Magas vérnyomás Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

5. A magas vérnyomás tünetei, formái, szövődményei

A magasvérnyomás-betegségre utaló tünetek

Nagyon fontos tudnunk, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek jelentős része semmiféle panaszt nem érez, még akkor sem, mikor már az egyes szerveket az emelkedett vérnyomás jelentősen károsította. Ezért két fontos dologra hívom fel a figyelmet:
1. Egyszerű, de jellemző panaszokra is érdemes figyelni.
2. Időszakosan, minden évben legalább egyszer, teljes panaszmentesség esetében is indokolt a vérnyomást megméretni.

Jellemzőnek tartott panaszok

1. Fejfájás

Ez a panasz nagyon gyakori nem hypertoniás betegeknél is, mégis érdemes felfigyelni, különösen ha ismétlődik, tarkótáji nyomással, gyengeség-érzéssel jár együtt. A fejfájás nemritkán tompultságérzéssel, kábultsággal társul, nem forog jól az agy. Gyakran felébredéskor jelzik a betegek, rendszerint néhány óra alatt megszűnik, sokszor fájdalomcsillapító nélkül.

2. Látászavar

A magasvérnyomás-betegség igen érzékenyen érinti a szemet, a szem finomabb részeit és ott igen hamar jelentős érkárosodás alakul ki, vérzés léphet fel. Mindez sokszor igen komolyan befolyásolja a látást. Látászavar esetében természetesen szemészhez szoktak menni először az emberek. Nem ritka hogy ott fedezik fel a betegséget. A szem a vérnyomás tükre - szokták mondani, és ebben sok igazság van, hiszen speciális szemtükörrel az orvos képes megvizsgálni a szemfeneket, felfedezi a magas vérnyomás jellegzetes tüneteit.

3. Orrvérzés

A másik igen jellemző korai vagy első tünet, mely a betegség jelenlétére utalhat. Ilyen esetekben az orrban lévő finom hajszálerek - az igen magas vérnyomás hatására - megrepednek és vérzés keletkezik.

4. Terhelésre jelentkező nehézlégzés

A magas vérnyomás tartós fennállása jelentős teher a szív számára. A teher leküzdése érdekében növeli a szívizom tömegét. A megnövekedett izomzattal nem arányos az érellátás (koszorúerek) és különösen terhelésre nehézlégzés alakul ki. Sokszor onnan veszi észre a beteg, hogy valami nincs rendben, hogy nem bírja a kis terhelést sem, nem tud lépcsőre menni. Hamar elfárad és nehéz a légzése. Nagyon jellemző panasz és már jelentősen emelkedett vérnyomásértékre utal.
Nem ritka, hogy szexuális aktus közben lépnek fel ezek a panaszok, mert ilyenkor egészséges egyénben is jelentősen megemelkedik a vérnyomás.

5. Mellkasi fájdalom

A magas vérnyomás együtt jár az erek, így a koszorúserek károsodásával, fokozódik a meszesedés. A koszorúserek szűkülete bizonyos határon túl anginás rohamot okoz.

6. Levertség, gyengeségérzés

A magasvérnyomás-betegségben szenvedők gyakran beszámolnak nagy- fokú fáradékonyságról, levertségről.

7. Megszédülés

A hypertonia nem hagyja épen az agyi ereket sem. Az itt kialakuló érkárosodásoknak sokszor igen komoly szövődményei vannak, mint érelzáródás, vérzés, agyszövet-ellágyulás stb. Az agyi keringés károsodására utalhat a szédülés. Ilyen esetekben sürgősen ki kell vizsgálni a beteget.

Sajátos tünetegyüttes: alvási légzésleállási szindróma

Az utóbbi években felfigyeltek egy fontos klinikai jelenségre, mely szerint középkorú vagy idősebb emberekben (elsősorban férfiakon) alvás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó légzésleállás alakul ki. Akkor beszélünk valódi károsodásról, mikor a légzésleállások időtartama több mint 10 másodpercig tart. Ha éjjel egy óra alatt több mint 5 ilyen légzésszünet alakul ki, akkor olyan tünetegyüttessel állunk szemben, melyet már kezelni kell.
A jelenség azért fontos számunkra, mert a betegség jelentős testsúlynövekedéssel, magas vérnyomás kialakulásával jár együtt. A légzésleállás részben centrális okok miatt (nincs impulzusa a légzőizmoknak), részben - a kor előrehaladásával is összefüggő - garatizom-renyheség, nyelvhátracsúszás miatt alakul ki.
Jellemző, hogy ezen betegek erősen horkolnak, nappal aluszékonyak és az esetek 80 %-ában magas vérnyomásuk van.
Aki erősen horkol, nappal álmos és még elhízott is, feltétlen nézesse meg a vérnyomását!
A vérnyomásmérés egyszerű vizsgálat, ezért ha a fenti panaszok jelentkeznek még akkor is méresse meg a vérnyomását, ha a panaszokra logikus magyarázatot talál.

Milyen vizsgálatokat végeznek az orvosok, ha a betegnél magas vérnyomást találnak?

1. A beteg részletes kikérdezése, melyre azért van szükség, mert nem ritka a családi halmozódás, másrészt a magas vérnyomás lezajlott betegségek (elsősorban vesebetegségek) maradványtünete is lehet.
2. A szív rizikófaktorainak meghatározása. Ezen faktorokat a legtöbb ember ismeri. Az előzőekben utaltunk arra, melyek ezek és milyen szerepet játszanak a magas vérnyomás kialakulásában. Felderítésük fontos, mert a gyógyszeres terápián kívül ezek megszüntetése vagy mérséklése nagyon fontos.
3. Bizonyos laboratóriumi és eszközös vizsgálatok. Közülük a vizelet- vizsgálat, a vesefunkció elemzése és a szemfenéki kép megtekintése a legfontosabb.
4. Minden betegnél EKG-t készítenek. Újabban az EKG-n túl a szív ultrahangvizsgálatát is javasolják, mert kitűnően jelzi a magas vérnyomás következtében kialakult szívterhelés mértékét.

A magasvérnyomás-betegség formái

Primer, esszenciális magasvérnyomás

A magasvérnyomás-betegségben szenvedők 95 %-ában a vérnyomásemelkedésnek nincs kimutatható oka. Ilyen esetekben beszélünk elsődleges (primer) vagy lényegi (esszenciális) hypertoniáról.

Másodlagos, tüneti magas vérnyomás

Rengeteg olyan betegség ismert, melyek bizonyos fázisában vagy tartósan magas vérnyomás alakul ki, és ez azt az igényt jelenti, hogy pontosan fel kell derítenünk az okokat, alapbetegségeket, mert azok kezelése a döntő elem a magas vérnyomás megszüntetésében. A gyakoriságuk jóval kisebb, ezt igazolja, hogy csak az esetek 5-10 %-ában fordulnak elő.
Nem feladatom ezen ún. alapbetegségek ismertetése, csak kiemelném, hogy sok vesebetegség, mint vesegyulladás (nephritis), cukorbetegséghez társult vesekárosodás (diabeteses nephropathia), a vese ereinek szűkülete (renovascularis hypertonia) és más kórképek okoznak még magas vérnyomást.
A belső elválasztású mirigyek betegségei, gyakran daganatok ugyancsak megemelhetik tartósan a vérnyomást.
Tudni kell, hogy a fogamzásgátlók hosszú ideig tartó szedése ugyancsak okozhat, ha nem is törvényszerűen magas vérnyomást.
A terhességben toxikus állapot jelentkezik, vagy a terhes anya szenved esszenciális hypertoniában.

Izolált systolés magas vérnyomás

Az idős beteg magas vérnyomása. Ezt ma már külön formának tartjuk. 70-80 éves korban elsősorban az erek merevsége miatt speciális magas vérnyomás alakul ki. Jellemző erre, hogy csak a systolés érték emelkedik, de az is elég komoly gondot okozhat.

A magasvérnyomás-betegség szövődményei

A szövődményeket azért fontos ismernünk, mert azok kialakulása súlyos károsodást okoz szervezetünkben és rendszerint igen komolyan csökkenti munkaképességünket és életaktivitásunkat.

Koszorúér-betegség

A tartós magas vérnyomás jelentősen terheli a szívizomzatot, amely megvastagodik. Az izomtömeg növekedésével nem arányos a vérellátás, így jellemző, hogy terhelésre mellkasi nyomás lép fel, mert a szívizomzat nem kap elegendő oxigént. Tovább rontja a helyzetet az, hogy a magas vérnyomás megvastagítja a koszorús erek falát, azon kevesebb vér tud átáramlani, sőt fokozódik az erek meszesedése is. Minél magasabb a vérnyomás és minél hosszabb ideig áll fenn kezelés nélkül, annál nagyobb veszély van szívinfarktus kialakulására.

Szívelégtelenség

A folyamatos terhelés miatt a szívizomzat védekező vastagodása csak egy darabig képes ellensúlyozni a nagy terhet, előbb-utóbb kitágul és szívelégtelenség alakul ki. Ennek korai jele a terhelésre jelentkező nehéz légzés.

Agyi szövődmények

Ez a legsúlyosabb esemény, mert ha az agyban érrepedés, az agyszövetet roncsoló vérzés alakul ki, akkor igen nehéz a gyógyítása. Szerencsés esetben is a maradványtünetek (bénulás, beszédzavar, gondolkodási képtelenség stb.) igen megnehezítik a beteg és hozzátartozója életét.
Szerencsére sokszor vannak enyhébb jelek és tünetek, melyek csak átmenetileg lépnek fel (szédülés, zavartság, múló beszédzavar, múló mozgászavar). Ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulnunk.
Nem véletlen, hogy világszerte, így nálunk is nagy figyelmet fordítanak a kérdésre. A hazai Stroke Program (agyi eseményeket kezelő program) reményeket kelt bennünk és a betegekben egyaránt.

Veseelégtelenség

Ma már jelentős mértékben kiszorult a hypertonia betegség szövődményei közül, elsősorban azért, mert időben kezeljük a betegeket és nem alakul ki, csak nagyon ritkán ún. súlyos (malignus) hypertonia. A veseelégtelenség igazi oka ma a vese megbetegedésében keresendő.

Érszűkület

Ez elég gyakran előfordul, különösen, ha más rizikófaktor (cukorbetegség, dohányzás, magas vérzsírszint) is jelen van. A betegek járás közben erős lábikrafájdalmat éreznek egyik vagy másik alsó végtagjukban, de akár mindkettőben. Ritkábban valamelyik lábujj igen erős fájdalma alakul ki elfehéredés, majd sebképződés mellett.
A másodlagos hypertoniák felismerése igen fontos, mert oki gyógyítást remélhetünk a veseartéria-szűkület tágításától, a daganatok eltávolításától. Az addig kezelhetetlen magas vérnyomás teljesen normalizálódik.
Fontosnak tartom, hogy minden felfedezett magas vérnyomásban szenvedő beteg kivizsgálásra kerüljön. Különösen 40 év alatt fontos a részletes kivizsgálás, a vesék, erek állapotának megtekintése, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

A magasvérnyomás-betegség természetes lefolyása

A magas vérnyomás kialakulásának meghatározott menetrendje van. Minden évtizednek sajátos jelentősége van. A lefolyás menetrendjét kétféle formában lehet elképzelni.

Korhoz kötött klinikai kialakulási forma

 
  23. ábra. A hypertonia betegség lefolyása

Az örökletes tényezők, valamint a környezeti hatások, életszokások (testsúly, stressz) már a 20-30 életévekben kezdi éreztetni hatását. A praehypertonia (magas vérnyomás előtti stádium) állapotában még nincs igazi emelkedés, csak a fizikai és/vagy lelki stresszre, erőlködésre a vártnál nagyobb mértékben emelkedik meg a vérnyomás.
Előfordul 20-40 év között, hogy hosszabb-rövidebb ideig magas lesz a vérnyomás, korai magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Innen lehetséges visszaút is, ha a környezeti hatások megváltoznak és eredményes gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
30-50 éves korban alakul ki a klasszikus esszenciális hypertonia, melynek két alcsoportja van: az egyikben gyorsan kialakulnak a szövődmények, a másikban nem. Pontosan ennek okát nem tudjuk. Nem egyszerűen csak a vérnyomás nagysága, hanem más faktorok is döntő szerepet játszanak ebben. Az azonban nem kétséges, hogy aki már idáig eljutott, annak a vérnyomását tartósan kezelni kell élete végéig (23. ábra).
A malignus (rosszindulatú) fázisról nem beszéltem. Rendszerint a nem kezelt, gyorsan romló esetekben észleljük, hogy hónapok vagy 2-3 év alatt, súlyos szövődmények mellett csaknem befolyásolhatatlan állapot alakul ki, nemritkán veseelégtelenséggel. Szerencsére ma már csak nagyon ritkán találkozunk ilyen formával.

A halál oka magasvérnyomás-betegségben

A betegség lefolyása nagymértékű változáson ment keresztül az elmúlt évtizedek alatt. A harmincas-negyvenes években, amikor még megfelelő gyógyszeres kezelés nem állt az orvosok rendelkezésére, az agyvérzés és a veseelégtelenség volt a fő halálozási ok. Drámai javulás csak a hetvenes években következett be, mikor a vízhajtók és a béta-blokkolóknak nevezett szerek alkalmazása elsősorban az agyi és a veseszövődmények számát csökkentették.

Ma a magas vérnyomás miatt kialakult veseelégtelenség igen ritka, az agyi szövődmények sajnos előfordulnak, de a döntő, hogy elsősorban a szív betegségei, hypertoniás károsodása okozza a halálozás döntő többségét.

7. táblázat. A halál oka magasvérnyomás-betegségben
  Vizsgált időszak
Szív
Agy
Vese
Egyéb
Összes halál
halálok
Gyógyszeresen nem kezelt betegek
Smith 1950
1924-1948
22
16
59
3
100 %
Gyógyszeresen kezelt betegek
Breckenbridge 1970
1960-1967
38
21
29
11
100 %
Isles 1986
1968-1983
52
23
?
25
100 %

Élettani megközelítés

Ilyen értelmezésben a korai 20-30-as életévekben elsősorban a fokozott reagálókészség alakul ki. Gyorsan emelkedik a pulzus, a vérnyomás, de nem alakulnak ki maradandó szervi károsodások. Hiperkinetikus emberekről is beszélhetünk. Nyugtalan, ingerlékeny embertípus sorolható ide, vagy azok, akik mindenből gondot csinálnak. Ezekre az emberekre jellemző a nyugalmi állapotban is észlelt magas pulzusszám, gyakori vérnyomáskiugrás normális alapérték mellett.
Ide sorolható a "fehérköpeny-hypertonia" is bizonyos értelemben, hiszen ez is a fokozott reakció egyik formája. Ilyen embernél nemcsak az orvosi rendelőben, hanem a főnökének már a látásától is felmegy a vérnyomása.
A második fázisban az erek merevebbekké válnak, fokozódik a belső feszülés, a nagy nyomástól a szervek károsodnak, megjelennek az egyes szervekre jellemző tünetek, majd a szövődmények.

Terhesség és magas vérnyomás

A terhesség alatt mélyreható változások mennek végbe az anya szervezetében. Ezek alapvetően azzal függnek össze, hogy az érrendszerben a vérmennyiség növekedik, másrészt a vegetatív központ aktivációja fokozott érösszehúzódást okoz. Ez utóbbit azonban ellensúlyozza egy jelentős általános értágulat. Ennek eredményeképpen az egészséges anya vérnyomása inkább csökken, de nem ritka a pulzusszaporulat.

A terhességben három módja van a magas vérnyomás kialakulásának

1. A terhes anya már a fogamzás előtt is magasvérnyomás-betegségben szenvedett, sőt gyakran gyógyszeres kezelésben is részesült. Döntő, hogy már a terhesség korai heteiben is észlelik a magas vérnyomást, és a szülés után 6 héttel még mindig magasabb értékeket mértek. Ilyen esetekben a legfontosabb a vérnyomás folyamatos ellenőrzése és orvossal történő konzultáció.
Ismert hypertonia betegségben leghelyesebb módszer a terhesség tervezése és előzetes megbeszélése a kezelőorvossal. Ez azért fontos, mert egyes - egyébként kitűnő vérnyomáscsökkentő - szerek terhességben nem adhatók. Az addig jól beállított gyógyszeres kezelés átállítása szóba jöhet. Vízhajtókat és ACE-gátló szereket nem szabad adni terhességben.
2. Az először szülők (primiparák) esetében fordul elő leggyakrabban a terhességi toxicaemiának (eclampsia) nevezett állapot, melyre jellemző, hogy a terhesség huszadik hete után alakul ki a magas vérnyomás, nagyfokú gyengeség, lábszár-, bokavizenyő kíséretében. A vizeletben fehérje mutatható ki. A kórkép teljes kifejlődése igen veszélyes, görcsrohamokkal jár.
Mindkét esetben fontos a vérnyomás folyamatos és gondos ellenőrzése, a vizelet időszakos vizsgálata. Különösen a 20. hét környékén érdemes ellenőrzést végezni, mert a vérnyomás váratlan emelkedése már akkor utal a toxaemia kialakulására, mikor még klinikai tüneteket nem látunk. Érdekes korai jel, hogy a késő esti vagy éjjeli órákban sem esik le a vérnyomás.
A hypertoniás terhesekben sokféle hormonális és keringésdinamikai változás alakul ki, melyek elősegíthetik az erek erőteljes összehúzódását, vérrögképződést, valamint agyvizenyőt. Mindezen eltérések veszélyeztetik az anya és a magzat életét.
3. Ritkábban a terhesség harmadik szakaszában alakul ki magas vérnyomás. Ez rendszerint enyhe és a szülés után gyorsan megszűnik. Akinél ebben az időszakban fordult elő magasabb vérnyomás - annak ellenére, hogy normalizálódik a szülés után a vérnyomás - indokolt 1-2 évig rendszerint utóellenőrzést végezni, mert a tapasztalatok szerint az esetek egy részében szabályos esszenciális hypertonia alakul ki.

Fogamzásgátló szerek és a magas vérnyomás

1960 óta nők milliói szednek különböző típusú fogamzásgátló tablettákat. Az újabban előállított készítmények már igen kis hormonmennyiséget tartalmaznak, nagyon biztonságos a szedésük. Ennek ellenére az esetek kis (5%) százalékában a vérnyomás megemelkedhet azokban, akik átlagosan 5 évig folyamatosan szedik. A kor előrehaladásával (35 év felett), valamint a testsúly növekedésével a hypertonia kialakulásának veszélye valamelyest emelkedik. A kialakuló magas vérnyomás általában enyhe, és a gyógyszer szedésének abbahagyása után magától rendeződik.

Mit javasolunk a hölgyeknek?

a) A lehető legalacsonyabb ösztrogén- és progeszterontartalmú tablettákat használják.
b) Egy periódusban 6 hónapig szedjék folyamatosan.
c) Minden 6. hónapban kötelező a vérnyomást megméretni.
d) Ha a vérnyomás megemelkedett, a védekezés más módszerét kell választani.
e) Amennyiben feltétlen szükséges a fogamzásgátló szer szedése és a vérnyomás magas, vérnyomáscsökkentő szerek adását kell elkezdeni.

Az időskor magas vérnyomása

Bár természetesen előfordul a magas vérnyomás klasszikus formája is időskorban - 65 év felett -, mégis az esetek meghatározott részében sajátos izolált systolés hypertonia jelenik meg.
Érdekes, hogy az izolált systolés hypertonia (magas systolés érték 160 Hgmm felett, de 90 Hgmm diastolés érték alatt) megjelenési aránya 5 % 60 éves, 12,6 % 70 éves és 23,6 % 80 éves korban. A systolés érték relatív növekedése a kor előrehaladásával azzal magyarázható, hogy elsősorban a nagy erek fala merevebbé válik, nem tud megfelelően tágulni és így a nyomás a fizika törvényének megfelelően emelkedik. Ugyanakkor a kis erek nem szűkülnek ezzel párhuzamosan, így a diastolés érték normális maradhat. Sajnos a szövődmények kialakulása szempontjából olyan nagy előnyt nem jelent, hogy csak a systolés vérnyomás emelkedik, mert ezzel függ össze a szív és agyi szövődmények gyakorisága.
Ezzel szeretném hangsúlyozni, hogy az időskori systolés vérnyomás-emelkedést is komolyan kell vennünk, kezelésüktől nem tekinthetünk el.

előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat