A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
daganat neoplazma (neoplasma) valódi daganat, a szövetelemek burjánzásából kialakuló térfogatnövekedés
debilitás1   elmegyengeség (oligofrénia) legenyhébb foka
debilitás2   vmely szerv gyengesége
degeneráció (degeneratio) elfajulás, elkorcsosulás  
dependencia (dependentia) függőség  
deperszonalizáció   a saját személyiségre vonatkozó szubjektív tudat zavara, egyes testrészek idegennek érzése, a beteg önmagát idegenszerűen megváltozottnak érzi
depresszió (depressio)   Levertség és kimerülésszerű kezdeményezés- és késztetéshiány állpota, amely például kudarcok, veszteségek, fizikai és pszichés megterhelés, valamint a pillanatnyi tehetetlenség, elmagányosodás helyzetének belső regisztrálása után lép fel. A mentális zavarok egyik csoportja, amely a depresszív lehangoltság huzamos és visszatérő szakaszaiban nyilvánul meg. Ezek a tényleges vagy képzelt problémák, pillanatnyi cselekvésképtelenség során lépnek fel, de ezek nélkül is bekövetkezhetnek. Velejárójuk a pszichés és szomatikus zavarok sokasága, a depressziós szindróma.
depressziós szindróma   Levertség, szomorúság, tehetetlenség, szorongás, aggodalom, a lemondás és a melankólia érzései, alkalomadtán bizalmatlanság és ellenségesség, a saját személlyel és külső megjelenésével, teljesítőképességével szemben megnyilvánuló negatív-kritikus attitűd, a jövővel szembeni szorongás, hipochondria, a kognitív funkciók károsodása, pl. a gondolkodási műveletekkel való vesződség és az összpontosítás megnehezedése, továbbá a kiúttalanság és céltalanság képzete.
deszenzibilizálás érzéktelenítés  
diabetes insipidus   nagy mennyiségű vizelettel és olthatatlan szomjúsággal járó anyagcserezavar a hypophysis hátsó lebenyének rendellenes működése miatt
diabétesz (diabetes mellitus) cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere zavara (a szervezetbe jutott és fel nem használt cukor elárasztja a szöveteket)
diagnózis (diagnosis) kórisme a betegség felismerése és maghatározása
dialízis (dialysis)   kristályos és kolloid állapotú anyag szétválasztása féligáteresztő hártyán keresztül történő átáramoltatással
diaré (diarrhoea) hasmenés  
diasztolé (diastole)   a szívműködés elernyedési szakasza
differenciáldiagnosztika elkülönítő kórismézés  
differenciáldiagnózis elkülönítő kórisme a betegség elkülönítése, más, hasonló tünetekkel járó betegségtől
dilatáció (dilatatio) tágítás  
dilatáció 2(dilatatio) tágulás (szóösszetételben)  
discus porckorong  
discushernia porckorongsérv  
diszfószria   Szorongás, depresszió és nyugtalanság által jellemzett levertségi állapot.
diszpepszia (dyspepsia) emésztési zavar  
diszplázia (dysplasia)   vmely szerv rendellenes fejlődése
disszociáció   Összetartozó gondolkodási, cselekvési és viselkedési folyamatok részleteikre esnek szét, miközben a részletek kicsúszanak az egyén kontrollja alól (pl. koordinálatlan mozdulatok, emlékezetzavarok, észlelési zavarok (hallucináció)) Megkülönböztetendő a skizofréniától.
disszociatív zavar (hisztériás neurózis vagy disszociatív típus)   A zavarok olyan csoportja, amelynek jelenségei között a disszociáció dominál, vagyis az észlelés, az emlékezet és az identitás közötti tudatos összhang váratlanul és időlegesen megbomlik.
diureticum, diuretica vizelethajtó szer  
diverticulum kiöblösödés  
DNS (dezoxi-ribonukleinsav)  

Az élőlények örökítő anyaga, amely a sejtmagban található. A felépítő nukleotidok - amely a nukleinsav építő egysége - száma sok ezer.
A sejtek osztódása, illetve az élőlények szaporodása közben a sejtmagokban lévő DNS kerül át az egyik sejtből a másikba. Ebből következik, hogy az utódban ugyanolyan aminosav-sorrendű fehérjék képződnek majd, mint a szülőkben. Mivel a fehérjék mint enzimek irányítják az életfolyamatokat, az utód életfolyamatai, viselkedése hasonló lesz a szülőkéhez. A nukleinsavak jelentősége abban áll, hogy átörökítik és irányítják a fehérjék aminosavsorrendjét.
A DNS-molekulának azt a kis szakaszát, azt az információs egységét, amely egy fehérje vagy egy tulajdonság információját tartalmazza génnek nevezzük, amely az örökítő anyag működési egysége. Minden élőlénynek a fajra jellemző számú (n) DNS-molekulája van. Az ember esetében ez 23, ami azt jelenti, hogy az ember összes tulajdonságának a génjei 23 db DNS-molekulán helyezkednek el. A gének DNS-en való elhelyezkedésének sorrendje is fajra jellemző. Vagyis minden ember első, azaz leghosszabb DNS-én ugyanazoknak a tulajdonságoknak a génjei szerepelnek, ugyanabban a sorrendben. Hogy melyik DNS-molekulán mely tulajdonságok génjei szerepelnek, erre ad választ a 2001-ben nyilvánosságra hozott emberi géntérkép, amely a mintegy 60-100 ezer egységből álló génállomány 97 százalékát rajzolta meg.
A DNS a nukleinsavak csoportjába tartozik, amelyek az öröklést és a fehérjék képződését irányítják. Nevük a sejtmagra utalnak (nucleus=mag), először ugyanis itt mutatták ki, azóta citoplazmában is.

dolor fájdalom  
donor   élő szövetet, szervet, vért adó
DSM III, IV   Az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének III. (1980.) és IV. kiadása
dysbasia járási zavar  
dyscrasia   a testnedvek kóros összetétele
dysopia látászavar