Mesék a cukorról Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

8. A diétáról

A cukros hazatért a kórházból, beállítva. Egészségének feltételeit a zárójelentés tartalmazza. Azonban ismét hangsúlyozom, hogy a beállítás, a feltételek próbajárata most kezdődik. Azt elöljáróban elmondom, hogy a kolléga közérzete ekkor még nem biztos, hogy jó. Az új rendszert megszokni, a szervezetnek ismét egyensúlyba kerülni, nem kis küzdelem; időre van szükség és ez több hét, nem ritkán 1-2 hónap. Tehát elsősorban türelem, minden mennyiségben.
A zárójelentés tartalmazza, hogy a kedves beteg mennyi szénhidrátot, fehérjét, zsírt fogyaszthat; ehhez napi annyi és olyan gyógyszerre van szüksége; és végül remélhetőleg tartalmazza az étkezések és gyógyszeradagolások időrendjét is. Ezzel a cukros jelentkezik háziorvosánál, és ott gondozásba veszik. E pillanattól kezdve életfogytiglan gondozottá válik. Ez, bár ijesztően hangzik, ugyanúgy nem fáj, mint a legtöbb orvosi beavatkozás, amit cukrosokon végeznek (hacsak nem okoz valakinek fizikai fájdalmat, hogy nem ehet a vendégségbeli csokoládétortából). A gondozásra a szó lényegi és nem formális értelmében van szükség, gondolom ez már az eddig leírtak alapján is logikus. A gondozott kartonjára rávezetik mindazon adatokat, amelyek alapján egészsége folyamatosan, 24 órában és heti 7 napon, vasár- és ünnepnapokat is beleértve, fenntartható. Vércukorcsökkentő gyógyszereit - ezt a megnevezést sem tartom jónak, inkább vércukor szabályozó gyógyszert mondanék - itt, és csak itt írják fel havonta receptre, amelyre aztán térítésmentesen, illetve kedvezményes áron kapja kézhez a kívánt minőségű és mennyiségű szert. Már ez is sugall bizonyos rendszerességet, hisz ezentúl havonta rendszeresen meg kell jelennie háziorvosa rendelőjében, ha másért nem is, azért, mert a kedvezményes gyógyszer csak a háziorvos receptjére adható ki a gyógyszertárban, és egy ampullácska inzulin ára sok száz forint (!). Ez így van, még akkor is, ha a jelenlegi, a körzeti orvosi rendszerből kinőtt háziorvosi szervezet túlzsúfoltságát ismerve kissé bürokratikusnak tartom a havonkénti kötelező megjelenést, különös tekintettel az influenza járványos időszakokra. Az ember akkor megy orvoshoz, ha panasza vagy valamilyen problémája van. Miért kényszerítünk valakit - aki esetleg már évtizede csinálja az egészet, betartja az előírásokat, rendszeresen ellenőrzi magát, anyagcseréje rendben van és panaszmentes - arra, hogy szaporítsa az orvosi rendelők előtt várakozók számát csak azért, mert át kell vegye a tárgyhóra érvényes receptet (és közben esetleg beszerez egy akkor éppen divatozó fertőzést s mindjárt nem lesz panaszmentes).
A cukorbaj gyógyszerei az antidiabetikumok másra fel nem használható szerek. Többségükben ingyenes voltuk miatt kereskedni sem lehet velük. Érdemes lenne rendszeres kiszolgáltatásukra egyszerűbb módot találni. De ez már messze túlmegy a mesék határain.
Most vissza a diétához. A cukros diétának alapvetően két fontos sajátsága van. Egyrészt ez nem gyomorrontás elleni diéta, amely egy-két hétig tart, és aztán abba lehet hagyni. Ezt egy életen át kell tartani, tehát voltaképpen nem is diéta, hanem életrend! (Ugye emlékszünk: életmód betegség.) Másrészt a cukrosnak a meghatározott időpontokban mindenképpen ennie kell és az akkorra előírt szénhidrátmennyiséget, akár tetszik, akár nem!
A cukros általában kristályos cukron és azt tartalmazó ennivalókon kívül mindent ehet, de... meghatározott mennyiségben, a nap meghatározott időpontjaiban. És mivel a szénhidrátfeldolgozó rendszere hibás, naponta többször (5-6-szor), a napi kaját több, kisebb részre elosztva ajánlatos étkeznie. A szigorúan kiszámított szénhidrátértékű ételt viszont meg kell ennie! Nincs olyan, hogy most nem vagyok éhes, majd ebédre eszem többet, vagy "most spórolok, mert majd holnap este Marcsánál, Julcsánál jól bezabálok". Mint ahogy az sem megy, hogy "elaludtam, most nem érek rá reggelizni, ebédelni, uzsonnázni stb., majd a munkahelyen, utcán, értekezlet alatt, futás közben". Nem, kedves sorstársak, ezt mi nem engedhetjük meg magunknak. Bár mások se így élnének, kevesebb lenne az ideg-, gyomor- és más egészségügyi panasz.
A jó magyaros "három éjjel három nap" lagzikat különösen nem a cukrosoknak találták ki. Ha a cukrosnak elérkezett az aktuális étkezési ideje, akkor akár tart az értekezlet, akár folyik a tárgyalás, esetleg egy izgalmas sakk, pláne teniszparti, elő kell vennie az előkészített elemózsiát és gondosan el kell fogyasztania. Ennek a játékszabálynak be nem tartása, ha pillanatnyilag esetleg megúszható is rosszullét nélkül, hosszú távon kiborulást fog okozni (már a második-harmadik napon). Ez a cukros diéta lényege, ezt a cukrosnak és környezetének egyaránt tudomásul kell vennie.
Az, hogy a cukros diétája (étrendje, menüje) az adott szénhidráttartományon belül miből álljon, szakácskönyv és számolás, no meg ízlés kérdése. Más diétát fog tartani egy kínai, mint pl. egy svéd cukros. Ezzel nem foglalkozom, mert ételrecepteket tojás és teafőzésen kívül igazán nem tudok. Legföljebb itt is néhány, a sok évtized alatt összegyűlt tipp és tapasztalat átnyújtására vagyok képes. Szakácskönyvből, még diétás szakácskönyvből is, hála könyvkiadásunknak, ma már tekintélyes választék áll rendelkezésünkre. Ezzel kapcsolatban szeretném azt javasolni, hogy a hétköznapi, egészséges háziasszonyoknak és férfiaknak szóló szakácskönyvek is tüntessék fel az ételek összetételét (szénhidrát, fehérjetartalom, kalóriaérték stb.). Kedves mesterszakácsok, szakírók! Javaslom ezt általánossá tenni. Ennek két fő okát látom. Az egyik, hogy ez esetben voltaképpen nem kellene külön diétás szakácskönyvet nyomtatni. A cukros kihagyja az édességeket, az epés a puffasztókat stb. A másik okot nem kell részleteznem: tessék csak elolvasni néhányat a népességünk emelkedő átlagtestsúlyáról szóló újságcikkekből. Nagyon fontos intelem: a cukros semmiképp se hízzék! Márpedig éppen az említett többszöri étkezés szükségessége miatt a cukros diéta jó beállítás esetén is sajnos hizlal. A kövér cukros toleranciája romlik, vércukra magas, hiába tartja a szénhidrátfogyasztását.
Mégis, mit egyen a cukros? Különösen kezdőknek nagy probléma ez. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy a cukorbaj nem olcsó szórakozás. A cukros majdnem mindent ehet, de nem ehet akármit! Étrendjéből törlendő mindennemű bizonytalan eredetű, ismeretlen összetételű és korú élelmiszer(!). Igyekezzék megbízható helyről elsőrendű és friss ennivalót vásárolni. Ehhez még társul a kötelező napi többszöri étkezés, így a cukros életmód bizony nem olcsó és a központi szervek által jótékonyan adományozott "segély" mértéke nevetségesen csekély. Enni azonban kell, így kesergés helyett inkább folytassuk.

előző fejezet     következő fejezet
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü