Orvosi szógyűjtemény
PSZICHOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK*H*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
halálösztön destrukciós ösztön (Thanatosz) Freud által bevezetett kifejezés az olyan élmény- és viselkedésformák (tudattalan) mozgató okaira, amelyek másokra irányuló gyűlöletben, ellenszenvben vagy agresszióban, ill. a saját személyre vonatkozó gyűlöletben vagy pusztításban nyilvánulnak meg. Freud abból a feltevésből indul ki, hogy mindkét alapösztön; a létfenntartás, Erósz (ill. örömelv), ill. az élet elpusztítása (Thanatosz) a normális élményben és viselkedésben összekapcsoltan van jelen, így pl. egy libidóval megszállt tárgyhoz való mindenféle vonzalomban felismerhető bizonyos agresszió is. Először a halálösztön pszichés zavarokban történő önállósulásakor törnek át az agresszív, megsemmisítésre irányuló élmények és viselkedések -- méghozzá elsősorban azokat a tárgyakat célozva, amelyekhez előzőleg vonzódott a személy. A halálösztön a születés és a halál ciklikus folyamatáról való, egyfajta veleszületett tudásból származik.
hallucináció érzékcslódás Kimutathat inger nélkül keletkező érzékelés, észlelés, amely a valódi érzékeléshez hasonló, s valóságnak tűnik
hallucinogén   érzékcsalódást előidéző (szer)
hangulat (mood, temper) Tartós lelkiállapot, amely a szervezet pszichofiziológiai, általános állapotára vezethető vissza. Az egyedi élménytartalmak közvetlen hatásukat módosító érzelmi színezetet kapnak, pl. vidámyság, szomorúság, ingerültség, egykedvűség. Az érzelmek mint az eseményekhez kapcsolódó, kiemelkedő élményminőségekkel szemben a hangulat az élményháteret színező, a külső eseményktől jórészt független lelkiállapot, amely a rövid ideig tartó érzésektől jól elkülöníthatő. Más megfogalmazásban: mély tartós érzelem, amely jelentősen befolyásolja az észlelést, a gondolkozást és azelvárásokat
hangulatzavar (mood disorder) Szinonimái: érzelmi zavar, depresszió. Az egész élményvilágot hangulatilag meghatározó zavarokat írja le. Ezek egy teljes, vagy részleges mániás, illetve depresszív tünetegyüttesből származnak, amely sem valamilyen szervileg feltételezett hangulatzavarra, sem más pszichikai zavarokra (skizofrénia, téveszmék) nem vezethető vissza. A hangulatzavar a mániás-depresszív és a depresszív megbetegedések formakörére utal, amelyet a pszichózisok, ill. a neurózisok közé soroltak. A hangulatzavar különböző formáira jellemzőek az ún. érzelmi epizódok tünetei. A mániás epizódok feldobódott, esetenként ingerlékeny hangulatban mutatkoznak meg, fokozott aktivitással, megnövekedett önérzettel, gyenge alvásigénnyel és nagyobb befolyásolhatósággal járnak együtt. A depresszív epizódok ezzel szemben szomorú-levert hangulati állapot eluralkodásáról ismerhetők fel, amely érzelmi kiüresedés és legyengülés, érdeklődés hiánya és értékvesztés, ezekkel együtt pedig gyakran étvágytalanság és alvási zavarok (álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság) kísérnek. A hangulatzavar és ennek tipikus epizódjai jelentkezhetnek rövid időre, visszatérő módon, vagy krónikusan; az egyes epizódok között a dolgok megélése és a viselkedés zavartalan.
hipnózis  

A hipnózis a legintenzívebb szuggsztiós eljárás. Rábeszélés és manipuláció révén a klienst alvásszerű állapotba hozzák, amelyben azonban nyitott marad a hipnotizőr sudalmazása iránt. Négy főbb szakasza:
-- Előfeltétele az önszuggesztív nyugalomba helyezkedés. Ezáltal a hipnotizálandó személy hatékony várakozási állapotba kerül.
-- Verbálisan és altató ingerekkel (pl. egy tárgy fixálásával) elalvást szuggerálnak.
-- Hipnózis állapotában "rapport" (függőségi, utasító kapcsolat) áll be, benne poszthipnotikus (később ható előírások) parancsokat lehet adni. Demissziós hipnózis: a nemkívánatos viselkedést pl.alkoholizmusban averzóval töltik fel
Kondicionáló hipnózis: újfajta viselkedésekre beszélik rá
Profilaktikus hipnózis: jövőbeli helyzetekre készítik fel
-- Az ébresztő szuggesztió megszünteti az alvásállpotot, legtöbbször még hipnotikus parancsot is tartalmaz, hogy érezze magát utána nagyon jól.
A hipnózisterápiát nagyon viszzafogottan kell alkalmazni, mert általában hozzászokást alakít ki.
Freud kritikája szerint a hipnózis a páciens problémáját nem tisztázza, hanem elfedi.
Hilgard szerint a következőkkel jellemezhető ez az állapot:
-- a tervező funkció elvesztése, a kezdeményezés hiánya
-- a figyelem újraelosztása, fokozott vonzalom a hipnózist indukáló forrás (pl. hipnotizőr) iránt, a környezet más elemeitől való elfordulás
-- a valóságra vonatkozó attitűdük (pl. tér, idő), viszony általános mérséklődése
-- szoketlen szerepek átvételére irányuló készség
-- gyakran poszthipnotikus amnézia

hisztéria   Nagyfokú ingerlékenységgel, az érzelmi és ösztönélet befolyásolta megnyilvánulások előtérbe kerülésével, görcsökkel és rángatódzásokkal járó, rohamokban vagy krónikusan fellépő idegrendszeri megbetegedés, amely funkcionális zavarokhoz (pl. bénultság, vakság, érzéketlenség) is vezethet. A betegség disszociációkkal, zavarokra való növekvő hajlammal és számos különböző pszichogén tünettel járhatnak.
A hisztériának a fenti értelemben használt fogalmtá az ókorban vezették be azzal a feltételezéssel, hogy a nőknél fellépő hisztéria a méh (görögül hystéra) ide-oda vándorlására, ill. szexuális kielégületlenségére vezethető vissza.
Freud szerint ezzel szemben a hisztériás tünetek a neurózisokra jellemzők, amelyek során az elfojtott ösztönimpulzusok testi tünetekbe helyeződnek át (konverziós tünetek), ahol meglelik többé-kevésbé szimbolikus kifejeződésüket és/vagy a tudattalan útján önkifejeződéshez vezetnek, amely elleplezi az egyén számára, hogy kicsoda és milyen is valójában.
Eysenck tanuláselméleti személyiségelméletében a hisztéria az ingerelhetőségre való hajlam (neuroticizmus) és a szelektív viselkedésgátlás (extroverzió) hiánya együttes jelentkezésének kifejeződése.
humorálpatológia   Hippokrátész korában kialakult és az orvostudományra 1000 éven át hatást gyakorló téves elképzelés. E felfogás minden betegséget a testnedvek összetételére vezet vissza.
       
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü