Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*S,SZ*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Sabin-csepp A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni védőoltás, az oltóanyag élő vírus, melyet rózsaszínű oldatban, kockacukron, szájon át vesz be a gyermek. Az élő, legyengített vírus elszaporodik a bélben, nem okoz tüneteket, de védettséget hív létre. Mivel a kórokozónak három típusa van, egy szezonban az oltás 3-szori oltóanyag-beadással jár; három egymást követő évben oltunk.
Azokban az országokban, ahol a Sabin-cseppel történő védőoltást következetesen keresztülviszik, a korábbi félelmetes járványok teljesen megszűntek.
A védőoltásnak szinte egyáltalán nincs kellemetlen mellékhatása, ezért semmi szín alatt sem szabad elmulasztani beadását. Ahol e téren lazulás következett be, azonnal felütötte fejét a betegség.
Ha felnőtt utazik olyan országba, ahol nincs védőoltás a gyermekbénulás ellen, jól teszi, ha előtte beoltatja magát.
Sajkaláb Veleszületett, egy- vagy kétoldali fejlődési hiba a lábon, a láb elülső része ívben befelé kanyarodik. Korán felismerve már újszülöttkorban meg kell kezdeni az ortopédiai kezelést (súlyosságától függően torna vagy gipszkötés), az eredmények korai kezelés esetén jók.*
Sápadtság Az újszülött bőre vékonyabb, ezért a vér jobban átlátszik rajta, ráadásul az első napokban a baba vére több vérfestéket is tartalmaz; emiatt bőre vörös, néha sötétvörös. Az újszülöttkor múltával azonban egyre kevésbé vörös a szín, a bőr egyre halványabb lesz, de megtartja rózsás jellegét.
A sápadt arcszín nem feltétlenül betegség jele. Minden embernek megvan a maga egyéni arcszíne, mely a festékréteg telítettségétől, a bőr felső rétegének vastagságától, a bőr vérellátásától függ. Feltűnő sápadtság azonban akár súlyos betegséget is jelenthet. A valódi vérszegénységet az arcszínből nem lehet megállapítani, ehhez meg kell határozni a vér festéktartalmát és összetételét.*
Sárgarépalé A nyers sárgarépából kipréselt lé a csecsemőtáplálék kitűnő kiegészítője.
Gyakran az első "gyümölcslé" a csecsemő életében, mesterségesen táplált csecsemőnek 6-8 hetes korban már adhatjuk. Kb. 9 % cukrot, káliumot, vasat, B1- és B2-vitamint tartalmaz, ezenfelül a sárga színű karotint, az A-vitamin előanyagát.
A sárga színezék nagy mennyiségű sárgarépa fogyasztása után megfestheti a bőrt karotinsárgaságot (teljesen ártalmatlan állapot!) okozva.
Készítése: a sárgarépát gondosan megmossuk, megtisztítjuk, felaprítjuk (legjobb reszelővel), majd kinyomjuk a masszából a levet. Mindehhez természetesen felhasználhatjuk a korszerű háztartási gépeket, gyümölcs-zöldség centrifugákat.
A kereskedelemben is kapható nyers répalé, használata nagy könnyebbség ugyan, de a házi készítésű sokkal megbízhatóbb, megfelelő elkészítés esetén növényvédő szerektől mentes.
Először csak egy-egy teáskanállal adunk étkezés előtt vagy után, fokozatosan emeljük a lé mennyiségét 2 evőkanálnyi mennyiségig. A répalevet egyéb gyümölcslevekkel (narancs, citrom, alma, barack) össze lehet keverni vagy velük váltakozva adni.
A répalé romlandó, ezért csak frissen készítve adjuk a babának, a konzervet is azonnal fel kell használni.
Sárgaság, újszülöttkori A 3-4. napra majdnem minden újszülöttben fellép valamilyen fokú, legtöbbször enyhe sárgaság, ez 8-10 nap alatt teljesen eltűnik. Az enyhe, nem túl korán kifejlődő sárgaság nem betegség, legfeljebb enyhe aluszékonyságot vagy lustaságot okoz. A méhen belüli életben az oxigénszállításhoz több vörösvértestre van szükség, a születés után fölöslegessé váló vörösvértestek szétesése folytán szabaddá váló vérfestékből fokozott mértékben epefesték képződik, a nagy mennyiséget a máj csak lassan tudja kiválasztani.
A széklet színe eközben intenzív sárgásbarna színt ölt. A sárgaság koraszülöttben nagyobb fokú szokott lenni, de az esetek többségében koraszülöttben sem igényel különösebb kezelést, magától megszűnik.
Ezzel szemben komolyan kell venni, ha már a születéskor sárga az újszülött vagy az első két napon sárgul be. A jelenség mögött vércsoport-összeférhetetlenség húzódhat meg, azonnali kezelést igényel a megfelelő intézményben ( vércsere fénykezelés).*
Az újszülöttkori sárgaság egyik ritka, sajátos formájában a széklet színtelen, a vizelet viszont sötét, barna sör színű, oka legtöbbször az epevezetékek veleszületett elzáródása. Ezt néha műtéttel meg lehet oldani. Ha a szülők nem tudják megbecsülni újszülött gyermekük sárgaságának fokát, kérjék orvos tanácsát.*
Sebes fenék Könnyen vörös lesz a pelenka által fedett bőrfelület, ha a csecsemő nem kapja meg a kielégítő ápolást, ha bőre kényes, ha a csecsemő táplálása hibás, vagy ha hasmenése van. A bőrfelület kivörösödik, fénylik, helyenként ki is sebesedik. Minthogy a pelenkás területen lép fel, pelenkadermatitisnek is nevezik (dermatitis = bőrgyulladás). Érzékeny bőrű csecsemőben egyéb területekre is tovaterjedhet a gyulladás, kivált a fokozott dörzsölésnek kitett tájakra (pl. hónalj).
Először azon kell elgondolkodnia az anyának, vajon nincs-e valamilyen hiba a csecsemő bőrápolásában: ilyen előfordulhat a fürösztés, a szappan megválasztása, a szárazra törlés, a bőr megtisztítása, a pelenkázás, a mosás, az öblítés, a tisztába tevés gyakorisága terén, még a nadrágpelenkának is lehet gyári hibája. Pl. a hagyományos pelenka használata esetén gyakori az elégtelen öblítés, aminek következtében mosószer marad a pelenkában, ami a nedves bőrfelszínen maró hatású lehet. A baj kiküszöbölése egyszerű: tiszta vízben, bőségesen és többször kell öblíteni a már kimosott pelenkát, mellőzni kell az öblítőszereket.
Legjobb a megelőzés: rendszeresen kell a csecsemőt tisztába tenni, a kényes területeken nagy gonddal kell a bőrt teljesen megszárítani, legjobb a hintőport teljesen száműzni, tiszta meleg vízzel többször, alaposan átöblített pelenkákat használni. Nem célszerű gumibugyit vagy műanyag bugyit az újszülöttkoron túl használni, a székletszennyezést tisztességesen le kell tisztítani a bőrről.
A már megbetegedett bőrt megfelelő kenőccsel kell gyakran bekenni. A kenőcs védő hatását fokozni lehet azzal, hogy kis batiszt- vagy lenvászondarabot egyenletesen, de nem vastagon bekenünk ugyanazzal a kenőccsel, kettévágjuk és a fenéktáj mindkét oldalára egy-egy darabját ráfektetjük, ezzel megakadályozzuk, hogy az ürülék közvetlenül a bőrrel kerüljön érintkezésbe. Meleg időben vagy helyiségben a csecsemő bőrét szabadon lehet tartani.
Gyógyfürdőt is alkalmazhatunk (korpa, kamilla stb.).
Makacs vagy súlyos esetben forduljunk orvoshoz.*
Sebes szájzug Fájdalmas, apró, nedvedző berepedések a szájzugban. Legtöbbször fehéres pörk fedi, a száj kitátásakor és evéskor nagyon fájdalmas. Kezelés nélkül elhúzódó a gyógyulás.
Oka legtöbbször fertőzés, kezelésével orvoshoz kell fordulni.*
Vitaminok adása talán használ.
Sérülések A máshol fel nem sorolt sérüléseket legtöbbször őrizetlenül hagyott vagy éles tárgyak, kiálló bútorélek vagy szögletek, veszélyes használati tárgyak okozzák. Ezért kést, villát, ollót, tűt gyermek számára hozzáférhetetlen helyen kell tartani. A játékszerekről ne válhassanak le apró darabok, erre már a vásárláskor gondolni kell.
Sírás, éjszakai Minél kisebb a gyermek, annál többet sír nappal vagy éjszaka. A fiatal csecsemő másképpen nem is tudja szükségleteit környezete számára jelezni.
Emellett a fiatal csecsemő éjszakai nyugtalankodása nem neveletlenség vagy a fegyelem hiánya, hanem időnként feltámadó ösztönös kívánsága, hogy meggyőződjék édesanyja jelenlétéről.
Ilyen értelemben kapcsolatkereső sírásnak kell felfogni.
Először csak fizikailag érezhető kellemetlen érzetek késztetik a csecsemőt sírásra: az éhség, a nedves pelenka stb. A második évnegyedtől kezdve már lelki szükségleteket is kifejez a sírás: a csecsemő nem akar egyedül lenni. Fiatal szülők legtöbbször tanácstalanul állnak az éjszaka síró baba előtt. Végül is azt a tanácsot kapták, hogy éjjel semmi szín alatt ne etessék meg a csecsemőt, mert akkor sohasem tanulja meg a rendet.
Nem minden fiatal csecsemő képes a nappalt és az éjszakát megkülönböztetni. A felnőttkorra annyira jellemző napszaki ritmusnak még érnie kell. A csecsemő szervezete kezdetben nem érzi, hogy nappal 4 óránként kap enni, éjjel meg hosszabb szünetet tartanak. Éhségérzete éjjel is körülbelül négyóránként jelentkezik.
Az újszülötteknek csak kb. a negyede alussza végig az első napok múltával az éjszakát; másik negyedük 3 hetes korra tanulja meg az éjszakai alvást, a harmadik negyed mintegy 6 hetes korra áll rá a rendre, a maradék 8-9 hét alatt; ezt a fejlődést nem befolyásolja, hogy a csecsemőt éjjel etetik-e vagy sem.
Bizonyos fokig a csecsemő születési súlyától és érettségétől is függ, hogy milyen hamar kezdi átaludni az éjszakákat. 4-5 kg-os súlyt elérve ugyanis már semmi szüksége sincs éjszakai táplálásra.
Egészen másképpen fest a dolog, ha éjszakai alvásra már rászokott csecsemő sír fel egyik éjszaka. Ilyenkor majdnem mindig valami pillanatnyilag ható új okot kell keresni (láz, hasgörcs, szomjúság, fázás stb.) és ezt kell megszüntetni.
Van azonban olyan csecsemő, aki csak úgy minden felismerhető ok nélkül sír; rendszeresen felébred mély álmából, néha egy éjszaka többször is, és addig sír, amíg édesanyja oda nem megy hozzá és meg nem vigasztalja. Vigaszként sokszor elég annyi, hogy édesanyja vagy édesapja szól hozzá pár szót, máskor fel is kell venni ahhoz, hogy elhallgasson.
Ha abból indulunk ki, hogy ezzel a fajta sírással a csecsemő az édesanya meglétéről és elérhetőségéről kíván megbizonyosodni, és így egy fontos ösztön megnyilvánulása, nemigen lehet mást tenni, mint a szülő jelenlétéről valamiképpen meggyőzni; ezért eredményes a pár szó, a ringatás, a cumi, a megszoptatás.
Minden éjszakai megnyugtatás alkalmával ügyelni kell azonban arra, hogy a csecsemő csak a legszükségesebb figyelmet kapja meg, nem szabad megengedni, hogy egyre többet követeljen. A fiatal csecsemő néha maga találja meg az anya testi közelségének pótszerét: az ujjszopást.
Idővel a kezdő szülők is megtanulják, hogyan kell értékelni az éjszakai sírást. Ha nincs komoly ok, legjobb az egészet nem túlságosan dramatizálni, az sem tragédia, ha csak cumival lehet elérni az elengedhetetlen éjszakai nyugodalmat.
Skorbut, csecsemőkori Ma rendkívül ritkán fordul elő, oka a C-vitamin hiánya, amely bármely életkorú emberben skorbutot okoz.
Egyoldalú táplálás eredménye, a csecsemő csak forralt tejet vagy tejhígítást, valamint lisztet kap, nem jut gyümölcsléhez és zöldségfőzelékekhez.
Hajdan 6 és 20 hónapos kor közt észlelték leggyakrabban. A gyermek egyre sápadtabb, étvágytalan, rosszkedvű. Később végtagjain rendkívül fájdalmas duzzanatok (csonthártya alatti vérzések), bőrvérzések és a foghús vérzése lépett fel. Ennyire súlyos forma ma nem fordulhat elő, enyhe C-vitamin-hiány azonban időnként előállhat.
A nyers gyümölcslevek adása (elsősorban a citrusféléké) megelőzi a skorbutot, kifejlődése esetén pedig igen gyorsan meg is tudja gyógyítani. A csecsemőtápszerek jó része tartalmaz C-vitamint, az anyatejben is bőven van, ha a szoptató anya elegendő C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt fogyaszt.
Soor Szájpenész, szájgombásodás. A fiatal csecsemő szájnyálkahártyáján, az orcákat bélelő oldalsó felszínen, a nyelven, a lágy szájpadon tejfehér foltocskák jelennek meg, melyek nagy fehér lepedékké is összefolyhatnak.
Leginkább újszülöttekben vagy leromlott csecsemőkben látjuk a szájpenészt. Legtöbbször ártalmatlan, fájdalmatlan állapot, de néha határozottan elveszi a csecsemő étvágyát. Előfordul, hogy magától megszűnik, kivált ha a csecsemő alapbetegségéből meggyógyul; mégis helyesebb erre nem várni, hanem orvos segítségét kérni.*
A soor hajlamos a visszaesésre, ha a csecsemő különben sem egészséges, ezért a csecsemő általános gyógyítása és fölerősítése még fontosabb, mint a helyi kezelés.
A szájüreg kitörölgetése fölösleges, mert a betegség lefolyásán misem változtat, legföljebb újabb sarkokba sodorjuk a gombát. A kórokozó szívesen él a cumin is, ezért a cumikat mindig ki kell főzni (szájpenész nélkül is). Noha még jobb az egyszerhasználatos cumit használni.
A soort mindig orvossal kezeltessük, az elhanyagolt szájpenész a mélyebb légutakba, és a nyelőcsőbe is lekúszhat, a végbéltáj bőrét is fertőzheti.
Sorvadás Athrophiának is nevezik. A csecsemőkori lefogyás súlyos foka, amikor a zsírpárna majdnem teljesen eltűnik.
A sorvadás ma már ritkán fordul elő a jóléti államokban, oka tulajdonképpen idült táplálkozási zavar.
Súlyos sorvadásban a csecsemő bélrendszere a bevitt táplálékot nem tudja a kívánt mértékben megemészteni és felszívni. Végső soron tehát éhezik a csecsemő.*
A sorvadt csecsemő az életveszély közelében él, életben tartásához kórházi kezelés szükséges és ott is sokféle teendő van vele. Nagy türelemre, gondos ápolásra és folyamatos orvosi felügyeletre van eközben szüksége.
Spasmophilia A rachitis részjelenségeként fennálló kalciumanyagcsere-zavar megnyilvánulása görcsrohamok lépnek fel a tél végén, tavasz elején. Az angolkór súlyos formáját kíséri, a vérben lecsökken a kalciumszint és ez jellegzetes görcsöt vált ki. Manapság nem volna szabad előfordulnia, hiszen elvileg minden csecsemő részesül a helyes megelőzésben: folyamatosan kap D-vitamint. Minden görcs orvosi vizsgálatot igényel, tisztázni kell az okot, ez határozza meg a kezelést is.*
Spenót Csecsemőknek gyakran adják, pedig nem minden gyerek eszi meg, enyhén kesernyés íze miatt. Különösen keserű, amikor már virágzik, az ilyen spenótot a legtöbb gyermek elutasítja. Nyers levet is ki lehet préselni belőle. Hosszú ideig tartó tárolás, mélyhűtésből való túl lassú felolvasztás és főképpen az újramelegítés folyamán baktériumok a spenótban lévő nitrátot az egészségre káros nitritté alakíthatják, ezért fiatal csecsemőnek nem ajánlatos adni. A 2. életévtől semmiképpen sem lehet ártalmas a spenót. Egyébként vas nincs benne annyi, mint korábban hitték: a régi adat analitikai hibán alapult. Viszont nagyon alkalmas a spenót hússal való dúsításra, ezzel pedig erősen fokozható a vasnak a szervezetbe való bevitele.
Elkészítése: a spenótleveleket többször gondosan megmossuk, lecsorgatjuk, kevés vízben, egy csipetnyi sóval fazékban, fedő alatt 5-10 percig pároljuk. Leszűrjük, finoman apróra vágjuk, főzővizével felengedjük, 1 teáskanál vajjal és zsemlemorzsával a kívánt sűrűségűre készítjük.
Főtt burgonyával is sűríthetjük, ez még kesernyés ízét is elfedi.
Spenótkonzerv: felnyitás után azonnal fel kell használni a fentebb említett veszedelmek miatt.
A spenótot fogyasztó csecsemő széklete sötétzöld, egyébként is a legtöbb főzelék megváltoztatja a csecsemő székletét, ez normális jelenség.
Státusvizsgálatok Azok a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálatok, amelyeket bizonyos életkorokban akkor is el kell végezni, ha a csecsemőnek vagy gyermeknek látnivalóan semmi baja sincs. Az iskoláskor eléréséig Magyarországon többször van ilyen vizsgálat: közvetlenül a megszületés után, három hónapos korban, 1 éves korban, 3 éves korban és az iskolába lépés előtt. Az ilyen általános, mindenre kiterjedő vizsgálatokon kívül bizonyos irányba végzett célzott vizsgálatok is ajánlatosak.
Az újszülött első vizsgálatának minden eredményét le kell jegyezni, közülük bizonyosokat az ugyanakkor kitöltött oltási könyvecskébe is be kell vezetni. Az első vizsgálat alkalmával az életveszélyes állapotok kizárására és a látható vagy kimutatható fejlődési rendellenességek felismerésére összpontosít az orvos; a szívműködés, légzés, bőrszín, izomtónus és a reflexingerlékenység még osztályzatot is kap 1 és 5 perces korban ( Apgar-pontok). Az orvos megnézi, hogy nincs-e valamilyen alaki eltérés a csecsemőn (pl. ajakhasadék, gerinchasadék) és testnyílásai átjárhatóak-e. Az első hét folyamán szűrőpapíron néhány csepp vért küldenek el Guthrie-teszt és TSH-teszt elvégzése céljára.
A további státusvizsgálatok alkalmával meg kell ítélni a gyerek növekedését és fejlődését, értelmi és mozgásfejlődését, érzékszerveinek működését; minden szervére kiterjedően kell a vizsgálatokat elvégezni és az eredményt rögzíteni. Természetesen még a közbeeső időkben is igyekszik az orvos a rejtett bajokat felfedezni, bármilyen panasszal is hozza a gyermeket a szülő orvosi vizsgálatra.
Magyarországon a "Gyermekegészségügyi kiskönyv" szolgál ilyen célt.
Sterilizálás Milton szerint Kémiai eszközzel, az ún. Milton-oldattal teszi csíramentessé a cumisüveget, cumit, rágókát, mellszívót.
Az oldat nátrium-hipokloritot és konyhasót tartalmaz. A törzsoldatot 1:80 arányban meghígítva megbízhatóan csírátlanító oldatot kapunk. Az oldatot nem szabad fémedényben tárolni vagy használni, a fémet, fát és textilt tönkreteszi.
A cumisüveg és tartozékainak sterilizálására műanyag dobozt hoznak forgalomba, az üvegeket előtte mechanikus úton alaposan meg kell tisztítani. Az eszközöket a folyadéknak teljesen el kell lepnie, legalább 90 percig az oldatban kell hagyni őket.
Strophulus Gyakran valamilyen túlérzékenységre visszavezethető erősen viszkető, apró göbökből-hólyagokból álló bőrkiütés.
Ha a hólyagocska a szokottnál nagyobb, a felületes szemlélőt a bárányhimlőre emlékeztetheti, pedig egyáltalán nem fertőző.
Főképpen a késői csecsemőkorban és a kisgyermekkorban jelentkezik az ártalmatlan bőrelváltozás.
A többi kiütéstől, elsősorban a bárányhimlőtől megoszlása különbözteti meg: strophulus sohasem mutatkozik a hajas fejbőrön, bőséges a kiütés a deréktájon, fartájon és a felkarokon.
Láz nem kíséri, a nyálkahártyákat (száj, garat, kötőhártya) nem érinti a folyamat. Visszaesésre hajlik.
Kezelése: babahintőpor vagy egyéb babakozmetikum, mely a viszketést és gyulladást csökkenti.
Súlycsökkenés A csecsemő súlygyarapodása elég egyenletes ( súlygörbe csecsemőkorban). Ha az első 10 napon túl a testsúly nem gyarapszik vagy csökken, a csecsemő nem egészséges, táplálását, táplálkozását, egészségi állapotát felül kell vizsgálni.* Ha hosszabb időn keresztül tart, a gyarapodás valódi zavaráról van szó, ennek pedig számos oka lehet. A legegyszerűbb esetben a súlymegállás oka az elégtelen táplálék- és/vagy folyadékbevitel, illetve a helytelen összetételű táplálék fogyasztása. Gyakran emésztőrendszeri vagy egyéb betegség jele.*
Kisgyermekkorban a súlygörbe már nem használható az egészség megítélésére. A gyarapodás üteme sokkal lassúbb, kevésbé egyenletes, teljesen egészséges kisgyermek súlya is állhat, sőt átmenetileg csökkenhet.
Súlyesés újszülöttkorban A legtöbb egészséges, érett újszülött súlya 3000 és 3500 g közé esik ( születési súly). Az első 3-5 nap alatt a legtöbb újszülött súlya 2-300 g-ot csökken, a mélypontot gyakran már a harmadik napon eléri. Ez az ún. élettani súlyesés a testsúly átlagosan 6, maximálisan 10 %-át teszi ki, ennél ritkán több, de kevesebb sokszor lehet. Nagyobb testsúlyúakban mind abszolút, mind pedig relatív értelemben nagyobb mértékű szokott lenni.
Az újszülöttkori súlycsökkenés kisebbrészt vízveszteségből, nagyobbrészt a folyadékbevitel csökkent voltából származik, a súlyesés egy része a zsír elégetéséből ered.
Az újszülött eredeti születési súlyát általában 1 hét alatt, legkésőbb a 10. napra nyeri vissza. Ennél hosszabb idő nemigen tekinthető normálisnak; orvos tanácsát kell kikérni, ha a súlyfejlődés ennyi idő alatt nem indul meg a kellő ütemben.*
Súlygyarapodás
csecsemőkorban
Az érett újszülöttek születési súlya általában 3000 és 3500 g közé esik (születési súly). Az első napokban 2-300 g-ot veszít a baba a súlyából (súlyesés, újszülöttkori), a súlyesés megállása után bekövetkező gyarapodás valamivel lassúbb, ezért általában a 10., ritkán a 14. napra nyeri vissza az újszülött eredeti születési súlyát. Ezután az első 4-5 hónap alatt megkettőzi, az első év végére megháromszorozza a születési súlyt. Minél kisebb a születési súly, annál rövidebb idő alatt duplázza meg, az ellenkezője áll a nagy súllyal született csecsemőkre.
Az egészséges, helyesen táplált csecsemő gyarapodásának mértéke a következőképpen alakul az első év folyamán:
1. negyedév: kb. 28-30 g/nap vagy 850-900 g/hónap
2. negyedév: kb. 20 g/nap vagy 600-700 g/hónap
3. negyedév: kb. 15 g/nap vagy 400-500 g/hónap
4. negyedév: kb. 12 g/nap vagy 360 g/hónap
A fenti számok csak hozzávetőlegesek, nem jelentik azt, hogy a csecsemőnek minden áldott nap ennyit kell gyarapodnia, azaz átlagos számok hosszú távra vonatkozóan.
Sokkal fontosabb, hogy a csecsemő fejlődése egyenletes-e. E tekintetben is nagyok az egyéni különbségek.
A súlyadatokat helyes lejegyezni és megfelelően ábrázolni, így hamarabb észre lehet venni a várttól való eltéréseket. 3-6 napos időközöknél sűrűbben azonban nem érdemes mérni a súlyt, még ez is fölösleges sokszor, hiszen a csecsemő gyarapodását annyi más jelenségen le lehet mérni. Igen fontos az ún. összbenyomás, amelyet valójában sok apró jelenségből rakunk össze öntudatlanul (étvágy, turgor, mozgásigény).
Súlymérés csecsemőkorban A csecsemő súlyát időnként meg kell mérni a súlygyarapodás megítélése miatt. A csecsemő súlyát kifejezetten e célra gyártott csecsemőmérlegen, nagyon korszerű változatok, pl. digitális kijelzéssel, ellátott nagy pontosságú mérlegek is vannak már, de a konyhai mérlegen is meg lehet mérni; az utóbbiak pontossága azonban gyakran nem kielégítő. Sok helyen lehet csecsemőmérleget kölcsönözni.
Az egészséges csecsemőt az első hetekben naponta vagy kétnaponta mérjük, később elég hetente. Mindig ugyanabban a napszakban és állapotban (lehetőleg éhgyomorra és székletürítés után) mérjük meg. Legtöbb családban a tisztasági fürdő előtt szokták a baba súlyát megmérni.
A mérleget előbb ki kell tárázni; vagy lemérjük a csecsemő alá szánt pelenka súlyát, vagy a mérleget már a pelenka felhelyezése után tárázzuk ki.
Érdemes a súlyadatot azonnal felírni, mégpedig a csecsemő füzetébe, mert így később nagyon könnyű súlyfejlődését megítélni.
Az első hetekben mérleggel mérhetjük az elfogyasztott anyatej mennyiségét, ez sok anyát nagyon megnyugtat. A szopáshoz teljesen előkészített csecsemő súlyát lemérjük, majd öltözékének megváltoztatása nélkül a szopás után ismét megmérjük ( próbaszopás). Az anya ne váljék a mérleg rabjává, ha idegességre hajlamos, ne sokat mérje a csecsemő fogyasztását, mivel ez csak ritkán tökéletesen egyenletes és csak ritkán felel meg az előírásoknak.
Minél gyakrabban mérjük a csecsemő súlyát, annál nagyobb ingadozásokat fogunk észlelni.
Sűrített tej Kondenzált tej; cukor hozzáadása nélkül általában felére besűrített, hőkezeléssel csírátlanított tej, melyet légmentes dobozban forgalmaznak a kereskedelemben. Kibontva azonnal fel kell használni; utazáskor jelenthet kényelmet. A használati utasítást pontosan be kell tartani.
Sűrűfőzelék hússal Két rész szokásosan elkészített főzelékpéphez 1 rész szétnyomott vagy szitán átnyomott főtt burgonyát keverünk, egy gyermekkanál jó minőségű étolajat vagy margarint, 20 g finomra eldolgozott főtt sovány húst keverünk. A második félév vége felé 35 g húst is adhatunk egy adaghoz. A hús helyett kapart csirkemájat, hébe-hóba tojássárgáját, túrót, sajtot is tehetünk.
Szájból szájba lélegeztetés

Bármilyen okból áll le a légzés, az életveszély közvetlen. Azonnal kell cselekedni.
A mesterséges lélegeztetésnek egyik jól bevált módszere a szájból szájba lélegeztetés. Előfeltétele az, hogy a gyermek szájában ne legyen nyálka, vér, hányadék vagy idegentest (rágógumi vagy cukorka!), vízbefúlás esetén pedig ne legyen víz.
Kivitele: a gyereket sima, kemény felszínre hanyatt fektetjük, fejét erősen hátrahajtjuk, két kézzel szilárdan így rögzítjük. A lélegeztető személy mély légvételt vesz, kissé nyitott száját a gyermek nyitott szájára szorítja, miközben egyik kezével a gyermek orrát befogja; ha kicsi a gyermek, száját a baba szája és az orra köré szorítja, mérsékelt erővel a belégzett levegőt a gyermek szájába (és orrába) fújja.
Ha erre a gyermek mellkasa megemelkedik, ez azt mutatja, hogy a befújt levegő akadálytalanul lejutott. Ezután ismét mély lélegzetet vesz és a műveletet megismétli.
A befújás üteme:
iskolás gyermekben kb. 20-szor percenként
kisgyermekben kb 30-szor percenként
csecsemőben kb. 35-ször percenként
Ha a szívműködés leállására is gyanakszunk (nincs érverés, nem hallható szívhang), a belélegeztetést szívmasszázzsal kell kombinálni - minden harmadik-negyedik befúvás után nyomást gyakorolunk a szívtájra - vagy egy másik személy mindkét tenyerét egymásra helyezve a szívtájékra szorítja és erőteljes, hirtelen mozdulattal ritmikusan benyomja a mellkast; kb. 5 belélegeztetést és 15 szívmasszázst váltogatunk.

Szájgyulladás Stomatitis aphthosa; szájfertőzés. Ragályos vírusbetegség, magas lázzal, étvágytalansággal, evési képtelenséggel jár. Az első tünet megjelenése után 2-3 nappal az egész szájüregben számos kerek hólyag jelenik meg a nyálkahártyán, ezek nagyon fájdalmasak, az egész nyálkahártya megduzzad és vérzékeny. A gyermek nyála folyik (ez fertőz!). A fájdalom miatt táplálékot nem hajlandó elfogadni, szilárdat semmiképpen.
Ez az állapot körülbelül egy hétig tart, a teljes gyógyulásig további 1-2 hét szükséges.
A betegség a nyállal terjed, a gyermek evőeszközét használat után főzzük ki, legalább 10 percig.
Valószínűleg az egész életre védetté válik a beteg.
A kórokozóra közvetlenül ható szer nem ismeretes. Nagyobb gyermekben naponta többször óvatos kamillás vagy zsályás öblögetést alkalmazhatunk. A száj ecsetelése is javíthat a helyzeten.*
Csak folyadékot vagy sima pépes ételt adjunk; ne legyen benne citromlé, legyen hűvös, de nem hideg, némelyik gyermek szívesen szívja fel szalmaszállal.

Szájgyulladás (stomatitis aphthosa)
Fertőzőképesség nagyfokú, az első tünettől a láztalanná válásig
Átvitel módja közvetlen érintkezés, nyállal, cseppfertőzés, evőeszköz, egészséges személy nem viheti át
Lappangási idő 4-6 nap
Elkülönítés a tünetek fennállása idején
Zárófertőtlenítés felesleges
Megelőzés csecsemőt és kisgyermeket védeni kell az ilyen beteggel való közvetlen érintkezéstől; védőoltás nincsen

Szájpadhasadék Farkastorok; a lágy- és/vagy keményszájpad veleszületett hasadéka, az orr- és szájüreg közt kóros összeköttetés áll fenn. Ennek következtében a táplálkozás zavart lehet, a szájba vett étel bejut az orrüregbe is, a csecsemő nem tud szájában a szopáshoz szükséges vákuumot létesíteni. Ez a helyzet félrenyelés veszélyével is jár.
A táplálási nehézség néha olyan fokú, hogy a csecsemőt időlegesen szondán át kell táplálni. Mivel a szájüreg közlekedik az orrüreggel, bizonyos mássalhangzók kimondása nehézségbe fog ütközni, ezért a farkastorok hibás beszéddel jár, ha a megfelelő időpont előtt nem oldják meg az állapotot.
A kezelés sebészi, a megfelelő időpont kiválasztása egyéni, a fő szempont az, hogy a beszéd megtanulása már korrigált anatómiai viszonyok mellett következzék be. Már az újszülöttkorban meg kell beszélni a későbbi teendőket.*
Ha a szájpadhasadékot ajakhasadék is kíséri, először az utóbbit szokták műtéttel helyreállítani. A mai műtéti lehetőségek mellett az eredmények legtöbbször kitűnőek a kozmetikai és a működés szempontjából egyaránt. A helyes beszéd elsajátításához nélkülözhetetlen a logopédiai foglalkozás.
Szamárköhögés Pertussis; erősen fertőző, csecsemőket és kisgyermekeket megtámadó betegség, neve fő tünetéből ered.
Cseppfertőzéssel terjed, tárgyakkal nem, mivel az emberi szervezeten kívül nem tud megélni a kórokozó. Lappangási ideje általában jó egy hét, de néha 3 hét is lehet, a beteg fokozatosan egyre többet köhög (ilyenkor még csak közönséges hörghurutnak vélik), körülbelül kétheti köhögés után válik a kép jellegzetessé: jórészt éjszakai vagy hajnali köhögésrohamok lépnek fel. A roham igen sűrű, szaggatott, staccato jellegű köhögéssel kezdődik, egy kilégzésre sok tíz kis köhögés jut, majd a kilégzés végén elakad a gyermek lélegzete és ezt a szünetet hangos, szamárhangra emlékeztető belégzés követi. A légzésszünetben a beteg sötét kékespiros, köhögéskor üveges váladékot hoz fel, a roham néha hányásban végződik, néha nyomban utána kezdődik a következő roham. A rohamok napi száma igen változó, egy éjjel néha több tucat is megkínozza a beteget, teljesen elgyengülhet hajnalra.
Máskor viszont csak igen enyhe a betegség, napi egy-két roham hívja fel a figyelmet a betegség esetleges fennállására.
A rohamok szaka 2-3 hétig tart, ezután számuk csökken, de a köhögés csak nagyon lassan szűnik meg egészen. A szövődmény nélkül lezajló szamárköhögés láz nélkül zajlik, láz megjelenése szövődményre utal (pl. tüdőgyulladás). A beteg a köhögés kifejlődésének idején a legfertőzőbb, ezután fertőzőképessége csökken, még a köhögés abbamaradása előtt megszűnik.
Újszülött vagy nagyon fiatal csecsemő is megkaphatja, minél kisebb a gyermek, annál kevésbé jellegzetes a betegség, lehet, hogy a roham csak a légzés időleges leállásából áll, ez agykárosító hatású lehet. Nagyobb gyermek szamárköhögése enyhébb szokott lenni.
A betegség után majdnem tökéletes védettséget szerez a beteg az egész életére; de idős emberek újra megkaphatják pl. unokájuktól.
A megelőzés nem könnyű, mivel a betegséget leginkább a még nem jellegzetes köhögésben szenvedő betegek terjesztik. Az egyetlen hatékony megelőzési rendszabály a védőoltás.
A kezelést orvos irányítja *, a teendők a betegség súlyossági foka szerint különbözőek. Súlyos esetben feltétlenül kórházi kezelés szükséges. Az etetés gyakran rohamot vált ki, a betegség csúcspontján az étvágy amúgy is rossz. A megfelelő táplálék- és folyadékbevitel sok türelmet igényel, legjobb a lezajlott roham után megetetni a gyermeket, ilyenkor az újabb rohamra való hajlam kisebb.
A roham alatt az anya nyugtassa gyermekét, vegye föl és próbálja meg figyelmét elterelni. Éjjelre nyisson ablakot, a hűvös levegő csökkenti a köhögési ingert. Bizonyos esetekben köhögéscsillapítót és antibiotikumot rendel az orvos, nem várható azonban drámai eredmény. Nem használ a repülőutazás vagy gázgyár körüli séta sem, mint korábban vélték.
A köhögés jellege újra felbukkanhat a következő hónapok újabb légúti fertőzéseinek kapcsán. Nem jelenti azonban ez a szamárköhögés és így a fertőzőképesség visszatérését.

Szamárköhögés
Emberről emberre terjedés veszélye jelentős, az újszülött is megkaphatja, a betegség már a jellegtelen köhögés szakában erősen fertőz
Átvitel módja közvetlen, cseppfertőzés; tárgyakkal nem
Lappangási idő 1-3 hét, legtöbbször 8-10 nap
Elkülönítés a tünetek megszűnéséig helyes a gyermekközösség látogatását mellőzni
Zárófertőtlenítés nem szükséges
Megelőzés védőoltás

Széklet minősége A széklet fel nem használható táplálékmaradványokból, besűrűsödött mirigyváladékból, nyálkából, baktériumokból áll.
A széklet minősége sokat árul a gyermek táplálkozásáról, kivált csecsemőkorban. Számos emésztőszervi betegségre sajátos székletminőség jellemző. A széklet színét, szagát, összeálló vagy híg voltát, víztartalmát kóros alkotóelemeit (nyálka, genny, vér stb.) és az ürítés gyakoriságát ítéljük meg.
Közvetlenül a születés után magzatszurok ürül, jórészt epéből, lelökött bélhámsejtekből és a lenyelt magzatvíz alkotóelemeiből (szőrökből, levált bőrhámsejtekből) áll. Mint már neve is elárulja, szurokfekete, nyúlós állagú anyag.
Az anyatejes, tápszeres és főzeléket már evő csecsemő széklete erősen eltérő.
Az anyatejes széklet naponta 5-6-szor is ürülhet, kenőcsös, néha kissé híg, savanykás, aromás szaga van; szinte kizárólag ártalmatlan baktériumokat tartalmaz, más eredetű (tehén-) tejtáplálékot fogyasztó csecsemők széklete viszont ritkább (akár csak 2-3 naponként ürül), barnás, formált, kellemetlenebb, már a későbbi életkorokra jellemző székletszagot áraszt. A főzelékes széklet az elfogyasztott főzelék színétől függő elszíneződést mutat, néha még főzelékdarabokat is látni benne. A zöld székletszín lehet fertőzés előjele is, de erre nem lehet sokat adni.
Hasmenésben a székletek száma megszaporodik, minőségük is erősen megváltozik: híg, folyékony, vizes, fecskendő székletek ürülhetnek.
A nagyon világos széklet arra utalhat, hogy epe nem keveredik a széklethez, az epeutak elzáródása vagy jelentékeny májbetegség miatt. Szappanszék (kemény, száraz, a pelenkáról leguruló, majdnem törékeny, szürkésfehér széklet ürítése) tejártalomra jellemző.
A széklet minősége megítélésében fontos a kóros elemek jelenlétének felismerése: ilyen a genny, nyálka, vér vagy zsír. A zsírszék mucioviscidosis jele is lehet. Heveny hasmenés gyógyulása után sokáig maradhat nyálkás a széklet. Anyatejes csecsemő széklete gyakran tartalmaz nyálkát anélkül, hogy ez betegséget jelentene.
Székrekedés Obstipatio (ejtsd: obstipáció); a széklet több napon keresztül nem ürül, ennek következtében besűrűsödik, kőkeménnyé válhat.
Anyatejes csecsemőben a ritka székürítést másképpen kell megítélni: legtöbbször álszékrekedésről van szó: a csecsemő a salakszegény táplálékot vagy nagyon jól kihasználja vagy éppencsak elég neki a tej. A kérdést próbaszopással dönthetjük el: legtöbbször azt fogjuk találni, hogy a napi tejmennyiség kielégítő. Anyatejes csecsemőnél nem kell beavatkozni, szükségtelen a gyümölcslé vagy a főzelék korai bevezetése, maláta alkalmazása is idejétmúlt módszer.
Más a helyzet mesterségesen táplált csecsemőben fellépő székrekedés esetén. A hígítatlan tej tejártalmat okoz, ennek részjelensége a kemény szappanszék ritka ürítése. Minden székrekedés esetén tisztázni kell a csecsemő táplálását. Néha fájdalmas a székürítés, a csecsemő nagy nyögések közepette nyomja ki a kecskebogyóra emlékeztető kemény székletet, amely legurul a pelenkáról. A csecsemőt helyes táplálékra kell beállítani, malátacukrot, tejcukrot tehetünk ételéhez és minél hamarabb emeljük meg rostbevitelét (gyümölcs, főzelék, pelyhek); az alma és a banán inkább elősegítik a székrekedést.
Néha egészen más természetű betegségek kísérő jelensége a székrekedés (láz, hypothyreosis stb.).
Ördögi kört teremthet a kemény széklet ürítése közben bekövetkező végbélrepedés, ez fájdalmas és a gyermeket a széklet visszatartására készteti.
Ha csak alkalmi a székrekedés (pl. magas lázas betegségben), jól beválik a langyosvizes beöntés vagy a glicerinkúp, de a székletnek ilyen módon való tartós, ismétlődő provokálásától óva intünk mindenkit, hisz a bél teljesen ellustulhat.
Ugyanígy hibának tartjuk a felnőttek hashajtó szereit adni kisgyermeknek. Étrendi változtatásokkal nem befolyásolható, huzamos időn át fennálló székrekedést orvossal kell megbeszélni.
Szem A szem a születéskor viszonylag nagy és előrehaladott fejlettségű. Az újszülött vakító fényben hunyorog. Kb. 3-4 hetes korban már a fény forrására vagy élénk színű tárgyakra néz. 2-3 hónapos korára két szemmel tekint, fixál, mozgó tárgyakat rövid ideig követ.
A fixálás megjelenésének időpontja a csecsemő szellemi fejlődésének fontos mércéje, de ilyenkor még átmenetileg kancsalíthat is a csecsemő.
A két szemgolyó normálisan egyenlő nagyságú, ez a kétszemű látás előfeltétele. Ha szemmel láthatóan vagy ujjheggyel tapinthatóan egyenlőtlenek a szemgolyók, forduljunk szemészhez, később szemüveg viselése is szükséges lehet.*
A szivárványhártya (iris) végleges színére az első hónapokban még lehet következtetni, színe még sötétedhetik; az acélkék szem idővel meg szokott barnulni.
A szem védekezése a születéskor még nem mindenben tökéletes: a pillacsapás ritka, még csekély a könnyelválasztás. Kb. 6 hetes korban jelennek meg az első könnyek.
Szembe csöppentés A kötőhártyazsákba csöppentjük a szemcseppet, melyben esetleg orvosi rendeletre gyógyszer is lehet. Általában kötőhártya-gyulladásban van erre szükség.*
A szemcseppet a csöppentőben kézzel megmelegítjük, mindkét szembe egy-két cseppet csöppentünk, miközben az alsó szemhéjat kissé előre- és lehúzzuk, ezáltal megnyílik a kötőhártyazsák.
Akárcsak szemmosás és szemöblítés esetén, segédszemélyre lehet szükség, aki a gyermek fejét rögzíti és kezét lefogja. Az eljárások étkezés után általában jobban sikerülnek, mivel ilyenkor nyugodtabb a gyermek.
Szemmosás A szemcsepp beadása előtt végzett egyszerű, felületes lemosással a nyálkás, esetleg gennyes váladékot távolítjuk el. Sokkal ritkábban alkalmazzuk a tulajdonképpeni szemöblítést, ezt nagyfokú váladékozás vagy kémiai sérülés esetén rendeli el az orvos.
Kivitel: először a kívül elhelyezkedő váladékot, csipát töröljük le száraz vattával, a belső szemzugból kiindulva oldal felé. Ezután mutató- és hüvelykujjunkkal a felső és alsó szemhéjat enyhén szétterpesztjük. Most másik kezünkkel, megint a belső szemzugból kiindulóan, langyos kamillateába mártott vattával kifelé törlünk, miközben a szemrést enyhén széttárva tartjuk. Mindkét szemhez külön vattát használunk. Ezután végezzük el a szembe csöppentést.
Szemöblítés Legtöbbször elég a szemmosás a szembe csöppentés előtt, de a szemből a nagyobb mennyiségű váladékot vagy gennyet néha csak öblítéssel tudjuk eltávolítani.
Kivitele: a következőket készítjük elő:
1. testmeleg öblítő folyadék (pl. kamillatea, 1 %-os konyhasó oldat), az orvos utasítása szerint *;
2. vékony csőrű öblítőedény, mellyel vékony, szabályozható sugárban adagolhatjuk az öblítő folyadékot;
3. felfogó edény, pl. ún. vesetál;
4. vatta;
5. vízhatlan kendő, néhány tiszta pelenka vagy zsebkendő.
A gyermeket az asztalon oldalára fektetjük úgy, hogy kezelendő szeme legyen alul, így az öblítő folyadék egyenesen az alája helyezett felfogó edénybe csorog. A szemhéjakat úgy nyitjuk szét, mint a szemmosáskor. Az öblítő folyadék hőmérsékletét még egyszer ellenőrizzük, majd kb. 5 cm magasságból a folyadéksugarat a belső szemzugba irányítjuk, így a folyadék végigöblíti a szemrést. Ezután a szemhéjakról belülről kifelé haladva óvatosan felitatjuk.
Szénhidrátok Kémiai gyűjtőneve azoknak a csak szénből, hidrogénből és oxigénből álló vegyületeknek, melyek a szervezet energiaellátásában nagy szerepet játszanak. Az anyagcsere folyamán széndioxiddá és vízzé égnek el.
Közéjük tartoznak a cukrok, az egyszerű cukrokat monoszacharidoknak nevezzük; vannak két egyszerű cukormolekulából álló cukrok (diszacharidok), ilyen pl. a háztartásban használt répacukor és a tejcukor. Sok egyszerű cukormolekula összekapcsolódása révén jön létre a keményítő és az emberi emésztés számára hozzáférhetetlen növényi rostalapanyag, a cellulóz.
Szénhidrát, második A hajdan sokat használt házi tehéntejhígítások elkészítéséhez szükséges: a tehéntejet igen nagy kazein- és ásványianyag-tartalma miatt hígítani kell, de így kalóriában elégtelenné válnék. Ezért kell cukrot és a második szénhidrátot hozzátenni. A második szénhidrát az igen gyorsan felszívódó és felhasználódó cukorral szemben összetett szénhidrát (keményítő, keményítőtartalmú nyák) szokott lenni. Emésztése elhúzódik, ezért felhasználása is hosszabb időre jelent energiaforrást. A keményítő bevihető étkezési keményítő, liszt vagy nyák (rizsnyák, zabnyák) formájában, általában 3-5 %-nyit teszünk az ételhez.
A második szénhidrát ezenfelül a tehéntejnek a gyomorban bekövetkező kicsapódását is lassítja, így a belőle keletkező kazeincsapadék sokkal finomabb lesz. Az elhúzódó lebontásfelhasználás pedig a jóllakás érzetét fokozza.
Szívhiba, veleszületett A veleszületett, azaz a születéskor már fennálló szívhiba a méhen belüli életben lezajló, meglehetősen bonyolult szívfejlődési folyamat hibájának eredménye. A szívüregek közti sövények, illetve az egyirányú véráramlást biztosító szívbillentyűk alaki hibája vagy hiánya jön létre. A szív pumpaműködésének károsodottsági fokát véve figyelembe, a hiba lehet súlyos, közepes, enyhe vagy jelentőség nélküli.
A súlyos szívhibákra jellemző lehet a kékség, (kékes-lilás bőrszín) és a fokozott légzéstevékenység már nem sokkal a születés után. Az enyhék néha sokáig észrevétlenül maradnak, gyakran csak a gondos orvosi vizsgálat fedezi föl azokat véletlenül. A veleszületett szívhibák jórészét műtéttel korrigálni lehet vagy megszüntethetők. Némelyik szívhibás gyermek a mindennapi élet megterheléseit, a különben enyhe légúti fertőzéseket nehezebben viseli el, mint az egészséges, ilyenkor fokozott gondossággal történő ápolást igényel.
A szívhiba jellegének pontos tisztázása, a műtét szükségességének, fajtájának és időpontjának eldöntése jól felszerelt központokban történik.*
Szobahőmérséklet, normális A kisgyermek és a csecsemő szobájának kívánatos hőmérséklete nappal 19-22°C. még tisztába tevés idején sincs szükség melegebbre. Éjjel pedig 16-19 °C tekinthető megfelelő hőmérsékletnek. A magyar szokások ettől gyökeresen különböznek, ez nagyon nagy hiba. A legtöbb ember hőérzése nem túlságosan megbízható, ezért helyes szobahőmérőt használni.
A szoba levegőjének frissességéről gyakori szellőztetéssel lehet gondoskodni; még télen is naponta többször cseréljük ki a szoba levegőjét.
Legalább ilyen fontos volna a kellő (60-70 %-os) páratartalom fenntartása. Meleg szobában ennél jóval szárazabb a levegő. A száraz levegő, kivált éjjel, rendkívül károsan hat a nyálkahártyákra, a légúti betegségre való hajlam hátterében igen gyakran a túl száraz levegőjű lakás áll.
Szobatisztaság, korai A végleges szobatisztaság szempontjából a korai szoktatás igen vitatott értékű, mindenesetre igen sokan folyamodnak hozzá.
Sok csecsemő már a korai életkorban is mindig ugyanabban az időben üríti a székletét. Az édesanya már ismeri az előjeleket (nyom a baba, elvörösödik a feje stb.) és ilyenkor sietve hozza az edényt és elcsípi az ürítményt. Azt remélik, hogy így hamarabb eléri a teljes szobatisztaságot. Pedig nyilvánvaló, hogy a baba nem tudatosan működik közre, nem tudja, mi történik vele és mit várnak el tőle. Sok pszichológus ezért erősen ellenzi a korai (valójában túl korai) szoktatást. Ez a felfogás azon a megfigyelésen alapszik, hogy éppen a nagyon korán tisztaságra szoktatott gyerekek lesznek majd a legkésőbb véglegesen és teljesen szobatiszták.
A szoktatás megkezdésére a legkorábbi időpont, amikor a gyermek már tartósan tud önállóan ülni. Még jobb, ha addig várunk, amíg a kisgyermek megérti a folyamat lényegét és a bili rendeltetését. Az előbbi helyzet 7-9 hónapos korban következik be, a második feltétel csak a második életév folyamán kezd teljesülni. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem kell a dolgot túlságosan erőltetni, mivel normális értelmű gyermek előbb-utóbb teljesen egyedül is rászokik a szobatisztaságra. A lényeg ugyanis az, hogy nem a nevelő erőfeszítései, hanem bizonyos érettségi fok elérése hozza meg a kívánt eredményt.
Szomjazás A csecsemő testsúlyára vonatkoztatott vízigénye lényegesen nagyobb, mint a felnőtté (pl. a 6 kg-os csecsemő napi 1 liter folyadékot igényel, ez egy 60 kg-os felnőttben 10 liter volna testsúlyarányosan, holott a felnőttnek 2 liter elég). Minthogy a csecsemő könnyebben is veszít vizet, hamar kialakulhat a folyadékhiány. Hasmenés, erős izzadás (lázcsillapító beadása után vagy nyári melegben túlöltöztetés miatt), hosszas sírás vagy a fentiek együttvéve hamar vezetnek kiszáradáshoz.
A szomjas csecsemő nyugtalan, ajka és nyelve száraz, hosszas szomjazás esetén még lázas is lehet ( szomjazásos láz). A fenti állapotokban teával pótoljuk a hiányzó folyadékot. Nem kell a folyadékfelvételt korlátozni: igya magát tele a csecsemő, ha szomjas. Nagyobb gyermeknek gyümölcslevet vagy limonádét lehet adni.
Hasmenés és hányás esetén egyéb rendszabályokat is be kell tartani ( heveny hasmenés hányás-hasmenés).
A szomjúságtól meg kell különböztetni a nagyobbacska gyerekek rossz szokásként jelentkező folytonos ivását. A sok folyadék fogyasztása csak igen ritkán betegség jele, de ha feltűnően nagy mennyiségeket iszik egy gyerek, orvoshoz kell fordulni.*
Szomjazásos láz A csecsemő vízháztartásának sajátosságai miatt ( folyadékigény szomjazás) a folyadékbevitel elégtelensége nagy veszedelmet jelent, különösen a fiatal csecsemőre. A csecsemők 10 %-ának láza lesz, ha a napi folyadékbevitel nem éri el a testsúlykilogrammonkénti 50 ml-es mennyiséget, kivált ha egyidejűleg fokozottan veszítenek folyadékot (meleg nyári napon erős izzadás, helytelen lázcsillapítás - túlöltöztetés a lázcsillapító beadása után, tartós nyugtalan sírás).
Ez a fajta láz fordulhat elő az élet 3-5. napján, ha a folyadékbevitel elégtelen, és ha az újszülött fokozott folyadékvesztésre is kényszerül. A csecsemő nyelve száraz, sokszor nyugtalan. Az állapot nem veszélyes, gyakoribb mellre tevéssel, teáztatással könnyen elejét lehet venni, illetve meg lehet szüntetni.
Szondatáplálás A gyomorba a táplálékot alkalomszerűen vagy tartósan csövön (szondán) keresztül is be lehet juttatni. Akkor alkalmazták, amikor a táplálékot a beteg önállóan, a természetes módon nem tudja szájából a gyomorba juttatni.
Indokolt a szondatáplálás a szopási nehézségek bizonyos formáiban ( koraszülöttség, a szopóreflex és nyelési reflex hibás működése esetén, a táplálék felvételének teljes elutasítása esetén), hosszabb ideig fennálló eszméletlenségben, súlyos, ismételt hányásban, bizonyos műtétek után stb.
Kis súlyú újszülöttek orrán át lehet levezetni, legkönnyebben a vékony, hajlékony szondát, melyet rögzítve tartósan a gyomorban is lehet hagyni, ez a koraszülöttet nem szokta zavarni. A szondatáplálás kiviteléhez nagy ügyesség, szakképzettség és gyakorlat kell.
Szopásgyengeség A szopási művelet gyengesége, sokszor a normális szopóreflex kiesésével a szopási nehézségek egyik fontos oka, különösen anyatejes csecsemőben.
A szó kissé félrevezető, nem a csecsemő egésze a gyenge, hanem a szopótevékenysége. Különösen koraszülöttekben lehet észlelni.
Ha enyhébb fokú, segíthet a szoptatás közben végzett enyhe terelő, fejő simogatás, ha így sem szopik kielégítően, egy ideig szorgosan le kell fejni a tejet és kanállal adni az újszülöttnek.
Kifejezett szopásgyengeség esetén szondatápláláshoz kell folyamodni, ez természetesen csak kórházban történhet.* A jelenség átmeneti, előbb-utóbb szűnik a gyengeség, de ennek idejét nem lehet megjósolni, ezért a szoptatást időnként meg kell kísérelni.
Szopópárna A csecsemő mindkét orcájában elhelyezkedő zsírpárna, mely fejlett állapotában jól láthatóan kidudorodik és a csecsemőarc sajátos jellegét okozza.
A szopópárna szerepe valószínűleg az, hogy szíváskor a szájűri vákuum képzésekor, az orcák beszívását megakadályozza. Ha a csecsemő valamely oknál fogva lesoványodik, még jobban látszik, mert ezt a zsírpárnácskát csak a legvégső esetben használja fel az éhező csecsemőszervezet; ezért az arc sokáig marad megtévesztően kerek, holott a test már sovány. Koraszülöttben néha nagyon feltűnő.
Szopóreflex Az ajkak, a száj és a nyelv izmainak jól összehangolt, bonyolult, reflexes mozgása, amely a keresőreflexszel egyetemben teszi lehetővé, hogy a csecsemő az emlőbimbót megtalálja, bekapja és megszívja.
Az érett újszülöttben azonnal a születés után kiváltható: bármilyen tárggyal érintjük meg az ajkak környékét, a baba fejét azonnal arrafelé fordítja és ajkaival erőteljes, sokszor csámcsogó szopómozgásokat végez. A szopóreflex élénkségének foka az újszülött életerejének jó fokmérője.
Látszik a csecsemőn, hogy a szopóreflex kiváltása élvezetet okoz. Ez érthetővé teszi azt, hogy miért szeretik a csecsemők a cuclit vagy az ujjukat szopni ( ujjszopás).
A szopóreflexet éhes csecsemőn könnyebb kiváltani. A reflex szoros kapcsolatban áll a nyelési reflexszel. A kereső-, a szopó- és a nyelési reflex, valamint jó néhány más reflex egymással pontosan együttműködve teszi lehetővé az eredményes szopást. E reflexek zavara esetén jelentékeny szopási nehézségek támadhatnak.
Szoptatás hirtelen abbahagyása A szoptatás gyors és teljes abbahagyása azzal a céllal, hogy a csecsemőt ettől kezdve mesterségesen táplálják (mesterséges táplálás).
A tervszerű, fokozatos elválasztással szemben a hirtelen abbahagyás nem veszélytelen, minthogy a gyermeki szervezet, kivált az első negyedévben, nehezen alkalmazkodik a hirtelen változásokhoz. Nem ritka következmény az elválasztásos hasmenés, melynek oka az anyatejről a tehéntej alapú tápszerre való hirtelen áttérés.
Az anyában tejpangás léphet fel, ennek következményei tejcsomók tejláz és emlőmirigy-gyulladás lehet.
Ezért csak alapos indokkal és mindenkor orvosi felügyelet mellett szabad hirtelen abbahagyni a szoptatást, különben baj származhat az anyára és a csecsemőre.*
Szoptatás képessége Csak a gyakorlat mutatja meg, hogy az édesanya a szülés után mennyi idővel és milyen mértékben lesz képes szoptatni. A szoptatás teljesen természetes és normális folyamat, amely általában zavartalanul alakul ki és zajlik, ha egészséges önbizalommal kezd hozzá az édesanya. Legjobb nem sokat rágódni előre, kétségekkel küszködni saját leendő képességeit illetően. A mell nagysága, alakja és tapintata semmilyen összefüggésben nem áll a szoptatás képességével. A telt kebel még nem garancia a bőséges tejhozamra és a kicsi mell nagyon is jól tejelhet. Különösen szükség idején derül ki, hogy legtöbb asszony képes kielégítően szoptatni, ha már egyszer teherbe tudott esni és ki tudta hordani a magzatot.
A kezdő anyák legnagyobb részének van eleinte pár nehézsége a szoptatással, ezek leküzdése után már remekül szokott menni a dolog.
Egészen kivételes az az eset, hogy az emlő nem vagy nagyon kevés tejet termel; ennek oka szinte kivétel nélkül a mirigyállomány elégtelen volta; az emlőbimbó súlyos alaki eltérései (ezek ritkák!) nem akadályozzák ugyan a tej termelődését, de útját állják a normális tejleadásnak. A tejtermelés és -leadás leküzdhetetlen hibái rendkívül ritkák. Legtöbbször elkerülhető nehézségek okozzák a tejelés látszólagos elégtelenségét. Messzemenően az édesanyának a szoptatással kapcsolatos elszántsága dönti el a siker kérdését. Ha megvan a jóakarat, az akadály legtöbbször leküzdhető. Itt most néhány gyakori, elkerülhető hibát sorolunk fel:

Elkerülhető hibák
• Hiányzik az önbizalom, a leendő anya állandóan kétkedik abban, hogy ő egyáltalán képes lesz szoptatni.
• Túl szigorúan tartja be a tervezett vagy ajánlott szoptatási időrendet (pedig elégtelen vagy pontosabban késedelmes tejbelövellés esetén éjjel is kell szoptatni éspedig mindkét mellből, utána bennmaradt tejet lefejni vagy leszívni; az időbeli túlzott pontosság ilyenkor hiba).
• Sok újszülött kifejezetten ügyetlen az első napokban, ezért nem jól szívja ki a mellet, hiányzik tehát a tejtermelődés legfőbb ingere, a lefejéssel kell a bajnak elébe menni; a nehezen járó mellet a szoptatás előtt fejéssel kell kissé megpuhítani, beindítani.
• Egyesek túl korán feladják és a tápszer után nyúlnak.
• Rossz tanácsadói vannak az anyának: a szülészeti személyzet közönyös, a rokonságban, a barátnők közt akad mindig olyan, aki nyíltan leszólja a szoptatást, vagy kedvezőtlen tapasztalataival rémítgeti az új édesanyát.
Némelyik mama túlságosan csüng a mérlegen, állandóan azt méricskéli minden egyes szoptatás után, eleget kapott-e csemetéje.
• Sokan tévesen azt hiszik, hogy a csecsemő sírása mindig éhséget jelent (sírás, éjszaka).
Szoptatás technikája Az anyatej a fiatal csecsemő természetes tápláléka; az egyetlen, amely igazán megfelel igényeinek, s így a legjobb tápláléka. Ezért volna jó, ha legalább az első hónapokban minden csecsemőt szoptatna az édesanyja.
Mind az anya, mind pedig a csecsemő szempontjából jelentős előnyei vannak a szoptatásnak (anyatej, mellre tevés). Időnként - sajnos - adódnak olyan akadályok és nehézségek, amelyek nagyon megnehezítik a csecsemő kizárólagos vagy részleges szoptatását. Ilyen akadályokkal az anya, illetve a gyermek részéről egyaránt számolhatunk. Ezek azonban nem mind abszolút akadályok, van köztük olyan, amely mellett a szoptatás ha nehézségek árán is, de lehetséges.
Abszolút anyai akadály rendkívül ritka; ilyen az emlőbimbó olyan mértékű alaki hibája, hogy a szoptatás valóban kivihetetlen; a legtöbb esetben azonban technikai eszközökkel még ilyenkor is lehetővé lehet tenni a szopást: bimbóvédővel, bimbókiemelővel vagy egyéb eszközzel. Le is lehet fejni a tejet és az így nyert tejet üvegből vagy kanállal megkaphatja a csecsemő.
További gondot jelenthet, ha a tej belövellése szokatlanul későn következik be, valamint az ún. nehezen járó mell. Valódi tejhiány vagy tejelválasztási elégtelenség rendkívül ritkán fordul elő. A kis mellben is termelődhet elégséges mennyiség, sőt gyakran meglepően jó lehet a tejtermelés.
Anyai akadály (és egyúttal ellenjavallat) lehet az anya olyan súlyos betegsége, amelyre a szoptatás további káros hatással volna, vagy az anya fertőző betegsége, ha a szoptatás a betegség átvitelét tenné lehetővé.
A csecsemő részéről megnyilvánuló akadályok a szopás és nyelés gyengesége (pl. koraszülött), a szopást nagymértékben megnehezítő fejlődési rendellenesség (pl. ajakhasadék szájpadhasadék súlyos szívhiba); vagy a csecsemő átmeneti súlyos betegsége (pl. tüdőgyulladás).
Az esetek egy részében az anya lefejheti a tejet és a csecsemőnek nem kell a természetes táplálékot nélkülöznie. Különösen áll ez az átmeneti bajokra, pl. nátha - a gyógyulás után a szoptatás ismét elkezdhető.
Nem ehet valódi akadálynak tekinteni az anya általános ideges panaszait, még kevésbé azt a félelmét, hogy alakja tönkremegy a szoptatás alatt.
Az emlőmirigy-gyulladás vagy az emlőbimbó berepedése nem feltétlenül ok a szoptatás feladására, ezt azonban mindenképpen orvossal kell megbeszélni.*
Szoptatási hibák A szoptatás terén gyakran fordulnak elő hibák; jelentőségük főképpen abban van, hogy megingathatják az anyát szoptatási képességeibe vetett hitét, így aztán nem is megy majd jól az anyatejes táplálás. A legtöbb hiba könnyen elkerülhető. A leggyakoribbak a következők:
• Túl korán megkezdett hozzátáplálás tápszerrel: különösen gyakran teszik ezt még a szülészeti intézményben, közvetlenül hazaérkezése után és kb. hathetes korban. Sokkal ritkábban indokolt a tápszer adása, mint ahogyan az a valóságban megtörténik. Ha egyáltalán folyadékpótlás szükséges, jobb teát adni, éspedig nem cumisüvegből, hanem kanállal vagy pici pohárból; ezek az itatási módok nem rontják annyira a szopáskészséget, mint az üvegből való ivás.
• A várandós és szoptató anya hibás vagy egyoldalú táplálkozása ( anyatej képződése).
• A szoptatás alatt sok anyának azért fájdul meg a háta, mert rossz testtartással szoptat. Legyen a szék alacsony, tegyen az anya zsámolyt a lába alá, lazítsa el izmait, amennyire csak tudja. Ha így is fáj a háta, próbáljon meg fekve szoptatni mellre tevés.
• A szoptatás tartama ne legyen hosszabb, mint 20 perc, csak kivételesen lehet 30 perc indokolt. Ha a csecsemő a mellen elalszik és nem lehet felébreszteni, legjobb a szoptatást befejezni, különben a mellbimbó felázik és berepedhet. A mellet ezután tanácsos lefejni vagy leszívni.
• A mellet a terhesség utolsó harmadában szakszerűen kell előkészíteni a szoptatásra, ezzel lehet leginkább megelőzni a rettegett, roppant fájdalmas berepedést. A fájdalmas mell azonban nem ok a szoptatás abbahagyására. Gyakrabban, rövidebb időre kell a csecsemőt mellre tenni, mert a kevésbé éhes baba nem annyira erősen szívja a mellet. A csecsemőt előbb a telibb mellre kell tenni és amint a tej jól ömlik, a másikra. A berepedt mellbimbónak kifejezetten jót tesz, ha a szoptatások közt szabad levegő éri. A fájdalmat csillapítja a bimbóra helyezett jégkocka. Használhat a szoptatás után a mellbimbó hajszárítóval történő megszárítása vagy napoztatása ( emlőápolás).
• Látnivalóan jól fejlődő csecsemő súlyát fölösleges naponta megmérni; heti súlygyarapodása legyen 120-200 g közt. Mindig a hétnek ugyanazon a napján, és a napnak ugyanabban az órájában mérjük meg a csecsemő súlyát!
Szoptató anya menstruálása Általában 2-3 hónappal a szülés után áll be újra a havivérzés megszokott ritmusa. Kivételesen azonban korábban vagy akár jóval később is jelentkezhet az első havivérzés. Ha az anya szoptat, nem ritka a menstruálás késői megindulása. Tévhit, hogy a szoptatás képessége megszűnik a menstruálás megjelenésével még az sem igaz, hogy a tejelválasztás az első havivérzés után csökken. Egyébként is gyenge szoptatás esetén fordulhat elő, hogy a menstruálás napjaiban átmenetileg megcsökken a tejhozam. Azt leszögezhetjük, hogy a havivérzés újramegjelenése nem ok a szoptatás abbahagyására. A tej minősége nem romlik a vérzés ideje alatt.
Ha a szoptató anya újra teherbe esik, a tej mennyisége csökkenhet. Újabb terhesség kihordása esetén helyes a szoptatást minél előbb abbahagyni.
A szoptatás bizonyos fokig csökkenti a teherbe esés valószínűségét; az ún. kétfázisú hormonális fogamzásgátlókat szoptatás alatt nem tanácsos szedni, mert csökkentik a tejtermelést és a hormon át is mehet a tejbe; viszont kitűnő serkentő hatása van a tejtermelésre a csak progesztagént tartalmazó fogamzásgátlóknak; ezeknek különben valamivel kisebb a hatékonyságuk, de szoptatással kombinálva a fogamzásgátló hatás kiváló. A kérdést mindenképpen orvosával beszélje meg.*
Szőlőcukor Dextróz, glükóz; a természetben nagyon elterjedt egyszerű cukor, a gyümölcscukorral együtt alkotja a répacukrot.
Szőlőcukor nemcsak a szőlőben van, hanem számos édes gyümölcsben, gyökerekben (pl. sárgarépa) és a mézben is. A szőlőcukor valamivel kevésbé édes, mint a háztartásban használt répacukor (nádcukor). Az utóbbit a bél szőlőcukorrá és gyümölcscukorrá bontja. A szőlőcukor az egyik leggyorsabban és legtökéletesebben felhasználható energiaforrás. A kereskedelemben több formában is kapható, legdurvább alakja a krumplicukor.
Bizonyos étrendekben, ezenfelül az érbe adható infúziós folyadékokban fontos szerepet játszik.
Szulfonamidok A kémiai úton előállított baktériumellenes anyagok legrégebben ismert csoportja. A baktériumok növekedését vagy osztódását gátolják, annyira, hogy az emberi szervezet aztán a kórokozóval sokkal könnyebben bánik el. Nevüket a bennük előforduló kén-amid kötésről kapták.
A szulfonamid kiválasztása és rendelése az orvos feladata.* Manapság sokkal ritkábban kerülnek alkalmazásra, mert a korszerű (és divatos) antibiotikumok kiszorították őket. De több kórképben, pl. a húgyúti fertőzésben egyes szulfonamidok ma is nagyon hatékonyak.
Szülési daganat A szülés alatt elöl fekvő részen, normálisan a koponyaboltozaton a nagy nyomás következtében kerek dudor keletkezik, mely lényegében vizenyő. Néhány nap alatt következmények nélkül eltűnik.
Szülési sérülések A szülés folyamán és következtében kialakult összes sérülést nevezzük így, rendszerint nehéz, elhúzódó szülés alatt fordul elő szülési sérülés, manapság igen ritka.
Teljesen ártalmatlan apró sérülések, vérzések keletkezhetnek a fejtetőn és a kötőhártya alatt, ezek néhány nap alatt maguktól felszívódnak. Még ártalmatlanabb az elöl fekvő rész átmeneti vizenyős duzzanata ( szülési daganat).
Ugyancsak ártalmatlan a fejtetői vérömleny, a vérzés a koponyacsont és az azt borító csonthártya között alakul ki néhány cm átmérőjű kerek kiemelkedés látszik. Különösebb kezelést nem igényel, de csak hosszú idő alatt tűnik el véglegesen.*
Sokkal ritkábbak a maradandó vagy sokáig tartó következményekkel járó sérülések, pl. a karfonatbénulás vagy az arcidegbénulás.
Veszélyességük miatt fontosak a koponyán belüli vérzések ( agyvérzés), sokszor súlyos korai vagy késői következményekkel járnak, mint pl. görcsrohamok légzésleállás táplálkozási nehézségek, a fejlődésben való elmaradás; a koponyaűri vérzés néha halálos lefolyású is lehet.
Az újszülöttkorban nehéz mindezen sérülések késői kilátásait megjósolni, mivel jelentékeny agyvérzésre utaló tünetek vagy leletek esetén is bekövetkezhet teljesen normális fejlődés.
Szülésre előkészítő tanfolyam Ilyen tanfolyamokat sok szülészeti intézmény szervez orvosok, szülésznők és más szakképzett előadók részvételével.
Ismereteket közölnek, lazítási gyakorlatokat, tornát oktatnak és gyakorlatoztatnak. A részvevőket bevonják a megbeszélésekbe és vitákba.
A módszer kis csoportokban a leghatékonyabb. Sajátos formája az, amikor a leendő apát is bevonják, sokszor azzal a céllal, hogy a szülésnél is jelen lehessen.
Születési hossz Az átlagos súlyú (3000-3500 g) újszülöttek hossza átlagosan 50-55 cm. A fiúk valamivel hosszabbak, a születési hossz a születési sorszámmal fokozatosan nő. A koraszülöttek hossza éretlenségük arányában rövidebb.
Az újszülöttek súlyát, hosszát, fejkerületét és mellkaskörfogatát közvetlenül a születés után megmérik és följegyzik.
Az adatok a csecsemő oltási könyvébe és kartonjára rákerülnek.
Születési súly Az újszülöttek súlya átlagosan 3000 és 3500 g közt van. A fiúk átlagsúlya valamivel nagyobb, az elsőszülöttek általában valamivel kisebb súlyúak.
A testsúly bizonyos fokig kapcsolatban van az újszülött érettségével, a legtöbb koraszülött súlya 2500 g alatt van, sokszor jóval kevesebb.
Az átlagosnál jóval nagyobb születési súly (4000 g felett) nem feltétlenül a még jobb egészség jele, gyakran áll hátterében az anya néha még felismeretlen cukorbetegsége ( születési súly, nagy).
Ha normális időre a vártnál jóval kisebb súllyal születik az újszülött, nem koraszülésről van szó, hanem méhen belüli súlyelmaradásról; ennek sok oka lehet, leggyakrabban a méhlepény elégtelen működése. Az ilyen újszülöttet fokozott gondossággal kell megfigyelni *, ezek a csecsemőnek sajátos szövődményekre hajlanak. Érettségük ellenére koraszülött-ellátásban részesülnek. Fejük és fejkörfogatuk a sovány testhez képest nagynak tűnik, bőrük száraz, az érett újszülöttre jellemző bőséges zsírpárna a bőr alatti szövetből hiányzik.
Születési súly, kicsi A terhességi kor alapján elvárható bizonyos születési súly az újszülöttől. Ha ettől lényegesen elmarad, kis születési súlyról van szó. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy a magzat súlyfejlődése az anyaméhben nem volt kielégítő, a csecsemők sorvadásához hasonló állapot ez, az ilyen újszülöttet dysmaturusnak nevezzük. A méhen belül sorvadt újszülötteknek sajátos megbetegedései vannak, gondos vizsgálatra és megfigyelésre szorulnak.* Az ellátás hasonló a koraszülöttekéhez, súlyelmaradását az októl függően hozza be az ilyen csecsemő, legtöbbször kitűnőek a kilátások. A dysmaturus rizikó-gyermeknek számít.
Nem szabad viszont szem elöl téveszteni azt, hogy kis termetű szülőknek újszülöttei is kisebbek, az ilyen okból kis súlyú újszülöttek sem koraszülöttnek, sem dysmaturusoknak nem minősülnek.
Születési súly, nagy Akadnak átlagos születési súlynál nehezebb újszülöttek is, súlyuk 4000, 4500, akár 5000 g felett is lehet, hosszuk is legtöbbször jóval meghaladja az átlagot: óriás bébik.
Az ilyen nagy súly mind az anyának, mind a magzatnak az átlagosnál nagyobb megterhelést jelent, szülési sérülés gyakrabban fordul elő közöttük.
A születési súly egy családon belül a gyermekek születési sorrendjével növekedni szokott.
Az óriás bébik édesanyjában gyakrabban áll fenn vagy fejlődik ki később cukorbetegség, ezért ilyen nagy súlyú újszülött születésekor az anyánál megfelelő laboratóriumi vizsgálatot kell végezni.
Helyes, ha az ilyen édesanya negatív lelet esetén is ügyel arra, hogy ne hízzék el és bizonyos étrendet tartson be. Maga az óriás baba nem szenved cukorbetegségben.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü