Orvosi szógyűjtemény
Babalexikon*V*
 
A,Á B C,CS D E,É F G,GY H I,Í J K L,LY M N,NY O,Ó Ö,Ő P Q R S,SZ T,TY U,Ú Ü,Ű V,W X Y Z,ZS
   
* Forduljon orvoshoz!
Vajas rántás Czerny-Kleinschmidt-féle vajas-lisztes táplálék. Rendkívül régi recept, hazánkban már nem ajánljuk.
Az étel a liszt és a vaj magas tápértékét kívánja egyesíteni.
Elsősorban leromlott csecsemők feltáplálására használták, miután a leromlást előidéző alapbetegség már meggyógyult. Előfeltétele a normális széklet (tehát normális emésztőrendszeri működés).
Kétféle töménységben alkalmazták. Koraszülötteknek és érzékeny csecsemőknek a következő módon készült:
Elkészítése: 5 g vajat lábasban állandó keverés közben addig melegítünk, amíg habzani kezd és a jellegzetes vajszagot (rövid szénláncú zsírsavak) érezzük, ez általában 3-4 percet vesz időbe. 5 g finomlisztet szórunk hozzá, állandó keverés közben továbbra is hevítjük, míg enyhén meg nem barnul. 100 ml meleg, előzőleg fölforralt vízzel fölengedjük, 4 g cukrot teszünk hozzá és a hevítést megszüntetjük.
Koncentráltabb formáját (7 g vaj, 7 g finomliszt, 5 g cukor) hajdan a különböző hígítású vajlevesek elkészítéséhez használták. Ezek azonban már a táplálkozástudomány történelméhez tartoznak.
Vakbélgyulladás Appendicitis, féregnyúlvány-gyulladás. Legtöbbször nagyobb gyermek betegszik meg benne, de igen ritkán csecsemő- és ritkán kisgyermekkorban is előfordulhat.
Mivel az esetek nagy többségében még mindig a féregnyúlvány gyógymód, fontos a korai felismerés. Ennek elmulasztása esetén a nyúlvány átfúródhat és hashártyagyulladás következik be.
Az első tünet hasfájás enyhén emelkedett testhőmérséklettel. Minthogy egyik sem könnyen felismerhető és azonosítható jel csecsemő- illetve kisgyermekkorban, ezért a kórisme felállítása gyakran késik. A további csecsemőkori tünetek sem különösen jellegzetesek: hányás, szorulás vagy hasmenés. Sokat árul el a hasfal fájdalmas feszessége. A láz ritkán emelkedik 38 C fölé.
Minden két óránál tovább tartó hasi fájdalom esetén biztonság kedvéért tanácsos orvoshoz fordulni, akár van láz, akár nincs.*
A későbbi életveszélyes szövődményeket akkor lehet biztonsággal elkerülni, ha az első nyolc óra folyamán, megtörténik a műtét. Néha azonban a gondos megfigyelés előbbre való.
Vasszükséglet A vas az emberi szervezet nélkülözhetetlen alkotóeleme. A vas hiánya többek közt vérszegénységet okoz.
A növekvő szervezetnek még nagyobb a vasigénye. Az első hetekben vagy néhány hónapban a csecsemő még kijön veleszületett vasraktárainak felhasználásával, ezek kimerülése után a táplálékban lévő vasra van utalva.
A tehéntej gyakorlatilag nem tartalmaz vasat, az anyatejben sincs nagyon sok, de az anyatejben található vas a szervezet számára kitűnően hozzáférhető és felhasználható. A második negyedévtől kezdve a tejjel bejutó és a kimerülő raktárakból származó vas már nem elegendő, ezért tanácsos a gyümölcsök, főzelékek majd a húsfélék bevezetése.
Kivált a máj (és vér) gazdag vasban. Máj adásával a gyorsan növekvő csecsemő vasszükségletét is elég jól lehet fedezni, ezért normális körülmények között nincs szükség vaskészítmények beadagolására.
Még nagyobb a vasszükséglete a koraszülötteknek, hiszen szerényebb vasraktárral születnek és fejlődésük is gyorsabb az első hónapokban, ezért igen gyakran orvos által rendelt vaskészítményre van szükségük.*
Védetté válás tünetek nélkül A fertőző betegség néha annyira enyhén zajlik le, hogy nem veszik észre; az így szerzett védettség azonban egyenértékű a betegség árán szerzett védettséggel. A védettséget az mutatja, hogy az egyén érintkezik az adott fertőző megbetegedésben szenvedő személlyel, mégsem kapja meg tőle a betegséget. Valószínű, hogy a betegségek sokaságával szemben így szerezzük meg védettségünket.
Védőnő Főiskolai végzettségű egészségügyi szakember, akinek fő feladata az anya- és gyermekvédelem.
Magyarországon már kb. hét évtizede van védőnői hálózat: az egész ország körzetekre van osztva, mindegyik körzetnek megvan a maga védőnője.
Munkássága igen sokrétű, többek közt nyilvántartásba veszi, ha kell, felkutatja a várandós anyákat, a terhestanácsadás keretében és az édesanya otthonában figyelemmel kíséri sorsát, tanáccsal látja el, veszélyeztetettségét felkutatja; az újszülöttet hazamenése után nyomban meglátogatja, otthon és a csecsemőtanácsadás keretében tanáccsal látja el az édesanyát a csecsemő táplálását, gondozását és életmódját illetően, veszélyeztetettség esetén külön figyelmet szentel neki stb. A kisgyermek és a gyermek egészséges növekedését és fejlődését is figyelemmel kíséri.
Végbél berepedése Analis fuissurának (ejtsd: anális fisszúra) is nevezik; igen fájdalmas, legtöbbször apró, alig látható, felületes berepedés a végbélnyílás nyálkahártyáján.
Oka legtöbbször az, hogy a vastag, kemény széklet áthaladása közben berepeszti a végbelet székszorulás esetén. A fájdalomtól való félelem a gyermeket a széklet visszatartására készteti, ez pedig ismét csak ront a székszoruláson.
Ha csecsemő vagy kisgyermek a széklet ürítése közben fájdalmat jelez, vagy nem akar székelni, először mindig a végbél berepedésére kell gondolni.
Szakszerű kezeléssel az állapot nagyon hamar gyógyítható.* Ha házilag történő gyógyítgatással elodázzuk az orvos felkeresését, a gyerekben rögzülhet az a tapasztalat, hogy a székelés szükségképpen fájdalommal jár. Így még a berepedés gyógyulása után is hajlamos marad a széklet visszatartására, a székszorulás tehát idültté válik.
Az orvos helyi kezelésen kívül a puhább széklet elérése érdekében enyhe hashajtószert írhat elő, legtöbbször azonban csak rövid időre.*
Végbélelőesés A végbélnyíláson keresztül a bél legalsó szakasza türemkedik ki. Legtöbbször erős hasprésműködés következtében következik be a végbél előesése, szorulás, ritkán hasmenés kapcsán. Húspiros, nedves, hurkaszerű képződmény kerül ki a végbélnyíláson, mely akár több centiméter hosszú is lehet.
Néha csak egyszer fordul elő az előesés és a végbél többé nem csúszik elő, máskor minden székelési kísérletnél előesik a bél. Legtöbbször minden nehézség nélkül vissza lehet helyezni az előesett belet, ha a gyermeket terpesztett lábbal hanyatt fektetjük, a lábakat valaki felhúzza, a másik személy bezsírozott ujjal a belet visszanyomja. Ha a baj gyakran előfordul, helyi befecskendezéssel vagy apró műtéttel lehet az állapoton segíteni.*
A végbelet minden esetben azonnal vissza kell helyezni, különben az érzékeny nyálkahártya megsérül.
Ha szorulás (vagy hasmenés) játszik szerepet a végbél előesésében, az alapbetegséget is kell kezelni. Végbélelőesés felismerésekor mindig tisztázandó, hogy nem hosszasan ültetik-e a gyermeket a bilin.
Vegyes tejtáplálás Akkor beszélünk róla, ha a csecsemő tejszükségletét anyatejjel és tehéntejalapú tápszerrel együttesen elégítjük ki.
Legtöbbször átmeneti állapot. Ha az első négy hónapban adunk tápszert, hamarosan erősen csökken az anyatej termelése. A második félévben a napi kétszeri szoptatással (reggel és este) jól megfér az egyre vegyesebb táplálkozás. Az anyatej fertőzésekkel szemben fennálló védő hatása még napi 160-200 ml-es fogyasztás esetén is megmarad.
Vércsere Csak kórházban alkalmazható, igen hatékony módszer a súlyos újszülöttkori sárgaság kezelésére, melyet sokszor az anya és a magzat közt fennálló vércsoport-összeférhetetlenség okoz.*
Akkor szükséges a beavatkozás, ha az első órákban már látható sárgasága alakul ki az újszülöttnek. Kiviteléhez felhasználják a köldök még nyitva álló visszerét: ezen keresztül váltakozva leszívják az újszülött károsított vörösvértestjeit és helyettük összeférhető donorvért fecskendeznek be. A vércsoport-összeférhetetlenség késői következményeit ily módon el lehet kerülni, sok esetben életmentő az eljárás.
Vércsoport-összeférhetetlenség Az emberi vércsoportrendszerek közül jelentőségében kiemelkedik az Rh-vércsoport, mely jól ismert szabályok szerint öröklődik. A vércsoportok már a magzatban megvannak, s az egész élet folyamán sem változnak meg.
A magzati vércsoportokat hordozó vér a méhlepényen át be tud szökni az anyai vérkeringésbe és az anya szervezetében (ha maga az anya nem rendelkezik az adott vércsoport-tulajdonsággal) ellenanyagok termelését indíthatja el. Ezek az ellenanyagok aztán ugyancsak a méhlepényen át bejuthatnak a magzatba és károsíthatják a magzati vörösvértesteket, így akár súlyosan is megbetegíthetik a magzatot. A baj okozásában élen jár az Rh-vércsoportban lévő összeférhetetlenség. Az anyai ellenanyag-termelés mértéke függ attól, mennyi magzati vér került át az anyai szervezetbe a méhlepényen át.
Az első terhességet károsodás legtöbbször még nem fenyegeti, de minden újabb terhességnél súlyosbodik a magzati károsodás. Az anyai ellenanyag-termelést egyébként nemcsak terhesség, különösen a művileg megszakított terhesség, hanem korábbi vérátömlesztés is megindíthatja, ilyenkor már az első magzat is megbetegedhet.
A vértestpusztító ellenanyagok hatásaként az újszülött röviddel megszületése után súlyosan sárga lesz, vérszegénység és idegrendszeri tünetek lépnek fel. Idejében elvégzett vércsere révén a csecsemő élete megmenthető és a késői káros következmények is elkerülhetők.
Minden fiatal nőt fel kell világosítani arról, hogy vércsoport-összeférhetetlenségek miatti károsodások előfordulhatnak terhesség kapcsán, minden várandós anya vércsoportját meg kell határozni és az eredményt kellőképpen dokumentálni. Szükség esetén az apa vércsoportjait is meg kell vizsgálni; ha az apa Rh-pozitív és az anya Rh-negatív, magzati-anyai összeférhetetlenség lehetősége áll fenn, a várandós anyát ilyen esetben egész terhessége folyamán fokozott figyelemmel kell kísérni.*
Mindig kerülni kell a fölösleges vérátömlesztést, de leánygyermekben és fiatal nőben különös gonddal és körültekintéssel kell a vércsoportot meghatározni és a megfelelő véradót, illetve vért kikeresni.*
Rh-negatív nőket szülésükkor ún. anti-D-gamma-globulin védelemben kell részesíteni.*
Verejtékkiütés Sudamina; leginkább meleg időben vagy nagyon meleg szobában alakul ki, a fokozott verejtékelválasztás felmarja a bőrt, az arcon, a nyakon, a mellen, ritkábban a hason egészen apró - tűszúrásnyi - pöttyök, néha hólyagocskák jelennek meg.
Különösen az érzékeny bőrű csecsemőn fordul elő. Csak ritkán viszket az elváltozás. Az erre hajlamos csecsemőt nyáron szellősen kell öltöztetni, télen pedig kerülni kell a túl meleg hőmérsékletet és a túlöltöztetést.
A csecsemőt langyos vízzel mossuk le, az elváltozást behintőporozzuk és szellősen öltöztetjük a babát. A baj nagyon hamar, nyom nélkül elmúlik.
Véres széklet Véres széklet vagy tiszta vér ürülhet a végbélen keresztül. Ritka, de annál riasztóbb jelenség. Legártalmatlanabb oka a csecsemő- és kisgyermekkorban ritka aranyér (székszorulás következtében); akár erről, akár másról van szó, mindenképpen orvoshoz kell fordulni az esetleg súlyos alapbetegség tisztázása céljából.*
Az orvos rendesen saját szemével is látni kívánja a véres székletet, ezért az ezt tartalmazó pelenkát helyes megőrizni az orvosi vizitig. Piros vér a legalsó bélszakaszokból származik. A lenyelt vagy a felső szakaszokból eredő vér az emésztés következtében sötétbarna színű vagy fekete (szurokszék).
A fekete széklet vérhányással kombinálva előfordulhat az újszülöttkorban (melaenának nevezik), megfelelő kezeléssel könnyen orvosolható állapot (vérhányás K-vitamin).
Ha szakaszos hasi fájdalom előzi meg a vér ürülését, tüstént orvoshoz kell fordulni; a leggyakoribb ok ugyanis a belek egymásba csúszásából eredő bélelzáródás; ma már sokkal ritkább ok a fertőző vérhas vagy egyéb eredetű bélfertőzés.
Vérhányás A hányadék élénkpiros színű, vagy barnásan elszíneződött vért tartalmaz változó mennyiségben.
A kihányt vér legtöbbször a gyomorból származik. A pylorusszűkületet kísérő erős hányás véressé válhat. Eredhet a vér tágult nyelőcsővénákból is. A nagyfokú vérhányást fekete széklet is szokta kísérni ( szurokszék); az állapot az újszülöttkor első napjaiban is előfordulhat. Ellátására a babának néhány napig ott kell maradnia az újszülöttosztályon.*
Ha nem áll fenn vérzékenység (haemophilia), a különben meglehetősen nyugtalanító jelenség megfelelő kezelésre gyorsan elmúlik. Néha nem valódi betegség a vérhányás: amikor pl. édesanyja berepedt mellbimbójából szívja ki a szopós csecsemő a vért, aztán az anyai eredetű vért hányja ki; piros a vér akkor, ha nem a csecsemő gyomrából ered, hanem orr- vagy garatüregéből. A lenyelt vér eredetét természetesen tisztázni kell.*
Vérhányás észlelésekor nem szabad elfelejteni, hogy piros színű gyümölcs vagy gyümölcslé elfogyasztását követő hányás esetén tévesen vérnek nézhetjük a piros színű gyomortartalmat.
Vérhas Bakteriális dysenteria, heveny bélfertőzés, melyet a vérhas kórokozója okoz.
Fertőzött élelmiszer, a beteg székletével szennyezett tárgyakra szálló legyek, fertőzött ivó- és fürdővíz terjeszti; közvetlenül is átvihető, hajdan tömeges járványokat okozott.
Minden esetben veszedelmes betegségnek kell tekinteni, kórházi elhelyezést és kezelést igényel.*
A fertőződés után 2-7 nappal igen gyakori székürítés lép fel, a széklet nyálkás, gennyes, véres, heves székelési inger áll fenn; gyakori az igen magas láz, súlyos általános állapot, néha idegrendszeri tünetek is kialakulnak.
A széklet rendkívüli mértékben fertőz, ezért az ürítés helyszínén fertőtleníteni kell; számos hatósági előírás is fennáll.
Amíg kórokozót ürít a beteg, feltétlenül el kell különíteni. Gyakori a visszaesés.
A kórkép néha lényegesen enyhébb, ilyenkor csak a székletből kitenyésző kórokozó bizonyítja a betegség okát.
Vérszegénység Anaemia (ejtsd: anémia); a vörösvértestek számának és a vér vastartalmú festékanyagának (a hemoglobinnak) a mennyiségi csökkenése.
Az állapot megítélése szempontjából figyelembe kell venni, hogy az arc ereinek tágulatát, illetve szűkületét nagymértékben befolyásolják a lelki hatások (félelem, harag); még normális vérösszetétel esetén is igencsak sápadt lehet egy gyermek (látszatvérszegénység).
Ezért a vérszegénység megállapításához elengedhetetlen az orvosi laboratóriumi vizsgálat.* Sápadt orcák, halvány kötőhártya és általában a rossz szín nem elég a vérszegénység kimondásához.
Oka sokféle lehet. Hibás táplálás (pl. vashiány túlzott tejtáplálás következtében), ismétlődő vagy idült fertőzések gyakran okoznak vérszegénységet. Különösen hajlamosak a koraszülöttek, kivált a második negyedévben. Vérvesztés ebben a korban - különösen csecsemőkorban - nagyon ritkán okoz vérszegénységet.
A kezelés az előidéző okra irányul.* Csecsemő- és kisgyermekkorban viszonylag egyszerű és eredményes (vaskészítmények, vasban dús ételek fogyasztása orvosi útmutatás alapján stb.). Vérátömlesztésre csak kivételes esetben van szükség.
Veszélyeztettet szülés Az anya vagy/és a magzat olyan betegsége vagy kóros állapota mellett lezajló szülés, amely a tapasztalat szerint szövődmények fokozott veszélyével jár.
A rendszeres terhestanácsadás folyamán ( terheskönyv) az anya és a magzat állapotáról sok olyan adat gyűlhet össze, amelyek alapján fel lehet becsülni a szülés anyai és magzati kockázatát és már a szülés előtt el lehet dönteni, fennáll-e fokozott kockázat. A kockázat mértékétől függően kell megválasztani a szülészeti intézményt.
Kockázati tényezők:
• anyai szűk medence,
• előzetes szövődményes szülés (fogóműtét, császármetszés, halvaszülés, a szülőutak súlyos sérülése),
• előzetes vetélések,
• a magzat fekvési és tartási rendellenességei először szülő nőben,
• túl nagy magzat,
• korábbi anyai medencesérülés (pl. törés),
jelentékeny anyai gerincdeformitás,
• olyan állapotok, amelyek valószínűleg császármetszést tesznek szükségessé,
• úl sok magzatvíz,
• túlhordás (a számított terhességi tartam több, mint 290 nap),
• ikerterhesség,
• ún. idős először szülő nő,
• az anya bizonyos betegségei (gümőkór, cukorbetegség, vesebetegségek, anyagcserezavarok, bénulások, szívbetegségek).
Veszélyeztetett újszülött Újszülött, akinek a terhesség, illetve születés idején vagy közvetlenül megszületése után kialakult betegsége vagy valamilyen veszélyeztető tényező folytán élete vagy egészsége veszélyben van, és ezért folyamatos ellenőrzésre vagy megelőző orvosi beavatkozásra van szüksége.
A szülészek és gyermekgyógyászok egyaránt sok erőfeszítést fejtenek ki annak érdekében, hogy az újszülöttet fenyegető veszélyeket elhárítsák, különösen veszélyeztetett szülés vagy születés esetén. A szoros megfigyelés lehetőségei annyira megjavultak, hogy még a veszélyeztetett újszülöttek között is sokkal kevesebb szövődmény lép fel, mint korábban. A veszélyeztetettség tényét a szülőkkel közölni kell, az ilyen gyermeket jóval az újszülött-, sőt csecsemőkoron túl is ellenőrizni kell.* A szülés utáni teendők az ún. perinatális intenzív központokra és a koraszülött-osztályokra hárulnak.
Veszélyeztettek többek közt:
• koraszülöttek;
• dysmaturus újszülöttek;
• úlhordott újszülöttek;
• ikerszülöttek;
• medencevégű szülésből származó újszülöttek;
• óriás baba;
• császármetszéssel vagy
• fogós műtéttel születettek;
• vákuumos szülés után,
• cukorbeteg anya újszülöttje,
• eklampsziás szülés után,
• súlyos újszülöttkori sárgaság vagy az első napon fellépő sárgaság esetén;
• újszülöttkori légzészavar,
• nyakra csavarodott köldökzsinór,
• újszülöttkori jelentékeny vérzés vagy vérzéshajlam,
• vércsoport-összeférhetetlenség esetén,
• bármely okból végzett vércsere után,
• idegrendszeri tünetek fellépése esetén,
• alkoholista vagy kábítószer-élvező anyák újszülöttjei,
• bizonyos fejlődési rendellenességekben szenvedők.
Vetélés Abortus; a terhességnek a 28. hét előtti megszakadása úgy, hogy a világra jött magzat nem felel meg az élveszületés ismérveinek. Ez előtt a terhességi időpont előtt korábban kivétel nélkül életképtelennek tekintették a magzatot. A 28. héten túl született újszülöttet koraszülöttnek nevezzük, az eseményt koraszülésnek.
Vitaminok A szervezet igen kis mennyiségben igényli ezeket a tápanyagokat a sejtek felépítéséhez, a növekedéshez, az anyagcsere zavartalanságához, és sok máshoz; kis mennyiségük miatt az energiaszükséglet kielégítésében nem vesznek részt.
A vitaminokat az emberi szervezet nem képes maga felépíteni, ezért a táplálékban szükséges kellő mennyiségben jelen lenniük. A gyermeki szervezet viszonylag nagyobb mennyiségeket igényel, mivel növekednie, gyarapodnia is kell. Betegség idején némelyik vitaminból még nagyobb mennyiségekre van szükség. Az ember állandó vitaminbevitelre van utalva, ha ez elégtelen, hiánybetegségek alakulnak ki. Minden vitaminnak más-más szerepe van a szervezetben, hagyományosan az ábécé nagybetűivel jelöljük őket.
A vitaminok természetes előfordulása változatos. Sok és sokféle vitamint tartalmaznak a színesfőzelékek és a gyümölcsök, egyes vitaminok a vajban, sajtban, húsban, halban, tojássárgájában fordulnak elő nagyobb mennyiségben, gazdag vitaminban az élesztő és a gabonaszemek külső rétege.
A vitaminok bonyolult kölcsönhatásban is állnak egymással, legjobb természetes úton bevinni őket, ezzel kerülhetjük el leginkább az egyoldalú bevitelt és főképpen a túladagolást. Vitaminkészítményt csak orvosi utasításra volna szabad szedni, kivált a többféle hatóanyagot tartalmazó készítményeket.* Bővebbet az egyes vitaminok címszavai alatt vitaminhiányos betegségek nyomelemek.
Vitaminhiányos betegségek A hibás táplálás közvetlen vagy közvetett következményeképpen megjelenő hiányállapotok valamelyik vitamin elégtelen bevitele következtében.
A hiány adódhat abból, hogy a táplálékot nem dúsítják fel az elengedhetetlen vitaminpótlással ( C-vitamin, D-vitamin), hogy hibás az egyoldalú étrend összetétele (pl. lisztártalom, hosszan tartó zsírmentes vagy nagyon zsírszegény táplálkozás), hogy az ételeket nem megfelelő módon készítik el (a tej túlzott, ismételt forralása, a gyümölcslevek hőkezelése) vagy hogy az összes tápanyag bevitele elégtelen. A hiányzó vitamintól függően legtöbbször jellegzetes tünetcsoport alakul ki.
Ha a hiányállapotot időben felfedezik, a vitamin pótlásával legtöbbször tökéletesen meg lehet gyógyítani a hiánybetegséget. Hosszan tartó vitaminhiányos állapotok maradandó károsodást hagyhatnak maguk után, pl. a szemen, a csontrendszeresen vagy az idegrendszerben; ez azonban a fejlett országokban manapság szinte nem fordul elő.
Vizelet A vizelet kissé sárgás, víztiszta folyadék, a vese termeli, a fölösleges salakanyagok és sók vízben oldva vizelettel távoznak a szervezetből.
A vizelet már a magzati életben állandóan termelődik és a magzatvízbe ki is ürül. Legtöbbször röviddel a megszületés után, majd az első napon 1-2 alkalommal vizelnek az újszülöttek, aztán gyorsan megemelkedik a napi vizeletürítések száma, akár 18-25-ször is pisil a fiatal csecsemő. Később a gyakoriság fokozatosan csökken (első félév: 15-20, második félév: kb. 16,2-3 éves korban napi 10,4-8 éves korban napi 7).
A természetes érés és a nevelés következtében a második életév elején váltja fel a reflexes hólyagürítést a tudatos vizelés ( hólyagműködés, normális hólyagműködés, kóros).
A fiatal csecsemő vizelete bizonyos sókat néha oly nagy töménységben tartalmaz, hogy a pelenkában vörös színben kicsapódnak. Ennek semmi jelentősége sincs.
A vizelet vizsgálata számos betegségben nyújt hasznos felvilágosítást. Ezért az orvos gyakran vizsgálja meg a vizeletet.*
Vizelet nyerése csecsemőkorban Gyakran van szükség vizeletvizsgálatra, kivált húgyúti fertőzés hólyaghurut, vesemedence-gyulladás gyanúja esetén.* Ez nem is könnyű feladat, technikai segédeszközök nélkül sokszor nem is lehetséges. A kereskedelemben kapható vizeletnyerő zacskókon kerek nyílás van, körülötte bőrhöz ragasztható a felszín, az ábrán látható módon ragasztjuk fel fiúra, a) ábra, illetve lányra, b) ábra. Ügyeljünk arra, hogy a kisfiú egész nemi szervét vezessük be a gyűjtőzacskó nyílásába. Legjobb az etetés alatt vagy közvetlenül utána felragasztani, így nem túl sokáig kell várni a vizelet ürítésére. A nyert anyagot a lehető leggyorsabban kell megvizsgálni.
Nagyobb csecsemő vagy kisgyermek esetén néha sikerül középsugarú vizeletet nyerni: ki kell lesni a vizelet spontán ürülését és akkor megfelelő edénybe felfogni az első cseppek után ürülő vizeletet.
Vizeletszag, szokatlan A frissen ürített vizeletnek nincsen különösebb szaga, de ha a pelenkában egy ideig áll, bomlani kezd és ammóniaszagú lesz. Ha már az ürítéskor ammóniaszagú, húgyúti fertőzés állhat fenn. Forduljunk orvoshoz.*
A pelenkában ritkán váltott sokáig maradó vizelet ammónia-tartalma folytán maró hatásúvá válik, a bőr megvörösödik tőle. Ha a bőr kisebesedik, váltsuk gyakran a pelenkát vagy használjunk nedvszívó fajtát; esetleg hagyjuk időnként szabadon az egyébként bepelenkázásra kerülő területeket.
Vizeletvizsgálat Sok betegségben hasznos tájékozódást jelent a vizelet vizsgálata, melyet mindig az orvos végez vagy kezdeményez.*
Csecsemő vizeletét felfogni nem könnyű feladat, némi türelemmel, esetleg megfelelő eszközzel ez megoldható vizelet nyerése csecsemőkorban.
A vizelet mennyiségét megmérik, megállapítják színét, küllemét, szagát. Kóros alkotóelemeket keresnek benne (fehérje, cukor, vérsejtek, baktériumok stb.).
A vizelet zavarossága nem feltétlenül kóros, semmiképpen nem jelenti azt, hogy fehérje vagy genny van benne, legtöbbször ártalmatlan sókicsapódásról van szó.
Fehérje található a vizeletben számos lázas betegségben, a vese és a hólyag megbetegedéseiben.
Cukor megjelenése majdnem mindig cukorbetegségre utal, de csak a cukorvizelésre nem lehet a diagnózist alapítani. A cukorbetegség csecsemőben és kisgyermekben rendkívül ritka.
Mikroszkóppal láthatóak az ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek; jelenlétük legtöbbször gyulladásos folyamatra utal. A vizeletben néha olyan sok vér van, hogy szemmel láthatóan vörös, húslészerű.
Ha a beteg gyermekhez orvost hívunk, vizeletét fogjuk fel előzetesen gondosan kitisztított üvegedénykében, a vizelet nyerésével nem vesztünk időt az orvosi vizit után.*
Vízkezelés Hidroterápia, a vizet külső eszközként felhasználó összes kezelésmód. Vagy maga a víz a gyógyítóeszköz, vagy a hozzátett adalék vagy éppen csak a hőmérséklete.
Vörheny Scarlatina, skarlát; kiütéses fertőző betegség, mely nevét a kiütés élénkpiros színéről kapta.
A vörheny az utóbbi évtizedekben megszelídült, sokkal kevésbé veszélyes betegség, szövődmény alig fordul elő, ez elsősorban a kezelésnek köszönhető.
A betegség közvetlen érintkezéssel, egészséges hordozók közvetítésével és a beteggel kapcsolatba jutott tárgyak révén terjed. Csecsemők alig kapják meg, kivált az első félévben jó a védettségük a vörheny ellen. A vörheny fertőzőképessége nem olyan nagy mértékű, mint pl. a kanyaróé vagy a bárányhimlőé.
2-5 nap lappangás után hirtelen kezdődik, magas lázzal, hányással, torokfájással, igen rossz közérzettel. A gyermek ágyba kívánkozik. A torok megtekintésekor a mandulák élénkvörösek, duzzadtak, néha kevés fehér lepedék vagy tüszők (vörheny-angina) is látszanak, a nyelvcsap, a garat és a lágyszájpad is sajátosan piros színű. A nyelv eleinte fehéren bevont, majd apró, kiemelkedő, piros duzzanatok jelennek meg rajta: fehér majd piros epernyelv (korábban a franciából való téves fordítás alapján málnanyelvnek nevezték).
Az állszögletben nyirokcsomó-duzzanat is megjelenhet.
Néhány óra vagy egy nap elteltével megjelenik a jellegzetes bőrkiütés: egyenletes, gombostűfejnyi piros foltok, messzebbről nézve bársonyosan összefolynak, először a hajlatokban, majd az egész törzsön és a végtagokon látszik a kiütés. Az arc kipirult, de kiütés nincs rajta, a száj körül sápadtság.

Vörheny 
Fertőzőképesség nem különösen nagy, az első tünet megjelenésétől a kezelés befejezéséig
Átvitel módja közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, élő személy, tárgyak közvetítik
Lappangási idő 2-5 nap
Elkülönítés az antibiotikum-kezelés befejezéséig
Zárófertőtlenítés lefürdetés, tiszta ruha és ágynemű, lakás fertőtlenítése
Megelőzés hetékony védőoltás nincs

Még kezeletlen esetekben is lecsökken a láz néhány napon belül, a kiütés elhalványul; a második hét végén a bőr hámlani kezd, ez a tenyereken és talpakon a legfeltűnőbb, a hámlás lemezes. Ezzel a betegség meg is gyógyult; sok esetben, de nem mindig, egész életre szóló védettséget hozva létre.
A tünetek nagyon enyhék is lehetnek, ilyenkor kiütés nem jellegzetes, a láz alacsony. Sokszor nem ismerik fel a kórképet. Ezek a betegek nagyban hozzájárulnak a vörheny terjesztéséhez. Mivel nem kapják meg a kellő kezelést, gyakrabbak a szövődmények.
Általános szabály, hogy a vörhenyes gyermek környezetében fellépő torokfájás vagy láz megítélését bízzuk mindig orvosra.*
Néha a jellegzetes tenyér-talphámlás világít rá a korábbi torokfájás igazi természetére.
A kezeletlen vörheny számos szövődményt képes okozni, pl. középfülgyulladást, nyaki nyirokcsomó-gennyedést, a 3. hét körül pedig szív- vagy vesebetegséget. A helyesen kezelt vörheny nem okoz szövődményt.
A kezelést az orvos rendeli el *, a penicillin kiválóan hat, a kórokozókat rövid időn belül elöli. Ezért a korábbi hosszú, szigorú elkülönítésnek nincs már értelme.
A betegség felismerésekor a gyermeket el kell különíteni, ez otthon is megtörténhet, a kórházi elhelyezés kérdésében az orvos dönt.*
A betegség gyógyultával a gyermeket le kell füröszteni, tiszta ruhába öltöztetni, ágyát áthúzni, lakásában zárófertőtlenítést kell végezni.
előző következő
Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat
Egészség Ismerettár főmenü