A lélek egészségvédelme PSZICHOLÓGIA PSZICHOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK  
  Tartalomjegyzék Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  

15. A babona, a jóslás, és az okkultizmus

A vágy a gondolatok atyja.
német közmondás



Az ember a pszichológia terén nem kutatott ki mindent: nem tárta fel az emberi személyiség, a lelki működések minden titkát. A telepátia, a gondolatátvitel, és más hasonló ún. "paranormális" jelenségek tudományos vizsgálatával a parapszichológia foglalkozik (Tischner, 1955). A ma még megmagyarázhatatlan, szokatlan, különös, "csodás" esetleg a holnapi tudomány fényében megközelíthetővé, érthetővé sőt hétköznapivá válhat. Nem egy felfedezés példa erre, s nem egy tudóst elítéltek, varázslónak, boszorkánynak kiáltottak ki, akiknek tanai a későbbiekben a hétköznapok fényes igazságává váltak. A babonában azonban nem erről van szó. A tudományos szemlélettel, sőt a hétköznapi józan gondolkodással ellentétes hiedelmek, cselekvések, magatartások különféle formában élnek az emberekben. Ezek egészséges, akár művelt egyénekben is kisebb-nagyobb szigetként létezhetnek. Akadnak, akiknél ezek kiterjedtebb, személyiségükben nagyobb teret foglalnak el. Ilyenkor "babonás emberekről" beszélünk. Köznapi dolog, hogy valamit "le kell kopogni", vagy a tizenhármas számtól félni kell, a kéményseprővel való találkozás "szerencsét hoz", a talizmánok védelmet nyújtanak, szeretncsét hoznak.
Az ún. okkult jelenségek is, pl. a szellemidézés, médiumisztikus jelenségek lehetnek tudományos vizsgálódás, a parapszichológia tárgyai. Másfelől az ezekben való részvétel, továbbá az asztrológia, a jóslás stb. még egészséges embernél is veszéllyel járhat (Bender 1955; Tischner, 1955). Az embernek természetes kíváncsisága, hogy megtudja, "mit hoz a jövő?". Akár pozitívan, tudományosan, akár negatívan, hitetlenkedéssel, kételkedéssel értékeljük a jelenségeket, a résztvevőkben szorongást, félelmet kelthet. Betegségek előrejelzése, élettartamunk megjelölése stb., mind ugyancsak szorongást okozhatnak. Sokan kardoskodnak a beteljesült jóslatok igazsága mellett. A jós "megmondta…". Nemegyszer találkozunk azzal, hogy az illetőnél éppen a jóslás nyomán "következik be az", amitől félt. Akarva, akaratlanul "találkozik azzal", belekerül abba a helyzetbe, amit "előre megjósoltak neki". Alapja lehet a szemléletmód is, az eleve "betáplált" jóslat nyomán azt látja meg, azt választja ki a világból, amit ""neki előre megmondtak". Az emlékezetnek is lehet torzító szerepe (Hárdi, 1982).

Egy 46 éves nyugtalan elmebeteget szállítanak elmeosztályra lekötözve, "elmebaj és szexuális aberráció" gyanújával. Az elmondás szerint kisgyermekek, elsősorban kislányok körül "ólálkodott". Az iskolában is járt, ahol "egyik-másik gyermek után érdeklődött...". "Megjutalmazott" két kislányt, majd "megtekintette az iskolát". (Tanfelügyelőnek nézték!) Behozatala előtt az egyik kislánnyal beszélt, sőt annak szüleihez is elment érdeklődni. Ekkor tört ki a botrány, mert az indokolatlanul érdeklődőnél szexuális zavart sejtettek, verekedés keletkezett és 8-10 embernek kellett lefogni a beteget, hogy kórházba tudják szállítani. Ott az előbb még lekötött ember szíjaiból kiszabadulva rendkívül jómodorúan, csiszoltan viselkedik, s választékos stílussal adja elő meglepetését és kórházba szállításának érthetetlenségét. Egyetlen panasza asztmája, melytől 12 éves kora óta szenved. Az utóbbi 3 évben panaszai gyakoribbak lettek. A kórházi megfigyelés során 10 napig teljesen rendezetten viselkedik, semmiféle kórosat nem észlelünk. Már-már elbocsátásán gondolkodunk, amikor a vele való foglalkozás nyomán megnyílik, és egy 10 oldalas, sűrűn teleírt jegyzetet nyújt át, amelynek címe: "Anna hercegnő jóslatai". Mindebből paranoid téveseszmerendszer bontakozik ki, melyet a következőképpen csoportosítva mutathatunk be.

1. A jóslat: A 10 oldalas sűrűn teleírt jegyzetben 1944-től napjainkig a történelmi események szinte tudományos pontossággal szerepelnek. Mindezt azonban 1944-ben "Anna hercegnő jósolta meg". Elmondása szerint ez úgy történt, hogy 1944-ben megismerkedett egy nővel, aki felment a lakására és ott "felfedte" magát, "ő Anna hercegnő". Ezek után kérte a tenyerét és jósolt a betegnek. Akkor ő nem vette komolyan az egészet, csak 1950-ben döbbent rá, hogy "minden igaz, amit a jóslat állított…". Bámulatosnak tartotta, hogy saját sorsát illetően minden részlet pontosan egyezett azzal, ami történt. A jóslat azonban a jelenen is túlmutat és az áll a végén: "Maga lesz az uralkodó" - azaz a beteget valamilyen formában államfővé választják. Ha az eddig megjósoltak bekövetkeztek, akkor ez is meg fog történni. Hogy miniszterelnök lesz-e vagy az ENSZ főtitkára, az mindegy. A lényeg a fontos, a formát még nem tudja.
2. A gyermekek szerepelnek a téveseszmék következő csoportjában. Elmondja, hogy szeretett volna gyermeket, de nem lett, bármennyire is kívánta. Néhány hónapja - közvetlenül behozatala előtt - nem kis meglepetésére jött rá, hogy "van gyermeke". "Egy Erzsébettől", "egy az ismeretlen hercegnőtől", "egy pedig a feleségétől". Ez utóbbira a következőképpen jött rá: moziban ült, mellette egy gyermek. Ekkor hirtelen "eszébe ötlött", amit a "felesége mondott", hogy ő "a kislánya mellett fog ülni". Ezután kísérte haza a gyermeket és akart érdeklődni az "állítólagos szülőktől", hiszen a gyermek az övé. Ekkor estek neki az emberek és verték meg. Képtelen dolognak tartja az egészet, hiszen a felesége "mondotta neki azt előzően", később azonban a "történtek után kereken letagadta". A másik gyermek egy fiú volt, akit a vonaton látott. Azóta nem találkozott vele. Egy kosarat vivő idősebb asszonnyal volt, "mint ahogy azt előre megmondották…"
3. Féltékenységi, bizonyos mértékben üldöztetéses elemek is szerepelnek. Egész behozatala, a gyerekekkel kapcsolatos megveretése stb. előre meg volt rendezve. A felesége intézte így, hogy bekerüljön és megszabaduljon tőle. Mindezt pedig azért, hogy nyugodtan élhessen valakivel, akiről nem tud. A fenti téveseszméket rendezett magatartással, világos, kifogástalan beszédstílussal, megnyerő, szuggesztív modorral adta elő. Felhangolt, túlontúl öntudatos magatartását magasabb képzettséggel támasztotta alá s azzal, hogy mindig mindenütt vezető volt, gyermekkorában, a katonaságnál, majd a munkahelyén (…még ha nem is volt olyan nagy rangja, de beosztása igen…"). Már behozatala előtt is nagy nemi aktivitásáról beszélt: "…két-háromszáz nővel volt legalább dolgom…" Felesége is megerősítette hiperszexualitását és hozzátette, hogy "az ellenállhatatlan férfiak" közé tartozott.

Az említett kórkép paranoid pszichózis, amelyben sajátos emlékezeti zavar, a múlt erőteljes átalakítása szerepel, hosszú évek óta fokozatosan kialakuló, felszínre jövő nagyzásos téveseszmék nyomán. Mindezt - néhány jelentéktelen részletet nem tekintve - jóslásnak állítja be, melyet az események előtt keletkezettnek mondott. Ha "visszafelé minden bevált", akkor előrenézve is minden be fog következni.
A kórkép alapvonala tehát a jóslás, amely a beteg életében mindig jelentős szerepet játszott: a múltban is mindig megálmodta a vele történteket. Pl… ha disznóval álmodott, pénzt kapott, ha tölgyfával, levelet. Legújabb álmában magát tiszti egyenruhában látta, tehát talán máris kormányfő lett.
Ha a beteg élettörténetét nézzük, a jóslásnak vigasztaló, kiegyenlítő, vágyteljesítő szerepet tulajdoníthatunk. A nagyzásos elemek mellett a beteg folyton hangoztatta, hogy ő mindent kibírt, mindent el tudott vállalni. Ezután is így lesz. Súlyos háborús viszontagságokon, hadifogságon, börtönbüntetésen stb. ment át. Vajon nem érthető-e ilyenkor olyan téveseszmék kialakulása, amelyek a legnagyobb bizonytalanság, az elrontott élet után biztos, fényes jövőt jósolnak számára? Ahogy a beteg is mondta: "A sok rossz után jönni fog valami jó?" A jóslás az élettel szemben sajátos, ebben az esetben pozitív végzetszerűséget jelent, amely rokon a paranoid "eleve megrendezettséggel" (a beteg ilyenről beszélt is). A gyermekkel kapcsolatos helyzete is "rendeződött" téveseszméiben: mindig szeretett volna feleségétől gyermeket, de ez a vágya nem teljesült. "Anna hercegnő" jóslata szerint végül is kiderült, hogy három gyermeke van, s ezért is érdeklődött utánuk az iskolában.
Esetünk egyben a jóslás utólagos keletkezése szempontjából is jelentős. A beteg úgy állította be, hogy a jövendőmondás még 1944-ben hangzott el. A történelemben, a művelődéstörténetben nem ismeretlen jelenség ez. Több jóslásról is kimutatták, hogy nem akkor keletkezett, amikorra az időpontját megjelölték, hanem sokkal később. Ezek közül több próféciáról kimutatták, hogy "visszafelé jövendölt" tények és szerzőjük nem is a feltett időben élt.
A jósolt eredmények más megfigyelések szerint is az emlékezet torzító hatása alatt állnak. Egy igen érdekes pszichológiai kísérlet is alátámasztja ezt: Bálint Mihály (személyes közlés) jósoltatott magának s ezt írásban rögzítette. Később éveken keresztül fejből leírta, ahogy arra visszaemlékezett. Végezetül egybevetette az eredetivel. A különbség megdöbbentően nagy volt és számos dologra ferdén, torzan, az aktualitás hatása nyomán "emlékezett" vissza.
Sok szó esik az "önmaga megvalósította jóslatokról". A cselekvésben megnyilvánul a szuggesztív - vagy mások szerint placebo - hatás érvényesülése (Jahoda, 1975). Egyik-másik ember meg is cselekszi, amit neki jósoltak.
Egy régi filmben ("Az óra körbejár") megjósolják valakinek, hogy "gyilkolni fog". A főszereplő addig-addig tépelődik, rágódik a jóslaton, míg végre nem hajtja azt: megöli a jóst.
Pszichológiai "beolvasások", egyes kávéházi grafológiai jellemzések, a jóslások ugyancsak pszichés kárt okozhatnak, nyugtalanságot, szorongást kelthetnek.
Az elmondottakhoz alapként szolgál Freud nak az animizmusról és mágiáról szóló leírása (1913). A primitív népek életében uralkodó animisztikus világkép lényege a saját személyiségnek, lelki folyamatainak a külvilágra való kivetítése. Az őket körülvevő környezetben minden tárgynak, dolognak lelke van - fáknak, köveknek egyaránt. - A természeti folyamatokat is lelki tényezőkkel magyarázzák. Az animisztikus szemlélet fejlődésével ezek a projektív folyamatok alakot kapnak, démonok, szellemek formájában megszemélyesednek. Így az első elmaradása, a szárazság vagy a pusztító földrengés, a vihar, a villámlás a gonosz szellemek - esetleg istenek - műve, akik "haragszanak" s őket "ki kell engesztelni". Esetleg áldozat formájában, s ez már elvezet a valláshoz. Freud szerint "a gondolatok mindenhatósága" a központ: az elgondoltak, a bennük lévő érzelmi, indulati és más tartalmak mindenre magyarázatul szolgálnak. Hatnak is: ez vezet a mágiához, melyet az "animizmus stratégiájának", technikájának nevez. Az eső hiányát pl. esőutánzással, az ún. imitatív mágiával akarják megszüntetni, pl. szitán átöntött vízzel. A névmágia, a névvel való manipuláció éppúgy hat, mint az ellenséget megszemélyesítő bábuval való mesterkedés: amit azzal művelnek, az az egyénnel is megtörténik. Még ma is ismert a gyűlölt személy "in effigie" (képmásával való) elpusztítása vagy a felvonuló tömegben a bábujának elégetése. A náci könyvégetés nem pusztán kultúrellenes barbárság volt (fajinak titulált politikai téveseszmék nyomán elpusztították az emberi tudomány és művészet kincseit). Ez egyben tartalmazta a művek gondolatainak és szerzőinek megsemmisítését is. Előképe volt az embermilliók koncentrációs táborokban való meggyilkolásának.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a babona és az okkult jelenségek animisztikus szemléleten alapulnak. Ezek részben tudatosak, részben a tudattalanunkban gyökerező indulatokkal és fantáziákkal kapcsolatosak: amikor szükségszerűen "lekopogunk" valamit az asztalon - babonás cselekvést hajtunk végre, esetleg nem is gondolunk arra, hogy azzal valamilyen veszélyt akarunk elhárítani, eredetileg "a gonosz szellemet elűzni".
Az animisztikus, mágikus gondolkodás Freud szerint primitív népek hitében, bizonyos fokig a vallásokban és a neurózisokban (főként a kényszerneurózisokban) él, de ma tudjuk, a pszichózisban is (főként skizofréniában) érvényesül. Számunkra különösen jelentős, hogy a mindnyájunkban meglévő mágikus elemeknek a művészet a legmegfelelőbb megjelenítési területe. Itt a művész kiélheti "gondolatainak mindenhatóságát", Wells "láthatatlan" és "csodatévő emberétől" a mai fantasztikus irodalomig minden lehetséges. Az olvasó vagy néző a fantáziákat nemcsak felfogja, hanem rezonál is rájuk. A modern ember mitológiai igényeire épül a jövőt sejtető fantasztikus irodalom és művészet: a sci-fi.
A mai kulturánkban is léteznek "varázslók": bűvészek formájában. A magyar elnevezés azért is kitűnő az idegen "mágus", "magician" szóval szemben, mert a lelki fejlődés megfelelő síkján helyezi el a mágikus elemekkel dolgozó, ható művészt. Ugyancsak jó a másik megnevezés: illuzionista művész, aki a nézők animisztikus maradványaira hat - bennük "illúziót" kelt. Ugyanakkor a néző tudja, hogy az egész csupán "bűvészkedés", bűvésztrükk: "nem igaz". A közönségben egy fejlődésileg túlhaladott, hamu alatt parázsló réteget mozgat meg, de ugyanakkor ott a - mai, realista - kritikája: ez csak játék. Így már érthető a latin mondás: "Mundus vult decipi" - a világ azt kívánja, hogy megcsalják.
Kikből kerülnek ki a médiumok, jósok, látnokok?
Még a Bibliában is olvashatunk "megszállottakról", prófétákról, és epilepsziás látnokokról, valamint lelki betegekről. A középkori boszorkányok nagy része különféle pszichiátriai betegségben szenvedett. Erről nem csupán a történetek, hanem az illusztrációk is tanúskodnak.
Ha itt nem vesszük figyelembe a szélhámosokat, csalókat, vagy az esetleg tudományos vizsgálat tárgyát érdemlő néhány különleges személyiséget, akkor is gyakran találkozunk labilis idegrendszerű, súlyosan neurotikus, személyiségzavarban szenvedő vagy pszichotikus beteggel (Bender, 1955). A látnokok egy része sajátos hisztériás személyiségkettőzésben szenved (pl. egy saját maga és egy "általa megszólaltatott szellem". A mindennapi pszichiátriai gyakorlatban találkozunk mágikus "csodálatos" élményekről beszámoló skizofréniás betegekkel. Álljon itt néhány példa a saját gyakorlatomból:

Egy fiatal szellemidéző médium pszichodiagnosztikai vizsgálatok szerint hisztériás személyiség, akinél az előbbiek plasztikusan észlelhetők. A második világháború után mániás-depressziós fázisok jelentkeztek nála, munkáját is abbahagyva, rokkant állományba került. Ismételt vizsgálatkor médiumi múltjáról hallani sem akar.

A második világháború után az egyik kisközségben egy "boszorkány" kisebb tömeglázadást okozott képtelen rémmeséivel. Az illetőnél értelmi fogyatékosságot állapítottam meg.

A Margit-szigeti Palatinus fürdő melegmedencéjében(!!!) 1942-ben egy középkorú férfi jóst ültek körül, amint politikai jóslatait elmondta. Ezek természetesen a náci idők ideológiájának feleltek meg: elmondta, hogy a második világháború után a zsidókat össze fogják gyűjteni és "Kis-Ázsiában fogják őket elhelyezni". Akkori impresszióm szerint nem csupán a jóslat minden része volt abszurd, hanem maga a jós is, aki paranoid pszichotikus volt.

A babona és a különféle babonás jóslások a tudattalanra, ott a minden emberben élő mágikus elemekre is hatnak, s esetleg károsíthatnak. Alkalmasint intenzív szorongás vagy akár pánik is keletkezhet. A neurózis vagy pszichózis az ilyen külső hatásokra is rosszabbodhat. A jóslatok a tudattalan érzékeny pontjainak ébren tartásával vagy fellobbantásával gyengítik az ént. Hasonló hatásokkal számolhatunk az okkultista szeánszoknál.
Különösen veszélyes a babonák megjelenése krízishelyzetek vagy nehéz életkörülmények közepette. A kritikus helyzetben lévők igyekeznek valamibe kapaszkodni, biztonságot, reményt, kiutat keresve a nehéz helyzetből. Gyógyíthatatlan betegek ezért fordulnak kuruzslókhoz (akik nemegyszer kihasználják a jóhiszemű áldozataikat).
A jóslásnak és az okkultista jelenségeknek számos más "funkciójuk" is van. Az okkultizmusba menekülő, szellemidéző özvegyek, hozzátartozók ezzel kívánják tárgyvesztésüket pótolni: az elveszett személy szellem formájában "visszatér". A sorsában bizonytalan, szorongó ember valamilyen biztatást, reményt vár a jóstól: megkapaszkodást valamilyen kedvező lehetőségben. Hasonlóképpen a különféle szorongással kapcsolatos babonák, kuruzslók, mágusok megkapaszkodást adnak a félelemtől gyötört embernek. Pontosan úgy, miként a talizmánok, csodaszerek is "védenek", oltalmaznak: megkapaszkodásul szolgálnak. Mindez egyfajta "mágikus pszichohigiéné".

előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü