|
|
|
A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
K-vitamin |
Zsírban oldódó
vitamin, legfőbb hatása, hogy egyik véralvadáshoz szükséges
anyag termelését fokozza. Hiánya esetén bélvérzés, bőrvérzések,
a belső szervek vérzései fordulnak elő.
Jelentős mennyiségben a spenótban, paradicsomban, tojássárgájában
és az emlősök májában található. A különböző emlősök
teje csak igen keveset tartalmaz. Nagy mennyiségben
termelődik a bélben, az ott tanyázó baktériumok állítják
elő, a vitamint aztán a máj tárolja és ott fejti ki
serkentő hatását az említett alvadási fehérje termelésére.
Az újszülött bele még steril, saját K-vitamin-termelésre
tehát nem lehet számítani; ha az anyai szervezetből
nem került át kellő mennyiségben a terhesség vége felé,
súlyos vérzések - elsősorban véres széklet és vérhányás
- jelentkezhetnek az újszülöttben. Ezért a legtöbb országban,
így hazánk sok táján is az újszülött kap K-vitamint
megelőzés céljából, izomba adott injekció formájában.
Ennek elmulasztása különösen koraszülöttben vagy szövődményes
szüléssel világra jött újszülöttben bosszulja meg magát.
Az újszülöttkorban adott K-vitaminnal azt is meg lehet
előzni, hogy a szoptatott csecsemőben néhány hetes korban
K-vitaminhiányos vérzések lépjenek fel.
|
Kalcium |
A testet felépítő
ásványi anyagok közül az egyik legfontosabb: nagy tömegben
van jelen a csontokban és a fogakban, kis mennyiségben
elengedhetetlenül szükséges a szívizom, az egyéb izomzat,
az idegrostok és a sejtfal működéséhez.
Az átlagosnál jóval több kalciumot igényel a szervezet
csecsemőkorban, a terhesség és a szoptatás idején. A
kalciumnak a bélből való felszívódásához D-vitaminra
van szükség, hiánya rachitist, angolkórt okoz, a baj
lényege, hogy a csontok - mésztartalmuk csökkent volta
miatt - gyengék.
Az ésszerűen megválasztott táplálék megfelelő mennyiségű
kalciumot tartalmaz, mely a csecsemő, a várandós és
szoptató anya fokozott szükségletét is kielégíti. Sok
kalcium van a tejben és sajtban, sokkal kevesebb számos
gyümölcsben és főzelékben.
Kalciumhiány esetében nem annyira a bevitelt kell fokozni,
hanem az alaphelyzetet rendbe hozni (vitaminhiány, elhúzódó
hasmenés, hibás táplálás stb.). Az alapbaj rendezése
nélkül adott kalciumot a bél nem szívja fel, az egész
mennyiség kiürül a széklettel. Ha a kalciumhiányt gyorsan
kell megszüntetni, az orvos injekcióban adja be a kalciumot.*
|
Káliumpermanganátos
fürdő |
Korábban bőrfertőzések
megelőzésére és gyógyítására használták, ma már kiszorították
a fertőtlenítő hatású szappanok; mivel a káliumpermanganátos
fürdőt körülményes elkészíteni, a vegyület pedig mérgezések
forrása lehet, ha kisgyermek elől nem jól zárjuk el.
Amennyiben mégis alkalmaznánk káliumpermanganátos fürösztést,
a kristályokat feloldva először tömény oldatot kell
készíteni és ebből az oldatból kell a fürösztővízhez
annyit önteni, hogy az halvány lilás-rózsaszín legyen.
Kristályokat a fürösztővízhez azért nem szabad tenni,
mert a fürösztőedény aljára kerülő, fel nem oldódott
kristályok az edénybe (kád, tál) ültetett csecsemő bőrén
elhalásokat okozhatnak.
|
Kalóriaszükséglet |
Az energiaszükséglet
kalóriában mérjük, 1 kalória az az energiamennyiség,
amely egy gramm vizet 14,5 C-ról 15,5 C-ra melegít fel,
ezerszerese a kilokalória (kcal); ma már kalória helyett
joule-t (kilojoule-t) kellene használnunk a nemzetközi
egységes mértékegységrendszer (SI) keretében joule.
A csecsemő és kisgyermek energiaigénye nagyon eltér
a felnőttétől, nemcsak nagyságában, hanem a felhasználás
módjában is. A felnőtt izommunkára, mirigyeinek működtetésére
és az állandó hőmérséklet fenntartására használja fel
az energiát, a gyermeki szervezet a fentieken felül
növekedésre, új szövetek képzésére is. Hőháztartására
a gyermek sokkal többet fordít súlyához viszonyítva
nagy testfelülete miatt, egészen más a mozgásigénye
is, melynek kielégítése aránylag ugyancsak több energiát
igényel.
Ezért a csecsemő és kisgyermek egy testsúlykilogrammra
számított energiaszükséglete jóval nagyobb, mint a felnőtté.
A gyermekkoron belül is jelentősek az energiaszükséglet-különbségek.
(A koraszülöttnek még sajátosabb energiaigényeik vannak.)
Átlagos energiaszükséglet testsúlykilogrammonként |
újszülött |
kb. 120 kcal/kg |
6 hónapos |
100 kcal/kg |
1 éves |
85 kcal/kg |
2-5 éves |
75 kcal/kg |
6 éves |
70kcal/kg |
|
Kamillás
fürdő |
Egyszerű, házi
eljárás, melynek sokféle jótékony hatást tulajdonítanak,
nyugtalanság esetén, görcsös fájdalmak, vizeletürítési
zavarok, gyulladásos állapotok ellen használják.
Mint fürdő, lázcsillapító hatása is van.
Kivitele: 250 g száraz kamillavirágot zárt gézzacskóba
teszünk, 2 liter forró vízben fedő alatt 10 percig állni
hagyjuk (nem szabad főzni). A zacskót és a vizet közönséges,
kb. 37 C-os fürdővízhez tesszük, kb. 10 percig fürösztjük
benne a gyermeket. Patikában kamillakivonatot is kapni.
|
Kamillatea |
A szárított kamillavirágot
leforrázzuk, a forrázat gyulladásgátló, görcsoldó és
a bélműködést enyhén serkentő anyagokat tartalmaz. Cukor
nélkül nehéz meginni. A kamillafőzetet emberemlékezet
óta használják fürösztésre, borogatások készítésére,
gőzölésre. |
Kanállal
való etetés |
A kanállal való
evést is el kell sajátítania a csecsemőnek. Az erre
való készség tekintetében igen nagy különbség van a
csecsemők közt. Az egyik minden nehézség nélkül azonnal
elfogadja a kanalat, a másik viszont csak nagy nehezen
barátkozik meg vele. A kanalat a csecsemővel korán érdemes
megismertetni, talán még az anyatejessel is. Amennyire
ellensége a cumisüveg a szopásnak, annál jobban megfér
vele a kanál.
Az anyatejes csecsemőnek nincs szüksége semmiféle melléktáplálásra
az első négy hónapban, egy-egy alkalommal mégis adhatunk
valami kellemes ételt kiskanállal, kizárólag a kanálhoz
szoktatás kedvéért.
A mesterségesen táplált csecsemőnek már 6-8 hetes korban
lehet gyümölcslevet adni; mindjárt az első alkalommal
kanállal adjuk. Először csak kis mennyiséget etetünk
meg vele. Fontos a megfelelő helyzetben való tartás.
Nem mindegy, milyen kanállal etetünk. Ne legyen éles
a széle, ne legyen túl öblös. Legjobb, ha az édesanya
maga próbálja szájába venni.
A cumisüvegről a kanálra való áttérést megkönnyíti az
az újfajta cumi, amely kanál formájúra van kiképezve.
A kanállal való etetés bevezetésekor sok türelemre és
ügyességre van szükség, különben a csecsemő megutálja
a kanalat. Eleinte mindig csak félig telt kanállal kínáljuk.
Igazodjék az anya a csecsemő reflexes nyelő tevékenységének
ritmusához. Csak semmi sietség és türelmetlenség!
|
Kancsalság |
A két szem állása
nem párhuzamos, pontosabban a két szem tengelye nem
azonos pontra irányul. Csak az egyik szem tekint egy
bizonyos pontra, a másik elnéz e mellett a pont mellett.
Az újszülött szemei gyakran mozognak egymástól függetlenül,
azaz időnként kancsalít; ennek nincs jelentősége. Féléves
kortól kezdve a fixáláskor észlelhető kancsalítás már
figyelmet érdemel, éspedig elsősorban nem azért, mert
a kancsal szem csúnya, hanem azért, mert azt jelezheti,
hogy a baba csak az egyik szemét használja, ennek következtében
az idők folyamán a másik szem visszafordíthatatlanul
tompalátóvá válik. Ezért tanácsos minden kancsalító
idősebb csecsemőt még első születésnapja előtt szemésznek
megmutatni. Magyarországon törekvés van arra (más országokhoz
hasonlóan), hogy minden kisgyermek szemét - tehát nemcsak
a kancsalítókét - vizsgálja meg szemész, mivel kancsalítás
nélkül is előfordulhat korrekcióra szoruló fénytörési
hiba.
A kancsalságot egyénre szabott kezeléssel gyógyítják,
szemgyakorlatokkal, az egyik (a jobban látó) szem időleges
letakarásával, szemüveggel, műtéttel.*
|
Kanyaró |
Nagyon fertőző,
szinte mindenki átesett rajta a védőoltás bevezetése
előtti időkben; sok súlyos szövődménye van, illetve
volt.
A kórokozó vírus, mely a légutak nyálkahártyáin él,
innen cseppfertőzéssel kerül a következő betegre, tárgyakkal
nem terjed. Az emberi szervezeten kívül igen rövid időn
belül elpusztul, ezért nincs szükség zárófertőtlenítésre.
Az anyai védettséget biztosító ellenanyagok a méhlepényen
át bejutnak a magzatba, ezért a csecsemők az első három
hónapban egyáltalán nem fogékonyak a betegséggel szemben,
a következő hónapokban is még csak nagyon enyhe lefolyású
betegség alakulhat ki.
A fertőződést követő 10. nap körül kezdődnek a bevezető
tünetek; fokozatosan emelkedő láz, nátha, kötőhártyahurut,
köhögés, igen rossz közérzet, nyűgösség, nagyfokú étvágytalanság.
A nyálkahártyák bőven váladékoznak, a szem nem bírja
a fényt. E tüneteknek a 3-4. napján a száj belsejének
nyálkahártyáján egy csoportban számos apró fehér folt
jelenik meg (Koplik-folt), ebből a gyakorlott szemű
orvos már meg tudja mondani, hogy a betegnek kanyarója
van. A beteg ilyenkor rendkívül fertőzőképes.*
A 4. napon a láz még magasabbra szökik, majd megjelenik
a jellegzetes kanyarós kiütés: lencsényi vörös foltok
először a fül mögött, majd az arcon, nyakon, törzsön,
végül a végtagokon, a foltok helyenként összefolynak,
a hurutos tünetek még fokozódnak. Ezután a láz és a
többi tünet mérséklődik, a kiütések halványodni kezdenek,
de az étvágytalanság (mely olyan nagyfokú, mint alig
még egy betegségben) mindvégig megmarad. A beteg fertőzőképessége
a kiütés csúcspontja után megszűnik.
A betegség kiállása egész életre szóló védettséget okoz.
Egyes esetekben a kanyaró meglepően enyhe lefolyású.
Szövődményei: középfülgyulladás tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás
(minden ezredik esetben), ennek tünetei görcsrohamok,
tudatzavar, gyakran maradandó károsodást okoz. A kanyaró
néhány hétre erősen meggyengíti a többi betegséggel
szembeni védekezést.*
Kivált a gümőkor szeret ilyenkor támadni.
A kanyarós gyermeknek ágyban a helye, 5 nap láztalanság
után kelhet csak fel. Kezelése csupán tüneti: köhögéscsillapítás
(a száraz levegő sokat ront a helyzeten), lázcsillapítás;
lázas kisgyermek étrendje, bőséges folyadékbevitel.
Rengeteg türelem kell a nagyon nyűgös gyermek ápolásához,
néha elsötétítést kíván a gyermek fényre érzékeny szeme
miatt.
Kanyaró gyanúja esetén is hívjunk orvost,*
aki időben felfedezi a szövődményeket is.
Manapság a kanyaró alig fordul elő, mivel hatékony védőoltással
rendelkezünk. Oltatlan beteget is meg tudunk védeni
a lappangási idő elején beadott gamma-globulinnal. Ha
ezt megkésve alkalmazzák, a betegség létrejön, de néha
csak enyhe formában.
Kanyaró |
Fertőző képesség |
az első tünetek megjelenésétől
a kiütés csúcspontjáig |
Fogékonyság |
az első három hónapban nincs,
később mindenki, aki nem esett át kanyarón és
nincs oltva |
Átvitel módja |
cseppfertőzés, nem terjed közvetítő
személy vagy tárgy révén |
Lappangási idő |
10 nap az első tünetig, még 4
nap a kiütés kezdetéig |
Elkülönítés |
a kiütés eltűnéséig |
Zárófertőtlenítés |
nem szükséges |
Megelőzés |
védőoltás |
|
|
|
Kanyaró
védőoltás |
A védőoltás bevezetése
előtt mindenki átesett kanyarón, sokan belehaltak a
betegségbe vagy károsodásuk maradt utána.
Az oltóanyag élő, legyengített vírus. Hosszú időre ad
védettséget, de ez egy-két évtized után kialszik és
újra kell oltani. Újabban kombinált oltóanyaggal oltanak.
Lásd oltási naptár.
Az oltás elvégezhetőségét az orvosnak kell megítélni.*
|
Karfonatbénulás |
Ritka szülési szövődmény,
legtöbbször nehéz szülés következménye, szülési sérülésnek
tekinthető. Legtöbbször az egyik oldali, a nyakon futó
karidegfonat nyomódik meg vagy rongálódik a szülés folyamán.
Gyakoribb az ún. felső típus, ritkább az alsó. A felső
bénulás esetén az érintett váll lejjebb csúszik, esik,
a felkar petyhüdt és a mellkashoz szorul, az alkar enyhén
hajlított állapotban van, az ujjak mozognak. Az alsó
típusú karfonatbénulást az alkar, a kéz és az ujjak
bénulása jellemzi, a váll és a felkar izomereje érintetlen.
A felső típus gyógyulási kilátásai valamivel jobbak,
mint az alsóé. Mindenképpen orvosi, pontosabban ortopédiai
kezelést igényel az állapot, a mozgásképesség visszatértéig
meg kell akadályozni a karizmok megrövidülését, merevvé
válását és meg kell őrizni a vállízület mozgathatóságát.* |
Karotinsárgaság |
A bőr ártalmatlan,
sárgás-narancssárgás elszíneződése, mely nagy mennyiségű
sárgarépa, sütőtök vagy narancslé elfogyasztása után
jelenik meg.
A sárga anyag a karotin, az A-vitamin előanyaga, a bőrben
tárolódik egy ideig. A jelenség teljesen ártalmatlan.
Nincs köze a májbetegségeket kísérő sárgasághoz, a sárgaság
a szemfehérjén is látható, a karotin okozta elszíneződés
viszont nem; a karotinsárgaság viszont a tenyereken
és talpakon kifejezett.
Ha kialakul, nem kell a sárgarépa vagy sütőtök bevitelét
csökkenteni. Testsúlykilogrammonként 5-10 g-nál nagyobb
napi mennyiség elfogyasztása után szokott fellépni.
|
Kazein |
A tehéntej durván
kicsapódó, túró- és sajtképző fehérjéje. A tej megalvadásakor
vagy megsavanyításakor durva pelyhekben csapódik ki.
A különböző emlősök tejének kazeinja mennyiségi és minőségi
szempontból egyaránt erősen különbözik. A női tejben
viszonylag kevés és igen finom pelyhekben kicsapódó
kazein van; nemcsak a tehéntejben van sok, hanem a kecskéében
is. A tehéntej nehezen emészthető volta nagyrészt kazeintartalmának
következménye. Ahhoz, hogy a tehéntejet a csecsemő megehesse,
a kazeintartalmát csökkenteni kell, pl. tejhígítással.
A siker nem mindig teljes. |
Kékség |
Cyanosis (ejtsd:
cianózis); a bőr állandó kék vagy kékesszürke elszíneződése.
A kék szín annak jele lehet, hogy a vér oxigéntelítettsége
nem kielégítő. Az oxigéndús vér ugyanis világospiros,
kékké akkor válik, ha kevés oxigén van benne. Az egészséges
piros bőrszín annak köszönhető, hogy a nagy oxigéntartalmú
vér színe a bőrön áttűnik.
A kékség lehet általános, az egész testen látható, de
az ajkakon, arcon, kézen és lábon ismerhető fel a legkönnyebben,
máskor csak egyes testtájakon észlelhető cyanosis (ajak,
arc, egyik végtag, kezek, lábak).
A kékségnek sok oka lehet. Újszülöttben leggyakoribb
az oxigénellátottság zavara, melyet a tüdők átmeneti
vagy tartós elégtelensége okoz; lehet a cíanosis oka
a légzés hibája vagy veleszületett szívhiba is.
A helyileg észlelhető kékség legtöbbször átmeneti és
ártalmatlan.
Újszülöttben vagy fiatal csecsemőben a kékség okának
tisztázása néha nehéz feladat, olykor csak csúcstechnikával
felszerelt szakközpontban lehetséges.*
Ha heveny betegséget kísér a cyanosis, ez a tüdő vagy
a szív elégtelen működését jelezheti. A tüdőgyulladást
kísérő kékség néha csak az ajkakra korlátozódik. Kékség
észlelésekor habozás nélkül orvoshoz kell fordulni.*
|
Keményítő,
étkezési |
Igen finom por,
mely a búza, kukorica, rizs vagy burgonya keményítőjéből
áll; a kereskedelemben kapható készítményen feltüntetik
a keményítő eredetét.
Magyarországon nem általánosan használt élelmiszer,
de számos gyári készítmény tartalmazza rejtetten (pl.
pudingporok). A csecsemőtáplálásban jól használható
második szénhidrát lehet tehéntejhígítások készítésekor,
nyákfőzet is készíthető belőle, főzelékek sűrítésére
is alkalmas.
Mivel tökéletesen rostmentes "üres" szénhidrát,
a korszerű táplálkozási elvek alapján nem különösen
kívánatos elterjesztése és használata.
|
Kétharmados
tej |
Két rész tehéntejből
és egy rész vizes hígítófolyadékból álló tehéntejhígítás.
A hígítófolyadék legtöbbször nyákfőzet, a már összekevert
folyadékot leginkább 5 százalék cukorral édesítik.
Szorult helyzetben alkalmas az első félévben az anyatej
pótlására; a felestej túl híg, csak diétás célból használták
a régi időkben.
A házi tejhígításokat manapság nem használjuk, elkészítésük
túl bonyolult, sok hibalehetőséget, sőt fertőzés veszélyét
rejti magában; ha már nincsen anyatej, a jó minőségű,
korszerű gyári tápszer használata jobb megoldás.
|
Kiegészítő
táplálék |
Azokat a táplálékot
nevezzük így, melyek az anyatej, illetve a tejalapú
tápszer mellett a csecsemő táplálékának részét képezik,
de tejet nem vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak.
Szerte a világon igencsak különböző időben és módon
történik meg a kiegészítő táplálékok bevezetése. Európában
általában az A és C-vitamin-bevitelt elősegítő gyümölcslevekkel
kezdünk. Mesterségesen táplált csecsemőnél 6-8 hetes
korban kezdjük el a kiegészítő táplálást. Kezdetben
csak egy teáskanállal próbálkozunk, fokozatosan napi
hat teáskanálnyi mennyiségig mehetünk fel, melyet pici
pohárból meg is lehet a csecsemővel itatni ( citromlé
narancslé sárgarépalé általában gyümölcslevek). 4 hónapos
kortól kezdve répafőzelék vagy banán adható.
Ezzel a módszerrel már korán megismertetjük a csecsemőt
későbbi táplálékainak ízével és állagával, a fő indok
azonban a jelentékeny C-vitamin-bevitel.
A különböző püréket 4-5 hónapos korban kezdjük adni.
|
Kisgyermekek
táplálása |
A helyes csecsemőtáplálás
az érdeklődés homlokterében áll, a kisgyermek étkeztetéséről
viszont csak nagyon homályos fogalmak vannak a köztudatban.
Egyik hiba lehet, hogy a kisgyermekeknek ugyanazokat
az ételeket adják, amit idősebb csecsemő korában tanácsoltak,
ezért nem tartják alkalmas tápláléknak a kissé darabosabb
ételeket, mint pl. burgonyát, főzelékeket, barna kenyeret,
tojást, húst.
Mennyiség tekintetében is tévhitek uralkodnak e téren:
általában úgy vélik, hogy a kisgyermeknek jóval többet
kell ennie, mint a nála kisebb csecsemőnek. Pedig éppen
az ellenkezője igaz: kevesebbre van szüksége. Azt is
tudnunk kell, hogy a túltáplált kisgyermek ellenállása
nemhogy jobb lenne, hanem kifejezetten gyatrább. Az
egészséges kisgyermek táplálásában a következő alapelveket
kell szem előtt tartani.
A csecsemőkorral ellentétben a tejfogyasztásnak
csökken a jelentősége, ezért az egész nap elfogyasztott
tej mennyisége ne haladja meg a fél litert (ne felejtsük
ki a rejtett bevitelt sem).
A csecsemőkor koncentrált, kissé egyhangú étrendjével
szemben a kisgyermek változatos, kevésbé koncentrált,
de nagy tápértékű táplálékot kapjon. Mivel már 16-18
hónapos korában képes kissé darabos táplálékot is megrágni,
a változatosságot a legtöbb kisgyermek szívesen veszi.
A túlnyomóan tejalapú ételeket kiszorítja a főzelék,
a hús és a rostdúsabb lisztnemű; valójában már a csecsemőkor
vége felé meg kell teremteni az átmenetet.
A kisgyermek kapjon salátákat, a tejet részben
tejtermék formájában (túró, sajt, kefir stb.) adjuk,
a tej maga lassan háttérbe szorul.
Káposztát, passzírozatlan hüvelyeseket a 2. évben
még ne iktassunk be az étrendbe.
A kisgyermeknek semmi szín alatt se adjuk a táplálékot
cumisüvegből, még betegség alatt sem; a tej magában
ne legyen főétkezés, hanem csak olyan ital, mint a többi
- de túlzott fogyasztása elveszi a kisgyermek étvágyát.
Édességet kizárólag étkezés végén kapjon a kisgyermek,
előtte vagy közben soha.
Fontos az étkezési idők és időközök pontos betartása,
semmit se adjunk étkezések közben (kekszet, édességet,
csokit, ropit, édes italokat, tejet se), folyadékot
is csak nagy melegben.
Amennyire ez lehetséges, a kisgyermek étkezzen
együtt a család többi tagjaival.
Napi 3-4 étkezés elegendő, csak kivételesen engedhető
meg 5 étkezés.
A kisgyermek rendkívül mozgékony, sok folyadékot
igényel. A szomjúságot lehetőleg kalóriamentes vagy
-szegény italokkal csillapítsuk. Kerüljük a szénsavas
italokat is.
A felnőtt ételei fűszeresek a kisgyermek számára,
különösen túl sok konyhasó lehet bennük. Legjobb az
egész család számára csak mérsékelten sózni az ételt,
majd az asztalnál mindenki annyit tehet hozzá, amennyit
ízlése megkíván. A kereskedelemben kapható a nátriumszegény
reformsó, ajánljuk használatát.
|
Kombinált
védőoltások |
Több fertőző betegséggel
szemben is lehet egyszerre oltani, de nem minden kombináció
ajánlatos. A legtöbb országban egyetlen védőoltásban
adják be a szamárköhögés tetanus és diphtheria elleni
oltóanyagot; hasonlóképpen kombinálható a kanyaró rózsahimlő
és mumpsz elleni oltás. Az oltások helyes időbeli elrendezését
szolgálja az oltási naptár. |
Konyhai
receptek nagyobb csecsemő és kisgyermek részére
Babaétrend
|
Főzelékek házi elkészítése
Nyers ételek
Burgonyaételek
Hús elkészítése
Tojásételek
Egyéb édes ételek
Lisztből készülő ételek
|
Konyhasó
a baba ételében |
A konyhasó ok élelmiszerből
teljesen hiányzik, ezért sózzuk meg ételeink egy részét
elkészítés közben. A civilizált ember sokkal több konyhasót
fogyaszt, mint amennyire feltétlenül szüksége van. A
csecsemő és a kisgyermek sem tud konyhasó nélkül élni,
de szükséglete nagyon szerény.
Általában kisgyermekkorban kénytelen rászokni a felnőttek
ízlésének megfelelő, mindenki számára túlzott mértékű
konyhasóbevitelhez.
Csecsemők és kisgyermekek nem szeretik a sós ételt.
Főzelékük elkészítéséhez nem kell sót használni, kivált,
ha a főzelék húslevessel készül, ebben ugyanis már bőven
van konyhasó. Az egész kisgyermekkoron keresztül bánjunk
csínján a konyhasó használatával. Valószínűleg ezzel
kedvezően befolyásoljuk a gyermek későbbi sóízlését.
A konyhasóban szegény étrend igen hosszú távon védelmet
nyújt a magas vérnyomás kifejlődése ellen, legalábbis
a nagy konyhasóbevitel az arra hajlamos emberben jelentékeny
kockázati tényező.
A bébiételeket előállító ipar kezdi levonni a megfelelő
következtetéseket, a legtöbb bébiételt sószegényen vagy
sómentesen készíti el. Sajnos, sok felnőtt íztelennek
érezve az ilyen étket, külön megsózza. A sózás szokása
a családon belül a példa révén is terjed, a gyermek
mindent utánoz, amit a felnőttől lát. A felnőtteknek
ezen a téren is jó példával kell elöljárniuk.
Ugyanilyen okból jelöltük meg a konyhai receptek nagyobb
csecsemő és kisgyermek részére címszó alatti receptekben
azt, hogy az ételekbe nem kell feltétlenül sót külön
beletenni.
Magyarország számos vidékén elégtelen a jódbevitel,
ezért ilyen helyeken a kereskedelemben jódozott só is
kapható, használata kifejezetten hasznos.
|
Koraszülés |
A betöltött 37.
hét előtt bekövetkező szülés, a meghatározásban nem
szerepel az újszülött súlya, az életképesség alsó határa
egyre csökken, most 600-900 g között van, ez 28 hétnél
jóval rövidebb terhességi tartamnak felel meg.
Az idő előtt született újszülöttet nevezzük koraszülöttnek,
arányuk Magyarországon az újszülöttek közel 10 %-a.
A koraszülésnek számos oka van, ezek között vannak anyai
betegségek és állapotok (számos betegség, nehéz munka,
rossz szociális körülmények stb.); és vannak magzati
okok (fejlődési rendellenességek, ikerterhesség).
|
Koraszülött |
A normális, 40
hetes, azaz 280 napos terhességi tartamnál lényegesen
rövidebb terhességből született újszülött. Hivatalosan
37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született
újszülött a koraszülött. Alsó határ nincsen, minden
életjelenséget mutató magzatot koraszülöttnek kell tekinteni,
bár a 28. hét előtt születettek valójában késői vetélésből
származnak.
Magyarországnak az újszülöttek közel 10 %-a idő előtt
jön világra. Ez az adat azért nem lehet pontos, mert
az esetek kb. 1/7-ben nem lehet a terhesség tartamát
pontosan meghatározni.
A koraszülött sok tekintetben éretlennek tekinthető,
extrém esetben életképtelen. Minél kisebb a születési
súlya, általában annál éretlenebb, ez alól a szabály
alól azonban sok kivétel van. Az éretlenség fokát különböző
külső jelekből és az idegrendszer viselkedéséből elég
pontosan meg lehet mondani, ennek alapján a valódi terhességi
tartamot elég pontosan meg lehet becsülni.
Az éretlenség számos életműködést érinthet: a légzést,
a táplálhatóságot, az emésztést, a testhőmérséklet szabályozását,
a fertőzések elleni védekezést és sok mást. A leggyakoribb
és legveszélyesebb nehézséget a születés után hamarosan
megjelenő légzészavar jelenti, a lehűlési hajlam ellen
elég könnyű védekezni. A koraszülött gyakrabban szenved
el maradandó károsodást ( szülési sérülések agyvérzés,
újszülöttkori).
Ma már jóval 1000 g alatti születési súllyal is életben
maradhat egy koraszülött, az esetek nagy többségében
károsodás nélkül.
A koraszülöttnek alig van bőr alatti zsírpárnája, míg
az érett újszülött későbbi mércével mérve kifejezetten
kövér. Bőre áttetsző, sokkal pirosabb, mint az éretteké,
egész testét lanugo, magzatpihe fedi, fülkagylójának
porca fejletlen, sírása erőtlen, lassú, vontatott a
mozgása, szinte folyton alszik, gyakran szabálytalan
a légzése. Étvágya még nincs, elégedettségét vagy rossz
közérzetét nem tudja kifejezni.
Életkilátásai érettségétől és az ellátás színvonalától
függenek ( koraszülöttek ápolása). Legtöbbjüket nemcsak
életben tartják, hanem megóvják a később megnyilvánuló
maradandó károsodásoktól.
A kilátások tehát jónak mondhatók, de eredményt csak
igen sok munkával, bajlódással, türelemmel lehet elérni.
Az újszülöttek részére berendezett intenzív osztályok
igen sokban járultak hozzá az eredményes javuláshoz.
|
Koraszülöttek
ápolása |
A koraszülöttek
ápolása és felnevelése gyakran igen nagy feladat, előfeltétele
a koraszülött sajátságainak pontos ismerete, kezelésükben
és ápolásukban szerzett nagy gyakorlat, állandó megfigyelési
lehetőség, technikai feltételek (pl. inkubátorok, táplálóeszközök).*
A koraszülöttek kezelése és ápolása ezért ma magasan
specializált koraszülöttrészlegeken, eleinte intenzív
osztályokon történik, ezek legtöbbször a szülészeti
intézménnyel vannak egybeépítve.
A következő feladatokat kell megoldani; megóvni a koraszülöttet
a fertőzésektől és a lehűléstől, gondoskodni a levegő
megfelelő páratartalmáról és oxigénszintjéről, a vérkeringést,
szívműködést és légzést megszakítás nélkül figyelni,
megfelelő táplálást biztosítani. Az ápolást az inkubátorok
könnyítik meg, ezeknek hőmérsékletét, páratartalmát
és oxigénellátását állandó szinten lehet tartani és
pontosan szabályozni. Általában meztelenül vagy csak
kevés ruházatban fekszenek a koraszülöttek az inkubátorban,
szabadon mozognak. Az inkubátorok fala átlátszó, így
állandóan meg lehet figyelni őket. Táplálásuk külön
művészet, a koraszülött legtöbbször nem képes maga táplálkozni,
ezért éren át vagy szondatáplálással kell a szükséges
anyagok beviteléről gondoskodni.
|
Koraszülöttek
szállítása |
A koraszülött nyomban
megszületésétől kezdve speciális intézményben való ellátást
igényel ( koraszülöttek ápolása).
A koraszülött lehetőleg olyan intézményben jöjjön világra,
ahol intenzív ellátása nyomban megkezdhető, majd folytatható.
Ha a koraszülés váratlanul, a fentiekre alkalmatlan
helyen következik be, legjobb, ha a koraszülöttet speciális
szállítószolgálat viszi végleges kezelésének és ápolásának
intézményébe. Az ilyen mentőautóban az intenzív ellátáshoz
szükséges összes eszköz rendelkezésre áll. Hazánkban
a szállítóhálózat mostanában jut el oda, hogy feladatát
maradéktalanul teljesíthesse.
Ha nem áll rendelkezésünkre speciális szállítószolgálat,
útközben a legfontosabb feladat a lehűlés elleni védekezés.
|
Koraszülöttek
táplálása |
Az éretlen koraszülött
még képtelen megfelelő módon nyelni, ezért mesterséges
eszközökkel kell táplálékbeviteléről gondoskodni. Erre
a célra ma már kiváló minőségű, hajlékony csövek, ún.
szondák állnak rendelkezésünkre. A szondát az ebben
gyakorlott nővér a koraszülött orrán át levezeti a gyomorba,
a korszerű szondát hosszabb időn át is a gyomorban lehet
hagyni. A táplálékot igen kis, sűrűn adott adagokban
fecskendezik be a gyomorba, eleinte éjjel-nappal, folyamatosan
néhány óránként.
Később a koraszülött szopó- és nyelőreflexe megérik
és ilyenkor át lehet térni a cumisüvegre, sőt mellre
is tehető, ha a közbeeső időben az édesanya szorgalmasan
kiürítette mellét (ezt az anyatejet természetesen megkaphatja
a koraszülött baba). A koraszülött táplálékigénye mennyiségre
és fehérjére nézve nagyobb, mert gyorsabban gyarapszik,
a napi adag a testsúlyának akár a negyedét is kiteheti.
Legjobb tápláléka saját édesanyja teje, ezt azonban
legtöbbször ki kell egészíteni egyéb táplálékkal is;
a koraszülöttek tápszerei eltérnek a többi csecsemőkétől,
speciális igényeiket koraszülött-tápszerekkel kell biztosítani.
Amikor a 2500 g-ot elérik, fokozatosan át lehet térni
a szokványos tápszerekre, de fejlődésüket továbbra is
szoros ellenőrzés alatt kell tartani.
Minél kisebb a koraszülött születési súlya, annál hosszabb
időt vesz igénybe, míg kezdeti súlyesése után születési
súlyát újból eléri és gyors gyarapodásba kezd, ezután
azonban viharos szokott lenni a gyarapodás.
|
Koraszülött-tápszerek |
A koraszülöttnek
több fehérjére, vasra, kalciumra és foszfátra van szüksége,
mint az érett újszülöttnek, ezért speciális tápszereket
gyártanak részükre. A megfelelő tápszer kiválasztása
az orvos dolga.*
Az ő dolga annak meghatározása is, mikor kell a normális
táplálásra áttérni. |
Kórházba
utalás |
Minden szülő számára
nagy megpróbáltatás, ha gyermeke kórházba kényszerül
és ott idegenek gondjaira kell bízni. A gyermek érdekében
azonban tudomásul kell venni, ha kezelőorvosa kórházi
elhelyezést tart szükségesnek.*
A kórházi kezelésnek több indoka lehet: súlyos a betegség,
a fertőző beteget el kell különíteni, a kezelés nehéz
és bonyolult, sürgősség áll fenn, speciális felszerelés
kell a helyes diagnózishoz és kezeléshez, speciális
táplálásra van szükség.
A gyermeket ellátó kórházi intézmények orvosai és ápolónői
nagy gyakorlattal rendelkeznek, tudnak bánni a beteg
gyermekkel, a technikai eszközök, műtéti lehetőségek
kéznél vannak, a gyermektől való elválást tehát a szülő
a kisebbik rossznak kell, hogy tekintse.
Egyre inkább megvalósul az a törekvés, hogy a kórházba
felvett gyermeknek nem kell az édesanyjától teljesen
elszakadnia, rugalmas látogatási rendszerrel, az anyának
az ápolásban való részvételével, esetleg az édesanyának
a kórházba való felvételével sokat lehet enyhíteni a
helyzeten.
Ha a gyermek már olyan korú, hogy megérti, mi történik
vele, előre el kell neki magyarázni, milyen a kórház,
hogy a szülőktől csak időlegesen kell megválnia stb.
Igen hasznos, ha valamelyik kedvenc játékát vagy más
tárgyát magával viheti.
Ha nem sürgős felvételről van szó, mód van a kórházzal
való előzetes megismerkedésre, a felvétel idejét és
az akörüli teendőket meg lehet beszélni.
A kórházi beutalás írásban történik, *
a sürgős eseteket kivéve.
|
Kórházi
ártalmak |
Hospitalizmus;
mindaz a kórházban szerzett ártalom, melyet a hiányos
ápolás, rossz táplálkozás, gyakori fertőzés és főként
a lelki elszigetelődés okoz.
Ezek az ártalmak akkor jelentkeznek, ha a gyermekek
anyjuk nélkül sokáig tartózkodnak gyermekintézményben,
csecsemő- és gyermekotthonokban, árvaházakban, kórházakban
és egyéb intézményekben.
Több gyökere van ezen ártalomcsoportnak. Az ismétlődő
fertőzések, a bármilyen szempontból elégtelen táplálás,
a nem megfelelő ápolási feltételek (változó személyzet,
a friss levegő hiánya), lelki hiányállapot (a szeretet
és törődés hiánya, közöny, túlzott szigor stb.), mind
szerepet játszhatnak, mégpedig együttesen is.
Súlyos esetben az érintett gyermek testi és lelki fejlődése
leáll, késik a felállás, járás, a beszéd, akár a hossznövekedés
is, magatartási zavarok jelennek meg. Minél fiatalabb
gyermekben minél hosszabb ideig tart a hospitalizmus,
annál súlyosabbak a maradandó következmények.
Mindent el kell követni ezen bajok elkerülésére. Ha
már édesanya nélkül kell a gyermeknek felnőnie, családra
jellemző közösségi szervezetet kell kialakítani. Sajnos
családon belül is kialakulhat kedvezőtlen légkör, ingerszegény
környezet, közöny; a szeretet és érdeklődés hiánya.
Mindezek másodlagosan neuropathiához is vezetnek.
Ma már tudjuk, hogy fontos volna, a beteg gyermek szülőjét
is felvenni a kórházba, erre mindenütt szaporodnak a
törekvések.
|
Kórházi
csomag szülőnőnek |
A 30. terhességi
héttől kezdve jó, ha a várandós édesanya készen tartja
azt a holmit, amelyre a szülészeti intézményben szüksége
lesz.
A következőket ajánljuk:
4 elöl nyíló, kifőzhető hálóing,
1 könnyű ágykabát,
8-12 kifőzhető pamutbugyi,
2 szoptató nőnek való (elöl szétnyitható) melltartó,
2 kis frottírtörülköző,
3 fürdőkesztyű (arc, test, mellek),
pongyola vagy fürdőkabát,
otthoni ruha a hazamenéshez,
papucs,
harisnyák, vagy harisnyanadrágok,
szappan,
fogkefe, fogkrém,
kölnivíz,
körömkészlet, fésű, kefe,
papírzsebkendők,
piperecikkek,
olvasnivaló.
Az indulás pillanatában nem szabad megfeledkezni a személyi
igazolványról, a biztosítási igazolványról (ha van ilyen)
a terheskönyvecskéről és némi készpénzről.
Az először szülő nő akkor induljon el, ha már 10-20
percenként rendszeres fájásai vannak. Ismételten szülő
nő jobban teszi, ha már a fájástevékenység megindulásakor
útnak indul.
|
Kórházi
csomag újszülöttnek |
Célszerűen összeállított
csomag újszülött vagy csecsemő hazahozása alkalmával.
Tartalma:
1 ingecske,
1 rékli,
2-3 pelenka,
1 vízhatlan alátét,
1 flaneltakaró,
1 nadrágpelenka,
1 nadrág,
1 rugdalódzó,
1 meleg ruhadarab hideg időben,
1 gyapjútakaró huzattal.
Ha idősebb csecsemőt kórházba viszünk, néhány saját
játékát vele adhatjuk, ez a szülők távollétében emlékezteti
őt otthonára.
|
Korpafürdő |
Enyhe hatású, speciális
fürösztési eljárás gyulladt bőrű csecsemők gyógyítására.
Korábban házilag állították elő, manapság drogériában,
természetgyógyászati boltokban készen kapni hozzá az
anyagot. 5-10 percig tartjuk a korpafürdőben a csecsemőt,
szappant eközben ne használjunk!
|
Koszmó |
Seborrhoea (ejtsd:
szeborrea) a fejen; túlzott, zsíros korpaképződés a
hajas fejbőr területén, leginkább a fejtetőn, a kutacstájon.
A korpádzás néha olyan nagy mértékű, hogy egybefüggő,
vastag, zsíros, rossz szagú felrakódás keletkezik. Ha
ezt leszedjük, az előbukkanó bőr vörös, néha sebes és
nedvedző.
Hasonló elváltozás támadhat a szemöldökön is. A koszmó
nem vagy alig viszket.
Az ún. dermatitis seborrhoides (seborrhoeás bőrgyulladás)
leggyakoribb és legenyhébb megnyilvánulása a koszmó,
a gyulladás már az első hetekben megindul, fokozott
faggyúelválasztás, korpádzás és pír kíséri.
A kezelést orvos irányítja, *
olajjal puhítjuk fel a bőrt, esetleg egész éjjelen át
megfelelő szerrel kibélelt sapkát húzunk a fejére. Az
így felpuhított összetapadt korparéteget már másnap
reggel sűrűfésűvel el lehet távolítani. A kezelést hetenként
kell megismételni, ha szükséges. Ezután az orvos utókezelésként
valamilyen gyógykenőcsöt vagy gyógypasztát ír fel a
bőr épségének biztosítására.*
A táplálásban rendszerint nem kell változtatást eszközölni,
de az étrendet az orvosnak tisztáznia kell és a túltáplálást
el kell kerülni. Különösen makacs, súlyos formában 2-3
hétre zsírszegény étrendet rendelhet az orvos.*
|
Köldökápolás |
A köldökzsinór
megszületés utáni átvágásakor képződő nyílt seb gondos,
hozzáértő gondozást követel. Főképpen a fertőzést kell
elkerülni.
A köldökápolás gyakorlatilag a köldökzsinór lekötésével
kezdődik. Az átvágás után száraz, steril, szellőző kötéssel
fedik a mielőbbi leszáradás és a fertőzések elkerülése
érdekében. A köldökcsonkot félig bevágott steril lappal
veszik körül, antiszeptikus hintőporral behintik, egy
másik steril lappal lefedik és az egészet kötéssel rögzítik.
Nem szabad a köldöknek vízzel érintkeznie, amíg a köldökcsonk
leesése után a nedvedzés teljesen meg nem szűnik, ezért
a csecsemőt ennek megfelelően kell füröszteni. A kötést
naponta levesszük, leemeljük a felső lapot (steril csipesszel!),
behintőporozzuk, új steril lapocskát teszünk a csonkra,
bekötjük. Így járunk el addig, amíg a csonk leválása
után a nedvedzés meg nem szűnt.
Ha a köldök a köldökcsonk leesése után 2-3 nappal hosszabb
ideig nedvedzik, köldökvadhúsra kell gondolni és orvoshoz
fordulni.*
Minden más, a köldökkel kapcsolatos zavar fennállta
esetén (különösen gyulladás kialakulásakor) tanácsos
azonnal orvoshoz fordulni.*
|
Köldökkötő |
A köldökkötő pólyát
korábban a köldökcsonk leválásáig használták.
A hagyományos köldökkötő rugalmas, légáteresztő pólya,
100-120 cm hosszú, 6 cm széles, végén kötővel. Úgy helyezték
fel, hogy elöl a pólya szélességénél jóval szélesebb
területet fedett, hátul viszont egymásra tekerték a
pólya hurkait. Nem szabad se túl szorosan, se túl lazán
felhelyezni. Tévedés azt hinni, hogy használata képes
megelőzni a köldöksérv kifejlődését.
Ma sokkal egyszerűbb kötést használnak a köldök lefedésére.
|
Köldöksérv |
A köldökkapu nyitva
maradását vagy a köldököt lezáró hasfalrészlet gyengeségét
és következményes kiboltosulását nevezik köldöksérvnek.
A köldöksérv már a születéskor fennáll, még akkor is,
ha csak később mutatkozik meg. Gyakori, ártalmatlan
állapot. Minden ötödik újszülöttnek van köldöksérve,
koraszülöttekben még gyakoribb.
A nem túl erős sírás vagy préselés képes a köldöksérvet
láthatóvá tenni. A hasűri nyomás ilyenkor megemelkedik,
a köldöksérven keresztül belet nyom ki. Így igen különböző
nagyságú (borsónyitól a félalmányiig), félgömb alakú
elődomborodás képződik. Nyomásra vagy sírás abbahagyásakor
a sérv "visszamegy", gyakran kortyanás kíséretében,
de aztán minden újabb síráskor előjön.
A kisebb köldöksérv magától záródik, legtöbbször az
első év vége felé, amikor az álló testhelyzet következtében
a hasizomzat megerősödik. Ha nagy, később záródik. Műtéti
megoldásával nem sietünk; csak a kisgyermekkor végén,
az iskolába menés előtt érdemes műteni, ha addig - kivételesen
nem záródnék.*
Veszélytelen állapot, szinte soha nem záródik ki, ellentétben
a lágyéksérvvel. Szépséghiba, ezért kell előbb-utóbb
megoldani.
Ronthat a köldöksérven a tartós köhögéssel járó betegség,
pl. szamárköhögés.
|
Köldökvadhús |
Granuloma; a köldökcsonk
leesése után néha nedvedző, vörös növedék alakulhat
ki.
A nedvedző sarjszövet megakadályozza a köldök teljes
begyógyulását, kezelést igényel.
Néha olyan apró, hogy csak a köldökgödör gondos átvizsgálásával
lehet az állandó, enyhe nedvedzés forrását megtalálni.
Ha a köldök leesése után a nedvedzés néhány nap alatt
nem szűnik meg, forduljunk orvoshoz.*
Kezelése enyhe edzés, legtöbbször ezüstnitráttal, máskor
a fölösleges szövetsarjadék eltávolítása.
|
Köldökzsinór
elkötése |
Legtöbbször a szülésznő
köti le a köldökzsinórt, kb. 4-5 cm-nyire az újszülött
bőrfelszínétől. Ez akkor történik meg, amikor a köldökzsinór
már nem lüktet.
Átvágása előtt a köldökzsinórt nem táguló, csíramentes
anyagból készült jól tartó hurokkal kötik le, nehogy
az átvágás után vérzés következzék be. 2-4 cm-rel tovább,
az anyai irányban második kötést is feltesznek, mely
megakadályozza, hogy a méhlepény vére kifolyjék. Csak
ezután vágják át a zsinórt a két lekötés között, csíramentes
ollóval. A vágást egyik kezével végzi a bába, másik
kezével az újszülött esetleges váratlan mozdulatát védi
ki. Különösen az újszülött felőli lekötést kell gondosan
elvégezni, az átmetszés és az újszülött megtisztítása
után a lekötést még egyszer ellenőrizni kell. Ekkor
a hurkot felengedik, majd újra leszorítják és megcsomózzák.
A csonkot alkohollal érintik meg, steril lappal felszárítják,
a hason balra felfelé fektetik el, steril hintőporral
szórják meg. Steril gézzel fedik, melyet az újszülött
hasán körbefutó köldökkötővel rögzítenek.
A köldökhöz csak gondosan fertőtlenített kézzel szabad
nyúlni, mivel nyílt sebről van szó; tisztátlan kezeléssel
befertőzhetjük a köldökcsonkot. A fertőzésekkel szemben
védelmet nyújt a köldökcsonk fokozatos, természetes
kiszáradása. Ezért a köldökcsonkot szárazon kell tartani,
addig újszülöttet nem szabad füröszteni, csak lemosni,
amíg a köldökcsonk le nem esik és a bőrköldök teljesen
ki nem szárad.
|
Könnycsatorna
szűkülete |
A könnyet a szemből
vékonyka csatorna vezeti le az orrüregbe; ez a kis csatorna
a megszületéskor egy vagy mindkét oldalon szűk lehet,
akár el is lehet záródva, de később is elzáródhat gyulladás
következtében.
Jellegzetes tünet a könnycsorgás, a könny az orcán végigfolyik.
A kötőhártya gyulladása, gennyesedése is felléphet szövődményként.
Szemészeti beavatkozás szükséges, a kis csatornát különlegesen
vékony eszközzel átmossák vagy átjárhatóvá teszik; csak
kivételesen van szükség műtétre. Az állapot egyáltalán
nem ritka, szakorvosi ellátást igényel.*
|
Körömápolás,
csecsemőkorban |
|
 |
|
A körmök helyes és helytelen
levágása. Oldalt nem szabad túlságosan kivágni
a körmöt |
Az érett újszülött körme meghaladja az ujjbegyek
végét, képes tehát összekarmolni az arcát. Ezért már
az első napokban le kell vágni a körmét.
Az alapelv az, hogy a csecsemő körme soha ne érjen
az ujjbegy végén túl.
Legjobb finom, hajlított ollót használni erre a célra.
A körmöt oldalt nem szabad túlságosan kivágni, különösen
a lábujjakon, az utóbbiakat legjobb teljesen egyenesre
vágni, a kéz körmeit kissé ívelten. A körömágynál
a körömre kúszó vékony bőrt sohasem szabad visszatolni,
mert ez könnyen a körömágy gyulladását okozhatja.
A körömvágást legjobb a tisztasági fürdő után elvégezni.
A körmöt egy kis babakrémmel vagy babaolajjal előbb
finoman be lehet kenni, hogy még puhább legyen.
A körmöket körömtisztítóval csak óvatosan szabad kitisztítani,
a legkisebb sérülés is gennyes gyulladáshoz vezethet.
|
Körülmetélés |
Circumcisiónak
(ejtsd: cirkumcízió) is mondják latin szóval. A hímvessző
előbőrének körkörös eltávolítása, vagy - manapság gyakrabban
- a hátoldalon való egyszerű bevágása.
A körülmetélést az emberiség már évezredek óta végzi
valamilyen formában. Leginkább keleti és afrikai országokban
szokás, elsősorban vallási okokból. Egyes népeknél igen
korai gyermekkorban, legtöbbször újszülöttkorban végzik,
máshol a férfivá avató szertartások része.
Körülbelül száz év óta jött divatba egészségügyi célzattal;
az utóbbi évtizedekben új lökést adott a módszer terjedésének
az a megfigyelés, hogy körülmetélt férfiakban sohasem
fordul elő a hímvessző makkjának rákja. Vitatott az
a megfigyelés, mely szerint az ilyen férfi állandó nemi
partnerének sokkal ritkábban volna méhnyakrákja.
Az Amerikai Egyesült Államokban egészségügyi megfontolásból
végzik el a beavatkozást (egyes nagyvárosokban az újszülöttek
akár 96 %-a is átesik rajta), Európában általában idegenkednek
a körülmetéléstől, többek közt azért is, mert nem kívánják
a természetes állapotot megváltoztatni. Szakavatott
kézben a beavatkozás egyszerű, veszélytelen és fájdalmatlan,
de szövődmények bármikor előfordulhatnak (vérzés, sebfertőzés,
húgycsőgyulladás).
A körülmetélés olyan esetben jelenthet előnyt, amikor
a fityma tisztán tartása a fityma szűk volta miatt nehézségbe
ütközvén a kisfiút ismétlődő gyulladás kínozza.
A fitymaszűkület sok kisfiúban csak látszólagos, a szűkület
az idők folyamán magától megszűnik. A fölösleges beavatkozás
a későbbi szexuális életben zavarokat okozhat, ezért
a műtétet elvégeztetni kívánó szülőkkel ezt a kérdést
is alaposan meg kell beszélni.
|
Kötőhártya-gyulladás |
Conjunctivitis
(ejtsd: konjunktivitis), kötőhártyahurut. A szemet és
a szemhéjak belső felszínét borító nyálkahártya gyulladása.
Jelei: erős szemvörösség, híg, nyálkás vagy gennyes
váladékozás (az utóbbi esetben a szem be is ragad),
fiatal csecsemő esetén a szemhéjak görcsös zárása, erős
lob esetén a szemhéjak is duzzadtak.
A kötőhártyahurut nemritkán fertőző betegségek, például
a kanyaró, sok felsőlégúti gyulladás részjelensége.
Néha túlérzékenység tünete, szénanáthához is társulhat.
Kiválthatja továbbá kémiai vagy fizikai ártalom (por,
idegentest); néha a megelőzés céljából adott Credé-szemcsepp
vagy a szülés közben bekövetkezett fertőzés okozza.
Kezelése: enyhe esetben (szerény pír, enyhe égető érzés,
híg váladék) a szokásos szemápoláson kívül elég a kamillateával
vagy langyos vízzel történő öblítés. Erős fénynek vagy
légmozgásnak ne tegyük ki a gyermeket. Az ennél súlyosabb
formák orvosi kezelést igényelnek, *
mivel maradandó károsodással, akár vaksággal is járhatnak.
Az orvosi kezelés szemcseppekből, öblítésből, egyéb
jellegű helyi kezelésből, súlyosabb esetekben általánosan
ható gyógyszerek, antibiotikumok alkalmazásából áll.*
|
Közbeiktatott
étkezések |
Az étkezések közt
édesség, gyümölcs, keksz, ropi vagy bármilyen más táplálék
adása, akár csak kis mennyiségben is, hibának számít,
bármilyen korú legyen a gyermek.
Az ilyen étkezés zavarja az emésztés ritmusát, az éhség
jóllakottság normális váltakozását, fegyelmezetlenséget
is eredményez, eleinte az étkezés, később más szokások
terén is ( étvágytalanság).
Természetesen nem mindig hiba a közti étkezés: betegség
idején, lábadozás folyamán még szükség is lehet rá.
Forró napokon folyadékot, teát, nem cukrozott gyümölcslevet
kínáljunk az esetleg szomjas kisgyermeknek (de csak
mértékkel).
|
Középfülgyulladás |
Otitis media; a
középfülnek, azaz a dobüregnek savós vagy gennyes gyulladása.
A dobüreg a dobhártya mögött helyezkedik el, nyálkahártya
béleli, benne vannak a hallócsontok is; a garattal járat
köti össze, az Eustach-kürt, ezen keresztül szellőzik
a levegőt tartalmazó dobüreg.
Középfülgyulladás több módon keletkezhet. Legtöbbször
a felső légutak, az orrüreg vagy a garat hurutja terjed
rá a fülkürtön keresztül.
Láz, fülfájás, csecsemőben nyugtalanság, keserves sírás,
a táplálék elutasítása, hányás és hasmenés lehetnek
a középfülgyulladás tünetei.
A külső hallójárat megnyomásakor a csecsemő fájdalmat
jelez.
Gyakran igen hamar folyadékkal vagy gennyel telik meg
a dobüreg, a fájdalom a feszülésből ered. Nemritkán
"felfakad" a fül, a dobhártyán nyílás keletkezik
és azon keresztül távozik a dobüreg váladéka; a fül
folyik, ilyenkor a fájdalom meg szokott szűnni. Ezt
a természetes gyógyulásmódot siettethetjük a dobhártya
óvatos bemetszésével ("felszúrják a fület"),
főképp azért, hogy a genny a legkevésbé veszélyes irányba,
kifelé találja meg útját.*
A kezelés antibiotikum alkalmazásából áll. A szövődmények
az antibitikumok bevezetése óta sokkal ritkábbá váltak,
a fül felszúrására sincs annyi esetben szükség. Fülcseppeket
csak akkor szabad használni, ha a fül nem folyik. Egyébként
is helyes orvos véleményét kikérni.*
Jó házi eljárás száraz meleg alkalmazása, a fül bekötése.
Igen heves fájdalmat is képes néha csillapítani a fülre
helyezett párakötés (zsebkendőt meleg vízbe mártunk,
jól kicsavarjuk, a fület vazelinnal bezsírozzuk, a melegvizes
zsebkendőt a fülre tesszük, vízhatlan fóliával fedjük,
erre kerül a száraz kendő). Félóránként cserélhető.
Egyes esetekben elősegíti a gyógyulást a nyálkahártya-duzzanatot
csökkentő orrcseppek alkalmazása; kedvező esetben a
fülkürt megnyílik és a dobüreg szellőzése helyreáll.
|
Krémtúró |
Kisgyermek fogyaszthatja
a kereskedelemben kapható krémtúrót: hasonló étel házilag
is előállítható:
Elkészítése: fél liter zsírszegény tejet 40 g búzadarával
3 percig lassú tűzön főzünk, cukrot ízlés szerint teszünk
hozzá. Lehűtjük, habosra verjük; azonos mennyiségű túrót
is habosra verünk, összekeverjük. Gyümölcslével, gyümölcsdarabokkal
ízesíthetjük és színezhetjük.
|
Kruppos
köhögés |
Ugató jellegű köhögés;
legtöbbször éjjel, hirtelen kezdődik, hamar nehezített
légzéshez vezethet. Neve pongyolaság: a krupp eredetileg
diphtheriás gégegyulladást jelentett, ez is ugató köhögésben
nyilvánult meg. A hasonló jelenséggel járó, de nem diphtheriás
eredetű bajokat nevezték pszeudokruppnak, álkruppnak,
ezt a szót rövidítjük le most.
Az ugató köhögést gyakran kíséri hangos, sziszegő, húzó
jellegű belégzés (csőlégzés), kilégzéskor hiányzik vagy
enyhébb ez a hang. A hangos légzés súlyos esetben kifejezetten
nehezített is lehet, a gyermek küzd a levegőért.
A gége vagy környéke gyullad be, a megduzzadt nyálkahártya
beszűkíti a légutat. A légszomj még meg is ijeszti a
gyermeket, s ez rontja a helyzetet. Az állapot ritkán,
de nagyon gyorsan életveszélyessé válhat, ezért ugató
köhögés felléptekor azonnal orvoshoz kell fordulni.*
Az orvos érkezéséig a nyugalmat meg kell őrizni. A gyermeket
karba kell venni, gégéjére hideg borogatást lehet helyezni.
A fürdőszobában meg lehet engedni a forró vizet, a gőz
(nem a meleg) javít a helyzeten.
Az esetek egy részében csak néhány óráig tart az állapot,
máskor meg egyre súlyosbodik és ezért feltétlenül kórházba
kell sietni a gyermekkel, előtte az orvos megfelelő
gyógyszerekkel látja el a beteget.
Az összetett okrendszerben a vírusfertőzések vezető
szerepet játszanak, de az egyéni hajlam és a környezeti
ártalmak is kóroki tényezők lehetnek.
|
Kutacs |
A fejtető szomszédos
koponyacsontja közötti hézag, amely újszülöttben és
a csecsemőben még nem nőtt be. Ez a helyzet megkönnyíti
a rohamos agynövekedést az első év folyamán.
Az említett terület valójában a nagykutacs, mely a homlokcsont
két lemeze és a két falcsont találkozásánál van, ezért
nagyjából sarkára állított négyzet alakú. Hátrább, de
ugyancsak a középvonalban helyezkedik el a háromszög
alakú kiskutacs, a két falcsont és a páratlan nyakszirtcsont
találkozásánál. A kiskutacsot röviddel a születés után
már nem lehet tapintani. A csontok közti hézagot rendkívül
erős kötőszövet hidalja át, mely kellő védelmet nyújt
az alatta lévő agynak.
A nagykutacs tapintásakor enyhén rugalmas ellenállást
érzünk, néha az érverést is lehet itt tapintani. A kutacs
a szomszédos csontok szintjében van normálisan. Elődomborodása
betegséget jelenthet és ezzel orvoshoz kell fordulni.*
Kórosnak tekinthető, ha a nagykutacs túl korán vagy
túl későn csontosodik el.
Normális körülmények között a kutacs csontszélei kemények,
jól tapinthatók; rachitisben a csontszél elmosódottá,
puhává válik. A nagykutacs általában másfél éves korra
csontosodik el, ettől az átlagértéktől minden betegség
nélkül is nagy eltérések lehetnek. Kezeletlen rachitisben
a nagykutacs elcsontosodása jelentékenyen késhet.
|
 |
előző |
következő
|
|
Az
oldalon olvasható információk nem helyettesítik
a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak
alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi
állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz! vitalitas.hu
Nyilatkozat
Egészség
Ismerettár főmenü
|
|
|
|