3. Az újszülött még nem "kész" gyermek

A kisbaba születésekor nemcsak ránézésre piciny és tehetetlen. Szervezete belsőleg sem teljesen érett. Különösen az emésztőrendszere nem az:

• Még sokféle, a gyomorban és bélben található, emésztést elősegítő enzimje hiányzik. Hiányoznak a hasnyálmirigy és bélnyálkahártya által termelt fehérjebontó enzimek, ezek csak az első életév során kezdik majd meg tevékenységüket. A gyomorsav sem elegendő még - emiatt a baktériumok és csírák könnyen elszaporodhatnak a felső bélszakaszban.
• A bélnyálkahártya sejtjei még áteresztik az óriásmolekulákat.
• A vese nem működik még teljes értékűen; még viszonylag sok folyadékkal hígítva képes kiválasztani az anyagcsereterméket ezek kiválasztása is elhúzódik.
• A máj sem teljesen érett még, csak mértékkel terhelhető. Azaz a csecsemő még nem tud egy normális átlagos ételt megfelelően megemészteni, hasznosítani. Az anya testében a gyermek csaknem kizárólag az anya véréből jutott a megfelelő táplálékhoz. Gyomra és belei alig működtek, legfeljebb egy kis magzatvizet nyelt és emésztett meg. A szülés után aztán a gyomor-bél traktust egy sor igénybevétel éri. A természet számol ezzel, a tejkiválasztás először csak lassan indul az ún. "előtejjel". A gyermek az első napokban alig több mint 10-20 g-ot iszik "étkezésenként". Csak a szülést követő harmadik-negyedik napon indul meg a teljes tejkiválasztás, amikortól kezdve az anyatej mennyisége rohamosan nő.

A helyes táplálás a csecsemő számára létfontosságú

Amíg az Édesanya kizárólag szoptat, nincs gondja a gyermek megfelelő gyarapodásával. Az anyatej teljes mértékben megfelel a baba igényeinek, testi fejlődését maximálisan elősegíti. Néhány anyának azonban szoptatási nehézségei vannak, és a csecsemőt részben vagy teljesen mesterségesen kénytelen táplálni. Ezenkívül a negyedik, de legkésőbb a hatodik hónap után az anyatej mint egyetlen táplálék már nem elegendő a kicsinek; a baba egyre növekvő mértékben kiegészítő táplálékra szorul. Az első év vége felé már van pár fogacskája, és a baba lassan együtt ehet a "nagyokkal". Eddig az időszakig azonban a baba étkezése lényegesen eltér a felnőttekétől. Az étel elkészítésekor annak összetételében elkövetett hiba, különösen a baba életének első hónapjaiban, súlyos következményekkel járhat:
Túlterhelheti a baba szervezetét.

• A gyermek testének fejlődéséhez szükséges tápanyagból elégtelen lehet a bevitel.
• Víz halmozódhat fel a csecsemő szervezetében.
• Csökkenhet a baba ellenálló képessége.
• Károsodhat a baba gyomornyálkahártyája, ami az egész életet végigkísérő gyomorpanaszok kiváltója lehet.
• Allergiát okozhat.
• Akadályozhatja az egészséges testi fejlődést.
• Károsan hathat az agy fejlődésére, maradandó károsodást is kiválthat.

Ezek a hibák elkerülhetők, ha pontosan tudjuk, hogy mire van szüksége a csecsemőnek. Pontosan tudnunk kell, hogy milyen legyen a gyermek élelme és hogyan készítsük el helyesen. Magunknak kell eldöntenünk, hogy gyermekünk megfelelően gyarapszik-e. Mert végül is ez a helyes táplálás döntő kritériuma.

Alapkérdés: késztermék vagy otthon főzött étel?

Nincs olyan kismama. Aki manapság nem tartana igényt a bébiételgyártók termékeire. Hiszen az adaptált vagy a szójatej olyan terméke a modern kutatásoknak, amely szükség esetén a gyermek életét mentheti meg. A kész bébiételeknek is megvan a maguk helye, jelentősége: pl. a radioaktív csapadék által veszélyeztetett napokban lehetővé tették az anyáknak, hogy gyermeküknek fertőzésmentes ételeket adjanak, de utazás közben vagy elfoglalt napokban is szívesen nyúlunk a kész bébiételekhez. A kizárólag késztermékeken alapuló étkezéseknek viszont hátrányai is vannak:

• Drága.
• Túl sok benne a vízben oldódó vitamin.
• Túl sok benne a szénhidrát, elsősorban a cukor.
• Túl kevés benne a nagy értékű zsír.
• A gyermeket az egyhangú gyári ízekhez szoktatja.
• Esetenként túl sok konyhasót tartalmaz.
• Túl sok féle összetevőből áll; ez allergiát válthat ki.

Ha tehát bébiételt használ, olyan terméket válasszon, amely sem cukrot, sem sót nem tartalmaz, és amely csak kevés összetevőből áll.
A vízben oldódó, porból készíthető (instant) pépes ételeket még kevésbé ajánljuk. Túl kevés bennük a gyümölcs, cukrot viszont túlzott mennyiségben tartalmaznak. Ugyanakkor nem jelentenek különösebb könnyebbséget a munkában. Mert végül is a porból készült pép kikavarása alig megy gyorsabban, mintha a kétszersültes banánpépet készítené el. Örvendetes viszont, hogy mennyire megnőtt az utóbbi időben a kínálat a különféle teljes kiőrlésű (a továbbiakban teljes őrlésű) gabonapelyhekből, a teljes őrlésű lisztből készült kétszersültekből, extrudált kenyerekből, valamint bébiétkezésre különösen alkalmas kekszekből. Receptjeinkben sűrűn felhasználjuk majd ezeket a termékeket (megtalálhatók a nagyobb élelmiszerboltokban, gabonaipari szaküzletekben). Legyünk azonban óvatosak, a házilag készített étel nem feltétlenül mindig a legjobb. Különösen nem jó a kiadós, nehéz házi koszt! Óvatosan kell eljárnia, és követnie kell tanácsainkat, ha azt akarja, hogy konyhája megfeleljen gyermeke igényeinek.
Ha így cselekszik, akkor a friss alapanyagokból készített étel mindennél jobban ízlik majd a gyermeknek, mindig jó lesz az étvágya.
A gyermek megismeri a különböző élelmiszereket, kialakul, hogy mit szeret és mit nem. Az alapvető tápanyagokkal történő ellátását a megfelelő módon elkészített ételek biztosítják. Ezenkívül folyamatosan ellenőrizni tudja, hogy a gyermek mit evett, ami például egy esetleges allergia fellépése esetén különösen fontos lehet. Végül pedig azáltal, hogy gondoskodik gyermeke életéről, Ön is nagyobb figyelmet fordít az élelmiszerek felhasználására: a jövőben tudatosabban fog főzni és étkezni, és ezt a magatartást felnövő gyermeke is születésétől kezdve átveszi. Hiszen az egészséges táplálkozás nemcsak az első életév dolga.

Egészséges táplálkozás az első életévben

A könyv fejezetei az első életév fő szakaszaival foglalkoznak. A 2, 6 és 10 hónapos kor ételei alapvetően különböznek. A csecsemőkorúak fejlődéséhez mindenkor alkalmazkodni kell. Elsőként a gyermek első életévére vonatkozó táplálkozási táblázatot közlünk, amelyet a dortmundi Gyermektáplálkozás Kísérleti Intézetben fejlesztettek ki.
Az első 4 hónapban legjobb a kizárólagos szoptatás. Szükség esetén felhasználhatók a valóban kiváló, az anyatej összetételét utánozni kívánó gyógyszeripari tápszerek vagy a házilag elkészített tejhígítás. A következő 4 hónapban a csak tejes étkezéseket fokozatosan felváltják az ún. kiegészítő (pépes-kásás) étkezések. Ezeket az anya már maga is elkészítheti, kellő műgonddal. Az első 8 hónap ételeit szigorú, pontos szabályok határozzák meg, amelyek betartása kötelező. Az első év utolsó 4 hónapjában már egy kicsit "lazábban" lehet venni az etetést.
Itt lassan már a csecsemőételekről a kisgyermek ételeire való áttérés a program, a gyermeket lassan bevonjuk a közös családi étkezésbe.
Alapelv és cél, hogy a gyermeket fokozatosan a sokoldalú, vegyes étkezésre szoktassuk. Alakuljon ki természetes ízérzékelése, az étkezés legyen számára öröm, és tanulja meg, hogy megfelelően reagáljon az éhségérzetére vagy a jóllakottságára.
Gyermeke étkeztetésében kerülje a szélsőségeket, ne kísérletezzen. A csecsemőnek sem a szigorú vegetariánus, sem a túl nehéz felnőttkoszt nem való. De ne éljen kritikátlanul az élelmiszeripar gyermekétel-kínálatával sem.
Mindezek helyett próbálja meg az itt javasolt egyszerű ételeket elkészíteni. Ügyeljen arra, hogy egy-egy ételt ne túl sok alkotóelemből készítsen. Használja az adott országban és időszakban kapható gyümölcs- és zöldségféléket. És nyugodtan főzze többször is ugyanazt az ételt, hisz gyermeke még korántsem válogatós ínyenc, szívesen eszi ismételten is azt, amit szeret.

Energia szükséges a növekedéshez és a fejlődéshez

A gyermek egészséges fejlődésének legmegbízhatóbb jele a megfelelő növekedés és testsúlygyarapodás. A baba az első félévben születési súlyának duplájára, az első év végéig pedig háromszorosára növekedik. A mellékelt grafikon segítségével ellenőrizheti, hogy csemetéje fejlődésében minden rendben van-e. (A szürke sávval jelzett eltérések megengedettek.)
Ez a hatalmas iramú növekedés természetesen ennek megfelelő nagy energia-, azaz kalóriabevitelt követel. Az újszülöttnek testsúlykilogrammonként* napi 110-120 kalóriára (460-500 kJ)** van szüksége. Ez 4 kg-os gyermek esetében 440-480 (1850-2010 kJ) kalóriának felel meg. Az 1 kg súlyra számított energiaigény a növekvő életkorral csökken. A fiatal csecsemőnek testsúlykilogrammonként napi 80-110 (340-460 kJ), az egyéves gyermeknek 70-80 (290-340 kJ) kalóriát ajánlunk.
Gyermeke életkora és testsúlya alapján Ön is ki tudja számítani napi energiaigényét és a receptek kalória- (energia-) adatai alapján megállapíthatja, hogy az adott étel fedezi-e. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy a felnőtt testsúlykilogrammonként csak napi 35-40 kalóriát (147-168 kJ) igényel. A babának nemcsak intenzív anyagcseréje miatt van szüksége sok energiára, hőháztartása is sokkal több energiát igényel mint a felnőtté. A baba testének ugyanis a súlyához képest jóval nagyobb a felülete, ami fokozott hőveszteséggel jár. A testhőmérséklet fenntartásához folyamatosan több kalóriát kell elégetnie. De nemcsak az energiabevitel nagysága, hanem annak összetétele is fontos.

Növekedési grafikon: fiúk Magasság Testsúly

Növekedési grafikon: lányok Magasság Testsúly

	előző fejezet	következő fejezet
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat Egészség Ismerettár főmenü