Orvosi szógyűjtemény  
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
adrenalin   A véreloszlást szabályozó mellékvesevelő-hormon. Hatására a szervezetben vészreakció alakul ki: nő a szívfrekvencia és a vérnyomás, emelkedik a vércukorszint, a zsigeri szervekben szűkülnek, a vázizmokban pedig tágulnak az erek, a szőr felborzolódik, a pupilla kitágul, a légzésszám növekszik.
affektív   Érzelmi, indulati, érzékeny. Többnyire más elnevezésekkel együtt fordul elő pl. érzelmi állapot (az erőteljes izgatottság értelmében), a dolgok megélésének érzelmi hangulata (a megélés, ill. a megismerés érzelmi töltetű elemeinek kihangsúlyozódása), érzelmi asszociáció (a képzeteket egy őket kölcsönösen egymáshoz rendelő érzelem összekapcsolja). Szaknyelvben az érzelmi helyett az emocionális használatos.
affektív kórképek   Az érzelmi zavaroknak egy tünetegyüttes összefüggésében való eluralkodása, pl. testi megbetegedésekkel, vagy intoxikációkkal kapcsolatban.
hangulatzavar kábítószerfüggés
afónia (aphonia)   hangadási képtelenség
ágens (agens) hatóerő, hatóanyag, tényező változásokat előidéző dolog (anyag, hatóanyag, erő)
agitáció (agitatio) nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés  
agorafóbia   Olyan helyzetek, helyszínek -- pl. nagy nyitott tereken megnyilvánuló szorongás --kerülésében nyilvánul meg, amelyek az érintett számára szükséghelyzetben tehetetlenség, kiúttalanság érzésével, ill. számos kellemetlen és szégyenteljes következménnyel jár. Az ilyen elvárások következtében aztán az érintettek nem csupán az ilyen helyeket, helyzeteket kerülik, hanem általában az egyedüllétet, a tömeget, a tág tereket, hidakon való átkelést és az utazást. Nők körében gyakoribb, többnyire a 20-30. életévekben jelentkezik.
agresszivitás (aggressivity, aggression)   Gyakran jelentkező ellenséges, mások elleni verbális, vagy tettleges támadásokban megnyilvánuló viselkedés, ill. az ellenséges-elutasító és konfrontálódó emberi beállítódás. A pszichológia az agresszivitást a személyiség általános tulajdonságaként is tárgyalja. A lélektan mintegy 37 agresszióval kapcsolatos elméletet tart nyilván: az állatlélektantól a kibernetikáig. Az agresszivitás több síkon játszódik le (gondolati, beszédbeli, cselekvési sík.) Számos megnyilvánulási formájához tartozik: káröröm, mérhetetlen kiabálás, átkok és rosszkívánságok, szándékos károkozás és rombolás,hideg bosszú, esztelen indulatosság.
Önmagunk és mások sértése nemcsak egyéni síkon történik: nagyobb közösségek és népek között az izgágaság háborúig és népirtásig fokozható.
Az agresszivitás értelmezésére különböző származtatott fogalmak szolgálnak mint például a frusztráció, ill. halálösztön és az agresszivitás között fennálló, a pszichoanalitikusok által kidolgozott összefüggések az ún. frusztrációs-agressziós hipotézis.
Az agresszivitás a beállítódás és a viselkedés síkján összefügg a csoportok életét irányító vezetési stílusokkal (például az autoriter stílus a " nagy testvér" távollétéban fokozott agresszivitáshoz vezet).
Az összehasonlító viselkedéskutatás megfigyelései szerint a fajon belüli konfrontáció az állatoknál nagyon ritkán vezet az élet kioltásához. Az alaulmaradó fél behódoló gesztusai egy veleszületett gátlási program folytán megfékezik az erősebbik további támadásait. Lorenz álláspontja szerint az emberiség fejlődése folyamán az agresszív viselkedés csak a fegyverhasználat elterjedése után ment át emberölésbe.
akaratlan izommozgás motilitás (motilitas)  
alkoholizmus   Szélesebb értelemben a szociálisan elviselhető mértéket túllépő, alkalomszerű, periodikus, tartós, szokásszerű és/vagy fizikai-pszichikai függéssel járó alkoholfogyasztás. Szűkebb értelemben olyan mértékű krónikus alkoholfogyasztás, amely veszélybe sodorja, illetve károsítja az egészséget, a munkaképességet, valamint a személy szociális helyzetét és családi életét. Szinonimái: alkohol-visszaélés, alkoholfüggés.
A Diagnosztikai és statisztikai kézikönyv (mentális zavarok) (DSM III-R) leírása szerint visszaélés és rászokás (tolerancia kialakulása) útján keletkezett, az alkohol által indukált (előidézett), szervileg megalapozott pszichés zavar, amely többek között az alábbi, legalább egy hónapig tartó tünetekben nyilvánul meg: a mindennapi alkoholfogyasztás szükséglete a teljesítőképesség fenntartása érdekében, az ivás önerőből való csökkentésére vagy elhagyására való képtelenség, az alkoholfogyasztásnak az ismert egészségkárosító következmények vagy fennálló betegségek ellenére való folytatása, bizonyos nem élvezeti célból készült alkoholtermékek fogyasztása, emlékezetkiesések, intoxikációs (mérgezéses) szakaszok, a szakmai és szociális alkalmazkodás elhanyagolása. Az intoxikációs szakaszok mellett előfordul még alkoholdelíriumos elvonási szindróma (delirium tremens: állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó átmeneti tudatzavar). Az alkohol függőség eredményeként gyomrohurut, gyakori kötőhártya-gyulladás, májzsugorodás, májelzsírosodás, szívizomgyengeség alakul ki.
amnézia   az emlékezés hiánya
anamnézis (anamnesis) kórelőzmény a beteg személyére, betegségeire és panaszaira vonatkozó adatok
anticipáció   Az emberi gondolkodás vagy cselekvés valamely célkitűzésének, ill. egy jelenségnek a képzeletbeli előrevetítése, ill. az erre való várakozás. A meghatározott célkitűzésekre irányuló gondolkodást vagy megismerést prospektívnek is szokták nevezni.
anxietas (lat.) szorongás1 Fizikai fenyegettségre vagy pszichés veszélytetettségre utaló jelek észlelésére, ezek iránti konkrét, illetve valószerű várakozásokra, általános képzetekre visszavezethető érzelmi állapot. A szorongásos állapotok a feszültség, illetve a megütközés érzésében nyilvánulnak meg és vegetatív elváltozásokkal járnak. A tárgyak, jelenségek konkrét csoportjával összefüggő szorongásállapotokat félelemnek is nevezik. A szűkebb értelemben vett szorongás mindennemű tárgyra történő vonatkozás nélküli szorultságra, az érintett helyzetének bizonytalansága, ill. átláthatatlansága miatti aggodalomra vonatkozik. Mivel a szorongás és a félelem során a feszültség, a megütközés és a vegetatív izgatottság hasonló jellemzői lépnek fel, ezért újabban mindkettőt állapotszorongásnak (state anxiety) nevezi a humánpszichológia.
anxiety (ang.)[e.eng'zajöti] szorongás2  
anxiolitikum szorongást csökkentő szer  
aszimptomatikus tünetmentes  
       
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü