Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*M*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Magzatmáz Vernix caseosa; kenősajtra emlékeztető faggyú a frissen született újszülött bőrén. A terhesség félidejétől kezdve termelődik. A különböző testtájakon különböző vastagságú réteg, legtöbb a háton, a füleken és a köldök tájékán szokott lenni.
A magzatmáz védi a magzati bőrt a magzatvíz áztató hatásával szemben, síkossá teszi bőrt a szülés idejére, a megszületés után megvédi a kiszáradástól; ezenfelül bőrfertőzésekkel szemben védő tulajdonsága van, továbbá tápláló vitaminokat tartalmaz.
Korábban szinte az egészet eltávolították az első fürdetés alkalmával, manapság bővebben hagynak belőle a bőrön, ahonnan rövid időn belül felszívódik.
Magzatszurok Meconium; az újszülött első alkalommal ürített, szurokfekete vagy mélyen sötétzöld, nyúlós, ragadós béltartalma. Ilyen a széklet az első 1-2 napon.
A magzatszurok erősen besűrűsödött emésztőnedvekből, levált bélhámsejtekből és a lenyelt magzatvíz alkotóelemeiből áll. A szurokszerű állag hamar megváltozik, ha már rendszeresen szopik a csecsemő. Néhány átmeneti széklet ürítése után kialakul a jellegzetes anyatejes széklet (lásd még széklet minősége).
Vér nincs a magzatszurokban normális körülmények között, ha véres a magzatszurok, azonnal az orvosnak kell jelenteni (véres széklet).*
Magzatvíz Víztiszta, enyhén sárgás, normális körülmények között steril folyadék, amely a magzatot a méhen belül teljesen körülveszi, a magzat tehát ebben úszik. Véd az ütődéstől és a lehűléstől, lehetővé teszi a magzat viszonylag szabad mozgását. A szülés elején a burkok megrepedésekor elfolyik. Szövődményes szüléskor előfordul, hogy a magzat sok magzatvizet lehel be, a magzatvíz a magzat rosszullétének jeleként magzatszurkot is tartalmazhat; ha ilyenkor leheli be, légutai a megszületés után többé-kevésbé elzáródnak, súlyos légzési zavar, tüdőgyulladás léphet fel.
Magzatvíz-belehelés Magzatvíz-aspiratio; a magzat valamilyen oknál fogva a megszületés előtt erőteljes légzőmozgásokba kezd, és így magzatvizet szív be légutaiba. A folyadék a légutakat jelentékeny mértékben eltömheti, ezért a megszületés után nehézlégzése észlelhető. Még rosszabb a helyzet, ha a magzatvíz fertőzött (normális körülmények közt csíramentes), vagy bőven tartalmaz levált magzati bőrfüggeléket, esetleg magzati székletet (magzatszurkot). A magzatvíz-belehelést mindenkor megfelelő intézményben kell kezelni.*
Magyar bébiételek és bébiitalok A bébiételkonzervek nem tartalmaznak tartósítószert, hőhatással érik el csíramentességüket, kis sótartalmúak a korszerű táplálkozási elveknek megfelelően, sózni és cukrozni nem kell őket; valamennyi bébiétel gluténmentes, ezért coeliakiás csecsemő vagy kisgyermek fogyaszthatja őket. Minden üveg 200 g-ot tartalmaz. 24 hónapig használhatók a gyártástól számítva. Felbontás előtt érdemes ellenőrizni, hogy jól zár-e a fedél, nem áll-e ferdén, nem emelhető-e le kézzel könnyen, nem repedt-e az üveg vagy nem puffadt-e el a fedele; ilyen jelenségek észlelése esetén a bébiétel nem fogyasztható.
A fedél színe és a rajta lévő felirat tájékoztat arról, milyen kortól kezdve adható a bébiétel.
Piros fedél: 3 hónapos kortól adható ételek:
tejmentes főzelékpürék: sárgarépa, zöldborsó, sütőtök, vegyes zöldség, zöldbab burgonyával, paradicsom burgonyával, alma burgonyával, alma banánnal, alma gesztenyével és mézzel;
tejes főzelékpürék: sárgarépa, sütőtök, zöldbab, vegyes zöldség.
A piros fedeles bébiételek mindegyike idősebb csecsemőnek is adható felmelegítés után tojással, sajttal, túróval, májjal, hússal kiegészítve.
Zöld fedél: 5 hónapos kortól adható ételek.
Sárgarépa marhahússal, zöldborsó marhahússal, zöldbab marhahússal, vegyes zöldség marhahússal, paradicsom burgonyával és marhahússal, alma marhahússal, alma-meggy marhahússal, sárgarépa csirkehússal, zöldborsó csirkehússal, zöldbab csirkehússal, vegyes zöldség csirkehússal, paradicsom burgonyával és csirkehússal, almapüré csirkehússal, alma banánnal és csirkehússal, alma-meggy csirkehússal, zöldborsó sertésmájjal, vegyes zöldség sertésmájjal, paradicsom burgonyával és sertésmájjal, alma sertésmájjal, alma-meggy sertésmájjal, paradicsom hallal, vegyes zöldség hallal.
Kék fedél: 12 hónapos kortól adható ételek.
Vadas marhahússal és rizzsel, zöldség marhahússal és rizzsel, tökfőzelék marhahússal, paradicsom marhahússal és rizzsel, kelbimbó marhahússal, zöldborsós marharagu rizzsel.
Ezek az ételek már darabosabbak, rágni tudó kisgyermeknek adhatjuk őket. Ízük már közelebb áll a felnőttek ételéhez, de nem azonos ez utóbbival.

Bébiitalok
Fehér fedél: az orvos véleménye alapján válasszuk meg a bevezetés időpontját.
Ribizli, paradicsom, sütőtök, alma-meggy, őszibarack, alma-őszibarack teakeverékkel, alma-sárgabarack, alma-narancs, alma-banán-őszibarack, alma-banán-sütőtök.
Minden bébiétel vagy -ital bevezetése előtt kérjük ki az orvos vagy a védőnő tanácsát.*
Májpüré A máj rendkívül gazdag nagy értékű fehérjében, vasban, számos fontos nyomelemben és a vérképzéshez szükséges vitaminokban. Kb. 6 hónapos kortól kezdve adhatjuk hetente egyszer.
A májpürét vagy házilag készítjük el, vagy gyári bébiételhez folyamodunk.
Elkészítése: nyers májat (csakis egészséges állatból származzék, legjobb a borjúmáj) a kés fokával elkaparjuk. A kaparékból 2-3 evőkanálnyit keverünk az előzetesen elkészített főzelékbe, közvetlenül etetés előtt tanácsos forrásig felmelegíteni.
Malátacukor Maltóz, a malátakivonat édes alkotóeleme, könnyen felhasználható diszaccharid, két szőlőcukormolekulából áll.
A malátakivonatot székrekedés kezelésére használják. Teáskanállal lehet a megszokott ételekhez hozzátenni.
Maródás Erős hatású vegyszerek okozta sérülés, különösen a savak és lúgok veszélyesek. Felmaródhat a bőr és a nyálkahártyák, nemritkán életveszélyesen. Legtöbbször a felnőtt figyelmetlensége vagy hanyagsága felelős a gyermek maródásos sérüléséért, sok baleset azért következik be, mert a szülő alábecsüli gyermeke képességeit.
Minden háztartásban - kivált amelyben kisgyermekek élnek - elzárva kell tartani a háztartási szereket és vegyszereket.
Az erősen maró anyagok nyomban a velük való érintkezés után fejtik ki káros hatásukat, ezért a gyermek azonnal felvisít. A maródott bőr vagy nyálkahártya (szájzug, nyelv, szájpad, garatfal) fehér. Nagyon gyakori a töményebb ecetfajtákkal történő maródás, a közhittel ellentétben az ecetsav roppant veszélyes; a legveszélyesebb természetesen a kénsav vagy a sósav.
Ha a csecsemő vagy kisgyermek savat vett a szájába, elsősegélyként tejet itatunk vele.
A lúgmérgezés azért is veszélyes, mert maró hatása nem azonnal látszik. Lúg megivása után híg ecetet vagy citromlevet itathatunk.
Hánytatni sohasem szabad! A balesetet szenvedett kisgyermeket haladéktalanul kórházba kell szállítani.*
Azonnal teendők maródás esetén:
- őrizzük meg a nyugalmunkat!
- a sérült területet bőséges hideg vízzel azonnal öblítsük le,
- állapítsuk meg, milyen anyaggal történt a baleset (sav, lúg);
- a gyanúsított anyagból tegyünk el mintát az azonosítás végett;
- sav lenyelésekor: tejet adjunk, ne hánytassuk;
- lúg lenyelésekor: erősen hígított ecetet vagy citromos limonádét itassunk, ne hánytassuk;
- a beteget a legközelebbi gyermekklinikára, gyermekkórházba vagy gyermekosztályra, szemsérülés esetén azonnal szemészeti intézménybe szállítsuk.*
Mászókorszak Az idősebb csecsemő- és kisgyermekkornak az a szakasza - általában 10-14 hónapos kor között -, amikor a baba már tud négykézláb mászni, de még nem rendszeresen jár két lábon. Gyakran meghökkentő sebességgel tud az ilyen kisgyerek közlekedni.
A mászókorszak hossza nagyon egyéni, ritkán át is ugorhatja a kisgyermek, s azonnal két lábon kezd járni. A legtöbb csecsemő azonban a negyedik negyedévben már jól mászik, egyre ügyesebben és egyre nagyobb távolságokra képes eljutni, rendkívül kitágul az általa megismerhető világ.
Ezzel azonban növekszik a balesetveszély: a gyermek lakás minden sarkába képes eljutni, s olyan tárgyakat is elér, amelyek kárt tehetnek benne (elektromos dugaszalj, lelógó terítő, könnyen felboruló bútordarab stb.) balesetek.
Most kell tehát nagy gonddal körülnézni a lakásban az esetleges veszélyt jelentő tárgyak után, nagyon hasznos ilyenkor a járóka, vagy a gyermek szobájának elkerítése.
Nemritkán akkora tökélyre viszi a gyermek a mászás tudományát, hogy nem áll fel két lábra, még ha tud is. Vagy később, amikor nagyon gyorsan akar elérni valahova, inkább a gyors mászást választja. Hagyjuk ezt rá, semmi kára nem származik abból, ha mászó korszaka sokáig tart.
Matrac Az ágy fontos kelléke, megválasztása külön figyelmet érdemel. Legtöbbször a gyermekággyal együtt árulják. A csecsemő az első naptól kezdve sima, tömött, semmit sem süppedő fekhelyet igényel.
A matrac ne csússzon el, anyaga ne csomósodjon, s ne keletkezzék benne vályú, különben a gyermeki gerinc fejlődése látja kárát. Legjobb anyag a lószőr, de afrik és hozzá hasonló növényi rostok is jók matracanyagnak.
Manapság dívik a habszivacs matrac vízhatlan bevonattal, előnye, hogy könnyen lehet tisztán tartani. Mindenképpen kellő keménységűt válasszunk.
A matrac ne legyen 10 cm-nél vastagabb, mert akkor az ágy felső széle és a matrac felszíne közti távolság túlságosan lecsökkenne.
A matrac átnedvesedését a matrac és a lepedő közé helyezett vízhatlan ágybetét akadályozhatja meg.
Meleg borogatás Legtöbbször a lehűlt (nem meghűlt!) test felmelegítésére szolgál, ha meleg fürdő nem áll rendelkezésünkre. A törülközőt 40 C°-os vízbe mártjuk (vízhőmérő!), jól kicsavarjuk, a gyermekre helyezzük, kívül száraz gyapjútakarót teszünk rá. A karok legyenek a borogatáson belül. Hazánkban az eljárás nem szokásos, nem is ajánljuk.
Meleg fürdő Melegítés céljából alkalmazott speciális fürdő, melyet csak orvosi utasításra szabad végezni a test lehűlése esetén.*
Kivitele: a megszokott hőmérsékletű, 35-37 C-os vízben való fürdetéssel kezdjük, fokozatosan engedünk hozzá még melegebb vizet úgy, hogy a víz fürdővízhőmérővel ellenőrzött hőmérséklete 39 °C-ra emelkedjék. 5 percnél tovább ne tartson a meleg fürdő, közben is állandóan figyelni kell a gyermeket. Magyarországon ez a fürdetésmód nincs szokásban.
Melegen tartás A test lehűlését, a hőveszteségek megakadályozását kívánjuk elérni a kellő hőszigetelést nyújtó ruházattal. Hideg környezetben a szervezet a hőtermelő folyamatok felgyorsításával tartja fenn a test állandó hőmérsékletét, ez azonban sok energiába kerül és a lehetőségek nem lévén korlátlanok, az öltözetlen vagy nem kellően öltözött test hideg környezetben előbb-utóbb lehűl, ami melegvérűekben a hőháztartás összeomlását jelenti. Különösen az újszülött jut el hamar teljesítőképességének határáig és hűl le a test hűvös környezetben. Ezért ügyelnünk kell a kellő hővédelemre, az öltözékre (sapka, kesztyű, kabátka) és a takarókra, ha a csecsemőt hűvös külső hőmérsékletnek tesszük ki. A kellően felöltöztetett kisbaba láthatóan jól érzi magát, kezecskéje meleg.
A lehűlésre különösen hajlamos koraszülöttek hővédelmére különös gondot kell fordítani.
Ügyelni kell azonban arra, hogy túl se öltöztessük a csecsemőt: a környezetből eredő felmelegítésre a felnőtthöz viszonyítva, éppoly kevéssé van felkészülve, mint a hideghatás kivédésére.
Melegen tartható tányér A műanyagból készült tányér duplafalú, a résbe meleg víz tölthető, ez a tányérban lévő ételt tovább tartja egyenletes hőmérsékleten, mint a hagyományos tányér. Kivált lassan evő gyerek etetésekor tesz jó szolgálatot, az ételt nem kell többször megmelegíteni.
Melegítőpárna Elektromos melegítőpárnát csecsemő esetében ne alkalmazzunk. A csecsemőt túl lehet melegíteni vele, bőrén égési sebeket okozhatunk, a rövidzárlatról és az áramütésről nem is beszélve.
A baba melegen tartására alkalmasabb a régi-módi, gumiból készült, vízzel feltölthető hőpalack, de még ez sem egészen veszélytelen.
Mell felkötése Hasznos módszer emlőmirigy-gyulladás kezdetén vagy szoptatás hirtelen abbahagyásakor, segít megelőzni a tejcsomók kialakulását.
Kendőt (háromszögű kendőt, pelenkát, törülközőt) kéz szélességűre összehajtunk, közepére kell helyezni a felkötendő mellet kissé megemelt helyzetben. Egyik szárát a két mell között vezetjük fel az ellenkező oldali vállra, másik szárát az azonos oldali hónaljon át ugyanoda, jól meghúzva kell megkötni. Háromszögű kendő esetén a szabad sarkot a mellre fölhajtjuk és biztosítótűvel rögzítjük. A mellre tett párakötést is így rögzítjük.
Ha mindkét mellet kell "felpocolni", speciális melltartóval végezzük el a fölkötést. *
Mellbimbóvédő Rugalmas anyagból készült, a mellbimbóra szorosan rásimuló kerek eszköz, amelynek közepén nyílásokkal ellátott kiemelkedés utánozza a mellbimbót. A mellbimbó alaki eltérései, vagy a mellbimbó berepedése esetén ajánlatos a használata.
Fel kell készülni arra, hogy nem minden csecsemő képes vagy hajlandó bimbóvédőn keresztül szopni. Mindenesetre érdemes megpróbálni, ha ezzel az elapasztást kerülhetjük el.
Ugyanúgy tisztítjuk és sterilizáljuk, mint a cumikat, erre nagy szükség is van az emlőmirigy-gyulladás elkerülése érdekében.
Mellkas bedörzsölése A köhögési inger, a hörghurut és a tüdőgyulladás kiegészítő kezelésmódja.
Manapság már a gyógyszertárban kapható szerekkel végzik, ezek a készítmények légzésjavító hatóanyagokat és illóolajokat tartalmaznak.
Kivitele: naponta kétszer vagy háromszor mintegy borsónyi anyagot (takarékosan!) kenünk el a mellen és a háton, majd tenyérrel alaposan dörzsöljük be a bőrbe, ezután gyapjúkendővel kössük körül a mellkast.
Érzékeny bőrű gyermeken a bedörzsölés nyomán erős pír keletkezik, a következő bedörzsölést csak akkor szabad végezni, ha a pír már teljesen megszűnt. A kereskedelemben kapható bedörzsölőkenőcsök különböző illatos illóolajokat tartalmaznak (timol, mentol, kámfor, eukaliptuszolaj stb.), ezek részben behatolnak a bőrön át, részben a bőrön párolognak el, így a gyermek belégzi őket. A mechanikus bedörzsöléssel együtt nyugtató hatást fejtenek ki, csökkentik a köhögési ingert, elősegítik a légutak nyálkájának elfolyósodását.
Ezeket a szereket sohase alkalmazzuk fiatal csecsemőn, ne kerüljenek a gyermek arcára, különösen ne a szemébe, orrába vagy szájába!
A mellkasbedörzsölés enyhe légúti betegség esetén magában is elégséges kezelés lehet, komolyabb esetben, pl. ha láz is van, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert az egyszerű házi módszer már biztosan nem elég.*
Mellkasi borítás Magyarországon az állott vizes mellkasi borogatás lázcsillapításra használják. E helyen is erre a célra ajánljuk elsősorban. Kivitele hasonló a lábborításnál leírtakhoz.
Németországban légúti betegségek kezelésére használják a különböző mellkasborításokat, szárazon vagy vizesen:
Száraz borogatás: a bőrt előbb balzsammal vagy bőrkrémmel bedörzsöljük ( mellkas bedörzsölése), majd száraz flanelkendővel bekötjük, melyet legalább egy órán át a mellkason hagyunk.
Langyosvizes borogatás: törülközőt vagy pelenkát hosszában összehajtunk, testhőmérsékletű vízbe mártjuk, kinyomjuk és a mellkasra körben felhelyezzük, föléje flanel- vagy gyapjúkendőt tekerünk, biztosítótűkkel megtűzzük. A borogatást fél-egy órán át hagyjuk rajta. Borogatás után a nedves mellkasfalat száraz törülközővel alaposan ledörzsöljük. Naponta többször megismételhető.
Melegvizes borogatás: ugyanúgy végezzük el, mint az előbbit, csak az alkalmazott víz annyira meleg legyen, hogy a kéz éppenhogy kibírja. A borogatást kis időközökkel 2-3-szor alkalmazzuk, mindig 5-10 percig hagyjuk fenn. Az utolsó borogatás eltávolítása után alapos leszárítás. Ezt a borogatást izgatott köhögés vagy szamárköhögés esetén alkalmazzuk köhögéscsillapítás céljából, nyugtató hatása is van.
Melegített, gyulladásellenes balzsamos borogatás: illóolajokat tartalmazó balzsam tubusát testhőmérsékletű vízfürdőben felmelegítjük, használat előtt az anya érintse saját arcához, hogy a hőmérsékletet ellenőrizze. A balzsammal a mellkas elülső részét bedörzsöljük, mullpólyával fedjük a balzsamréteget és végül kendővel vagy törülközővel tekerjük körül. A borogatást 6-12 órán keresztül hagyjuk a gyermeken, levétele után a bőrt meleg vízzel megtisztítjuk és leszárítjuk. Az eljárást a mellkas fájdalmas betegségeiben alkalmazzuk.
Borogatást ne hagyjunk a gyermeken egész éjszakán át, beborogatott gyermeket ne vigyünk ki a szabadba. Igen kis csecsemőn ne alkalmazzunk hidegvizes borítást.
Egyes speciális borogatásokat csak orvosi rendelkezésre szabad alkalmazni *, megfelelő felügyelet mellett.
Mellretevés

Mielőtt az anya melléhez nyúlna, mossa meg kezét alaposan, majd langyos vízbe mártott gézzel tisztítsa meg az emlőbimbót.
Kezdetben fekve szoptat az anya: ő az oldalán fekszik, a csecsemő a karján nyugszik, a) ábra. Sok édesanya később is szívesen szoptat fekve, de az első napok múltával át lehet már térni az ülve való szoptatásra. Pihentetésképpen lábát tegye alacsony zsámolyra, hisz így könnyebb tartani a csecsemőt; a baba feje az anya karján, teste pedig az ölében nyugszik. Most a baba fejét úgy közelíti az emlőbimbóhoz (ehhez néha másik személy segítsége is szükséges lehet), hogy végül kereső szájával az egész emlőbimbót bekaphassa; az anya két szétterpesztett ujjával az emlőt úgy tartja hogy az ne zavarja a baba orrát és így szopás alatt orrával szabadon lélegezhessék, b) ábra.

Az anya tartja az emlőt, hogy a baba orra szabadon maradjon Helyes tartás fekve történő szoptatásnál

Általában minden szopáskor csak az egyik mellre tegyük a csecsemőt, azért, hogy a mell a lehető legteljesebben kiürüljön, így a másik oldali mellbimbó is pihen. Ha csekély a tejhozam és ezt az anya fokozni szeretné, minden szopáskor mindkét mellére teheti a babát; ekkor arra kell ügyelni, hogy a baba számára először felkínált mell teljesen kiürüljön, a következő szoptatást pedig azzal a mellel kezdje, amelyikkel az előző alkalommal másodszor szoptatott. Ha a mell feszes vagy nehezen jár (legtöbbször az első gyermekkel és az első időkben szokott ilyen állapot kialakulni), a mellre tevés előtt fejjen le vagy szívjon le az anya egy kevés tejet. Az így megpuhított mellet a csecsemő rendesen már könnyebben beveszi. Az ilyenkor lefejt tejet a szoptatás befejezte, illetve a mell kiürülése után a csecsemő üvegből vagy még helyesebben kanállal megkaphatja.
Bár a legtöbb baba kezdettől fogva elég ügyesen szopik, akad néhány, akit ügyetlensége miatt nagy türelemmel, fokozatosan kell a helyes szopásra megtanítani.
Ha a baba nagyon mohón kezd a szopáshoz (legtöbbször már nagyon éhes), tanácsos az első néhány mohó nyelés után kis szünetet tartani és a csecsemőt függőleges helyzetbe emelni. Ezzel elősegítjük a kezdetben nagy mennyiségben lenyelt levegő távozását ( felbüfögés).
Vannak lusta, könnyen elalvó csecsemők, akiket szoptatás folyamán állandó, enyhe hátveregetéssel kell ébren tartani. Van olyan baba is, aki az első percekben erőteljesen, egyenletesen szopik, majd hirtelen nyugtalanná válik és sírni kezd. Valószínűleg fáj a hasa ( hasfájás három hónapos hasfájás).
A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes szopások tartama semmiképp se legyen hosszabb 20-25 percnél. Ha a baba ennek az időnek elteltével még mindig szívja a mellet, erőteljes mozdulattal le kell venni a mellről, ellátni, tisztába tenni és ágyába fektetni. Ha a csecsemő közvetlenül vagy rövid idővel a szopás után sírni kezd, csak ritkán éhség a sírás oka: a biztonság kedvéért azonban próbaszopással meg lehet győződni a szopott mennyiség elégséges voltáról. Ha a mennyiség kielégítő, a sírásnak más oka van. Legtöbbször elégtelen böfögtetésről van szó, a sok bennszorult levegő feszíti a csecsemő gyomorfalát.
Mellretevés, első Sok helyen az anya és az újszülött kímélésének ürügyén első alkalommal csak 12-24 órával a szülés után teszik mellre a babát, a közbeeső időben a csecsemőt teáztatják. Ez a gyakorlat hibás.
Sokkal helyesebb a korai mellre tevés, lehetőleg még a szülőszobán, ilyenkor ugyan még alig van tej, de a későbbi tejtermelés jobb lesz, kedvezőbben fejlődik az anya-csecsemő kapcsolat, megrövidül a baba éhezési szakasza, kisebb lesz a kezdeti súlyesés is.
A csecsemőt nem kell mindenáron azonnal mellre tenni, de mihelyt lehet, módot kell nyújtani neki arra, hogy a szopást gyakorolja (a szopóreflex már a születés pillanatában tökéletesen működik). Az első mellre tétel, illetve a születés után a baba több órán át aludni szokott.
Ha a szülészeti intézményben rooming-in rendszer van, a csecsemő igényeihez szabott táplálás is lehetséges ( ad libitum táplálás).
Ha külön látják el az anyát és a csecsemőt, 3-4 óránként (3 órás szünet a helyesebb) hozzák ki a csecsemőt szopni. Ilyenkor az anya felváltva adja mellét, az első hetekben éjjel is szoptathat egyszer.
A tejtermelés és -leadás erőteljes beindulása nem kis mértékben függ az anya elszántságától és attól, hogy a szakszemélyzet kellő időt és fáradtságot szentel-e a szoptatás előmozdítására.
A második napon a szopott mennyiség néhány 10 ml-t tesz ki, az első hét végére átlag 400-500 ml a tejhozam.
Mellszívó A mell mechanikus leszívását célzó készülék. A leszívás akkor válhat szükségessé, ha a csecsemő gyenge vagy beteg, ha az emlőbimbó fejlődési hibája, vagy berepedése, az emlőmirigy gyulladása áll fenn, vagy ha a megtermelt tej mennyisége a csecsemő különben egészséges szükségletét meghaladja.
Számtalan készülék ismeretes, leggyakrabban a kézi eszközt használják. Legtöbbjük nem mentes a szennyeződés lehetőségétől. Az elektromos pumpa túl drága ahhoz, hogy magánháztartásban használjuk, intézményekben jó szolgálatot tehet.
Minden eszköznél tökéletesebb azonban a kéz, ezért az anyatej lefejését részesítsük mindenkor előnyben.
Mellszívó, kézi Üveggömb, egyik oldalán kis gumipumpa, másik oldalán a mellbimbóra illeszthető felület. A kiszívott tejet a gömb fogja fel. A gumiballont összenyomjuk, a mellre helyezzük az eszközt, mely a tejet kiszívja.
Jobb a mellet kézzel lefejni, mint ilyen eszközt használni: a fejés általában eredményesebb és kíméletesebb módszer, a mellszívóba jutó tej könnyebben fertőződik.
Mentatea A mentalevélből készült teát leforrázva nyerjük; bélgörcsöket enyhítő fodormentaolajat tartalmaz. Hagyományos szere a hasfájásnak, enyhe felfújódásnak; íze kellemes, üdítő, a gyermekek általában szívesen isszák.
Merevedés Kisfiúk hímvesszőjén már csecsemőkorban is megfigyelhető merevedés; legtöbbször akkor következik be, ha a hólyag tele van vagy a makkon gyulladás alakult ki. A jelenség normális és ártalmatlan. Nincs semmi köze a felnőtt merevedéséhez.
Mérgezések Kisgyermekkorban nem ritkák a mérgezések, mivel a nagyobb csecsemő és kisgyermek mindent a szájába dug. A leggyakoribb forrás a házi patika, a szülők vagy az együtt lakó hozzátartozók éjjeliszekrénye; de nemritkán a konyhában, kamrában vagy egyéb mellékhelyiségekben bukkan a kisgyermek a számára izgalmas mérgező anyagra. Néhány növény is viszonylag gyakran okoz mérgezést (tiszafa, aranyeső, dohány, boroszlán stb.).
A mérgező anyag természetétől függően nagyon különböző tünetek jelentkezhetnek, néha bizonyos idő telik el a bevétel és az első tünet megjelenése között.
Minden mérgezés esetén késlekedés nélkül kórházi osztályhoz kell fordulni, mert a következmények kiszámíthatatlanok.*
Nem minden méregnek van ellenszere, de a mérgező anyag mibenlétének és mennyiségének ismerete nagyon fontos, ezért vigyük magunkkal a gyógyszer vagy vegyszer dobozát, üvegét. Ha a gyermek nem eszméletlen, megpróbálhatjuk meghánytatni (ujjunkat a garatba dugva), szabad bőven itatni utána, de tejet, olajat, vagy ricinust ne adjunk.
Gáz- vagy füstmérgezés esetén, vagy ha a gyerek egyéb mérgezés miatt eszméletlen, vigyük ki a friss levegőre, vagy tárjuk ki az ablakot a mentő megérkezéséig. Ha nem lélegzik, lélegeztessük szájból szájba.
Az esetleges hányadékot is őrizzük meg: szükség lehet a gyomortartalom kémiai vizsgálatára.
Azonnali teendők mérgezés esetén:
• őrizzük meg nyugalmunkat;
• az eszméleten lévő gyermeket hánytassuk meg (ábra), a hányadékot őrizzük meg (ismeretlen szer esetén nagyon fontos lehet), ha nem sikerül, nem szabad az időt további kísérletezéssel vesztegetni;
• a frissen ürített vizeletet őrizzük meg;
• a bevett méreg dobozát, maradékát a kórházba vigyük magunkkal;
• a gyermeket bőven itassuk, de ne kapjon tejet, olajat, ricinust;
• azonnal szállítsuk kórházba - még akkor is ez a teendő, ha biztosan bevett valamit, de semmi különöset nem látni (egyelőre?) rajta.
A mérgezések megelőzését célzó legfontosabb rendszabályok:
• minden gyógyszer a gyermek számára elérhetetlen helyen, kulccsal gondosan lezárva tartva legyen;
• a megkezdett gyógyszereket ne hagyjuk szanaszét;
• ne tartsunk gyógyszert a kézitáskában, a gyermekek nagyon kíváncsiak;
• háztartási szereket, vegyszereket, festékeket, oldószereket a gyermek számára elérhetetlen magasságban - és nem a legalsó polcokon! - helyezzünk el;
• a vegyszereket csak eredeti edényben tartsuk, egyértelmű felirat legyen minden üvegen;
• a rovarölő szereket, növényvédő szereket, patkánymérget és egyéb irtószereket lezárt helyen tartsuk;
• ne legyen a kertben vagy a házban mérgező dísznövény.

Gyermekekre különösen veszélyes mérgező anyagok:
• minden gyógyszer, de különösen:
• altatók és nyugtatók;
• fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók;
• köhögéscsillapítók (kivált kodeintartalmúak);
• hashajtók;
• szívszerek, erekre ható szerek;
• gyomorbetegségek ellen használt szerek;
• kábítószerek;
(megjegyzés: mindezeket a kulccsal lezárt házi patikában kell tartani!);
• tisztítószerek, vegyszerek, folttisztítók, mosószerek, öblítőszerek,vízlágyítók, lúgok, csőtisztítók, szalmiák;
• savak, kivált tömény ecetsav, sósav;
• rovarírtók, patkánymérgek;
• benzin, alkohol, terpentin, nitrohígítók;
tisztítószerek, ;
Megjegyzés: mindezeket a gyermek számára tökéletesen hozzáférhetetlen helyen kell tartani, az edényeket tisztességesen felcímkézni. Sohase tegyünk mérgező vegyszereket sörös-, ásványvizes vagy üdítős üvegbe. Tévesztés lehetőségére ügyelni!
*
Mesterséges táplálás Minden olyan csecsemőtáplálási módszer, amely nem anyatejen alapul; szűkebb értelemben azok a táplálási rendszerek, ahol az anyatejet más faj tejéből készült táplálékkal helyettesítjük.
A "mesterséges" jelző szándékosan sugallja, hogy az emberi csecsemő számára egyetlen természetes táplálék létezik, ez az anyatej. Minden más mesterséges, mondhatnánk nem természetes.
A mai korszerű gyári technológiával a maguk nemében kitűnő tejalapú tápszereket állítanak elő, korábban azzal a félig-meddig bevallott céllal, hogy minőségükkel felülmúlják vagy legalábbis utolérjék az anyatejet. Éppen az erre irányuló tudományos kutatás tette még világosabbá, hogy anyatejet mesterségesen előállítani, utolérni nem lehet.
Ha valamilyen okból nem sikerül a csecsemőt anyatejjel táplálni, a mesterséges tejtáplálékok két nagy csoportja közül választhatunk. Vagy friss, esetleg sűrített tehéntejből készítjük el megfelelő receptek alapján a tejhígítást, vagy gyári, por alakú, esetleg folyékony állapotban lévő, azonnal felhasználható kész tápszert használhatunk. Ez utóbbiak állandó, ellenőrzött összetételűek, sterilek és könnyen tárolhatók.
Egyes gyári készítményeket adaptált vagy az anyatej összetételéhez igazított jelzővel illetnek, ezeknek az emészthetősége és kihasználhatósága hasonló ugyan az anyatejéhez, de természetesen az ember szempontjából nézve fajidegen fehérjét tartalmaznak.
Minden mesterséges tejalapú csecsemőtápszeren fel van tüntetve pontos összetétele és az, hogy melyik csoportba tartozik.
Mesterségesen táplált csecsemő Flaschenkind; ellentéte a Brustkind, a szopós csecsemő.
Ma már nem akkora a különbség a kétféle csecsemő között, mint egy-két generációval ezelőtt. Az évtizedek folyamán ugyanis a mesterséges táplálékok minősége sokat javult, bizonyos eltérések azonban ma is megállapíthatók:
Az anyatejes csecsemőnek jellegzetesen rózsaszínű a bőre, ritkábban betegszik meg, az emésztőrendszer betegségei pedig szinte kivételesek. Mesterséges táplálás esetén gyakoribb a tévedés és a hibás táplálás.
A mesterségesen táplált csecsemő hátránya azonban nemcsak kémiai-biológiai természetű: elesik attól a bensőséges kapcsolattól, amelyben az anyai testtel rendszeresen közvetlenül érintkező szopós csecsemőnek része van.
Mesterségesen táplált csecsemő táplálékszükséglete A csecsemő gyarapodásához és fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő táplálék. Az igényeknek messzemenően az anyatej felel meg legjobban. Ha nincs, tápszerrel kell táplálni. Ehhez az igényeket pontosan kell ismerni.
Alapelvek:
túl sok tehéntej fogyasztása káros, a napi mennyiség ne haladja meg a 6 dl-t;
a napi tehéntej mennyisége a csecsemő testsúlyának 10 %-át ne haladja meg;
a teljes folyadékbevitel ne haladja meg a napi 1 litert;
a napi kalória-(energia-)igény 1 kg testsúlyra számítva a következőképpen alakul az első év folyamán:
1. negyedév: 100-120,
2. negyedév: 90-100,
3. negyedév: 80-90,
4. negyedév: 70-80.
Újabb vizsgálatok szerint a 2. negyedév szükséglete ennél lényegesen kisebb lehet.
Minél többet eszik a mesterségesen táplált csecsemő, annál nagyobb lesz testsúlya, az ilyen csecsemő tápszükségletének kiszámításához jelentékeny számolgatás szükséges. A szükséglet egyébként nagy egyéni ingadozásokat mutat, a legmegbízhatóbb mutató a súlygörbe viselkedése.
A napi adagot csak akkor emeljük, ha a súlygörbe emelkedése megkívánja súlygörbe, csecsemőkorban.
Ha az anya maga készíti el a tejalapanyagú táplálékot, még a következő elveket is figyelembe kell vennie:
Az első három hónapban ne alkalmazzon színtejből házilag készített tejhígítást, kivételesen csak az orvos rendelhet el ilyet. Feles tehéntej nem alkalmas egészséges csecsemő tartós táplálására.
A tejalapú táplálék mellett már 6-8 hetes korban meg kell kezdeni a gyümölcslevek adását, a főzelékekét pedig a harmadik hónap betöltése után.
A fenti két megjegyzés érvényes a gyári készítményeket fogyasztó csecsemőkre is. A tejhígítások otthoni elkészítésével járó pepecselés sokkal több veszélyt rejt magában (fertőzés, hibás táplálás), mint a gyári készítmények használata.
Méz A méhek által előállított félfolyékony cukorkeverék.
A méz lényegében szőlőcukor, gyümölcscukor és kevés répacukor keveréke cukrok. Emellett szerves savak (ez adja sajátos aromáját), fehérje és ásványi anyagok találhatók benne. Kitűnően alkalmas ételek édesítésére, drágább (de nem jobb) a cukornál.
Moro-féle vajleves Nagy tápértéke miatt adták hajdan, ma már nincs hazánkban használatban.
Elkészítése: 100 ml színtejjel 3 g finomlisztet simára keverünk, felfőzzük, főzés közben 5 g vajat teszünk hozzá állandó keverés közben, majd 5-7 g cukrot. Üvegből adható.
Moro-féle vajpép Nagy kalóriatartalmú táplálék, sorvadt csecsemők energiagazdag táplálására szolgál, ha a csecsemőnek nincs valamilyen összetevővel szembeni túlérzékenysége. Lisztérzékenység esetén a tejes sárgarépa-főzeléket lehet alkalmazni.
Elkészítése: 100 ml színtejben 7 g búzalisztet, 5 g vajat és 5 g cukrot néhány percig kis lángon főzünk. Egy kiadós étkezéshez legtöbbször ennek a kétszerese szükséges. Kanállal adjuk. Magyarországon idejétmúltnak tekintjük.
Mosoly, első A mosoly örömteli lelkiállapot kifejezése, a fiatal csecsemő első felismerhető kapcsolatfelvétele a környezettel.
Az újszülött még nem tudatosan mosolyog, száját elhúzogatja ugyan, de ez nem valódi mosolygás. Legkorábban 6-7 hetes korában mosolyodik el igazán, és ez a szellemi fejlődés egyik első, világosan felismerhető mérföldköve. Helyes az első mosoly időpontját feljegyezni ( értelmi-lelki).
Az első mosoly nem utánzáson alapul, a mosolygás fizikai képessége már születéstől kezdve megvan, de az agynak el kell érnie egy bizonyos fejlettségi fokot, hogy a lehetőségből valóság legyen. Ezenkívül az első mosoly kialakulásához elégedettség is szükséges. Ezért az első mosolyhoz rendesen a megelégedettségre jellemző örömteli mozgás is csatlakozik.
Beteg vagy szellemi téren visszamaradt csecsemők nem mosolyognak, vagy ezt csak jóval később teszik. Különböző megbetegedések, különösen a gyomor-bél rendszerrel kapcsolatosak, egy időre kiolthatják a mosolygás képességét. A mosoly visszatérése is a javulás jelei közé tartozik. Fordítva is igaz: ha a csecsemő mosolyog vagy mosolygásra bírható, nem lehet nagy beteg.
Mózeskosár Gyakran az újszülött első fekhelye. Hosszúkás, fonott kosár, fülekkel, ritkán kerekekkel is fel van szerelve.
Tanácsos a kosarat vékony vászonnal kibélelni, a felső szélén átbuktatva a huzatot körbefutó gumiszalaggal fel lehet erősíteni. Így cserélhető, időnként kimosható a huzat. Fölösleges díszeket ne alkalmazzunk, hiszen csak a port fogják. Korábban a legyek és a léghuzat ellen lehajtható fedéllel is felszerelték (lásd ábra). A mózeskosár kellékei hasonlóak a gyermekágyéhoz.
A kosarat legfeljebb 5-7 hónapos korig lehet használni, mert a csecsemő kinövi és túl mozgékony lesz ahhoz, hogy kosárban tartsák. Túl nagy volna a felborulás veszélye.
A megszokás elősegítésére jobb a csecsemőt újszülöttkorától fogva kiságyban tartani, legalábbis a mózeskosarat ne tekintse állandó lakhelyének.
Mozgásfejlődés mérföldkövei A pszichomotoros fejlődés legfontosabb és leglátványosabb teljesítményei - a fej megtartásának képessége, az ülés, az állás, a járás megjelenésének ideje - nagyon jól jellemzik a mozgásfejlődést.

A mozgásfejlődés mérföldkövei
4-6. hét hasra fektetve biztosan emeli meg fejét
12-15. hét perceken keresztül felemelve tartja fejét
6. hónap minden testhelyzetváltoztatáskor biztosan tartja meg fejét
6-7 (-8).hónap támasztás nélkül biztosan megül
7-8 (-9). hónap kapaszkodva áll
9-12. hónap perceken át egyedül áll
12-15. hónap önállóan jár
24. hónap önállóan leguggol

Mozgásigény A csecsemő egészségének jele a korlátozatlan mozgás iránti vágy, az örömteli kapálódzás és rugdalódzás.
A csecsemőkor elmúltával a mozgásigény a futkosásban és ugrálásban nyilvánul meg, ennek segítségével ismerkedik meg a gyerek a világgal és válik annak urává. Csak 5-6 éves kortól kezdve válnak a mozdulatok nyugodttá és megfontolttá, ez a változás az iskolaérettség egyik jele.
Hacsak nem okvetlenül szükséges, ne korlátozzuk a csecsemőt és a kisgyermeket mozgásigénye kielégítésében: a mozgás nemcsak életörömének kifejezése, hanem izomzatának és személyiségének fejlődéséhez is elengedhetetlenül szükséges. A "jó gyermek" ideálja ma már a múlté. A korai mozgáskorlátozás a gyerekek lelki fejlődésének ártalmára van, a fölöslegesen elfojtott életerő szokatlan módon törhet elő: pusztító ösztönben, támadó viselkedésben, rosszkedvben stb. Az ilyen negatív magatartás a család életét megmérgezheti.
A csecsemő elkerülhetetlen pelenkája és ruházata elsősorban a tisztaságot szolgálja, nyújtson elegendő védelmet a hideg ellen, de legyen könnyű és a mozgást semmiképpen se akadályozza.
Mucoviscidosis Cystás fibrosis (ejtsd: cisztás fibrózis, mukoviszcidózis); veleszületett betegség, melyben a szervezet számos mirigyének kivezetőcsöve kórosan sűrű váladék pangása következtében eltömeszelődik: a hasnyálmirigyben, a hörgőkben, a bőr verejtékmirigyeiben. A mirigyek cystásan elfajulnak, majd kötőszövet foglalja el helyüket.
Az első tünetek legtöbbször már csecsemőkorban jelentkeznek. Makacs, súlyos hörghurut, súlymegállás, hasmenés; a széklet sok zsírt tartalmazhat, bűzös. Néha már az újszülött megbetegszik, ebben a korban az ún. meconiumileus képében ( bélelzáródás) a magzatszurok a szokottnál nyúlósabb, elzárja a belet, néha meg is kell a babát műteni.
Néhány ezer újszülött közül akad egy beteg, a leggyakoribb veleszületett anyagcsere-betegség. Recesszív öröklésmenetet követ, azaz mindkét szülő részéről kóros gént kell a gyermeknek örökölnie ahhoz, hogy a betegség kialakuljon; egyetlen kóros gén nem okoz betegséget, az ilyen személyek az egészséges hordozók.
A kezelést orvos irányítja,* legtöbbször erre a területre specializált munkacsoport; a kezelés tüneti, nyálkaoldó kezelés, a hörgők befertőződésének leküzdése, a hasnyálmirigy kiesésének kezelése enzimpótlással stb.
Mumpsz Parotitis; járványos fültőmirigy-gyulladás. Vírus okozta fertőző betegség.
Szinte mindig ártalmatlan betegség, csecsemőkorban rendkívül ritka. Egész életre szóló védettség marad utána. A beteg nyála és egyéb váladéka fertőz.
Lappangási ideje átlagosan 18 nap, ennél valamivel hosszabb vagy rövidebb is lehet. Már az első tünetek megjelenése előtt fertőz.
Fő tünete az állszöglet mögött elhelyezkedő nagy nyálmirigy, a fültőmirigy (parotis) mérsékelten fájdalmas, lószőrpárnára emlékeztető duzzanata. A betegség legtöbbször az egyik oldalon kezdődik, néhány nap alatt a másik oldali duzzanat is megjelenik; a duzzanat a fülcimpát kissé elemeli, ez különösen hátulról való megtekintéskor vehető észre. A duzzanat egy héten belül lelohad, ezután már aligha fertőz a beteg. Láz nem mindig alakul ki, legfeljebb az első napokban fordul elő.
Fertőtlenítésre nincs szükség, mivel tárgyak nem közvetítik a fertőzést.
Gyakori velejárója - ezért nem is tekintik igazán szövődménynek - a jóindulatú, savós, azaz nem gennyes agyhártyagyulladás, amely néha tünetmentesen zajlik le, de okozhat fejfájást, hányást, bágyadtságot, lázat. Ritka a hasnyálmirigy-gyulladás; még sokkal ritkább maradványtünet a nagyothallás vagy siketség.
A serdülés megindulása után a gyulladás a herét vagy a petefészket is megtámadhatja, a heregyulladás csak kivételesen kétoldali; téves az az állítás, hogy ez a szövődmény gyakran okoz később terméketlenséget.
Nincs bizonyíték arra, hogy a mumpsz és a cukorbetegség között kapcsolat állna fenn.
Szövődmény nélküli esetben nincs szükség kezelésre; a beteg legyen ágyban, láz esetén csillapítsuk lázát, a fájdalmat enyhíti a száraz, meleg kötés, az étrend legyen pépes vagy folyékony, mivel a rágás fájdalmas lehet.
A betegség ellen legújabban védőoltást alkalmazunk.

Mumpsz
Fertőzőképesség nagymértékű, már csecsemőkorban nagy a fogékonyság, a hólyagok megjelenése előtt már fertőz, a pörkösödés idején rohamosan csökken a fertőzőképesség, könnyen messzire száll a huzattal
Átvitel módja közvetlen érintkezés, nyál; tárgyakkal nem lehet átvinni
Lappangási idő 14-21 nap (átlagosan 18 nap)
Elkülönítés a tünetek fennállta idején
Zárófertőtlenítés nem szükséges
Megelőzés védőoltás kanyaró és rózsahimlő elleni védőoltással kombinálva

Mumpsz elleni védőoltás Az egyik legújabb védőoltás Magyarországon. Főként a szövődmények elkerülése indokolja. Az oltást kombinálják a kanyaró és a rózsahimlő elleni védőoltással. Az oltásnak alig van reakciója, az oltottak legnagyobb részében egész életre szól az általa nyújtott védettség.
Müzli Nagyon sokféle keverék gyűjtőneve, a 2-3. életévtől kezdve jól használható a kisgyermek étkeztetésében.
Házilag is keverhető müzli, alapelemei sokfélék: különféle gabonapelyhek, szójapehely, búzacsíra, búzakorpa, olajos magvak darálva vagy más módon aprítva (dió, mogyoró, szezámmag, lenmag, napraforgómag, tökmag stb.), aszalt gyümölcsök aprítva; közvetlenül fogyasztása előtt tejjel, joghurttal, kefirrel, mézzel lehet elkeverni.
Számos gyári készítmény is kapható, ezek sokkal drágábbak.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü