Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*I,Í*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Idegenkedés Az idősebb csecsemő legtöbbször idegenkedik azoktól, akiket nem ismer. Boldogan rámosolyog családtagjaira, de ha idegent lát meg, nyomban elkomorodik, gyanakodva nézi és elfordul tőle, akármilyen barátságosan közeledik feléje.
Ez az idősebb csecsemő és a kisgyermek normális szociális fejlődésének egyik megnyilvánulása. Azt jelzi, hogy a gyermek elérte kapcsolataiban a szükséges érettséget: embertársait aszerint osztályozza, mekkora szerepet játszanak az ő életében, az idegent ezért elutasítja. Néha kifejezetten ellenséges vagy félős az idegennel szemben, a magatartás később visszafogottsággá csitul.
Ijedősség Az idegrendszer veleszületetten fokozott reakciókészsége. Arról veszik észre a szülők, hogy a csecsemő a legkisebb ingerre, az ágy megmozdítására, hirtelen zajokra és egyéb váratlan ingerekre hatalmas összerezzenéssel voltaképpen a hirtelen veszéllyel szembeni egészséges védő- és menekülőreflex megnyilvánulása.
Az összerezzenés nem tévesztendő össze a félelemmel, mivel az előbbi reflex, az utóbbi pedig lelki élmény, amelyhez nem elég a hirtelen esemény, hanem kialakulásakor a bizonytalanságból táplálkozó képzelet is működik.
Ikrek Körülbelül minden nyolcvanadik szülésből származnak ikrek, a hármas és még többes szülések gyakorisága is 80-as szorzójú mértani haladvánnyal kapható meg természetes körülmények közt. Ma a meddőség hormonkezelése miatt jóval megemelkedett a többszörös ikerszülések gyakorisága.
Az ikrek lehetnek egy- vagy kétpetéjűek. Az egypetéjűek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak, az ilyen gyermekek egyneműek és úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. A kétpetéjűek két különböző petesejtből (és ondósejtből) származnak, lehetnek egyneműek vagy különböző nemhez tartozóak, hasonlóságuk olyan mértékű, mint általában a testvéreké. A kétpetéjű ikerszülés családi vonás lehet, gyakorisága az anya korának előrehaladtával nő.
Az ikrek kétpetéjűségét több módon lehet bizonyítani: a születéskor a burkok elhelyezkedése lehet döntő; a vércsoportok és egyéb öröklődő tulajdonságok terén talált egyetlen eltérés már kétpetéjűség mellett szól. Az egypetéjűség kizárásos alapon mondható ki: egyetlen vizsgált tulajdonságban sem mutatható ki eltérés.
Az ikerterhesség és -szülés sokkal gyakrabban jár szövődménnyel, de ezek nagy része elhárítható. Ezért ma korán törekednek (ultrahanggal) az ikerterhesség felfedezésére, az ikermagzatok azonban mindenkor veszélyeztetett újszülötteknek tekintendők.*
Az ikercsecsemők jelentékeny megterhelést jelentenek a szülőknek, már időben segítséget kell szerezni ellátásukhoz, leginkább a család köréből. Az ikrek nevelése különleges feladat, sok szülő szívesen megosztja sorstársaival a tapasztalatokat.
Az ikrek nem két tojáshoz, hanem egyetlen félbevágott alma két feléhez hasonlíthatók.
Impetigo, ótvar A bőr felületes, gennykeltő baktériumok által okozott betegsége.
A csúszó-mászó korban a leggyakoribb, mégpedig az arcon. Először piros folt jelenik meg, ezen apró hólyagok alakulnak ki, bennük sárgás folyadék van, ezek azután megrepednek, összefolyó, nedvedző felület alakul ki, melyen egyre vastagodó pörk képződik.
Kezelése orvosi feladat.* A betegség elterjedését megfelelő óvórendszabályokkal kell megakadályozni.
Infravörös besugárzás Ma már ritkán használt gyógymód, infravörös lámpával közelről világítják meg a beteg területet, hatása melegítés. Körülírt területek, középfül, arcüregek gyulladásának kezelésére volt szokásos. Az eljárás nehézkes, hatása nem biztos, veszélyes lehet, ezért alig használják.
Kivitele: speciális infravörös égő kell hozzá; naponta egy vagy két alkalommal sugárzunk be, eleinte csak 5-10 percen keresztül; ha a beteg jól tűri, 20-30 percre is fel lehet menni.
A lámpa 25-30 cm-re legyen a testfelülettől, a pontos kezelési módszert az orvos rendeli el.*
A lámpa maga is erősen felmelegszik, ezért figyelni kell arra, hogy a gyerek nehogy megérintse.
Állandóan ügyelni kell a gyermekre az eljárás egész ideje alatt; kisgyermeket legjobb ölben tartani. Speciális védőszemüveg viselése nem szükséges.
Ingecske A baba felsőtestét közvetlenül fedő alsónemű, melyet a fürdetés és letörlés után húzunk rá. Az újszülöttnek körülbelül 6-8 ingecskére van szüksége; ha naponta mosunk, 3-4-gyel is ki lehet jönni. A kising batisztból vagy kifőzést álló, finom pamutból készüljön, az utóbbi jobb, mert jól rásimul a bőrre és szellőssége mellett jól tartja a meleget is.

Ingecskék és réklik nagysága
Életkor hónapokban Testhossz cm-ben Konfekciós számozás
1 50-52 50
2 56 56
4 62 62
8 68 68
12 74-75 74

Hossza kb. 25 cm legyen. Legjobb a kerek nyakkivágású, minden oldalról zárt ingecske, használatakor csak a fejet kell a nyíláson átdugni.
Az első ingecskék ne legyenek nagyon kicsik, mert a baba nagyon gyorsan kinövi őket, legjobb, ha 56-os méretű a legkisebb. Az ingecskék esetében a számozás a csecsemő hosszát jelenti cm-ben mérve.
Intelligencia megítélése Az intelligencia az a képességünk, amelynek segítségével az új kihívásokon és élethelyzeteken gondolkodás segítségével úrrá leszünk.
Az intelligencia fokát tesztekkel is mérni lehet. Csecsemőkorban azonban nincs igazán megbízható tesztmódszer, mégpedig több okból.
Ebben az életkorban intelligencia alatt az agytevékenységnek azokat a megnyilvánulásait értjük, amelyek az alapvető, automatikusan zajló életműködéseken (mint pl. a légzés, evés, alvás) felül mutatkoznak meg, ilyen az érzékelések észlelése és feldolgozása, lelki folyamatok, közlőképesség, tanulékonyság, nevelhetőség és együttműködési készség.
A kísérletes lélektan a korai gyermekkorra is dolgozott ki módszereket az intelligencia mérésére; minden korban megállapíthatóak olyan működések, melyekre az abban az életkorban lévő egészséges csecsemők vagy kisgyermekek nagy többsége már képes (intelligenciakor), a teljesítmény minőségét is figyelembe lehet venni. Az intelligencia-hányados az intelligenciakor és a naptári (élet-) kor hányadosa (1,00 átlagosan), illetve ennek százszorosa (ilyenkor 100 pont az átlag). Ha ennél nagyobb a hányados, a gyermek életkora előtt jár intelligencia dolgában.
Ezek a tesztek nem mindig könnyen keresztülvihetők, értékelésükhöz és értelmezésükhöz nagy gyakorlat kell. Ezért csak szakértőre szabad bízni elvégzésüket.*
Bizonyos, ha nem is túl pontos támpontot szolgáltatnak az értelmi fejlődés, a beszédfejlődés és a nevelési eredmények adatai. Tudni kell azonban, hogy e téren a gyermekek közt normálisan is igen nagy különbségek állnak fenn, ezért a fejlődési normáktól való eltérés csak akkor értékelhető, ha az jelentős. Ennek megítélését is helyes tapasztalt gyermekorvosra bízni.*
Intelligenciazavarok Az értelmi képességek számos részképesség összegének, összességének tekinthetők, ezek egyike az intelligencia. Ide tartozik az emlékezet, a kombinációs készség (az a képesség, mellyel különböző ismereteket és felismeréseket egymással értelmes kapcsolatba hozunk), továbbá az emlékezet és a kombináció adta lehetőségeknek a gyakorlatban való alkalmazása.
Az intelligencia része a nyelvi összefüggések megértése, a térbeli tájékozódás, a számolás, olvasás, írás, az észlelés és a reakciók sebessége. Az intelligencia egyes részterületei (speciális intelligencia) és egésze lehet zavarok esetén érintve. Még az ún. átlagos intelligencia is az egyes részműködések teljesítményének összege.
Az intelligencia részben veleszületett képesség, részben a nevelés eredménye.
Az intelligencia zavarai lehetnek veleszületettek, illetve öröklöttek és szerzettek, az utóbbiak valamely kiállott betegség következtében jönnek létre. Ilyen károsodás méhen belüli betegség, a szülés viszontagságai (nehéz szülés, koraszülés stb.), agyi megbetegedések, balesetek következtében alakulhat ki.
Az intelligencia valódi zavarait meg kell különböztetni a látszólagosoktól. Az utóbbiak a lassú fejlődés, jellembeli nehézségek (dac, gátlások), néha testi elmaradottság, hosszas betegség vagy kórházi ártalmak fennállásának következményei lehetnek, másodlagosan a látás vagy hallás korlátozottságából származó zavarok is.
Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert az ok kiküszöbölése mellett megfelelő ápolással, gondozással és törődéssel a látszólagos intelligenciazavarok megszüntethetők, vagy csökkenthetők. Még a valódi zavarokban is meglepő jó eredményekkel járhat a fenti eljárások következetes alkalmazása.
Ezzel szemben eleddig még nem sikerült az intelligencia zavarainak kedvező befolyásolása gyógyszerek segítségével; egyes gyógyszerek annyiban hatnak, hogy a meglévő szellemi tevékenységet serkentik, ezzel a nevelés számára a gyermek hozzáférhetőbb lesz.*
Ínyvérzés Csecsemőben, kisgyermekben ritka a foghús vérzése, éppen ezért komolyan kell venni, ha mégis előfordulna.
A szájgyulladást ínyvérzés vezetheti be, de ezt fájdalom és általános tünetek is kísérik.
Vérzik a foghús kifejezett C-vitamin-hiányban, ez a skorbut fontos részjelensége.
Sok más, részben súlyos betegség is megbújhat a tünet mögött, ezért ezzel a panasszal mindig forduljunk orvoshoz.*
Író A vaj előállításának mellékterméke; a tejet előbb megerjesztik (ezzel erősen lecsökken tejcukortartalma), a kicsapódott kazeinből túrót készítenek, az elváló zsírréteg a vaj, ennek eltávolítása után marad vissza kis kalóriatartalmú író, amely a tehéntej értékes fehérjéit és ásványi anyagait igen kis zsír- és cukortartalom mellett tartalmazza. Adható magában vagy gyümölcslevekkel keverve. (Állandó táplálásra vagy a tej helyettesítésére nem alkalmas.)
Ivás bögréből Az első év vége felé rá kell szoktatni a babát a bögréből való ivásra, ha ez sikerül, a cumisüveget el lehet hagyni.
Legjobban úgy lehet a szoktatást megkezdeni, hogy a folyadékot kezdettől fogva pici pohárból itatjuk a csecsemővel; már az újszülött is képes pohárból inni, ha a megfelelő méretet megkeressük. Később is könnyen rászokik a csecsemő a bögrére, ha kellő türelemmel kezd hozzá az édesanyja. Legjobb, ha ölbe veszi, nyaka köré pelenkát tesz, ez mellkasát is eltakarja, a) ábra.
A kereskedelem csőrös bögréket is kínál: előnye az ilyen bögrének, hogy felül szinte teljesen zárt, nem tud felborulni és a nyílás az ivást megkönnyíti, b) ábra.
Izzadás A verejték elválasztása és elpárologtatása fontos szerepet játszik a hőszabályozásban; az elpárolgó víz hőt von el a testtől.
Látható izzadás az esetek túlnyomó többségében annak a jele, hogy a gyermeknek melege van. Kivált fülledt, meleg napokon könnyen fordul elő túlöltöztetés. Fokozott verejtékezés labilis idegrendszeri működésre is utalhat.
Sajátos jelenség a gyermekek elalvás után fellépő fokozott izzadása: a mély alváshoz alacsonyabb testhőmérséklet tartozik, a verejtékezés a hőmérséklet csökkenését jelzi és további hőmérsékletesést okoz.
Minél gyorsabban zuhan mély álomba a gyermek, annál bőségesebben izzad. Fokozza ezt a fajta verejtékezést, ha a szoba (nyár, túlfűtés miatt) túlságosan meleg.
Lényegében hasonló jelenség a láz csillapodásakor vagy csillapításakor észlelhető fokozott verejtékezés ( lázkúp). Többet izzad a lábadozó beteg gyermek és a rachitises csecsemő, az utóbbira állítólag a tarkó izzadása utal; ez valószínűleg csak látszat: a szellőzetlen tarkótájon jobban látszik az általános verejtékezés.
Bármi az izzadás oka, minden esetben fokozhatja a túl meleg takaró, ezért gondoskodni kell könnyebb takaróról.
Az izzadó gyermek folyadékigénye fokozott, de ne tejjel itassuk, hanem teával vagy vízzel.