|
|
|
A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
Ujjszopás |
Csecsemő- és kisgyermekkorban
a legtöbb gyermek szopja az ujját, rendszerint a hüvelykujját.
Minthogy a csecsemő szája központi helyet foglal el
ösztönéletében és a szopóreflex az egyik legerőteljesebb
önfenntartó ösztöne, nem kell csodálkoznunk azon, hogy
ennek az ösztönnek nem kizárólag az anyai mell elérése
a célja. Az ujjszopás néha az éhség jele is lehet. Minthogy
a táplálékfelvétellel nem járó ujjszopás is látnivaló
örömöt okoz a csecsemőnek, az örömszerzés sajátos módjának
kell tekintenünk. A csecsemőkoron túl örömszerző pótcselekvésnek
minősül. A gyengédség hiánya vagy elégtelensége esetén
szokott tartós szokássá válni.
A többség a csecsemőkor elmúltával abbahagyja az ujjszopást,
de néhány gyermek az iskoláskorig konokul kitart mellette.
Ilyen esetben a fogazat deformálódik, melyet csak az
iskoláskorban végzett helyreállító kezeléssel lehet
nagy erőfeszítések árán helyrehozni. Ezért makacs ujjszopóknak
inkább cuclit adjunk, erről később könnyebb leszokni,
mint a mindenkor kéznél lévő ujjról. Kesztyű viseltetésének
nincs értelme, később - eléggé el nem ítélhetően - az
ijesztést szokták alkalmazni.
|
Újszülött |
Az első négy hét az újszülöttkor,
mely folyamatosan megy át a csecsemőkorba.
Az újszülöttkorban számos életműködés gyökeresen megváltozik;
a magzat elhagyta a minden oldalról és szempontból védelmet
nyújtó anyaméhet, önálló életet kezd. Az egyik leglényegesebb
változás a tüdő használatba vétele, ennek következtében
egész vérkeringése megváltozik. Jelentős változás az
is, hogy szájon át kezd táplálkozni, igénybe veszi addig
nem használt gyomor-bél rendszerét, ezenfelül saját
hőháztartásra, önálló máj- és veseműködésre kell berendezkednie,
a külvilágból pedig csak úgy zuhognak rá az új ingerek
és benyomások.
A hatalmas mértékű átállásba néha hiba csúszhat, alkalmazkodási
zavar támadhat. Minél rövidebb terhességi idő után jön
a magzat a világra, annál inkább számíthatunk az alkalmazkodás
zavaraira ( koraszülött koraszülés).
Az átlagos emberi terhesség 40 hétig, azaz 280 napig
tart, születéskor az átlagos súly 3250 g körül, a hossz
legtöbbször 50-55 cm közt van. Mindkét irányban lehetnek
eltérések, de a legtöbb egészséges, kihordott újszülött
súlya 2800 és 4000 g közé esik. 2500 g alatt szólunk
kissúlyú újszülöttről, ezek részben korán született
csecsemők, azaz koraszülöttek, részben időre vagy közel
időre születettek, de súlyfejlődésük a méhen belül elmaradt:
ezeket dysmaturusoknak nevezzük. 4000 g fölötti súllyal
nagy súlyúnak tekintjük az újszülöttet, 42 hétnél hosszabb
terhességből származnak a túlhordottak.
Az anyai szülőutak méretei és tágulékonysága, valamint
a magzat fejlettsége általában összhangban vannak, ezért
ideális esetben átlagos tulajdonságokkal és átlagos
időben születik meg a gyermek. Az újszülött érettségi
fokát nemcsak a fenti, meglehetősen durva adatokkal
lehet jellemezni, hanem arra számos apró jelből és különböző
szervek működéséből is következtethetünk ( érettségi
jelek az újszülöttben).
Az első életjel a megszületés utáni hangos felsírás,
ezzel indul meg az önálló légzés. Ekkor telik meg levegővel
a tüdő, a vér az oxigént ezután a tüdőn át kapja. A
tüdőerek megnyílásával az addig magzati vérkeringés
gyökeresen megváltozik.
Az újszülött életképességét és állapotát elsősorban
abból ítéljük meg, hogy tud-e erőteljesen levegőt venni,
mohón szopni és jól nyelni.
Az újszülött testhőmérséklete semmiben sem különbözik
a felnőttétől (36,8-37,2 C). Testsúlyához képest jóval
nagyobb a test meleget leadó felülete, ezért több erőfeszítésébe
kerül hőmérsékletének fenntartása és könnyebbén érkezik
el lehetőségeinek határaihoz, azaz megfelelő védelem
nélkül könnyebben lehűl, mint a nagyobb gyermek vagy
a felnőtt.
Az érett újszülött bőre rózsás, ez jól látszik a
magzatmáz jó részének eltávolítása után.
Az újszülött tudatállapota lényegében tér el a kisgyermekétől
( tudat az újszülöttkorban). A fényt érzékeli,
de nem lát tudatosan. Érzi a fájdalmat, a hideg és meleg
ingereket.
A legtöbb újszülött nem valami szépség, közvetlenül
a megszületés után arca gyakran ráncos vagy duzzadt.
Szeme majdnem mindig csukva van, bár közvetlenül a megszületés
után már képes a szemkapcsolatra. Feje néha eltorzult
formát mutat ( szülési daganat fejtetői
vérömleny). Mindezek átmeneti jelenségek, néhány nap
alatt igazi kisbabaformája lesz.
Az alvást csak a táplálkozás idejére szakítja meg.
Az első napokban súlya csökken, 100-300 g-ot (
súlyesés, újszülöttkori), az első hét végére, legkésőbb
10 nap alatt visszanyeri születési súlyát, ha addig
ez nem következik be, orvoshoz kell fordulni.*
Az első széklet fekete, nyúlós ( magzatszurok),
a harmadik naptól fokozatosan megváltozik minősége,
végül megjelenik az anyatejes széklet. A vizelet
az első hónapokban sárgásvörös színű a pelenkában, a
jelenség ártalmatlan, húgysavkristályok csapódnak ki
a kihűlő vizeletből.
Sok csecsemő színe sárga lesz a 3. naptól ( sárgaság
újszülöttkorban), ez is a normális alkalmazkodás részjelensége.
A sárgaság néhány nap alatt enyhül, majd eltűnik, a
sárga csecsemő néha lustábban szopik.
Az anyai és lepényi eredetű hormonok a magzatra is hatnak,
ez az újszülöttön is megnyilvánulhat ( terhességi
reakciók újszülöttkorban). Ide tartozik az újszülöttek
emlőduzzanata, a leánycsecsemők hüvelyváladékozása
vagy hüvelyvérzése. Nem ritka a boszorkánytej
ürülése sem. Mindezek ártalmatlan jelenségek, néhány
nap alatt eltűnnek.
Az első fürösztést a szülésznő végzi közvetlenül a megszületés
után, miután a köldökzsinór elkötése és a
Credé-szemcsepp becsöppentése megtörtént.
Az első teljes fürösztést a köldökcsonk leesése és a
nedvedzés megszűnése után végzik, ezek a változások
legtöbbször a második héten következnek be.
A köldökcsonk ellátása szakértelmet és különös figyelmet
érdemel, nem szabad puszta kézzel megfogni, megfelelően
védeni kell a fertőzéstől ( köldökápolás).
Az újszülött táplálkozására nagy figyelmet kell fordítani.
A természet a csecsemőnek kizárólag anyatejet szán,
bármilyen kitűnő gyári tápszer sem tudja akárcsak megközelíteni
sem az anyatej kiváló tulajdonságait: a szoptatás testközelséget
jelent az újszülöttnek, tökéletesebbé teszi és elmélyíti
az anya-gyermek kapcsolatot ( anyatej
tejbelövellés mellre tevés anya-gyermek
kapcsolat).
Az újszülöttet sok helyen nyomban a megszületés után
mellre teszik, a művelettel négy óránál tovább nem kell
és nem szabad várni ( mellre tevés, első).
Az első napokban 3 óránként teszik mellre az újszülöttet,
érett, nagy csecsemők 3,5-4 óránként táplálkozással
is kijönnek. Az ad libitum, azaz az újszülött igényeihez
alkalmazkodó táplálásnak is megvannak a maga előnyei
és hívei.
Nem minden újszülött elég ügyes a szopásban az első
alkalmakkor, az ugyancsak gyakorlatlan anyának is segítségre
lehet szüksége.
|
Újszülött
táplálékszükséglete |
A második naptól meredeken
emelkedik a tejtermelés, a második hét végéig kialakul
a szopott mennyiség állandósága. Ennek az emelkedésnek
a mértéke nagy egyéni különbségeket mutat, ez a tejkínálattól,
a szopások számától, az újszülött ügyességétől függ.
A durva átlagszámok a következők:
A második naptól kezdve az egész nap alatt elfogyasztott
mennyiség 70-80 g-mal nő, az első hét végére tehát 420-480
g-ot ér el, a második héten még emelkedik a napi tejmennyiség,
csak már sokkal szerényebb mértékben.
Másképpen kifejezve: az első héten az egy napra és a
testsúly egy kilogrammjára eső tejmennyiség valamivel
60 ml alatt van, a 7. naptól kezdve legalább 100 ml,
így a kellő időre érheti el az újszülött születési súlyát.
Mindezek a számok durva átlagértékek, a gyakorlatban
nem kell hozzájuk görcsösen ragaszkodni; valószínűleg
megfelelő a bevitt táplálék mennyisége, ha a csecsemő
szépen szopik, az étkezések közti időben alszik, a szopáshoz
néha úgy kell felébreszteni.
|
Új
típusú sportkocsi, buggy |
A buggy a korábbi sportkocsi
modern változata, már ülni képes csecsemő és kisgyermek
szállítására használjuk.
Könnyű, de nagyon stabil ülőkéből, két fogantyúból áll,
a hátsó kerekeket be lehet fékezni, az ülés előtt heveder,
amely a gyermek kiesését akadályozza meg. Az ülés aljának
magassága kb. 30 cm (a régi sportkocsiban 40 cm). A
nagyon kis kerekeket a gyermek nem tudja elérni.
Az alaptípus mindenben megfelel a szabványoknak. Van
teljesen összecsukható válfaja, melyet úgy lehet vinni,
mint egy esernyőt. Ez nagyon előnyös utazáskor és szűk
lakásban.
|
Ultrapasztőrözött
tej |
A tejet igen rövid ideig igen
magas hőfokra hevítik és nyomban lehűtik. |
Úszás |
Minthogy a legtöbb vízbe fúlás
kisgyermekkorban következik be, ésszerűnek látszik,
hogy a gyermek minél korábban tanuljon meg úszni. Az
1 éves kor körül vagy még korábban tanácsolt ún. babaúszás
körül még rengeteg vita van.
A Kölni Sportfőiskolán tudományosan vizsgálták az emberi
úszást az első és második életév folyamán: azt állapították
meg, hogy a gyermek körülbelül 2 éves korától fogva
képes fejét oly módon kiemelni légvétel céljából, ahogyan
az úszás közben szükséges. Ennél fiatalabb gyermek másra
tanítható meg: fejét vízbe merítve reflexesen tartja
vissza, végtagjaival a víz alatt koordinált, de szabálytalan
járómozgást végez. 5-7 hónapos csecsemő meg tud tanulni
a víz felszínén hanyatt fekve lebegni, 8-14 hónapos
gyermekek pedig segédeszközzel felszerelve a vízben,
pontosabban a víz alatt futó mozdulatokat képesek végezni.
Mindez nem szól a babaúszás ellen, a vízzel való megismerkedést
nem lehet elég korán kezdeni, forduljunk szakemberhez,
a gyakorlatok egy részét egyébként otthon, a fürdőkádban
is el lehet végezni; csak ne tekintsék a szülők gyermekük
teljesítményét teljes értékű úszásnak.
Mintegy 3 éves kortól kezdve lesz képes a gyermek az
úszás bonyolult, összerendezett mozdulatait elsajátítani.
Más szóval: a csecsemő még nem szabadúszó, de nagyon
jót tesz fejlődésének sok vízzel való gyakori érintkezés.
Elengedhetetlen azonban a teljes értékű megszakítás
nélküli szülői felügyelet a kisgyermek vagy csecsemő
közvetlen közelében. Ennek mindig a későbbi korban történő
úszástanulás idején is így kell lennie.
A babaúszás hívei az igen korai úszás elsajátításának
propagálását azzal támasztják alá, hogy megfigyeléseik
szerint a korai úszónak jobb a kapcsolatteremtő és reakciókészsége,
teljesítménye, és mozgásfejlődése, mint annak a kisgyermeknek,
aki a vizet csak mosdótálból és pohárból ismeri.
A német gyermekgyógyászok többsége azonban úgy véli,
hogy a gyermeknek csak 3-5 éves korban kell megtanulnia
úszni; persze, a vízzel való megismerkedés más dolog
és az korán megkezdhető. A két nézet nem igazán zárja
ki egymást és az ilyen kérdésekben nem mindig a többségnek
van igaza.
|
Utazás
csecsemővel |
A csecsemő biztonsága és kívánatos védettsége kétségtelenül
otthon teremthető meg leginkább. Fiatal csecsemővel
csak akkor keljünk útra, ha az nem túl hosszú és az
érkezés vagy az üdülés helyén rend, nyugalom és kényelem
uralkodik. Kisgyermekkel sem tanácsos túl kalandos
utazásokba bonyolódni.
Ha semmiképpen nem kerülhetjük el a csecsemővel való
utazást, mindent gondosan kell előkészíteni, ehhez
a következő szempontok betartását tanácsoljuk: a szoptató
nő teje az utazás izgalmai közepette gyakran megcsappan,
ezért a biztonság kedvéért legyen velük megfelelő
tápszer. Ezt beszélje meg az orvosával.*
Mesterségesen táplált csecsemőt már az utazás előtt
érdemes por alakú, azonnal oldódó tápszerre átállítani,
ha addig nem azon lett volna; útközben megbízható
tej beszerzése nem mindig remélhető. A másik megoldás
a sűrített tej. Előzetesen felforralt meleg vizet
is vigyünk hőpalackban a por feloldására vagy a sűrített
tej hígítása céljára, jó néhány csírátlanított cumi
és cumisüveg is legyen velünk.
Útközben is tartsuk be az étkezés szokásos időpontjait.
Legyen kéznél kellő számú váltásnyi tiszta ruha; ilyenkor
mindenképpen eldobható pelenka használata szükséges
( nadrágpelenka). Vigyünk magunkkal több pamutkendőt
vagy apró pelenkát, váratlan eseményekre (hányás stb.)
felkészülve. Jó, ha póttakaró is van velünk.
Kisgyermek számára összecsukható, nagyon könnyű és
kevés helyet foglaló ágyat lehet kapni.
Kempingezés csecsemővel: kivált sátorban nem egészen
kockázatmentes vállalkozás, különösen higiénés állapotok
lehetnek nagyon megbízhatatlanok, ezért erről legszívesebben
mindenkit lebeszélnénk. Jobb a helyzet lakókocsival,
ahol a körülmények még jobbak is lehetnek, mint egy
átlagos szállodában.
Nehéz megmondani, melyik közlekedési eszköz a legalkalmasabb
a csecsemővel való utazásra. Ha gépkocsival megyünk,
az autóba sok holmi befér, akár a babakocsi is. Az
autópályák többsége megfelelő lehetőséget biztosít
a csecsemő ellátására útközben.
A hosszú autóutazás azonban mindenképpen nagy megterhelés
a csecsemő számára déli országokban, de néha északabbra
is; a kocsiban iszonyú hőség uralkodhat, nyitott ablak
mellett meg rengeteg por jön be.
A csecsemőt sohase tartsuk ölben, ez túl nagy baleseti
veszéllyel jár. Csakis biztonsági ülés jöhet szóba.
Hosszú távolságokra jobb a vonat. Némelyik szerelvényen
külön gyermekszakasz is van; a nagyobb állomásokon
pólyázóhelyiség áll rendelkezésre.
Egészséges csecsemő bármilyen hosszú hajóútra elvihető,
ha a hajó kényelmes és hajóorvos is van.
A megtett távolsághoz mérten legrövidebb időt vesz
igénybe a repülés; ezt az előnyt az esetleges előnytelen
csatlakozások leronthatják. A repülést a csecsemők
nagyon jól szokták tűrni, bár 2 éven aluli gyermekek
nem kapnak külön ülést (különleges eseteket és utazásformákat
kivéve). A nagy légitársaságok speciális babakosarat
bocsátanak a szülők rendelkezésére, melyben a csecsemő
biztonságosan szállítható.
Gondolni kell arra, hogy az útközben szükséges dolgok
a kézipoggyászba kerüljenek (ehhez listával igyekszünk
segítséget nyújtani). Sok repülőtéren van kiváló lehetőség
a csecsemő tisztába tevésére és megetetésére.
A kézipoggyászba teendő felszerelés listája:
cumisüvegek, cumik;
cucli, ha a csecsemő hozzá van szokva;
forralt meleg víz termoszban;
por alakú tejalapú tápszer (előzőleg átállítani
a csecsemőt);
gyümölcslé, tea üvegben;
előke;
pelenkák és bugyik vagy csak nadrágpelenkák;
hintőpor, krém, olaj, kiskendők;
nedvesített tisztítókendők;
törülköző;
kispárna, könnyű takaró;
játékszer;
műanyag tasak szennyes számára.
|
Ülés |
A felállás és állás alapja
az önálló megülés és felülés képessége; a második félév
elején tanulja meg a csecsemő. Legtöbb már 4 hónapos
korban tud kis segítséggel rövid ideig ülni, az önálló
ülést azonban csak később, 6-8 hónapos korban sajátítják
el. Eleinte bizonytalanul ül a baba, szívesen nekitámasztja
hátát az ágyrácshoz, később már önállóan, egyenes derékkal
képes ülni.
Új tudománya számos frissen megtanult működés összehangolását
és feszült figyelmet követel meg. Ha mást akar közben
csinálni, eleinte fel is borul.
Közben a megkapaszkodást és a húzódzkodást is megtanulja
és egyszer csak álló helyzetbe húzza föl magát az ágy
rácsába kapaszkodva. Már jóval előbb felhúzza magát,
ha mindkét kezével megfoghatja egy-egy ujjunkat.
Mint minden mozgásfejlődési lépcsőfoknál, az ülés elsajátításával
sem szabad erőszakosan eljárni, a csecsemőt ne erőltessük,
várjuk meg, míg saját képességei és tapasztalatai alapján
ül föl vagy ül meg szilárdan. Szülői becsvágyból már
gyakran származott görbe hát, ezzel a kívánt felgyorsítás
helyett valójában hátráltatják a csecsemő fejlődését.
|
 |
előző |
következő
|
|
Az
oldalon olvasható információk nem helyettesítik
a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak
alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi
állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz! vitalitas.hu
Nyilatkozat
Egészség
Ismerettár főmenü
|
|
|
|