Gyomor- és nyombélfekély Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

8. A fekélybetegség gyógyszeres kezelése

Az agresszív tényezőket gátló és a védekező mechanizmusokat erősítő gyógyszercsoportok felsorolása

A fekélykezelésben használatos gyógyszereket, melyeket támadáspontjuk szerint csoportosítottunk, a 9. táblázatban tüntettük fel. A továbbiakban részletesen, külön-külön is foglalkozunk minden gyógyszercsoporttal.

Savközömbösítők (antacidok)

A peptikus fekély kezelésében világszerte rengeteg savközömbösítő szert használnak. Ezen szerek hatásai a következőkben foglalhatók össze:
1. A gyomorban termelt sósavat közömbösítik, és ezzel szinte azonnal megszüntetik a heveny fájdalmakat.
2. Fokozzák a prosztaglandinok termelődését, megnyújtják élettartamukat, fokozzák a nyálkahártya természetes védekező rendszereinek hatását.
3. A pH emelésével csökkentik a gyomorban a pepszin működését; a savközömbösítőkből felszabaduló szén-dioxid fokozza a gyomorürülést és csökkenti a nyombélbe kerülő sav mennyiségét.
4. Megkötik az epesavakat, fokozzák a gyomornyálkahártya regenerációját, és a nyákréteg vastagságát.

9. táblázat. A fekélybetegségben használt gyógyszerek csoportosítása az agresszív tényezők gátlása vagy a védekező mechanizmusok erősítése szerint
Gyógyszercsoport   Károsító tényezők csökkentése Védekező mechanizmusok fokozása
Savközömbösítők
++ +/-
H2-receptor-blokkolók 
+++ +
Ranitidin-bizmut-citrát 
++ ++
Protonpumpagátlók 
++++ -
Sucralfat 
- +++
 Bizmutvegyületek
- ++
Prosztaglandinok, misoprostol
- ++
Hámeredetű növekedési faktorok  
- ++
Prokinetikus szerek 
- +
H. pylori-ellenes kezelés 
++ ++

A savközömbösítők elősegítik a fekélygyógyulást, de hatásuk nem éri el a H2-receptor-blokkolókét. Jelenleg stabil, fel nem szívódó, általános hatást nem, csak helyi hatást kifejtő modern antacidákat használunk. Kétségtelen gyors, szinte azonnali fájdalomcsillapító hatásuk, de önmagukban történő alkalmazásuk - amióta a fekélygyógyításban jobb és hatásosabb szerek hozzáférhetővé váltak - háttérbe szorult. Nagy előnyük, hogy recept nélkül kaphatóak. A gyógyszertárakban vény nélkül vásárolható antacidákat a 10. táblázatban soroljuk fel (52. old).

Antikolinerg szerek (atropin)

Korábban az úgynevezett antikolinerg szereket, melyek első képviselője az atropin volt, kiterjedten használták a fekélygyógyításban. Az emésztőrendszerre, a szív és keringési rendszerre, a szemészeti és a vizeletelválasztó rendszerre való mellékhatásai miatt a fekély gyógyításban az atropint jelenleg már egyáltalán nem használjuk.

E vegyületcsoport újabb képviselői - pl. a pirenzepin - kevesebb mellékhatással és jobb fekélygyógyító hatással rendelkeznek, de a nagy hatású modern gyógyszerek a kezelésből ezeket is kiszorították.

10. táblázat. Magyarországon kapható savközömbösítők (antacidák)
Név Alkotórészek Kiszerelés
Almagel A
alumínium-hydroxydatum magnézium-hydroxydatum benzocainum folyadék (emulzió)
Almagel
alumínium-hydroxydatum magnézium-hydroxydatum folyadék (szuszpenzió)
Andrews Antacid
kalcium-karbonikum magnézium-karbonikum-hydroxydatum tabletta
Antagel
alumínium-hydroxydatum nézium-oxydatum folyadék(szuszpenzió)
Antagel A
alumínium-hydroxydatum magnézium-oxydatum benzocain folyadék(szuszpenzió)
Antagel M
magnézium-hydroxydatum tabletta
Maalox
alumínium-oxid magnézium-hydroxydatum folyadék(szuszpenzió)
Maalox
alumínium-hydroxydatum magnézium- hydroxydatum tabletta
Malugel
alumínium- hydroxydatum magnézium- hydroxydatum tabletta
Malugel B 
alumínium- hydroxydatum magnézium- hydroxydatum benzokainum folyadék(szuszpenzió)
Nilacid
dihidrofoszforikum-nátrium magnézium-triszilicikum magnézium-oxydatum bizmut-szubnitrát tabletta
Optacid
hidrogén-szulfurikum-nátrium dihidrogén-foszforikum-nátrium por
Talcid
hydrotalcitum rágótabletta
Talcid
hydrotalcitum folyadék(szuszpenzió)
Tisacid
alumínium-magnézium- hydroxydatum-karbonikum-hydratum tabletta
Vicalin
bizmut-szubnitrát, frangulae-kortex magnézium-karbonikum- hydroxydatum nátrium-hidrogénkarbonikum
calami-rhizoma, khellinum, rutosidum
tabletta

A savelválasztást gátló gyógyszerek

Mérföldkövet jelentettek a fekélygyógyításban az 1972-ben felfedezett és alkalmazásra került H2-receptor-blokkóló és a 80-as évek közepétől bevezetésre kerülő protonpumpagátlók. Alkalmazásuk mellett a fekélygyógyulás ideje drámaian csökkent, kis adagban, fenntartó kezelésként alkalmazva a fekélybetegség kiújulásának gyakorisága jelentősen megkisebbedett.

H2-receptor-blokkólók

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: a receptor az idegrendszer ingerek felfogására kialakult szerve, illetve sejtje.
1966 óta ismert, hogy a hisztamin nevű, szervezetünkben előforduló biológiai vegyület a verőerek, a belek és a hörgők simaizom-összehúzódására gyakorolt ingerlő hatását a H1-receptorokon keresztül fejti ki. Az e receptorok hisztaminbefogadását gátló, úgynevezett antihisztaminok a hisztamin gyomorsav-elválasztást serkentő hatását nem képesek gátolni.
Kutatómunka indult meg a hisztamin gyomorsav-elválasztást ingerlő hatásának gátlására. 1972-ben felfedezésre került az első hatékony H2-receptor-blokkoló szer.
Ezek a blokkolók a fedősejtek sejthártyáján található H2-receptorokhoz kötődve gátolják nemcsak a hisztamin ingerelte savelválasztást, hanem a gasztrin, az inzulin és az étel által kiváltott savtermelést is. Sejtvédő hatásukat is kimutatták.
A Magyarországon elérhető H2-receptor-blokkolókat és hatásos adagjukat a fekélykezelésben a 11. táblázat mutatja be. A régebben csodaszernek tekintett cimetidin mellékhatásai (mellduzzanat és érzékenység, potenciazavarok, időskorban - főleg injekciós adagolás esetén - zavartság, szívingerképzési és -ingerületvezetési zavar) és gyógyszerkölcsönhatásai (pl. lidocain, theophyllin [Diaphyllin], diazepam [Seduxen], propranolol) miatt idejétmúltnak tekinthető. Lényegesen jobb hatásuk és elhanyagolható mellékhatásaik miatt ma a ranitidin-, famotidin-, nizatidinszármazékokat használjuk leggyakrabban.

11. táblázat. Magyarországon elérhető H2-receptor-blokkolók
Gyógyszercsoport   Hatásos mennyisége a fekélygyógyításban
Cimetidin
3x200 mg + 400 mg, 2x400 mg
Ranitidin
2x150 mg
Ranitidin-bizmut-citrát 
2x400 mg
Famotidin
2x20 mg
Nizatidin
2x150 mg

Új lépést jelentett H2-receptor-blokkolók továbbfejlesztésében a ranitidin-bizmut-citrát kifejlesztése. Ez az egyedülálló vegyület, a gyógyszereket fekélyt gyógyító hatásuk területén vizsgálva, meghaladja a ranitidin és bizmut-citrát kombinációs kezelés hatásfokát, de legfőbb előnye, antibiotikumokkal kombináltan, a Helicobacter pylori-ellenes kezelés sikerességének jelentős fokozásában van.

Protonpumpagátlók

A protonpumpagátlók a fedősejten belül avatkoznak be a savelválasztásba, a savelválasztás utolsó lépését, a hidrogénion (proton) kibocsátását (tulajdonképpen a sejtközötti térből káliumionnal való kicserélődését) gátolják. Azzal, hogy a savelválasztás folyamatának végén, az utolsó lépésnél fejtik ki hatásukat, a - bármilyen inger hatására létrejövő - savelválasztást gátolják (visszafordíthatóan = reverzíbilisen).
A rövid távú fekélykezelésben a protonpumpagátlók minden más szernél gyorsabban és hatásosabban csökkentik a nappali fájdalmat, rövidítik a fekélygyógyulás idejét.
Antibiotikumokkal való kombinációban a Helicobacter pylori sikeres, 80-90 %-os kiirtása érhető el. Jelen ismereteink szerint kis adagú, hosszú időn át fenntartott kezelésben való alkalmazásuk sem ellenjavallt. A hazánkban kapható protonpumpagátlókat a 12. táblázatban foglaltuk össze.

12. táblázat. Magyarországon elérhető protonpumpagátlók
Gyógyszercsoport   Hatásos mennyisége a fekélygyógyításban
Omeprazol
napi 1x20 mg
Lanzoprazol
napi 1x30 mg
Pantoprazol
napi 1x40 mg

A védekező mechanizmusokat erősítő gyógyszerek

Sucralfat

Az utóbbi évtizedben a savgátló módszerek mellett egyre nagyobb figyelem fordul a védekező mechanizmusokat segítő, erősítő gyógyszerkészítmények felé. Ezek a szerek a fekély kialakulási helyén, a nyálkahártyasérülések területén hatnak. Fokozzák a nyálkahártya védekezőképességét. A sucralfatból sav jelenlétében alumínium szabadul fel. A szer elektrosztatikusan kötődik a normális nyálkahártyához, de még sokkal erősebben a sérült területekhez. Ez alapján érthető, hogy a sucralfatot éhgyomorra adjuk, étkezés előtt 1 órával; átlagos napi adagja 4x1 gramm (étkezések előtt és lefekvéskor). A gyógyszer rossz felszívódása miatt csak minimális mennyiség szívódik fel a gyomorból, így egész szervezetet érintő általános hatások nem alakulnak ki.
Egyetlen jelentős mellékhatása a székrekedés, mely a kezelés alatt állók 10-15 %-ánál jelentkezik. Ez jól kihasználható a nyombélfekélyeseknél időnként jelentkező hasmenés kivédésére. A gyomorfekély gyógyulásában 60-75 %-osan, a nyombélfekély esetében 70-87 %-osan hatékony. Megfigyelték, hogy a sucralfattal kezelt betegek esetében a fekélygyógyulást a dohányzás kevésbé rontotta.
A sucralfatkészítmények Magyarországon recept nélkül kaphatók, sajnos, társadalombiztosítási támogatás nélkül; orvosi javaslat nélkül is szedhetik a betegek. A hozzáférhető készítményeket a 13. táblázat szemlélteti.

13. táblázat. Magyarországon recept nélkül kapható sucralfatkészítmények
Gyógyszercsoport Gyári név, kiszerelés Hatásos mennyiség a fekélygyógyításban
Sucralfat
Alsucral tabletta, rágótabletta, szirup, pezsgőtabletta 4x1 g, 4x5 ml
Sucralfat
Alusulin szuszpenzió, tabletta 4x5 ml, 4x1 g
Sucralfat
Sucralbene tabletta, szuszpenzió, szuszpenzió 4x1 g, 4x10 ml (4x1 tasak)
Sucralfat
Ulcogant tabletta, granulátum, 4x1 g, 4x1 g (4x1 tasak)
4x5 ml, (4x1 tasak vagy 4x1 mérőkanál)
Sucralfat
Venter tabletta, granulátum 4x1 g, 4x1 g (4x1 tasak)

Bizmuttartalmú készítmények

A bizmuttartalmú készítményeket már régóta használják a gyomor- és a bélbetegségek kezelésére, így a fekélybetegségek gyógyítására is. Magyarországon egyetlen hatékony kolloidális bizmut-citrát-készítmény [De-Nol] kapható, mely a nyálkahártya védekező mechanizmusait oly módon segíti, hogy a fekély alapjával védőréteget képez, és fokozza a prosztaglandinok termelődését. Recept (és támogatás) nélkül kapható. Szokásos adagja fekélybetegség esetén 4x1 tabletta (4x120 mg) 4 héten át. A fekélygyógyulást elősegítő kedvező szerepe valószínűleg Helicobacter pylori-ellenes hatásával is magyarázható.
A hagyományos hármas kezelésben, illetve a csapásterápiában meghatározó alkotórészként szerepel.
Hazánkban elérhető bizmuttartalmú készítmények a Nilacid és a Vicalin tabletták. E szerek bizmut-szubnitrátot tartalmaznak, mely a Helicobacter pylori elleni kezelésben kevésbé hatásos. Savközömbösítő hatásuk mellett, bizmuttartalmuk (a Nilacid tablettában 50 mg van tablettánként, míg a Vicalinban 350 mg) miatt a "védekező oldal" gyógyszerei közé is besorolhatóak.

Misoprostol

A szervezetben található prosztaglandin-E2 szintetikusan előállított mása, mely szájon át adagolható tablettában kerül forgalomba. Drágasága és jelentős hasmenést okozó mellékhatása miatt csak a nem szteroid gyulladásgátlók által okozott - elsősorban gyomor- - fekélyek esetén ajánlható gyógyszer. Ebben a javallatban a protonpumpagátlók és a H2-receptor-blokkolóknál hatékonyabbnak bizonyult klinikai vizsgálatok alapján. A misoprostol 200 µg prosztaglandintartalmú gyógyszer.

EGF (Epidermal Growth Factor), hámeredetű növekedési faktor

Ezzel a szájon át adható, kísérleti stádiumban levő szerrel elfogadható eredményeket értek el a fekélygyógyításban. A jövőre nézve továbbfejlesztésével, széles körű alkalmazásával újabb szer kerülhet a fekélygyógyítás fegyvertárába.

Szabadgyökfogó gyógyszerek (A-vitamin-származékok)

Másként ható vegyületcsoportba tartoznak - a manapság divatos - szabadgyökfogó gyógyszerek. Az A-vitamin és származékai biztató eredményeket adtak a gyomornyálkahártya védekező mechanizmusainak erősítésében. Egyelőre csak kutatási szinten foglalkoznak a fenti szerekkel.

Prokinetikus szerek (a tápcsatorna motilitását, helyes mozgását és működését szabályozó gyógyszerek)

A tápcsatorna motilitását (mozgását és működését) kedvezően befolyásoló és szabályozó szerek közül a cisaprid alkalmazásával - klinikai vizsgálatok alapján - sem a fekélygyógyulás, sem a panaszok nem befolyásolhatóak jelentősen. Mégis javasoljuk kiegészítő kezelésként olyan esetekben, ahol a fekélybetegség mellett egyidejűleg nyelőcső-refluxbetegség is fennáll.

Helicobacter pylori-ellenes kezelések

A Helicobacter pylori-ellenes (eradikációs) kezelések célja a baktérium sikeres kiirtásával a gyomornyálkahártya gyulladásának, a fekélykiújulás lehetőségének megszüntetése, és az esetleges gyomorrák kialakulásának megelőzése.
A baktérium 1983-as felfedezése óta világszerte folyik az ideális eradikációs módszer keresése. A végső megoldást valószínűleg a Helicobacter pylori-ellenes védőoltás bevezetése jelentené, de a bíztató kezdeti eredmények ellenére a védőoltás kifejlesztéshez még évekre, talán évtizedekre lesz szükség. Addig az ideális gyógyszeres kezelést kutatjuk.
Az ideális kezelés iránti elvárások a következők: olcsó, egyszerű és könnyen hozzáférhető módszer legyen. A kezelés a baktérium kiirtásában 90 % feletti eredményt érjen el. Ne legyenek mellékhatások. A betegek jól tűrjék a rövid ideig tartó kezelést. Lehetőség szerint minél kevesebb alkotórészből álljon. Eddig az ideális kezelést még nem találtuk meg.
Az alábbiakban röviden ismertetem az eddigi alkalmazott kezelés módszereket. Ez irányú kutatási témám alapján szinte valamennyi kezelési móddal vannak saját tapasztalataim, egyes módszereket saját magamon is kipróbáltam.

Hagyományos hármas kezelés

A baktérium 1983-ban történt felfedezése után azonnal napvilágot láttak az első kezelési módszerek is. A monoterápiák (egyféle gyógyszerrel történő kezelés) közül a Helicobacter pylori kiirtásában sem az antibiotikumok, sem a bizmutkészítmények nem hoztak megfelelő eredményt.
Az első elfogadható eredményt (70-85 %-os kiirtási arányt) az úgynevezett hagyományos tripleterápiák (hármas kezelések) hozták. Ezekben a kombinációkban kolloidális bizmut (-szubcitrát vagy -szubszalicilát), metronidazol (nálunk Klion néven van forgalomban) és valamilyen antibiotikum szerepelt (leggyakrabban tetracyclin vagy egy penicillinszármazék, az amoxicillin). Saját vizsgálatainkban a ciprofloxacin (Ciprobay) és egy klavulánsavval kombinált amoxicillinszármazék (Augmentin) hatását vizsgáltuk.
A hagyományos tripleterápiák viszonylag jó eradikációs eredményeket 2-4 hetes kezelési idő alatt adtak. A hosszú kezelési idő, az egyszerre többfajta gyógyszer szedése a betegek együttműködési kedvét jelentősen rontotta. A gyakori mellékhatások (10-25 %-os előfordulás) miatt a kúrát sokan félbehagyták, így a kívánt eredmény sem volt elérhető.
Saját vizsgálatainkban a különböző antibiotikumok alkalmazásával 66-72,5 %-os Helicobacter pylori-negativitást értünk el.

H2-receptor-blokkoló és antibiotikum-tartalmú kettős kezelés

Az 1980-as évek végén rövidebb és egyszerűbb kezelési módszerek keresése közben került kipróbálásra, több országban is, a savelválasztást gátló H2-receptor-blokkolók és antibiotikumok kettős kombinációja. Ez a kezelés csak kb. 30-40 %-os eradikációs sikert ért el, így világszerte csalódást okozott. Szakrendelésünkön famotidin (Quamatel) és Augmentin, illetve Ciprobay kombinációkat próbáltunk ki - hasonlóan - lesújtó eredménnyel.

Protonpumpagátló és antibiotikum-tartalmú kettős kezelés

A 1990-es évek elején Németországban indultak protonpumpagátló és antibiotikum (omeprazol és amoxicillin) kombinációjával a Helicobacter pylori-ellenes kezelések. A nemzetközi orvosi szaklapokban közölt nagyszerű, 90 % körüli eredményeket saját utánvizsgálatainkban nem sikerült elérni. Ma már ezekről a kezelésekről is kiderült, hogy a kombináció használatával a Helicobacter pylori kiirtásában csak 50-60 %-os eredmény érhető el.

H2-receptor-blokkoló-tartalmú hármas kezelések

Viszonylag jobb eredményeket hoztak a H2-receptor-blokkolók és 2 antibiotikum-tartalmú 14, illetve 7 napos kezelések. Ezek a kezelések lényegesen kevesebb mellékhatással jártak, mint a hagyományos tripleterápiák. Sajnos, 70 % körüli sikerességük miatt, ezek sem terjedtek el széles körben.

Protonpumpagátló-tartalmú hármas kezelések

Az utóbbi 3 évben jelentős áttörést hoztak a protonpumpagátlók és 2 antibiotikum kombinációjával végzett kezelések. Ezek a kezelések 85-90 %-os eradikációs sikerükkel, elenyésző mellékhatásukkal megközelítik az ideális kezeléshez szükséges elvárásokat. Ez alól csak a kezelés ára jelent kivételt. 1997-es áron 3000-5000 Ft-ba kerül a hétnapos Helicobacter pylori-ellenes kezelés. A kezelés lehetőségeit a 14. táblázatból ismerhetjük meg.

14. táblázat. Protonpumpagátlók (PPI) és két antibiotikum-tartalmú hármas kezelések
PPI 1. antibiotikum 2. antibiotikum Kezelési idő
Omeprazol 2x20 mg
vagy
clarithromycin 2x250 mg
vagy
metronidazol 2x250 mg
vagy
egy hét
Lanzoprazol 2x30 mg
vagy
2x500 mg tinidazol 2x500 mg
vagy
Pantroprazol 2x40 mg   amoxicillin 2x1000 mg

Egynapos négyes kezelés, a csapásterápia

A munkacsoportunk által 1994-ben bevezetett igen rövid ideig tartó (egynapos) kezelési módszer nagy előnye, hogy a többi kezelésnél lényegesen olcsóbb. Bár egy nap alatt lényegesen több gyógyszert kell bevenniük, mint az egyéb kezelési módoknál, a betegek együttműködési készsége mégis jó, mivel a kezelés összesen 28 órát vesz igénybe.

A kezelés menete a következő: A kúra napját megelőző este 8 órakor 2 kapszula omeprazolt kell bevennie. A kezelés napján reggel 6 órától 6 óránként éjfélig metronidazolt, bizmut-citrátot és klavulánsavval kombinált amoxicillint vesz be a beteg. Ezzel a Helicobacter pylori-ellenes kezelés befejeződött. A kezeléssel 77 %-os sikert értünk el, a nem dohányzók körében 88 %-os volt a baktérium kiirtásának mértéke.

Hasonlóan jó eredményt értünk el, amikor klavulánsavval kombinált amoxicillin helyett a kezelési napon azitromycint adtunk a betegeknek. Más antibiotikumokkal (pl. amoxicillin magában, ciprofloxacin, klaritromycin) szerényebb volt az eradikációs siker.

Protonpumpagátló-tartalmú négyes kezelés

A protonpumpagátlók napi kétszeres alkalmazásával együtt 1 hetes hagyományos tripleterápiát (bizmut, metronidazol, tetracyclin) javasolnak holland gasztroenterológusok a sikertelen eradikációs kezelés utáni második kúraként. Ezzel a kezeléssel igen kiváló, 96,4 %-os Helicobacter pylori-kiirtás érhető el.

Ranitidin-bizmut-tartalmú kettős és hármas kezelések

A ranitidin-bizmut-citrát (Pylorid) gyógyszerről a H2-receptor-blokkolók című fejezetben már említést tettünk. A bevezetése óta eltelt egy év alatt igen sok klinikai vizsgálat történt a Helicobacter pylori eradikálása terén antibiotikumokkal kombinált 7 és 14 napos kezelések formájában. Az eddig közölt eredmények nagyon bíztatóak, 84-95 %-os eradikációs sikerről számolnak be. A betegeink körében alkalmazott 7 napos kombinált kezelések kiváló eredményei minket is meggyőztek a szer hatékonyságáról.
A ranitidin-bizmut-citrát e szerek kombinációjával való alkalmazása a vizsgálatok alapján mind a metronidazol-, mind a klaritromycinrezisztens törzsek esetén a vártnál jobb kiirtási eredményeket mutat. A viszonylag kis betegszámnál jelentkező és enyhe lefolyású mellékhatások miatt az egyik leghatékonyabb módszernek tekinthető.

Egyórás helyi kezelés japán módra (Kimura szerint)

A módszert csak Japánban alkalmazták eddig, de egzotikuma, érdekessége miatt megosztom a kedves olvasóval e rövid, de a betegek számára meglehetősen megterhelő, invazív módszerről megismert adatokat.
Kimura és munkatársai 1995-ben közölték le módszerüket az 1 órás helyi kezelésről.

A beteg, előkészítésként, 2 napig protonpumpagátló (lanzoprazol) és egy pronáz nevű fehérjebontó enzimkészítményt kap. A kezelés napján egy kettős ballonnal ellátott szondát vezetnek a beteg gyomrába, innen a pyloruson át a nyombélbe. Amikor a szonda ballonos része a nyombélbe jutott, a ballont felfújják levegővel, hogy megakadályozzák a beküldendő Helicobacter pylori-ellenes antibiotikus folyadék elfolyását a vékonybelek felé. Ezután a gyomorba engedik a baktériumölő koktélt, mely amoxicillint, metronidazolt, és bizmut szubnitrátot tartalmaz. A folyadékot egy órán át tartják a gyomorban, miközben a beteg minden negyedórában fekvőhelyzetet változtat, hogy a baktériumölő folyadék érintkezzen az összes gyomorfalrésszel. Egy óra múlva a folyadékot leszívják, és a szondát kiveszik.
A módszerrel 96 %-os Helicobacter pylori-eradikáció érhető el.

Új lehetőségek, diétás faktorok

A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány új lehetőséget a Helicobacter pylori-fertőzés megszüntetésére.
Laboratóriumi körülmények között vizsgálva megállapították, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak magas koncentrációban a Helicobacter pylori sejthártyájának széthasadását, majd ennek következtében a baktérium pusztulását okozták.

1995-ben 8 Helicobacter pylori-pozitív betegnél 2 hónapos kezelésként napi 2 g többszörösen telítetlen zsírsavat adtak. A kezelés végén a 8 betegből 6-nál megszűnt a Helicobacter pylori-fertőzés.

Az emberi anyatejben található laktoferrin gátolja a Helicobacter pylori növekedését.
A Lactobacillus acidophylus nevű, antibiotikumokra rezisztens kefír-tenyészetet a gyakorlatban általában hosszabb antibiotikus kezelés következményeként kialakult hasmenések megszüntetésére használjuk.

20 önkéntesen végzett vizsgálatban: a Lactobacillus acidophylus tenyészetből napi 4x50 ml adására a Helicobacter pylori-növekedés gátlódott.

Laboratóriumi körülmények között Helicobacter pylori-ellenes hatást sikerült igazolni fekete- és zöldtea-kivonatokkal, a kínai gyógynövényekkel, és a Manuka-méz fogyasztásával.

A jövő: a védőoltás

Évek óta folynak a védőoltás kifejlesztésével kapcsolatos kutatások. E próbálkozások részletezése meghaladja a könyv kereteit. Annyi azonban elmondható, hogy több, a baktérium különböző részének felhasználásával kialakított szájon, át adagolható, a szervezet védekező mechanizmusait igénybe vevő, tartós, életre szóló védettséget adó vakcina előállítása a cél. Amennyiben a védőoltás elkészül, és kötelezően már gyermekkorban beadásra kerül majd, lehetséges, hogy a klasszikus peptikus fekélybetegség ugyanúgy eltűnik a mindennapok egészségügyéből, mint korábban a diftéria, pestis, himlő vagy a járványos gyermekbénulás.

Mely betegségeknél kell kezelni a Helicobacter pylori-fertőzést?

Az első fejezetben már részleteztük, hogy melyik emésztőszervi betegségnél játszhat szerepet a Helicobacter pylori.
Az Európai Helicobacter pylori Klinikai Vizsgáló Csoport szervezésében 1996 szeptemberében Maastrichtban az európai országok gasztroenterológusai véleményformáló találkozón vettek részt. Az itt kiadott Maastrichti Konszenzus Riport meghatározza, hogy Európában mely betegségekben kell a Helicobacter pylori-fertőzést kezelni.

15. táblázat. A "Maastrichti Konszenzus Riport" ajánlása a Helicobacter pylori eradikációs kezelésével kapcsolatban (1996. szeptember 12-13.)
Betegség Javaslat Tudományos adatok
Gyomor- és nyombélfekély (idült és heveny) javasolt egyértelmű
MALT-nyirokdaganatok javasolt egyértelmű
Súlyos fokú gyomorhurut javasolt támogatott
Korai gyomorrák miatti műtét után javasolt támogatott
Nem fekélyes emésztési zavar tanácsos kétes
Gyomorrák a beteg családjában tanácsos kétes
Tartós PPI-kezelés nyelőcső-refluxbetegségben tanácsos támogatott
Kezelés nem szteroid gyulladásgátlóval tanácsos kétes
Fekélybetegség miatti műtét után tanácsos támogatott
Tünetmentes egyéneken bizonytalan kétes
Tápcsatornán kívüli megbetegedésekben bizonytalan kétes

A 15. táblázatban a maastrichti egyetértés értekezlet javaslatát foglaltuk össze. Az értekezlet a különböző kórképek mellé a kezelésekhez javaslatként 3 fokozatot különböztetett meg: a) határozottan javasolt; b) tanácsos; c) bizonytalan. Az érvelést alátámasztó tudományos adatok meglétét a különböző betegségek esetében szintén 3 fokozatban jelölte meg: 1. egyértelmű; 2. támogatott; 3. kétséges. Látható a táblázatból, hogy a fekélybetegségben az eradikációs kezelést határozottan javasolják, és tudományosan ezt egyértelműnek tartják.
A Virginiai Jelentés az amerikai gasztroenterológusok hivatalos véleményét fogalmazta meg a fenti kérdésben 1997-ben. A Maastrichti Konszenzus-hoz képest két ponton tért el:

1. az egyhetes kezelés helyett a kéthetes kezelést helyezte előtérbe
2. elismerte a ranitidin-bizmut-citrát helyét az elsődlegesen választandó eradikációs kezelések között.

Az elsődlegesen javasolt kezelési formák a Helicobacter pylori eradikációjában

A maastrichti és virginiai ajánlások és a gasztroenterológiai szakkollégium módszertani levele alapján elsődlegesen:

  • a protonpumpagátlók és két antibiotikum, illetve
  • a ranitidin-bizmut-citrát és két antibiotikum
    összetételben alkalmazott egyhetes kezelés javasolt. A részletes terápiát a 16. táblázat mutatja be.

A sikertelen eradikáció után második kezelésként:

a protonpumpagátló és a hagyományos tripleterápia kombinációját javasolják 7 napig.

16. táblázat. Az elsődlegesen javasolt kezelési módok, gyógyszer-kombinációk
PPI vagy RBC 1. antibiotikum 2. antibiotikum Kezelési idő
Omeprazol 2x20 mg
vagy
clarithromycin 2x250 mg
vagy
metronidazol 2x500 mg
vagy
egy hét
Lanzoprazol 2x30 mg
vagy
2x500 mg tinidazol 2x500 mg
vagy
Pantroprazol 2x40 mg   amoxicillin 2x1000 mg
Ranitidin-bizmut-citrát
2x400 mg
   
PPI=protonpumpagátló;
RBC=ranitidin-bizmut-citrát

Teendők nem szteroid gyulladásgátlók okozta fekély esetén

  • Nem szteroid gyulladásgátlóval történő kezelés kapcsán kialakult fekélybetegség esetén a gasztroenterológusi szakvizsgálat feltétlenül javasolt. A javasolt kezelés kismértékben változik, attól függően, hogy a beteg nem szteroid gyulladásgátló kezelése felfüggeszthető-e.
  • Amennyiben felfüggeszthető a nem szteroid gyulladásgátló szedése, 4 hetes H2-receptor-blokkoló vagy protonpumpagátló-kezelés adható (normál adagban).
  • Ha a kezelést nem lehet felfüggeszteni, 4 hetes (napi kétszeres adagú) protonpumpagátló-kezelés javasolt.
  • Ha a nem szteroid gyulladásgátlóval a kezelés folyamatos, és a beteg fokozott kockázatú csoportba tartozik: 1. előzőleg nyombélfekélye volt, akkor H2-receptor-blokkolóval fenntartó kezelés; 2. gyomorfekélye volt, akkor protonpumpagátlóval fenntartó kezelés szükséges.
előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat