Vesebetegségek Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

8. A vesét károsító anyagok és az akut veseelégtelenség

A vesét károsító anyagok

Szervezetünk csaknem naponta találkozik olyan anyagokkal, melyek a vesét kisebb-nagyobb mértékben károsíthatják. Ezeket az anyagokat, melyek a vérrel jutnak a vesébe, vesét károsító mérgeknek, nefrotoxinoknak nevezzük. A vese azért különösen érzékeny a mérgező anyagokra, mert:

  • Igen bőséges a vérellátása.
  • A vizelet képződése során a kiválasztásra kerülő anyagok kb. 500-szor nagyobb töménységet érnek el, mint amilyen koncentrációban a szérumban előfordulnak.
  • Igen nagy az a felület, ahol a mérgező anyagok a vese sejtjeivel találkoznak.
  • A kiválasztás során a nefrotoxinok elválnak a fehérjéktől, amelyek mérgező hatásukat a vérben mérsékelték.

A nefrotoxinok az egészséges vesénél jobban károsítják a beteg vesét. A vesebetegeknek ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy ezeket a károsító anyagokat lehetőség szerint elkerüljék.

Nefrotoxikus anyagok

  • Nehézfémek: higany, ólom, arany, réz, króm. Az ólommérgezés elsősorban az ólommal dolgozókat fenyegeti. A motorok kipufogógázai is tartalmaznak ólmot, ha nem ólommentes benzint használnak. Nagyvárosok egyes területein, ahol a forgalom torlódik, a levegő a megengedettnél nagyobb mértékben szennyezett, ami különösen a gyermekekre veszélyes. A szennyezett víz is tartalmazhat ólmot. A krónikus ólommérgezés tünetei más betegségekben is előfordulnak, ezért ha nem gondolunk az ólommérgezésre, csak későn kerül felismerésre. Tünetei a vérszegénység, a magas vérnyomás, a központi és perifériás idegrendszeri elváltozások, veseelégtelenség.
  • Szerves oldószerek: metil-alkohol, fagyálló (etilén-glikol). A metil-alkohol (faszesz), ha nem kevernek hozzá kellemetlen szagú anyagot (spiritusz), megtévesztően hasonlít a fogyasztásra alkalmas etil-alkoholhoz. Tévedésből ivott metil-alkohol a mennyiségtől függően halált is okozhat. A fagyálló a motoroknál használt folyadék, mely kellemes ízű, ezért nem ritkán tévedésből fogyasztják. Néhány korty is súlyos veseelégtelenséghez vezet. A veseelégtelenséget művesekezeléssel eredményesen lehet kezelni, azonban a fokozatosan, de rövid időn belül kialakuló szívelégtelenségnek nincs gyógyszere. Legfontosabb a megelőzés! Minden palackra, mely valamilyen vegyszert tartalmaz, feltűnő módon rá kell írni a folyadék nevét.
  • Növényvédő és gyomírtó szerek: pl. gramoxon (paraquat), aldrin. A modern mezőgazdaság nem nélkülözheti a növényvédő szerek használatát. A figyelmetlenség és a munkavédelmi szabályok megszegése sok enyhébb és viszonylag kevés, de súlyos, akár halálos mérgezést is okoz. Hazánkban az elmúlt évtizedekben alig volt olyan művese osztály, ahol ne kezeltek volna növényvédő szer okozta akut veseelégtelenséget, sajnos gyakran csekély eredménnyel.
  • Gyógyszerek: igen sok gyógyszer okoz vesekárosodást, elsősorban az orvos feladata ezekre odafigyelni. Vannak olyan gyógyszerek (daganatelleni gyógyszerek), melyeket annak ellenére kell adni, hogy tudjuk, ezzel ártunk a vesének, néha olyan mértékben is, hogy néhány alkalommal művesekezelés válhat szükségessé. Ilyen esetekben az orvos megbeszéli a beteggel a gyógyszer előnyeit és hátrányait, majd a nagyobb jóért - a rosszindulatú daganatos sejtek elpusztításáért - vállalják a kisebb rosszat, az átmeneti vesekárosodást.

Alig van olyan fájdalomcsillapító, melynek tartós szedése ne okozna vesekárosodást az egészséges vesén is. Az orvos kötelessége a fájdalmak csillapítása, de ezzel egy időben keresnie kell a fájdalmat kiváltó okot. A fájdalom mindig valamilyen betegség tünete, amit kezelni kell, pl. magas vérnyomás, konfliktusokból származó idegesség. Több országban a veseelégtelenség okai között jelentős helyet foglalnak el a fájdalomcsillapítók, ami azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek recept nélkül kaphatók. Hazánkban is vásárolható néhány fájdalomcsillapító recept nélkül. Az új reklámtörvény szerint ezek még reklámozhatók is, pl. a televízióban. Az így szedett gyógyszerek káros hatását csak évek múlva fogjuk észlelni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vesebeteg ne vásároljon vény, azaz orvosi ellenőrzés nélkül fájdalomcsillapítót! A különböző fájdalomcsillapítók tartós szedése a vesebetegségek rosszabbodását igen nagymértékben felgyorsíthatják. A fájdalomcsillapító okozta vesebetegség hajlamosít vesemedence-gyulladásra, mely előbbre hozhatja a művesekezelés elkezdésének időpontját. A fájdalomcsillapító kétélű fegyver, a beteg ember, különösen a vesebeteg, orvosa tanácsa nélkül ne használja, mert egészségét, életét is veszélyezteti.

Akut veseelégtelenség (AVE)

Akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a korábban ép veséjű betegen valamely kiváltó okot követően órák-napok alatt jelentősen romlanak a vesefunkciók. Ilyenkor az anyagcseretermékek szintjének gyors emelkedését észleljük a vérben, és gyakran a vizeletkiválasztás jelentősen csökken vagy akár teljesen meg is szűnik, de vannak bizonyos esetek, amikor kielégítő mértékű vizeletürítés mellett látjuk a retenciós anyagszintek emelkedését (ún. monoliguriás forma). Az esetek jelentős részében mintegy 3-4 hét múlva rendeződik a veseműködés.

Okai:

  • a szervezet víztartalmának nagymértékű csökkenése
  • keringési elégtelenség
  • heveny vesegyulladás (akut glomerulonefritisz)
  • reflexes (vesekő)
  • húgysavas uropátia
  • gyógyszerártalom
  • mérgezés
  • baleset (kiterjedt izomroncsolódás), égésbetegség
  • vizeletelfolyási akadály (pl. egy vese esetén vesekő)

Patomechanizmus

A veséken a keringő vérmennyiség mintegy 20-25 %-a áramlik keresztül, ezáltal a vérben levő károsító anyagok nagy mennyiségben érik a veséket, ill. a nagy anyagcsere igény miatt érzékeny a vérellátás csökkenésére.

A kezelés első lépése

A kiváltó okmegszüntetése. Kiszáradást (hipovolémia, exsiccosis) nagyon gyakran észlelünk idős, elesett állapotban levő betegeken. Ilyenkor az elsődleges teendő a hiányzó folyadék pótlása. Amennyiben lehetséges, akkor itatással, de az esetek jelentős részében a hányás miatt csak infúzióval lehetséges.
Keringési elégtelenség is vezethet veseelégtelenséghez, részben a megromlott keringés, részben az idegi és hormonális reakciók következtében. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az idős embereknél jelentékeny mértékű az érelmeszesedés, és ez is tovább ront az állapoton.
Reflexes folyamat esetén igyekszünk "kikapcsolni" a kóros reflexfolyamatokat.
Húgysavas uropátia esetén a húgysavtermelődés csökkentése (purinszegény diéta), a húgysavat képző xantin-oxidáz enzim gátlása gyógyszerrel (Milurit), a vizelet kémhatásának lúgosítása, mely elősegíti a kicsapódott húgysavkristályok feloldódását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőséges folyadékbevitelt (elsősorban a megelőzés érdekében), mely mintegy "kimossa" a vesecsatornácskákból a húgysavkristályokat.
Gyógyszer (aminoglikozid antibiotikum, lithium, egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők) esetén azonnal meg kell szüntetni a további gyógyszerbevitelt.
Előfordulhat, hogy az ún. ACE-gátló csoportba tartozó vérnyomáscsökkentők alkalmazásakor (Tensiomin, Ednyt, Renitec, Lotensin stb.) egyoldali (vagy mindkét oldali) veseütőér-szűkület esetén akut veseelégtelenség kialakulását észleljük, melynek oka az, hogy a szűkületen keresztül csak nagyobb nyomás hatására jut elegendő mennyiségű vér a veseszövethez, ennek csökkenése okozza a vesefunkciók beszűkülését. A kezelés ebben az esetben az ACE-gátló elhagyása és más típusú vérnyomáscsökkentő beállítása.

Egyéb kezelési lehetőségek

Bizonyos esetekben az erőltetett (forszírozott) vizelethajtás. Ilyenkor bőséges folyadékbevitel mellett vízhajtót (Furosemidet) adnak a betegnek. Amennyiben a szervezetben az anyagcseretermékek (karbamid, kreatinin, húgysav), illetve víz és kálium szaporodik fel, akkor a kiesett vesefunkciók legfontosabb részeit művesekezeléssel (dialízis) kell pótolnunk.
Ismételten kiemeljük, hogy folyadékhiány, illetve keringési elégtelenség esetén a kiváltó ok megszüntetése, ill. rendezése az elsődleges, ezt nem dialízissel kell gyógyítani.
Vizeletelfolyási akadály esetén urológiai beavatkozás válik szükségessé (hólyagkatéterezés, ill. egyéb megoldások).

A kezelés eredménye

Mint a bevezetőben írtuk, általában 3-4 hét alatt rendeződik az állapot, de ismerünk olyan esetet is, amikor csaknem fél évvel később következett be a gyógyulás. A gyógyulás mértéke akár teljes is lehet, de előfordul az is, hogy a vese működése kisebb-nagyobb mértékben beszűkül, ilyenkor diéta, ill. szükség esetén gyógyszeres kezelés válik szükségessé.
A gyógyulás jellegzetes jele, hogy hirtelen nagy mennyiségű vizeletet kezd üríteni a beteg. Ez még nem teljes értékű vizelet, de kedvező jel a gyógyulásra. Ilyenkor bőséges folyadékbevitelre van szükség, de nem szabad elfeledkezni a sópótlásról sem.
Kihangsúlyoznánk, hogy az akut veseelégtelenség mindenképpen dialízis háttérrel rendelkező szakirányú osztályon kezelendő, szükség esetén igénybe véve a társszakmák segítségét. Fontos az is, hogy minél előbb ismerjük fel. Figyelemfelhívó jel a vizeletmennyiség jelentős mértékű csökkenése, ill. a vizelet színének változása (csak híg, vízszerű vizelet ürülése).

előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat