Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*L*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
La Leche League (L.L.L.) La leche tejet jelent spanyolul, átvitt értelemben a gyermek iránti szeretetet is. A "tejliga", L.L.L., nemzetközi szervezet, mely az anyákat tömöríti és a szoptatás előmozdítását, az előforduló nehézségek leküzdését tűzte ki célul. Az anyákat buzdítja, ismereteiket bővíti, nehézségeikben támogatja őket.
A liga tagjait az a meggyőződés hajtja, hogy az anyatej nemcsak a csecsemő legjobb tápláléka, hanem hogy a szoptatás a gyermek iránti szeretet megnyilvánulása és az emberi kapcsolatok iskolája is. Az anyák egymás közti kapcsolatát kívánják erősíteni, segítik az anyákat bajaik megoldásában és támogatják saját szoptatási képességükbe vetett hitét. A L.L.L. tapasztalatai, információi és szolgálatai bárki számára hozzáférhetőek. A liga nem haszonirányultságú egyesület, Magyarországi szervezete is van, ideiglenes címe: Ms Allison Langley Budapest II. Vihorlát u. 44. 1025.
Láb fejlődése Az újszülött talpán nem látszik a későbbi lábboltozat okozta homorulat, teljesen lapos, de ez nem jelenti, hogy a gyermeknek később lúdtalpa lesz.
A lábboltozat a 2. év folyamán alakul ki a járás hatására. Ha a járás nem kielégítő vagy késik, a lábboltozat fejlődése is késik.
A lábboltozat megerősödését szolgálja, ha a felállás, állás és járás megtanulása és gyakorlása nem puha matracon, hanem kemény felületen történik. Erre tekintettel kell lenni a járóka és ágy berendezésekor. A gyermek felállását és járását nem szabad siettetni. Kövér, de különösen a rachitises gyermekek lábfejlődése sokszor abnormális. A járóka aljzatát (ábrát lásd ott) lehet olyan anyagból készíteni, amely a csecsemő lábboltozatának kialakulását elősegíti.
A megfelelő gyermekcipő kiválasztására külön gondot kell fordítani.
Láb megrövidülése
 
  Ha a hanyatt fekvő csecsemő mindkét csípőjét és térdést behajlítjuk, akkor kóros esetben az egik térd lejjebb áll
Ha a csecsemő lába egyik oldalon rövidebb, csípőízületi rendellenesség állhat fenn. Veleszületett csípődysplasia kisebb-nagyobb mértékben minden 50. gyermekben előfordul, lányokban gyakoribb.
Néha csak nagyon szerény a rövidülés, ezért nehéz észrevenni. A helyzet megítélésében segít a fartáj és a combok bőrredőinek összehasonlítása. A csecsemőkori szűrővizsgálatok keretében külön gondot kell fordítani a csípő vizsgálatára.
A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség.*
Ma már korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és hasonlók) a még később súlyossá válható csípőficam is megelőzhető. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség műtétre.
Lábborítás Még gyógyszeres lázcsillapítás nélkül is hatékony hőcsökkentő eljárás. Már fiatal csecsemőkorban is alkalmazható.
Kivitele: a csecsemőt alulról derekáig érő gyapjútakaróra fektetjük. Mindkét lábát teljes hosszában előzetesen hűvös vízbe mártott és kicsavart pelenkába burkoljuk.
Az ágynak a nedvességtől való megkímélése céljából a gyapjútakarót oldalt felhajtjuk a gyermek lábára. 10-15 perc múlva a közben fölmelegedett pelenkákat levesszük, újra állott vízbe mártjuk és felhelyezzük, a műveletet 4-5-ször megismételjük. A műveletsorozatot naponta többször is elvégezhetjük.

A nedves pelenkákat a lábakra tekerjük A borogatásban fekvő gyereket takarjuk be

Lágyéksérv

A hasfal izomzatának a lágyékcsatorna táján lévő, legtöbbször veleszületett rése; a résnek nem lenne jelentősége, ha a hasüregből valamelyik szerv nem türemkedne ki rajta, legtöbbször bél vagy (kislányban) petefészek jelenik meg a lágyéksérvben. A kitüremkedett szerv kizáródhat, kicsípődhet.

 
  Jobb oldali lágyéksérv vázlatos rajza: a sérvkapu a lágyékcsatornában van, egy bélkacs lépett ki a hasüregből és lecsúszott a herezacskóba

A lágyéksérv anatómiai okoknál fogva fiúkban sokkal gyakoribb, mint lányokban, hiszen a lágyékcsatornán keresztül száll le a here a magzati élet vége felé.
A here maga után vonja ereit és az ondóvezetéket, ezek a képletek nyitva tartják a lágyékcsatornát. A lágyéksérv jobboldalt gyakoribb; de lehet kétoldali is.
A születéskor már fennálló rés megterhelésre kitágulhat, ilyen megterhelés lehet a hosszas, hangos sírás, az erőltetett köhögés ( szamárköhögés), melyek hatására a sérv először jöhet ki.
A sérv fáj, ez újabb ok a sírásra. Ha kinn van, világosan látható az elődomborodás a lágyéktájon, néha a herezacskóba is leterjed a duzzanat. Legtöbbször visszanyomható a hasüregbe a sérv tartalma, kivált, ha kilessük a sírás szünetét. De a sérv ki is záródhat, kivált csecsemőkorban. A sérv megfeszül, kemény, erősen fájdalmas lesz. Most már a kizárt szerv elhalása fenyeget, tehát azonnal, késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni.*
Ha a sérvben lévő szerv 2-3 óránál hosszabb időn keresztül meg van fosztva vérellátásától a kizáródás következtében, elhal. A helyzet súlyos volta egyébként a gyermek magatartásában is megnyilvánul: igen fájdalmasan, állandóan sír. Eközben egyre sápadtabb. Eleinte nincsen láza, de korán és nagymértékben jelentkezik a hányás, egyre fokozódik. A bélműködés elakad, a has megpuffad, leállnak a szelek és nincs székürítés. A sérvet fedő bőr fénylik. Ilyenkor már szinte túl késő van, nincs vesztegetni való idő. Eddig nem is szabad jutnia az eseményeknek.
Ha a sérvkapu tág, a béltartalom könnyen jár ki-be. Az ilyen sérv aligha fenyeget kizáródással. A műtét időpontját így nyugodtan meg lehet választani; legjobb az első félévben, hurutmentes állapotban elvégezni a műtétet.
A lágyéksérves csecsemőt, kivált ha nehéz a sérvet visszatenni, legjobb gyermekgyógyász felügyeletére bízni, ő választja meg a műtét időpontját.*
Ha egyszer petefészek jelent meg a sérvben, hamar el kell végezni a műtétet, még akkor is, ha könnyen vissza lehetett tenni: a túl gyakori visszahelyezgetés is maradandó károsodást okozhat.
Lappangási idő Inkubációs időnek is nevezik. A kórokozónak a szervezetbe való bejutásától a betegség első tüneteinek fellépéséig eltelő idő.
A lappangási idő betegségenként más és más, de az adott betegségre jellemző. Az alábbi táblázat a leggyakoribb gyermekbetegségek lappangási idejét tekinti át.
A lappangási idő leteltével először csak általános tünetek jelentkeznek (bevezető, prodromális szak). A beteg gyermek a lappangási idő vége felé már nem egészen egészséges, ilyenkor valószínűleg nagyon fertőzőképes. Ugyanez áll a bevezető szakra is, talán még nagyobb mértékben.


Diphtheria 2-5 nap, néha hosszabb
Szamárköhögés 1-3 hét, legtöbbször 8-10 nap
Gyermekbénulás 6-21 nap, legtöbbször 1 hét
Kanyaró 10 nap az első tünetig, 14 nap a kiütésig
Mumpsz 14-21 nap, leggyakrabban 18 nap
Rózsahimlő 14-21 nap
Vörheny 2-5 nap
Bárányhimlő 14-21 nap, leggyakrabban 17 nap

Látás Az újszülött szeme érzékeli ugyan a fényt és jól reagál rá, de nem lát tudatosan.
A tulajdonképpeni látáshoz tapasztalat és gyakorlás szükséges, a tanulási folyamat során a csecsemő a veleszületett képességet egyre inkább megtanulja használni. Megtanulja, milyen tárgyakat lehet megfogni, mik esnek túl távol ahhoz, hogy elérje. A távolság megbecsülése mozgó tárgyakkal kapcsolatban eleinte könnyebben megy.
Bár kezdetben a száj a szinte kizárólagos érzékszerv, ezzel ízlel, ismer fel, ragad meg és táplálkozik a csecsemő, de a szem folyamatosan növekvő szerepet játszik a környezet megismerésében és felismerésében. A fejlődés időbeli lefolyásával szemben nem könnyű pontos igényeket támasztani; a fixálás, azaz a mindkét szemmel egy tárgyra való tekintés képessége mindenesetre a 3. héten jelenik meg; 4 hónapos korban már minden csecsemő felismeri édesanyját, 6 hónapos korban biztonsággal megkülönbözteti az általa ismert arcokat, idegenre másképp néz, mint ismerősre (idegenkedés).
Láz Lázról akkor beszélhetünk, ha a végbélben mért testhőmérséklet a 38 C-ot meghaladja.
A normális testhőmérséklet reggel átlagosan 36,5 C, késő délután 37,2 C. Ha a hőmérséklet 37,5 és 38,0 közt van, hőemelkedésnek nevezik. A kórosan magas testhőmérsékletnek is legtöbbször hasonló napi ingadozása van, mint az egészséges embernél.
A láz nem betegség, hanem a kóros állapot jelzője. Rendesen azt mutatja, hogy a szervezet fertőzéssel szemben vette fel a küzdelmet. Az agyban lévő hőközpont nagyobb mértékű hőtermelést "rendel el" a szervezetben.
Gyermekekben a láz gyakoribb és sokszor magasabb, mint felnőttekben; már kis betegség is nagy lázat képes kiváltani. A láz magassága csak ritkán jelzője a betegség súlyosságának, de a 40 C fölötti hőmérséklet már magában is veszélyes.
Bár a gyermeken sokszor meg is látszik lázas volta, gyanú esetén mindig lázmérővel mérjük meg a lázat. A lázas csecsemő feje és teste melegebbnek érződik, keze és lába azonban hideg lehet. Szeme csillog, néha nagyobbnak látszik. Arcszíne lehet sápadt (legtöbbször a láz hirtelenül emelkedése idején) vagy tűzpiros (kivált csökkenő láz esetén). A lázas beteg légzése szaporább, ez különösen alvás közben tűnik fel. A csecsemő vagy kisgyermek álma nyugtalan.
Kisgyermekben a hirtelenül emelkedő magas láz, kivált a betegség legelején lázgörcsöt válthat ki. Máskor a hirtelen testhőmérséklet-emelkedés hidegrázást okoz. A gyors lázcsökkenést heves verejtékezés és melegérzés kíséri.
A láz nem mindig a kórokozó elleni reakció megnyilvánulása. Akkor is megemelkedik a test hőmérséklete, ha a termelt hő leadásának valami útját állja: túl meleg öltözék, egyébként is igen meleg környezet, ezt az állapotot hőpangásnak nevezzük. Csecsemőben hamarabb bekövetkezhet ilyen helyzet, mint felnőttkorban, mivel a csecsemő nemcsak a hideggel, hanem a meleggel szemben is védtelenebb.
A leggyakoribb hiba meleg időben a csecsemő ésszerűtlenül meleg öltöztetése. Így még izzadni sem tud, pedig meleg környezetben ez a hőleadás egyetlen módja. A test hőmérséklete akár 40 C-ra is emelkedhetik. Az így túlmelegített csecsemőt vagy kisgyermeket sürgősen le kell vetkőztetni (nem fog fázni!), ezután a test hőmérséklete minden különösebb beavatkozás nélkül hamar lecsökken a normális szintre. Langyos fürdő még jobb hatású.
A szomjazó, vízhiányban szenvedő csecsemő testhőmérséklete úgyszintén megemelkedik szomjazásos láz.
Igen-igen ritka jelenségként előfordulhat magasabb testhőmérséklet minden betegség és kóros körülmény nélkül. Csak akkor mondjuk ki, hogy egy csecsemőnek ilyen hőmérsékletre van beállítva a hőháztartása, ha minden lehető okot kizártunk.*
Néha a hőmérő rossz, hamisan többet mutat; még elemibb hiba, ha a lázmérés előtt elégtelenül rázták le a hőmérőt.
A lázas gyermek nem szükségképpen érzi magát betegnek. Ilyenkor a szokásos ágynyugalmat nehéz megvalósítani. A lázas gyermek ne szaladgáljon, hanem pihenjen.*
Lázas kisgyermek étrendje A lázbeteg kisgyermek táplálékigénye legtöbbször csökken, nem fogadja el a táplálékot, különösen a szilárd ételeket. A magas testhőmérséklet és a fokozott verejtékezés szomjúságot és így fokozott folyadékfelvételt eredményez. Ha a láz rövid időn át tart, az általa okozott táplálkozási hiánynak nincs jelentősége, talán még a gyógyuláshoz is hozzájárul. Ha több napig, vagy éppen heteken keresztül lázas a gyermek, fokozott gondot kell táplálkozására fordítani, mennyiségét, összetételét és elkészítését illetően egyaránt, természetesen az alapbetegség természetét is figyelembe kell venni.*
A fő cél a szervezet túlterhelésének elkerülése: a táplálék legyen könnyen elfogyasztható, azaz folyékony vagy pépes, több kisebb étkezés formájában kínáljuk. A gyermek megváltozott ízlését figyelembe kell venni. Kerülni kell a zsíros, tejes, tejszínes ételeket.
Szívesen fogyaszt a lázas beteg gyümölcsleveket (narancslé, citromlé, almalé, baracklé stb.), melyekhez az energiatartalom fokozására szőlőcukrot tehetünk. Kompótok, almapempő, banánételek eleinte kedvelt ételek szoktak lenni, de a kisgyermek hamar rájuk unhat.
Könnyű, laza felfújtak, pudingok, túrós ételek, joghurt ugyancsak ajánlhatók. A változatosság kedvéért adhatunk erőlevest. Habosra felvert burgonyapüréhez lágytojást, borjúhúst vagy frissen sült májat tálalhatunk.
Ha a lázat hányással és hasmenéssel járó betegség váltotta ki, a diétát az orvossal külön beszéljük meg.*
Külön nehézséggel jár a fájdalmas szájgyulladásban vagy torokgyulladásban szenvedő gyermekek táplálása: a rágás vagy nyelés nagyon sok kínt okozhat. Nagy türelem kell hozzá, igen kis adagokat kell kínálni, csak folyadékot, langyosan, tehát se nagyon hidegen, se nagyon melegen; citromot, vagy egyéb savanyú-csípős élelmiszert, fűszert ilyenkor ne használjunk. Szájgyulladás esetén hasznos lehet szívószál alkalmazása.
Lázcsillapítás A hőemelkedés és a láz nem betegség, csak a betegség jele. Ezért a lázcsillapítás nem a betegség gyógyítása. A láz azonban legyengít, mivel fokozza az energiafogyasztást, veszélyes is lehet és ezenfelül gyakran jár rossz közérzettel. Ezért általában helyes a láz csillapítása a kiváltó okra való tekintet nélkül.
A lázat kémiai eszközökkel (gyógyszerek) és fizikai módszerekkel (hő elvonása) csillapíthatjuk, a kétféle módszert gyakran együtt használjuk.
A fizikai lázcsillapítás eszközei a mellkas állottvizes borogatása, a lábborítás, alkoholos ledörzsölések, és a hűtőfürdő. Mindezek javítják a közérzetet is, néha még a betegség miatt megcsappant étvágyat is.
A lázcsillapítás gyógyszeres módszerei az orvosra tartoznak *, mindazonáltal tanácsos a gyermekek és felnőttek korának megfelelő lázcsillapítót kéznél tartani. Csecsemőknek általában lázkúpot adunk.
Sohasem szabad elfelejteni, hogy a láz nem önálló betegség és hogy a lázcsillapítással kezelt betegség orvosi vizsgálat nélkül indokolatlanul sokáig felismeretlen maradhat.
Lázgörcs Hirtelen, legtöbbször rövid ideig tartó eszméletvesztés, melyet az arc és végtagok rángása szokott kísérni. Általában 6 hónap és 6 év közötti gyermekben fordul elő, majdnem mindig a betegség első lázkiugrásakor, leginkább az emelkedés szakában.
A lázgörcsöt egyszer már elszenvedett gyermekben jelentős az ismétlődés kockázata újabb lázas betegség idején, a hajlam a 4. év után csökken, a 6. év után megszűnik.
A roham ijesztő, legtöbbször nagy riadalmat vált ki. Tipikus formájában nincs semmi káros következménye. A görcs néhány másodperc vagy perc elteltével magától oldódik, utána a gyermek gyakran izzad és elalszik.
A lázgörcs nem epilepsziás roham, csak igen ritkán lesz az ilyen gyermek később epilepsziás. Ezt erre gyanús esetben elektromos agyvizsgálattal (EEG) el lehet dönteni, ez a kezelés szempontjából is fontos lehet.
A rövid ideig tartó lázgörcs szinte teljesen veszélytelen. Még az orvos érkezése előtt * tegyen meg mindent az édesanya: kezdje meg a lázcsillapítást, elsősorban a fizikai eszközöket vesse be, mérje meg a gyermek lázát, alkalmazzon hűtőfürdőt. Ha a lázgörcs néhány percnél hosszabb ideig tart, sürgős mentőt kell kérni.
Ha a lázgörcs nem a betegség első jeleként, vagy már alacsony láz mellett fellép, ha 10-15 percnél hosszabb ideig tart, gondos vizsgálatra van szükség, mert ilyenkor a görcsnek sokféle oka lehet, a agyhártyagyulladást is beleértve.*
Lázkúp A lázcsillapító gyógyszert kisméretű kúpban is forgalomba hozzák. Különösen előnyös a használata hányás idején, vagy ha a gyermek nem képes vagy nem hajlandó a lázcsillapító gyógyszert szájon át bevenni.
Hátránya a kúp adásának, hogy a gyermek a beadást követően rövid időn belül kinyomhatja. Ezért legjobb székelés után beadni, oldalhelyzetben fekve, a lábakat húzzuk fel. Nyugtalan gyermek farpofáit egy ideig összeszoríthatjuk kézzel a kicsúszás megakadályozására.
Lázmérés A lázmérő ún. maximum hőmérő, azaz a legmagasabb mért hőmérsékletet mutatja, utána a higanyszál nem megy vissza.
Minden lázmérés előtt a lázmérőt alaposan le kell rázni, lendületes mozdulatokkal. Ezután meg kell győződni arról, hogy valóban sikerült-e teljesen lerázni a higanyszálat. A lázmérőt hitelesíti a gyár, általában 34,5 és 42,0 C közti hőmérsékletet mér tizedfoknyi pontossággal.
Csecsemő- és kisgyermekkorban leghelyesebb végbélben mérni a hőmérsékletet, ez a legmegbízhatóbb módszer. A gyermeket hanyatt fektetjük, egyik kezünkkel lábát húzzuk fel, a másikkal a kevés krémmel megzsírozott lázmérővéget úgy vezetjük be a végbélnyílásba, hogy a higanyt lássuk, a) ábra. A lázmérőt szilárdan tartjuk, nehogy a gyermek kinyomja. A higany egy percen belül elindul felfelé, megvárjuk, amíg már nem emelkedik tovább, ami 2-3 percen belül be szokott következni.
A lázmérés után a lázmérőt gondosan letöröljük, majd lemossuk, de semmiképpen sem meleg, különösen nem forró vízben. A megmért lázat azonnal jegyezzük fel.
Csak nagy gyermekben jöhet szóba a hónaljban történő lázmérés. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a lázmérő higanytartálya pontosan a hónaljgödör közepére kerüljön. Az így mért hőmérséklet mindenkor megbízhatatlanabb, kisgyermekeknél ne használjuk ezt a módszert. Hónaljban 10 percig mérjük a lázat. A nyelv alatti mérés az angolszász országokban dívik, gyermekkorban semmiképpen ne alkalmazzuk.
A végbélben mért hőmérséklet normálisan 36,5 és 37,2 C közt van, a hónaljban 0,5-0,7 C-kal alacsonyabb szokott lenni. Reggel általában fél fokkal alacsonyabb a test hőmérséklete, mint este. Az orvosnak mindig az eredeti értéket jelentsük a mérési hely megjelölésével.
Ma már vannak elemmel működő, digitális kijelzésű lázmérők, ezek csak elegánsabbak, de nem megbízhatóbbak, mint a hagyományos higanyos lázmérők. Előnyük, hogy a mérés 15 másodpercet vesz igénybe.
Gyors tájékozódásra való a cumi-lázmérő: a cuminak kiképzett részt a csecsemő szájába dugjuk, 4 perc alatt mér, 37,8 C fölötti hőmérsékletet tekintünk láznak. Ez az eszköz azonban nem pótolja a hagyományos lázmérőt.
Ledörzsölés Az edzés ajánlatos módszere, az enyhe hőinger a bőrerek játékát (tágulás, szűkülés) váltja ki és edzi azokat. Még a tisztasági fürdő után végzett dörzsölés is edző hatású a bőrerekre. 5-6 hónaposnál idősebb csecsemő száraz állapotban is ledörzsölhető, ez fokozza az edző hatást. Mivel a ledörzsölés élénkítő hatású, sohasem szabad este, lefekvés előtt alkalmazni.
Kivitele: szobahőmérsékleten a csecsemőt teljesen levetkőztetjük, nagyméretű flanel- vagy frottírtörülközőre fektetjük; legyen akkora, hogy teljesen be lehessen vele a babát burkolni. Két kézzel egész testét az arc kivételével erőteljesen, de nem durván addig dörzsöljük, amíg egyenletes enyhe pírt nem észlelünk bőrén.
Az eljárást enyhe tornával köthetjük össze ( babatorna).
Nedves ledörzsölést is alkalmazhatunk, híg szeszt vagy sósborszeszt egyenlő mennyiségű glicerinnel keverünk össze (ez utóbbi különösen száraz, töredező bőr kezelésére alkalmas), a folyadékot kézzel dörzsöljük be, hatása hasonló.
Kefével való száraz dörzsölést csecsemőnél csak a legnagyobb óvatossággal szabad végezni. Nedves ledörzsölést (pl. szappanos kefével a fürdővízben) a kisgyermekkor előtt ne alkalmazzunk.
Légi utazás csecsemővel Minthogy korra való tekintet nélkül jól tűrik a gyermekek a repülést, gyakran jobb a csecsemővel repülni, mint autóval vagy vonattal utazni. Hamarabb odaérnek, a napirendnek az utazással járó felborulása is rövidebb ideig tart. Megfelelő körülmények között akár két étkezéséhez is magunkkal vihetjük a baba táplálékát.
Ha átszálláskor hosszabb várakozásra kényszerül a család, a legtöbb nagy repülőtéren szakszerűen felszerelt gyermekmegőrző áll rendelkezésre, itt a csecsemőt meg lehet füröszteni, ehet, játszanak vele.
Légkúra A légutak valamennyi gyulladásos megbetegedésének kezelésében nagy szerepe van a friss levegőnek ( hörghurut tüdőgyulladás kruppos köhögés stb.).
Kivált a friss, hűvös levegőnek van jótékony hatása a légzésre. A nehézlégzés friss levegőn jelentékenyen csökkenhet, a gyermek sokszor elalszik, legtöbbször mélyen és nyugodtan. Ha csak lehet, ki kell használni ezt a jótékony hatást.
Az egyik mód, hogy a gyermeket külön szobában helyezzük el és ott kinyitjuk az ablakot; erős légáram létesítését azonban kerüljük. Még jobb a kiságyat a szabadban elhelyezni (balkon, kert), lehetőleg több órát töltsön el ott, ha lehet, akár éjjel is aludjék a szabadban. A kellő felügyeletre azonban szükség van.
Kerüljük a tűző napfényt, a túlöltöztetést és a túlságosan meleg takarót ( hőártalom). A helyes öltöztetés eltalálásához bizonyos ápolási gyakorlatra van szükség.
Rácsos babaágyat érdemes kívülről bevonni szélfogó anyaggal, ha teljesen a szabadban állítjuk fel. Az anyag rögzítésére nagy gondot kell fordítani, nehogy a kisgyermek lerántsa és belegabalyodjék.
Légzés, normális A normális légzés folyamán a levegőnek az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigénjét veszi fel a szervezet (belégzés), kilégzéskor pedig a szervezetben keletkezett égésterméktől, a szén-dioxidtól szabadul meg. A gázcsere az élet első légvételtől, a születés utáni felsírástól kezdve folyamatosan zajlik a tüdő legkisebb egységeiben, az ún. alveolusokban.
Az újszülött a megszületés után teszi meg első önálló légvételét, ez sírással jár. Ha a légzés a megszületés után hamarosan leáll, életveszélyes állapot alakul ki ( légzésleállás).
Az újszülött percenként átlagosan 40-45-ször vesz levegőt, kisgyermekben 25-35/min a légzésszám, felnőttben 15-20/min.
A normális légvétel alig jár hangadással, emiatt a fiatal szülők gyakran nyugtalankodnak is. Betegség jele, ha a légzést valamilyen jól hallható hangjelenség kíséri: sípolás, nyögés, sziszegő hang stb. ( nehézlégzés).*
Normális körülmények között, nyugalomban a légzés az orron át történik, a száj csukva van. A légzés ritmusa nem teljesen egyenletes. Különböző lelki hatásokra a légzés szaporábbá, máskor mélyebbé és gyérebbé válhat, erős behatásra az ember lélegzete rövid időre akár el is akad. Mély álomban a légzés gyér, mély.
Légzésleállás Görög szóval asphyxiának (ejtsd: aszfixia) is nevezik. Legtöbbször az újszülött légzészavarát szokás a kifejezéssel jelölni.
Az asphyxia nemegyszer méhen belüli okra vezethető vissza. Ilyenkor a megszületett újszülött akár el sem kezd lélegezni, máskor az első órákban hagyja abba váratlanul a légzést.
Az állapotot a légzőközpont éretlensége (koraszülött) vagy sérülése (nehéz szülés, anyai altatás), a légutak károsodása vagy elzáródása (nyálka, magzatvíz vagy vér) okozhatja. Ezért légzésleállás legtöbbször elhúzódó vagy nehéz szülést követően lép fel.
Természetesen maga a légzésleállás is életveszélyes állapot és csak azonnali beavatkozás segíthet (mesterséges lélegeztetés, szükség esetén szájból szájba való lélegeztetés, oxigén belélegeztetés, gyógyszerek alkalmazása).* Ha a segítség idejében érkezik, az állapot leküzdhető.
Sajnos minden asphyxiás roham károsíthatja az agysejteket, tehát a súlyos oxigénhiány maradandó nyomokat hagyhat.
Az újszülött csodálatos gyógyulási hajlama következtében azonban sokszor súlyos állapotok is következmények nélkül maradnak. Egyre ritkább a maradandó agykárosodás (lelassult fejlődés, értelmi és/vagy mozgásszervi fogyatékosság, görcsök stb.).
Légzésszünet dührohamban Affektív roham; sajátos, lelki okokból nem szándékosan létrejövő légzészavar, amely minden hasonlósága ellenére sem görcsrohamok.
A csecsemőkorban még elég ritka, legfeljebb az első év utolsó hónapjaiban jelentkezik, jellegzetesen kisgyermekkori reakció.
Legtöbbször erős felindulásból (harag, rémület, meglepetés, hirtelen nagy öröm, csalódás, kívánság teljesülésének elmaradása), igen ritkán enélkül az érzelmileg hirtelen kisiklott gyermek sírni kezd, majd egyre inkább belelovalja magát a sírásba, annyira, hogy egyszer csak már levegőt sem vesz és elkékül. Kifejezett esetben szeme is felfelé fordul és rövid ideig hozzáférhetetlennek látszik, esetleg végtagjain egy-két rángás is végigfut. A jelenet rendkívül riasztó, a látszat ellenére az állapot nem veszélyes, mert a légzés aztán egyszer csak megindul és az állapot megoldódik.
Ha a környezet látnivalóan elveszti a fejét (rettegés, kétségbeesés, babusgatás), a "roham" megismétlődésének kockázata nő, amennyiben kiváltó tényező újra felbukkan a gyermek életében. A gyerek ugyanis megérzi a szülői aggodalmat és hamar rájön arra, hogy rohamával zsarolhatja környezetét, állandó rettegésben tarthatja szüleit. A szülő mutasson szilárd magatartást a roham alatt, semmiféleképpen ne mutassa ki kétségbeesését vagy aggodalmát, nyugodtan ütögesse a kisgyermek hátát vagy - ami még hatékonyabb - kevés hideg vizet locsoljon arcára, biztos lehet abban, hogy a légzés hamarosan megindul. A hideg víz kellemetlen emléke hamarosan leszoktatja a drámai érzelemkitörésről. Később már az is hat, amikor meghallja a vízcsap megnyitását.
Ha a szülő nem mutat kellő nyugalmat és szilárdságot a roham idején, a kisgyermek hamarosan az egész családot rémuralma alá hajtja. A szülőnek tudnia kell, hogy a légzés az ijesztő állapot ellenére mindig megindul.
Légúti hurut Grippe; cseppfertőzéssel terjedő, lázas vírusfertőzések, melyek légúti hurutot okoznak. Jellemző tünetek a köhögés, nátha, néha orrvérzés, gyakran magas láz, melyet néha hányás és laza széklet is kísérhet.
Csecsemő- és gyermekkorban középfülgyulladás vagy tüdőgyulladás lehet a szövődménye.
Legtöbbször járványokban jelentkezik, melyek bizonyos évszakban lépnek fel és gyakran csak egyes korosztályokat betegítenek meg. Újszülöttek csak ritkán betegszenek meg.
Minthogy a kórokozókra ható gyógyszereink nincsenek, a kezelés tüneti: lázcsillapítás, fokozott folyadékbevitel. Fiatal csecsemő betegsége esetén forduljunk orvoshoz * a szövődmények lehetősége miatt.
Járványos időben a gyermekeket óvni kell a betegekkel való érintkezéstől, kerülni kell a tömeget, áruházakat, közjárműveket. Némelyik légúti járvány ellen van aktív védőoltás, a kérdéssel forduljunk orvoshoz.*
Levegő páratartalma A modern lakások központi fűtése általában szárazzá teszi a szoba levegőjét, különösen nagy télben. A száraz levegő mindenkinek kiszárítja a nyálkahártyáit - kivált a csecsemőét és különösen éjjel ( garatmandula-túltengés).
Legalább a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségekben kell a páratartalmat fokozni, a relatív páratartalomnak legalább 60-70 %-nak kellene lennie. Az egyik mód a hőmérséklet csökkentése (a mozgó kisgyermeknek amúgy sem esik jól a meleg szoba), más megoldás lehet párologtatókat felszerelni és a vizet sűrűn utántölteni.
Levegőnyelés Aerophagia (ejtsd: aerofágia és nem erofágia); az az állapot, amikor ivás vagy szopás közben túl sok levegőt nyel a csecsemő. A nagy léghólyag a gyomor feszülését okozza, hasfájás, hányás lehet a következménye. A sok levegő nyelését mohó, nyugtalan csecsemőben látjuk gyakran, az anya idegessége is fokozhatja a bajt.
Bár kis mennyiségben minden csecsemő nyel levegőt, vannak kifejezetten levegőnyelő babák. Az ilyen csecsemő hirtelen abbahagyja a szopást, feszeng, kivörösödik, nem akar tovább szopni, ha erőltetik, hány. Ha szopás közben türelmesen föltartják, megböfögtetik, jó étvággyal folytatja a szopást ( felbüfögés). A levegő távozását elősegíti a baba hátának enyhe ütögetése vagy bal karjának magasba emelése. Az etetés befejezése után is változatlan nyugtalanság azt jelenti, hogy még mindig sok levegő van a csecsemő gyomrában. Kellemetlenebb szokásként az étkezések közt nyeli a levegőt a csecsemő egyfajta szórakozásként, így felfújja a gyomrát. Ha kibüfögtetjük belőle a levegőt, kezdi a játékot elölről.
A levegőnyelésre hajlamos csecsemőt sohase etessük ágyában hanyatt fekve (amúgy is hibás gyakorlat ez!), hanem karon tartva, félig ülő testhelyzetben.
Lisztártalom Korábban gyakori - hibás táplálási mód következménye, a csecsemő kalóriaigényét jórészt liszttel vagy darával fedezték, ezért a többi tápanyag vonatkozásában elégtelenné vált a táplálék.
Ma ritkán látjuk, mivel a lisztártalom kifejezetten a szegénység következménye volt: a liszthez semennyi vagy csak kevés tejet adtak. Előfordul azonban, hogy a hasmenés elleni diétát (rizsnyák, répalé) túl sokáig adja az aggályos anya, és így kissé hasonló hibát követ el. A lisztártalomhoz vezető táplálékban túl kevés a fehérje; az ásványi anyagok, vitaminok bevitele is elégtelen. A gyermek ellenállása kicsiny fertőzésekre hajlamos, hossznövekedése, izomzatának fejlődése gyatra.
A csecsemő felfújt küllemű, a bőr sápadt, a bőr alatti kötőszövetben túl sok víz van, betegség esetén igen könnyen nagy súlyesés következhet be. Ha fény derül a lisztártalomra, óvatos diétás változtatásokkal kezeli az orvos.* Előbb a tej mennyiségét emeli, majd fokozatosan egyéb fehérjeételeket épít be egészen addig, amíg a tápanyagok egymás közti helyes arányát el nem érték. Gyógytápszereket is lehet erre a célra használni.
Lisztfőzetek Idejét múlt csecsemőételek. A tehéntej házi készítésű hígításaihoz mindig kell második szénhidrát, ez lehet rizsnyák, zabnyák, keményítő vagy búzaliszt. Ha az utóbbi felhasználásával készítették a feles- vagy kétharmados tejet, némelyek lisztlevesnek is nevezték, elég megtévesztően. Ha feltétlenül súlyt fektetünk arra, hogy féléves korának betöltéséig semmilyen lisztet ne kapjon a csecsemő.
Lusta rágás Vannak idősebb csecsemők vagy kisgyermekek, akik nem hajlandók a darabos ételt rágni, ez néha nyelési túlérzékenység vagy étvágytalanság képét öltheti.
A gyermek a darabos ételt sokáig tartogatja szájban vagy a fogsoron kívül, a pofazacskóban.
A szokás hátterében legtöbbször fel lehet fedezni valamilyen, az evési szokások elsajátítása során elkövetett hibát, erőltetés, nógatás, siettetés, fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyása, az ilyen gyermek nem leli örömét az evésben ( étvágytalanság).
Lehet a jelenség veleszületett kisétkűség részjelensége, illetve következménye, legtöbbször azonban az étel elutasításának egyik formája.
A megelőzés a fontos: a csecsemőt fokozatosan kell a kanálhoz szoktatni, a pépes ételről is fokozatosan kell a darabosság különböző fokain át a valóban darabos ételig eljutni.
Kezelésében néha az a legjobb megoldás, ha korábbi gondozója helyett másvalaki eteti a gyermeket.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü