Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*K*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
K-vitamin Zsírban oldódó vitamin, legfőbb hatása, hogy egyik véralvadáshoz szükséges anyag termelését fokozza. Hiánya esetén bélvérzés, bőrvérzések, a belső szervek vérzései fordulnak elő.
Jelentős mennyiségben a spenótban, paradicsomban, tojássárgájában és az emlősök májában található. A különböző emlősök teje csak igen keveset tartalmaz. Nagy mennyiségben termelődik a bélben, az ott tanyázó baktériumok állítják elő, a vitamint aztán a máj tárolja és ott fejti ki serkentő hatását az említett alvadási fehérje termelésére.
Az újszülött bele még steril, saját K-vitamin-termelésre tehát nem lehet számítani; ha az anyai szervezetből nem került át kellő mennyiségben a terhesség vége felé, súlyos vérzések - elsősorban véres széklet és vérhányás - jelentkezhetnek az újszülöttben. Ezért a legtöbb országban, így hazánk sok táján is az újszülött kap K-vitamint megelőzés céljából, izomba adott injekció formájában. Ennek elmulasztása különösen koraszülöttben vagy szövődményes szüléssel világra jött újszülöttben bosszulja meg magát. Az újszülöttkorban adott K-vitaminnal azt is meg lehet előzni, hogy a szoptatott csecsemőben néhány hetes korban K-vitaminhiányos vérzések lépjenek fel.
Kalcium A testet felépítő ásványi anyagok közül az egyik legfontosabb: nagy tömegben van jelen a csontokban és a fogakban, kis mennyiségben elengedhetetlenül szükséges a szívizom, az egyéb izomzat, az idegrostok és a sejtfal működéséhez.
Az átlagosnál jóval több kalciumot igényel a szervezet csecsemőkorban, a terhesség és a szoptatás idején. A kalciumnak a bélből való felszívódásához D-vitaminra van szükség, hiánya rachitist, angolkórt okoz, a baj lényege, hogy a csontok - mésztartalmuk csökkent volta miatt - gyengék.
Az ésszerűen megválasztott táplálék megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz, mely a csecsemő, a várandós és szoptató anya fokozott szükségletét is kielégíti. Sok kalcium van a tejben és sajtban, sokkal kevesebb számos gyümölcsben és főzelékben.
Kalciumhiány esetében nem annyira a bevitelt kell fokozni, hanem az alaphelyzetet rendbe hozni (vitaminhiány, elhúzódó hasmenés, hibás táplálás stb.). Az alapbaj rendezése nélkül adott kalciumot a bél nem szívja fel, az egész mennyiség kiürül a széklettel. Ha a kalciumhiányt gyorsan kell megszüntetni, az orvos injekcióban adja be a kalciumot.*
Káliumpermanganátos fürdő Korábban bőrfertőzések megelőzésére és gyógyítására használták, ma már kiszorították a fertőtlenítő hatású szappanok; mivel a káliumpermanganátos fürdőt körülményes elkészíteni, a vegyület pedig mérgezések forrása lehet, ha kisgyermek elől nem jól zárjuk el.
Amennyiben mégis alkalmaznánk káliumpermanganátos fürösztést, a kristályokat feloldva először tömény oldatot kell készíteni és ebből az oldatból kell a fürösztővízhez annyit önteni, hogy az halvány lilás-rózsaszín legyen. Kristályokat a fürösztővízhez azért nem szabad tenni, mert a fürösztőedény aljára kerülő, fel nem oldódott kristályok az edénybe (kád, tál) ültetett csecsemő bőrén elhalásokat okozhatnak.
Kalóriaszükséglet Az energiaszükséglet kalóriában mérjük, 1 kalória az az energiamennyiség, amely egy gramm vizet 14,5 C-ról 15,5 C-ra melegít fel, ezerszerese a kilokalória (kcal); ma már kalória helyett joule-t (kilojoule-t) kellene használnunk a nemzetközi egységes mértékegységrendszer (SI) keretében joule.
A csecsemő és kisgyermek energiaigénye nagyon eltér a felnőttétől, nemcsak nagyságában, hanem a felhasználás módjában is. A felnőtt izommunkára, mirigyeinek működtetésére és az állandó hőmérséklet fenntartására használja fel az energiát, a gyermeki szervezet a fentieken felül növekedésre, új szövetek képzésére is. Hőháztartására a gyermek sokkal többet fordít súlyához viszonyítva nagy testfelülete miatt, egészen más a mozgásigénye is, melynek kielégítése aránylag ugyancsak több energiát igényel.
Ezért a csecsemő és kisgyermek egy testsúlykilogrammra számított energiaszükséglete jóval nagyobb, mint a felnőtté. A gyermekkoron belül is jelentősek az energiaszükséglet-különbségek. (A koraszülöttnek még sajátosabb energiaigényeik vannak.)

Átlagos energiaszükséglet testsúlykilogrammonként
újszülött   kb. 120 kcal/kg
6 hónapos    100 kcal/kg
1 éves  85 kcal/kg       
2-5 éves 75 kcal/kg
6 éves   70kcal/kg

Kamillás fürdő Egyszerű, házi eljárás, melynek sokféle jótékony hatást tulajdonítanak, nyugtalanság esetén, görcsös fájdalmak, vizeletürítési zavarok, gyulladásos állapotok ellen használják.
Mint fürdő, lázcsillapító hatása is van.
Kivitele: 250 g száraz kamillavirágot zárt gézzacskóba teszünk, 2 liter forró vízben fedő alatt 10 percig állni hagyjuk (nem szabad főzni). A zacskót és a vizet közönséges, kb. 37 C-os fürdővízhez tesszük, kb. 10 percig fürösztjük benne a gyermeket. Patikában kamillakivonatot is kapni.
Kamillatea A szárított kamillavirágot leforrázzuk, a forrázat gyulladásgátló, görcsoldó és a bélműködést enyhén serkentő anyagokat tartalmaz. Cukor nélkül nehéz meginni. A kamillafőzetet emberemlékezet óta használják fürösztésre, borogatások készítésére, gőzölésre.
Kanállal való etetés A kanállal való evést is el kell sajátítania a csecsemőnek. Az erre való készség tekintetében igen nagy különbség van a csecsemők közt. Az egyik minden nehézség nélkül azonnal elfogadja a kanalat, a másik viszont csak nagy nehezen barátkozik meg vele. A kanalat a csecsemővel korán érdemes megismertetni, talán még az anyatejessel is. Amennyire ellensége a cumisüveg a szopásnak, annál jobban megfér vele a kanál.
Az anyatejes csecsemőnek nincs szüksége semmiféle melléktáplálásra az első négy hónapban, egy-egy alkalommal mégis adhatunk valami kellemes ételt kiskanállal, kizárólag a kanálhoz szoktatás kedvéért.
A mesterségesen táplált csecsemőnek már 6-8 hetes korban lehet gyümölcslevet adni; mindjárt az első alkalommal kanállal adjuk. Először csak kis mennyiséget etetünk meg vele. Fontos a megfelelő helyzetben való tartás.
Nem mindegy, milyen kanállal etetünk. Ne legyen éles a széle, ne legyen túl öblös. Legjobb, ha az édesanya maga próbálja szájába venni.
A cumisüvegről a kanálra való áttérést megkönnyíti az az újfajta cumi, amely kanál formájúra van kiképezve.
A kanállal való etetés bevezetésekor sok türelemre és ügyességre van szükség, különben a csecsemő megutálja a kanalat. Eleinte mindig csak félig telt kanállal kínáljuk. Igazodjék az anya a csecsemő reflexes nyelő tevékenységének ritmusához. Csak semmi sietség és türelmetlenség!
Kancsalság A két szem állása nem párhuzamos, pontosabban a két szem tengelye nem azonos pontra irányul. Csak az egyik szem tekint egy bizonyos pontra, a másik elnéz e mellett a pont mellett.
Az újszülött szemei gyakran mozognak egymástól függetlenül, azaz időnként kancsalít; ennek nincs jelentősége. Féléves kortól kezdve a fixáláskor észlelhető kancsalítás már figyelmet érdemel, éspedig elsősorban nem azért, mert a kancsal szem csúnya, hanem azért, mert azt jelezheti, hogy a baba csak az egyik szemét használja, ennek következtében az idők folyamán a másik szem visszafordíthatatlanul tompalátóvá válik. Ezért tanácsos minden kancsalító idősebb csecsemőt még első születésnapja előtt szemésznek megmutatni. Magyarországon törekvés van arra (más országokhoz hasonlóan), hogy minden kisgyermek szemét - tehát nemcsak a kancsalítókét - vizsgálja meg szemész, mivel kancsalítás nélkül is előfordulhat korrekcióra szoruló fénytörési hiba.
A kancsalságot egyénre szabott kezeléssel gyógyítják, szemgyakorlatokkal, az egyik (a jobban látó) szem időleges letakarásával, szemüveggel, műtéttel.*
Kanyaró Nagyon fertőző, szinte mindenki átesett rajta a védőoltás bevezetése előtti időkben; sok súlyos szövődménye van, illetve volt.
A kórokozó vírus, mely a légutak nyálkahártyáin él, innen cseppfertőzéssel kerül a következő betegre, tárgyakkal nem terjed. Az emberi szervezeten kívül igen rövid időn belül elpusztul, ezért nincs szükség zárófertőtlenítésre.
Az anyai védettséget biztosító ellenanyagok a méhlepényen át bejutnak a magzatba, ezért a csecsemők az első három hónapban egyáltalán nem fogékonyak a betegséggel szemben, a következő hónapokban is még csak nagyon enyhe lefolyású betegség alakulhat ki.
A fertőződést követő 10. nap körül kezdődnek a bevezető tünetek; fokozatosan emelkedő láz, nátha, kötőhártyahurut, köhögés, igen rossz közérzet, nyűgösség, nagyfokú étvágytalanság. A nyálkahártyák bőven váladékoznak, a szem nem bírja a fényt. E tüneteknek a 3-4. napján a száj belsejének nyálkahártyáján egy csoportban számos apró fehér folt jelenik meg (Koplik-folt), ebből a gyakorlott szemű orvos már meg tudja mondani, hogy a betegnek kanyarója van. A beteg ilyenkor rendkívül fertőzőképes.*
A 4. napon a láz még magasabbra szökik, majd megjelenik a jellegzetes kanyarós kiütés: lencsényi vörös foltok először a fül mögött, majd az arcon, nyakon, törzsön, végül a végtagokon, a foltok helyenként összefolynak, a hurutos tünetek még fokozódnak. Ezután a láz és a többi tünet mérséklődik, a kiütések halványodni kezdenek, de az étvágytalanság (mely olyan nagyfokú, mint alig még egy betegségben) mindvégig megmarad. A beteg fertőzőképessége a kiütés csúcspontja után megszűnik.
A betegség kiállása egész életre szóló védettséget okoz. Egyes esetekben a kanyaró meglepően enyhe lefolyású.
Szövődményei: középfülgyulladás tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás (minden ezredik esetben), ennek tünetei görcsrohamok, tudatzavar, gyakran maradandó károsodást okoz. A kanyaró néhány hétre erősen meggyengíti a többi betegséggel szembeni védekezést.* Kivált a gümőkor szeret ilyenkor támadni.
A kanyarós gyermeknek ágyban a helye, 5 nap láztalanság után kelhet csak fel. Kezelése csupán tüneti: köhögéscsillapítás (a száraz levegő sokat ront a helyzeten), lázcsillapítás; lázas kisgyermek étrendje, bőséges folyadékbevitel. Rengeteg türelem kell a nagyon nyűgös gyermek ápolásához, néha elsötétítést kíván a gyermek fényre érzékeny szeme miatt.
Kanyaró gyanúja esetén is hívjunk orvost,* aki időben felfedezi a szövődményeket is.
Manapság a kanyaró alig fordul elő, mivel hatékony védőoltással rendelkezünk. Oltatlan beteget is meg tudunk védeni a lappangási idő elején beadott gamma-globulinnal. Ha ezt megkésve alkalmazzák, a betegség létrejön, de néha csak enyhe formában.

Kanyaró
Fertőző képesség az első tünetek megjelenésétől a kiütés csúcspontjáig
Fogékonyság az első három hónapban nincs, később mindenki, aki nem esett át kanyarón és nincs oltva
Átvitel módja cseppfertőzés, nem terjed közvetítő személy vagy tárgy révén
Lappangási idő 10 nap az első tünetig, még 4 nap a kiütés kezdetéig
Elkülönítés a kiütés eltűnéséig
Zárófertőtlenítés nem szükséges
Megelőzés védőoltás
Kanyaró védőoltás A védőoltás bevezetése előtt mindenki átesett kanyarón, sokan belehaltak a betegségbe vagy károsodásuk maradt utána.
Az oltóanyag élő, legyengített vírus. Hosszú időre ad védettséget, de ez egy-két évtized után kialszik és újra kell oltani. Újabban kombinált oltóanyaggal oltanak. Lásd oltási naptár.
Az oltás elvégezhetőségét az orvosnak kell megítélni.*
Karfonatbénulás Ritka szülési szövődmény, legtöbbször nehéz szülés következménye, szülési sérülésnek tekinthető. Legtöbbször az egyik oldali, a nyakon futó karidegfonat nyomódik meg vagy rongálódik a szülés folyamán. Gyakoribb az ún. felső típus, ritkább az alsó. A felső bénulás esetén az érintett váll lejjebb csúszik, esik, a felkar petyhüdt és a mellkashoz szorul, az alkar enyhén hajlított állapotban van, az ujjak mozognak. Az alsó típusú karfonatbénulást az alkar, a kéz és az ujjak bénulása jellemzi, a váll és a felkar izomereje érintetlen. A felső típus gyógyulási kilátásai valamivel jobbak, mint az alsóé. Mindenképpen orvosi, pontosabban ortopédiai kezelést igényel az állapot, a mozgásképesség visszatértéig meg kell akadályozni a karizmok megrövidülését, merevvé válását és meg kell őrizni a vállízület mozgathatóságát.*
Karotinsárgaság A bőr ártalmatlan, sárgás-narancssárgás elszíneződése, mely nagy mennyiségű sárgarépa, sütőtök vagy narancslé elfogyasztása után jelenik meg.
A sárga anyag a karotin, az A-vitamin előanyaga, a bőrben tárolódik egy ideig. A jelenség teljesen ártalmatlan. Nincs köze a májbetegségeket kísérő sárgasághoz, a sárgaság a szemfehérjén is látható, a karotin okozta elszíneződés viszont nem; a karotinsárgaság viszont a tenyereken és talpakon kifejezett.
Ha kialakul, nem kell a sárgarépa vagy sütőtök bevitelét csökkenteni. Testsúlykilogrammonként 5-10 g-nál nagyobb napi mennyiség elfogyasztása után szokott fellépni.
Kazein A tehéntej durván kicsapódó, túró- és sajtképző fehérjéje. A tej megalvadásakor vagy megsavanyításakor durva pelyhekben csapódik ki. A különböző emlősök tejének kazeinja mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt erősen különbözik. A női tejben viszonylag kevés és igen finom pelyhekben kicsapódó kazein van; nemcsak a tehéntejben van sok, hanem a kecskéében is. A tehéntej nehezen emészthető volta nagyrészt kazeintartalmának következménye. Ahhoz, hogy a tehéntejet a csecsemő megehesse, a kazeintartalmát csökkenteni kell, pl. tejhígítással. A siker nem mindig teljes.
Kékség Cyanosis (ejtsd: cianózis); a bőr állandó kék vagy kékesszürke elszíneződése. A kék szín annak jele lehet, hogy a vér oxigéntelítettsége nem kielégítő. Az oxigéndús vér ugyanis világospiros, kékké akkor válik, ha kevés oxigén van benne. Az egészséges piros bőrszín annak köszönhető, hogy a nagy oxigéntartalmú vér színe a bőrön áttűnik.
A kékség lehet általános, az egész testen látható, de az ajkakon, arcon, kézen és lábon ismerhető fel a legkönnyebben, máskor csak egyes testtájakon észlelhető cyanosis (ajak, arc, egyik végtag, kezek, lábak).
A kékségnek sok oka lehet. Újszülöttben leggyakoribb az oxigénellátottság zavara, melyet a tüdők átmeneti vagy tartós elégtelensége okoz; lehet a cíanosis oka a légzés hibája vagy veleszületett szívhiba is.
A helyileg észlelhető kékség legtöbbször átmeneti és ártalmatlan.
Újszülöttben vagy fiatal csecsemőben a kékség okának tisztázása néha nehéz feladat, olykor csak csúcstechnikával felszerelt szakközpontban lehetséges.*
Ha heveny betegséget kísér a cyanosis, ez a tüdő vagy a szív elégtelen működését jelezheti. A tüdőgyulladást kísérő kékség néha csak az ajkakra korlátozódik. Kékség észlelésekor habozás nélkül orvoshoz kell fordulni.*
Keményítő, étkezési Igen finom por, mely a búza, kukorica, rizs vagy burgonya keményítőjéből áll; a kereskedelemben kapható készítményen feltüntetik a keményítő eredetét.
Magyarországon nem általánosan használt élelmiszer, de számos gyári készítmény tartalmazza rejtetten (pl. pudingporok). A csecsemőtáplálásban jól használható második szénhidrát lehet tehéntejhígítások készítésekor, nyákfőzet is készíthető belőle, főzelékek sűrítésére is alkalmas.
Mivel tökéletesen rostmentes "üres" szénhidrát, a korszerű táplálkozási elvek alapján nem különösen kívánatos elterjesztése és használata.
Kétharmados tej Két rész tehéntejből és egy rész vizes hígítófolyadékból álló tehéntejhígítás. A hígítófolyadék legtöbbször nyákfőzet, a már összekevert folyadékot leginkább 5 százalék cukorral édesítik.
Szorult helyzetben alkalmas az első félévben az anyatej pótlására; a felestej túl híg, csak diétás célból használták a régi időkben.
A házi tejhígításokat manapság nem használjuk, elkészítésük túl bonyolult, sok hibalehetőséget, sőt fertőzés veszélyét rejti magában; ha már nincsen anyatej, a jó minőségű, korszerű gyári tápszer használata jobb megoldás.
Kiegészítő táplálék Azokat a táplálékot nevezzük így, melyek az anyatej, illetve a tejalapú tápszer mellett a csecsemő táplálékának részét képezik, de tejet nem vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak.
Szerte a világon igencsak különböző időben és módon történik meg a kiegészítő táplálékok bevezetése. Európában általában az A és C-vitamin-bevitelt elősegítő gyümölcslevekkel kezdünk. Mesterségesen táplált csecsemőnél 6-8 hetes korban kezdjük el a kiegészítő táplálást. Kezdetben csak egy teáskanállal próbálkozunk, fokozatosan napi hat teáskanálnyi mennyiségig mehetünk fel, melyet pici pohárból meg is lehet a csecsemővel itatni ( citromlé narancslé sárgarépalé általában gyümölcslevek). 4 hónapos kortól kezdve répafőzelék vagy banán adható.
Ezzel a módszerrel már korán megismertetjük a csecsemőt későbbi táplálékainak ízével és állagával, a fő indok azonban a jelentékeny C-vitamin-bevitel.
A különböző püréket 4-5 hónapos korban kezdjük adni.
Kisgyermekek táplálása A helyes csecsemőtáplálás az érdeklődés homlokterében áll, a kisgyermek étkeztetéséről viszont csak nagyon homályos fogalmak vannak a köztudatban. Egyik hiba lehet, hogy a kisgyermekeknek ugyanazokat az ételeket adják, amit idősebb csecsemő korában tanácsoltak, ezért nem tartják alkalmas tápláléknak a kissé darabosabb ételeket, mint pl. burgonyát, főzelékeket, barna kenyeret, tojást, húst.
Mennyiség tekintetében is tévhitek uralkodnak e téren: általában úgy vélik, hogy a kisgyermeknek jóval többet kell ennie, mint a nála kisebb csecsemőnek. Pedig éppen az ellenkezője igaz: kevesebbre van szüksége. Azt is tudnunk kell, hogy a túltáplált kisgyermek ellenállása nemhogy jobb lenne, hanem kifejezetten gyatrább. Az egészséges kisgyermek táplálásában a következő alapelveket kell szem előtt tartani.
• A csecsemőkorral ellentétben a tejfogyasztásnak csökken a jelentősége, ezért az egész nap elfogyasztott tej mennyisége ne haladja meg a fél litert (ne felejtsük ki a rejtett bevitelt sem).
• A csecsemőkor koncentrált, kissé egyhangú étrendjével szemben a kisgyermek változatos, kevésbé koncentrált, de nagy tápértékű táplálékot kapjon. Mivel már 16-18 hónapos korában képes kissé darabos táplálékot is megrágni, a változatosságot a legtöbb kisgyermek szívesen veszi.
• A túlnyomóan tejalapú ételeket kiszorítja a főzelék, a hús és a rostdúsabb lisztnemű; valójában már a csecsemőkor vége felé meg kell teremteni az átmenetet.
• A kisgyermek kapjon salátákat, a tejet részben tejtermék formájában (túró, sajt, kefir stb.) adjuk, a tej maga lassan háttérbe szorul.
• Káposztát, passzírozatlan hüvelyeseket a 2. évben még ne iktassunk be az étrendbe.
• A kisgyermeknek semmi szín alatt se adjuk a táplálékot cumisüvegből, még betegség alatt sem; a tej magában ne legyen főétkezés, hanem csak olyan ital, mint a többi - de túlzott fogyasztása elveszi a kisgyermek étvágyát.
• Édességet kizárólag étkezés végén kapjon a kisgyermek, előtte vagy közben soha.
• Fontos az étkezési idők és időközök pontos betartása, semmit se adjunk étkezések közben (kekszet, édességet, csokit, ropit, édes italokat, tejet se), folyadékot is csak nagy melegben.
• Amennyire ez lehetséges, a kisgyermek étkezzen együtt a család többi tagjaival.
Napi 3-4 étkezés elegendő, csak kivételesen engedhető meg 5 étkezés.
• A kisgyermek rendkívül mozgékony, sok folyadékot igényel. A szomjúságot lehetőleg kalóriamentes vagy -szegény italokkal csillapítsuk. Kerüljük a szénsavas italokat is.
• A felnőtt ételei fűszeresek a kisgyermek számára, különösen túl sok konyhasó lehet bennük. Legjobb az egész család számára csak mérsékelten sózni az ételt, majd az asztalnál mindenki annyit tehet hozzá, amennyit ízlése megkíván. A kereskedelemben kapható a nátriumszegény reformsó, ajánljuk használatát.
Kombinált védőoltások Több fertőző betegséggel szemben is lehet egyszerre oltani, de nem minden kombináció ajánlatos. A legtöbb országban egyetlen védőoltásban adják be a szamárköhögés tetanus és diphtheria elleni oltóanyagot; hasonlóképpen kombinálható a kanyaró rózsahimlő és mumpsz elleni oltás. Az oltások helyes időbeli elrendezését szolgálja az oltási naptár.
Konyhai receptek nagyobb csecsemő és kisgyermek részére
Babaétrend
Főzelékek házi elkészítése

Nyers ételek

Burgonyaételek

Hús elkészítése

Tojásételek

Egyéb édes ételek

Lisztből készülő ételek
Konyhasó a baba ételében A konyhasó ok élelmiszerből teljesen hiányzik, ezért sózzuk meg ételeink egy részét elkészítés közben. A civilizált ember sokkal több konyhasót fogyaszt, mint amennyire feltétlenül szüksége van. A csecsemő és a kisgyermek sem tud konyhasó nélkül élni, de szükséglete nagyon szerény.
Általában kisgyermekkorban kénytelen rászokni a felnőttek ízlésének megfelelő, mindenki számára túlzott mértékű konyhasóbevitelhez.
Csecsemők és kisgyermekek nem szeretik a sós ételt. Főzelékük elkészítéséhez nem kell sót használni, kivált, ha a főzelék húslevessel készül, ebben ugyanis már bőven van konyhasó. Az egész kisgyermekkoron keresztül bánjunk csínján a konyhasó használatával. Valószínűleg ezzel kedvezően befolyásoljuk a gyermek későbbi sóízlését.
A konyhasóban szegény étrend igen hosszú távon védelmet nyújt a magas vérnyomás kifejlődése ellen, legalábbis a nagy konyhasóbevitel az arra hajlamos emberben jelentékeny kockázati tényező.
A bébiételeket előállító ipar kezdi levonni a megfelelő következtetéseket, a legtöbb bébiételt sószegényen vagy sómentesen készíti el. Sajnos, sok felnőtt íztelennek érezve az ilyen étket, külön megsózza. A sózás szokása a családon belül a példa révén is terjed, a gyermek mindent utánoz, amit a felnőttől lát. A felnőtteknek ezen a téren is jó példával kell elöljárniuk.
Ugyanilyen okból jelöltük meg a konyhai receptek nagyobb csecsemő és kisgyermek részére címszó alatti receptekben azt, hogy az ételekbe nem kell feltétlenül sót külön beletenni.
Magyarország számos vidékén elégtelen a jódbevitel, ezért ilyen helyeken a kereskedelemben jódozott só is kapható, használata kifejezetten hasznos.
Koraszülés A betöltött 37. hét előtt bekövetkező szülés, a meghatározásban nem szerepel az újszülött súlya, az életképesség alsó határa egyre csökken, most 600-900 g között van, ez 28 hétnél jóval rövidebb terhességi tartamnak felel meg.
Az idő előtt született újszülöttet nevezzük koraszülöttnek, arányuk Magyarországon az újszülöttek közel 10 %-a.
A koraszülésnek számos oka van, ezek között vannak anyai betegségek és állapotok (számos betegség, nehéz munka, rossz szociális körülmények stb.); és vannak magzati okok (fejlődési rendellenességek, ikerterhesség).
Koraszülött A normális, 40 hetes, azaz 280 napos terhességi tartamnál lényegesen rövidebb terhességből született újszülött. Hivatalosan 37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született újszülött a koraszülött. Alsó határ nincsen, minden életjelenséget mutató magzatot koraszülöttnek kell tekinteni, bár a 28. hét előtt születettek valójában késői vetélésből származnak.
Magyarországnak az újszülöttek közel 10 %-a idő előtt jön világra. Ez az adat azért nem lehet pontos, mert az esetek kb. 1/7-ben nem lehet a terhesség tartamát pontosan meghatározni.
A koraszülött sok tekintetben éretlennek tekinthető, extrém esetben életképtelen. Minél kisebb a születési súlya, általában annál éretlenebb, ez alól a szabály alól azonban sok kivétel van. Az éretlenség fokát különböző külső jelekből és az idegrendszer viselkedéséből elég pontosan meg lehet mondani, ennek alapján a valódi terhességi tartamot elég pontosan meg lehet becsülni.
Az éretlenség számos életműködést érinthet: a légzést, a táplálhatóságot, az emésztést, a testhőmérséklet szabályozását, a fertőzések elleni védekezést és sok mást. A leggyakoribb és legveszélyesebb nehézséget a születés után hamarosan megjelenő légzészavar jelenti, a lehűlési hajlam ellen elég könnyű védekezni. A koraszülött gyakrabban szenved el maradandó károsodást ( szülési sérülések agyvérzés, újszülöttkori).
Ma már jóval 1000 g alatti születési súllyal is életben maradhat egy koraszülött, az esetek nagy többségében károsodás nélkül.
A koraszülöttnek alig van bőr alatti zsírpárnája, míg az érett újszülött későbbi mércével mérve kifejezetten kövér. Bőre áttetsző, sokkal pirosabb, mint az éretteké, egész testét lanugo, magzatpihe fedi, fülkagylójának porca fejletlen, sírása erőtlen, lassú, vontatott a mozgása, szinte folyton alszik, gyakran szabálytalan a légzése. Étvágya még nincs, elégedettségét vagy rossz közérzetét nem tudja kifejezni.
Életkilátásai érettségétől és az ellátás színvonalától függenek ( koraszülöttek ápolása). Legtöbbjüket nemcsak életben tartják, hanem megóvják a később megnyilvánuló maradandó károsodásoktól.
A kilátások tehát jónak mondhatók, de eredményt csak igen sok munkával, bajlódással, türelemmel lehet elérni. Az újszülöttek részére berendezett intenzív osztályok igen sokban járultak hozzá az eredményes javuláshoz.
Koraszülöttek ápolása A koraszülöttek ápolása és felnevelése gyakran igen nagy feladat, előfeltétele a koraszülött sajátságainak pontos ismerete, kezelésükben és ápolásukban szerzett nagy gyakorlat, állandó megfigyelési lehetőség, technikai feltételek (pl. inkubátorok, táplálóeszközök).*
A koraszülöttek kezelése és ápolása ezért ma magasan specializált koraszülöttrészlegeken, eleinte intenzív osztályokon történik, ezek legtöbbször a szülészeti intézménnyel vannak egybeépítve.
A következő feladatokat kell megoldani; megóvni a koraszülöttet a fertőzésektől és a lehűléstől, gondoskodni a levegő megfelelő páratartalmáról és oxigénszintjéről, a vérkeringést, szívműködést és légzést megszakítás nélkül figyelni, megfelelő táplálást biztosítani. Az ápolást az inkubátorok könnyítik meg, ezeknek hőmérsékletét, páratartalmát és oxigénellátását állandó szinten lehet tartani és pontosan szabályozni. Általában meztelenül vagy csak kevés ruházatban fekszenek a koraszülöttek az inkubátorban, szabadon mozognak. Az inkubátorok fala átlátszó, így állandóan meg lehet figyelni őket. Táplálásuk külön művészet, a koraszülött legtöbbször nem képes maga táplálkozni, ezért éren át vagy szondatáplálással kell a szükséges anyagok beviteléről gondoskodni.
Koraszülöttek szállítása A koraszülött nyomban megszületésétől kezdve speciális intézményben való ellátást igényel ( koraszülöttek ápolása).
A koraszülött lehetőleg olyan intézményben jöjjön világra, ahol intenzív ellátása nyomban megkezdhető, majd folytatható. Ha a koraszülés váratlanul, a fentiekre alkalmatlan helyen következik be, legjobb, ha a koraszülöttet speciális szállítószolgálat viszi végleges kezelésének és ápolásának intézményébe. Az ilyen mentőautóban az intenzív ellátáshoz szükséges összes eszköz rendelkezésre áll. Hazánkban a szállítóhálózat mostanában jut el oda, hogy feladatát maradéktalanul teljesíthesse.
Ha nem áll rendelkezésünkre speciális szállítószolgálat, útközben a legfontosabb feladat a lehűlés elleni védekezés.
Koraszülöttek táplálása Az éretlen koraszülött még képtelen megfelelő módon nyelni, ezért mesterséges eszközökkel kell táplálékbeviteléről gondoskodni. Erre a célra ma már kiváló minőségű, hajlékony csövek, ún. szondák állnak rendelkezésünkre. A szondát az ebben gyakorlott nővér a koraszülött orrán át levezeti a gyomorba, a korszerű szondát hosszabb időn át is a gyomorban lehet hagyni. A táplálékot igen kis, sűrűn adott adagokban fecskendezik be a gyomorba, eleinte éjjel-nappal, folyamatosan néhány óránként.
Később a koraszülött szopó- és nyelőreflexe megérik és ilyenkor át lehet térni a cumisüvegre, sőt mellre is tehető, ha a közbeeső időben az édesanya szorgalmasan kiürítette mellét (ezt az anyatejet természetesen megkaphatja a koraszülött baba). A koraszülött táplálékigénye mennyiségre és fehérjére nézve nagyobb, mert gyorsabban gyarapszik, a napi adag a testsúlyának akár a negyedét is kiteheti.
Legjobb tápláléka saját édesanyja teje, ezt azonban legtöbbször ki kell egészíteni egyéb táplálékkal is; a koraszülöttek tápszerei eltérnek a többi csecsemőkétől, speciális igényeiket koraszülött-tápszerekkel kell biztosítani.
Amikor a 2500 g-ot elérik, fokozatosan át lehet térni a szokványos tápszerekre, de fejlődésüket továbbra is szoros ellenőrzés alatt kell tartani.
Minél kisebb a koraszülött születési súlya, annál hosszabb időt vesz igénybe, míg kezdeti súlyesése után születési súlyát újból eléri és gyors gyarapodásba kezd, ezután azonban viharos szokott lenni a gyarapodás.
Koraszülött-tápszerek A koraszülöttnek több fehérjére, vasra, kalciumra és foszfátra van szüksége, mint az érett újszülöttnek, ezért speciális tápszereket gyártanak részükre. A megfelelő tápszer kiválasztása az orvos dolga.* Az ő dolga annak meghatározása is, mikor kell a normális táplálásra áttérni.
Kórházba utalás Minden szülő számára nagy megpróbáltatás, ha gyermeke kórházba kényszerül és ott idegenek gondjaira kell bízni. A gyermek érdekében azonban tudomásul kell venni, ha kezelőorvosa kórházi elhelyezést tart szükségesnek.*
A kórházi kezelésnek több indoka lehet: súlyos a betegség, a fertőző beteget el kell különíteni, a kezelés nehéz és bonyolult, sürgősség áll fenn, speciális felszerelés kell a helyes diagnózishoz és kezeléshez, speciális táplálásra van szükség.
A gyermeket ellátó kórházi intézmények orvosai és ápolónői nagy gyakorlattal rendelkeznek, tudnak bánni a beteg gyermekkel, a technikai eszközök, műtéti lehetőségek kéznél vannak, a gyermektől való elválást tehát a szülő a kisebbik rossznak kell, hogy tekintse.
Egyre inkább megvalósul az a törekvés, hogy a kórházba felvett gyermeknek nem kell az édesanyjától teljesen elszakadnia, rugalmas látogatási rendszerrel, az anyának az ápolásban való részvételével, esetleg az édesanyának a kórházba való felvételével sokat lehet enyhíteni a helyzeten.
Ha a gyermek már olyan korú, hogy megérti, mi történik vele, előre el kell neki magyarázni, milyen a kórház, hogy a szülőktől csak időlegesen kell megválnia stb. Igen hasznos, ha valamelyik kedvenc játékát vagy más tárgyát magával viheti.
Ha nem sürgős felvételről van szó, mód van a kórházzal való előzetes megismerkedésre, a felvétel idejét és az akörüli teendőket meg lehet beszélni.
A kórházi beutalás írásban történik, * a sürgős eseteket kivéve.
Kórházi ártalmak Hospitalizmus; mindaz a kórházban szerzett ártalom, melyet a hiányos ápolás, rossz táplálkozás, gyakori fertőzés és főként a lelki elszigetelődés okoz.
Ezek az ártalmak akkor jelentkeznek, ha a gyermekek anyjuk nélkül sokáig tartózkodnak gyermekintézményben, csecsemő- és gyermekotthonokban, árvaházakban, kórházakban és egyéb intézményekben.
Több gyökere van ezen ártalomcsoportnak. Az ismétlődő fertőzések, a bármilyen szempontból elégtelen táplálás, a nem megfelelő ápolási feltételek (változó személyzet, a friss levegő hiánya), lelki hiányállapot (a szeretet és törődés hiánya, közöny, túlzott szigor stb.), mind szerepet játszhatnak, mégpedig együttesen is.
Súlyos esetben az érintett gyermek testi és lelki fejlődése leáll, késik a felállás, járás, a beszéd, akár a hossznövekedés is, magatartási zavarok jelennek meg. Minél fiatalabb gyermekben minél hosszabb ideig tart a hospitalizmus, annál súlyosabbak a maradandó következmények.
Mindent el kell követni ezen bajok elkerülésére. Ha már édesanya nélkül kell a gyermeknek felnőnie, családra jellemző közösségi szervezetet kell kialakítani. Sajnos családon belül is kialakulhat kedvezőtlen légkör, ingerszegény környezet, közöny; a szeretet és érdeklődés hiánya.
Mindezek másodlagosan neuropathiához is vezetnek.
Ma már tudjuk, hogy fontos volna, a beteg gyermek szülőjét is felvenni a kórházba, erre mindenütt szaporodnak a törekvések.
Kórházi csomag szülőnőnek A 30. terhességi héttől kezdve jó, ha a várandós édesanya készen tartja azt a holmit, amelyre a szülészeti intézményben szüksége lesz.
A következőket ajánljuk:
4 elöl nyíló, kifőzhető hálóing,
1 könnyű ágykabát,
8-12 kifőzhető pamutbugyi,
2 szoptató nőnek való (elöl szétnyitható) melltartó,
2 kis frottírtörülköző,
3 fürdőkesztyű (arc, test, mellek),
pongyola vagy fürdőkabát,
otthoni ruha a hazamenéshez,
papucs,
harisnyák, vagy harisnyanadrágok,
szappan,
fogkefe, fogkrém,
kölnivíz,
körömkészlet, fésű, kefe,
papírzsebkendők,
piperecikkek,
olvasnivaló.
Az indulás pillanatában nem szabad megfeledkezni a személyi igazolványról, a biztosítási igazolványról (ha van ilyen) a terheskönyvecskéről és némi készpénzről.
Az először szülő nő akkor induljon el, ha már 10-20 percenként rendszeres fájásai vannak. Ismételten szülő nő jobban teszi, ha már a fájástevékenység megindulásakor útnak indul.
Kórházi csomag újszülöttnek Célszerűen összeállított csomag újszülött vagy csecsemő hazahozása alkalmával. Tartalma:
1 ingecske,
1 rékli,
2-3 pelenka,
1 vízhatlan alátét,
1 flaneltakaró,
1 nadrágpelenka,
1 nadrág,
1 rugdalódzó,
1 meleg ruhadarab hideg időben,
1 gyapjútakaró huzattal.
Ha idősebb csecsemőt kórházba viszünk, néhány saját játékát vele adhatjuk, ez a szülők távollétében emlékezteti őt otthonára.
Korpafürdő Enyhe hatású, speciális fürösztési eljárás gyulladt bőrű csecsemők gyógyítására.
Korábban házilag állították elő, manapság drogériában, természetgyógyászati boltokban készen kapni hozzá az anyagot. 5-10 percig tartjuk a korpafürdőben a csecsemőt, szappant eközben ne használjunk!
Koszmó Seborrhoea (ejtsd: szeborrea) a fejen; túlzott, zsíros korpaképződés a hajas fejbőr területén, leginkább a fejtetőn, a kutacstájon. A korpádzás néha olyan nagy mértékű, hogy egybefüggő, vastag, zsíros, rossz szagú felrakódás keletkezik. Ha ezt leszedjük, az előbukkanó bőr vörös, néha sebes és nedvedző.
Hasonló elváltozás támadhat a szemöldökön is. A koszmó nem vagy alig viszket.
Az ún. dermatitis seborrhoides (seborrhoeás bőrgyulladás) leggyakoribb és legenyhébb megnyilvánulása a koszmó, a gyulladás már az első hetekben megindul, fokozott faggyúelválasztás, korpádzás és pír kíséri.
A kezelést orvos irányítja, * olajjal puhítjuk fel a bőrt, esetleg egész éjjelen át megfelelő szerrel kibélelt sapkát húzunk a fejére. Az így felpuhított összetapadt korparéteget már másnap reggel sűrűfésűvel el lehet távolítani. A kezelést hetenként kell megismételni, ha szükséges. Ezután az orvos utókezelésként valamilyen gyógykenőcsöt vagy gyógypasztát ír fel a bőr épségének biztosítására.*
A táplálásban rendszerint nem kell változtatást eszközölni, de az étrendet az orvosnak tisztáznia kell és a túltáplálást el kell kerülni. Különösen makacs, súlyos formában 2-3 hétre zsírszegény étrendet rendelhet az orvos.*
Köldökápolás A köldökzsinór megszületés utáni átvágásakor képződő nyílt seb gondos, hozzáértő gondozást követel. Főképpen a fertőzést kell elkerülni.
A köldökápolás gyakorlatilag a köldökzsinór lekötésével kezdődik. Az átvágás után száraz, steril, szellőző kötéssel fedik a mielőbbi leszáradás és a fertőzések elkerülése érdekében. A köldökcsonkot félig bevágott steril lappal veszik körül, antiszeptikus hintőporral behintik, egy másik steril lappal lefedik és az egészet kötéssel rögzítik.
Nem szabad a köldöknek vízzel érintkeznie, amíg a köldökcsonk leesése után a nedvedzés teljesen meg nem szűnik, ezért a csecsemőt ennek megfelelően kell füröszteni. A kötést naponta levesszük, leemeljük a felső lapot (steril csipesszel!), behintőporozzuk, új steril lapocskát teszünk a csonkra, bekötjük. Így járunk el addig, amíg a csonk leválása után a nedvedzés meg nem szűnt.
Ha a köldök a köldökcsonk leesése után 2-3 nappal hosszabb ideig nedvedzik, köldökvadhúsra kell gondolni és orvoshoz fordulni.*
Minden más, a köldökkel kapcsolatos zavar fennállta esetén (különösen gyulladás kialakulásakor) tanácsos azonnal orvoshoz fordulni.*
Köldökkötő A köldökkötő pólyát korábban a köldökcsonk leválásáig használták.
A hagyományos köldökkötő rugalmas, légáteresztő pólya, 100-120 cm hosszú, 6 cm széles, végén kötővel. Úgy helyezték fel, hogy elöl a pólya szélességénél jóval szélesebb területet fedett, hátul viszont egymásra tekerték a pólya hurkait. Nem szabad se túl szorosan, se túl lazán felhelyezni. Tévedés azt hinni, hogy használata képes megelőzni a köldöksérv kifejlődését.
Ma sokkal egyszerűbb kötést használnak a köldök lefedésére.
Köldöksérv A köldökkapu nyitva maradását vagy a köldököt lezáró hasfalrészlet gyengeségét és következményes kiboltosulását nevezik köldöksérvnek.
A köldöksérv már a születéskor fennáll, még akkor is, ha csak később mutatkozik meg. Gyakori, ártalmatlan állapot. Minden ötödik újszülöttnek van köldöksérve, koraszülöttekben még gyakoribb.
A nem túl erős sírás vagy préselés képes a köldöksérvet láthatóvá tenni. A hasűri nyomás ilyenkor megemelkedik, a köldöksérven keresztül belet nyom ki. Így igen különböző nagyságú (borsónyitól a félalmányiig), félgömb alakú elődomborodás képződik. Nyomásra vagy sírás abbahagyásakor a sérv "visszamegy", gyakran kortyanás kíséretében, de aztán minden újabb síráskor előjön.
A kisebb köldöksérv magától záródik, legtöbbször az első év vége felé, amikor az álló testhelyzet következtében a hasizomzat megerősödik. Ha nagy, később záródik. Műtéti megoldásával nem sietünk; csak a kisgyermekkor végén, az iskolába menés előtt érdemes műteni, ha addig - kivételesen nem záródnék.*
Veszélytelen állapot, szinte soha nem záródik ki, ellentétben a lágyéksérvvel. Szépséghiba, ezért kell előbb-utóbb megoldani.
Ronthat a köldöksérven a tartós köhögéssel járó betegség, pl. szamárköhögés.
Köldökvadhús Granuloma; a köldökcsonk leesése után néha nedvedző, vörös növedék alakulhat ki.
A nedvedző sarjszövet megakadályozza a köldök teljes begyógyulását, kezelést igényel.
Néha olyan apró, hogy csak a köldökgödör gondos átvizsgálásával lehet az állandó, enyhe nedvedzés forrását megtalálni. Ha a köldök leesése után a nedvedzés néhány nap alatt nem szűnik meg, forduljunk orvoshoz.*
Kezelése enyhe edzés, legtöbbször ezüstnitráttal, máskor a fölösleges szövetsarjadék eltávolítása.
Köldökzsinór elkötése Legtöbbször a szülésznő köti le a köldökzsinórt, kb. 4-5 cm-nyire az újszülött bőrfelszínétől. Ez akkor történik meg, amikor a köldökzsinór már nem lüktet.
Átvágása előtt a köldökzsinórt nem táguló, csíramentes anyagból készült jól tartó hurokkal kötik le, nehogy az átvágás után vérzés következzék be. 2-4 cm-rel tovább, az anyai irányban második kötést is feltesznek, mely megakadályozza, hogy a méhlepény vére kifolyjék. Csak ezután vágják át a zsinórt a két lekötés között, csíramentes ollóval. A vágást egyik kezével végzi a bába, másik kezével az újszülött esetleges váratlan mozdulatát védi ki. Különösen az újszülött felőli lekötést kell gondosan elvégezni, az átmetszés és az újszülött megtisztítása után a lekötést még egyszer ellenőrizni kell. Ekkor a hurkot felengedik, majd újra leszorítják és megcsomózzák. A csonkot alkohollal érintik meg, steril lappal felszárítják, a hason balra felfelé fektetik el, steril hintőporral szórják meg. Steril gézzel fedik, melyet az újszülött hasán körbefutó köldökkötővel rögzítenek.
A köldökhöz csak gondosan fertőtlenített kézzel szabad nyúlni, mivel nyílt sebről van szó; tisztátlan kezeléssel befertőzhetjük a köldökcsonkot. A fertőzésekkel szemben védelmet nyújt a köldökcsonk fokozatos, természetes kiszáradása. Ezért a köldökcsonkot szárazon kell tartani, addig újszülöttet nem szabad füröszteni, csak lemosni, amíg a köldökcsonk le nem esik és a bőrköldök teljesen ki nem szárad.
Könnycsatorna szűkülete A könnyet a szemből vékonyka csatorna vezeti le az orrüregbe; ez a kis csatorna a megszületéskor egy vagy mindkét oldalon szűk lehet, akár el is lehet záródva, de később is elzáródhat gyulladás következtében.
Jellegzetes tünet a könnycsorgás, a könny az orcán végigfolyik. A kötőhártya gyulladása, gennyesedése is felléphet szövődményként. Szemészeti beavatkozás szükséges, a kis csatornát különlegesen vékony eszközzel átmossák vagy átjárhatóvá teszik; csak kivételesen van szükség műtétre. Az állapot egyáltalán nem ritka, szakorvosi ellátást igényel.*
Körömápolás, csecsemőkorban
 
  A körmök helyes és helytelen levágása. Oldalt nem szabad túlságosan kivágni a körmöt

Az érett újszülött körme meghaladja az ujjbegyek végét, képes tehát összekarmolni az arcát. Ezért már az első napokban le kell vágni a körmét.
Az alapelv az, hogy a csecsemő körme soha ne érjen az ujjbegy végén túl.
Legjobb finom, hajlított ollót használni erre a célra. A körmöt oldalt nem szabad túlságosan kivágni, különösen a lábujjakon, az utóbbiakat legjobb teljesen egyenesre vágni, a kéz körmeit kissé ívelten. A körömágynál a körömre kúszó vékony bőrt sohasem szabad visszatolni, mert ez könnyen a körömágy gyulladását okozhatja.
A körömvágást legjobb a tisztasági fürdő után elvégezni. A körmöt egy kis babakrémmel vagy babaolajjal előbb finoman be lehet kenni, hogy még puhább legyen.
A körmöket körömtisztítóval csak óvatosan szabad kitisztítani, a legkisebb sérülés is gennyes gyulladáshoz vezethet.

Körülmetélés Circumcisiónak (ejtsd: cirkumcízió) is mondják latin szóval. A hímvessző előbőrének körkörös eltávolítása, vagy - manapság gyakrabban - a hátoldalon való egyszerű bevágása.
A körülmetélést az emberiség már évezredek óta végzi valamilyen formában. Leginkább keleti és afrikai országokban szokás, elsősorban vallási okokból. Egyes népeknél igen korai gyermekkorban, legtöbbször újszülöttkorban végzik, máshol a férfivá avató szertartások része.
Körülbelül száz év óta jött divatba egészségügyi célzattal; az utóbbi évtizedekben új lökést adott a módszer terjedésének az a megfigyelés, hogy körülmetélt férfiakban sohasem fordul elő a hímvessző makkjának rákja. Vitatott az a megfigyelés, mely szerint az ilyen férfi állandó nemi partnerének sokkal ritkábban volna méhnyakrákja.
Az Amerikai Egyesült Államokban egészségügyi megfontolásból végzik el a beavatkozást (egyes nagyvárosokban az újszülöttek akár 96 %-a is átesik rajta), Európában általában idegenkednek a körülmetéléstől, többek közt azért is, mert nem kívánják a természetes állapotot megváltoztatni. Szakavatott kézben a beavatkozás egyszerű, veszélytelen és fájdalmatlan, de szövődmények bármikor előfordulhatnak (vérzés, sebfertőzés, húgycsőgyulladás).
A körülmetélés olyan esetben jelenthet előnyt, amikor a fityma tisztán tartása a fityma szűk volta miatt nehézségbe ütközvén a kisfiút ismétlődő gyulladás kínozza.
A fitymaszűkület sok kisfiúban csak látszólagos, a szűkület az idők folyamán magától megszűnik. A fölösleges beavatkozás a későbbi szexuális életben zavarokat okozhat, ezért a műtétet elvégeztetni kívánó szülőkkel ezt a kérdést is alaposan meg kell beszélni.
Kötőhártya-gyulladás Conjunctivitis (ejtsd: konjunktivitis), kötőhártyahurut. A szemet és a szemhéjak belső felszínét borító nyálkahártya gyulladása.
Jelei: erős szemvörösség, híg, nyálkás vagy gennyes váladékozás (az utóbbi esetben a szem be is ragad), fiatal csecsemő esetén a szemhéjak görcsös zárása, erős lob esetén a szemhéjak is duzzadtak.
A kötőhártyahurut nemritkán fertőző betegségek, például a kanyaró, sok felsőlégúti gyulladás részjelensége. Néha túlérzékenység tünete, szénanáthához is társulhat. Kiválthatja továbbá kémiai vagy fizikai ártalom (por, idegentest); néha a megelőzés céljából adott Credé-szemcsepp vagy a szülés közben bekövetkezett fertőzés okozza.
Kezelése: enyhe esetben (szerény pír, enyhe égető érzés, híg váladék) a szokásos szemápoláson kívül elég a kamillateával vagy langyos vízzel történő öblítés. Erős fénynek vagy légmozgásnak ne tegyük ki a gyermeket. Az ennél súlyosabb formák orvosi kezelést igényelnek, * mivel maradandó károsodással, akár vaksággal is járhatnak.
Az orvosi kezelés szemcseppekből, öblítésből, egyéb jellegű helyi kezelésből, súlyosabb esetekben általánosan ható gyógyszerek, antibiotikumok alkalmazásából áll.*
Közbeiktatott étkezések Az étkezések közt édesség, gyümölcs, keksz, ropi vagy bármilyen más táplálék adása, akár csak kis mennyiségben is, hibának számít, bármilyen korú legyen a gyermek.
Az ilyen étkezés zavarja az emésztés ritmusát, az éhség jóllakottság normális váltakozását, fegyelmezetlenséget is eredményez, eleinte az étkezés, később más szokások terén is ( étvágytalanság).
Természetesen nem mindig hiba a közti étkezés: betegség idején, lábadozás folyamán még szükség is lehet rá.
Forró napokon folyadékot, teát, nem cukrozott gyümölcslevet kínáljunk az esetleg szomjas kisgyermeknek (de csak mértékkel).
Középfülgyulladás Otitis media; a középfülnek, azaz a dobüregnek savós vagy gennyes gyulladása. A dobüreg a dobhártya mögött helyezkedik el, nyálkahártya béleli, benne vannak a hallócsontok is; a garattal járat köti össze, az Eustach-kürt, ezen keresztül szellőzik a levegőt tartalmazó dobüreg.
Középfülgyulladás több módon keletkezhet. Legtöbbször a felső légutak, az orrüreg vagy a garat hurutja terjed rá a fülkürtön keresztül.
Láz, fülfájás, csecsemőben nyugtalanság, keserves sírás, a táplálék elutasítása, hányás és hasmenés lehetnek a középfülgyulladás tünetei.
A külső hallójárat megnyomásakor a csecsemő fájdalmat jelez.
Gyakran igen hamar folyadékkal vagy gennyel telik meg a dobüreg, a fájdalom a feszülésből ered. Nemritkán "felfakad" a fül, a dobhártyán nyílás keletkezik és azon keresztül távozik a dobüreg váladéka; a fül folyik, ilyenkor a fájdalom meg szokott szűnni. Ezt a természetes gyógyulásmódot siettethetjük a dobhártya óvatos bemetszésével ("felszúrják a fület"), főképp azért, hogy a genny a legkevésbé veszélyes irányba, kifelé találja meg útját.*
A kezelés antibiotikum alkalmazásából áll. A szövődmények az antibitikumok bevezetése óta sokkal ritkábbá váltak, a fül felszúrására sincs annyi esetben szükség. Fülcseppeket csak akkor szabad használni, ha a fül nem folyik. Egyébként is helyes orvos véleményét kikérni.*
Jó házi eljárás száraz meleg alkalmazása, a fül bekötése. Igen heves fájdalmat is képes néha csillapítani a fülre helyezett párakötés (zsebkendőt meleg vízbe mártunk, jól kicsavarjuk, a fület vazelinnal bezsírozzuk, a melegvizes zsebkendőt a fülre tesszük, vízhatlan fóliával fedjük, erre kerül a száraz kendő). Félóránként cserélhető.
Egyes esetekben elősegíti a gyógyulást a nyálkahártya-duzzanatot csökkentő orrcseppek alkalmazása; kedvező esetben a fülkürt megnyílik és a dobüreg szellőzése helyreáll.
Krémtúró Kisgyermek fogyaszthatja a kereskedelemben kapható krémtúrót: hasonló étel házilag is előállítható:
Elkészítése: fél liter zsírszegény tejet 40 g búzadarával 3 percig lassú tűzön főzünk, cukrot ízlés szerint teszünk hozzá. Lehűtjük, habosra verjük; azonos mennyiségű túrót is habosra verünk, összekeverjük. Gyümölcslével, gyümölcsdarabokkal ízesíthetjük és színezhetjük.
Kruppos köhögés Ugató jellegű köhögés; legtöbbször éjjel, hirtelen kezdődik, hamar nehezített légzéshez vezethet. Neve pongyolaság: a krupp eredetileg diphtheriás gégegyulladást jelentett, ez is ugató köhögésben nyilvánult meg. A hasonló jelenséggel járó, de nem diphtheriás eredetű bajokat nevezték pszeudokruppnak, álkruppnak, ezt a szót rövidítjük le most.
Az ugató köhögést gyakran kíséri hangos, sziszegő, húzó jellegű belégzés (csőlégzés), kilégzéskor hiányzik vagy enyhébb ez a hang. A hangos légzés súlyos esetben kifejezetten nehezített is lehet, a gyermek küzd a levegőért.
A gége vagy környéke gyullad be, a megduzzadt nyálkahártya beszűkíti a légutat. A légszomj még meg is ijeszti a gyermeket, s ez rontja a helyzetet. Az állapot ritkán, de nagyon gyorsan életveszélyessé válhat, ezért ugató köhögés felléptekor azonnal orvoshoz kell fordulni.*
Az orvos érkezéséig a nyugalmat meg kell őrizni. A gyermeket karba kell venni, gégéjére hideg borogatást lehet helyezni. A fürdőszobában meg lehet engedni a forró vizet, a gőz (nem a meleg) javít a helyzeten.
Az esetek egy részében csak néhány óráig tart az állapot, máskor meg egyre súlyosbodik és ezért feltétlenül kórházba kell sietni a gyermekkel, előtte az orvos megfelelő gyógyszerekkel látja el a beteget.
Az összetett okrendszerben a vírusfertőzések vezető szerepet játszanak, de az egyéni hajlam és a környezeti ártalmak is kóroki tényezők lehetnek.
Kutacs A fejtető szomszédos koponyacsontja közötti hézag, amely újszülöttben és a csecsemőben még nem nőtt be. Ez a helyzet megkönnyíti a rohamos agynövekedést az első év folyamán.
Az említett terület valójában a nagykutacs, mely a homlokcsont két lemeze és a két falcsont találkozásánál van, ezért nagyjából sarkára állított négyzet alakú. Hátrább, de ugyancsak a középvonalban helyezkedik el a háromszög alakú kiskutacs, a két falcsont és a páratlan nyakszirtcsont találkozásánál. A kiskutacsot röviddel a születés után már nem lehet tapintani. A csontok közti hézagot rendkívül erős kötőszövet hidalja át, mely kellő védelmet nyújt az alatta lévő agynak.
A nagykutacs tapintásakor enyhén rugalmas ellenállást érzünk, néha az érverést is lehet itt tapintani. A kutacs a szomszédos csontok szintjében van normálisan. Elődomborodása betegséget jelenthet és ezzel orvoshoz kell fordulni.*
Kórosnak tekinthető, ha a nagykutacs túl korán vagy túl későn csontosodik el.
Normális körülmények között a kutacs csontszélei kemények, jól tapinthatók; rachitisben a csontszél elmosódottá, puhává válik. A nagykutacs általában másfél éves korra csontosodik el, ettől az átlagértéktől minden betegség nélkül is nagy eltérések lehetnek. Kezeletlen rachitisben a nagykutacs elcsontosodása jelentékenyen késhet.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü