Papsajt	Sok köhögéscsillapító anyagot tartalmaz: a papsajt
	Az egyik középkori füvészkönyv szerint Plinius a következőket mondta: "Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől." Ez jókora bók egy gyógynövénynek. A papsajt, más néven kereklevelű mályva persze nem mindentudó csodaszer. A népi gyógyászat elsősorban a felső légutak megbetegedéseinél, köhögésnél, rekedtségnél, torokfájásnál, valamint gyomor- és bélhurutok esetén használja. A papsajt levelei ugyanis 8 %, a virágja kb. 10 % növényi nyálkát tartalmaz, amely ingercsökkentő védőfilmként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A növény csekély cseranyagtartalma erősíti ezt a hatást. A gyógyászati célra használt kereklevelű mályva, a papsajt latin neve Malva neglecta W. Hasonló gyógyhatású ez erdei mályva (Malva silvestris L.), amely erdei, mezei utak szélén, elhagyatott telkeken, törmelékes talajokon él. Vékony, orsós gyökérrel kapaszkodik a talajba. A gyökérből több, a talajon elterülő, csak a vége felé emelkedő szár fejlődik. Levelei hosszúnyelűek, szórt állásúak, kerek vagy vesealakúak, hegyesen csipkés szélűek. A virágok a levelek hónaljában csomókban állnak, csészéjük kettős, 5 szirmuk van, azok kb. 2 cm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, szárítás alatt megkékülnek. A virágzás június, július, augusztus hónapra esik. A virágokat csészéstül, de kocsány nélkül szedjük, ám szedhetjük a leveleket vagy az egész növényt is.
Podagrafű	Egy kerti gyom: a podagrafű (vadbodza)
	Szinte egyetlen mai gyógynövénykönyv sem nevezi a vadbodzát (Aegopodium podagraria) vagy más néven podagrafüvet gyógynövénynek. Pedig elrejtve már a latin nevében is ott az utalás arra, hogy ez a sövények mentén burjánzó kerti gyom valaha megbecsült köszvényellenes szer volt. A podagra az öregujjon jelentkező köszvény régi megjelölése. Az ernyősök családjába (Apiaceae) tartozó vadbodzabokornak hosszú, föld alatti gyökérnyúlványai vannak. 30-80 cm hosszú, egyenes szárain ülnek önállóan ill. szárnyasan, kettéosztott levelei, melyek nagy, részben kettéhasított levélszelvényei kecskelábhoz hasonlítanak. A dupla, ernyős virágok burok, ill. takarólevél nélküliek. Virágzási ideje májustól novemberig tart. A népi gyógyászat a leveleit használta fel ill. használja fel ma is. A friss leveleket összetörve a fájdalmas, duzzadt köszvényes csomókra helyezik fájdalomcsillapítás céljából. Köszvényes betegeknek a frissen szedett levelekből a parajhoz hasonlóan főzelék készíthető, a szárított levelekből pedig reumatea.