Magas vérnyomás Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

4. A vérnyomás mérése

A mérési eszközök: higanyos manométer

A legrégebb óta alkalmazott mérési technika, ahol a zárt üvegcsőben higany helyezkedik el. A rendszert a legpontosabbnak tartják, és gyakran más eszközök vagy vérnyomásmérő rendszerek kalibrálására használják. Mégis tudnunk kell, hogy a systolés vérnyomást kissé alulbecsüli 1-2 Hgmm-rel, míg a diastolés értékeket felülértékeli. A higanyoszlop nyugalmi állapotban pontosan a 0 értéknél van. Ha nyugalmi helyzetben ez alatt van, akkor higanyt kell tölteni a tároló rendszerbe. 1 Hgmm-es osztályozással a skála 0 és 300 Hgmm között van jelölve.
A manométert mindig függőlegesen kell tartani, mert különben torz értékeket kapunk. A higanyos manométereknél a legfontosabb a 0 pont ellenőrzése. Ennek biztosítására több korrekciós eljárást alkalmaztak, de ezeknek csak a kutatásokban van szerepe.

A mérés technikája

A mérés megvalósításához fonendoszkópra és a higanyos manométerhez illesztett mandzsettára van szükség. A mérés folyamán vizsgált egyénnél a vérnyomásmérő pumpájával a mandzsettát felpumpáljuk oly módon, hogy a higanyoszlopot kb. 150-160 Hgmm-es értékre visszük fel (ha szükséges magasabbra), majd lassan engedjük lefelé menni. A fonendoszkópot a könyökhajlatban kitapintott verőérre helyezzük. A systolés érték elérését hang (érhang) jelzi. A hang megjelenése fejezi ki számunkra a systolés vérnyomásértéket. A hangot egy darabig folyamatosan halljuk a szív ritmusának megfelelően. Majd a hang hirtelen megszűnik, ez jelzi a vérnyomás diastolés értéket.
Előfordul, hogy az érhangok nem szűnnek meg, csak elhalkulnak, akkor az elhalkulás időpillanata jelzi a diastolés nyomást.
A modern automata rendszereknél nincs szükség közvetlen mérésekre, ezek automatikusan történnek oly módon, hogy a fonendoszkóp helyét egy piezoelektromos felvevő foglalja el, és az regisztrálja az érhangokat és hasonló módon értékel.

Technikai nehézségek

A leggyakoribb probléma a mandzsetta kiválasztása. Ha a kar méretéhez képest túl kicsi a mandzsetta, az eszköz pumpája nem tudja megfelelően elnyomni az arteria brachialist, a mért értékek a vártnál magasabbak lesznek. A pontos méréshez szükséges, hogy a zsák hossza a felkar körfogatának legalább 80 %-át, szélessége a körfogat legalább 40 %-ot elérje. Ez elsősorban vastag karú, elhízott felnőtteknél jelent gondot. Újabban már kezdenek a nagyobb méretű mandzsetták is elterjedni.

Aneroid manométer

A rendszer alapvetően hasonlít a higanyos rendszerhez, csak ebben az esetben a mandzsetta egy levegővel teli zárt rendszerben pumpa segítségével telődik. Olyan nyomást kell elérnünk, hogy a kar ereiben a véráramlást megszüntessük. A továbbiakban hasonló eljárást alkalmazunk, mint a higannyal töltött rendszer esetében. Figyeljük fonendoszkóppal a könyökhajlat artériás verőérben az érhangot és észleljük a systolés és diastolés nyomásértéket jelző hangokat, illetve azok eltűnését. A manométer skáláján az értékeket egyszerűen leolvassuk.

Modern félautomata és automata manométerek

A rendszerek alapelve teljesen hasonló az aneroidhoz, azonban a hangok észlelése automatikus és a kijelzés LCD-panelen azonnal numerikus formában jelenik meg. A vérnyomásértékek mellett a pulzusszámot is azonnal mutatja. A rendszerek fejlettségi fokától függően a mandzsetták felfúvása lehet hagyományos (gumiballonnal), de lehetséges automatikusan gombnyomásra akkumulátor vagy elemek felhasználásával. A mérés technikája alapulhat az érhangok detektálásán (piezoelektromos felvevő), de lehetséges Doppler-technikával (ultrahang) az áramlás észlelése révén.

Oszcillometriás módszeren alapuló manométerek

Ebben a rendszerben az arteria brachialisról a mandzsettára terjedő oszcillációt érzékelik, megállapítják a systolés és középnyomást, majd kiszámítják a diastolés nyomást. A mérés lehetséges a csuklóra helyezett mandzsettával is.

17. ábra. OMRON R2 és R3 csuklón mérő vérnyomásmérő
18. ábra. OMRON HEM-815-F ujjon mérő vérnyomásmérő

Ujjpletizmográfiás módszer

A betegek otthonában történő mérések számának növelése érdekében fejlesztették ki a nyolcvanas évek elején ezeket a rendszereket, melyekben a volumenváltozásokból adódó pulzushullám segítségével határozzák meg a vérnyomásértékeket. Otthoni mérésre nagyon elterjedtek ezek a műszerek a használat egyszerűsége és kis méret miatt. A kéz ujjaira helyezhető mérő a vérvolumen-, illetve áramlásváltozás alapján méri a vérnyomást.

A vérnyomásmérés új módszere, a folyamatos, 24 órás vérnyomás-monitorozás

Mit jelent a vérnyomás-monitorozás?

A nap bármely időpontjában végzett egyszeri, vagy többszöri vérnyomásmérés helyett napi vérnyomásprofil mérésére törekszik a módszer azáltal, hogy nappal és éjjel előre meghatározott időpontokban rendszeres vérnyomásmérést végez. A napi vérnyomásmérések száma mindig meghaladja az ötvenet.

Miért indokolt ilyen sok napi mérést végezni?

Már a vérnyomás-szabályozás bemutatásánál említettem, hogy a vérnyomás a nap egészében folyamatosan változik. Egy időpillanatban kiragadott érték alapján nem lehet eldönteni, hogy normális vagy kóros vérnyomással állunk-e szemben.

A nap különböző periódusaiban eltérő értékek lehetnek. Előfordul, hogy az orvos rendelési idejében mindig normális a vérnyomás (pl. délután), ennek ellenére a reggeli órákban akár 200 Hgmm, vagy ennél magasabb értékeket is mérhetünk.

Az orvosi rendelő, illetve maga az egészségügyi környezet, az orvosi vizsgálat kisebb-nagyobb mértékű stresszt jelent a beteg számára és ott, akkor - de nem máskor - magasabb vérnyomást mérünk. Ezt hívjuk fehérköpeny-reakciónak. Ezért fontos, hogy az orvosi rendelőn kívül, a megszokott hétköznapi tevékenység közben is ismerjük a vérnyomásértékeket.

Az úgynevezett veszélyes időszakok leleplezése csak folyamatos méréssel lehetséges. Igaz, hogy a napi bioritmus ismerete alapján tudjuk, hogy általában reggel és késő délután 18-20 óra között a legmagasabb a vérnyomás, de ez nem szabály, hiszen lehetnek igen veszélyes vérnyomáskiugrások, "krízisek" más időpontokban is.

Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen a nappali és éjjeli vérnyomás aránya. Normális körülmények között éjjel mindig alacsonyabb a vérnyomás. Diurnalis differencia van a nappali és éjjeli értékek között. Feltehetően szervkárosodással járó komolyabb magasvérnyomás-betegség egyik korai jele, ha éjjel nem csökken megfelelően a vérnyomásunk. Ugyanakkor a nappali vérnyomás akár teljesen normális lehet.

Ha a magas vérnyomásban szenvedő beteg valamilyen gyógyszert kap, akkor azért fontos a napi teljes időszak mérése, mert előfordulhat, hogy bizonyos napszakokban túlzottan jól sikerül a vérnyomáscsökkentés és pl. gyógyszerdózis-változtatásra van szükség.

Milyen gyakorisággal indokolt a mérést végezni?

A jelenlegi tapasztalatok alapján nappal 15 percenként, éjjel félóránként célszerű az automatikus mérést beállítani az ilyen készülékeken. Természetesen ettől eltérő speciális beállítások is lehetségesek, ha azt a kezelőorvos indokoltnak tartja. A forgalomban lévő készülékeket komputer segítségével lehet programozni tetszőleges időmérési frekvenciára. A javasolt optimális mérési frekvenciától azonban csak ritkán térnek el az orvosok. Elvileg lehetséges 5 percenkénti mérés is, ezt azonban sokáig nem lehet fenntartani, mert az ismételt mérések (mandzsettafelfúvások) nagyon sok embert irritálnak, idegrendszeri izgalom alakul ki és valótlanul magasabb vérnyomásértékeket mérhetünk. A jelzett mérési gyakoriságot az egyének több mint 95 %-a jól tűri, még az idős emberek is.

Mérési eszközök felépítése

Tudnunk kell, hogy az ambuláns vérnyomás monitorozás - divatos, de idegen rövidítéssel ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitoring) - több elemből áll:
1. Érzékelő eszköz (piezoelektromos egység vagy vibrációs jelrögzítő stb.) a mandzsettával. A mandzsetta legtöbb esetben a felkarra kerül, de a pletizmográfiás rendszernél az ujjakra (2 ujjra). A mandzsetták nagyságának itt is jelentősége van, (elhízott ember vagy gyermek).
2. Felvevő egység. Ez általában zseb nagyságú vagy annál valamivel nagyobb. Benne helyezkedik el a jelátalakító mikroprocesszor, a vérnyomásértékeket mutató LCD-kijelző, a pumpa, valamint az energiát szolgáltató elemek. A vérnyomásmérési adatok itt kerülnek tárolásra.
3. Kiegészítő elemek. Lehetséges szimultán EKG-jel készítés is párhuzamos EKG-ábrázolásra, illetve mérési illesztésre. Összekötő kábelek a mandzsetta, illetve a számítógépes csatlakozáshoz.
4. Személyi számítógép színes monitorral és printerrel. Ez tetszőleges lehet, de döntő, hogy a készülékek beállítása, mérési előkészítése, valamint a kiértékelés csak számítógéppel lehetséges. A program (szoftver) nélkülözhetetlen része a rendszernek.
5. Napló. A naplóban a beteg leírja a lefekvés, felébredés, felkelés idejét, a napi tevékenységeket időrendi sorrendben. Ha panaszt észlel, azt is jelzi időjelöléssel együtt.

Forgalomban levő készülékek

1. Meditech 24 órás vérnyomásmonitor
A vérnyomásmonitor előre megszabott menetrend szerint 24-48 órán keresztül méri a beteg vérnyomását. A mérés gyakoriságát be lehet állítani. Általában nappal (reggel 8 órától este 10 óráig) 15 percenkénti, éjjel (este 10 órától reggel 8 óráig) 30 percenkénti mérésre szokták a készüléket beállítani. 24 órás (egynapi) időszakban 70-90 mérés történik. A beépített marker segítségével az automatikus méréseken túl lehetőség van extra mérésekre is, ha a betegnek panasza van.
A rendszer oszcillometriás elven alapul. A mandzsetta felhelyezése egyszerű. A felhasználó a készüléken elhelyezett LCD-kijelzőn látja az aktuális mérési eredményeket. Bár a mérés bonyolult számításokon alapul, a mérési pontosság nagy. 2 Hgmm-s eltérés megengedett 40-280 Hgmm között.
A rendszer igen stabil. Mellette a napi élettevékenység végezhető, hiszen éppen az a cél, hogy a napi életritmus és tevékenység közben lássuk a vérnyomás változását. A monitorozás aktív szakasza után a mérési eredményeket átviszik a komputerre, ahol a képernyőn megjelenik a teljes vérnyomásspektrum, számtalan mérési eredmény és vérnyomáslista (20. ábra, I. következő oldal).
A képi megjelenítés lehetővé teszi a - görbe megtekintésével - a vérnyomáskiugrások (pl. reggeli órákban), valamint vérnyomásesések időpontjainak megfigyelését.

2. Innomed EBP-24 monitor
Ugyancsak oszcillometriás elven működő rendszer, melynek mérési pontossága ±3 Hgmm 20-280 Hgmm között. 180 automatikus mérés mellett 40 extra mérést lehet kivitelezni. Az akkumulátor töltése 150, egy elemkészleté 300 mérésre alkalmas (21. ábra).

3. Külföldi rendszerek
Számtalan vérnyomás-monitor áll rendelkezésre, részben oszcillometriás (pl. Space Lab), részben auscultációs (pl. Accutracker II) típusú. Az auscultációs rendszerek túlzottan felfogják a környezet zajait, az oszcillometriás rendszerek túl sok számítást alkalmaznak.

4. Összetett rendszerek
A legnagyobb sikert az az ötlet eredményezte, mikor a vérnyomás-monitorozást EKG monitorozással kapcsolták össze. Az ilyen típusú készülékek hasznosak arra, hogy a magasvérnyomás-betegséghez társult ritmus- zavarokat igazolja, illetve az anginákat (mellkasi fájdalom) leleplezze. Mindkét magyar készülék új típusa alkalmas vérnyomással párhuzamos EKG monitorozásra.

Az adatok továbbításának lehetőségei

A technika óriási lehetőségei a vérnyomásméréshez is elértek. Az otthoni adatokat telefonon, modem elemek segítségével lehet továbbítani tetszőleges helyre.
Nem ritka külföldön az a megoldás sem, hogy a monitoregységeket bérbe adják meghatározott időre, és a beteg a 24 órás mérési eredményeket modemmel továbbítja orvosa felé. Különösen nagy távolságok esetében fontos szerepe van ezen megoldásoknak. Pénzügyi oldalról megközelítve nálunk még szokatlan megoldások is ismertek. Egyes cégek csak a monitorok kölcsönadásával, a rendszerek működtetésével foglalkoznak, és leletet juttatnak a betegnek vagy az orvosnak.

Mire figyeljen a beteg vérnyomás-monitorozás közben?

Kérje meg orvosát, hogy mutassa meg a mérés technikáját. Ennek első lépése a mandzsetta helyes méretének helyes kiválasztása. Ha erős a felkar, vagy elhízott, akkor a normális méretű mandzsetta kibukik (kifordul) és sikertelen lesz a mérés.

Mérés közben nem tanácsos a kart mozgatni, feszíteni, vagy a mandzsettát meglazítani.

Mérés közben ellenőrizhetjük a felvevő kijelzőjén az aktuális mérési eredményt. Alvás közben helyes, ha a monitort magunk mellé helyezzük az ágyra, vigyázva, hogy a monitor és a mandzsetta közötti összeköttetés ne szakadjon meg.

  Javasolt mandzsettaméretek:
szélesség
hosszúság
5-15 éves gyermek 8-12 cm 12-23 cm
felnőtt normális felkar 12 cm 23-35 cm
felnőtt vastag, izmos felkar 12-15 cm 35-42 cm

A naplózás fontos dolog, mert minden, a napi tevékenységgel összefüggő jelenséget érdemes leírni az ébredéstől a lefekvésig. Ezzel összefüggő tény, hogy a beteg maga is aktivizálhatja a mérést egy jelzőgomb segítségével. A kombinált rendszereket oly módon állították össze, hogy panasz esetében az EKG- és vérnyomásmérés együtt is lehetséges. Modern automata monitorok esetében az egyik rendszerben észlelt kóros érték (megszabott érték feletti vérnyomás, illetve bizonyos nagyságú EKG-eltérés vagy ritmuszavar) automatikusan elindítja a másik komponens (EKG, illetve vérnyomás) mérési folyamatát. Így nagyon sok kóros jelenséget lehet tisztázni a vérnyomás-emelkedésen vagy csökkenésen túl is.

Mi a "fehérköpeny-hypertonia", mi az oka, hogyan értékeljük?

Valójában a 24 órás vérnyomás-monitorozás bevezetésének egyik oka a "fehérköpeny-hypertonia" leleplezése volt. Ha a beteg az orvosi rendelőbe kerül, már az előszobában, várakozóhelyiségben emelkedik a vérnyomása. Az orvos ilyen esetekben még a szokásos pihentetés után sem tud alacsonyabb vérnyomásértéket mérni. Éppen ennek érdekében vezették be a 24 órás vérnyomás-monitorozást. Van egyszerűbb megoldás is: az otthoni vérnyomásmérés.
Két dologra szeretném a figyelmet felhívni!
1. Ne gondoljuk, hogy ez a jelenség egy közömbös dolog. Nemrég olyan adatokat közöltek, mely szerint ezen egyénekben gyakrabban figyelnek meg szervkárosodásokra utaló jeleket az elkövetkező években, mint a egészségeseken. Tehát itt eleve hiperreaktor típusú egyénekről van szó. Ezeket az embereket hosszantartóan megfigyelni és ellenőrizni kell. Még akkor is tanácsos időnként a vérnyomást megmérni vagy méretni, ha az orvos igyekszik teljes mértékben bennünket megnyugtatni.
2. Messze nem minden egyénnél észleljük a jelenséget. Sok hypertoniás betegnél a reakció elmarad. Nyugodt, idősebb emberek között, akik szívesen ülnek a rendelő várócsarnokában és beszélgetnek, ritkán találkozunk ezzel a jelenséggel.

Otthoni vérnyomásmérés

A nyolcvanas évektől kezdték ajánlani az otthoni vérnyomásmérést. Sok előnye van:

Több napon keresztül azonos időben végzett mérések még a 24 órás vérnyomás-monitornál is pontosabbá teszik a mérési eredményeket. A vérnyomáskiugrások időszaka nagyon pontosan jelentkezik ugyanazon időpontban. Magam mindig kérem a vérnyomásmérővel jelentkező betegeimet, hogy a megbeszélt időszakokban néhány napig végezzenek otthoni méréseket. Lehetőleg egy hét legyen minimálisan a mért időszak. Ezt a módszert nagyon szeretik a betegek. Érzik, hogy részesévé váltak a diagnosztikának. Azt tapasztalom, hogy ezen betegek pontosan szedték a gyógyszereket, betartották a tanácsokat. Az önmérésnél is a 130/80 Hgmm-t tekintjük normális vérnyomás-határértéknek.

Nagyon alkalmas a vérnyomáscsökkentő szerek hatásának lemérésére, mert pontosan megismerjük mennyire, milyen mértékben és mikor csökken a vérnyomás, vagy ellenkezően, mely napszakban nem kielégítő az effektus.

Növeli a beteg önbizalmát és ez visszahat saját szimpatikus idegrendszerére, sikeresebb lesz a gyógyítás.

Az önmérés gondjai

Úgy gondolom, hogy a beteget komolyan be kell tanítani a mérésre, mert így elejét vehetjük sok hibának

A betegek részéről gyakori a túlértékelés, mert ha a vérnyomás 10 Hgmm-t emelkedett, sokan már újabb dózist akarnak bevenni, illetve jelzik az orvosnak, hogy bizony a kezelés nem kielégítő. Meg kell magyaráznunk, hogy szervezetünk részére éppen az a természetes és jelzi a sikeres reagálókészség javulását, ha a vérnyomás - bizonyos határok között - folyamatosan változik. Ezért fontos a határértékek megjelölése.

Ha nyugalomban a systolés érték 180 Hgmm fölé emelkedett, vagy a diastolés érték magasabb, mint 100 Hgmm, akkor azonnal konzultálni kell az orvossal.
Ha az említett értékeket elérte a vérnyomás, akkor legalább még egy mérést végezzünk el, mert egy mérés nem mérés, lehet hogy technikai hiba történt.
Ha fizikai terhelés közben a systolés vérnyomás 200 Hgmm fölé megy, a terhelést azonnal abba kell hagyni. Ilyen terhelés könnyen előfordulhat, kerti munka (különösen ásás, kapálás közben), torna, futás, teniszezés közben. Ez arra utal, hogy a szervezet saját belső védekező mechanizmusa nem jól működik, szüksége van kivizsgálásra.
Sok nyugtalan beállítottságú ember túlértékeli a normális vérnyomásértékeken belüli ingadozást, itt a betegségtudatot kell kiküszöbölni.

Az otthoni vérnyomásmérésre használt eszközök

1. Higanyos vagy aneroid manométerek: ezeket inkább orvosi, egészségügyi környezetben szokták használni, hiszen sztetoszkóp szükséges méréshez.
2. Digitális méréssel dolgozó mandzsettás műszerek. Divatosak, jól használhatók, sajnos, kissé drágák. Ma már olyan manométerek vannak, melyek összegyűjtik az otthoni mérési adatokat, majd ezeket a beteg elviszi orvosához és a komputerben a kép és a numerikus értékek megjelennek. Ennek a rendszernek előnye, hogy az orvos tárolja, majd ismétlésnél, pl. a bevezetett gyógyszer hatásának lemérésekor könnyen tudja az összehasonlításokat elvégezni.
Vannak olyan módszerek is, melyeknél telefonmodem-rendszer segítségével lehet a jeleket az orvosi rendelőbe továbbítani (22. ábra).

előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat