|
|
|
| A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
|
| felettes
én (szuper ego) |
|
A pszichoanalízis elmélete
szerint a személyiségnek az a része, amely az Én és az Es mellett
("felett") működik, és a szocializáció folyamán a
nevelés hatására kialakuló morális szabályozó erők forrása.
A viselkedés azon normáiról van szó, amelyek az Énnek az Es-törekvésekkel
folytatott harca során fejleődnek ki, és amelyek feltételei
a személy felelősségtudatának. A felettes Én tudattalan kontrollműködése
bűntudati és szorongásérzésekként jelentkeznek, amelyek akkor
kelnek életre, ha a személy enged ősi késztetéseinek, ill. ha
az Én mint értékelő és felügyelő hatóság "átenged"
egy viszonylag primitív, a normákkal összeütközésben lévő impulzust. |
| fóbia
(phobia) |
|
Leküzdhetetlen szorongási
állapotok, amelyek heves kerülési reakciókban nyilvánulnak meg
és tartósan jelentkeznek egy bizonyos tárgy, tárgycsoport, helyzetek,
ill. ezek elképzelése vagy nevének említése hatására. A szorongásos
neurózisok körébe tartozik. Közelebbi megnevezésükre az adott
tárgyi vagy helyzeti vonatkoztatás szolgál (pl. arachno- /pók/,
klausztrofóbia /zárt tér/, agorafóbia /nagy, nyitott terek/).
Reakciójuk eltúlzottságát az érintettek rendszerint belátják,
a fóbia leküzdése akarat útján mégiscsak ritkán sikerül. |
S.
Freud
(1856-1939) |
|
Osztrák elmeorvos a pszichoanalízis
kidolgozója. Személyiségfelfogása a személyiség három rétegét
különíti el: ösztön-én, Én (Ego), felettes én, s a libidó-fejlődés
szakaszainak jelentőségét hangsúlyozza a felnőtt személyiség
és zavarai alakulásában. Kultúraelmélete a tudattalan vágyak
szublimációjának jelentőségét emeli ki az alkotások keletkezésében,
az emberi kultúrát az örömre törekvés és a társadalmi kontroll
közötti harcként fogja fel. |
| frusztráció |
|
A szervezet akadályoztatása
egy bizonyos cél elérésében. Átvitt értelemben minden olyan
akadály, amely valamely elképzelt célkitűzés elérésének útjában
áll. Ez az akadályoztatás megjelenhet a közvetlen kudarc élményeként,
vagy pedig (a pszichoanalitikus megközelítéshez hasonlóan) a
tudatosság kiiktatódásával (tudattalanul), mint ahogyan a célkitűzés
is lehet világosan körvonalazott, felismerhető, elképzelt és
lehet tudattalan is.
A viselkedéskutatásban csak akkor beszélnek frusztrációról,
ha az állatot vagy embert valamilyen konkrét művelet vagy korlát
akadályozza egy jól meghatározott reakció kinyilvánításában.
A frusztráció és az agresszivitás közötti összefüggés széles
körben elfogadott. |
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
 |
|
|
|
|
|
Az oldalon
olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét,
tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással!
Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz!
vitalitas.hu
Nyilatkozat
Egészség Ismerettár
főmenü
|
|
|
