A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
natív (nativus) veleszületett természetes, változatlan, veleszületett
nausea émelygés  
nefrológia (nephrologia)   a vese megbetegedéseivel foglalkozó tudományág
nefron (nephron)   a vesének a glomerulusból és a tubulusból álló működési egysége
nekrózis (necrosis) szövetelhalás  
nemzési képtelenség impotentia generandi  
neoplasma prostatae prosztatadaganat  
neoplasma prostatae malignum rosszindulatú prosztatadaganat  
neoplasma renis vesedaganat  
neoplasma renis benignum jóindulatú vesedaganat  
neoplasma renis malignum rosszindulatú vesedaganat  
neoplazma (neoplasma) daganat valódi daganat, a szövetelemek burjánzásából kialakuló térfogatnövekedés
nephr- vese- (szóösszetételben)  
nephritis (nefritis) vesegyulladás  
nephrolith (nefrolit) vesekő  
nephrolithiasis vesekőbetegség  
nephroma vesedaganat  
nephropathia (nefropátia) vesebántalom  
nephros vese  
nephrosclerosis vesezsugorodás  
nephrosis (nefrózis)   nagymértékű vesevizenyővel és fehérjevizeléssel járó tünetegyüttes
nervus ideg  
neuraszténia   Szélsőséges inaktivitás, fáradékonyság, ill. általános testi és szellemi késztetéshiány állapota. A neuraszténia különösen gyakran jelentkezik hipochondriás, hiszteroid vagy paranoid állapotokkal összefüggésben.
neurológia   Az idegrendszer strukturális és funkcionális sajátosságait tanulmányozó tudományterület, amelynek keretéebn az idegi megbetegedések és zavarok diagnosztizálását és kezelését célzó módszerek kifejlesztésén munkálkodnak. Az angolszász irodalomban világosan elhatárolják a pszichiátriától, míg a közép-európai gyakorlatban ezek a határok rugalmasabbak.
neurózis (neurosis)   A szervezet testi és lelki működésének zavaraiban megnyilvánuló, a külvilággal való súlyos összeütközésből származó funkcionális (anatómiailag ki nem mutatható) idegbetegség.
A Freud által művelt klasszikus rendszerezés alapján a neurózis mindennemű pszichés zavarok gyűjtőfogalmává vált, amelyek a pszichózisoktól eltérően a meghatározott helyzetek iránti realitásérzék megőrzése mellett a szenzoros, motoros, érzelmi és/vagy vegetatív funkciók károsodásához vezetnek. A pszichoanalitikus felfogás abból az alapfelvetésből indul ki, hogy ezek a tünetek az ösztönös vágyak és a cezúra, illetve a megvalósulásukkal szembeni védekezés között rendszerint a korai gyermekkorban gyökerező konfliktus közvetített kifejeződései.
A tanuláselmélet szerint a neurózisok sikertelen alkalmazkodási kísérletekből fakadnak. A szorongásos neurózisok, fóbiák, kényszeres neurózisok keletkezéséhez az elmélet egyes képviselői az alábbi (a szorongás kétfaktoros eleméletén ill. a faktoranalitikus személyiségelmélen nyugvó) magyarázatokat fűzték: Az alacsony gátlási potenciállal (extroverzió) rendelkező és fokozottan ingerlékeny személyek könnyen hajlanak egocentrikus, társas szempontból meggondolatlan (pl. hazudozás, lopás), ill. kontrollálatlan cselekvésekre (pl. ágybavizelés), mivel képtelenek saját viselkedéstendenciáik gátlás alá helyezésére és ebből kifolyólag nehézségekbe ütköznek a normakonform viselkedésmódok és értékrendszerek elsajátítása során. A kihangsúlyozott gátlási potenciállal (introverzió) rendelkező és fokozottan ingerlékeny személyek ezzel szemben szorongásra és kényszeres képzetekre hajlamosabbak.
A kognitív (megismerő) tanuláselmélet képviselői szerint a neurózis kondicionált sikertelen alkalmazkodások, ill. megszokássá vált helytelen értékelések következményeinek tekinthetők.
noradrenalin   a mellékvesevelő-állomány perifériás ereket szűkítő hormonja
nyiroksejt limfocita (lymphocyta) nyiroksejt, nyirokszövetben termelődő fehérvérsejt
nyomásmérő manométer  
nyombélfekély ulcus duodeni  
nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés agitáció (agitatio)