Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*U,Ú,Ü,Ű*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Ujjszopás Csecsemő- és kisgyermekkorban a legtöbb gyermek szopja az ujját, rendszerint a hüvelykujját. Minthogy a csecsemő szája központi helyet foglal el ösztönéletében és a szopóreflex az egyik legerőteljesebb önfenntartó ösztöne, nem kell csodálkoznunk azon, hogy ennek az ösztönnek nem kizárólag az anyai mell elérése a célja. Az ujjszopás néha az éhség jele is lehet. Minthogy a táplálékfelvétellel nem járó ujjszopás is látnivaló örömöt okoz a csecsemőnek, az örömszerzés sajátos módjának kell tekintenünk. A csecsemőkoron túl örömszerző pótcselekvésnek minősül. A gyengédség hiánya vagy elégtelensége esetén szokott tartós szokássá válni.
A többség a csecsemőkor elmúltával abbahagyja az ujjszopást, de néhány gyermek az iskoláskorig konokul kitart mellette. Ilyen esetben a fogazat deformálódik, melyet csak az iskoláskorban végzett helyreállító kezeléssel lehet nagy erőfeszítések árán helyrehozni. Ezért makacs ujjszopóknak inkább cuclit adjunk, erről később könnyebb leszokni, mint a mindenkor kéznél lévő ujjról. Kesztyű viseltetésének nincs értelme, később - eléggé el nem ítélhetően - az ijesztést szokták alkalmazni.
Újszülött Az első négy hét az újszülöttkor, mely folyamatosan megy át a csecsemőkorba.
Az újszülöttkorban számos életműködés gyökeresen megváltozik; a magzat elhagyta a minden oldalról és szempontból védelmet nyújtó anyaméhet, önálló életet kezd. Az egyik leglényegesebb változás a tüdő használatba vétele, ennek következtében egész vérkeringése megváltozik. Jelentős változás az is, hogy szájon át kezd táplálkozni, igénybe veszi addig nem használt gyomor-bél rendszerét, ezenfelül saját hőháztartásra, önálló máj- és veseműködésre kell berendezkednie, a külvilágból pedig csak úgy zuhognak rá az új ingerek és benyomások.
A hatalmas mértékű átállásba néha hiba csúszhat, alkalmazkodási zavar támadhat. Minél rövidebb terhességi idő után jön a magzat a világra, annál inkább számíthatunk az alkalmazkodás zavaraira ( koraszülött koraszülés).
Az átlagos emberi terhesség 40 hétig, azaz 280 napig tart, születéskor az átlagos súly 3250 g körül, a hossz legtöbbször 50-55 cm közt van. Mindkét irányban lehetnek eltérések, de a legtöbb egészséges, kihordott újszülött súlya 2800 és 4000 g közé esik. 2500 g alatt szólunk kissúlyú újszülöttről, ezek részben korán született csecsemők, azaz koraszülöttek, részben időre vagy közel időre születettek, de súlyfejlődésük a méhen belül elmaradt: ezeket dysmaturusoknak nevezzük. 4000 g fölötti súllyal nagy súlyúnak tekintjük az újszülöttet, 42 hétnél hosszabb terhességből származnak a túlhordottak.
Az anyai szülőutak méretei és tágulékonysága, valamint a magzat fejlettsége általában összhangban vannak, ezért ideális esetben átlagos tulajdonságokkal és átlagos időben születik meg a gyermek. Az újszülött érettségi fokát nemcsak a fenti, meglehetősen durva adatokkal lehet jellemezni, hanem arra számos apró jelből és különböző szervek működéséből is következtethetünk ( érettségi jelek az újszülöttben).
Az első életjel a megszületés utáni hangos felsírás, ezzel indul meg az önálló légzés. Ekkor telik meg levegővel a tüdő, a vér az oxigént ezután a tüdőn át kapja. A tüdőerek megnyílásával az addig magzati vérkeringés gyökeresen megváltozik.
Az újszülött életképességét és állapotát elsősorban abból ítéljük meg, hogy tud-e erőteljesen levegőt venni, mohón szopni és jól nyelni.
Az újszülött testhőmérséklete semmiben sem különbözik a felnőttétől (36,8-37,2 C). Testsúlyához képest jóval nagyobb a test meleget leadó felülete, ezért több erőfeszítésébe kerül hőmérsékletének fenntartása és könnyebbén érkezik el lehetőségeinek határaihoz, azaz megfelelő védelem nélkül könnyebben lehűl, mint a nagyobb gyermek vagy a felnőtt.
Az érett újszülött bőre rózsás, ez jól látszik a magzatmáz jó részének eltávolítása után.
Az újszülött tudatállapota lényegében tér el a kisgyermekétől ( tudat az újszülöttkorban). A fényt érzékeli, de nem lát tudatosan. Érzi a fájdalmat, a hideg és meleg ingereket.
A legtöbb újszülött nem valami szépség, közvetlenül a megszületés után arca gyakran ráncos vagy duzzadt. Szeme majdnem mindig csukva van, bár közvetlenül a megszületés után már képes a szemkapcsolatra. Feje néha eltorzult formát mutat ( szülési daganat fejtetői vérömleny). Mindezek átmeneti jelenségek, néhány nap alatt igazi kisbabaformája lesz.
Az alvást csak a táplálkozás idejére szakítja meg.
Az első napokban súlya csökken, 100-300 g-ot ( súlyesés, újszülöttkori), az első hét végére, legkésőbb 10 nap alatt visszanyeri születési súlyát, ha addig ez nem következik be, orvoshoz kell fordulni.*
Az első széklet fekete, nyúlós ( magzatszurok), a harmadik naptól fokozatosan megváltozik minősége, végül megjelenik az anyatejes széklet. A vizelet az első hónapokban sárgásvörös színű a pelenkában, a jelenség ártalmatlan, húgysavkristályok csapódnak ki a kihűlő vizeletből.
Sok csecsemő színe sárga lesz a 3. naptól ( sárgaság újszülöttkorban), ez is a normális alkalmazkodás részjelensége. A sárgaság néhány nap alatt enyhül, majd eltűnik, a sárga csecsemő néha lustábban szopik.
Az anyai és lepényi eredetű hormonok a magzatra is hatnak, ez az újszülöttön is megnyilvánulhat ( terhességi reakciók újszülöttkorban). Ide tartozik az újszülöttek emlőduzzanata, a leánycsecsemők hüvelyváladékozása vagy hüvelyvérzése. Nem ritka a boszorkánytej ürülése sem. Mindezek ártalmatlan jelenségek, néhány nap alatt eltűnnek.
Az első fürösztést a szülésznő végzi közvetlenül a megszületés után, miután a köldökzsinór elkötése és a Credé-szemcsepp becsöppentése megtörtént.
Az első teljes fürösztést a köldökcsonk leesése és a nedvedzés megszűnése után végzik, ezek a változások legtöbbször a második héten következnek be.
A köldökcsonk ellátása szakértelmet és különös figyelmet érdemel, nem szabad puszta kézzel megfogni, megfelelően védeni kell a fertőzéstől ( köldökápolás).
Az újszülött táplálkozására nagy figyelmet kell fordítani.
A természet a csecsemőnek kizárólag anyatejet szán, bármilyen kitűnő gyári tápszer sem tudja akárcsak megközelíteni sem az anyatej kiváló tulajdonságait: a szoptatás testközelséget jelent az újszülöttnek, tökéletesebbé teszi és elmélyíti az anya-gyermek kapcsolatot ( anyatej tejbelövellés mellre tevés anya-gyermek kapcsolat).
Az újszülöttet sok helyen nyomban a megszületés után mellre teszik, a művelettel négy óránál tovább nem kell és nem szabad várni ( mellre tevés, első).
Az első napokban 3 óránként teszik mellre az újszülöttet, érett, nagy csecsemők 3,5-4 óránként táplálkozással is kijönnek. Az ad libitum, azaz az újszülött igényeihez alkalmazkodó táplálásnak is megvannak a maga előnyei és hívei.
Nem minden újszülött elég ügyes a szopásban az első alkalmakkor, az ugyancsak gyakorlatlan anyának is segítségre lehet szüksége.
Újszülött táplálékszükséglete A második naptól meredeken emelkedik a tejtermelés, a második hét végéig kialakul a szopott mennyiség állandósága. Ennek az emelkedésnek a mértéke nagy egyéni különbségeket mutat, ez a tejkínálattól, a szopások számától, az újszülött ügyességétől függ. A durva átlagszámok a következők:
A második naptól kezdve az egész nap alatt elfogyasztott mennyiség 70-80 g-mal nő, az első hét végére tehát 420-480 g-ot ér el, a második héten még emelkedik a napi tejmennyiség, csak már sokkal szerényebb mértékben.
Másképpen kifejezve: az első héten az egy napra és a testsúly egy kilogrammjára eső tejmennyiség valamivel 60 ml alatt van, a 7. naptól kezdve legalább 100 ml, így a kellő időre érheti el az újszülött születési súlyát.
Mindezek a számok durva átlagértékek, a gyakorlatban nem kell hozzájuk görcsösen ragaszkodni; valószínűleg megfelelő a bevitt táplálék mennyisége, ha a csecsemő szépen szopik, az étkezések közti időben alszik, a szopáshoz néha úgy kell felébreszteni.
Új típusú sportkocsi, buggy A buggy a korábbi sportkocsi modern változata, már ülni képes csecsemő és kisgyermek szállítására használjuk.
Könnyű, de nagyon stabil ülőkéből, két fogantyúból áll, a hátsó kerekeket be lehet fékezni, az ülés előtt heveder, amely a gyermek kiesését akadályozza meg. Az ülés aljának magassága kb. 30 cm (a régi sportkocsiban 40 cm). A nagyon kis kerekeket a gyermek nem tudja elérni.
Az alaptípus mindenben megfelel a szabványoknak. Van teljesen összecsukható válfaja, melyet úgy lehet vinni, mint egy esernyőt. Ez nagyon előnyös utazáskor és szűk lakásban.
Ultrapasztőrözött tej A tejet igen rövid ideig igen magas hőfokra hevítik és nyomban lehűtik.
Úszás Minthogy a legtöbb vízbe fúlás kisgyermekkorban következik be, ésszerűnek látszik, hogy a gyermek minél korábban tanuljon meg úszni. Az 1 éves kor körül vagy még korábban tanácsolt ún. babaúszás körül még rengeteg vita van.
A Kölni Sportfőiskolán tudományosan vizsgálták az emberi úszást az első és második életév folyamán: azt állapították meg, hogy a gyermek körülbelül 2 éves korától fogva képes fejét oly módon kiemelni légvétel céljából, ahogyan az úszás közben szükséges. Ennél fiatalabb gyermek másra tanítható meg: fejét vízbe merítve reflexesen tartja vissza, végtagjaival a víz alatt koordinált, de szabálytalan járómozgást végez. 5-7 hónapos csecsemő meg tud tanulni a víz felszínén hanyatt fekve lebegni, 8-14 hónapos gyermekek pedig segédeszközzel felszerelve a vízben, pontosabban a víz alatt futó mozdulatokat képesek végezni.
Mindez nem szól a babaúszás ellen, a vízzel való megismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, forduljunk szakemberhez, a gyakorlatok egy részét egyébként otthon, a fürdőkádban is el lehet végezni; csak ne tekintsék a szülők gyermekük teljesítményét teljes értékű úszásnak.
Mintegy 3 éves kortól kezdve lesz képes a gyermek az úszás bonyolult, összerendezett mozdulatait elsajátítani. Más szóval: a csecsemő még nem szabadúszó, de nagyon jót tesz fejlődésének sok vízzel való gyakori érintkezés. Elengedhetetlen azonban a teljes értékű megszakítás nélküli szülői felügyelet a kisgyermek vagy csecsemő közvetlen közelében. Ennek mindig a későbbi korban történő úszástanulás idején is így kell lennie.
A babaúszás hívei az igen korai úszás elsajátításának propagálását azzal támasztják alá, hogy megfigyeléseik szerint a korai úszónak jobb a kapcsolatteremtő és reakciókészsége, teljesítménye, és mozgásfejlődése, mint annak a kisgyermeknek, aki a vizet csak mosdótálból és pohárból ismeri.
A német gyermekgyógyászok többsége azonban úgy véli, hogy a gyermeknek csak 3-5 éves korban kell megtanulnia úszni; persze, a vízzel való megismerkedés más dolog és az korán megkezdhető. A két nézet nem igazán zárja ki egymást és az ilyen kérdésekben nem mindig a többségnek van igaza.
Utazás csecsemővel

A csecsemő biztonsága és kívánatos védettsége kétségtelenül otthon teremthető meg leginkább. Fiatal csecsemővel csak akkor keljünk útra, ha az nem túl hosszú és az érkezés vagy az üdülés helyén rend, nyugalom és kényelem uralkodik. Kisgyermekkel sem tanácsos túl kalandos utazásokba bonyolódni.
Ha semmiképpen nem kerülhetjük el a csecsemővel való utazást, mindent gondosan kell előkészíteni, ehhez a következő szempontok betartását tanácsoljuk: a szoptató nő teje az utazás izgalmai közepette gyakran megcsappan, ezért a biztonság kedvéért legyen velük megfelelő tápszer. Ezt beszélje meg az orvosával.*
Mesterségesen táplált csecsemőt már az utazás előtt érdemes por alakú, azonnal oldódó tápszerre átállítani, ha addig nem azon lett volna; útközben megbízható tej beszerzése nem mindig remélhető. A másik megoldás a sűrített tej. Előzetesen felforralt meleg vizet is vigyünk hőpalackban a por feloldására vagy a sűrített tej hígítása céljára, jó néhány csírátlanított cumi és cumisüveg is legyen velünk.
Útközben is tartsuk be az étkezés szokásos időpontjait. Legyen kéznél kellő számú váltásnyi tiszta ruha; ilyenkor mindenképpen eldobható pelenka használata szükséges ( nadrágpelenka). Vigyünk magunkkal több pamutkendőt vagy apró pelenkát, váratlan eseményekre (hányás stb.) felkészülve. Jó, ha póttakaró is van velünk.
Kisgyermek számára összecsukható, nagyon könnyű és kevés helyet foglaló ágyat lehet kapni.
Kempingezés csecsemővel: kivált sátorban nem egészen kockázatmentes vállalkozás, különösen higiénés állapotok lehetnek nagyon megbízhatatlanok, ezért erről legszívesebben mindenkit lebeszélnénk. Jobb a helyzet lakókocsival, ahol a körülmények még jobbak is lehetnek, mint egy átlagos szállodában.
Nehéz megmondani, melyik közlekedési eszköz a legalkalmasabb a csecsemővel való utazásra. Ha gépkocsival megyünk, az autóba sok holmi befér, akár a babakocsi is. Az autópályák többsége megfelelő lehetőséget biztosít a csecsemő ellátására útközben.
A hosszú autóutazás azonban mindenképpen nagy megterhelés a csecsemő számára déli országokban, de néha északabbra is; a kocsiban iszonyú hőség uralkodhat, nyitott ablak mellett meg rengeteg por jön be.
A csecsemőt sohase tartsuk ölben, ez túl nagy baleseti veszéllyel jár. Csakis biztonsági ülés jöhet szóba.
Hosszú távolságokra jobb a vonat. Némelyik szerelvényen külön gyermekszakasz is van; a nagyobb állomásokon pólyázóhelyiség áll rendelkezésre.
Egészséges csecsemő bármilyen hosszú hajóútra elvihető, ha a hajó kényelmes és hajóorvos is van.
A megtett távolsághoz mérten legrövidebb időt vesz igénybe a repülés; ezt az előnyt az esetleges előnytelen csatlakozások leronthatják. A repülést a csecsemők nagyon jól szokták tűrni, bár 2 éven aluli gyermekek nem kapnak külön ülést (különleges eseteket és utazásformákat kivéve). A nagy légitársaságok speciális babakosarat bocsátanak a szülők rendelkezésére, melyben a csecsemő biztonságosan szállítható.
Gondolni kell arra, hogy az útközben szükséges dolgok a kézipoggyászba kerüljenek (ehhez listával igyekszünk segítséget nyújtani). Sok repülőtéren van kiváló lehetőség a csecsemő tisztába tevésére és megetetésére.
A kézipoggyászba teendő felszerelés listája:
cumisüvegek, cumik;
cucli, ha a csecsemő hozzá van szokva;
forralt meleg víz termoszban;
por alakú tejalapú tápszer (előzőleg átállítani a csecsemőt);
gyümölcslé, tea üvegben;
előke;
pelenkák és bugyik vagy csak nadrágpelenkák;
hintőpor, krém, olaj, kiskendők;
nedvesített tisztítókendők;
törülköző;
kispárna, könnyű takaró;
játékszer;
műanyag tasak szennyes számára.

Ülés A felállás és állás alapja az önálló megülés és felülés képessége; a második félév elején tanulja meg a csecsemő. Legtöbb már 4 hónapos korban tud kis segítséggel rövid ideig ülni, az önálló ülést azonban csak később, 6-8 hónapos korban sajátítják el. Eleinte bizonytalanul ül a baba, szívesen nekitámasztja hátát az ágyrácshoz, később már önállóan, egyenes derékkal képes ülni.
Új tudománya számos frissen megtanult működés összehangolását és feszült figyelmet követel meg. Ha mást akar közben csinálni, eleinte fel is borul.
Közben a megkapaszkodást és a húzódzkodást is megtanulja és egyszer csak álló helyzetbe húzza föl magát az ágy rácsába kapaszkodva. Már jóval előbb felhúzza magát, ha mindkét kezével megfoghatja egy-egy ujjunkat.
Mint minden mozgásfejlődési lépcsőfoknál, az ülés elsajátításával sem szabad erőszakosan eljárni, a csecsemőt ne erőltessük, várjuk meg, míg saját képességei és tapasztalatai alapján ül föl vagy ül meg szilárdan. Szülői becsvágyból már gyakran származott görbe hát, ezzel a kívánt felgyorsítás helyett valójában hátráltatják a csecsemő fejlődését.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü