szemben fennálló hajlamot helyes csecsemőtáplálással és életmóddal, ésszerű napirenddel, nyugodt környezettel edzéssel, továbbá védőoltásokkal lehet ellensúlyozni.
Hajnövés A harmadik terhességi hónapban a magzat egész testén megjelenik a hajkezdemény, a 28. hét körül az egész testet finom hajzat (lanugo) borítja. Ez a magzat további fejlődése folyamán leválik, de koraszülöttön néha még nagyon kifejezett lehet.
Különösen az orcákon, homlokon és a vállakon lehet dús a finom szőrzet. A lanugo fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan kialakul a szőrzet második nemzedéke, a pihe, a sokszor elég dús hajzat, a szempillák és szemöldök. A születéskor már meglévő hajzat legtöbbször kihullik a születés után, ritkán marad meg és nő tovább folyamatosan. A kopasz csecsemő haja az első év második felében kezd erőteljesebben nőni és a második évre alakul ki véglegesen.
Néha már a születéskor sincs meg az újszülött haja, csak pár szál haj van az ilyen újszülött fején. A születéskor látható hajzatból semmiféle következtetést nem lehet levonni a későbbi haj mennyiségére, minőségére vagy színére nézve. Születhet a csecsemő koromfekete hajjal és később világosszőke haj nő a fején, máskor meg éppen fordítva.
Némelyik csecsemőnek a tarkóján kikopik a haja, ez az állandóan hanyatt fekvő babán sokkal gyakoribb. A jelenség nem betegség jele, átmeneti.
Hajtépés Már a csecsemőkor végén jelentkezhet a furcsa szokás - valószínűleg az unalom elűzését szolgálja -, hogy a gyermek folyton-folyvást a haját piszkálja, kihuzigálja, néha a szájába is veszi és lenyeli.
A kedvenc helyről egyszerűen eltűnik a haj.
Ha már rászokott, nehéz róla leszoktatni. Jobb volna megelőzni, a gyerekkel való értelmes foglalkozás és főleg foglalkoztatás révén. A hajat le lehet vágni rövidre, a kezeket egyujjú kesztyűbe dugni, főképpen pedig más játékra szoktatni a gyereket.
Hallás A zavartalan értelmi fejlődés, ezen belül is a beszédfejlődés egyik legfontosabb előfeltétele a normális hallás.
Születéskor a hallás szerve tökéletesen ki van fejlődve, az újszülött hall, de a hallás képességének megítélése elég nehéz. Ehhez számára nem látható hanghatásokra adott reakcióit kell megfigyelni. Nagy zajra a szemhéjak erőteljes zárásával, összerándulással, arcfintorral, sírással reagálhat. A hallás bizonyítéka, ha sírás közben hozzá szólva megvigasztalódik.
Amint az újszülött néha a fényforrás felé fordítja tekintetét, hangforrás felé is fordíthatja fejét vagy szemét. A hangingerekre adott válasz gyorsan fejlődik az első hetekben. Eleinte csak nagy zajra ad reakciót, idővel már megkülönbözteti édesanyja hangját: csak erre reagál, közömbös zörejekre nem. Még később már minden hangra felfigyel és odafordul. 7-8 hetes korban lokalizálja a megszólító hangforrást. A fejlődés idején lelassulhat.
A hallás meglétéről vagy hiányos voltáról akkor gondos megfigyelés segítségével tájékozódhatunk.
A következő ismérvek alapján a szülők maguk is megállapíthatják, hogy megfelelő-e a hallás 6-10 hónapos kor között:
A jól halló csecsemő hirtelen zajra láthatóan összerezdül.
Ismert személy hangjára megnyugszik.
Felfigyel a zajokra (tapsolás, ajtó becsapódása, csengő, rádió), félreérthetetlenül a hang forrása felé fordul, esetleg ő maga is hangot ad.
Ő maga is hangot ad.
Szívesen játszik hangot adó játékszerekkel ( csörgő).
Az 1. születésnap tájékán ehhez még a következők járulnak:
Kiabálással vagy hangos gagyogással kívánja magára környezete figyelmét felhívni.
Magában gagyog, ha egyedül van.
Erélyes, szidalmazó hanghordozással láthatóan kényelmetlenül érzi magát.
Füléhez tartott óra ketyegésére figyel.
Megszólítva válaszul hangot ad.
Kéttagú szavakat mond (papa, mama stb.).
Igent vagy nemet mond, vagy jelez fejmozdulattal.
Ha a fenti lehetőségeket fölhasználva az a gyanú támad, hogy a gyermek rosszul vagy egyáltalán nem hall, akkor késedelem nélkül orvoshoz kell fordulni, mert az idejében bevezetett rendszabályok az egész további fejlődésre hatással vannak.*
A veleszületett nagyothallás felfedezésének (és esetleg hallókészülékkel való korrigálásának) legkedvezőbb ideje a hat hónapos kor.
A hallás zavara nagyban akadályozza a gyermeket az értelmi és lelki fejlődésben, valamint a közösségbe való beilleszkedésben. Ezért a hallás (és így a beszéd) bizonyított zavaraiban ne áltassuk magunkat azzal, hogy a baj majd magától javulni fog.
A következő helyzetekben a halláskárosodás fokozott kockázatával kell számolnunk:
A szűkebb családi körben súlyos hallászavar fordul elő (pl. mindkét szülő siketnéma).
A fülkagyló vagy a külső hallójárat veleszületett fejlődési rendellenessége áll fenn.
Az anya a terhesség első heteiben vírusbetegségen esett át, elsősorban rubeola a veszélyes.
A teljesen siketen született vagy korán megsiketült gyermekek számára a beszéd meghallása lehetetlen. Korai felismerés esetén segédeszközöket és módszereket lehet bevetni.
Ehhez tudni kell, hogy a halláskárosodott gyermek már csecsemőkorban hajlik a szájról való olvasásra, mivel utánzókészsége folytán képes az anya szájmozdulatait utánozni. Éppen ezen képessége tévesztheti meg a szülőket, sőt az orvost is a hallás megítélésében és a baj még egy ideig rejtve marad. Gyanús, ha a hat hónapos korban megkezdett gagyogást a csecsemő abbahagyja, mivel nem hallja meg az ő "beszédére" a környezet által adott választ.
A siketekkel és nagyothallókkal számos intézmény foglalkozik. Csecsemőkorban minden gyermek hallását meg kell vizsgálni, sok helyen szűrés is történik.
Gyanú esetén az illetékes gyermekfülész szakemberhez kell fordulni.
Hallójárat tisztítása A csecsemő külső hallójárata elég szűk, kissé meggörbült csatorna, ezért a benne lévő mirigyek váladéka, a fülzsír könnyen elzárja.
A fület a fürdetés előtt tisztítjuk meg sodrott vatta csücskével; a vizet is így lehet eltávolítani, ha netán fürdetés közben belejutna a hallójáratba.
Ritkábban kell használni a kereskedelemben is kapható vattázott pálcikát, az a fajtája a legalkalmasabb, amelyet nem lehet 1 cm-nél mélyebben a fülbe dugni, ezzel a fül (illetve dobhártya) felsértését el lehet kerülni.
Ha sok fülzsír gyűlt meg a hallójáratban, előbb egy-két csepp glicerint csepegtetünk a fülbe és kis idő múlva vattával tisztítjuk ki. Ha ezzel a módszerrel nem sikerül a fülzsír eltávolítása, orvoshoz kell fordulnunk, aki megfelelő fecskendővel öblíti át a külső hallójáratot.*
Folyós fül hallójáratának tisztításakor óvatosságot ajánlunk, csak orvosi utasításra szabad a külső hallójáratba bármilyen folyadékot juttatni.*
Hangos légzés Az akadályozott légzésnek bizonyos fajtája; a légvétel sziszegő, szörtyögő hangadással jár. Latin szóval stridor.
A belégzés alatt hallható hang elég nyugtalanító, a légutak súlyos betegségét, a hörgők gyulladását sejteti, bár legtöbbször nincs szó erről. Az esetek nagy részében a gégetájék ártalmatlan alaki változata áll a hangos légzés hátterében, mely néhány hét alatt javul, végleges eltűnése hónapok alatt következik be.
Ha a hangos légzés egyúttal nehézlégzés is, nyomban orvoshoz kell fordulni, kivált ha frissen lép fel.*
Hangulat, csecsemőé Ha az ember egy egészséges, rendesen gyarapodó csecsemőt megnéz és hosszan figyeli, elkerülhetetlenül arra a következtetésre jut, hogy az ember boldogságra született. Valóban, az egészséges csecsemő alaphangulata derűs és vidám.
Ha ez nem így lenne, komoly bajokra kell gyanakodni; a valóban beteg csecsemő arcára még az édesanyja sem tud mosolyt csalni.
Fordítva is igaz, amit mondtunk: ha a beteg csecsemő újra mosolyogni kezd, biztosak lehetünk abban, hogy elindult a gyógyulás útján. Ezért a hangulat megítélése az általános állapotról ad fontos felvilágosítást.
Hányás A gyomortartalom hirtelen, néha görcsös visszaáramlása és távozása a szájon át. A hányás nem önálló betegség, hanem más betegségek tünete. Csecsemőkorban gyakran fordul elő, teljesen ártalmatlan jelenség is lehet. A hányás módja és a hányadék jellege már sok mindent elárulhat okáról.
Megkülönböztetünk egyszerű bukást vagy köpést, ilyenkor csak jelentéktelen mennyiségű gyomortartalom távozik, legtöbbször ártalmatlan jelenség ( bukás, szokványos).
Csorgatással már több gyomortartalom távozik, a hányadék savanyú szagú, nem robbanásszerű az esemény, a hányadék a csecsemő arcán, nyakán, mellkasán végigcsorog. Ez is lehet rossz szokás, ideges, ingerlékeny, ijedős csecsemőknél szokott előfordulni. A csorgatás túletetés következménye is lehet.
Hirtelenül, messze elhány a csecsemő az ún. sugárhányáskor. Akár az egész gyomortartalmat kilövelli közvetlenül az evés után, vagy csak valamivel utána. Ha ezt naponta többször megteszi, hamar vízhiányos állapot következik be, a kiszáradás jeleivel. E tünet jellemző a pylorusszűkűletre.
Okait tekintve:
túletetés;
ügyetlen bánásmód közvetlenül evés után (pl. túl sok mozgatás tisztázásakor);
túlzott levegőnyelés evés közben (vö. felbüfögés levegőnyelés);
az emésztőcsatorna megbetegedése (pl. heveny hasmenés bélelzáródás pylorusszűkűlet);
a központi idegrendszer megbetegedései;
túlzott ingerlékenység (rossz szokás);
felső légúti és egyéb fertőző megbetegedések (különösen betegség elején).
Ha a csecsemő egynél több alkalommal hány, okát fel kell deríteni. Orvoshoz kell fordulni, mivel az ismétlődő hányások súlyos betegségek jelei is lehetnek.* Ha a hányás súlymegállással vagy súlyeséssel jár, nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot.
Gyakran azonban már a türelmes büfögtetés is javulást eredményez. Szokványos hányás esetén 30 fokos szögben föl kell ültetni a csecsemőt, közben enyhén jobb oldalára lehet fordítani. Sok csecsemő csak akkor hagyja abba a hányást, ha rövidebb időre egy alkalommal kevesebbszer etetjük.
Hányás-hasmenés A hasmenést kifejezett hányás is kíséri. A kórkép a legsúlyosabb csecsemő- és kisgyermekkori emésztőszervi megbetegedés. A kezdet legtöbbször hirtelen, a nagyfokú hányáshoz híg, fecskendő székletek igen gyakori ürítése társul, e tüneteket láz vagy a testhőmérséklet normális alá süllyedése kísérheti, a gyermek kiszárad, jelentékeny testsúlycsökkenés következik be. Súlyos esetben eszméletzavar is fölléphet a vízvesztés következtében, a kórkép rendkívül riasztó.
Ilyen helyzetben habozás nélkül orvoshoz kell fordulni,* addig is minden szájon át történő táplálást fel kell függeszteni, enyhébb esetben meg lehet próbálni jéghideg, enyhén sózott tea itatását; nem szabad erőltetni, mert a folyadék fokozhatja a hányást.
A csecsemőt jól be kell takarni. A korábban roppantul elterjedt megbetegedés ma már igen ritka, ha előfordul, kezelésére jól kijárt utak állnak rendelkezésünkre (érbe adott folyadékkezelés, antibiotikumok, diéta) - ha idejében érkezik a beteg. A kórházi felvétel ugyanis elkerülhetetlen. Az otthoni első teendőket illetően vö. heveny hasmenés.
Három hónapos hasfájás Három hónapos colica (ejtsd: kólika). Az első három hónap folyamán rohamszerűen jelentkező, látnivaló heves hasfájás. A baba nagyon sír, nem hajlandó enni, ha evés közben jön rá, a szopást abbahagyja, lábát felhúzza. Legtöbbször délután vagy este, néha éjjel vagy étkezés közben jelentkezik a görcsös fájdalom.
Enyhébb formáját, mely csak rövidebb ideig tart és magától elmúlik, enyhe felfújódás, fokozott bélmozgások, néha pedig a mohó evés közben lenyelt sok levegő okozza.
Az állapot ártalmatlan, de a hasfájós csecsemő képes a szüleit megőrjíteni. A leggondosabb orvosi vizsgálattal sem lehet kórosat találni, az ilyen csecsemő jól gyarapszik.*
Egyes esetekben jótékony hatású, ha a tápszert víz helyett édesköményteával készítik el. Nincs szükség táplálás megváltoztatására. A hasfájós rohamon segíthet, ha a csecsemő testhelyzetét óvatosan változtatjuk, türelmesen feltartjuk böfögtetés céljából, esetleg hasát enyhén masszírozzuk. Ha a görcs elmúlt, a csecsemő szívesen eszik, mintha mi sem történt volna.
Háromnapos láz Exanthema subitum; ártalmatlan, vírus okozta fertőző betegség, szinte kizárólag csecsemőben és kisgyermekben fordul elő. Három napig magas láza van a betegnek minden egyéb tünet nélkül, a láz hirtelen esik le a normálisnál akár valamivel alacsonyabb szintre és megjelenik a törzsön, végtagokon, ritkán az arcon a világosvörös kiütés. Ezzel a betegség véget is ér, szövődmény vagy maradandó károsodás még soha nem fordult elő. Kezelést nem igényel. Lappangási ideje 1-2 hét. Elkülönítésnek nincs értelme. A betegség valószínűleg egész életre szóló védettséget hagy maga után.
Hasfájás Az egész gyermekkor folyamán igen gyakori panasz. Teljesen ártalmatlan vagy jelentős, veszélyes oka egyaránt lehet. A gyerekkorban gyakran a hastól nagyon távoli szervek betegsége is hasi fájdalommal járhat (pl. torokgyulladás, középfülgyulladás stb.). A panaszt vagy a hasba vetíti a gyermek, vagy egyszerűen nem tudja pontosan megnevezni a fájdalom helyét.
A hasfájás értelmezése ezért gyakran nehéz feladat. Alapszabály: az 1-2 óránál tovább tartó állandó fájdalmat komolyan kell venni és orvoshoz kell vele fordulni.*
A helyzet megítélésében a kísérő jelenségeket kell figyelembe venni: láz, hányás, gyengeség, hasmenés, székszorulás stb.
Kisgyermek nem tudja pontosan megmondani, hol fáj a hasa és milyen jellegű a fájdalom, riasztó jel a feszes hasfal és a has tapintásakor fellépő heves fájdalom, különösen ha állandó nyugtalanság kíséri.
Szerencsére az esetek nagy-nagy többségében ártalmatlan természetű panasz a hasfájás. Sok kisgyermek izgalma vagy feszültsége nyilvánul meg hasfájásban. De az ilyen eredetű hasi fájdalom is lehet kifejezett, akár annyira helyes, hogy a gyermeknek össze kell görnyednie és ezzel környezetében nagy aggodalmat kelt. Az ilyen hasfájás általában a köldök körül lép fel, köldökkólikának is nevezik.
A hasfájás ártalmatlan volta mellett szól, ha egyszerű eszközökkel, mint pl. a has simogatásával vagy melegítésével ( hasmelegítő) megszüntethető. Ha ez nem következik be 1-2 óra alatt, erős a gyanú, hogy nem ártalmatlan panasszal állunk szemben, forduljunk orvoshoz.*
A szervi ok nélkül fellépő hasfájás egyik válfaja érzékeny fiatal csecsemőknél fordul elő. A szopás mozgásingerülete a szájról az egész gyomor-bél rendszerre ráterjed és ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a szopás alatt a csecsemőknek székletük van, hanem bélgörcsben is; a baba szopás közben nyugtalan lesz, sír, és abbahagyja a szopást. Ezt tévesen úgy értelmezheti az anya, hogy a csecsemő elutasítja a mellet. Az etetés előtt melegített pelenkát helyezhetünk a hasra, ha ez nem használ, megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésünkre. Vö. három hónapos hasfájás.
Lehet a hasfájás oka a hasi szervek megbetegedése, ezek közül a legfontosabbak:
heveny hasmenés, melyet különböző kórokozók okozhatnak, ha jelentékeny hányás is társul hozzá a hányás-hasmenés kórképével állunk szemben, egyértelműen azt tanácsoljuk, forduljon a szülő azonnal orvoshoz.*
húgyúti fertőzés, néha nem a rá jellemző panasszal, a vizeléskor érzett fájdalommal, hanem hasfájással kezdődik. Az orvos vizeletvizsgálattal mutathatja ki.*
vakbélgyulladás (valójában a vakbél féregnyúlványának gyulladása) igen ritka az első életévben, 2-4 éves korban azonban nem kivételes betegség.*
bélelzáródás.*
Az utóbbi két kórkép életveszélyessé válhat, amit csak az idejében végzett orvosi vizsgálat és ezt követően a sebészi beavatkozás háríthat el, a várakozás a veszélyt csak növeli.
Hashajtók Olyan gyógyszerek vagy anyagok, amelyeknek hatására a bél továbbítja a visszatartott és besűrűsödött székletet, a béltartalom felpuhul és így a székürítést elősegítik.
Míg felnőttek igencsak gyakran használnak hashajtókat, a helyesen táplált gyermeknek erre csak kivételesen van szüksége. A normális összetételű táplálék általában automatikusan szabályozza a székürítést. Ezért a gyermekkori székszorulást elsősorban az étrend változtatásával és egyéb természetes módszerekkel kell leküzdeni.
Csecsemő csak ritkán szenved valódi székszorulásban, amelyet az étrend helyes megválasztásával nem lehetne kedvezően befolyásolni.
Csecsemő esetén az egyik leghatékonyabb székletrendező étrendi anyag a tejcukor, egyes esetekben laktulóz adása is célra vezet. Ugyancsak hatékony természetes anyag a fügeszirup (naponta 1-2 teáskanál).
Csak kivételesen rendel az orvos, akkor is csak rövid időre, olajos emulziókat, esetleg más összetételű hashajtót. Kúpot is felírhat.*
Rövid ideig tartó székszorulás ellen (pl. heveny betegség idején vagy nyomán) szájon át adott hashajtó helyett alkalmasabb a beöntés vagy a glicerinkúp.
Hasmelegítő Hagyományos házi eljárás hasfájás ellen.
A hasat csak enyhe meleggel szabad melegíteni, hacsak az orvos másképpen nem rendeli. Kellő óvatossággal. Csecsemőkorban is alkalmazható.
Kivitele: nagy törülközőt többrét összehajtunk akkorára, hogy az egész hasat elfedhesse. 40-45 C-os vízzel telt edénybe mártjuk (hőmérővel ellenőrizni!), jól kicsavarjuk és nyomban a hasra helyezzük. Gyapjúkendővel átköthetjük. 10-15 percenként cseréljük, akár 4-6-szor is. Elalvás előtt távolítsuk el és a bőrt alaposan szárítsuk meg.
Figyeljünk arra, hogy a törülköző felhelyezésekor nem okozunk-e fájdalmat a gyermeknek az esetleg túl meleg tárggyal. Tartsuk szemmel a gyermeket, amíg a melegítő a hasán van.
Hason fektetés csecsemőkorban Minthogy a fiatal csecsemő nem képes hasra fordulni, hosszú időn keresztül csak a hanyatt vagy oldalt fekvést tekintették természetesnek és elfogadhatónak. Újabban terjed az a szokás, hogy a csecsemőt időnként vagy kizárólag hason fektetik.
Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a hason fekvés a hátizomzatot erősíti, ez jó előkészület az üléshez. Emellett elősegíti a keskeny fejforma kialakulását, melyet manapság szebbnek tart a közízlés, mint a széles vagy hátul lapos koponyát.
Sok hányásra hajló csecsemő kevesebbet bukik, ha hason fekszik, de ez nem minden esetben van így: némelyik gyakran bukó baba hason fekve még többet bukik.
A hason fektetést akkor kell elkezdeni, amikor a csecsemő már jól emeli fejét, ez a legtöbb esetben 8-10 hetes korban következik be. Kezdetben naponta többször 5-10 percen át tartjuk hason fekve a babát és ezt az időt fokozatosan növeljük. De nem hiba a fiatal csecsemőt az első időtől kezdve hasra fektetni, a legtöbb csecsemő azonnal vagy hamar megszokja ezt a helyzetet. Egyes csecsemők meglepően hamar megtanulják a hasra fordulást és csak így tudnak elaludni.
Hason fekvő csecsemő ágyában kispárna semmiképpen se legyen, egyáltalán helyesebb a párna használatának teljes mellőzése (fulladás veszélye). A hason fekvéshez való szoktatás kezdeti szakában legyen az anya vagy valaki más állandóan a csecsemő szobájában. A kérdés körül egyébként sok vita dúl, a hason vagy hanyatt fektetésből nem szabad világnézeti kérdést csinálni, figyelembe kell venni a csecsemő egyéniségét is: a legtöbb csecsemő szívesen fekszik hason, de vannak, akik csak hanyatt vagy oldalt szeretnek feküdni.
Az egyoldalúságot elkerülhetjük, ha pl. nappal mindig hasra, éjjel pedig mindig hanyatt fektetjük a babát.
Használatra kész gyári tejtápszer A gyár úgy készíti el tehéntej felhasználásával a csecsemőtápszert, hogy csak fel kell oldani a por alakú készítményt, vagy csak fel kell hígítani az előírások szerint.
Az ilyen tápszer gyakorlatilag csíramentes, bontatlan állapotban hosszabb időn át eltartható, elkészítése rendkívül egyszerű; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy házilag mennyi üggyel-bajjal jár a tehéntejből csecsemő táplálására alkalmas táplálékot készíteni. A gyári készítmény összetétele ismert, állandó, forgalmazás előtt ellenőrzik. A készítmények száma állandóan nő, a szülőnek egyre nehezebb a választás. Leghelyesebb az orvos tanácsát kérni.*
Ha már a szülészeti intézményben valamelyik tápszerre beállították a csecsemőt (aminek nem vagy csak ritkán volna szabad előfordulnia) és ezen jól gyarapszik, leghelyesebb ennél maradni. Bár ezek a tápszerek lényegüket tekintve nagyon hasonlóak, nem okos dolog folyton változtatni a csecsemő táplálását, mert ez néha megviseli a csecsemőt.
A könyvben a gyári csecsemőtápszerekről a csecsemőtápszerek címszónál olvashatunk bővebbet. Számítani lehet arra, hogy a hazánkban kapható tápszerek száma idővel nő, ezért csak megismételjük tanácsunkat: a tápszereket érintő kérdéseket beszéljük meg a gyermekorvossal.* Ne feledjük azonban, hogy minden tápszer (a tejmentes gyógytápszereket kivéve) végső fokon tehéntejből, az ember számára fajidegen anyagból készül.
A tápszeres dobozon rajta van a pontos összetétel és az elkészítés módja. A használati utasítást pontosan be kell tartani. Ne higgye az anya, hogy ha több port old fel a megadott mennyiség helyett, gyermeke gyorsabban fejlődik vagy erősebb lesz; a megadottnál töményebb táplálék etetése előbb-utóbb bajt okozhat. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy kizárólag vizet kell ezekhez a tápszerekhez adni, nem helyes őket tejjel oldani vagy cukrozni. A feloldott tápszer legtöbbször nem különösen édes, ez azért van, mert tejcukor, az egyik legkevésbé édes cukorféleség található benne. A feloldott tápszert nem kell és nem is szabad felforralni, ha a használati utasítás nem írja ezt elő – a legtöbb gyári készítmény szobahőmérsékletű vízben is feloldódik.
A gyári készítésű tejtápszerek nagy előnye a baktériummentesség. Ez nem jelenti azt, hogy elkészítésükkor nem kell a higiéne szabályait a lehető legnagyobb mértékben betartani. A már feloldott tápszer a kórokozók kitűnő táptalaja, ezért ne készítsük el az egész napi mennyiséget egyszerre, hanem minden etetés előtt frissen oldjuk fel az elfogyasztandó adagot. Rossz higiénés körülmények között ügyelni kell az oldáshoz használt víz minőségére és tisztaságára. Csak kifogástalan vizet szabad felhasználni.
Háziállatok A háziállatok néha betegségek terjesztői, ezért csecsemőkre vagy kisgyermekekre bizonyos veszélyt jelentenek.
A kutya bélférgességet, ezen felül a toxoplasmosis kórokozóját terjesztheti. Ha tartunk kutyát, figyeljük székletét, rendszeresen meg is vizsgáltathatjuk a székletet féregpeték jelenlétére. Kutyát nem szabad gyermekjátszótérre engedni.
A macska toxoplasmosist terjeszthet, ritkán bélférget.
A madarak egy része toxoplasmosist és az ún. papagájlázat (psittacosis, vírusos tüdőgyulladás).
A kisebb emlősök (tengerimalac, házinyúl, aranyhörcsög, fehéregér stb.) nem jelentenek különösebb veszélyt, ha ketrecben tartjuk őket és tisztán tartásukról rendszeresen gondoskodunk.
Házi mértékek A különböző ételek elkészítési receptjeiben gyakran szerepelnek a különböző házi mértékek. A következőkben ezek használatához szeretnénk segítséget nyújtani:

1 lesimított teáskanál cukor 4-5 g
1 lesimított evőkanál cukor 15 g
1 lesimított evőkanál zabpehely 7-8 g
1 lesimított evőkanál liszt 10 g
1 lesimított evőkanál dara 10-12 g
1 lesimított evőkanál rizs 12 g
1 teáskanál víz 5 g
1 teáskanál olaj 4 g
1 evőkanál víz 15 g
1 evőkanál olaj 12 g

Házi patika Minden háztartásban érdemes az elsősegélyhez és a kisebb bajok végleges ellátásához szükséges eszközöket a házi patikában kéznél tartani.
Gyermek megbetegedésének ellátásához a következőket ajánlhatjuk.
Eszközök: lázmérő, közepes nagyságú éles olló, kis bőrolló, csipesz, spatula, hőpalack.
Kötszer: vatta, több szélességben kötözőpólya, géz, 1 orsó ragtapasz vagy különböző nagyságú öntapadó ragtapaszok, rugalmas pólya több szélességben, sebfertőtlenítő folyadék, háromszögű kendő, biztosítótűk.
Gyógyszerek: orvos által felírt lázkúp, fájdalomcsillapító tabletta gyermekek számára, orvosi szén, köhögés elleni cseppek orrcsepp, allergia vagy csípés elleni kenőcs, cinkpaszta, viszketés elleni hintőpor, gyógyteák (kamilla, édeskömény stb.).
Erősebb szereket ne tartsunk a házi patikában, az orvos írja fel az ilyen szereket, az adagot és adagolás módját.*
Az orvos által rendelt gyógyszerek dobozára legjobb már a megvásárláskor ráírni a dátumot, azt, hogy milyen bajra való és kié. A házi patikát időnként lejárati idők szempontjából át kell vizsgálni és a lejárt vagy bizonytalan korú és használhatóságú szereket kidobni. Nem szabad megőrizni olyan gyógyszert, amelyről nem tudni, micsoda (kiesett a dobozából, leesett róla a címke stb.). A korábbi kúrák maradékát nem érdemes őrizgetni, nem helyes a szemétbe dobni az ilyen szereket, hanem legjobb a patikában leadni megsemmisítés céljából.
Minden gyógyszert csak eredeti csomagolásban szabad megőrizni és tartani, különben az összetévesztés előbb-utóbb biztosan bekövetkezik, ebből pedig nagy baj is származhat.
A házi patikát legjobb magasan elhelyezett, kulccsal zárható és mindig zárva is tartott zárt faliszekrénykében elhelyezni, a kulcsot a gyermekek elől tökéletesen elzárva kell tartani. Okos dolog az ajtó belső oldalán kis leltárt elhelyezni, ide lehet felírni az orvos(ok) telefonszámát is.
Heveny hasmenés Bélhurut, bélfertőzés. Az első év folyamán, kivált az első negyedévben, a csecsemő gyomor-bél rendszere a különböző betegségekre nagyon hajlamos. Az emésztőrendszer csak úgy tud zavartalanul működni, ha gyakorlatilag kórokozómentes, összetételében megfelelő táplálékot megfelelő időközökben kap meg a csecsemő. Kapkodó étrendi változtatások, összevissza etetés, hibás táplálékok adása és főképpen a nem tiszta elkészítés heveny táplálkozási zavart, hasmenést okozhat. Az emésztőrendszeren kívüli szervek megbetegedése is válthat ki hasmenést ebben a korban. Különlegesen súlyos formája a hányás-hasmenés.
A kizárólag vagy részben anyatejjel táplált csecsemők lényegesen ritkábban betegszenek meg és ha igen, akkor is enyhébb a baj. A heveny hasmenés könnyen gyógyítható, ha mindjárt az elején megtörténnek a szükséges intézkedések.
Tünetei: gyakori, egyre hígabb széklet, színe zöldes. Az étvágy csökken, néha hányás is fellép, láz, súlyesés. A végbéltáj hamar kisebesedik. A gondos anyának néha feltűnik, hogy a hasmenés megjelenése előtt néhány napig már nem olyan volt a gyerek, mint szokott, rosszabbul evett, rosszul nézett ki. Néha a hányás megelőzi a hasmenést.
Okai: az esetek legnagyobb részében fertőzés, melyet a bélhurutra jellemző kórokozók okoznak. A test más tájain kialakuló fertőzések (pl. felső légutak, középfül, tüdő, húgyutak) is járhatnak hasmenéssel. Ritkán hibás összetételű vagy romlott táplálék a hasmenés oka.
Kezelése: itt csak az alapelveket ismertethetjük. Megfelelő tapasztalat kell hozzá, a kezelésnek az egyénhez kell igazodnia. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni *, mégpedig késlekedés nélkül.
Az orvos általában a megszokott táplálás azonnali felfüggesztését javasolja. Helyette teát rendel, édesítővel; vannak gyógyszertárban kapható porkeverékek, melyeket otthon feloldva kell megitatni. Ezek lényegében szőlőcukorból és sóból állnak. Következő lépés a nyákfőzetek adása, legtöbbször 10 %-os vízben főtt rizsnyákot adunk, majd rátérünk a rizsnyákkal készülő Moro-féle répalevesre. Ezek az étrendi változtatások legtöbbször a hasmenés enyhülését eredményezik, a híg székletek megszűnése azonban még nem jelentik a teljes gyógyulást.
Az orvos ritkán kényszerül antibiotikumok rendelésére.
A súlyos eseteket mindenképpen kórházban kell ellátni, de az enyhébb hasmenést az anya otthon is kezelheti az orvos útmutatásai alapján. A diétának ilyen esetekben is fokozatosnak kell lennie, a túl gyors változások és bővítések visszaesést okozhatnak. Anyatejes csecsemők viszont sokkal hamarabb térhetnek vissza megszokott táplálékukhoz.
Egy ideig a hasmenés megszűnte után is tejcukorban szegény gyógytáplálékot szokás adni, az állandó táplálékot csak később lehet bevezetni.
A súlygörbe a gyógyulás legmegbízhatóbb mutatója. A csecsemőkoron túl is hasonló kezdési elvek uralkodnak, de enyhébb eszközökkel is célt lehet érni, kisgyermekkorban jól bevált az almaétrend.
Hibás táplálás Minthogy a csecsemő bélrendszerének sajátos igényei vannak a táplálék összetételét illetően, könnyen lehet olyan hibát elkövetni, kivált a mesterséges táplálás területén, amely a csecsemő ártalmára van.
Ha tudatlanságból vagy figyelmetlenségből a hibás táplálás állandósul, a csecsemő egészségének károsodását okozza. A hiba következtében legtöbbször valamilyen hiány áll elő, többek közt vitaminhiányos betegségek, mennyiségileg elégtelen vagy túlzott mértékű, esetleg egyoldalú táplálás (pl. tejártalom). Ezek kombinációja is előfordulhat, példa erre a lisztártalom, melynek fehérjehiány és többféle vitamin, elsősorban a D-vitamin hiánya a lényege rachitis.
Himlőoltás A himlőt (feketehimlőt) a nemzetközi erőfeszítések révén teljesen kiirtották, ezért az 1970-es évek közepén minden országban, így Magyarországon is abbahagyták az egykor oly félelmetes betegség elleni nem egészen ártalmatlan védőoltást. Ez az oltás volt az első védőoltás a világon.
Hólyaghurut, vesemedence-gyulladás Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori a vizelet elvezetését szolgáló rendszer nyálkahártyájának gyulladása, kivált lányokban. A fertőzés vagy alulról jut be a hólyagba vagy a vér-, illetve nyirokáram útján a bélrendszerből. Az altest fogyatékos tisztasága néha szerepet játszik a betegség kifejlődésében.
A húgyúti fertőzés súlyos, heves tünetekkel jelentkezhet ( húgyúti fertőzés), nem ritka azonban az alattomos, szinte tünetmentes kezdet. Néha csak a súlyfejlődés áll meg. Ezért a csecsemőkor minden tisztázatlan betegségében kötelező a vizeletvizsgálat. A vizelet néha szemmel láthatóan zavaros, néha kevés vért is tartalmaz. Csak nagyobb gyermek számol be fájdalmas vizelésről, csecsemőben erre nem lehet következtetni.
A húgyutak fejlődési rendellenességére mindig gondolni kell, kivált ha ismétlődik a hólyaghurut vagy vesemedence-gyulladás. Ennek tisztázása orvosi feladat.*
Ha fejlődési rendellenesség mutatható ki, műtéti beavatkozás lehet szükséges.
A húgyúti fertőzést mindig kezelni kell. Gyógyulása akár heteket is igénybe vehet, de a korszerű gyógyszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ritkábban válik a folyamat idültté.
Hólyagműködés, kóros A gyermek értelmi-lelki fejlődése körülbelül a második életévben jut el arra a fokra, hogy hólyagürítése fölött megszerzi az uralmat. Az átlagtól igen nagy eltérések lehetnek, a lányok e tekintetben is gyorsabban érnek, mint a fiúk.
Ezért a csecsemőkorban és a kisgyermekkor nagy részén át a bevizelést normális jelenségnek tartjuk. Ha azonban a harmadik életévének betöltése után is rendszeresen bevizel a kisgyerek, szervi eltérés gyanítható és orvosi vizsgálat ajánlatos. Mindazonáltal 5 éves korig még sok gyermeknél semmi kórosat sem fog a vizsgálat kimutatni. Ha már szobatiszta gyermekben tér vissza a bevizelés, enuresisről szólunk, ez legtöbbször éjszaka, alvás közben fordul elő (éjszakai bevizelés, enuresis nocturna).
Nagyon kényelmetlen és sokáig tartó zavar lehet ez, türelem, találékonyság és beleérzés szükséges kezeléséhez a szülők és orvosok részéről egyaránt.*
Az éjszakai bevizelés oka csak ritkán szervi elváltozás (hólyaghurut, a húgyutak fejlődési rendellenessége, hólyagbénulás). A fő szerepet tudatalatti lelki folyamatok játsszák. Jellemző az előzményben a kistestvér születése; a nagyobb gyermek tudatalatti ellenkezését, félelmét, féltékenységét, elhanyagoltsági érzését, az édesanya szeretetének és figyelmének vélt vagy valós elvesztése feletti elkeseredését nyilvánítja így ki.
Néha honvágy, elhanyagoltság, egyéb érzelmi okok váltanak ki éjszakai bevizelést. Nem mindig lehet azonban ilyen könnyen kimutatható ok nyomára bukkanni.
Ennek megfelelően gyakran nehéz a kezelés. Kerülni kell a büntetés, megszégyenítés és kicsúfolás minden formáját. Minden esetben egyénre kell szabni a kezelést, ha megleltük a kiváltó tényezőt, annak tapintatos megszüntetése a célunk. Ha az iskoláskor előtt hébe-hóba bevizel a gyermek éjszakai álmában, nem kell enuresisnek nyilvánítani, sokszor élénk álmok váltják ki a bevizelést; kezelésre sincs ilyenkor szükség.
Hólyagműködés, normális Az egész csecsemőkor folyamán öntudatlan-reflexes folyamat a hólyag ürítése; naponta igen gyakran vizel a csecsemő, néha nagyon egyenlőtlen időközökben. A hólyag kiürítéséről reflex gondoskodik, melyet a hólyag teltségi és feszülési viszonyai vezérelnek. Az alhasat ért hideginger (tisztába rakáskor már a has szabaddátétele is) gyakran vált ki vizeletürítést.
Csak a második életév folyamán válik tudatossá és kormányozhatóvá a hólyag ürítése, először csak éber állapotban. Ennek a képességnek bekövetkezte az adott egyénben igen változó, lányokban hamarabb, fiúkban később érik meg a képesség; sok függ az anya beállítottságától és nevelésétől (vö. szobatisztaság, korai). Nincs értelme széke beépített bili fölött hosszú időn át ültetni a gyermeket, ezzel a módszerrel nem lehet korábban eljutni a szobatisztaságig. A gyermekek túlnyomó többsége a második életév folyamán legalább a nappali órákra tisztává válik, nem elhanyagolható azonban azoknak a száma, akik csak a 3. évben sajátítják el az akaratlagos vizeletürítést anélkül, hogy valamiféle bajuk volna. Ha egyszer már szobatisztává vált a gyermek és ezután jelenik meg újra a bevizelés, forduljunk orvoshoz, hogy a sokféle kóros lehetőség közül az ok tisztázható legyen.*
Homogenizált tej A tejben lebegő részecskék (zsírgolyócskák) megkisebbítése, a folyadék homogenizálása. A tejipar a kereskedelmi tejet, a sűrített tejet, a tejpor előállítására használt tejet és a kávétejszínt általában homogenizálja.
Ennek révén nemcsak a zsírcseppek válnak a tejjel egyneművé, hanem a gyomorban is finomabb csapadékban válnak ki a tejfehérjék, a tej íze is kellemesebb.
A homogenizálás kivitele szigorú szabványok alapján történik.
Hordszék Háton hordható praktikus eszköz a csecsemő vagy kisgyermek szállítására, de csak akkor szabad használni, amikor a csecsemő már biztosan ül (kb. 10 hónapos kortól fogva). Többféle változatban kapható, legtöbbje felállítható csecsemőszékként is alkalmazható.
Jobb, ha a kisgyermek a lábát is meg tudja támasztani. Egy óránál tovább ne tartsuk a gyermeket a székben, de kis pihenő után újra bele lehet tenni.
Hordkendő Szövetből készült egyszerű eszköz, amelyben a csecsemőt valamelyik szülő hátán, mellén, oldalán lehet szállítani.
Kendőt a fejlődő országokban mindig is használták a házimunkát végző anyák a csecsemő állandó hordására, a szokást a fejlettebb országok most újra felfedezték, nagyon természetesnek és biológiailag hasznosnak vélve. Sokan elfelejtik, hogy a harmadik világban az anya kényszerűségből hordja csecsemőjét ezen a módon, különben őrizetlenül kellene hagynia. Minthogy a legtöbb munkát az asszonyok előrehajolva végzik, a csecsemő leginkább hason fekszik anyja hátán.
Előnye, hogy a kisbaba testközelben van édesanyjával vagy éppen édesapjával. De a kendő nem enged meg túl sok mozgást. A gyermek alig gyakorolja has- és hátizmainak a mozgatását, mivel olyan, mintha egész nap mozdulatlanul, kikötve nyugágyban lenne. Igazából csak a 7. hónaptól fogva ajánlatos a használata, erre a korra már kifejlődik a baba önálló izomereje a háton és a hason. Egyébként hosszú időt ne töltsön a gyermek ugyanabban a helyzetben, jobb, ha a szülő hol hátán, hol mellén, hol pedig oldalán hordja felváltva, különben tartási zavarokkal lehet számolni.
Horkolás Ha a gyermek álmában horkol, valószínű, hogy orrlégzése akadályozott.
Átmeneti ok lehet az orrgarat gyulladása (a nyálkahártya megduzzad, a váladék lezárja a járatokat); állandó ok az orrüreg veleszületett elzáródása, leginkább pedig a garatmandula megnagyobbodása; az előbbi újszülöttkorban, az utóbbi kisgyermekkorban, ritkán már a csecsemőkor végén fordul elő.
A horkolás gyermekkorban semmiképp sem normális jelenség, okát, a megoldást keresve, mielőbb tisztázni kell.*
Az orrlégzés zavara maga is hajlamosít a hurutos légúti megbetegedésekre, mivel a beszívott levegő kellő felmelegítése, párásítása és tisztítása szájlégzés esetén elégtelen.
Hossznövekedés Az ember magzatkorában növekszik a leggyorsabban, pl. a 18. héttől a 22. hét végéig egyetlen hónap alatt 16 cm-ről 25 cm-re nő. A következő négy hónap alatt is megkétszerezi testhosszát, ami születéskor általában 50-52 cm.
Még az első év folyamán is 24-28 cm-t nő. Ezután évente egyre kevesebbet növekszik. A hosszmérés kivitelezése hosszmérés csecsemőkorban.
Kétéves kortól kezdve állva szokás mérni a testhosszt, ezért ettől kezdve már testmagasságnak nevezzük. Legjobb a gyermeket mezítláb az ajtófélfához állítani, hátratett sarkakkal, húzza jól ki magát, fejét egyenesen tartsa, fejére fölülről eresszünk derékszögű vonalzót.
A fejlődés harmóniáját a magasság, a testsúly és az életkor összevetésével ítéljük meg. Fiúk és lányok normális átlagadatait külön táblázatokban mutatjuk be, ha az adatokat összekötő vonal vízszintes vagy közel vízszintes, a fejlődés harmonikus.
A hossz megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy magasabb szülőknek általában magasabbak a gyermekei és hogy azonos magasságú gyermekek közt, vastagabb és vékonyabb csontozatuk révén, nehezebbek és könnyebbek vannak; az is családi vonás lehet, hogy mennyi idő alatt éri el valaki a végleges magasságát. A lassan érő gyermek egész gyermekkorában kisebb társainál, de végül is átlagos vagy annál nagyobb magasságot is elérhet. Ilyen esetekben az a bizonyos összekötő vonal egyáltalán nem lesz vízszintes. Úgy is mondhatnánk: nem mindenkit kell kórosnak minősíteni, aki az átlagtól eltér, lehet, hogy jelentőség nélküli variánsról van szó. Ezért a táblázatokban megadjuk a megengedett legnagyobb eltérést minden átlag mellett. Ha az eltérés a megadott értékeknél nagyobb, forduljunk orvoshoz, * mert még mindig nem feltétlenül kóros viszonyokról van szó.
Ha a szülők gyermekük fejlődéséről pontos adatokat kívánnak vezetni, a könyv függelékében megfelelő táblázatot találnak erre a célra.

A testmagasság és a testsúly alakulása 0-14 éves korig
Hosszmérés csecsemőkorban Az egészséges csecsemő hossznövekedése elég nagy szabályszerűséggel zajlik le: ideális esetben jó volna havonta megmérni hosszát. A pontos méréshez megfelelő eszköz kell. A növekmény havonta 2-2,5 cm, az átlagosan 50 cm-es újszülött 74-80 cm-re nő meg egyéves korára. A mérőeszköz lényegében vályú, egyik végén rögzített, a másik végén tolható zárólemezzel. A vályúba pelenkát teszünk, a fejet a rögzített zárólemezhez illesztjük, miközben a csecsemő hanyatt fekszik.
Ügyelni kell arra, hogy a fej ne legyen se előre, se hátra hajtva. A mérésben segédkező másik személy a térdeket enyhén lenyomva a vályú aljához, ezzel kinyújtja a csecsemő lábait, másik kezével a mozgatható zárólemezt a talpai felé tolja annyira, hogy a talpak teljes felületükkel a lemez felszínén nyugodjanak; az eszköz oldalán leolvasható a testhossz cm-ben.
Otthon nincs ilyen nagy "macera", a csecsemőt az asztal lapjára lefektetjük, talpához és fejtetőjéhez egy-egy vastag könyvet teszünk függőlegesen, közben ugyanúgy ügyelünk a helyes testtartásra; a csecsemőt elvesszük a két könyv közül és ekkor lemérjük a két könyv közti távolságot.
Hozzátáplálás módja Ha a csecsemőnek a szopáson vagy az üvegből elfogyasztott tejalapú mesterséges táplálékon kívül más táplálékot is kívánunk adni ( kiegészítő táplálék), azt lehetőleg kanállal adjuk.
Szopós csecsemő esetén azért ragaszkodunk a kanállal történő kiegészítő tápláláshoz, hogy a babának eszébe se jusson a szopást a kényelmesebb cumisüveg kedvéért abbahagyni. Mesterségesen táplált csecsemőt pedig a korai kanáltáplálással lehet a későbbi táplálkozási módhoz hozzászoktatni. Későbbi életkorban már sokkal nehezebb egy csecsemőt kanálra szoktatni.
A különböző gyümölcsleveket kanállal adjuk, mesterségesen táplált csecsemőnek 6-8 hetes kortól kezdve. Vannak, akik szopós csecsemőnek is ilyen korán kezdenek adni gyümölcslevet, de ennek nem sok értelme van, inkább a szoptató édesanya fogyassza ezeket a vitamindús italokat. Négy hónapos kortól kezdve azonban mindenképpen el kell kezdeni a kanalas étkezést. Sűrűbb állagú ételnek kanállal történő etetését ne kíséreljük meg 4 hónapos kor előtt, mert még nem eléggé fejlett ehhez. Viszont sokkal későbbre se halasszuk a kanállal való etetés megkezdését, mert az üveghez addigra már túlságosan hozzászokott a csecsemő. Kezdetben igen kis mennyiséget adunk (pl. 2-3 kávéskanállal), szopós csecsemőnek szopás után, mesterségesen tápláltnak evés előtt.
Eleinte a csecsemő majdnem az egész falatot kitolja nyelvével, mivel ő csak szopni tud; ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ízlik neki az új táplálék.
Kanállal egyébként jól etethető csecsemők néha elutasítják a mégoly apró csomókat is tartalmazó ételt. Megfelelő előkészítés és sok türelem ajánlatos. A kanállal való evést is meg kell tanulni. A kényszer mindenféle fajtáját kerülni kell a kanalas etetés bevezetése folyamán; ha nagy az ellenállás, legjobb átmenetileg abbahagyni a kísérletezést, néhány nappal később újra lehet próbálkozni.
Hasznos lehet az ételt melegen tartó tányér használata. A tányér feneke kettős, a résbe meleg víz tölthető és ez melegen tartja az ételt, melyet nem kell tűzőn újramelegíteni, ez vitamintartalmára is jótékonyan hat.
A kanállal való etetés a csecsemőkor második felében egyre inkább kiszorítja a cumisüveget.
Hőártalom A túlmelegedés, a hőpangás összes következményét nevezzük így.
Helyi hőártalmat okozhat a túl meleg hőpalack, hosszabb napsütés; általánosat a meleg környezet, a túlzott öltöztetés. A bőr már nem tudja kellő mértékben a hőt leadni, a verejtékezéssel sem tud elég vizet e célból elpárologtatni. A vízhiány még tovább rontja a helyzetet, gyorsabban alakulhat ki az életveszélyes állapot.
Jelei a nyugtalanság (sokszor a szomjúság tünete), hőemelkedés, láz, majd igen magas láz, száraz, vörös bőr, szapora légzés és szívműködés, néha kábaság vagy akár eszméletvesztés (hőguta); hasmenés kísérheti.*
A hőártalom minden formáját és fokát komolyan kell venni: a csecsemőt le kell vetkőztetni, langyos fürdőbe ültetni ( hűtőfürdő), majd a ház leghűvösebb szobájában kell elhelyezni, bőven itatni cukros, enyhén sózott teával, lázmérés, már az elején orvost hívni.*
Hörghurut Bronchitis; a légcső a tüdő működő szövete felé haladva egyre kisebb ágakra, az egyre szűkebb csőszerű hörgőkre oszlik; ezeknek gyulladása a hörghurut.
A hörghurut vagy hörgőgyulladás legtöbbször a teljes légútrendszer egészét érintő gyulladás része, tehát az orr, a garat, a légcső gyulladásához társul.
Heves köhögés, az alvást is megnehezítő köhögési inger jellemzi. A csecsemő és a kisgyermek nem jól köhögi fel a gyulladt hörgő váladékát, ha megteszi, nyomban le is nyeli. Ha nagy mennyiségű a lenyelt nyálka, hányást okozhat. Legtöbbször láz is kíséri. Minél kisebb a gyermek, annál könnyebben terjed rá a hörgő gyulladása a tüdőszövetre ( tüdőgyulladás).
Az orvos által rendelt gyógyszerek és gyógymódok mellett számos hagyományos kezelési mód áll rendelkezésünkre, pl. meleg fürdő hűvös leöntéssel kombinálva ( nyálkaoldó fürdő), ledörzsölések mellkas bedörzsölése mellkasi borítás, inhalálás, szoba levegőjének párásítása; hasznos lehet a légkúra is, megfelelő módon megvalósítva.
Ezek az általános módszerek különbözőképpen hatnak: oldják a nyálkát, csökkentik a lázat, csillapítják a köhögési ingert. Bár a köhögés kötelező tünete a hörghurutnak, nem minden köhögés bronchitis jele. Köhögést válthat ki az orrgarat gyulladása, a légutakba beszippantott idegentest és más okok. A hörghurut fennálltát az orvos hallgatódzással állapítja meg.*
Húgyúti fertőzés A húgyutak (vese, vesemedence, uréter, hólyag, húgycső) fertőzései gyermekkorban nem ritkák. Különösen az első életévekben és lányokban nagy a hajlam.
A fertőzést a húgyutakba bejutó kórokozó baktériumok okozzák. Minél fiatalabb a csecsemő, annál gyakrabban társul más szerv megbetegedéséhez (pl. középfülgyulladás; az esetek egy részében a véráram vagy a nyirokutak révén jutnak a kórokozók a húgycsövön keresztül felfelé terjedve is beszökhetnek.
A heveny húgyúti fertőzés magas lázat, nyugtalanságot a táplálék visszautasítását, gyakran hányást, sápadtságot okoz. Csecsemőben általában nem észleljük azokat a panaszokat, melyek nagyobb gyermeknél jelentkeznek: vizeléskor csípő érzés, gyakori vizelési inger, deréktáji fájdalom.
Az idült formában néha nincs is tünet, vagy csak a súlyfejlődés megállása étvágytalanság, sápadtság hívja fel a figyelmet arra, hogy a csecsemő egészsége nincs egészen rendben.
A felismerés a vizeletvizsgálattal válik lehetővé.
A heveny forma megfelelő orvosi kezelésre általában gyorsan gyógyul. Az idült betegség visszaesésre hajlik vagy makacs. Mindenképpen ki kell zárni a húgyutak fejlődési rendellenességeit, * az ok felismerése és kiküszöbölése elengedhetetlen a gyógyuláshoz.
A kezelés az orvos által rendelt gyógyszeres kúrából áll ( szulfonamidok antibiotikumok), a betegség természetétől függően rövidebb vagy hosszabb ideig kell a kezelést végezni.*
A betegség és kezelése folyamán bő folyadékbevitelről kell gondoskodni. Lehetőleg ágynyugalmat kell betartani, helyi fájdalom esetén helyi meleg alkalmazása enyhítheti a panaszokat.
Hús A hús nemcsak fontos fehérjeforrás, hanem a vasbevitel egyik legfontosabb és leghatékonyabb tényezője ( vasszükséglet). A 6. hónaptól kezdve húst tehetünk a csecsemő főzelékéhez. Gyári bébiételek egy részében is van hús, mégpedig a csecsemő táplálására legalkalmasabb fajták (csirkehús, sovány marhahús, máj). A húst a házilag készült főzelékhez is hozzá lehet keverni a második félév kezdetétől. 8-9 hónapos kortól kezdve már kissé durvábbra vagdosott húst is lehet a főzelékhez tenni, ez már rágásra is készteti a csecsemőt, átmenetet képezve a kisgyermektáplálék irányában.
Az emlősök húsa és az emberi izomzat összetétele majdnem azonos, ezért a tej mellett a hús az egyik legmagasabb értékű fehérjetáplálékunk. Ezenfelül nyomelemeket és vitaminokat is tartalmaz.
Hűtőborítás A túl magas testhőmérséklet csökkentését célzó kíméletes, de nagyon hatékony módszer a hűvös-vizes borogatás alkalmazása, az orvos akkor rendeli el, ha a láz magas.
Elsősorban a víz elpárologtatása révén vonja el a fölösleges hőt. Ha azonban a borítás sokáig cseréletlenül marad a testen, fölmelegedést idézhet elő.
Kivitele: kisebb lepedőt szobahőmérsékletű, azaz állott vízbe mártunk, a beteget nyakától vagy hónaljától a lábáig belecsavarjuk, köréje száraz fürdőlepedőt tekerünk. 10-15 percig hagyjuk rajta, azután a műveletet megismételjük. A harmadik borításban hagyhatjuk a gyermeket elaludni.
Az eljárás a lázat általában erőteljesen csillapítja, de néha egy-két órával később újra felmegy, ilyenkor a hűtőborítás megismételhető.
Elsősorban csecsemőkorban kell a víz hatásának kitett bőrfelület védelméről gondoskodni; felázott, felpuhult bőr ugyanis hajlik a fertőződésre. Ezért minden borítás után a testfelszínt gondosan le kell szárítani, esetleg be is lehet hintőporozni.
Hűtőfürdő Erőteljes lázcsillapító módszer, helyes, ha orvos rendeli el.* Igen magas láz esetén ne habozzunk alkalmazni idősebb csecsemőnél vagy kisgyermeknél.
Kivitele: a fürösztést megszokott meleg fürdővel (35-37 C) kell megkezdeni, ennek hőmérsékletét ellenőrizzük fürdővízhőmérővel, majd körülbelül 5 perc alatt fokozatosan öntsünk a kádba annyi hideg vizet, hogy 32-34 C-ra hűljön le, esetleg újabb 5 perc alatt 28-30 C-ra. Eközben a gyermek bőrét a vízzel locsoljuk, esetleg fürdőkesztyűvel dörzsöljük. A fürdő ne tartson 20 percnél tovább! Közben figyeljük a gyerek állapotát, mert nem minden gyerek viseli el egyformán a hűtőfürdőt. Ha ajka kékes lesz, szakítsuk félbe a fürösztést, töröljük meg erélyesen és tegyük ágyba.
A hűtőfürdő hatása hasonló a hűtőborításokéhoz, hőt von el a szervezetből, ezzel csökkenti a lázat. A ledörzsölés fokozza a fürdő hatását.
Hüvelyvérzés újszülöttben Nyálkás-véres vagy véres váladék ürülhet az újszülött kislány hüvelyéből az első életnapokban. A jelenség a terhességi reakciók körébe tartozik, az anyai hormon hatásai az újszülöttet is érintik. Átmeneti, ártalmatlan jelenség, kezelést nem igényel.
Hypothyreosis A pajzsmirigy elégtelen működéséből eredő kórkép.
A pajzsmirigy hormonja többek közt az értelmi fejlődéshez, a testi növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen. Ha kevés hormon termelődik, az egész fejlődés és anyagcsere veszélybe kerül, súlyos következményekkel. Mindez időben elkezdett hormonpótlással megelőzhető.* Igen korán kell felismerni a betegséget.
Igen ritka, hogy a veleszületett elégtelenség már újszülöttkorban látható jeleket okozzon, ezért a 4-5. napon egyéb célra levett vércseppet a hypothyreosis szűrésére is felhasználják (TSH-teszt).
Ha kellő időben nem ismerik fel a hypothyreosist, fokozatosan megjelennek és súlyosbodnak a tünetek: lustaság, lassú evés, állandó álmosság, laza izomzat, szorulás, száraz, sápadt, durva bőr és sok más.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü