|
Dr. Nemes Attila -- Dr. Acsády György:
Hasznos tanácsok verőérbetegeknek
című könyve alapján
Springer Tudományos Kiadó, 2000.
Előszó
Az érrendszer keresztül kasul átjárja
szervezetünket, miként a vasút- és úthálózat az országot.
Ezért kiemelt szerepet játszik az emberi test működésében,
zavara kihat az egész szervezetre.
Az érbetegségek okozzák a fejlett országok összhalálozásának
több mint 50%-át. Közös érdekünk, hogy ne csak a kialakult
baj kezelésével, hanem annak megelőzésével is javítsuk
ezt a dicstelen megbetegedési mutatót. Kiemelt feladata
ezért minden érgyógyásznak, hogy a tényeken alapuló
ismereteit továbbadja. E megfontolást követve korábban
már jelentkeztünk "Tanácsok érszűkületes betegeknek"
(1991) és "Tanácsok visszérbetegeknek" című
könyveinkkel, amelyek közül az utóbbi 1985 után 1991-ben
is megjelent.
Korunk felgyorsult világában egyre nagyobb az igény
arra, hogy valaki meghallgassa személyes élményeinket,
problémáinkat. Különösen igaz ez a beteg emberre, aki
aggodalmait, kétségeit, panaszait elmondja az orvosnak,
így megkönnyebbül, s elfogadja a számára igen nehéz
döntéseket is.
Az egészségügy túlterhelt. Nincs mindig idő arra, hogy
a sztereotip, gyakran ismétlődő kérdésekre válaszokat
adjunk, mert ennek a munka gyakorlati része látná kárát.
A rendelő általában tele van betegekkel, s nekünk az
ő idejükkel is számolnunk kell.
Nos, mi egy üres rendelőt ajánlunk fel az olvasónak,
amelyben az orvos ráér és hasznos tevékenysége tudatában
kész válaszolni az ön kérdéseire. Erre azt mondhatja
az olvasó, hogy ez lehetetlen! Szeretnénk bebizonyítani,
hogy nem az! Klinikánk évi 25 ezer beteget fogadó ambulanciáján
10-15 éve ugyanazok a kérdések hangzanak el. Ha törekvéseink
ellenére nem adtunk volna mindig kielégítő és főleg
megnyugtató választ, úgy most igyekszünk e könyv keretei
között pótolni ezt a hiányt.
Az új Egészségügyi Törvény megfogalmazza a betegek jogait,
s az orvos számára kötelezővé teszi a megfelelő felvilágosítást.
Számos műhibaper indult el azért, mert az orvos nem
beszélgetett el őszintén a betegével!
Elképzelésünk szerint az orvosi ismeretterjesztés jellemzői
a következők:
- Jó célt szolgál,
megelőzi a "kiküszöbölhető" problémákat.
- Könnyebbé, eredményesebbé
és elfogadhatóbbá teszi az orvos-beteg kapcsolatot.
- Általános műveltséget
ad, tanít.
- Nem tesz tudálékossá,
de - néha kíméletlenül - őszinte.
- Jól differenciál
a fontos és a kevésbé fontos kérdések között.
- Nem lekezelő.
- Küzd a tévhitek,
a "varázslatok" ellen.
- Érthetően - olykor
hasonlatok bemutatásával - magyaráz, hiszen a beteg
nem ismeri a távolabbi összefüggéseket.
Ezen törekvések megvalósulása jól
megfigyelhető az Egyesült Államokban és Finnországban,
ahol az eredményes kampány eredményeképpen jelentősen
csökkent az agyér-megbetegedések (stroke vagy "gutaütés")
és az infarktus előfordulása. Megítélésünk szerint a
változtatható rizikótényezők lehetséges kiküszöbölésével
a hazai 140 000 körüli évi halálozást 10-20%-kal lehetne
csökkenteni ebben a betegségcsoportban.
Sokatmondóak a vizsgálati eredmények, de gyakran félrevezetők
is lehetnek. A beteg által megélt panaszokat csak a
beteg saját maga mondhatja el, csak ő érzi igazán, mi
is a probléma. Az alsó végtag verőérszűkületének bizonyos
stádiumában nagyon jellemző például az a távolság, amit
a beteg fájdalom nélkül meg tud tenni. A távolság igen
fontos adat a doktor számára. Mégis sokszor hosszas,
időrabló értekezés folyik a méterek értelmezéséről.
Nem tárgyaljuk a heveny kórképeket, mert a tünetek jellegzetesek
és az ellátás eredményessége nem függ a beteg képzettségétől,
továbbá nem ismertetjük részletesen a műtéttechnikai
ismereteket sem. Töredelmesen bevalljuk, hogy a gyógyító
orvostudomány ma sem mindenható, s hogy az orvosok nem
"istenek", hanem szakmájukat művelő, gyötrődő,
néha hibázó emberek.
Évente országosan körülbelül 30 000 műtétet végeznek
érbetegség miatt, ebből körülbelül 14 000 a verőereken
végrehajtott helyreállító - úgynevezett rekonstrukciós
- műtét. Ennek ellenére e kór miatt évente 4000 honfitársunk
veszti el alsó végtagját (mert késői, vagy lehetetlen
a beavatkozás). De már vannak eredmények is, míg az
1981-es felmérés szerint hazánkban agyérbetegség miatt
100 000 lakosra 217,4 halálozás jutott, addig ez 1999-ben
már 180 körülire mérséklődött.
Kedves Olvasó!
Az Ön közreműködésével (kezelteti
magas vérnyomását, abbahagyja a dohányzást, változtat
étrendjén, sportol stb.) ez a szám a hollandiai 86,3-re
csökkenthető. Nem tudjuk megváltoztatni viharos történelmünket,
anyagi helyzetünk sem javul csupán akarati tényezőktől,
a stressz sem kerülhető el; de amin változtatni lehet,
azt próbáljuk meg. Ez ugye őszintén hangzik?
Az érbetegségekkel kapcsolatban igen sok a mendemonda.
Valós és hamis állítások látnak napvilágot, mind szóban,
mind írásban, s fokozza a tudatlanságot a széles körben
elterjedt kuruzslás, a paramedicina térhódítása is.
Ennek következménye, hogy olykor súlyos betegek jelentkeznek
katéteres tágításra, mások pedig műtétet követelnek,
de félelmükben még az érfestést is visszautasítják.
A választandó út kijelölése mindig szakorvosi feladat!
A verőér-megbetegedés igen elterjedt kórforma, népbetegségnek
minősíthető. Az egészségügy mennyiségi és helyenként
minőségi hiányosságai a szakszerűtlen kezdeményezések
táptalajául szolgálnak. A kereslet hatalmas, és ha nem
elégítjük ki, nemkívánatos kínálat jelenik meg. Megszámlálhatatlan
kenőcs, gyógyszer, "gyógyító eljárás", tisztázatlan
hatásmechanizmusú kezelés ellen kell küzdenünk. Csak
akkor nem kifogásolhatóak ezek az eljárások, ha nem
ártalmasak, bár az időveszteség miatt a semleges beavatkozás
is káros lehet. A tünetektől megijedt, de a szakszerű
ellátásból kiábrándult beteg minden lehetőséget megragad,
ami szerinte gyógyulást hozhat. Hinni akar a csodában,
de a kudarcról, a csalódásról már rendszerint nem értesülnek
az újabb, potenciális betegek. A korszerű egészségügyi
biztosítási rendszerrel működő országokban a biztosító
nem vállalja át a paramedicinális kezelés költségeit,
így sokakat a borsos árak győznek meg arról, hogy jobb
az orvostudomány által elfogadott, kipróbált módszerek
alkalmazása. A szakszerűtlen, görcsös jóakarat megnyilvánulása
a mágikus hit valamilyen - mindegy milyen - "nyugati
gyógyszerben". Pedig hazánkban minden olyan szakmailag
megalapozott, bizonyítottan hatásos szer hozzáférhető,
amit a nyugati országokban is előállítanak, továbbá
számos tabletta gyártási eljárását is megvásároltuk.
Ezekre valóban szükség van. Ha pedig ezeken kívül szükséges
más gyógyszer, akkor azt behozatjuk, de tudni kell,
csodaszerek sajnos nincsenek. Egy időben a Trental valóságos
kereskedelmi érték volt, feketepiaca alakult ki. Ma
van olyan beteg, aki fanyalog: "Ezt a gyógyszert
már ismerem!"
Másrészről "... ki kell nyitni a könyvet, és gondosan
latba vetni, ami benne vagyon..." ajánlja Rabelais,
és én is ezt kérem:
Nemes Attila
| |
|
következő
fejezet |
|
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik
a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak
alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi
állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon
orvoshoz! vitalitas.hu
Nyilatkozat
|
|
