A mozgásszervekről I. rész Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató  
  Tartalomjegyzék      

A mozgás tevékeny szervei: az izmok

Testünk vázizomzata mozgásunk jól elkülönült izmokból (musculus) álló aktív szervrendszere. Az izmok akaratlagos mozgásunk - önálló, de egymással szerkezeti és működési összhangban lévő - szervei. Működésüket az akaratlagos (somaticus) idegrendszer vezérli. Az idegrendszer és izomrendszer kölcsönhatásán alapuló jelenségeket motoros működéseknek nevezzük.

Testünkön, testünkben kb. 350 izom ismerhető fel. Az izom - amit a köznyelv "húsnak" nevez - izomrostkötegekből, illetve a kötegeket alkotó meghatározott irányba rendezett izomrostnyalábból áll.

Az izmok részei

Az izmok szabad szemmel vizsgálva két részből tevődnek össze: izomhasból és az ahhoz kapcsolódó inas részből. Az izomhas ingerek hatására összehúzódó (contractilis) rostokból áll. Az inas rész ezzel szemben alig nyújtható vagy rövidíthető.
Az izomhas inas részbe való átmenete különböző formációkba rendeződhet: párhuzamos rostú (a rostok párhuzamosak az izom tengelyével), egytollú (a rostok kizárólag az izom egyik oldalán erednek és a másikon az inas részben végződnek), kettős tollú (a rostok kétoldalt eredve, hegyesszögben madártollszerűen sugároznak a középen elhelyezkedő inas részbe).
Az izomvégek elnevezése helyzetüktől függ. A test középvonalához vagy a végtagokon a fejhez közelebb eső izomvéget eredésnek, a távolabbit tapadásnak nevezzük. A szabály alól vannak kivételek (pl. a rekeszizom, ahol a rostok a széleken erednek és a központban tapadnak), sőt a testhelyzetek megváltoztatásával a rögzített és szabad pontok is megváltozhatnak.
Az izmok eredése és tapadása közvetlenül izomrostokkal vagy inakkal történik. Az inak és a csontok kapcsolódása nagyon erős. Nagy erőbehatások, sérülések, túlnyújtások esetén a szakadás nem az inakban, hanem inkább az izomhas területén következik be. Előfordulhat az is, hogy az ín kis darabkát kiszakít a csontból.

 
7. ábra Az izmok alakja és részei  

Az izmok alakja

Ismerünk hosszú-, széles-lapos-, gyűrű- és orsó alakú izmokat. Széles-lapos izomra jó példa a hasizmok lemezei, amelyek egy "L" betű alakú inas lemezben folytatódnak. Előfordul, hogy az izom ina egy csontos vagy porcos horgon megtörik, és mint csigán átvetett kötél és más irányba húz, mint maga az izomhas. A testnyílások körül gyűrű alakú záróizmokat lehet felfedezni. Kéthasú izmok azok, amelyeknek középső részébe egy inas részlet van beiktatva és a két izomhas nem esik egymás folytatásába.
Vannak olyan izmok, amelyek több helyről erednek, majd összeolvadnak és már közös ínban tapadnak. Az eredő részleteket fejeknek nevezzük. Vannak olyan izmok is, melyek több helyen tapadnak, ilyenek pl. a kéz- és lábujjakat hajlító és feszítő izmok.

Az izmok járulékos berendezései

Minden izmot vékony, kötőszöveti rostokból felépülő harisnya burkol. Erről a külső burokról előbb durvább, majd egyre finomabb sövények húzódnak az izom belsejébe kötegekre és rostokra tagolva az izmot. Az izmok keresztmetszetén kábelszerű elrendeződésként tanulmányozhatjuk a sövények által hüvelyszerű rekeszekre osztott vázszerkezetet és benne, mint a háló szemeiben a kötegekre és rostokra tagolt izmot. A rostnyalábok közötti kötőszövet vezeti az izom táplálásához és működéséhez nélkülözhetetlen ereket és idegeket. Az izmok kötőszövetes burokrendszere aztán folytatódik az inakra ill. inakban.
Izompólya
Az izmok felszínét a fentebb vázolt kötőszövetes burkokon kívül erősebb vagy gyengébb kötőszöveti hártya, az ún. izompólya is hüvelyezi. Izompólyák boríthatnak egyetlen izmot (pl. a deltaizom) vagy több izmot is. A szomszédos pólyák egymással széles lemezeket alkotva összefügghetnek, és róluk izomrostok is eredhetnek. Felületes - a bőr ill. a testfelszín alatt található - és mély izompólyákat különböztethetünk meg. Az izmok a maguk, saját kötőszövetes burkaikkal az izom pólyák sövényei által határolt páholyokban helyezkednek el. Ezek az izompáholyok vagy izom párnák a legfeltűnőbben a végtagokon figyelhetők meg.

Súrlódáscsökkentő berendezések

Nyálkatömlők
Kiterjedt mozgásokat végző, nagy (váll-, csípő-, térd-) ízületekben az izomtömlők az izom jelentős segédszervei. Olyan helyeken alakulnak ki, ahol az izom csontkiemelkedések, szalagok vagy inak fölött húzódik át. Sikamlós nedvet tartalmazó vánkos alakú képződmények. Néhányuk közvetlenül is közlekedik az ízületek üregével.
Ínhüvelyek
Az inak védelmét szolgáló csőszerű, kötőszövetes képződmények, melyek könnyű elcsúszást biztosítanak. Az izmok inai lefutásuk közben ugyanis - főleg a végtagokon (boka, kézujjak) - gyakran megtörnek, ill. csontos képletekkel érintkeznek. Ezeken a helyeken erős, pántszerű szalagok szorítják le az inakat, miközben ezek, hüvelyeikkel borítottan átfutnak az így kialakult alagutakon. A hüvelyek külső rostos és belső savós hártyából épülnek föl. Az ínhüvelyek rostos burka csontokhoz vagy ízületekhez szorítja le az inakat. A belső savós lemez pedig az inat öleli körül. A külső és belső lemezek egymásba folytatódnak és köztük zárt, tömlőszerű tér keletkezik. Az elcsúszásokat a lemezek közötti olajszerű folyadék biztosítja.
Ott ahol a lemezek átmennek egymásba, onnan érkeznek az inak tápláló erei. Vannak olyan esetek, ahol egyetlen ínhüvelyben két különálló izom ina is áthalad, amint azt majd a felszínes és mély ujjhajlító izmok inainál láthatjuk.
Az izmok erekben és idegekben bővelkedő szervek. Szinte minden izomrostot külön idegvégződés lát el. Az izmok idegei kevert idegek: érző, mozgató és vegetatív rostokat is tartalmaznak. Az idegek a gerincvelőből vagy az agyvelőből erednek. Ezek biztosítják a mozgások koordinációját, harmóniáját és szinkronját.

Motoros beidegzés
Az izom mozgató idegei az agytörzsben vagy a gerincvelőben elhelyezkedő idegsejtek nyúlványai. Egy idegsejt által beidegzett izomrostok összességét motoros panelnak vagy mozgató modulnak nevezhetjük. Egy motoros panelhez tartozó izomrostok mennyisége attól függ, hogy milyen mozgást akarunk kivitelezni. A finomabb, precízebb mozgásokhoz elegendő néhány, a durvább mozgásokhoz azonban már néhány száz izomrost együttműködése szükséges. A szemizmokban pl. egy idegsejt csak 3 izomrostot lát el, míg egy végtagizomban már akár 4-500-at. Ez a mechanizmus biztosítja az izomműködések optimális hatásfokát, vagyis azt, hogy egy bizonyos mozdulatban csak annyi izomrost vegyen részt amennyi a legyőzendő erővel arányos. Természetesen mindig az ingerületben lévő idegsejtek minőségétől és mennyiségétől függ az, hogy aktuálisan melyik izom és annak konkrétan melyik része vesz részt éppen a végrehajtásban.

Az izomtónus
Az izmok meghatározott feszülési állapota. Ezt a mozgató idegsejtek tartós izgalmi állapota tartja fenn. Az izomtónus bizonyos állapotok kivételével (mély alvás, eszméletvesztés) mindig - még nyugalomban is - fennáll. A működő izmok bioelektromos jelenségeinek tanulmányozása kiderítette, hogy az idegrendszer bámulatos ökonómiával működteti az izomrendszert. Ha a mozgások során - akárcsak néhány tized másodpercre is - kikapcsolható egy-egy izom működése akkor az izomtónus azonnal zérusra csökken. Jól megfigyelhető ez pl. a kutyáknál. Ha valami érdekében áll a szeretett ebnek elképesztő, fékezhetetlen élénkségű mozgás-drámát mutat be, mihelyt azonban az érdekfeszítő esemény már nem köti le figyelmét vagy elmúlik, néha ijesztő ernyedtséggel tónustalan relaxációba zuhan, és pár pillanat múlva - mint aki jól végezte dolgát - elbóbiskol, rövidesen pedig már az igazak álmát alussza. Ez teszi lehetővé továbbá azt is, hogy az ember napestig megterhelő fizikai munkát végezhessen anélkül, hogy ez a működtetett izomra káros hatással lenne.

Érző beidegzés
Az izmok érző idegeinek sejtjei környéki idegdúcokban (nem a központban) foglalnak helyet. Ezen sejtek nyúlványai "T" alakban elágazódnak. Az egyik nyúlvány a központba (gerincvelőbe, agyvelőbe) lép, míg a másik "kimegy" az izmok különleges végkészülékeihez (izomorsó, ínorsó). Ezek az izmok és inak mindenkori feszítettségi állapotát közvetítik a központokba. Az izmokban helyzetet, mozgást, nyomást és fájdalmat érzékelő készülékek (receptorok) is vannak. A vegetatív (akaratunktól független) idegrostok feladata az izom vérellátásának szabályozása.

Az izmok funkciója

Az izmok hossza: Az izmok által létrehozott elmozdulás nagysága az izomrostok megrövidülésétől függ. Az izomhas nyugalmi hosszúságának kb. felére képes összehúzódni. A hosszabb hasú izmok tehát nagyobb elmozdulást eredményeznek.
Az izomerő: a működő izomrostok számával arányos.
Az izmok működésével az eredési és tapadási pontot közelíti egymáshoz. A két pont egy vagy két ízülettel elválasztott (tkp. összekapcsolt) csontokon van. Az egy ízületet áthidaló izmok általában nyílt láncban mozognak. A működő izmok összehúzódnak, az antagonisták pedig ellazulnak és viszont. Ebben az esetben a végtagok vége szabadon leng. A több ízületet áthidaló izmok zárt láncban működnek. Egy izommozgás ebben az esetben a működések szériáit indítja el vagy más láncok működése mellett egyidejűleg folyik. Itt pedig a végtag rendszerint támaszkodik, ill. rögzített.
Az izomszövet nem képes regenerációra. Az elpusztult szövet nem pótlódik.
A trenírozott, rendszeresen igénybe vett izom rostjainak számában nem, de vastagságában gyarapszik.
Az ellátó ideg sérülése vagy betegsége nyomán bénulásos idegsorvadások alakulhatnak ki.

Az izmok szövettani szerkezete

 
8. ábra Vázizomrost keresztmetszete
(1125-szörös nagyítás)
 

Vázizmainkat harántcsíkolt izomszövet építi fel. E szövetféleség egysége nem az izomsejt, hanem az izomrost, amely több száz sejtmagot tartalmazó, közös sejthártyával határolt sokmagvú óriássejtnek fogható föl. Hosszúsága 1 mm-től 40 cm-ig terjedhet. Ezen rostok plazmájában a tojásdad sejtmagok mellett energiaszolgáltató sejtszervecskék: mitokondriumok, valamint fonalas szerkezetű izomszálacskák és egy hálózatot alkotó csőrendszer található. Az izomszálacskák kötegei adják az ún. harántcsíkolatot. A lemezes csőrendszer pedig az izom sejtmembránját ért idegingerületet közvetíti az összehúzékony fehérjéket tartalmazó izomszálacskákra. A működésben nagyon fontos szerepe van a Ca++ ionnak is. Az izomszövet jellegzetes vörösbarna színét a plazmájában található myoglobinnak köszönheti.

előző fejezet következő fejezet

Az oldalon olvasható információk nem helyettesítik a szakember véleményét, tanácsát. Ezért az olvasottak alapján ne kísérletezzen az öngyógyítással! Ha egészségi állapotában kedvezőtlen változást észlel, forduljon orvoshoz! vitalitas.hu Nyilatkozat