|
|
|
| A,Á |
B |
C,CS |
D |
E,É |
F |
G,GY |
H |
I,Í |
J |
K |
L,LY |
M |
N,NY |
O,Ó |
Ö,Ő |
P |
Q |
R |
S,SZ |
T,TY |
U,Ú |
Ü,Ű |
V,W |
X |
Y |
Z,ZS |
|
|
| nervus |
ideg |
|
| neuraszténia |
|
Szélsőséges inaktivitás, fáradékonyság,
ill. általános testi és szellemi késztetéshiány állapota. A
neuraszténia különösen gyakran jelentkezik hipochondriás, hiszteroid
vagy paranoid állapotokkal összefüggésben. |
| neurológia |
|
Az idegrendszer strukturális és funkcionális
sajátosságait tanulmányozó tudományterület, amelynek keretéebn
az idegi megbetegedések és zavarok diagnosztizálását és kezelését
célzó módszerek kifejlesztésén munkálkodnak. Az angolszász irodalomban
világosan elhatárolják a pszichiátriától, míg a közép-európai
gyakorlatban ezek a határok rugalmasabbak. |
| neurózis (neurosis) |
|
A szervezet testi és lelki működésének
zavaraiban megnyilvánuló, a külvilággal való súlyos összeütközésből
származó funkcionális (anatómiailag ki nem mutatható) idegbetegség.
A Freud által művelt klasszikus rendszerezés alapján a neurózis
mindennemű pszichés zavarok gyűjtőfogalmává vált, amelyek a
pszichózisoktól eltérően a meghatározott helyzetek iránti realitásérzék
megőrzése mellett a szenzoros, motoros, érzelmi és/vagy vegetatív
funkciók károsodásához vezetnek. A pszichoanalitikus felfogás
abból az alapfelvetésből indul ki, hogy ezek a tünetek az ösztönös
vágyak és a cezúra, illetve a megvalósulásukkal szembeni védekezés
között rendszerint a korai gyermekkorban gyökerező konfliktus
közvetített kifejeződései.
A tanuláselmélet szerint a neurózisok sikertelen alkalmazkodási
kísérletekből fakadnak. A szorongásos neurózisok, fóbiák, kényszeres
neurózisok keletkezéséhez az elmélet egyes képviselői az alábbi
(a szorongás kétfaktoros eleméletén ill. a faktoranalitikus
személyiségelmélen nyugvó) magyarázatokat fűzték: Az alacsony
gátlási potenciállal (extroverzió) rendelkező és fokozottan
ingerlékeny személyek könnyen hajlanak egocentrikus, társas
szempontból meggondolatlan (pl. hazudozás, lopás), ill. kontrollálatlan
cselekvésekre (pl. ágybavizelés), mivel képtelenek saját viselkedéstendenciáik
gátlás alá helyezésére és ebből kifolyólag nehézségekbe ütköznek
a normakonform viselkedésmódok és értékrendszerek elsajátítása
során. A kihangsúlyozott gátlási potenciállal (introverzió)
rendelkező és fokozottan ingerlékeny személyek ezzel szemben
szorongásra és kényszeres képzetekre hajlamosabbak.
A kognitív (megismerő) tanuláselmélet képviselői szerint a neurózis
kondicionált sikertelen alkalmazkodások, ill. megszokássá vált
helytelen értékelések következményeinek tekinthetők. |
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
|
 |
|
|
|
|
|
Az oldalon
olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét,
tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással!
Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz!
vitalitas.hu
Nyilatkozat
Egészség Ismerettár
főmenü
|
|
|
