|
|
|
A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
La
Leche League (L.L.L.) |
La leche tejet jelent spanyolul,
átvitt értelemben a gyermek iránti szeretetet is. A
"tejliga", L.L.L., nemzetközi szervezet, mely
az anyákat tömöríti és a szoptatás előmozdítását, az
előforduló nehézségek leküzdését tűzte ki célul. Az
anyákat buzdítja, ismereteiket bővíti, nehézségeikben
támogatja őket.
A liga tagjait az a meggyőződés hajtja, hogy az anyatej
nemcsak a csecsemő legjobb tápláléka, hanem hogy a szoptatás
a gyermek iránti szeretet megnyilvánulása és az emberi
kapcsolatok iskolája is. Az anyák egymás közti kapcsolatát
kívánják erősíteni, segítik az anyákat bajaik megoldásában
és támogatják saját szoptatási képességükbe vetett hitét.
A L.L.L. tapasztalatai, információi és szolgálatai bárki
számára hozzáférhetőek. A liga nem haszonirányultságú
egyesület, Magyarországi szervezete is van, ideiglenes
címe: Ms Allison Langley Budapest II. Vihorlát u. 44.
1025.
|
Láb
fejlődése |
Az újszülött talpán nem látszik
a későbbi lábboltozat okozta homorulat, teljesen lapos,
de ez nem jelenti, hogy a gyermeknek később lúdtalpa
lesz.
A lábboltozat a 2. év folyamán alakul ki a járás hatására.
Ha a járás nem kielégítő vagy késik, a lábboltozat fejlődése
is késik.
A lábboltozat megerősödését szolgálja, ha a felállás,
állás és járás megtanulása és gyakorlása nem puha matracon,
hanem kemény felületen történik. Erre tekintettel kell
lenni a járóka és ágy berendezésekor. A gyermek felállását
és járását nem szabad siettetni. Kövér, de különösen
a rachitises gyermekek lábfejlődése sokszor abnormális.
A járóka aljzatát (ábrát lásd ott) lehet olyan anyagból
készíteni, amely a csecsemő lábboltozatának kialakulását
elősegíti.
A megfelelő gyermekcipő kiválasztására külön gondot
kell fordítani.
|
Láb
megrövidülése |
|
 |
|
Ha a hanyatt fekvő csecsemő mindkét
csípőjét és térdést behajlítjuk, akkor kóros esetben
az egik térd lejjebb áll |
Ha a csecsemő lába egyik oldalon rövidebb, csípőízületi
rendellenesség állhat fenn. Veleszületett csípődysplasia
kisebb-nagyobb mértékben minden 50. gyermekben előfordul,
lányokban gyakoribb.
Néha csak nagyon szerény a rövidülés, ezért nehéz észrevenni.
A helyzet megítélésében segít a fartáj és a combok bőrredőinek
összehasonlítása. A csecsemőkori szűrővizsgálatok keretében
külön gondot kell fordítani a csípő vizsgálatára.
A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges
csecsemőben is előfordulhat. Mindenesetre gyanú esetén
minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre
szükség.*
Ma már korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág
és hasonlók) a még később súlyossá válható csípőficam
is megelőzhető. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt
esetben van szükség műtétre.
|
Lábborítás |
Még gyógyszeres lázcsillapítás
nélkül is hatékony hőcsökkentő eljárás. Már fiatal csecsemőkorban
is alkalmazható.
Kivitele: a csecsemőt alulról derekáig érő gyapjútakaróra
fektetjük. Mindkét lábát teljes hosszában előzetesen
hűvös vízbe mártott és kicsavart pelenkába burkoljuk.
Az ágynak a nedvességtől való megkímélése céljából a
gyapjútakarót oldalt felhajtjuk a gyermek lábára. 10-15
perc múlva a közben fölmelegedett pelenkákat levesszük,
újra állott vízbe mártjuk és felhelyezzük, a műveletet
4-5-ször megismételjük. A műveletsorozatot naponta többször
is elvégezhetjük.
 |
 |
A nedves pelenkákat a lábakra
tekerjük |
A borogatásban fekvő gyereket
takarjuk be |
|
Lágyéksérv |
A hasfal izomzatának a lágyékcsatorna táján lévő,
legtöbbször veleszületett rése; a résnek nem lenne
jelentősége, ha a hasüregből valamelyik szerv nem
türemkedne ki rajta, legtöbbször bél vagy (kislányban)
petefészek jelenik meg a lágyéksérvben. A kitüremkedett
szerv kizáródhat, kicsípődhet.
|
 |
|
Jobb oldali lágyéksérv vázlatos
rajza: a sérvkapu a lágyékcsatornában van, egy
bélkacs lépett ki a hasüregből és lecsúszott a
herezacskóba |
A lágyéksérv anatómiai okoknál fogva fiúkban sokkal
gyakoribb, mint lányokban, hiszen a lágyékcsatornán
keresztül száll le a here a magzati élet vége felé.
A here maga után vonja ereit és az ondóvezetéket,
ezek a képletek nyitva tartják a lágyékcsatornát.
A lágyéksérv jobboldalt gyakoribb; de lehet kétoldali
is.
A születéskor már fennálló rés megterhelésre kitágulhat,
ilyen megterhelés lehet a hosszas, hangos sírás, az
erőltetett köhögés ( szamárköhögés), melyek hatására
a sérv először jöhet ki.
A sérv fáj, ez újabb ok a sírásra. Ha kinn van, világosan
látható az elődomborodás a lágyéktájon, néha a herezacskóba
is leterjed a duzzanat. Legtöbbször visszanyomható
a hasüregbe a sérv tartalma, kivált, ha kilessük a
sírás szünetét. De a sérv ki is záródhat, kivált csecsemőkorban.
A sérv megfeszül, kemény, erősen fájdalmas lesz. Most
már a kizárt szerv elhalása fenyeget, tehát azonnal,
késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni.*
Ha a sérvben lévő szerv 2-3 óránál hosszabb időn keresztül
meg van fosztva vérellátásától a kizáródás következtében,
elhal. A helyzet súlyos volta egyébként a gyermek
magatartásában is megnyilvánul: igen fájdalmasan,
állandóan sír. Eközben egyre sápadtabb. Eleinte nincsen
láza, de korán és nagymértékben jelentkezik a hányás,
egyre fokozódik. A bélműködés elakad, a has megpuffad,
leállnak a szelek és nincs székürítés. A sérvet fedő
bőr fénylik. Ilyenkor már szinte túl késő van, nincs
vesztegetni való idő. Eddig nem is szabad jutnia az
eseményeknek.
Ha a sérvkapu tág, a béltartalom könnyen jár ki-be.
Az ilyen sérv aligha fenyeget kizáródással. A műtét
időpontját így nyugodtan meg lehet választani; legjobb
az első félévben, hurutmentes állapotban elvégezni
a műtétet.
A lágyéksérves csecsemőt, kivált ha nehéz a sérvet
visszatenni, legjobb gyermekgyógyász felügyeletére
bízni, ő választja meg a műtét időpontját.*
Ha egyszer petefészek jelent meg a sérvben, hamar
el kell végezni a műtétet, még akkor is, ha könnyen
vissza lehetett tenni: a túl gyakori visszahelyezgetés
is maradandó károsodást okozhat.
|
Lappangási
idő |
Inkubációs időnek is nevezik.
A kórokozónak a szervezetbe való bejutásától a betegség
első tüneteinek fellépéséig eltelő idő.
A lappangási idő betegségenként más és más, de az adott
betegségre jellemző. Az alábbi táblázat a leggyakoribb
gyermekbetegségek lappangási idejét tekinti át.
A lappangási idő leteltével először csak általános tünetek
jelentkeznek (bevezető, prodromális szak). A beteg gyermek
a lappangási idő vége felé már nem egészen egészséges,
ilyenkor valószínűleg nagyon fertőzőképes. Ugyanez áll
a bevezető szakra is, talán még nagyobb mértékben.
Diphtheria |
2-5 nap, néha hosszabb |
Szamárköhögés |
1-3 hét, legtöbbször 8-10 nap |
Gyermekbénulás |
6-21 nap, legtöbbször 1 hét |
Kanyaró |
10 nap az első tünetig, 14 nap a kiütésig |
Mumpsz |
14-21 nap, leggyakrabban 18 nap |
Rózsahimlő |
14-21 nap |
Vörheny |
2-5 nap |
Bárányhimlő |
14-21 nap, leggyakrabban 17 nap |
|
Látás |
Az újszülött szeme érzékeli
ugyan a fényt és jól reagál rá, de nem lát tudatosan.
A tulajdonképpeni látáshoz tapasztalat és gyakorlás
szükséges, a tanulási folyamat során a csecsemő a veleszületett
képességet egyre inkább megtanulja használni. Megtanulja,
milyen tárgyakat lehet megfogni, mik esnek túl távol
ahhoz, hogy elérje. A távolság megbecsülése mozgó tárgyakkal
kapcsolatban eleinte könnyebben megy.
Bár kezdetben a száj a szinte kizárólagos érzékszerv,
ezzel ízlel, ismer fel, ragad meg és táplálkozik a csecsemő,
de a szem folyamatosan növekvő szerepet játszik a környezet
megismerésében és felismerésében. A fejlődés időbeli
lefolyásával szemben nem könnyű pontos igényeket támasztani;
a fixálás, azaz a mindkét szemmel egy tárgyra való tekintés
képessége mindenesetre a 3. héten jelenik meg; 4 hónapos
korban már minden csecsemő felismeri édesanyját, 6 hónapos
korban biztonsággal megkülönbözteti az általa ismert
arcokat, idegenre másképp néz, mint ismerősre (idegenkedés).
|
Láz |
Lázról akkor beszélhetünk, ha
a végbélben mért testhőmérséklet a 38 C-ot meghaladja.
A normális testhőmérséklet reggel átlagosan 36,5 C,
késő délután 37,2 C. Ha a hőmérséklet 37,5 és 38,0 közt
van, hőemelkedésnek nevezik. A kórosan magas testhőmérsékletnek
is legtöbbször hasonló napi ingadozása van, mint az
egészséges embernél.
A láz nem betegség, hanem a kóros állapot jelzője. Rendesen
azt mutatja, hogy a szervezet fertőzéssel szemben vette
fel a küzdelmet. Az agyban lévő hőközpont nagyobb mértékű
hőtermelést "rendel el" a szervezetben.
Gyermekekben a láz gyakoribb és sokszor magasabb, mint
felnőttekben; már kis betegség is nagy lázat képes kiváltani.
A láz magassága csak ritkán jelzője a betegség súlyosságának,
de a 40 C fölötti hőmérséklet már magában is veszélyes.
Bár a gyermeken sokszor meg is látszik lázas volta,
gyanú esetén mindig lázmérővel mérjük meg a lázat. A
lázas csecsemő feje és teste melegebbnek érződik, keze
és lába azonban hideg lehet. Szeme csillog, néha nagyobbnak
látszik. Arcszíne lehet sápadt (legtöbbször a láz hirtelenül
emelkedése idején) vagy tűzpiros (kivált csökkenő láz
esetén). A lázas beteg légzése szaporább, ez különösen
alvás közben tűnik fel. A csecsemő vagy kisgyermek álma
nyugtalan.
Kisgyermekben a hirtelenül emelkedő magas láz, kivált
a betegség legelején lázgörcsöt válthat ki. Máskor a
hirtelen testhőmérséklet-emelkedés hidegrázást okoz.
A gyors lázcsökkenést heves verejtékezés és melegérzés
kíséri.
A láz nem mindig a kórokozó elleni reakció megnyilvánulása.
Akkor is megemelkedik a test hőmérséklete, ha a termelt
hő leadásának valami útját állja: túl meleg öltözék,
egyébként is igen meleg környezet, ezt az állapotot
hőpangásnak nevezzük. Csecsemőben hamarabb bekövetkezhet
ilyen helyzet, mint felnőttkorban, mivel a csecsemő
nemcsak a hideggel, hanem a meleggel szemben is védtelenebb.
A leggyakoribb hiba meleg időben a csecsemő ésszerűtlenül
meleg öltöztetése. Így még izzadni sem tud, pedig meleg
környezetben ez a hőleadás egyetlen módja. A test hőmérséklete
akár 40 C-ra is emelkedhetik. Az így túlmelegített csecsemőt
vagy kisgyermeket sürgősen le kell vetkőztetni (nem
fog fázni!), ezután a test hőmérséklete minden különösebb
beavatkozás nélkül hamar lecsökken a normális szintre.
Langyos fürdő még jobb hatású.
A szomjazó, vízhiányban szenvedő csecsemő testhőmérséklete
úgyszintén megemelkedik szomjazásos láz.
Igen-igen ritka jelenségként előfordulhat magasabb testhőmérséklet
minden betegség és kóros körülmény nélkül. Csak akkor
mondjuk ki, hogy egy csecsemőnek ilyen hőmérsékletre
van beállítva a hőháztartása, ha minden lehető okot
kizártunk.*
Néha a hőmérő rossz, hamisan többet mutat; még elemibb
hiba, ha a lázmérés előtt elégtelenül rázták le a hőmérőt.
A lázas gyermek nem szükségképpen érzi magát betegnek.
Ilyenkor a szokásos ágynyugalmat nehéz megvalósítani.
A lázas gyermek ne szaladgáljon, hanem pihenjen.*
|
Lázas
kisgyermek étrendje |
A lázbeteg kisgyermek táplálékigénye
legtöbbször csökken, nem fogadja el a táplálékot, különösen
a szilárd ételeket. A magas testhőmérséklet és a fokozott
verejtékezés szomjúságot és így fokozott folyadékfelvételt
eredményez. Ha a láz rövid időn át tart, az általa okozott
táplálkozási hiánynak nincs jelentősége, talán még a
gyógyuláshoz is hozzájárul. Ha több napig, vagy éppen
heteken keresztül lázas a gyermek, fokozott gondot kell
táplálkozására fordítani, mennyiségét, összetételét
és elkészítését illetően egyaránt, természetesen az
alapbetegség természetét is figyelembe kell venni.*
A fő cél a szervezet túlterhelésének elkerülése:
a táplálék legyen könnyen elfogyasztható, azaz folyékony
vagy pépes, több kisebb étkezés formájában kínáljuk.
A gyermek megváltozott ízlését figyelembe kell venni.
Kerülni kell a zsíros, tejes, tejszínes ételeket.
Szívesen fogyaszt a lázas beteg gyümölcsleveket (narancslé,
citromlé, almalé, baracklé stb.), melyekhez az energiatartalom
fokozására szőlőcukrot tehetünk. Kompótok, almapempő,
banánételek eleinte kedvelt ételek szoktak lenni, de
a kisgyermek hamar rájuk unhat.
Könnyű, laza felfújtak, pudingok, túrós ételek, joghurt
ugyancsak ajánlhatók. A változatosság kedvéért adhatunk
erőlevest. Habosra felvert burgonyapüréhez lágytojást,
borjúhúst vagy frissen sült májat tálalhatunk.
Ha a lázat hányással és hasmenéssel járó betegség váltotta
ki, a diétát az orvossal külön beszéljük meg.*
Külön nehézséggel jár a fájdalmas szájgyulladásban vagy
torokgyulladásban szenvedő gyermekek táplálása: a rágás
vagy nyelés nagyon sok kínt okozhat. Nagy türelem kell
hozzá, igen kis adagokat kell kínálni, csak folyadékot,
langyosan, tehát se nagyon hidegen, se nagyon melegen;
citromot, vagy egyéb savanyú-csípős élelmiszert, fűszert
ilyenkor ne használjunk. Szájgyulladás esetén hasznos
lehet szívószál alkalmazása.
|
Lázcsillapítás |
A hőemelkedés és a láz nem
betegség, csak a betegség jele. Ezért a lázcsillapítás
nem a betegség gyógyítása. A láz azonban legyengít,
mivel fokozza az energiafogyasztást, veszélyes is lehet
és ezenfelül gyakran jár rossz közérzettel. Ezért általában
helyes a láz csillapítása a kiváltó okra való tekintet
nélkül.
A lázat kémiai eszközökkel (gyógyszerek) és fizikai
módszerekkel (hő elvonása) csillapíthatjuk, a kétféle
módszert gyakran együtt használjuk.
A fizikai lázcsillapítás eszközei a mellkas állottvizes
borogatása, a lábborítás, alkoholos ledörzsölések, és
a hűtőfürdő. Mindezek javítják a közérzetet is, néha
még a betegség miatt megcsappant étvágyat is.
A lázcsillapítás gyógyszeres módszerei az orvosra tartoznak
*, mindazonáltal
tanácsos a gyermekek és felnőttek korának megfelelő
lázcsillapítót kéznél tartani. Csecsemőknek általában
lázkúpot adunk.
Sohasem szabad elfelejteni, hogy a láz nem önálló betegség
és hogy a lázcsillapítással kezelt betegség orvosi vizsgálat
nélkül indokolatlanul sokáig felismeretlen maradhat.
|
Lázgörcs |
Hirtelen, legtöbbször rövid
ideig tartó eszméletvesztés, melyet az arc és végtagok
rángása szokott kísérni. Általában 6 hónap és 6 év közötti
gyermekben fordul elő, majdnem mindig a betegség első
lázkiugrásakor, leginkább az emelkedés szakában.
A lázgörcsöt egyszer már elszenvedett gyermekben jelentős
az ismétlődés kockázata újabb lázas betegség idején,
a hajlam a 4. év után csökken, a 6. év után megszűnik.
A roham ijesztő, legtöbbször nagy riadalmat vált ki.
Tipikus formájában nincs semmi káros következménye.
A görcs néhány másodperc vagy perc elteltével magától
oldódik, utána a gyermek gyakran izzad és elalszik.
A lázgörcs nem epilepsziás roham, csak igen ritkán lesz
az ilyen gyermek később epilepsziás. Ezt erre gyanús
esetben elektromos agyvizsgálattal (EEG) el lehet dönteni,
ez a kezelés szempontjából is fontos lehet.
A rövid ideig tartó lázgörcs szinte teljesen veszélytelen.
Még az orvos érkezése előtt *
tegyen meg mindent az édesanya: kezdje meg a lázcsillapítást,
elsősorban a fizikai eszközöket vesse be, mérje meg
a gyermek lázát, alkalmazzon hűtőfürdőt. Ha a lázgörcs
néhány percnél hosszabb ideig tart, sürgős mentőt kell
kérni.
Ha a lázgörcs nem a betegség első jeleként, vagy már
alacsony láz mellett fellép, ha 10-15 percnél hosszabb
ideig tart, gondos vizsgálatra van szükség, mert ilyenkor
a görcsnek sokféle oka lehet, a agyhártyagyulladást
is beleértve.*
|
Lázkúp |
A lázcsillapító gyógyszert kisméretű
kúpban is forgalomba hozzák. Különösen előnyös a használata
hányás idején, vagy ha a gyermek nem képes vagy nem
hajlandó a lázcsillapító gyógyszert szájon át bevenni.
Hátránya a kúp adásának, hogy a gyermek a beadást követően
rövid időn belül kinyomhatja. Ezért legjobb székelés
után beadni, oldalhelyzetben fekve, a lábakat húzzuk
fel. Nyugtalan gyermek farpofáit egy ideig összeszoríthatjuk
kézzel a kicsúszás megakadályozására.
|
Lázmérés |
A lázmérő ún. maximum hőmérő,
azaz a legmagasabb mért hőmérsékletet mutatja, utána
a higanyszál nem megy vissza.
Minden lázmérés előtt a lázmérőt alaposan le kell rázni,
lendületes mozdulatokkal. Ezután meg kell győződni arról,
hogy valóban sikerült-e teljesen lerázni a higanyszálat.
A lázmérőt hitelesíti a gyár, általában 34,5 és 42,0
C közti hőmérsékletet mér tizedfoknyi pontossággal.
Csecsemő- és kisgyermekkorban leghelyesebb végbélben
mérni a hőmérsékletet, ez a legmegbízhatóbb módszer.
A gyermeket hanyatt fektetjük, egyik kezünkkel lábát
húzzuk fel, a másikkal a kevés krémmel megzsírozott
lázmérővéget úgy vezetjük be a végbélnyílásba, hogy
a higanyt lássuk, a) ábra. A lázmérőt szilárdan tartjuk,
nehogy a gyermek kinyomja. A higany egy percen belül
elindul felfelé, megvárjuk, amíg már nem emelkedik tovább,
ami 2-3 percen belül be szokott következni.
A lázmérés után a lázmérőt gondosan letöröljük, majd
lemossuk, de semmiképpen sem meleg, különösen nem forró
vízben. A megmért lázat azonnal jegyezzük fel.
Csak nagy gyermekben jöhet szóba a hónaljban történő
lázmérés. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a lázmérő higanytartálya
pontosan a hónaljgödör közepére kerüljön. Az így mért
hőmérséklet mindenkor megbízhatatlanabb, kisgyermekeknél
ne használjuk ezt a módszert. Hónaljban 10 percig mérjük
a lázat. A nyelv alatti mérés az angolszász országokban
dívik, gyermekkorban semmiképpen ne alkalmazzuk.
A végbélben mért hőmérséklet normálisan 36,5 és 37,2
C közt van, a hónaljban 0,5-0,7 C-kal alacsonyabb szokott
lenni. Reggel általában fél fokkal alacsonyabb a test
hőmérséklete, mint este. Az orvosnak mindig az eredeti
értéket jelentsük a mérési hely megjelölésével.
Ma már vannak elemmel működő, digitális kijelzésű lázmérők,
ezek csak elegánsabbak, de nem megbízhatóbbak, mint
a hagyományos higanyos lázmérők. Előnyük, hogy a mérés
15 másodpercet vesz igénybe.
Gyors tájékozódásra való a cumi-lázmérő: a cuminak kiképzett
részt a csecsemő szájába dugjuk, 4 perc alatt mér, 37,8
C fölötti hőmérsékletet tekintünk láznak. Ez az eszköz
azonban nem pótolja a hagyományos lázmérőt.
|
Ledörzsölés |
Az edzés ajánlatos módszere,
az enyhe hőinger a bőrerek játékát (tágulás, szűkülés)
váltja ki és edzi azokat. Még a tisztasági fürdő után
végzett dörzsölés is edző hatású a bőrerekre. 5-6 hónaposnál
idősebb csecsemő száraz állapotban is ledörzsölhető,
ez fokozza az edző hatást. Mivel a ledörzsölés élénkítő
hatású, sohasem szabad este, lefekvés előtt alkalmazni.
Kivitele: szobahőmérsékleten a csecsemőt teljesen levetkőztetjük,
nagyméretű flanel- vagy frottírtörülközőre fektetjük;
legyen akkora, hogy teljesen be lehessen vele a babát
burkolni. Két kézzel egész testét az arc kivételével
erőteljesen, de nem durván addig dörzsöljük, amíg egyenletes
enyhe pírt nem észlelünk bőrén.
Az eljárást enyhe tornával köthetjük össze ( babatorna).
Nedves ledörzsölést is alkalmazhatunk, híg szeszt vagy
sósborszeszt egyenlő mennyiségű glicerinnel keverünk
össze (ez utóbbi különösen száraz, töredező bőr kezelésére
alkalmas), a folyadékot kézzel dörzsöljük be, hatása
hasonló.
Kefével való száraz dörzsölést csecsemőnél csak a legnagyobb
óvatossággal szabad végezni. Nedves ledörzsölést (pl.
szappanos kefével a fürdővízben) a kisgyermekkor előtt
ne alkalmazzunk.
|
Légi
utazás csecsemővel |
Minthogy korra való tekintet
nélkül jól tűrik a gyermekek a repülést, gyakran jobb
a csecsemővel repülni, mint autóval vagy vonattal utazni.
Hamarabb odaérnek, a napirendnek az utazással járó felborulása
is rövidebb ideig tart. Megfelelő körülmények között
akár két étkezéséhez is magunkkal vihetjük a baba táplálékát.
Ha átszálláskor hosszabb várakozásra kényszerül a család,
a legtöbb nagy repülőtéren szakszerűen felszerelt gyermekmegőrző
áll rendelkezésre, itt a csecsemőt meg lehet füröszteni,
ehet, játszanak vele.
|
Légkúra |
A légutak valamennyi gyulladásos
megbetegedésének kezelésében nagy szerepe van a friss
levegőnek ( hörghurut tüdőgyulladás kruppos köhögés
stb.).
Kivált a friss, hűvös levegőnek van jótékony hatása
a légzésre. A nehézlégzés friss levegőn jelentékenyen
csökkenhet, a gyermek sokszor elalszik, legtöbbször
mélyen és nyugodtan. Ha csak lehet, ki kell használni
ezt a jótékony hatást.
Az egyik mód, hogy a gyermeket külön szobában helyezzük
el és ott kinyitjuk az ablakot; erős légáram létesítését
azonban kerüljük. Még jobb a kiságyat a szabadban elhelyezni
(balkon, kert), lehetőleg több órát töltsön el ott,
ha lehet, akár éjjel is aludjék a szabadban. A kellő
felügyeletre azonban szükség van.
Kerüljük a tűző napfényt, a túlöltöztetést és a túlságosan
meleg takarót ( hőártalom). A helyes öltöztetés eltalálásához
bizonyos ápolási gyakorlatra van szükség.
Rácsos babaágyat érdemes kívülről bevonni szélfogó anyaggal,
ha teljesen a szabadban állítjuk fel. Az anyag rögzítésére
nagy gondot kell fordítani, nehogy a kisgyermek lerántsa
és belegabalyodjék.
|
Légzés,
normális |
A normális légzés folyamán
a levegőnek az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigénjét
veszi fel a szervezet (belégzés), kilégzéskor pedig
a szervezetben keletkezett égésterméktől, a szén-dioxidtól
szabadul meg. A gázcsere az élet első légvételtől, a
születés utáni felsírástól kezdve folyamatosan zajlik
a tüdő legkisebb egységeiben, az ún. alveolusokban.
Az újszülött a megszületés után teszi meg első önálló
légvételét, ez sírással jár. Ha a légzés a megszületés
után hamarosan leáll, életveszélyes állapot alakul ki
( légzésleállás).
Az újszülött percenként átlagosan 40-45-ször vesz levegőt,
kisgyermekben 25-35/min a légzésszám, felnőttben 15-20/min.
A normális légvétel alig jár hangadással, emiatt a fiatal
szülők gyakran nyugtalankodnak is. Betegség jele, ha
a légzést valamilyen jól hallható hangjelenség kíséri:
sípolás, nyögés, sziszegő hang stb. ( nehézlégzés).*
Normális körülmények között, nyugalomban a légzés az
orron át történik, a száj csukva van. A légzés ritmusa
nem teljesen egyenletes. Különböző lelki hatásokra a
légzés szaporábbá, máskor mélyebbé és gyérebbé válhat,
erős behatásra az ember lélegzete rövid időre akár el
is akad. Mély álomban a légzés gyér, mély.
|
Légzésleállás |
Görög szóval asphyxiának (ejtsd:
aszfixia) is nevezik. Legtöbbször az újszülött légzészavarát
szokás a kifejezéssel jelölni.
Az asphyxia nemegyszer méhen belüli okra vezethető vissza.
Ilyenkor a megszületett újszülött akár el sem kezd lélegezni,
máskor az első órákban hagyja abba váratlanul a légzést.
Az állapotot a légzőközpont éretlensége (koraszülött)
vagy sérülése (nehéz szülés, anyai altatás), a légutak
károsodása vagy elzáródása (nyálka, magzatvíz vagy vér)
okozhatja. Ezért légzésleállás legtöbbször elhúzódó
vagy nehéz szülést követően lép fel.
Természetesen maga a légzésleállás is életveszélyes
állapot és csak azonnali beavatkozás segíthet (mesterséges
lélegeztetés, szükség esetén szájból szájba való lélegeztetés,
oxigén belélegeztetés, gyógyszerek alkalmazása).*
Ha a segítség idejében érkezik, az állapot leküzdhető.
Sajnos minden asphyxiás roham károsíthatja az agysejteket,
tehát a súlyos oxigénhiány maradandó nyomokat hagyhat.
Az újszülött csodálatos gyógyulási hajlama következtében
azonban sokszor súlyos állapotok is következmények nélkül
maradnak. Egyre ritkább a maradandó agykárosodás (lelassult
fejlődés, értelmi és/vagy mozgásszervi fogyatékosság,
görcsök stb.).
|
Légzésszünet
dührohamban |
Affektív roham; sajátos, lelki
okokból nem szándékosan létrejövő légzészavar, amely
minden hasonlósága ellenére sem görcsrohamok.
A csecsemőkorban még elég ritka, legfeljebb az első
év utolsó hónapjaiban jelentkezik, jellegzetesen kisgyermekkori
reakció.
Legtöbbször erős felindulásból (harag, rémület, meglepetés,
hirtelen nagy öröm, csalódás, kívánság teljesülésének
elmaradása), igen ritkán enélkül az érzelmileg hirtelen
kisiklott gyermek sírni kezd, majd egyre inkább belelovalja
magát a sírásba, annyira, hogy egyszer csak már levegőt
sem vesz és elkékül. Kifejezett esetben szeme is felfelé
fordul és rövid ideig hozzáférhetetlennek látszik, esetleg
végtagjain egy-két rángás is végigfut. A jelenet rendkívül
riasztó, a látszat ellenére az állapot nem veszélyes,
mert a légzés aztán egyszer csak megindul és az állapot
megoldódik.
Ha a környezet látnivalóan elveszti a fejét (rettegés,
kétségbeesés, babusgatás), a "roham" megismétlődésének
kockázata nő, amennyiben kiváltó tényező újra felbukkan
a gyermek életében. A gyerek ugyanis megérzi a szülői
aggodalmat és hamar rájön arra, hogy rohamával zsarolhatja
környezetét, állandó rettegésben tarthatja szüleit.
A szülő mutasson szilárd magatartást a roham alatt,
semmiféleképpen ne mutassa ki kétségbeesését vagy aggodalmát,
nyugodtan ütögesse a kisgyermek hátát vagy - ami még
hatékonyabb - kevés hideg vizet locsoljon arcára, biztos
lehet abban, hogy a légzés hamarosan megindul. A hideg
víz kellemetlen emléke hamarosan leszoktatja a drámai
érzelemkitörésről. Később már az is hat, amikor meghallja
a vízcsap megnyitását.
Ha a szülő nem mutat kellő nyugalmat és szilárdságot
a roham idején, a kisgyermek hamarosan az egész családot
rémuralma alá hajtja. A szülőnek tudnia kell, hogy a
légzés az ijesztő állapot ellenére mindig megindul.
|
Légúti
hurut |
Grippe; cseppfertőzéssel
terjedő, lázas vírusfertőzések, melyek légúti hurutot
okoznak. Jellemző tünetek a köhögés, nátha, néha orrvérzés,
gyakran magas láz, melyet néha hányás és laza széklet
is kísérhet.
Csecsemő- és gyermekkorban középfülgyulladás vagy tüdőgyulladás
lehet a szövődménye.
Legtöbbször járványokban jelentkezik, melyek bizonyos
évszakban lépnek fel és gyakran csak egyes korosztályokat
betegítenek meg. Újszülöttek csak ritkán betegszenek
meg.
Minthogy a kórokozókra ható gyógyszereink nincsenek,
a kezelés tüneti: lázcsillapítás, fokozott folyadékbevitel.
Fiatal csecsemő betegsége esetén forduljunk orvoshoz
* a szövődmények
lehetősége miatt.
Járványos időben a gyermekeket óvni kell a betegekkel
való érintkezéstől, kerülni kell a tömeget, áruházakat,
közjárműveket. Némelyik légúti járvány ellen van aktív
védőoltás, a kérdéssel forduljunk orvoshoz.*
|
Levegő
páratartalma |
A modern lakások központi fűtése
általában szárazzá teszi a szoba levegőjét, különösen
nagy télben. A száraz levegő mindenkinek kiszárítja
a nyálkahártyáit - kivált a csecsemőét és különösen
éjjel ( garatmandula-túltengés).
Legalább a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségekben
kell a páratartalmat fokozni, a relatív páratartalomnak
legalább 60-70 %-nak kellene lennie. Az egyik mód a
hőmérséklet csökkentése (a mozgó kisgyermeknek amúgy
sem esik jól a meleg szoba), más megoldás lehet párologtatókat
felszerelni és a vizet sűrűn utántölteni.
|
Levegőnyelés |
Aerophagia (ejtsd: aerofágia
és nem erofágia); az az állapot, amikor ivás vagy szopás
közben túl sok levegőt nyel a csecsemő. A nagy léghólyag
a gyomor feszülését okozza, hasfájás, hányás lehet a
következménye. A sok levegő nyelését mohó, nyugtalan
csecsemőben látjuk gyakran, az anya idegessége is fokozhatja
a bajt.
Bár kis mennyiségben minden csecsemő nyel levegőt, vannak
kifejezetten levegőnyelő babák. Az ilyen csecsemő hirtelen
abbahagyja a szopást, feszeng, kivörösödik, nem akar
tovább szopni, ha erőltetik, hány. Ha szopás közben
türelmesen föltartják, megböfögtetik, jó étvággyal folytatja
a szopást ( felbüfögés). A levegő távozását elősegíti
a baba hátának enyhe ütögetése vagy bal karjának magasba
emelése. Az etetés befejezése után is változatlan nyugtalanság
azt jelenti, hogy még mindig sok levegő van a csecsemő
gyomrában. Kellemetlenebb szokásként az étkezések közt
nyeli a levegőt a csecsemő egyfajta szórakozásként,
így felfújja a gyomrát. Ha kibüfögtetjük belőle a levegőt,
kezdi a játékot elölről.
A levegőnyelésre hajlamos csecsemőt sohase etessük ágyában
hanyatt fekve (amúgy is hibás gyakorlat ez!), hanem
karon tartva, félig ülő testhelyzetben.
|
Lisztártalom |
Korábban gyakori - hibás táplálási
mód következménye, a csecsemő kalóriaigényét jórészt
liszttel vagy darával fedezték, ezért a többi tápanyag
vonatkozásában elégtelenné vált a táplálék.
Ma ritkán látjuk, mivel a lisztártalom kifejezetten
a szegénység következménye volt: a liszthez semennyi
vagy csak kevés tejet adtak. Előfordul azonban, hogy
a hasmenés elleni diétát (rizsnyák, répalé) túl sokáig
adja az aggályos anya, és így kissé hasonló hibát követ
el. A lisztártalomhoz vezető táplálékban túl kevés a
fehérje; az ásványi anyagok, vitaminok bevitele is elégtelen.
A gyermek ellenállása kicsiny fertőzésekre hajlamos,
hossznövekedése, izomzatának fejlődése gyatra.
A csecsemő felfújt küllemű, a bőr sápadt, a bőr alatti
kötőszövetben túl sok víz van, betegség esetén igen
könnyen nagy súlyesés következhet be. Ha fény derül
a lisztártalomra, óvatos diétás változtatásokkal kezeli
az orvos.* Előbb
a tej mennyiségét emeli, majd fokozatosan egyéb fehérjeételeket
épít be egészen addig, amíg a tápanyagok egymás közti
helyes arányát el nem érték. Gyógytápszereket is lehet
erre a célra használni.
|
Lisztfőzetek |
Idejét múlt csecsemőételek.
A tehéntej házi készítésű hígításaihoz mindig kell második
szénhidrát, ez lehet rizsnyák, zabnyák, keményítő vagy
búzaliszt. Ha az utóbbi felhasználásával készítették
a feles- vagy kétharmados tejet, némelyek lisztlevesnek
is nevezték, elég megtévesztően. Ha feltétlenül súlyt
fektetünk arra, hogy féléves korának betöltéséig semmilyen
lisztet ne kapjon a csecsemő. |
Lusta
rágás |
Vannak idősebb csecsemők vagy
kisgyermekek, akik nem hajlandók a darabos ételt rágni,
ez néha nyelési túlérzékenység vagy étvágytalanság képét
öltheti.
A gyermek a darabos ételt sokáig tartogatja szájban
vagy a fogsoron kívül, a pofazacskóban.
A szokás hátterében legtöbbször fel lehet fedezni valamilyen,
az evési szokások elsajátítása során elkövetett hibát,
erőltetés, nógatás, siettetés, fokozatosság elvének
figyelmen kívül hagyása, az ilyen gyermek nem leli örömét
az evésben ( étvágytalanság).
Lehet a jelenség veleszületett kisétkűség részjelensége,
illetve következménye, legtöbbször azonban az étel elutasításának
egyik formája.
A megelőzés a fontos: a csecsemőt fokozatosan kell a
kanálhoz szoktatni, a pépes ételről is fokozatosan kell
a darabosság különböző fokain át a valóban darabos ételig
eljutni.
Kezelésében néha az a legjobb megoldás, ha korábbi gondozója
helyett másvalaki eteti a gyermeket.
|
 |
előző |
következő
|
|
Az
oldalon olvasható információk nem helyettesítik
a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak
alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi
állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz! vitalitas.hu
Nyilatkozat
Egészség
Ismerettár főmenü
|
|
|
|